Tudattalan ingerek és fogyasztói döntések

Cikk megosztása

A reklámtörténelemben számos legenda kering arról, hogy a „subliminális” vagy „tudattalan” ingerek alkalmasak lehetnek a fogyasztók manipulálására. Gondoljunk csak a hírhedt mozis történetre, ahol az állítólagos másodperc­töredékes üzenetek („igyál üdítőt, egyél pattogatott kukoricát”) azonnal vásárlásra ösztönözték volna a közönséget. Azonban a tudományos vizsgálatok jelentős része nem támasztja alá ezt a hatást — legalábbis nem olyan mértékben és nem olyan közvetlen módon, ahogyan azt a közhiedelem állítja. Ez a cikk a legfrissebb kutatások alapján tekinti át, mire képesek valójában az althreshold (küszöb alatti) vagy éppen csak észlelés alatt maradó ingerek, és hol húzódik a határ a mítoszok és a valódi, mérhető pszichológiai jelenségek között.

1. Mi az a subliminális inger?

A „subliminális” kifejezést sokan egybemosva használják minden olyan ingerről, ami „észrevétlen” módon érkezik. A szakirodalom viszont több kategóriát különít el (Pratkanis & Greenwald, 1988), például:

Szubküszöbös (subthreshold) inger: a bemutatott inger annyira alacsony intenzitású vagy olyan rövid, hogy a megfigyelő nem érzékeli tudatosan.

Maszkolt (masked) inger: egy gyorsan felvillanó cél­stimulus rögtön utána kap egy másik, „zavaró” ingert, ami eltakarja azt a tudatos észlelés elől.

A lényeg, hogy a kísérleti személy úgy válaszol az ingerre, hogy közben nincs tudatában annak, mit látott vagy hallott. Az ilyen ingerek valóban befolyásolhatnak bizonyos kognitív folyamatokat — de a valódi kérdés az, hogy mekkora a hatásuk, és mire terjed ki.

2. Mit mondanak a kísérletek? — A „subliminális reklám” mítosza

a) Gyenge bizonyítottság az értékesítésben

Koraibb vizsgálatok: Számos tanulmány próbált kimutatni közvetlen értékesítés­ösztönző hatást, például úgy, hogy szubliminálisan mutattak márkaneveket (pl. „Wonder Rice”), majd mérték a vásárlási szándékot. Sok esetben egyáltalán nem találtak különbséget a kísérleti és kontrollcsoport között (Champion & Turner, 1959; George & Jennings, 1975).

On-air tesztek: Olyan „való világibb” kísérlet is volt, ahol a televízióban sugározták a feltételezett rejtett üzeneteket, majd megvizsgálták a termék forgalmát. Eredmény: nulla változás (DeFleur & Petranoff, 1959).

Megismételhetetlen sikerek: Volt néhány tanulmány, amely kezdetben talált valami hatást (Hawkins, 1970), de más kutatók nem tudták megismételni ugyanezt (Beatty & Hawkins, 1989).

A kritikák szerint a legtöbb korai tanulmányban komoly metodikai gondok voltak, és nem volt valóban biztosítva, hogy az inger valóban „küszöb alatti” volt.

b) Metaanalízis és áttekintések

Pratkanis & Aronson (1992): Több mint 150 tömegmédia és 200 tudományos cikk elemzése alapján azt állapították meg, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a szubliminális üzenetek hatékony meggyőző erejére.

Trappey (1996): Egy metaanalízis kb. 0,0585-ös átlagos hatásméretet mutatott, ám a válogatás nem zárta ki a metodikai gyengeségeket. Ez a hatás ráadásul nagyon csekély, és bizonytalan megbízhatóságú.

Következtetés: A „subliminális reklám” valószínűleg nincs olyan erős hatással, hogy az embereket „varázsütésre” vásárlásra bírja. Az elméletileg gyakran hangoztatott extrém manipulációs erő tudományosan nem igazolódott be.

