Marketing és reklámpszichológia 2024–2025: friss kutatási eredmények

Az elmúlt időszakban számos izgalmas kutatás látott napvilágot a marketing és reklámpszichológia területén, amelyek új megvilágításba helyezik, hogyan befolyásolhatók a fogyasztók döntései és milyen tényezők növelik a reklámok hatékonyságát. Az alábbi áttekintésben sorra vesszük a legújabb (2024–2025-ös) eredményeket több kulcsterületen – a fogyasztói döntéshozataltól kezdve a tartalom- és influenszer marketing pszichológiáján át egészen a neuromarketing újdonságaiig, kitérve a figyelem és emlékezet mechanizmusaira, valamint az etikus marketing és a fogyasztói bizalom kérdéskörére. Az összefoglaló tudományos kutatásokra, iparági jelentésekre és esettanulmányokra támaszkodik, közérthetően, példákkal illusztrálva a legfontosabb trendeket.

Fogyasztói döntéshozatal – érzelmek, torzítások és szociális hatások

A vásárlási döntések pszichológiáját vizsgáló friss kutatások rámutatnak, hogy a fogyasztók választásait jórészt tudatalatti és érzelmi tényezők vezérlik, miközben számos kognitív torzítás és társas hatás is befolyásolja a folyamatot. Néhány fő megállapítás:

• Tudatalatti dominancia: A döntéshozatal nagy része tudattalanul zajlik. Egy 2024-es fogyasztói viselkedéskutatás szerint a vásárlási döntések akár 95%-a a tudatalattiban születik meg , tehát a reklámoknak és márkáknak az érzelmekre és ösztönös benyomásokra kell hatniuk, nem pusztán a racionális érvekre. Ugyanez a kutatási vonal azt is kimutatta, hogy még üzleti (B2B) környezetben is az emocionális reakciók erősebben befolyásolják a döntést, mint a logikus elemzés.

• Érzelmi hatások előnye: Az érzelmek szerepe felülmúlja a racionalitást. A legújabb eredmények szerint a pozitív érzelmek – például az öröm vagy a bizalom – jelentősen növelik a vásárlási hajlandóságot, míg a félelem vagy bizonytalanság csökkentheti azt. Például egy 2024-es Deloitte-féle felmérés kimutatta, hogy a fogyasztók bizalmának elnyerése (pl. bizalom érzése) az esetek ~85%-ában növelte a vásárlási kedvet bizonyos iparágakban. Az öröm érzetét keltő marketingüzenetek is átlag feletti hatékonyságúak (szórakoztató termékeknél ~71%-os befolyás). A vállalatok ezért egyre tudatosabban alkalmazzák az érzelmi történetmesélést és a storytellinget, mert az érzelmi kapcsolódás növeli a vásárlási döntés esélyét.

• Társas befolyás és szociális bizonyíték: A közösségi visszajelzések ereje tovább nőtt. A social proof jelenség – vagyis más fogyasztók véleménye és viselkedése – az egyik legerősebb vásárlásösztönzővé vált. Egy friss (2024-es) felmérés szerint a pozitív vásárlói értékelések és ajánlások akár 270%-kal növelhetik a vásárlási szándékot, mivel hatásukra a bizalom szintje is megugrik (a fogyasztók 88%-a megbízik a „peerek”, azaz hétköznapi emberek értékeléseiben). Ezzel szemben a hírességek reklámjai sokkal kisebb plusz hatást érnek el (~120%-os növekedés), és alacsonyabb bizalmi szinttel párosulnak. A közösségi médiában terjedő felhasználók által generált tartalmak (vélemények, posztok) szintén kimagasló befolyással bírnak, hiszen hitelesebbnek érzékeljük őket – nem véletlen, hogy a marketingesek ösztönzik az ügyfeleket véleményírásra és közösségi megosztásokra.

• Hiány és FOMO hatás: A szűkösség érzetére építő marketingtechnikák – mint az időben limitált akciók vagy a limitált készlet kommunikálása – továbbra is rendkívül hatékonyak. A lemaradástól való félelem (FOMO) pszichológiai jelenségét kihasználva a reklámozók sürgető impulzust keltenek a fogyasztóban. Egy 2024-es e-kereskedelmi elemzés például kimutatta, hogy az időkorlátos ajánlatok átlagosan 50%-kal megemelik a vásárlási konverziót , a „készleten alig maradt” jellegű üzenetek pedig ~45%-os növekedést hoznak. A fogyasztók tehát hajlamosak gyorsan vásárolni, ha azt érzik, később nem juthatnak hozzá a termékhez – ezt a marketingben etikusan, de tudatosan ki is használják (pl. valóban korlátozott példányszámú termékekkel vagy valódi határidők megadásával).

• Kognitív torzítások szerepe: A pszichológiai torzítások alattomosan befolyásolják döntéseinket. Számos 2023–2024-es viselkedésgazdaságtani kutatás foglalkozott azzal, hogy a kognitív torzítások – mint például a megerősítési torzítás (csak azt vesszük észre, ami a véleményünket támogatja), az anchoring hatás (egy elsőként látott árinformáció befolyásolja az értékítéletünket), a csordahatás (mások döntései felé hajlunk), vagy a veszteségkerülés (a veszteség elkerülésének vágya erősebb, mint a nyereség utáni vágy) – miként befolyásolják a vásárlást. E kutatások rávilágítottak, hogy például a veszteségkerülés különösen erős: a fogyasztók ~85%-a erősebben reagál arra, ha egy ajánlatban azt hangsúlyozzák, mit veszíthet, ha nem dönt, mintha csak a nyereséget emelnék ki. A marketingben ezért egyre inkább számításba veszik e torzításokat – etikus keretek közt – a kommunikáció megtervezésénél (pl. „ne maradjon le”, „ne veszítsen X forint kedvezményt” típusú üzenetek formájában).

Reklámhatékonyság – mitől emlékezetes és meggyőző egy hirdetés?

A reklámhatékonyság terén a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a sikeres hirdetések azok, amelyek egyszerre képesek figyelmet megragadni, érzelmi reakciót kiváltani, és pozitív élményt hagyni a nézőben. Innovatív kísérletek történtek a reklámok előzetes tesztelésére és az idegtudomány bevonására is.

