Van egy mondat, amit sok vállalkozó utál hallani, mégis felszabadító, ha egyszer végre tényleg megérti. A mondat ez: ha a konkurensed gyengébb terméke jobban fogy, annak nem egy rejtélyes piaci összeesküvés az oka. A piac nem etikatanfolyam. A piac egy döntési környezet, ahol a vevő a rendelkezésére álló információkból választja ki azt, amit az adott pillanatban a saját helyzetében a legjobbnak lát. És igen, néha ez a másik. Nem azért, mert a tiéd ne lenne erősebb, hanem mert a te erősséged nem látszik eléggé, nem érthető azonnal, vagy egyszerűen nincs ott, ahol a döntés megszületik.
A leggyakoribb hiba ilyenkor az, hogy a düh rossz címre megy. A „hogy képzeli” konkurensre. A „felvilágosulatlan” vevőre. A „nem működő” csatornára. Pedig sokszor valójában a marketinged működéséről kapsz visszajelzést: arról, hogy a vevő fejében a te ajánlatod nem állt össze egyetlen, könnyen kimondható mondattá, vagy nem volt elérhető a megfelelő helyen és időben. Ez nem önostorozásra hívás, hanem felelősségvállalásra. A felelősségvállalás pedig üzleti szempontból jó hír, mert ami rajtad múlik, azon tudsz változtatni.
„A felelős te vagy.” – Dajka Gábor
Ha most azt érzed, hogy „de hát ez igazságtalan”, akkor valójában a döntési helyzetet siratod, nem a terméket. A vevő nem a laborban hasonlít, hanem a saját napjában, ahol időt, pénzt és kockázatot próbál minimalizálni. A te feladatod nem az, hogy a piacot neveld, hanem az, hogy a saját erősségedet úgy tedd láthatóvá és érthetővé, hogy a vevőnek ne kelljen találgatnia. Ha ebben javulsz, akkor a minőség végre üzleti előnnyé válik, nem pedig egy belső meggyőződéssé.
Ez nem egy motivációs szöveg lesz, és nem is szlogenek gyűjteménye. Munkatervet kapsz: lépésről lépésre végigmegyünk azon a kilenc területen, ahol a „gyengébb termék” simán legyőzi a nálad objektíven jobb megoldást. Minden területnél lesz azonnal kivitelezhető feladat, és a végén kapsz egy 30 napos akciótervet is. Nem azért, mert 30 nap alatt minden megoldódik, hanem mert 30 nap elég arra, hogy megváltozzon a láthatóságod, tisztább legyen az üzeneted, és mérhetően javuljon a döntési arányod.
A piac logikája
A piac nem a „jó ember” és a „rossz ember” küzdőtere. A piac a figyelemért folytatott verseny, ahol az nyer, aki jobban tudja megszervezni a vevő döntési útját. A vevőd nem naiv. Nem azért választ mást, mert „nem ért a témához”, hanem azért, mert a rendelkezésére álló információkból azt rakta össze, hogy a másik megoldás az ő helyzetében egyszerűbb, biztosabb, gyorsabb, olcsóbbnak tűnő, vagy kevesebb erőfeszítést igényel. A „tűnik” szó itt sokszor fontosabb, mint a „valójában”, mert a döntés pillanatában a vevő nem teljes bizonyosságban, hanem valószínűségekben gondolkodik. A marketing egyik valódi feladata az, hogy csökkentse ezt a bizonytalanságot: bizonyítékokkal, érthető ígéretekkel, jól vezetett útvonallal, és azzal, hogy ott vagy, ahol keresni fog.
