Boltbezárási hullám Magyarországon (2022–2025)

Az elmúlt években drasztikus mértékben csökkent a működő boltok száma Magyarországon. A kiskereskedelmi üzletek száma 2022 és 2023 folyamán rekordütemben esett vissza, 2023 végére pedig történelmi mélypontra süllyedt. 2022 végén országosan 107 ezer bolt működött, ami közel 4,6 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál – ez egyetlen év alatt 4%-os boltbezárási rátát jelent. 2023 első felében tovább gyorsult a bezárási hullám: fél év alatt újabb ~4 500 üzlet szűnt meg, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi tempónak. 2023 júniusában mindössze ~103 ezer kiskereskedelmi egység működött, ~7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Ez időarányosan három-négyszerese a szokásos éves bezárási ütemnek. 2023 második felében további mintegy 4 000 bolt zárt be, így 2023 végére először csökkent 100 ezer alá a boltok száma. A 2023. év végi adatok szerint – az autókereskedéseket is beleszámítva – 106 300 üzlet volt nyitva, ami fél év alatt 3,6%-os (3955 darabos) csökkenést jelent. Összességében 2022 elejétől 2023 végéig mintegy 8-9 ezer bolttal lett kevesebb, ami példátlan mértékű visszaesés.

2024-ben a boltbezárások folytatódtak, bár mérséklődő ütemben. 2024 első félévében újabb 3674 üzlet tűnt el, ami napi átlag 20 bolt bezárását jelenti. 2024 végére (december 31-re) a boltok száma ~101 096-ra csökkent, ami mindössze 1 555-tel kevesebb, mint fél évvel korábban – jóval alacsonyabb visszaesés a korábbi félévek több ezres boltveszteségéhez képest. Ez azt jelenti, hogy 2024 második felében napi 9 bolt szűnt meg, szemben az egy évvel korábbi napi 20 bolt bezárásával. Bár a teljes bolthálózat tovább zsugorodott, a bezárási hullám lassulni kezdett 2024-ben.

A hosszabb távú trend így is aggasztó. 2018 végén még ~129 ezer kiskereskedelmi egység volt az országban, ehhez képest 2024 végére a boltok mintegy 22%-a eltűnt. Még hosszabb távon visszatekintve: 2005-ben 157 600 üzlet működött, míg 2023 végére ennek már csak ~63%-a (≈100 ezer) maradt – azaz közel 37%-os bolthálózat-szűkülés ment végbe szűk két évtized alatt.

Statisztika: A kiskereskedelmi üzletek számának változása 2021–2023 (a gépjármű- és alkatrész-kereskedések nélkül):

(Forrás: KSH adatok, idézi HVG, Portfolio és Pénzcentrum)

A fenti adatokból látható, hogy 2022-ben és 2023-ban soha nem látott boltbezárási hullám zajlott le Magyarországon. Normál években néhány ezer (2–3 ezer) bolt szűnik meg, ehhez képest 2023-ban ennek több mint háromszorosát zárták be időarányosan. 2023 közepéig egy év alatt a boltok 7%-a tűnt el, ami példátlan negatív rekord. 2024-ben a helyzet stabilizálódni látszott, de a boltbezárási trend továbbra is csökkenő pályán tartja a bolthálózatot. Szakértők rámutatnak, hogy ez a jelenség nem csak a bezárt üzletek tulajdonosainak és dolgozóinak egzisztenciája miatt aggasztó, hanem a csökkenő verseny miatt is: a kevesebb piaci szereplő gyengébb árversenyt jelent, így a talpon maradó boltok könnyebben emelhetnek árakat a jövőben. Vagyis a boltzárási hullám akár további inflációs nyomást is generálhat a kiskereskedelemben.

Mely szektorokat érint a leginkább?

A boltbezárások nem egyforma mértékben érintették az egyes kereskedelmi ágazatokat és üzlettípusokat. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb, független boltok és szaküzletek kerültek a legnagyobb bajba, míg a nagy alapterületű áruházak és láncok jobban átvészelték a válságot. Az élelmiszerüzletek száma is csökkent, de arányaiban kisebb mértékben, mint sok nem-élelmiszer jellegű üzleté. 2023 végén az élelmiszerboltok száma 33 ezer alá süllyedt, ami fél év alatt 2,6%-os, egy év alatt 5,2%-os csökkenést jelent. Ez azt mutatja, hogy még a létfontosságú napi cikkeket árusító üzletek is bezártak szép számmal, bár relatíve ezek vészelték át legjobban a nehéz időszakot.

Ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelemben sokkal drámaibb zsugorodás történt. Különösen a ruházati üzletek és a vegyes iparcikk boltok szenvedtek nagy veszteségeket. 2023 második felében a ruházati boltok száma 6,5%-kal esett vissza fél év alatt, és 10,6%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva, így 2023 végére mindössze ~13 700 ruházati szaküzlet maradt az országban. Már 2022-ben is komoly volt a lemorzsolódás: textil- és ruhaüzletből közel 6%-kal kevesebb működött 2022 végén, mint egy évvel előtte. Hasonlóan nagy arányú volt a visszaesés a használtcikk-kereskedések esetében: számuk 2022-ben 6,6%-kal csökkent egy év alatt , és 2019-hez képest országosan több mint 22%-uk bezárt 3 év leforgása alatt. Az “iparcikk jellegű, vegyes” (vegyes cikkeket árusító) boltok körében 2023 első felében szinte összeomlás történt: ezen üzletek közel 28%-a tűnt el fél év alatt. Ide jellemzően a kisebb vegyeskereskedések, háztartási cikket árusító boltok tartoznak – sok közülük nem élte túl a válságot.

Az egyéb iparcikk kategóriákban is jelentős leépülés zajlott. Könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzletekből 2023 végén ~27 100 működött, ami fél év alatt 3,7%-os, egy év alatt 7,9%-os boltcsökkenést jelent. Szintén drámai a helyzet a hang- és képanyag (zene-, videó-) szaküzleteknél: 2023 végére mindössze 71 lemezbolt és videotéka maradt az országban, fél év alatt több mint 10%-uk lehúzta a rolót. Látható tehát, hogy a kulturális termékek (könyv, zene, film) és műszaki cikkek kiskereskedői különösen nehéz helyzetbe kerültek – részben az online vásárlás erősödése miatt (erről bővebben később).

Néhány szektor ugyanakkor kevésbé érintett vagy akár stabil maradt. A bútor- és műszaki áruházak száma csak kismértékben csökkent (2019-hez képest ~3,3%-kal), a benzinkutak száma is hasonló arányban esett vissza 3 év alatt. Ezek jellemzően nagyobb vállalatok által működtetett egységek, ahol a tőkeerő és mérethatékonyság miatt kisebb volt a bezárási kényszer. Sőt, akadt néhány kivételes kategória, ahol növekedés volt tapasztalható 2024-ben: az állatpatikák (állatgyógyszertárak) száma az elmúlt években bővült, 2024 első felében stagnált 215 egységen. 2024 második felében pedig – a Pénzcentrum adatai szerint – több pékség, cukrászda nyílt, számuk fél év alatt 59-cel nőtt, továbbá 17 új ékszerüzlet és 2 új halbolt is létesült ebben az időszakban. Ezek az apró pozitív ellenpéldák jelzik, hogy bizonyos piaci résekben vagy igényekben még van növekedési potenciál (pl. pékségek iránt mindig van kereslet, az ékszerpiacon pedig lehetett tér a bővülésre). Összességében azonban a legnagyobb boltcsoportok mind zsugorodtak: még az élelmiszerboltok ~8%-a is eltűnt 2019 óta, a szakosodott élelmiszerüzletek ~10%-a bezárt, ahogy az iparcikk- és könyvesboltok ~10%-a is megszűnt három év leforgása alatt.

Terítéken a legkritikusabb helyzetben lévő üzlettípusok: A szakmai szervezetek kiemelik, hogy leginkább a kis alapterületű, független tulajdonú boltok kerültek bajba, szemben a nagy láncok által működtetett egységekkel. A falusi kisboltok, a sarki vegyesboltok, a ruházati butikok, a használtcikk-kereskedések, valamint a különféle specializált szaküzletek (pl. könyvesbolt, játékbolt, műszaki kisbolt) adják a bezárások zömét. A hipermarketek, diszkontáruházak és bevásárlóközpontok nagy üzletei jellemzően nem zártak be, sőt egyes esetekben terjeszkedtek, mivel a vásárlók egy része éppen ezekbe a nagyobb, olcsóbb egységekbe vándorolt át a kisebb boltok rovására. Így a kiskereskedelmi hálózat koncentrációja nő: kevesebb bolt marad, de azok átlagos alapterülete nagyobb, és a piac súlya egyre inkább a nagy láncokra helyeződik át. (Érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint a boltok átlagos alapterülete 2015 és 2019 között 124 m²-ről 137 m²-re nőtt , ami tükrözi, hogy főleg a kicsi boltok hullottak ki, a nagyobbak maradtak meg.)