Egy 2024-ben publikált tanulmány például mesterséges intelligencia és neuromarketing eszközök segítségével vizsgálta, mely reklámok fognak jobban teljesíteni. A kutatók videóhirdetéseket vetítettek kísérleti alanyoknak, miközben arckifejezéseiket és a bőrük elektromos vezetőképességét (EDA, az érzelmi izgalom mértéke) mérték. Az így gyűjtött biometrikus adatok alapján egy gépi tanulási modell 81%-os pontossággal előre jelezte, mely reklámokat kedvelik majd a fogyasztók – jóval megbízhatóbban, mint a hagyományos kérdőíves módszerek. Ez óriási előrelépés, hiszen a hirdetők így még kampányindítás előtt szűrhetik és optimalizálhatják a kreatívokat tudományos alapon. A tanulmány konkrétan azt találta, hogy négy kulcstényező emelte ki a sikeres reklámokat: a figyelem fenntartásának mértéke, a nézők bevonódása, az örömteli arckifejezések gyakorisága, és az undort keltő elemek hiánya a reklámban. Különösen erős korreláció volt az örömérzet és az elköteleződés között – vagyis minél több pozitív érzelmet váltott ki a hirdetés, annál tovább nézték szívesen. Ezzel szemben ha akár csak pillanatnyi undort vagy ellenszenvet váltott ki egy jelenet (pl. ízléstelen vizuális elem vagy kellemetlen hangulat), az nézőket elveszítette. Ezek az eredmények alátámasztják azt a gyakorlati tanácsot, hogy a reklámok tervezésénél érdemes a pozitív érzelmi kapcsolódást előtérbe helyezni, és kerülni mindent, ami taszító lehet – hiszen hiába jó egy ajánlat racionálisan, ha az érzelmi reakció negatív, a néző továbbgörget.

Fontos továbbá a reklám környezete és a figyelem minősége. Ha egy reklám magas érzelmi töltetű, annak hatását csak akkor tudja kifejteni, ha a médiakörnyezet biztosítja, hogy a néző valóban odafigyeljen rá. Kutatók rámutattak, hogy például egy megható vagy humoros, érzelemvezérelt reklám egy olyan platformon, ahol a felhasználók általában végignézik a tartalmat (pl. televízió vagy hosszabb videók előtt), 18%-kal több figyelmet kap, mintha ugyanezt a reklámot egy pörgős, figyelemelterelő közegben (pl. görgetős közösségi feedben) jelenítenék meg. Nelson-Field ausztrál kutató (Amplified Intelligence) ezt úgy fogalmazta meg, hogy az „érzelmes kreatívnak jobb színpad kell, hogy sztár lehessen” – azaz a nagyszerű tartalom is elveszhet, ha a platform nem hagy időt a befogadásra. A reklámhatékonyság maximalizálásához ezért a cégek kombináltan figyelnek a kreatív minőségére és a médiaválasztásra. A kreatív oldalon trend például a “peak-end rule” alkalmazása, vagyis hogy a reklám csúcspontja és lezárása legyen érzelmileg a legerősebb, mert ezekre emlékszik leginkább a néző – így marad meg az üzenet. A médiaoldalon pedig egyre többen fordulnak a magas figyelmi értékű csatornák (pl. streaming platformok, podcast-szponzorációk) felé a pusztán olcsó elérésű, de alacsony figyelmet generáló felületek helyett.

Összességében a legújabb reklámpszichológiai kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a hatékony reklám egyszerre ragadja meg a figyelmet, épít ki érzelmi kapcsolatot, és megfelelő kontextusban éri el a közönséget. A technológiai fejlődés (AI, neuromarketing mérések) pedig új eszközöket ad a hirdetők kezébe, hogy mindezt teszteljék és finomhangolják, mielőtt a kampány a nagyközönség elé kerül.

Tartalommarketing – minőségi tartalom, interaktivitás és storytelling

A tartalommarketing területén 2024–2025-ben folytatódik az a trend, hogy a márkák egyre több és egyre változatosabb tartalmat állítanak elő, de a verseny miatt a minőség és az egyediség lett a siker kulcsa. A friss iparági riportok és felmérések szerint a közönség figyelméért folyó küzdelemben az alábbi tendenciák a legmeghatározóbbak:

• A vizuális és interaktív tartalmak dominanciája: A statikus szövegek helyett az emberek az élményalapú, látványos tartalmakat részesítik előnyben. Egy 2024-es felmérés kimutatta, hogy az interaktív tartalom (pl. kvízek, játékos infografikák, személyre szabott ajánlatok) 52%-kal magasabb elköteleződési arányt vált ki, mint a hagyományos statikus tartalom. Az olvasók átlagosan hosszabb ideig (kb. 13 percig) foglalkoznak egy interaktív anyaggal, szemben a statikus cikkek ~8,5 perces átlagával. Emellett a vizuális elemek – képek, videók – használata ugrásszerűen növeli az engagementet: közösségi médiában például a képes bejegyzések 150%-kal több interakciót generálnak, mint a pusztán szöveges posztok. Rövid videók lettek a marketingesek kedvenc eszközei; 2023-ban a tartalomstratégiák élén a rövidformátumú videó állt, és a marketingesek 87%-a állítja, hogy a videó növelte a weboldalára irányuló forgalmat. A fogyasztók részéről is egyértelmű az igény: 89% mondta egy felmérésben, hogy több videót szeretne látni kedvenc márkáitól. Mindez arra ösztönzi a márkákat, hogy videós és interaktív tartalmakba fektessenek, mert ezek kötik le legjobban a figyelmet.

• Tartalom hossza és minősége – a “scrolling” világ kihívása: Érdekes módon bár a közösségi média korában a rövid, „falatkányi” tartalmak terjedtek el, a statisztikák azt mutatják, hogy a túl rövid írások kevésbé hatékonyak. A 300–900 szavas cikkek például átlagosan 75%-kal kevesebb visszahivatkozást kapnak, és 21%-kal kisebb forgalmat hoznak, mint a 1000 szó körüli alaposabb cikkek. Ugyanakkor az olvasók figyelmének megragadása nehezebb, mint valaha: egy felmérés szerint egy átlagos látogató mindössze ~37 másodpercet tölt egy blogbejegyzés olvasásával , mielőtt továbbáll. Ez óriási kihívás a tartalomgyártóknak – hogyan tartsuk ott az olvasót? A megoldás a kutatások szerint a minőség és relevancia: a marketingesek 83%-a egyetért abban, hogy inkább posztoljanak kevesebbet, de az legyen kiemelkedően jó, értékadó tartalom. Emellett terjed a tartalom személyre szabása és a storytelling technikák használata, hogy az olvasó személyesebb élményt kapjon. A pandémia időszaka is rávilágított a tartalomfogyasztás fontosságára – a digitális tartalom iránti étvágy 2020 óta 200% feletti növekedést is mutatott bizonyos szektorokban , de ez együtt járt azzal, hogy a zajban nehezebb kitűnni. Ezért 2024-ben a sikeres stratégia a rövidebb figyelmi időhöz alkalmazkodó, mégis informatív és lebilincselő tartalmak készítése volt.