Ezért is káros, amikor egy vállalkozó azzal nyugtatja magát, hogy „az én termékem jobb, előbb-utóbb rájönnek”. Nem biztos. A piac nem türelmes, és nem fogja kivárni, amíg te „majd” elmagyarázod. A konkurensed lehet, hogy nem erősebb, csak következetesebb. Lehet, hogy többször van jelen. Több kreatívot tesztel. Több csatornát használ. Erősebb disztribúciót épített. Jobb ajánlatarchitektúrája van. És ami a leggyakoribb: nem feltétlenül okosabb, csak jobban szervezte meg a döntési környezetet. Ezt kell megérteni, mert innentől a beszélgetés nem sértettségből, hanem üzleti realitásból indul.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar mikro- és kisvállalkozó ott csúszik el, hogy a termék fejlesztését és a marketing fejlesztését nem egy rendszer két oldalának tekinti, hanem két külön világnak. Pedig a piac szemében a termék és a marketing nem válik szét. A vevő nem azt veszi, amit te gondolsz a termékről, hanem azt, amit ő megért belőle. És ezt a megértést a csatornáid, az üzeneteid, a bizonyítékaid és a terjesztésed együtt építik fel. Ha ezen dolgozol, a „gyengébb termék” jelensége sokszor egyszerűen eltűnik.
Láthatóság és csatornák
A döntés előtti pillanatban a vevő keresni kezd. Ezt nem kell misztifikálni: amikor felcsattan az ösztön, hogy „nézzünk utána”, akkor a vevő vagy beír valamit a Google-be, vagy rámegy egy piactérre, vagy megkérdez egy csoportot, vagy megnéz pár videót. Ha ott vagy, esélyt kapsz. Ha nem vagy ott, nem is versenyzel. A láthatóság nem azt jelenti, hogy „mindenhol legyünk”, hanem azt, hogy fegyelmezetten eldöntöd: (1) miben akarsz látható lenni (milyen belépési pontokban, milyen kifejezésekben, milyen problémákban), (2) hol akarsz látható lenni (mely csatornákban), (3) mivel akarsz látható lenni (milyen tartalomtípusokkal és bizonyítékokkal).
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy nem a „csatorna-trendeket” követed, hanem a vevő útját. Először a döntéshez közeli helyzetekben kell ott lenned: „árak”, „összehasonlítás”, „vélemények”, „melyik a jobb”, „megéri-e”, „milyen garancia”. Ezek nem romantikus témák, de pénzt termelnek, mert a döntéshez közel vannak. A második lépés a saját média: hírlevél, tartalomtár, és olyan magyarázó anyagok, amelyek nem egyszeri posztként tűnnek el, hanem megtalálhatók később is. A harmadik lépés pedig a fizetett forgalom, ahol nem a „célzásmágiától” vársz csodát, hanem kreatív- és ajánlatteszteléssel növeled a hatékonyságot.
Minimum elvárás, ha versenyben akarsz maradni: legyen elég aktív kreatívod hirdetésben, legyen havi 2–4 értelmes hírleveled, fussanak a legfontosabb keresőkifejezéseid, legyen alap remarketing, és legyen kint a weben a top 10 kérdésre az egyenes, konkrét válasz. A konkurensed gyakran nem azért nyer, mert tökéletes, hanem mert ezek a minimumok nála megvannak, nálad pedig csak részben. És itt jön egy kellemetlen igazság: a hiányt a piac nem fogja udvariasan jelezni, egyszerűen átmegy a másikhoz.
Üzenet és ajánlat
Az érthető ajánlat veri a zseniális, de homályos ajánlatot. Ha verseket kell elemeznem, hogy megértsem, mit kapok tőled, már vesztettél. A kommunikációd feladata az, hogy nagyon gyorsan kimondja: kinek szól, mi változik általa, milyen feltételekkel, és mi a következő lépés. Ez nem „szép beszéd” kérdése, hanem kockázatkezelés: ha a vevő nem érti, mit vesz, azt kockázatnak olvassa, és óvatos lesz. A marketinged egyik legolcsóbb konverziónövelő eszköze a tisztaság. Nem kell hozzá több büdzsé, csak jobb szerkezet.