A boltbezárások fő okai

A szakértők és a boltosok egyetértenek abban, hogy a 2022–2023-as bezárási hullámot több rendkívüli tényező együttes hatása okozta. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb okokat, amelyek a magyarországi boltbezárási trend mögött állnak:

• Rekordmagas infláció és keresletcsökkenés: 2022 második felétől kezdve elszabadult az infláció Magyarországon, különösen az élelmiszerárak emelkedtek drámai mértékben. 2023 elején az éves infláció 25% fölé ugrott, és bár 2023 végére mérséklődött, továbbra is a legmagasabb maradt az EU-ban. A magas infláció két fronton is sújtotta a boltosokat: egyrészt visszaesett a vásárlóerő, a reálbérek csökkentek 2022–23-ban, így az emberek kevesebbet vásároltak (főleg a nem létfontosságú cikkekből). A KSH havi statisztikái szerint 2023 minden hónapjában jelentősen csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évhez képest – vagyis kevesebb árut adtak el a boltok, ami sokaknál bevételi válságot okozott. Másrészt az infláció felhajtotta a költségeket is: a beszerzési árak megugrottak, különösen az import termékeké a forint gyengülése miatt (2022-ben 400 Ft/EUR feletti árfolyamokat is láttunk). Gyalay-Korpos Gyula, a bevásárlóközpontok szövetségének elnöke rámutatott, hogy 2022-ben már nem a Covid, hanem az energiaár-robbanás, a fogyasztás visszaesése és a forint árfolyamának eszeveszett ingadozása állt a boltzárások mögött. A magas infláció miatt a vásárlók is árérzékenyebbé váltak, sokan az olcsóbb saját márkás vagy akciós termékeket keresték, és amiatt is költségcsökkentésre kényszerültek a háztartások, így bizonyos termékköröket (pl. ruházat, műszaki cikk) egyszerűen nem engedhettek meg maguknak. Ez a kereslet beszűkülése számos kisboltot ellehetetlenített.

• Árstopok és hatósági árak hatása: A magyar kormány 2021 végétől 2023 első feléig több alapvető élelmiszerre és üzemanyagra árstopot (hatósági árat) vezetett be. Ezek az intézkedések ugyan a vásárlóknak átmeneti védelmet nyújtottak, de a kiskereskedők viselték a terheket. Az árstoppos termékeket ugyanis a boltoknak önköltség alatt vagy minimális marzzsal kellett árusítaniuk, miközben a beszerzési árakat nem kompenzálták. Bíró Attila, a Pénzcentrum elemzője rámutatott, hogy a kiskereskedők drága beszerzési áron jutottak az árstopos élelmiszerekhez, de olcsón kellett adniuk – ez hosszú távon fenntarthatatlan volt. A 2022-ben bevezetett benzinárstop miatt pedig a kisebb, független benzinkutak közül több tucat bezárt, bár ez szigorúan véve nem a kiskereskedelmi statisztikában, hanem az üzemanyag-kereskedelemben jelent meg. Összességében az árstopok súlyos veszteségeket okoztak főleg a kis élelmiszerboltoknak, amelyek kevésbé tudták ellensúlyozni ezt más termékeken. Ez is közrejátszott abban, hogy 2023 első felében kiugró számú, 927 élelmiszerüzlet zárt be fél év alatt. Többen úgy nyilatkoztak, hogy az árstop „sokáig tartó terhe” kifullasztotta a boltokat.