• Storytelling és márkatörténetek: A történetmesélés reneszánszát éli a marketingben, nem véletlenül – pszichológiai kutatások igazolják, hogy a narratívák sokkal jobban megragadnak az emlékezetünkben, mint a puszta adatok. Dan és Chip Heath klasszikus kísérlete óta (amely megmutatta, hogy egy előadásban elhangzó sztorira a hallgatók sokszorosa emlékezett, mint egy statisztikára) tudjuk, hogy az emberi agy történetek formájában tárolja az információt. Egy különleges kísérlet még a termékek értékét is drámai módon megnövelte pusztán egy jó történettel: újságírók próbáltak ki egy aukciót, ahol egyszerű tárgyakhoz kitaláltak egyedi háttértörténeteket, és azt találták, hogy a sztori hozzáadása a tárgy piaci értékét akár 2700%-kal is megemelheti. A magyarázat: egy jó történet oxitocin hormon termelést válthat ki a befogadóban, ami erősíti a kötődést és bizalmat – így a termék iránti vágyat is. Nem csoda, hogy egy Headstream felmérésben a fogyasztók 75%-a mondta azt, hogy fontos számára, hogy a márkák történeteket meséljenek a kommunikációjukban. Ráadásul a közönség a valódi, emberi történeteket értékeli: ugyanebben a kutatásban 66% nyilatkozott úgy, hogy az átlagemberekről szóló márkatörténetek vonzóbbak, mint a hírességekkel vagy kitalált karakterekkel operálók. A jó storytelling tehát növeli az elköteleződést: ha az emberek megszeretik egy cég történetét, 55%-uk nagyobb eséllyel fontolóra veszi a tőle való vásárlást a jövőben. Összességében a tartalommarketingben ma azok a nyertesek, akik értékes, érdekes és hiteles történeteket tudnak elmesélni a márkájukról – mert ez nemcsak kitűnik a zajból, de tartós kötődést is kialakít a fogyasztókkal.

• Edukatív és értékteremtő tartalmak: A fogyasztók egyre tudatosabbak és értéket várnak a rájuk áldozott időért cserébe. Egy felmérés szerint az emberek 70%-a szívesebben ismeri meg egy cég kínálatát egy hasznos cikken keresztül, mint hagyományos hirdetésből. Ez megmagyarázza, miért olyan hatékonyak a blogcikkek, útmutatók, esettanulmányok a bizalomépítésben. A tartalommarketing költséghatékonysága is bizonyított: statisztikák szerint a tartalomkészítés háromszor annyi leadet generál, mint a hagyományos hirdetések, miközben 62%-kal kevesebbe kerül. Nem mellékesen a céges blogot vezető vállalatok weboldalai 434%-kal több indexált oldallal rendelkeznek (így jobb az esélyük a Google találati listáin). Mindez arra ösztönözte a marketingeseket, hogy 2024-ben tovább növeljék a tartalomra szánt büdzsét – a vállalkozások fele tervezte emelni a tartalommarketing kiadásait. A tendencia egyértelmű: “Content is king” – de csak a jó tartalom az, ami végül megtérül és valódi eredményeket hoz.

Az influenszer marketing pszichológiája – bizalom, hitelesség és a közönség kapcsolata

Az influenszer marketing továbbra is robbanásszerűen növekszik, és a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a véleményvezérek jelentős hatást gyakorolnak a vásárlói viselkedésre – feltéve, hogy hitelesnek és megbízhatónak tartják őket. Néhány kirajzolódó trend és eredmény 2024-ben és 2025 elején:

• Vásárlói döntésekre gyakorolt hatás: Az influenszerek mára a vásárlási döntések meghatározó katalizátoraivá váltak. Egy 2024 áprilisában kiadott átfogó jelentés szerint a fogyasztók majdnem fele (49%-a) legalább havonta egyszer vásárol valamit egy influenszer posztja nyomán. Az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30%-a jobban bízik az influenszerek ajánlásaiban, mint fél évvel korábban , ami a véleményvezérek iránti bizalom növekedését jelzi. Ezek a számok jól mutatják, hogy az influenszerek posztjai sokaknak immár ugyanolyan fontos ösztönzők, mint a hagyományos hirdetések – sőt bizonyos csoportoknál fontosabbak is.

• Generációs különbségek – a Z generáció ereje: A fiatalabb fogyasztók, különösen a Z generáció, még az átlagnál is jobban hallgatnak az influenszerekre. A Sprout Social 2024-es felmérése rámutatott, hogy a Z generáció tagjai nemcsak hogy gyakrabban vásárolnak influenszer javaslatra, de 87%-uk szívesebben vesz olyan márkától, amely partnerkedik influenszerekkel (pl. közös kollekciókat vagy kampányokat indít), és nem csak hagyományos reklámokban szerepel. Számukra az influenszer együttműködések a márkahitelesség jelei – hasonló szerepet töltenek be, mint régen a hírességek endorsmentjei, csak még közelebb érzik őket magukhoz. Emiatt a márkák egyre gyakrabban vonnak be fiatal véleményvezéreket márkanagyköveti szerepbe, sőt offline eseményekre, termékfejlesztésbe is, hogy ezt a bizalmat kamatoztassák.

• Magas bizalmi szint az influenszerek felé: Több kutatás szerint az emberek jelentős része megbízhatóbbnak tartja az influenszerek ajánlásait, mint a hagyományos reklámokat. Egy 2024 végén publikált tanulmányban például a megkérdezettek 92%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább megbízik egy influenszer ajánlásában, mint egy hagyományos hirdetésben. Ráadásul az influenszer kampányok nemcsak bizalmat építenek, hanem mérhető üzleti eredményt is hoznak: ugyanez a kutatás átlagosan 24%-os márkahitel növekedést és 37%-os vásárlási szándék növekedést mutatott ki az influenszer együttműködések hatására a hagyományos marketinghez képest. Fontos megjegyezni, hogy a marketingesek számára kihívás is megjelent ezzel – a felmérésben 78%-uk mondta, hogy gondot okoz neki az influenszer aktivitások ROI-jának mérése , vagyis pontosan számszerűsíteni, mennyiben járult hozzá egy-egy influenszer a bevételekhez. Ez a terület tehát még fejlődik mérési oldalról, de a fogyasztói hatás már bizonyított.