A landing logikája legyen könyörtelenül egyszerű: egy oldal, egy cél. A hajtás fölött legyen célcsoport-megjelölés, eredmény-ígéret, bizonyíték, majd egy cselekvésgomb. Az ajánlatarchitektúrában érdemes három fokozatban gondolkodni: belépő, fő ajánlat, prémium. A belépő csökkenti a belépési kockázatot, a fő ajánlat az, amit tényleg el akarsz adni, a prémium pedig valódi többletet ad (gyorsítás, extra szolgáltatás, exkluzív hozzáférés), nem csak díszcsomagolást. Ezzel a vevőnek nem a „veszek vagy nem veszek” dilemmája marad, hanem a „melyiket válasszam” döntés, ami pszichológiailag jóval könnyebb.
Egy gyakorlati teszt: tedd idegen elé a hirdetésedet vagy a landinget, és kérdezd meg: „Kinek szól? Mit kapok? Mit kell tennem?” Ha bármelyik kérdésnél dadogás van, dolgozz tovább. Nem azért, mert az idegen okosabb, hanem mert nem él a fejedben, és így tisztábban megmutatja a homályt. Dajka Gábor tapasztalata szerint Magyarországon rengeteg cég azért bukik el konverzióban, mert a tulajdonos túl sokat tud a termékről, és ezért túl sokat akar egyszerre elmondani. A vevő viszont nem ezt kéri. A vevő azt kéri, hogy könnyű legyen dönteni.
Pozicionálás
A pozicionálás nem öncélú „brand” játék, hanem a forgalmazás és a kommunikáció egyszerűsítése. A pozicionálás lényege az, hogy kimondod: kinek nem szólsz. Ez sokaknak fáj, mert úgy érzik, ezzel piacot veszítenek. Pedig a valóság gyakran az, hogy addig sem volt valódi piacuk, csak szétszórt érdeklődésük. Ha mindenkinek beszélsz, valójában senkihez sem beszélsz igazán. A jó pozicionálás bátorság: lemondasz a könnyű, rövid távú „hátha jó lesz” ügyfelekről, hogy a neked való ügyfelek fejében egyértelművé válj.
A vevő nem terméket keres, hanem megoldást a saját keretei között: idő, pénz, kockázat, erőfeszítés. Ha a konkurensed „gyengébb” terméke jobban fogy, gyakran azért van, mert a konkurens jobban nevezte meg ezeket a kereteket. Nem biztos, hogy jobb terméket ad, de jobban elmondja, hogyan illeszkedik a vevő életébe. A pozicionálás gyakorlati eszköze, hogy összegyűjtesz 5–7 tipikus helyzetet, ahol a vevő rád ismer: „amikor…”, „ha…”, „ha ilyen helyzetben vagy…”. Ezeket a helyzeteket következetesen használod a hirdetésben, a weboldalon, a hírlevélben, a sales beszélgetésben. A vevő így nem általános ígéreteket lát, hanem saját helyzetét.
És van egy kemény része: a nem neked való ügyfélnek gyorsan kell kiszállni. Udvariasan, tisztességesen, akár partnerhez irányítva. De ki kell szállni. Aki ezt nem meri megtenni, az hosszú távon mindent felhígít: az üzenetet, az ajánlatot, az árazást, a szolgáltatást. Onnantól pedig a „minőségi termék” csak egy belső önkép marad, nem piaci valóság. A pozicionálás pont ezt a szakadékot zárja.
Bizonyíték és bizalom
A vevő nem vakon dönt. Csak nem úgy gyűjt információt, ahogyan te szeretnéd. A bizalom nem egy „márkaérzés”, hanem bizonyítékok rendszere: értékelések, összehasonlítások, garanciák, transzparens feltételek, bemutatók, szakmai referenciák, egyszerűen követhető magyarázatok. Ha a terméked tényleg erős, akkor a feladatod az, hogy ezt a bizonyítékot ne a fejedben tartsd, hanem a döntési út során elérhetővé tedd. És igen: a bizonyítékot sokszor több formátumban kell ugyanarról. Aki nem szeret olvasni, annak videó. Aki gyorsan skimmel, annak táblázat. Aki kételkedik, annak garancia és feltételek.