• Energiaár-robbanás és rezsiköltségek: 2022 második felében az európai energiaválság hatására Magyarországon is megtöbbszöröződtek a villamosenergia és földgáz árai a piacon. Ráadásul 2022 augusztusától a kormány szűkítette a rezsicsökkentés kedvezményét: a kisvállalkozások jó része piaci árat fizetett az energiáért. Sok boltban a rezsiköltségek hirtelen 2-3-szorosukra emelkedtek – különösen az energiaigényes üzletek (pl. hűtőpultos élelmiszerboltok, pékségek) kerültek nehéz helyzetbe. Németh László, az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a kisboltok többségében elavult, energiazabáló hűtőberendezések működnek, amelyek cseréjére nem volt forrásuk, így a magas rezsi lenullázta a nyereségüket. Az égbe szökő villany- és gázszámlák miatt sok bolt egyszerűen nem tudta kitermelni a működési költségeit, főleg 2022–23 telein. Tovább rontotta a helyzetet, hogy 2023-ban a vízdíjak is emelkedtek néhol, tovább növelve az üzemelés költségeit. A rezsiválság rengeteg kisvállalkozót kényszerített a roló lehúzására, különösen a tél beálltával 2022 végén – nem véletlen, hogy 2022 második félévében mintegy 4000 bolt zárt be országszerte.

• Munkaerőhiány és bérköltségek növekedése: A kereskedelmi szektorban már évek óta gondot okoz a munkaerőhiány, ami 2021–2022-ben tovább súlyosbodott. Sok bolt nehezen talál szakképzett eladókat, pénztárosokat – különösen a kisebb településeken és a kisebb béreket kínáló kisboltokban. A munkaerőhiány miatt a meglévő dolgozókra nagy teher hárul, illetve a boltosok csak magasabb bérrel tudják őket megtartani. 2023 elején ráadásul a kormány jelentős minimálbér-emelést is végrehajtott. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint minden olyan intézkedés, ami növeli a költségeket – például a kötelező béremelések – a kicsi boltoknál arányaiban sokkal nagyobb terhet jelentenek, és emiatt ha esetleg árakat akartak volna csökkenteni a kereslet élénkítésére, erre sem maradt mozgásterük. A kiskereskedelmi láncokkal a bérversenyt is nehéz felvenni: egy Aldi vagy Lidl meg tudja adni a 15-20%-os béremelést az eladóinak, miközben egy falusi kisbolt tulajdonosa erre képtelen. Antalffy Gábor, a KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) elnöke szintén hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány és az emelkedő bérek előteremtése súlyos gond a kisboltoknak, és ebben is nehéz versenyezniük a multinacionális láncokkal. Sok tulajdonos inkább bezárta az üzletét, mintsem tovább működtesse folyamatos alkalmazottcserével és túlórákkal küzdve.

• Online kereskedelem térnyerése és változó fogyasztói szokások: A vásárlói szokások már a Covid előtt is változóban voltak, de a pandémia felgyorsította az e-kereskedelem térhódítását. Magyarországon 2020–2023 között évről évre kétszámjegyű növekedést produkált az online kiskereskedelem. Ennek következtében bizonyos termékkörökben az emberek egyre inkább webshopokban vásárolnak a hagyományos üzletek helyett. Antalffy Gábor (KISOSZ) kiemelte, hogy például parfümök és kultúrcikkek (könyv, film, zene) esetében a vásárlások jelentős része már átterelődött az internetre, amit a kisebb piaci szereplők nem bírnak követni. Az online árverseny és a nagy nemzetközi platformok (pl. Amazon, AliExpress) megjelenése is leszorította az árakat, ami a kis hazai boltok számára kedvezőtlen. Emellett a fogyasztók elvárásai is változtak: sokan igénylik az egyhelyen történő bevásárlást, a széles választékot és az akciós árakat, amit inkább a hipermarketek, plázák nyújtanak, nem pedig a kisboltok. A Covid miatti lezárások alatt egy sor kisbolt forgalma nullára esett, és sokan ideiglenesen bezártak 2020–2021-ben – közülük többen már nem is tudtak újranyitni a pandémia után. A járvány utáni években a vásárlók egy része megszokta az online rendelést vagy nagyobb áruházakban való beszerzést, így a kis üzletek vevőkörének egy része tartósan elpártolt. Ez a trend világszerte jellemző, és Magyarországon is felgyorsította a hagyományos boltok számának csökkenését.