• Hitelesség és authenticity mint kulcs: Az influenszer marketing pszichológiájában a legfontosabb szó a hitelesség. A közönség nagyon könnyen megérzi, ha egy promóció erőltetett vagy nem őszinte, és ilyenkor az vissza is üt: bizalomvesztéshez vezet. Kutatások szerint a fogyasztók 64%-a a hiteles, elfogulatlan véleményeket keresi az influenszerek tartalmai között, és ezekkel a tartalmakkal hajlandó leginkább interakcióba lépni. Ezzel szemben a nagyon nyilvánvaló hirdetésszagú posztokat vagy a minden terméket kritikátlanul dicsérő influenszereket kevésbé értékelik. Az intimitás és őszinteség stratégiája kifizetődő: olyan taktikák, mint az influenszer személyes történeteinek megosztása vagy sebezhetőség felvállalása (pl. küzdelem egy nehézséggel), növelhetik a követők elkötelezettségét – persze csak ha ez valóban hiteles és illeszkedik az illető személyes márkájához. A szponzorált tartalom jelölése terén is változik a pszichológia: ma már a követők értékelik, ha egy influenszer nyíltan jelzi, hogy reklámot látnak (pl. #reklám hashtaggel), mert ez a transzparencia növeli a bizalmat ahelyett, hogy csökkentené.

• Virtuális influenszerek vs. emberek: 2024-ben megjelent egy új jelenség: a virtuális influenszerek (számítógéppel generált karakterek) használata a marketingben. Felmerült a kérdés, vajon ugyanolyan hatékonyak-e, mint az emberi véleményvezérek. Egy friss egyetemi kutatás 352 Instagram-felhasználó bevonásával vizsgálta ezt, és azt találta, hogy a virtuális influenszereket a követők jóval kevésbé tartják hitelesnek, mint az emberi influenszereket, függetlenül attól, milyen terméket népszerűsítenek. Ez a hitelességbeli hiányosság pedig gyengébb márkafelidézéshez és alacsonyabb vásárlási kedvhez vezetett a kísérletben. Érdekesség, hogy a terméktípus is számított: funkcionális (praktikus használatú) termékeknél a virtuális karakterek nagyjából fel tudták venni a versenyt az emberekkel, de a szimbolikus (státuszt jelző divattermékek) és élményjellegű (érzelmeket kiváltó, pl. utazás) termékek esetén az emberi influenszerek sokkal hatásosabbnak bizonyultak. A kutatók bevezették a „product-endorser fit” fogalmát is, ami leegyszerűsítve azt jelenti: mennyire illik az adott influenszer imázsa a reklámozott termékhez. Ez különösen a virtuális influenszereknél kritikus – ha egy digitális karaktert használnak, nagyon ügyelni kell rá, hogy a kinézete és személyisége passzoljon ahhoz, amit hirdet. Összességében tehát a virtuális influenszerek egyelőre nem fogják leváltani az emberi társaikat, de bizonyos niche-ekben (pl. tech kütyük) megvan a helyük. A marketingpszichológia szempontjából pedig akár emberi, akár virtuális influenszerrel dolgozik egy márka, a kulcs az autentikusság és a megfelelő párosítás a termékkel – különben a követők nem fognak bízni az üzenetben.

  Csak 5775 Ft

  

• Az influenszer marketing jövője – bizalom és hosszú távú partnerségek: A trendek azt mutatják, hogy a márkák egyre inkább stratégiai partnerként tekintenek az influenszerekre, nem csupán egy poszt erejéig szerződtetik őket. Mivel a bizalom lett a fő valuta – ahogy egy marketingigazgató fogalmazott: “a bizalom felbecsülhetetlen árucikk a mai piacon” –, a márkák igyekeznek ezt a bizalmat hosszú távon kiaknázni. Gyakoriak a visszatérő együttműködések, nagyköveti programok, sőt az is, hogy az influenszer bevonásával fejlesztenek ki új terméket. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a követők a visszajelzéseiket sokszor inkább megosztják egy influenszerrel, mint magával a márkával – a Gen Z tagjai és a gyakori vásárlók körében jellemző, hogy a termékekről szóló panaszokat vagy dicséreteket inkább az influenszer felé kommunikálják, és nem a cég ügyfélszolgálatához fordulnak. Ez arra utal, hogy az influenszerek a vásárlói visszacsatolás közvetítőivé is válnak, ami új szerepkör és lehetőség mindkét fél számára. Összegzésképpen: az influenszer marketing pszichológiáját 2024-ben a bizalmi tőke építése és fenntartása uralja – azok az influenszerek és márkák lesznek sikeresek, akik őszinte kapcsolatot tudnak fenntartani a közönségükkel, és alkalmazkodnak a közönség igényeihez (legyen az tartalomforma, értékrend vagy kommunikációs stílus tekintetében).

Neuromarketing – az agy „bekötéseinek” kihasználása a marketingben

A neuromarketing, vagyis a marketing és az idegtudomány találkozása, 2024–2025-ben is rengeteg új, izgalmas eredményt hozott. A márkák egyre inkább szeretnék megérteni, mi zajlik a fogyasztók agyában, amikor egy reklámot látnak vagy egy termékkel találkoznak – hiszen ha tudjuk, mi vált ki örömet, vágyakozást vagy éppenséggel taszítást az agyban, ahhoz igazíthatjuk a marketinget. Íme néhány friss neuromarketing-megállapítás és alkalmazás:

• Érzelmi biometria és AI a reklámtesztelésben: Ahogy a reklámhatékonyságról szóló részben említettük, a neuromarketing eszköztára mára kiterjed a valós idejű érzelmi mérésekre (pl. arckifejezés-elemzés, pupillatágulás, pulzus, bőrellenállás) és ezek kombinálására gépi tanulással. A 2024-es kísérlet, amely 81%-os pontossággal jósolta be a reklámok sikerét a nézők agyi-érzelmi reakciói alapján, megmutatta, hogy a neuromarketing nemcsak elméleti érdekesség, hanem gyakorlati marketingeszköz is lett. A hirdetők ma már egyre gyakrabban végeznek EEG-s vagy eye-tracking teszteket a reklámjaikra, mielőtt élesbe mennének, hogy megtudják, mely jeleneteknél esik szét a figyelem, vagy épp melyik frame vált ki örömöt. Ez lehetővé teszi a reklámok finomhangolását tudományos alapon – például ha egy adott másodpercnél veszítik el a nézők érdeklődését, a kreatív csapat ott változtathat a sztorin vagy a vizuálison. A neuromarketing ezen alkalmazása gyakorlatilag egy objektívabb fókuszcsoportként fogható fel, ahol nem azt kérdezzük meg a nézőtől, „tetszett-e a reklám”, hanem a teste árulja el (sokszor a tudtán kívül), hogy mi tetszett neki és mi nem.

