A munkavégzés fenntartható ritmusa és a kiégés

Főbb pontok:

A fenntartható munkaterhelés és a hatékony regeneráció témája egyre égetőbb kérdés a modern munkahelyeken. A teljesítményorientált vállalati kultúrában gyakran elfelejtjük, hogy az emberek csak akkor képesek hosszú távon jól teljesíteni, ha rendszeresen feltöltődnek. A kiégés (burnout) veszélye a folyamatos túlterhelés során óriási, ezért elengedhetetlen, hogy egyaránt figyeljünk a magas szintű produktivitásra és a munka utáni pihenésre.

Miért olyan fontos a fenntartható munkaterhelés?

A cégek gyakran jutalmazzák a túlórákat és a „mindent bele” hozzáállást. Rövid távon valóban lehet látni némi előnyt, de hosszabb távon a munkatársak kimerülnek, a motiváció csökken, és megnő a fluktuáció. Számos kutatás (Sonnentag & Fritz, 2022; Bakker & de Vries, 2023) rámutat, hogy a tartós megterhelés rontja a koncentrációt, fokozza a stresszt, és elősegíti a kiégést. A fenntartható munkaterhelés alapja, hogy a munka intenzív szakaszai után elegendő idő és tér legyen a regenerációra.

Emellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a fenntartható munkaterhelés nem csupán a cég érdeke. Az emberek többsége élvezetesebbnek találja a munkát, és kreatívabb megoldásokkal rukkol elő, ha rendszeresen feltöltődhet, és úgy érezheti, nem zsigereli ki magát.

A regeneráció hat útja

A regeneráció lényege a nap során felhalmozott stressz kezelése és csökkentése. Nem elegendő néhány perces szünetet tartani: tudatos, sokoldalú regenerációs tevékenységekre van szükség. A kutatásokból (Sonnentag & Bayer, 2023) kirajzolódik egy hat elemből álló „térkép”, amely megmutatja, milyen tényezőkre érdemes odafigyelni:

Regenerációs út Leírás Példa
Pszichológiai eltávolodás A munkaidőn kívül tartózkodj a munkával kapcsolatos gondolatoktól és tevékenységektől. Munkahelyi e-mailek, csevegések kikapcsolása este; céltudatos telefonmentes időszak.
Relaxáció Olyan tevékenységek, amelyek a testet és az elmét megnyugtatják. Meditáció, zenehallgatás, séta a természetben, egy forró fürdő.
Autonómia Szabadon választható programok és döntési lehetőségek a szabadidőben. Hogy mikor sportolsz, kivel találkozol, milyen hobbit űzöl.
Mesterszint-élmény (mastery) Új ismeretek, készségek vagy fejlődés lehetősége. Nyelvtanulás, hangszeres gyakorlás, kreatív hobbik (pl. festés, fafaragás).
Jelentés (meaning) Olyan tevékenységek, melyek összhangban vannak a belső értékeiddel, vagy magasabb rendű célt adnak. Önkéntes munka, jótékonysági program, közösségi kezdeményezések.
Kapcsolódás (connection) A szeretteiddel és barátaiddal közösen eltöltött minőségi idő. Családi vacsorák, baráti kirándulások, közös sportolás.

5 gyakorlati tipp a napi regenerációhoz

A következő ötletek segíthetnek abban, hogy a mindennapokban könnyebben megvalósíthasd a regenerációt, ezáltal megelőzve a kiégést és a túlzott munkaterhelés káros hatásait.

  • Teremts “ellenkező világot”: Nick Petrie kutatásai szerint kiemelten fontos, hogy legyen egy olyan terület (hobbik, sportok, közösségek), ami teljesen eltér a munkád karakterétől. Ez segít „kikapcsolni” a munkahelyi identitást, és új energiákat mozgósít.
  • Változtasd meg a jelszavaid: Mel Robbins ötlete alapján érdemes olyan jelszavakat használni (pl. „kiteszek@hatart” vagy „haladok_elore!”), amelyek naponta többször emlékeztetnek a fő célodra vagy egy pozitív gondolatra.
  • Legyen “hatásterved”: Gondold végig, hogyan szeretnél hatni a környezetedre. Mit szeretnél létrehozni, fejleszteni, és milyen értékeket képviselsz? Az értékvezérelt célok növelik a munkahelyi és magánéleti elégedettséget.
  • Ne téveszd össze a házimunkát a valódi pihenéssel: A bevásárlás, a mosás vagy a számlák rendezése nem igazi relaxáció. Persze el kell végezni őket, de ne keverd össze ezeket a feladatokat a tényleges töltekezéssel (pl. olvasás, zenehallgatás, baráti beszélgetés).
  • Figyelj az okoseszközökre: Bár a telefon vagy a tabletek segíthetnek a kikapcsolódásban, sokszor inkább növelik az éberséget, és későn fekvéshez vezetnek. Próbálj meg legalább egy órával lefekvés előtt „digitális detoxot” tartani.