• Piaci koncentráció és a nagy láncok konkurenciája: A hazai kiskereskedelmi piac strukturális átalakulása is a kisboltok ellen hat. A multinacionális üzletláncok (szuper- és hipermarketek, diszkontok) agresszíven terjeszkedtek az elmúlt években, új üzleteket nyitottak vagy felvásároltak kisebb láncokat. Antalffy Gábor (KISOSZ) szerint Magyarországon a nagy kereskedelmi láncok hálózatfejlesztése “megállíthatatlannak tűnik”, komoly piaci koncentráció zajlik. A nagy alapterületű áruházak kihúzzák a talajt a közelükben lévő kisboltok alól: ahol nyílik egy új diszkont (Lidl, Aldi stb.) vagy hipermarket, ott a kis vegyeskereskedések forgalma gyakran kritikusan visszaesik. A vásárlók a széles kínálat és alacsony árak miatt átszoknak a láncokhoz. Ráadásul a nagy láncok saját beszállítói és logisztikai hátterükkel olcsóbban szerzik be az árut, míg a kisboltok gyakran ugyanazért a termékért drágábban jutnak hozzá a nagykereskedőknél. Németh László (IPOSZ) megjegyezte, hogy sok kisbolt már odáig jutott, hogy a nagy láncok valamelyik üzletében kénytelen árut beszerezni, mert a nagykereskedelmi ellátásuk akadozik – ami üzletileg nyilván fenntarthatatlan modell. Ördögi kör alakul ki: a kisboltnak drágább a beszerzés, így nem tud versenyezni árban, ezért elpártolnak a vevők, ami végül bezáráshoz vezet.

• Emelkedő bérleti díjak és egyéb költségek: Az infláció és az ingatlanpiaci drágulás a boltok bérleti költségeit is növelte. Különösen a városi, plázákban vagy forgalmas helyeken lévő üzletek bérleti díjai ugrottak meg az elmúlt években. A 2022–23-as inflációs környezetben nem ritka, hogy a bérbeadók inflációkövető módon 10-15%-kal is emelték az üzlethelyiségek bérleti díját éves szinten. Ez a pluszteher sok, amúgy is alacsony profitmarzsú kiskereskedőt padlóra küldött. Emellett a hiteltörlesztők drágulása (emelkedő kamatok), az alapanyagok és áruk beszerzési árának ingadozása, a szállítási/fuvarozási költségek emelkedése mind hozzájárultak a kiadások növekedéséhez. 2023-ban ráadásul a kiskereskedőknek extra adminisztratív terhekkel is szembe kellett nézniük (például kötelező akciózás szabályai, árfigyelő rendszer adatszolgáltatása a GVH felé), ami szintén főleg a kis cégeknek megterhelő.

Összefoglalva: a boltbezárási hullám oka egy tökéletes vihar a kiskereskedelem egén, ahol találkozott a magas infláció miatti keresletvisszaesés, a megugró rezsi és működési költségek, a vásárlói szokások hosszú távú változása (online térnyerése), valamint a piaci verseny éleződése a nagy láncok javára. Mindezt tetézte, hogy a Covid utáni kilábalás sem hozott akkora fellendülést, mint várták, így sok bolt nem tudta behozni a korábbi veszteségeit. A vásárlók száma számos üzletben máig nem érte el a járvány előtti szintet. A magas infláció miatt kialakult “ártudatosság” pedig megnehezítette, hogy a boltok a megnövekedett költségeiket át tudják hárítani a vevőkre – az emberek egyszerűen otthagyták a drágának ítélt üzleteket, így azok inkább bezártak.

A kormányzat is felismerte a probléma súlyosságát, és próbál beavatkozni a folyamatokba. 2022-ben elindult a Magyar Falu Program részeként egy falusi kisboltok támogatási program, illetve 2023-ban és 2024-ben további pályázatokkal ösztönözték a kistelepülési üzletek (valamint ottani vendéglátóhelyek, például kocsmák) felújítását, működési támogatását. A CO-OP Hungary Zrt. (Coop üzletlánc) már 2019-ben jelezte, hogy állami segítség nélkül sok kis falu boltja nem tartható fenn, mivel alacsony a lakosságszám és vásárlóerő. 2023-ban a kormány bizonyos feltételekkel energiaár-kompenzációt és bérletidíj-támogatást is nyújtott a legkisebb boltoknak. Ezek az intézkedések valamelyest lassították a bezárásokat, de nem tudták megállítani a trendet – inkább csak a tüneteket enyhítik. A szakértők szerint tartós javulást csak az hozhatna, ha az infláció tartósan alacsony szintre süllyedne, a vásárlóerő növekedne, és a kisboltok alkalmazkodni tudnának az új piaci környezethez (pl. közösségi funkciók, specializáció, online jelenlét fejlesztése stb.).

