Yoda mester marketing tanácsai

Yoda mesterrel kapcsolatban a legtöbben a rövid mondatokra, a szokatlan szórendre és a nagy bölcsességekre emlékeznek. Marketingesként engem nem az érdekel, hogy hogyan beszél, hanem az, hogy miért hat. Azért, mert egyszerre kényszerít fókuszra és önfegyelemre. A mai marketingben pedig pontosan ez hiányzik a legtöbbször: túl sok eszköz, túl sok vélemény, túl sok „tuti tipp”, és közben túl kevés tiszta gondolat. A Star Wars-univerzumot nyilván nem üzleti kézikönyvnek írták, de a Yoda-figurában van egy tanulság: a felszíni zaj helyett a döntések mélyére visz. A marketing is ilyen szakma. Lehet rá úgy tekinteni, mint hirdetések, posztok és kampányok sorára, de ettől még nem leszel stabilan eredményes. A stabil eredményesség abból jön, hogy értesz az emberekhez, a döntési helyzetekhez, és képes vagy hosszabb távon rendszert építeni.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozók tipikus hibája, hogy külföldi óriások kommunikációját akarják lemásolni: nagy szavak, nagy ígéretek, sok vizuális „csillogás”, és közben nincs mögötte világos ajánlat, sem türelmes márkaépítés. A magyar piac közben kicsi, árérzékeny, és sokszor bizalmatlan. Itt nem az nyer hosszú távon, aki a leghangosabban kommunikál, hanem aki következetesen szállítja azt, amit ígér. Yoda nézőpontjából a marketing nem trükkök gyűjteménye, hanem fegyelem: mit mondasz, kinek, mikor, milyen formában, és mit tartasz be abból, amit kimondtál. Ebben a cikkben úgy fogom végigvenni a „Yoda-szerű” elveket, hogy azok üzletileg használhatók legyenek egy szolgáltatónál, egy webáruháznál, vagy akár egy B2B cégnél is. Nem szerepjátékot kapsz, hanem olyan gondolatmenetet, amit oktatásban is elmondanék: tisztán, követhetően, és néha kíméletlenül őszintén. Innen pedig logikusan adódik az első kérdés: hogyan szerzel figyelmet úgy, hogy közben nem alacsonyítod le a saját márkádat?

A figyelem megszerzése és a vevői valóság megértése

A figyelem megszerzése nem ott kezdődik, hogy „milyen platformon hirdessünk”, hanem ott, hogy tényleg érted-e a vevődet. Aki csak számokat néz, könnyen eltéved: lehet jó az átkattintás, lehet olcsó a kattintás, és közben lehet, hogy a vásárlóid zöme nem téged akar, hanem csak a kategóriát böngészi. A figyelem az első szűrő, de nem a cél. A cél az, hogy a figyelemből érdeklődés legyen, az érdeklődésből bizalom, a bizalomból pedig döntés. Ezt a láncot Magyarországon sokszor azért nehéz felépíteni, mert a fogyasztók megtanultak védekezni: reklámkerülés, gyanakvás, ár-összehasonlítás, „majd alszom rá” mentalitás. Ez nem tragédia, ez adottság. A kérdés az, hogy te ehhez alkalmazkodsz-e.

Yoda-szemlélettel a figyelem nem „kikényszerítendő”, hanem kiérdemelendő. Nem attól lesz figyelmed, hogy minden nap posztolsz, hanem attól, hogy amit posztolsz, az a vevő fejében releváns. Ehhez pedig három nagyon hétköznapi, mégis ritkán végigcsinált feladat kell: (1) gyűjts nyers vevői mondatokat (ügyfélszolgálati beszélgetésekből, e-mailekből, chatből, kommentekből), (2) csoportosítsd őket problémák és döntési helyzetek szerint (nem demográfia szerint), (3) ezekből építs üzenetet. Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV-nál a tulajdonos azt mondja: „a vevőket csak az ár érdekli”. Ilyenkor én nem vitatkozom filozófiai szinten, hanem visszamegyek a vevői mondatokhoz: mitől fél? mitől tart? mit akar elkerülni? Ha tényleg csak az árat nézi, akkor valószínűleg a kategória el lett rontva (rossz célzás), vagy az ajánlat nem ad kapaszkodót (nincs minőségi jel, nincs garancia, nincs bizalomépítő struktúra). A figyelem tehát nem kreatív kérdés, hanem valóságismeret. És ha megvan a valóság, jön a következő lépés: a mondanivalót le kell egyszerűsíteni úgy, hogy közben ne váljon sekélyessé.