Munkahelyi kultúra: hogyan támogathatják a vezetők a fenntartható terhelést?

A felsővezetés vagy a középvezetők rengeteget tehetnek azért, hogy a fenntartható terhelés ne csak elméleti cél maradjon. A következő lépések hozzájárulhatnak egy egészségesebb, produktívabb és emberközpontú szervezeti kultúra kialakításához:

„A hosszú távú teljesítmény záloga nem a vég nélküli hajtás, hanem a tudatosan ütemezett munka és a minőségi pihenés kombinációja.”

  • Tisztázd a prioritásokat: Ha minden feladat „azonnalra” és „kulcsfontosságú”, akkor valójában semmi sem lesz kiemelt. A jól kommunikált prioritások csökkentik a káoszt és a munkahelyi stresszt.
  • Ösztönözd a szabadságokat és a rugalmas munkarendet: Mutass példát azzal, hogy te magad is kiveszed a szabadságaidat, és nem küldesz e-maileket éjszaka. Így a csapatod is bátrabban élhet a pihenés lehetőségével.
  • Szünetek, napirend, meetingkultúra: Legyenek meetingmentes idősávok, korlátozott időtartamú értekezletek, és támogasd a csapatod tagjait abban, hogy a munkanap során is tarthassanak valódi szüneteket.
  • Empatikus vezetői hozzáállás: Kérdezd meg rendszeresen a munkatársakat, hogyan érzik magukat, mennyire túlterheltek. Ajánlj fel segítséget, átszervezést, ha szükséges.

Következtetés

A fenntartható munkaterhelés megvalósítása nem egyszeri feladat, hanem folyamatos odafigyelést igényel. A jól megválasztott regenerációs utak és a tudatos szervezeti támogatás segítségével hosszú távon is magas szintű teljesítményt lehet fenntartani, elkerülve a kiégést. Az egyéni és vállalati siker nem ellentmondás a pihenés, feltöltődés és emberközpontú szemlélet mellett: éppen ez az alapja annak, hogy ne csak rövid, hanem hosszú távon is hatékonyak és sikeresek lehessünk.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

A G.I. generáció (1901–1927) marketingmegközelítése

A G.I. generáció kifejezés az angol „Government Issue” rövidítésből ered, és eredetileg az amerikai katonákra utalt – nem véletlenül, hiszen e nemzedék jelentős része a második világháború frontjain szolgált. A generáció tagjai 1901 és 1927 között születtek, így gyermek- vagy fiatal felnőtt korukra estek a 20. század első felének kataklizmái. A legidősebbek közül sokan még...

Lövészárok-sokk a Lost generációnál

A „lövészárok-sokk” nem irodalmi túlzás, hanem a modern lélektan egyik ősképe: név arra a tapasztalatra, amikor az idegrendszer folyamatos életveszélyben „újrarendeződik”, és a világ többé nem ugyanaz. Az I. világháború frontjain töltött hónapok–évek milliókat hagytak hátra reszkető kézzel, éjszakai rémálmokkal, lüktető fejfájással és tartós riadókészültséggel. A lövészárok-sokk (akkori nevén shell shock) nyomot hagyott az egész...

Mi a hatékony kommunikáció titka?

„A kommunikáció egyetlen igazi problémája az az illúzió, hogy megtörtént.” – tartja a mondás George Bernard Shaw nyomán. Mindannyian kerültünk már abba a helyzetbe, hogy azt hittük, világosan elmondtunk valamit, a másik fél mégsem értette meg. Naponta kommunikálunk otthon, a munkahelyen, üzleti tárgyalásokon és online felületeken, mégis a félreértések száma szinte végtelen. Gondoljunk bele: egy...

Mi az a „generációs sablon”, és mire jó?

2011 őszén az iPhone 4s nem csak egy újabb telefon volt: a Z generáció késői hullámának világképe ezzel vált igazán digitálisan állandóvá. A korai Z még emlékszik a nyomógombos készülékekre, az iWiW-re és az MSN-re; a késői Z már úgy nőtt fel, hogy a „telefon” az identitás és a társas jelenlét elsődleges felülete lett. Ez...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

© Copyright 2025