Földrajzi eloszlás: Budapest vs. vidék

A boltbezárások földrajzilag is egyenetlenül oszlottak el Magyarországon. Bár minden régiót és megyét érintett valamilyen mértékben a bolthálózat zsugorodása, bizonyos területeken sokkal súlyosabb a helyzet, mint máshol. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb települések, falvak boltellátottsága zuhant a legnagyobbat, de néhány meglepő módon Budapesten is kiugróan magas volt a bezárási arány hosszabb távon.

A KSH megyei adatai szerint 2022 közepe és 2023 közepe között a legnagyobb visszaesést Nógrád megye szenvedte el: egy év alatt a megye boltainak több mint 9%-a tűnt el. Ez több mint kétszerese az országos átlagnak (ami ~4-5% körül volt ebben az időszakban). Nógrád egy kisebb és gazdaságilag hátrányosabb megye, ahol 2023 nyarára már kevesebb mint 1800 üzlet maradt. Hasonlóan kritikus helyzet alakult ki Vas, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, ahol egy év alatt 7% feletti volt a boltbezárási arány. Ezek jellemzően olyan térségek, ahol sok az apró falu és csökken a népesség, így a piaci környezet eleve kedvezőtlen a kisboltok számára. Somogy megye is a nagy vesztese a hosszú távú folyamatnak – egyes kimutatások szerint az ezredforduló óta ott zuhant az egyik legnagyobbat a boltok száma (Somogy sok kis falujában az utolsó vegyesbolt is bezárt). Ez országos jelenség: a “bolt nélküli települések” száma évről évre nő. Már 2019-ben 289 községben nem volt egyetlen működő bolt sem , ami négyszerese a 15 évvel azelőtti számnak (2004-ben alig ~70 település volt bolt nélkül). 2022–2023 folyamán pedig tovább nőtt ez a szám – szakértők szerint ma már 300 felett lehet azon falvak száma, ahol se élelmiszerbolt, se más kereskedelmi egység nem üzemel. Ezeken a helyeken az ott élőknek messzebbre kell utazniuk vásárolni, vagy mozgóboltok, esetleg csomagküldő szolgálatok szolgálják ki őket.

Fontos kiemelni, hogy a boltok fogyását nem csak a falvak sínylik meg, hanem a kisvárosok és nagyobb városok is. Budapesten például – bár abszolút számban még mindig messze itt működik a legtöbb üzlet – 2019 közepe óta a boltok 19%-a szűnt meg, ami a legmagasabb arány az összes megyét tekintve. Ezen belül különösen a belvárosi, turizmusra vagy irodai dolgozókra építő üzletek zártak be nagy számban (gondoljunk a Covid alatt kiürült belváros kisboltjaira, amelyek nem élték túl a vendégkör eltűnését). 2022 nyara és 2023 nyara között Budapesten is kb. 5-6%-kal csökkent a boltok száma, ami nominálisan több ezer bezárást jelent. A főváros magas arányú hosszú távú csökkenését magyarázza, hogy itt a legnagyobb a verseny és a költségek (bérek, bérleti díjak), így sok kevésbé tőkeerős vállalkozás esett ki. Ugyanakkor Budapesten a piac gyorsabban is átrendeződik: egy bezárt üzlethelyiségbe gyakran viszonylag hamar új – sokszor más profilú – bolt vagy szolgáltatás költözik. Vidéken viszont, ha egy kisbolt lehúzza a rolót, gyakran üresen marad az üzlethelyiség hosszú ideig, mert nincs, aki átvegye a stafétát.

Kiemelt példa a vidéki nehézségekre: számos aprófalvas megyében (pl. Somogy, Zala, Borsod, Heves) jellemző kép lett az utolsó kisbolt bezárása. Sok településen az önkormányzat vagy a helyi közösség próbál megoldást találni (támogatják a boltos bérleti díját, vagy közösségi boltot hoznak létre), de ez sem mindig fenntartható. A Magyar Falu Program keretében 2019–2023 között több száz falusi kisbolt kapott támogatást felújításra vagy működési költségre, illetve posta-kisbolt-vegyesüzlet kombinációk is kialakításra kerültek egyes helyeken. Ennek ellenére a tendencia az, hogy a fiatalok elvándorlása és az idős lakosság számának emelkedése miatt sok kistelepülésen egyszerűen nincs elegendő vásárló, hogy egy bolt megéljen. A kereskedő hiába kap átmeneti támogatást, ha hosszú távon veszteséges az üzemeltetés, bezár.