3. Létezik-e bármi hatása a rejtett ingereknek?

A kutatások szerint a szubliminális bemutatás valóban képes bizonyos észlelési és értékelési folyamatokat befolyásolni — de inkább finoman, és speciális feltételek mellett.

a) Priming-hatások

Szófelismerés: Ha egy célszó előtt (nagyon rövid ideig) bemutatnak egy kapcsolódó ingert (pl. „bread” előtt „butter”) szubliminálisan, a célszó feldolgozása gyorsabb lehet.

Értékelő priming: Az „elfedve” bemutatott pozitív vagy negatív szavak képesek befolyásolni, hogy egy semleges szóhoz milyen érzelmi értéket kapcsolunk (Greenwald, Klinger & Liu, 1989).

Szociális ítéletek: Bargh és Pietromonaco (1982) azt találta, hogy ha egy „éberségi feladat” során szubliminálisan ellenséges jelentésű szavakat mutattak (pl. hostility), akkor később a résztvevők hajlamosabbak voltak egy semleges történet szereplőjét negatívabbnak ítélni.

b) Mere exposure és értékelés

A mere exposure jelenség szerint minél többet találkozunk egy ingerrel (még szubliminálisan is), annál jobban kedveljük.

Kunst-Wilson & Zajonc (1980): Poligonformákat úgy mutattak, hogy a résztvevők nem tudták tudatosan azonosítani őket, mégis a többször bemutatott alakokat kedvelőbbnek ítélték.

Pozitív–negatív képi kondicionálás: Arra is van példa, hogy ha egy semleges tárgyat szubliminálisan pozitív képpel társítunk, a tárgy értékelése javul (Murphy & Zajonc, 1993; Krosnick et al., 1992).

c) Implicit motivációk és viselkedés

Szomjúság priming: Ha rejtett módon szomjúságot idéző szavakat mutatnak, akkor a résztvevők több folyadékot fogyasztanak (Strahan, Spencer & Zanna, 2002).

Rejtett érzelmi prime-ok: Pl. „szomorú arc” felvillantása után a résztvevők inkább választanak hangulatjavító lehetőséget.

Megjegyzés: Ezek a hatások általában csak akkor működnek, ha a helyzet releváns. Például, ha valaki tényleg szomjas, jobban reagál a szomjúság-prime-ra.

d) Szubliminális arcok és forrás­effektus

Weisbuch, Mackie & Garcia-Marques (2003): Ha a résztvevők korábban (subliminálisan) látták egy közlő arcát, később a tőle származó érvelést meggyőzőbbnek találták. Itt tehát nem közvetlen vásárlásra ösztönzésről van szó, hanem arról, hogy egy rejtve (nem tudatosan) bemutatott forrás pozitívabban jelenik meg a tudatban.

4. Mikor működik és mikor nem?

Bár a fentiekből látszik, hogy a szubliminális priming képes finomhangolni a későbbi érzelmeket, ítéleteket, mégsem „hipnózis” vagy „távirányítás”.

Erősen helyzetfüggő: Ha a priming releváns a meglévő motivációhoz, igényhez, akkor hatékonyabb. Például, ha valaki már eleve frusztrált, egy ellenséges szó-prime erősítheti az ellenséges viselkedést.

Nem vált ki új, önálló cselekvést: A kutatások szerint ezek a rejtett ingerek nem fognak vadonatúj, kontextusból kilépő tetteket indukálni (például nem mész automatikusan üdítőt venni, ha nem vagy szomjas).

Túl erős tudatos felismerés esetén akár vissza is üthet. Ha a résztvevők rájönnek a manipulációra, gyakran ellentétesen reagálnak (reactance vagy kontraszthatás).

5. Beágyazott (embedded) szexuális üzenetek és más botrányok

A „rejtett” vagy inkább „elrejtett” szexuális formák (például plakátba ágyazott szexuális képek) hatékonyságáról ellentmondásos eredmények születtek:

• Egyes tanulmányok szerint nincs különbség az észrevétlen szexuális ábrák esetén (Gable et al., 1987), mások minimális pozitív vagy éppen negatív érzelmi hatásról számoltak be (Aylesworth et al., 1999).