Egyszerű üzenet és tiszta ajánlat

Az „egyszerű üzenet” kifejezést sokan félreértik. Nem azt jelenti, hogy primitívnek kell lenni, és azt sem, hogy egy mondatban elintézed a teljes üzletet. Azt jelenti, hogy a vevő fejében egyértelmű legyen: mit adsz, kinek, milyen helyzetben, és miért hihető. A magyar piacon a leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozó mindent el akar mondani egyszerre. Bemutatja a termék összes funkcióját, elmeséli a cég történetét, felsorolja az összes szolgáltatást, és közben nem derül ki az, amit a vevő valójában kérdez magában: „ez nekem most jó lesz, vagy nem?”. Yoda mester itt azt mondaná: ha túl sokat beszélsz, valójában bizonytalan vagy. A marketingben az egyszerűség nem dísz, hanem döntés. A döntés pedig fájhat, mert le kell mondani bizonyos mondatokról, bizonyos célcsoportokról, bizonyos termékek hangsúlyáról. De ettől lesz ütős az ajánlat.

Én a gyakorlatban ezt háromszintű üzenetstruktúrában szoktam rendbe tenni. Első szint: a kategória és a helyzet (mikor jut eszébe a vevőnek, hogy erre szüksége van). Második szint: a legfőbb előny (nem a funkció, hanem az eredmény a vevő oldalán). Harmadik szint: a bizonyíték (miért higgyen neked). Ha bármelyik hiányzik, jön a zavar: a vevő vagy nem érti, vagy nem hiszi, vagy nem érzi sürgetőnek. Az egyszerűséghez gyakran az kell, hogy ki tudd mondani: „nem mindenkinek szólunk”. Egy webáruház például mondhatja azt, hogy „széles választék”. Ezzel nem mondott semmit. Ha viszont azt mondja: „kiszállítás 24 órán belül raktárról, ha ma 14:00-ig rendelsz”, akkor már van kapaszkodó. Nem szép, hanem érthető. A jó üzenet nem attól jó, hogy hangzatos, hanem attól, hogy döntést segít. És itt jön a következő „Yoda-tanulság”: ha döntést akarsz, akkor időt is kell adnod a rendszernek, hogy felépítse a bizalmat. Ez a türelem témája.

Türelem: márkaépítés, ismétlés, és a hosszú távú megtérülés

A legtöbb vállalkozó nem azért kapkod, mert rossz ember, hanem mert fél. Fél attól, hogy elfogy a pénz, fél attól, hogy a konkurens elviszi a vevőket, és fél attól, hogy a marketing „nem működik”. Ezt a félelmet sokan úgy kezelik, hogy folyamatosan új eszközökre ugrálnak: ma Facebook, holnap Google, holnapután TikTok, majd e-mail, majd új weboldal. A gond ott van, hogy a márkaépítés nem így áll össze. A márkaépítés abból áll, hogy a vevő sokszor, sok helyzetben ugyanazt a stabil képet kapja rólad: kiszámítható vagy. A türelem a marketingben nem passzivitás, hanem stratégiai fegyelem. Azt jelenti, hogy egy irányt kiválasztasz, és adsz neki elég időt és elég anyagot, hogy kiderüljön, működik-e. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k nagy része úgy tesztel, hogy valójában nem tesztel: egy hétig futtat valamit, majd kijelenti, hogy „ez nálunk nem megy”. Nem a csatorna nem megy, hanem a rendszer nem volt felépítve.