Földrajzilag érdekes módon létezik egy északi-keleti vs. nyugati megoszlás is: a statisztikák szerint az Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl régiókban csökkent leginkább a boltok száma (ezek gazdaságilag gyengébb térségek), míg a gazdagabb Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon relatíve kisebb mértékű a csökkenés – bár itt is jelentős. Somogy és Nógrád mellett Baranya, Békés, Tolna megyék is sok boltjukat elvesztették az elmúlt 1-2 évben. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron vagy Pest megye némileg jobb helyzetben van arányaiban, mert a gazdasági aktivitás erősebb és több új üzlet is nyílt (pl. ipari parkok környékén hipermarketek).

Összefoglalva, a boltbezárási válság országos jelenség, de a vidéki kistelepüléseken élők érzik meg leginkább. Ahol a legközelebbi bolt már egy másik településen van, ott komoly életminőség-romlást jelent a szolgáltatás hiánya. A jelenség társadalmi hatásaira a politika is reagált: pl. 2023-ban a kormány külön programot indított a “nemzeti kiskereskedelmi hálózat újraélesztésére”, amelynek célja boltmobil (mozgóbolt) szolgáltatás indítása és közösségi tulajdonú falusi boltok létrehozása volt. Ezek a kezdeményezések azonban egyelőre kísérleti stádiumban vannak.

Piaci konszolidáció és ismert láncok kivonulása

A boltok számának drasztikus csökkenése átstrukturálódó piaci viszonyokat jelez. Egyrészt a már említett koncentráció figyelhető meg: a kiskereskedelmi forgalom egyre nagyobb hányada összpontosul néhány nagy szereplőnél, miközben a kisvállalkozások tömegei morzsolódnak le. Másrészt piaci konszolidáció zajlik, amelyben egyes ismert kereskedelmi láncok kivonulnak bizonyos szegmensekből vagy területekről, míg más, erősebb láncok teret nyernek.

Több ismert üzletlánc is bezárásokról vagy kivonulásról döntött 2022–2023 folyamán. Például a C&A nemzetközi ruházati áruházlánc 2023-ban több vidéki üzletét is bezárta (pl. Szombathelyen és Szolnokon) a csökkenő forgalom és magas költségek miatt – bár a lánc egyelőre országosan jelen van, jól mutatja a divatkiskereskedelem nehézségeit. Hasonlóan, a Peek & Cloppenburg német divatház 2023-ban csődvédelmet jelentett be külföldön, jelezve, hogy a pandémia utáni gyenge forgalom és az inflációs nyomás miatt súlyos problémákkal küzdenek. Bár a magyar P&C üzletek egyelőre nyitva tartanak, a vállalat pénzügyi gondjai figyelmeztető jelek. A Hazai láncok közül említhetjük, hogy számos kisebb divat- és cipőbolt-hálózat, valamint játékbolt-lánc egyszerűen eltűnt a plázákból, üzlethelyeiket gyakran külföldi fast-fashion vagy sportbolt láncok vették át. A Praktiker barkácsáruház ugyan 2022-ben terjeszkedett, de pár kisebb telephelyen bezárt; a Media Markt és más műszaki láncok is bezártak néhány alul teljesítő egységet. A Rossmann és DM drogérialáncok vidéki franchise boltjai közül is bezárt néhány a nehezebb időszakban, bár összességében ezek a szegmensek erősek maradtak.

A nagy élelmiszerláncok közül egyelőre egyik sem vonult ki, de átrendeződés itt is zajlik: például a Profi és CBA hálózat sok boltját átvette a Coop vagy rebrandelte más néven korábban, 2022–23-ban pedig a diszkontláncok (Aldi, Lidl, Penny) folytatták terjeszkedésüket, részben átvéve bezárt független boltok helyét. A multinacionális hipermarketek (Tesco, Auchan, Spar) racionalizálták boltjaik nyitvatartását és kínálatát, de nem történt látványos kivonulás vagy bezárás részükről – sőt, a Tesco például online szolgáltatásba fektetett többet. Ugyanakkor a Coop hálózat jelezte, hogy számos kis forgalmú boltjukat fenyegeti a bezárás veszélye, ha nem kapnak támogatást (ezek tipikusan kistelepülési egységek). A Coop és CBA sok franchise-partnere egyszerűen bezárta az üzletét a megugró költségek miatt, így a láncok hálózata is ritkult, főleg vidéken.