• Színek és érzékszervi hatások – a tudatalatti befolyásolás eszközei: A neuromarketing kutatások rávilágítottak arra is, hogy bizonyos érzékszervi ingerek hogyan hatnak a vásárlói viselkedésre. Például a színek pszichológiája régóta ismert terület, de újabban kísérleti úton is igazolták hatását. 2025 elején publikáltak egy tanulmányt, amely azt vizsgálta, miként befolyásolja a környezeti szín a fogyasztók ételválasztását. Az eredmények szerint a piros színű környezet (például piros dekoráció egy étteremben) jelentősen fokozza az étvágyat és az impulzív választást – nem véletlen, hogy rengeteg gyorsétteremlánc logója és arculata piros dominanciájú. A kutatás szerint az emberek 85%-ának tudat alatt is befolyásolja a döntését a termék színe vagy a csomagolás színvilága. A piros stimuláló hatású, emeli a pulzust és izgalmi állapotot teremt, ami azonnali cselekvésre (vásárlásra, fogyasztásra) sarkall – ezért tekintik a bőség és sürgősség színének a marketingben. Ezzel szemben például a kék szín nyugtatólag hat, biztonságérzetet ad, így sok pénzügyi intézet vagy technológiai cég használja (gondoljunk a bankokra vagy a közösségi oldalak kékjére). A neuromarketing tehát segít tudatosan kiválasztani a megfelelő színeket, hangokat, illatokat egy márka vagy bolt számára, hogy a kívánt tudatalatti hatást érjék el a fogyasztónál.

• A vonzó design és az agy jutalmazó központjai: Egy másik izgalmas neuromarketing irány az esztétikai élmény vizsgálata – azaz hogyan reagál az agy a szépnek látott termékekre vagy csomagolásra. 2024 végén közzétettek egy kutatást, amely agyi képalkotó eljárásokkal figyelte meg, mi történik, amikor a résztvevők különböző formatervezésű tárgyakat néznek. Kiderült, hogy ha egy termék vizuálisan nagyon vonzó, az nem csak „tetszik” a fogyasztónak, de szó szerint aktiválja az agy jutalmazó központjait – hasonlóan ahhoz, mintha finom ételt kóstolna vagy dicséretet kapna. A gyönyörű formaterv örömérzetet kelt az agyban, ami emocionális kötődést alakít ki a termék iránt. Ez két szempontból is fontos: egyrészt az ilyen termékre a vásárló jobban emlékezni fog (mert az agyában erősebb nyomot hagyott az élmény), másrészt nagyobb vágyat érez iránta, így nő a vásárlási esély. A tanulmány konkrétan kimutatta, hogy ha egy termék designja esztétikailag kiemelkedő, a résztvevők agyában mérhetően erősebb dopamin- és oxitocin-felszabadulás történt, és később jobban fel is tudták idézni a terméket a memóriateszteken. Ez a tudás a gyakorlatban arra ösztönzi a marketingeseket és terméktervezőket, hogy befektessenek a designba – nem csupán szépség kedvéért, hanem mert a szépség elad. Nem véletlen, hogy manapság sok tech cég is a funkcionalitás mellett a letisztult, “Apple-szintű” designnal igyekszik kitűnni, hiszen tudják, hogy a vásárlók agya mélyen rezonál a szép tárgyakra.

• Nudging és döntési architektúra idegtudományi alapokon: A nudge (finom ösztökélés) technikák alkalmazása – melyek célja a fogyasztókat a jobb döntések felé terelni anélkül, hogy kényszerítenék őket – szintén teret nyert. 2024-ben megjelent egy tanulmány „Why nudging makes you buy more, but consume less” címmel, ami rávilágított egy érdekes paradoxonra: a jól alkalmazott „terelgetés” hatására a fogyasztó többet vásárolhat, de például kevesebbet fogyaszt abból (ami egészségügyi szempontból előnyös lehet). Például egy boltban azzal lehet növelni az eladásokat, ha nagyobb kosarakat adunk – mert az emberek akkor hajlamosak több terméket beletenni. Ugyanakkor ha kisebb tányérokat használ egy étterem, akkor a vendégek kevesebbet esznek, mégis elégedettek. Ezek a viselkedési trükkök részben az agy percepciós sajátosságaira hatnak (nagy kosár -> kevésbé tűnik fel a sok termék; kis tányér -> a kis adag is soknak látszik). A neuromarketing itt abban segít, hogy az ilyen döntési architektúrákat tudatosan alakítsuk ki: MRI és eye-tracking vizsgálatokkal nézik, hogyan térképezi fel a vásárló a polcokat, mire figyel fel először, milyen sorrendben veszi észre az árakat stb. Ezek alapján optimálisan lehet elrendezni a bolti környezetet vagy akár egy weboldal felületét, hogy a “legészszerűbb” döntést támogassa, de közben az üzleti cél is teljesüljön. Természetesen fontos, hogy ezt etikus módon tegyék – a neuromarketing nagy dilemmája is ez, hogy a megszerzett tudást a fogyasztók javára használják fel (pl. egészségesebb szokások ösztönzésére), ne csupán manipulációra.

Összességében a neuromarketing 2024-ben már nem sci-fi: a vállalatok egy része élesben alkalmazza az agykutatás eredményeit a marketingstratégiában. Az emberi agy még számos titkot rejt, de minél többet tudunk meg arról, mi motiválja a vásárlókat mélyen belül, annál hatékonyabban – és remélhetőleg etikusan – tudjuk majd segíteni őket a döntéseikben.