A türelemnek van egy nagyon prózai oldala: pénzügyi és operatív. Ha nincs legalább pár hónapnyi tartalékod, akkor minden kampány vészüzem lesz. Vészüzemben pedig rossz döntések születnek: túl olcsó célzás, túl erős akció, túl sok ígéret, túl kevés szolgáltatási kapacitás. Én üzleti coachként azt mondom, hogy a marketing és a cashflow nem választható szét. Ha a marketinged miatt jön a forgalom, de nincs kapacitásod kiszolgálni, a bizalmat rombolod. Ha van kapacitásod, de nincs forgalom, akkor a rendszered nem látszik. A türelem tehát részben tervezés: milyen ütemben tudsz növekedni úgy, hogy közben nem esel szét. A márkaépítésben az ismétlés is pénz: ugyanazt a gondolatot több formában, több felületen, több alkalommal kell megmutatni. Nem azért, mert a vevő buta, hanem mert elfoglalt. Ha ezt elfogadod, a következő nagy kérdés: hogyan építesz bizalmat úgy, hogy közben nem csúszol át manipulatív kommunikációba?

Hitelesség és bizalom: stratégia helyett következetesség

A hitelesség szót sokan úgy használják, mint egy reklámszlogent, pedig a hitelesség nem szlogen. A hitelesség az, amikor ugyanazt csinálod, amit mondasz. Ennyi. A marketingben ez azért fájdalmas téma, mert a vállalkozók egy része úgy gondolja, hogy a kommunikációval bármit le lehet fedni. Lehet. Rövid ideig. A hosszú távú bizalomhoz viszont az kell, hogy a vevő ne érezze magát átverve. Magyarországon a bizalom kérdése különösen érzékeny, mert a fogyasztók sok rossz tapasztalatot halmoztak fel: csúszó határidők, elérhetetlen ügyfélszolgálat, félreérthető árak, apróbetű. Aki ebben a közegben korrektül működik, annak ez valójában versenyelőny. Csakhogy ezt nem elég „kijelenteni”, hanem bizonyítani kell a működésben: garanciák, transzparens feltételek, valós ügyfélkommunikáció, és a hibák vállalása.

Yoda-szemléletben a marketing nem arra való, hogy elfedd a gyengeségeket, hanem arra, hogy pontosan vállald, mit tudsz és mit nem. Ez a pozicionálás egyik legérettebb formája. Például: ha gyorsan szállítasz, mondd ki; ha nem, mondd ki azt, hogy „minőségi, kézműves gyártás, 7–10 nap”, és tartsd be. A vevő nem a tökéletességet keresi, hanem a kiszámíthatóságot. A bizalomépítés másik fele az etika. Marketingesként mindig lesz kísértés: ráijeszteni a vevőre, felnagyítani a hiányt, túlígérni a megoldást. Én azt gondolom, hogy a jó marketing meggyőzés, nem megtévesztés. A meggyőzés akkor tiszta, ha van mögötte valós érték, és a vevő döntése után sem szégyelled, amit mondtál. Ha ezt a szintet megütöd, jön a következő lépcső: hogyan tanulsz a hibákból úgy, hogy közben nem égeted el a költségvetést és nem magyarázod meg a rossz eredményeket?

Kudarcok kezelése: kísérletezés, mérés, és döntési fegyelem

A marketingben a kudarc nem különleges esemény, hanem alapállapot. Aki ezt nem fogadja el, az vagy hazudik, vagy még nem csinált elég kampányt. A kérdés nem az, hogy lesz-e rossz hirdetésed, rossz landing oldalad, rossz célzásod. A kérdés az, hogy tanulsz-e belőle, vagy csak idegeskedsz rajta, majd továbbugrasz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozó ott rontja el, hogy utólag próbálja megmagyarázni a számokat, ahelyett, hogy előre definiálná, mit tekint sikernek. A jó kísérlethez nem kell tudományos labor, csak fegyelem. Először megfogalmazod a hipotézist: „Ha ezt az előnyt tesszük a főcímbe, nőni fog a lead arány.” Utána meghatározod a mérőszámot (nem tízet, hanem egyet-kettőt), meghatározod az időtartamot és a minimum mintát, majd lefuttatod. A végén pedig nem azt kérdezed, hogy „tetszett-e”, hanem azt, hogy „mit tanultunk, és mi a következő lépés”.