Megfigyelhető az is, hogy míg egyes láncok visszavonulnak, új piaci szereplők lépnek színre vagy erősítenek. 2023 őszén például a Primark – az ismert ír ruházati diszkont – megnyitotta első magyarországi üzletét Budapesten (az Arena Mallban). Ez azt mutatja, hogy a nemzetközi láncok látnak potenciált a magyar piacon, főleg a nagyvárosi területeken, ahol koncentrált fizetőképes kereslet van. Ugyanakkor a Primark érkezése tovább fokozhatja a versenyt a ruházati piacon, ami újabb kihívás a hazai kis butikoknak. Hasonlóképp, a Decathlon sportáruház-lánc és a Möbelix/XXX Lutz bútorlánc új áruházakat nyitott 2022–23-ban, jelezve, hogy a nagy alapterületű, specializált láncok terjeszkedése töretlen. Ez tovább erősíti a koncentrációt: a forgalom egyre inkább e nagy cégekhez áramlik.

A kiskereskedők érdekképviseletei szerint a folyamat odáig jutott, hogy a hazai bolthálózat zsugorodása beleillik az elmúlt évtizedek trendjébe, csak épp most felgyorsult ütemben zajlik. Míg 20-30 éve még sok kisbolt élt meg a piacon, ma már szinte “kihalóban van” a hagyományos kisboltos modell. Nagyvárosokban alig találni kis élelmiszerboltot, mert a nagy láncokkal szemben reménytelen a verseny. A megmaradt kisboltok a kistelepülésekre szorultak vissza, ahol viszont a demográfia (idős, fogyó népesség) teszi bizonytalanná a jövőjüket. A szakértők úgy vélik, hogy a jövőben a kiskereskedelemben kevesebb, de nagyobb és modernebb üzlet lesz jelen; a kisebb boltok csak speciális niche-területeken (pl. helyi termékek boltja, delikát üzletek, bioboltok) maradhatnak fenn, vagy ha valamilyen közösségi funkciót is betöltenek a településen.

Összegzésképpen: Magyarországon 2022–2025 között példátlan boltbezárási hullám söpört végig, amely alapjaiban alakította át a kiskereskedelmi szektort. A boltok száma néhány év alatt sok tízezerrel csökkent, különösen a kisvállalkozások kerültek bajba. Leginkább a kis települések lakói és a kis szaküzletek tulajdonosai érzik ennek kárát, miközben a nagy láncok piaci részesedése tovább nő. A jelenség mögött összetett okok állnak: gazdasági (infláció, rezsiköltségek), társadalmi (fogyasztói szokások változása, elöregedés), technológiai (online kereskedelem), és piaci erőviszonyok (multik térnyerése). Bár 2024 második felére a helyzet stabilizálódni látszott – a bezárások üteme lassult, napi 20-ról 9-re csökkent az átlagos boltbezárási szám –, a trend továbbra is csökkenő. A kilátások attól függnek, milyen gyorsan normalizálódik a gazdasági környezet. Az biztos, hogy a hazai kiskereskedelem már nem lesz ugyanolyan, mint a járvány előtt: a piaci szereplők köre szűkebb lett, a verseny csökkent, ami új kihívásokat hoz mind a fogyasztók, mind a megmaradt boltosok számára. A folyamat nyertesei a hatékony, innovatív cégek és a nagy hálózatok, míg a vesztesei a rugalmatlan, tőkeszegény kisboltok. A következő években a fő kérdés az, megáll-e vagy tovább folytatódik a boltbezárási hullám – és képesek lesznek-e az érintett vállalkozók alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Források: KSH adatok és jelentések; HVG, Portfolio, Pénzcentrum, Világgazdaság cikkek a 2022–2025 közötti boltbezárási trendekről; GKI szakértői nyilatkozatok; KISOSZ és IPOSZ vezetőinek véleményei.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.