• Összességében ez az irány nem mutat erős és konzisztens befolyást a vásárlói magatartásra, ellentétben a szóbeszéddel, amely „mindent befolyásoló rejtett erotikus üzenetekről” szól.

6. Összefoglalás: Mit tanulhatunk a szubliminális ingerek hatásáról?

1. A reklám világának népszerű mítosza — miszerint szubliminális üzenetekkel bármit el lehet érni, például hirtelen termékvásárlásra kényszeríteni a tömeget — nem nyert tudományos igazolást.

2. Finom, kontextusfüggő priming: A kis energiaszintű vagy rendkívül rövid ingerek bizonyos kontextusban hatással lehetnek érzelmekre, észlelésekre, ítéletekre. Például, ha szubliminálisan láttál kedvező képet, előfordulhat, hogy kissé javul a hangulatod, és ez a márkaértékelésedet is enyhén befolyásolja.

3. Motiváció és relevancia: Ahhoz, hogy egy szubliminális inger ténylegesen viselkedésváltozást indítson el (pl. többet iszol), szükség van rá, hogy a helyzet, a kontextus és a belső motiváció (pl. tényleges szomjúság) már eleve fennálljon.

4. Korlátozott alkalmazás a marketingben: Noha vannak laboratóriumi bizonyítékok a semleges ingerek észlelése és értékelése kapcsán (pl. mere exposure, pozitív–negatív kondicionálás), az átfogó, jól reprodukálható eredmények azt mutatják, hogy a gyakorlati „erős” befolyás távol áll a közkézen forgó legendáktól.

5. Szuper- vs. szub-liminális priming: Érdekes módon, sok esetben a tudatosan észlelt (de nem feltétlenül tudatosan feldolgozott) ingerek (supraliminal priming) is hasonló vagy erősebb hatást tudnak kiváltani, mint a ténylegesen „láthatatlan” (subliminal) ingerek.

6. Nem mindegy a módszertan: A múltbeli kísérletek számos metodológiai hibát követtek el (pl. nem volt valódi kontrol, rosszul definiálták a „küszöb alatti” szintet). A modernebb eljárások (pl. jelfeldetektálási elmélet, IAT, precízebb időmérés) segítettek tisztábban látni, de még így is körültekintésre intenek az eredmények.

Zárszó

A szubliminális inger maga nem varázspálca: nem képes azonnali, tudatos akaratot felülíró cselekedeteket kiváltani (mint amilyennek a popkultúra gyakran lefestette). Ugyanakkor a laboratóriumi eredmények azt mutatják, hogy a tudatküszöb alatti ingerek meglepően finom módon tudják módosítani a már meglévő érzelmi és kognitív állapotokat — amennyiben a körülmények megfelelőek (releváns helyzet, létező motiváció stb.). A marketing- és fogyasztói pszichológia területén ebből annyi vonható le, hogy bár a szubliminális manipuláció széles körű, drámai befolyásolásra nem alkalmas, kisebb, árnyalt priminghatás mégis bekövetkezhet, ami főleg tudat alatti hangulat- és attitűdbefolyásolásként jelentkezik. Ez azonban messze nem azonos azzal a rémmesével, hogy egy filmkockára rejtett szó vagy kép azonnal rohamos vásárlási lázat indítson el.

Fedezd fel ezeket a cikkeket is

Pszichológia és reklámpszichológia

Valentin-napi érzelmi kondicionálás

Győzött a reklámpszichológia: már nem az a kérdés, hogy akarunk-e ajándékot adni Valentin-napon, hanem az, hogy mi legyen az ajándék. Valahol útközben normává vált, hogy

Nők ábrázolása a reklámokban

Amikor megnézel egy reklámot, talán elsőre fel sem tűnik, hogy milyen mélyen jelenik meg benne a társadalmi nemi szerepek és elvárások összessége. A nőket érintő

Segíthetek?

Tegyük rendbe a vállalkozásod.