Ebben nagy segítség a döntési napló. Leírod egy Google Docba: mit változtattál, miért, milyen adat alapján, és mit vártál. Amikor három hónap múlva visszanézed, látni fogod, hogy valóban tanulsz-e, vagy csak reagálsz. A magyar vállalkozói kultúrában gyakori a „majd megérzésből megoldjuk” hozzáállás. Én nem vagyok ellene az ösztönnek, de azt mondom: az ösztönt validálni kell. A validálás pedig nem ugyanaz, mint a folyamatos A/B tesztelés mánia. Nem kell mindent egyszerre mérni és optimalizálni, mert ettől szétesel. Válassz ki egy szűk fókuszt: ajánlat, célzás, vagy konverziós pont. És ott legyél kíméletlenül pontos. Yoda logikájával: ha nem tudod, mit keresel, nem fogod megtalálni. Ha ezt a fegyelmet felépíted, akkor tudsz alkalmazkodni is. Nem kapkodva, hanem rendszerben. Erről szól a következő rész.

Alkalmazkodás: trendek helyett működő rendszer

A marketingben a trendek olyanok, mint az időjárás: vannak, és lesznek is. De ettől még nem az időjárásra bízod a házad alapját. Az alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy minden új platformra azonnal ráugrasz, hanem azt, hogy a rendszered képes befogadni változásokat anélkül, hogy szétesne. Egy stabil marketingrendszer három pilléren áll: (1) ajánlat (mit adsz és mennyiért), (2) elosztás (hol és hogyan juttatod el), (3) bizalom (miért higgyenek). Ha ezek közül bármelyik gyenge, a trend csak elfedi a problémát. Ha mindhárom rendben van, a trend maximum gyorsít rajtad, de nem ment meg. Ez óriási különbség.

Én gyakorlati szinten a költségvetést is rendszerben kezelem. Ha van rá mód, érdemes a marketingidőt és pénzt úgy felosztani, hogy legyen stabil alap és legyen tanulási keret. Például: a kapacitásod 70%-a menjen a bizonyított csatornákra és üzenetekre, 20% menjen fejlesztésre (weboldal, ajánlat, automatizmusok), és 10% legyen kísérletezés. Ez nem szentírás, de segít elkerülni a „mindent egyszerre” hibát. A magyar vállalkozói környezetben külön gond, hogy sokan túl későn nyúlnak a rendszerhez: akkor, amikor már fáj. Ilyenkor az alkalmazkodás pánik. Yoda-szemléletben viszont az alkalmazkodás előrelátás: figyeled a piac jelzéseit (árak, kereslet, konkurensek kommunikációja), és előre készítesz alternatívát. De itt jön a kellemetlen kérdés: mi van akkor, ha az adatok mást mutatnak, mint amit te érzel? Vagy fordítva: érzed, hogy valami működne, de még nincs elég adat. Ezt a feszültséget kell felnőtt módon kezelni.

Adatok és megérzés: hogyan hozol döntést bizonytalanságban

Az adatok fontosak, de a vállalkozói valóságban sokszor nem kapsz tiszta, nagy mintás, tankönyvi adatokat. Egy mikro- vagy kisvállalkozásnál a minta kicsi, a piac mozgékony, és a külső tényezők (szezonalitás, gazdasági hangulat, platformváltozások) állandóan beleszólnak. Ilyenkor a „csak adat” hozzáállás ugyanúgy veszélyes, mint a „csak megérzés”. Én azt javaslom, hogy a döntéseidet két rétegben hozd meg. Első réteg: mit mutatnak a kemény tények (forgalom, kosárérték, konverzió, visszatérő vásárlók, ügyfélszerzési költség). Második réteg: mit mutat a vevői valóság (panaszok, kérdések, kifogások, pozitív visszajelzések). A marketing azért félrevezető, mert a számok néha szépek, miközben a vevői élmény rossz, és ez később csapódik le. És néha fordítva: a számok még nem szépek, de a vevői reakciók alapján látszik, hogy jó irányban építkezel.

Yoda mester egyik rejtett tanulsága, hogy nem keres kifogást. Ha valami nem működik, nem magyarázza túl, hanem újrakeretezi a feladatot. Üzletben ez azt jelenti: ha nincs elég adat, akkor ne magyarázd meg, hanem teremts adatot. Például: csinálj egy kicsi, kontrollált tesztet, és nézd meg, jön-e valós érdeklődés. Ha túl sok adat van, és nem tudsz dönteni, akkor szűkíts: mi az az egy mérőszám, ami most a céged túlélését vagy növekedését a leginkább befolyásolja? A bizonytalanság kezelésének másik része a személyes felelősség. Nem a platform a hibás, nem a vevők a hibásak, és nem a konkurencia a hibás. Ezek tényezők. A döntés a tiéd. És ha a döntés a tiéd, akkor a következő lépés is a tiéd: hogyan alakítod át a marketinget szolgálattá, hogy ne egyszeri tranzakciót kapj, hanem kapcsolatot és újravásárlást?