Figyelem és emlékezeti mechanizmusok a reklámokban

A modern reklámzajban a figyelemért folyó küzdelem élesebb, mint valaha, és a pszichológusok, valamint marketingkutatók kiemelten vizsgálják, hogyan lesz egy hirdetés nem csak észrevehető a pillanatban, hanem emlékezetes is hosszú távon. Az utóbbi évek kutatásai közül néhány fontos tanulság:

• Figyelmi küszöb jelentősége: Egy reklám akkor tud tartós emléket képezni a fogyasztó fejében, ha legalább egy minimális ideig fenntartja a figyelmét. Karen Nelson-Field ausztrál kutató több százezer reklámadatot elemző vizsgálata rámutatott, hogy ez a kritikus figyelmi küszöb ~2,5 másodperc – ennyi folyamatos nézés kell ahhoz, hogy egy márkaüzenet bevésődjön. Megdöbbentő módon a reklámok 85%-a nem éri el ezt a küszöböt: a legtöbb hirdetés mellett a közönség egyszerűen elscrollozik vagy elkapcsol, mielőtt 2 másodperc eltelne. Ez azt jelenti, hogy a reklámok nagy része nem tud mentális elérhetőséget építeni – vagyis nem lesz ott a fogyasztó fejében, amikor legközelebb vásárlási döntést hoz. A figyelem töredékképei sajnos nem elegendőek egy erős márkaemlék kialakításához. A “harc” tehát első körben ezért folyik: legalább pár másodpercre meg kell ragadni a nézőt. Ennek érdekében alkalmaznak a marketingesek figyelemfelkeltő trükköket (meghökkentő vizuál, ismerős arc, hangos vagy szokatlan hang, első másodpercekben feltűnő márkamegjelenés stb.), de a számok azt mutatják, hogy ebben még bőven van hová fejlődni.

• Érzelmek és figyelmi környezet kölcsönhatása: Az, hogy mekkora hatást gyakorol egy reklám, nemcsak magától a hirdetéstől függ, hanem attól is, milyen figyelmi állapotban találja a nézőt. Egy magas érzelmi töltetű reklám önmagában nem garantálja a sikert, ha a néző fél szemmel, oda nem figyelve látja csak. Kutatások igazolják, hogy az érzelmi hatású reklámok akkor a leghatékonyabbak, ha a nézői figyelem is magas. Például mérték, hogy ugyanaz a megható videóreklám mennyi ideig köti le a nézőket különböző platformokon: egy alacsony figyelmű környezetben (pl. mobilos hírfolyam görgetése közben) a reklám alig 3%-kal növelte a figyelmi időt, míg egy magas figyelmi környezetben (pl. streaming szolgáltató, ahol nem lehet átugrani) 18%-kal hosszabb ideig nézték. Sőt, egy másik kísérletben azt találták, hogy ha egy hirdetést átmozgatunk egy gyenge figyelmi platformról egy erős figyelmi platformra, az alacsony érzelmi töltésű hirdetéseknél is ~80%-os nézettségi növekedést hozott, a magas érzelmi töltésűeknél pedig több mint duplájára (106%-kal) növelte az átlagos nézési időt. Tehát a környezetváltás erősebb hatást gyakorolt, mint maga a kreatív érzelmi szintje! Ez egy fontos felismerés: hiába készít egy cég megindító, vicces vagy kreatív reklámot, ha azt a nem megfelelő „színpadon” adja elő, elveszhet a varázsa. Ezért 2024-ben sokan elkezdték optimalizálni a médiamixeiket is figyelem alapján – például hajlandóak többet költeni olyan platformokra, ahol garantáltabb a néző figyelme (pl. prémium videóstreaming, mozi, podcast), mert hosszú távon jobban megéri a befektetés.

• Kontextus és memória – a környezet szerepe az emlékezeti nyomokban: Nemcsak az számít, meddig nézünk egy hirdetést, hanem az is, milyen környezetben találkozunk vele. A kontextuális illeszkedés – tehát hogy a reklám témája passzol-e ahhoz a tartalomhoz, ami mellett megjelenik – szintén erősen befolyásolja, mennyire emlékezetes a hirdetés. Egy 2021-es, de máig releváns biometrikus kutatás az Integral Ad Science és a Neuro-Insight együttműködésében azt mutatta, hogy ha egy hirdetés szervesen illeszkedik a környezetébe, akkor sokkal jobban rögzül. Például ha egy cikk tartalmához jól illeszkedő (ugyanarról a témáról szóló) reklámot helyeztek el, az olvasók agyában a hirdetés részleteire vonatkozó memóriaaktivitás 36%-kal magasabb volt, mintha nem passzolt volna a cikkhez. Az érzelmi hangoltságú hirdetések esetén pedig egy tematikusan párosított tartalom 40%-kal növelte a globális emlékezetindexet – vagyis a reklám fő üzenetére, történetére ennyivel többen emlékeztek, ha az egy kapcsolódó témájú cikk mellett jelent meg, összehasonlítva egy random, oda nem illő elhelyezéssel. Ráadásul a felhasználók nem érezték zavarónak az így elhelyezett hirdetéseket: 63% mondta azt, hogy az oldalon látott reklámok a böngészési élményük részének tűntek, nem pedig idegesítő kitérőnek. Ezek az eredmények alátámasztják a natív hirdetések koncepcióját és a tartalmi együttműködések fontosságát – ha a reklám értékes tartalomként integrálódik a médiafelületbe, nemcsak a figyelmet tartja meg könnyebben, de sokkal jobban be is épül a fogyasztó emlékezetébe.

• „Széles sávú” kreativitás a hosszú távú hatásért: Orlando Wood reklámkutató különbséget tesz „széles sávú” figyelem és „szűk sávú” figyelem között. A széles sávú figyelem a jobbagyféltekés, nagyobb összefüggéseket kereső, történet- és élményorientált figyelmet jelenti, míg a szűk sávú a bal agyféltekés, fókuszált, célelvű figyelem. 2023-ban azt találták, hogy a történetmesélős, érzelmes, „széles sávú” reklámok lényegesen jobb hosszú távú üzleti hatást értek el (márkaerősödés, piaci részesedés növekedése), mint a csak rövid távú akciókra és információkra építő szűk sávú hirdetések. A vizsgált kampányok közel felénél, amelyek széles spektrumú kreatív stratégiát alkalmaztak (pl. humor, narratíva, karakterek, zene), nagyon jelentős hosszú távú növekedést mértek, míg a pusztán promóciós üzenetekre szorítkozó kampányok közül egy sem produkált hasonlót. Ebből pszichológiai szempontból az következik, hogy a figyelem és emlékezet szempontjából a reklámoknak érdemes „több érzékszervre ható”, gazdag élményt nyújtaniuk – mert így nemcsak egy szűk információt juttatnak el (ami könnyen feledésbe merül), hanem bevésik magukat a néző emlékeibe egy élménnyel. A „széles sávú” figyelem lekötése annyit tesz, hogy a reklám ne csak a termékelőnyökről szóljon, hanem meséljen egy mini-történetet, mutasson be szerethető karaktereket, építsen hangulatot, használjon zenét – egyszóval teremtsen egy világot, amibe a néző pár pillanatra belemerülhet. Ez a belemerülés hozza létre aztán azt, hogy a márkaüzenet nem mosódik el a memóriában, hanem konkrét emlékképként él tovább.