Szolgálat és közösség: ügyféllé válás helyett vevővé nevelés

A marketinget sokan úgy képzelik el, mint ügyfélszerző gépet. Ez az elképzelés addig működik, amíg van elég pénzed folyamatosan új embereket behozni. A valóság viszont az, hogy a legtöbb vállalkozás profitja a visszatérő vevőkből jön. A szolgálat itt nem érzelgősséget jelent, hanem üzleti racionalitást: ha a vevőnek valóban segítesz, akkor kisebb lesz a visszaváltás, kevesebb lesz a panasz, több lesz az ajánlás, és hosszabb lesz az ügyfélélettartam. Ez konkrét pénz. A közösség sem „követőgyűjtés”. A közösség az, amikor a vevő úgy érzi, hogy érti, mit képviselsz, és ehhez jó érzés kapcsolódni. Ez lehet egy szakmai hírlevél, egy zárt csoport, egy rendszeres edukációs tartalom, vagy egyszerűen egy olyan ügyfélszolgálat, ami emberi. Magyarországon ennek külön értéke van, mert a tömegkommunikáció sok területen eldurvult és olcsó lett. Aki normálisan beszél, az kitűnik.

Yoda-szemlélettel a kapcsolat nem dísz a márkán, hanem a márka egyik bizonyítéka. Egy igazi rajongó nem attól lesz, hogy „szereti a logódat”, hanem attól, hogy többször kapott tőled jó élményt. Ez B2B-ben ugyanúgy igaz, csak más a forma: gyors reakció, pontos teljesítés, előrejelzés, proaktív javaslatok. B2C-ben pedig: kiszállítás, csomagolás, garancia, visszaküldés kezelése, utókommunikáció. Ha ez megvan, a marketinged sokkal kevésbé lesz kiszolgáltatva a platformoknak, mert a vevő visszajön. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók egy része itt spórol a legtöbbet: az utókommunikáción. Pedig a „vásárlás utáni csend” sokszor drágább, mint a hirdetés. Ha ezt belátod, összeáll a kép: figyelem, egyszerű ajánlat, türelem, hitelesség, tanulás, alkalmazkodás, és kapcsolat. A kérdés most már csak az, hogy ezt hogyan fordítod le a saját cégedre kézzelfogható feladatokra. Ehhez jön egy rövid ellenőrzőlista.

Yoda-szerű marketing ellenőrzőlista

Az alábbi lista nem „szép”, hanem használható. Ha végigmész rajta, gyorsan kiderül, hol folyik el a pénz és az energia.

Ha a lista több pontján bizonytalan vagy, az nem szégyen. Az viszont már üzleti kockázat, ha nem csinálsz belőle feladatot. Ezért a következő részben adok egy rövid, 30 napos akciótervet, amit egy átlagos magyar KKV is végig tud vinni túlzott eszközfetisizmus nélkül.

Akcióterv: 30 nap alatt mérhető előrelépés

Nem hiszek abban, hogy 30 nap alatt „minden megoldódik”. Abban viszont igen, hogy 30 nap alatt rendet lehet tenni a gondolkodásban, és el lehet indítani egy olyan láncot, ami utána megtérül. Az alábbi terv egy alap: testre kell szabni iparág, kapacitás és költségvetés szerint.

Időszak Feladat Elvárt kimenet
1–7. nap 30 vevői mondat összegyűjtése + 5 leggyakoribb döntési helyzet azonosítása Üzenet-alapanyag, kifogáslista, priorizált problémák
8–14. nap Ajánlat újrafogalmazása (1 mondat), bizonyítékok összerakása, fő oldal/landing átdolgozása Tisztább pozicionálás, magasabb bizalom, kevesebb félreértés
15–21. nap 1 csatorna kiválasztása és stabil kampánystruktúra felépítése (nem öt külön kampány) Mérhető adat, kontrollált teszt, tanulható működés
22–30. nap Utókommunikáció bevezetése (e-mail, edukáció, ügyfélszolgálati script), visszatérő vevő ösztönzése Magasabb ügyfélélettartam, több ajánlás, kisebb platformfüggés