A figyelem és emlékezet kutatásainak gyakorlati üzenete, hogy a marketingeseknek ma már nem elég pusztán az elérésre menniük – a minőségi figyelem megszerzése a cél. Ha a reklám rövid ideig látható csak, nem illeszkedik a fogyasztó pillanatnyi érdeklődéséhez, vagy nem nyújt érzelmi/tartalmi élményt, akkor elszáll, mint egy banner a szélben, nyom nélkül. A jövő nyertesei azok a márkák lesznek, amelyek megtanulják a figyelmet nemcsak megszerezni, de megtartani és emlékké formálni – akár kreatív narratívákkal, akár tudatos médiumválasztással, akár a kettő okos kombinálásával.

Etikus marketing és fogyasztói bizalom

A fogyasztói bizalom és az etikus marketing kérdése 2024–2025-ben központi témává vált. A vásárlók egyre inkább törődnek azzal, mennyire őszinték, átláthatóak és felelősségteljesek a márkák – és a kutatások szerint hajlandók jutalmazni az erényes viselkedést, ugyanakkor gyorsan büntetik a bizalommal való visszaélést. Az alábbi pontok foglalják össze a legújabb felismeréseket:

• Transzparencia és bizalom mint alapelv: A modern fogyasztók elvárják a nyílt kommunikációt. Egy friss felmérésben az amerikai válaszadók 86%-a mondta azt, hogy a márka átláthatósága döntő tényező abban, kitől vásárol. Sőt, 73% jelezte, hogy akár többet is fizetne egy termékért, ha biztos benne, hogy a cég őszinte és transzparens a működését illetően. A transzparencia azt jelenti, hogy a vállalatok nem próbálják meg eltitkolni a hibáikat, nyíltan kommunikálnak például az árképzésről, a fenntarthatósági erőfeszítéseikről vagy épp arról, ha probléma merült fel egy termékkel. A bizalom konkrét üzleti következményekkel jár: egy globális Edelman felmérés szerint a vásárlók ~81%-a kijelentette, hogy csak akkor vásárol egy márkától, ha megbízik benne. Ennek flip-side-ja is igaz: ~67% mondta, hogy elhagyna egy márkát, ha úgy érezné, az becsapta vagy visszaélt a bizalmával. Vagyis a bizalomvesztés azonnal és drasztikusan vevővesztéshez vezethet. Ezek a számok ismeretében érthető, miért építenek a cégek ma már külön kommunikációt a „értékek és küldetés” köré, és miért vállalnak plusz erőfeszítéseket a közösség felé való elszámoltathatóság terén – hosszú távon ez nem pusztán jófejség, hanem a márkahűség záloga.

• Értékvezérelt marketing és márkaaktivizmus: 2024-ben tovább erősödött az a trend, hogy a fogyasztók szeretnék értékalapon is kötődni a márkákhoz. Egy 5W Public Relations által idézett kutatás szerint a vásárlók 71%-a gyakrabban vásárol olyan cégtől, amelynek értékrendjét magáénak érzi. Különösen a fiatalabb nemzedékek – a milleniálok 83%-a – tartja fontosnak, hogy a cég, ahonnan vásárol, kiálljon azokért az ügyekért, amelyek neki is fontosak. Ez megmutatkozik abban is, hogy 2024-ben számos márka nyíltan kommunikált társadalmi ügyekben (legyen az környezetvédelem, diverzitás, mentális egészség stb.). Az úgynevezett márkaaktivizmus azonban kétélű fegyver: csak akkor működik, ha hiteles. A fogyasztók gyorsan átlátnak a “purpose-washing”-on (amikor egy cég csak látszólag karol fel egy ügyet marketingcéllal). Viszont ha jól csinálják, az értékvezérelt marketing erős köteléket épít: egy Headstream kutatás szerint ha az emberek szeretik egy márka történetét és értékeit, 44%-uk meg is osztja azt ismerőseivel, és 15% azonnal vásárol is a márkától. Fontos elem, hogy a vezetőktől is elvárják az állásfoglalást: a megkérdezettek 76%-a értékeli, ha egy cég CEO-ja nyilvánosan felszólal fontos társadalmi kérdésekben. Ez persze óhatatlanul bizonyos politikai állásfoglalást is jelent – 2024-ben az Edelman Trust Barometer külön jelentést szentelt a “Brands and Politics” témának, ami rámutatott: a fogyasztók 78%-a szerint manapság már minden brand valamennyire politizál, akár akar, akár nem. A lényeg, hogy a cégeknek stratégiailag kell kezelniük, milyen ügyek mellé állnak, és azt valódi tettekkel is alá kell támasztaniuk, különben a visszatetszés nagyobb lehet, mint a nyereség.

• Hitelesség és kétirányú kommunikáció: A bizalom erősítésének egyik kulcsa a hiteles történetek és párbeszédek kialakítása a fogyasztókkal. Egy márka legyen emberi arcú – ez ma már közhely, de a kutatások konkrétan rámutatnak, mi hiányzik a vásárlóknak. Az Edelman egy korábbi felmérése kiemelte, hogy a fogyasztók 66%-a egyoldalúnak érzi a kapcsolatát a márkákkal: ők rengeteg személyes adatot és visszajelzést osztanak meg (pl. kitöltik az elégedettségi felméréseket, megírják a véleményüket online), de a márkák részéről nem látják ugyanezt viszont – a cégek nem osztják meg az ő értékeiket, víziójukat vagy történetüket a közönséggel. Magyarán sokszor hiányzik az őszinte márkanarratíva, ami érzelmi hidat építene. Azok a cégek, amelyek ebben élen járnak – pl. átláthatóan mesélnek a termékeik eredetéről, bemutatják a dolgozóikat, reagálnak a fogyasztói visszajelzésekre nyilvánosan –, komoly versenyelőnyre tesznek szert. Egy amerikai felmérés szerint a vásárlók 81%-a mondta azt, hogy szüksége van arra, hogy bízzon a márkában, mielőtt vásárol, és a bizalom legfőbb építőkövei a őszinteség, kompetencia és jóindulat. Ha ezek bármelyike meginog (például kiderül, hogy a cég félrevezetett valamilyen termékösszetevővel kapcsolatban, vagy rosszul kezelt egy botrányt), az gyorsan erodálja a hosszú évek alatt felépített lojalitást. Ezzel szemben aki nyílt lapokkal játszik, és hajlandó bocsánatot kérni, korrigálni, amikor hibázik, azt a fogyasztók gyakran még jobban tisztelik. Erre láttunk példát 2024-ben is: több divatmárka nyilvánosan elismerte, hogy hibázott egy fenntarthatósági ígéret teljesítésében, és vállalta a felelősséget – a reakciók meglepően pozitívak voltak, ahelyett hogy elpártoltak volna tőlük a vevők. A tanulság, hogy a hitelesség hosszú távon megtérül, és ennek része a sebezhetőség felvállalása is.