A lényeg az, hogy ne egyszerre akarj mindent. Ha egy dolog javul, az már mozdítja a rendszert: tisztább üzenet → jobb érdeklődők → jobb kiszolgálás → több bizalom → több visszatérés. Innen pedig már csak az a kérdés marad, hogy hajlandó vagy-e felnőtt módon vállalni a döntéseid következményeit. Ez az a pont, ahol az ember vagy vállalkozóvá válik, vagy csak vállalkozást „játszik”.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A Yoda-féle gondolkodás számomra nem a jelmezes bölcselkedésről szól, hanem arról, hogy a marketingben is van egy kemény igazság: amit nem vagy hajlandó kimondani magadnak a cégedről, az fog a legtöbbe kerülni. Ha nincs tiszta ajánlatod, ha nem érted a vevői valóságot, ha a működésed nem bírja el a növekedést, vagy ha folyton másra tolod a felelősséget, akkor a marketinged csak füst lesz. Rövid ideig talán működik, de a számla mindig megérkezik: romló bizalom, csökkenő konverzió, dráguló hirdetés, kiégő csapat. A jó marketing nem a felszínen dől el, hanem ott, hogy mennyire vagy fegyelmezett, mennyire vagy következetes, és mennyire vállalod, hogy a rendszeredet építeni kell.

„A vállalkozás nem attól lesz stabil, hogy hangosabban beszélsz róla, hanem attól, hogy nap mint nap betartod azt, amit ígértél. A marketing ezt csak felerősíti, nem pótolja.” – Dajka Gábor

Ha választanom kell egy mondatot, amit minden vállalkozónak felírnék a falra, akkor ez az: cselekedj vagy ne cselekedj, de ne tétovázz. A tétovázás a marketingben nem semlegesség, hanem lassú veszteség. Nem kell mindent tökéletesre csiszolni, de kell egy vállalható irány, egy mérték, és egy ütemezett munka. Aki ezt felépíti, annak a marketing nem stresszforrás lesz, hanem üzleti eszköz. Aki viszont mindig csak új trükköket keres, annak a marketing örök menekülés marad. És én őszintén azt gondolom: 2026 körül már nem a hangosabb fog nyerni Magyarországon, hanem a következetesebb.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Miért jó egyáltalán Yoda mestert „marketing tanácsadóként” használni gondolatkísérletként?

Azért, mert rákényszerít az egyszerű kérdésekre: mit akarsz elérni, ki a vevő, mit ígérsz, és ezt be tudod-e tartani. A marketingben a legtöbb hiba nem technikai, hanem gondolkodási hiba. Egy ilyen keret segít kiszűrni a felesleges zajt, és visszavinni a fókuszt a döntésekhez.

Mi a leggyakoribb oka annak, hogy „nem működik a marketing”?

Általában nem a marketing nem működik, hanem az ajánlat, a pozicionálás vagy a bizalomépítés hiányos. A hirdetés csak felerősíti azt, ami van. Ha zavaros, amit mondasz, akkor sok emberhez fog eljutni a zavar. Ha tiszta és hihető, akkor a hirdetés gyorsít rajtad.

Miben más a magyar piac ebből a szempontból?

A magyar fogyasztó gyakran árérzékeny és bizalmatlanabb, mint amit sok külföldi marketinganyag feltételez. Emiatt nálunk különösen sokat számít a korrekt kommunikáció, a transzparens feltételrendszer és az, hogy a működésed tényleg hozza a vállalt szintet. A rövid távú túlígérés itt gyorsabban visszaüt.

Hogyan találom meg azt az „egy mondatot”, ami az ajánlatom lényege?

Indulj a vevői helyzetből, ne a termékből. Fogalmazz így: „X embernek segítek Y helyzetben Z eredményt elérni.” Ezután add hozzá a bizonyítékot: mitől hihető. Ha ezt nem tudod megfogalmazni, nem az a megoldás, hogy hosszabb szöveget írsz, hanem az, hogy pontosítod, kinek és mit adsz.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a fenti gondolatmenetből egy dolgot kellene azonnal a gyakorlatba átvinni, az a figyelem megszerzésének és megtartásának fegyelme. Ehhez passzol ez a videó:

Források