• Etikus adathasználat és adatvédelem: Az etikus marketing része lett az is, hogyan bánik egy cég a fogyasztók adataival. A bizalomhoz ma már hozzátartozik, hogy a vásárló elhiszi: a cégnél felelősen kezelik a személyes adatait, nem élnek vissza vele és nem bombázzák visszaélésszerűen személyre szabott manipulatív üzenetekkel. A 2024-es marketinges konferenciákon sok szó esett arról, hogy a “privacy by design” (beépített adatvédelem) alapelvét kell követni a kampányok tervezésénél. Ez egyben etikai és üzleti kérdés: ha egy cég adatbotrányba keveredik, a fogyasztók 40-50%-a azonnal bizalmatlanná válik, és ez a bevételeken is meglátszik (ld. néhány nagy tech cég esete a korábbi években). Az Apple 2021-ben bevezetett átláthatósági fejlesztése (App Tracking Transparency) is mutatja, hogy még a hirdetési ökoszisztémát felforgató lépések árán is egyre nagyobb hangsúly kerül az adatvédelemre – és a fogyasztók értékelik ezt. A marketingpszichológia itt abban segít, hogy megtaláljuk a kényes egyensúlyt a személyre szabott ajánlatok és a magánszféra tiszteletben tartása között. 2024-ben a legjobb gyakorlatok között említhetjük az “emberközpontú adatstratégiát”: azokat a kampányokat, ahol a fogyasztó maga rendelkezhet afelől, milyen adatokat oszt meg, cserébe viszont valódi értéket kap (pl. testreszabott kedvezményeket, számára releváns tartalmat). Így az adathasználat is a bizalomerősítés eszközévé válhat, nem pedig annak aláásójává.

• Hitelesség a társadalmi felelősségvállalásban: Végezetül fontos kiemelni, hogy az CSR (vállalati felelősségvállalás) és a marketing kapcsolata szintén a pszichológiai kutatások fókuszában van. A pandémia és a klímaválság éveiben megnőtt az elvárás a cégek felé, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a közjóhoz. Ugyanakkor a fogyasztók szkeptikusak is: rengeteg esetben láttak már “greenwashing”-ot (amikor egy cég zöldebbnek próbál látszani, mint amilyen). Egy 2024-es esettanulmányban azt vizsgálták, hogyan reagálnak a fiatal fogyasztók egy márka társadalmi célú reklámjára. A kísérlet a “Black Lives Matter” és “Stop Asian Hate” mozgalmak kapcsán készült céges reklámokat mutatott be különböző korosztályoknak. Az eredmények szerint a Z generáció – akiknek fontos a márkaaktivizmus – pozitívan reagált, de csak akkor, ha a hirdetés hitelesnek érződött. Konkrétan azt találták, hogy ha a reklám olyan valós embereket mutatott be, akiket az adott társadalmi probléma érint, akkor sokkal jobban értékelték a fiatalok a hirdetést. Továbbá, ha az üzenet egyeztethető volt a márka korábbi viselkedésével (vagyis a cég addig is a deklarált értékei mentén cselekedett), akkor nőtt a márkába vetett bizalom. Viszont ha úgy érzékelték, hogy a cég csak „ráült” egy trendi témára anélkül, hogy tényleges elköteleződése lenne, az inkább negatív reakciókat váltott ki. Az idősebb fogyasztóknál (pl. baby boomereknél) kevésbé volt fontos a cég kiállása, sőt ők sokszor politikailag motiváltnak látták az ilyesmit. A pszichológiai tanulság itt az, hogy a társadalmi felelősségvállalás marketingjét is óvatosan, szegmentálva kell kommunikálni, és mindig valódi tettekkel kell alátámasztani a szavakat.

Összegzésül, az etikus marketing és a fogyasztói bizalom egymást erősítő tényezők: minél etikusabban, átláthatóbban viselkedik egy cég, annál erősebb bizalmat épít, ami viszont hosszú távon hűséges vevőket és stabil márkaértéket eredményez. A 2024–2025-ös kutatások azt igazolják, hogy a fogyasztók tudatosak és érzelmesek egyszerre: keresik azokat a márkákat, amelyeknek hihetnek, amelyekkel értékközösséget éreznek, és amelyek tisztelettel bánnak velük. Azok a marketingstratégiák lesznek sikeresek, amelyek ezt a bizalmi tőkét építik – legyen szó tartalommarketingről, influenszerekkel való együttműködésről, reklámkampányokról vagy bármilyen ügyfélélményről. A marketing pszichológiája tehát egyre inkább a közönség lelkének megértéséről és a kölcsönös bizalom kialakításáról szól. Az így megszerzett bizalom a legnagyobb kincs, hiszen ahogy a Sprout Social jelentésében fogalmaztak: „a bizalom felbecsülhetetlen árucikk, ami nélkül egy márka sem versenyképes” – és ennek megszerzéséhez az etikus, emberközpontú marketing a járható út.

Források: A fenti összefoglaló számos friss tanulmányra és jelentésre támaszkodik, többek közt a Journal of Consumer Research, Journal of Marketing, Psychology & Marketing szaklapok 2023–2025-ös publikációira, neuromarketing kutatásokra , iparági felmérésekre (Sprout Social 2024-es Influencer Marketing jelentés , Edelman Trust Barometer, Content Marketing Institute és HubSpot riportok stb.), valamint szakértői előadásokra a Cannes Lions fesztiválokról. Ezek az eredmények együtt mutatják a 2024–2025-ös marketingtrendek emberi arcát: azt, hogy a hatékony marketing egyre inkább pszichológiai tudásra épül, és a fogyasztó mint ember mélyebb megértését igényli. Aki ezt felismeri és alkalmazza, az izgalmas és eredményes marketingkampányokat valósíthat meg a jövőben is.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.