Tipikus hiba, amikor a cég úgy gondolja, hogy „a vevő úgyis tudja”. Nem tudja. A vevő nem ismeri a szakmai fogalmaidat, és nincs ideje kibogarászni. Neked kell lefordítani. Itt jönnek be az összehasonlító táblázatok, a „miben más” oldalak, a gyakori kérdések, a használati példák, és a korrekt, vállalható garanciák. A „gyengébb” termék sokszor azért nyer, mert egyszerűen több bizonyítékot tesz le. Nem feltétlenül igazabbat, hanem elérhetőbbet.
Egy átlagos magyar KKV-nál ez úgy néz ki, hogy a weboldalon van pár szép mondat, a Facebookon van pár poszt, aztán csodálkoznak, hogy a vevő mégis a konkurenshez megy, aki „rosszabb”. A vevő azonban nem a „rosszabbat” választja, hanem azt, amit a rendelkezésére álló jelek alapján kisebb kockázatnak érez. A bizonyíték-rendszer felépítése ezért üzleti alapmunka. Nem kreatív játék, hanem bizalomgyártás.
Disztribúció és elérhetőség
Az egyik legkellemetlenebb felismerés: sok „gyengébb” termék azért fogy jobban, mert egyszerűbb megvenni. Több helyen elérhető, több természetes útvonalon lehet rátalálni, és kevesebb súrlódással lehet kifizetni. Ha te csak a saját webshopodban vagy jelen, miközben a vevő a kategóriát piactéren vásárolja, akkor te nem „prémium” vagy, hanem láthatatlan. Ez nem identitáskérdés. Eléréskérdés. A disztribúció a láthatóság gyakorlati kiterjesztése: viszonteladók, affiliate partnerek, piacterek, szakmai csatornák, együttműködések, csomagajánlatok, integrációk.
Ha a konkurensednek van affiliate hálója, míg neked nincs, akkor a konkurensed nem csak marketinget csinál, hanem „értékesítési infrastruktúrát” épít. Ha a konkurensed ott van több platformon, több polcon, több ajánlóban, akkor ő nem csak kommunikál, hanem hozzáférést szervez. És a vevő nagyon gyakran a hozzáférést veszi meg: azt, hogy könnyű legyen. Ezért kell szétválasztani a fejedben a termék minőségét és a terjesztés minőségét. A kettő külön készség, külön stratégia, külön munka.
Konkrét feladat: nézd meg, hol születik a döntés a piacodon. Google? Facebook csoport? Ár-összehasonlító? Marketplace? Szakmai ajánlók? A döntési hely közelében kell lenned. Ha a döntés helye és a te jelenléted nem találkozik, akkor az egész marketinged olyan, mintha valaki egy üres utcában kiabálna. Nem a termék a hibás, hanem az elérés.
Backend és visszahozás
Sokan ott rontják el, hogy a marketinget csak az ügyfélszerzésre értik. Pedig a profit általában a visszahozásban van. Az első vásárlás drága lehet, a második olcsóbb, a harmadik már nyereségbarát. Ha a konkurensed gyengébb terméke jobban fogy, lehet, hogy nem is az első vásárlásokban nyer, hanem abban, hogy a vevőket visszahozza. Van bevezető sorozata, van onboarding, van utógondozás, van reaktiváció. Ez egy láthatatlan fegyver: nem a kirakatban van, hanem a háttérben dolgozik.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Első vásárlás után induljon egy 4–6 üzenetes onboarding: használati tippek, hibamegelőzés, „első siker” támogatása, gyakori kérdések, és egy célzott kiegészítő ajánlat. A 30. napon kérdezz vissza: elégedett-e, mi hiányzik, min javítanál. A 45–60. napon jöhet upsell vagy cross-sell, de nem „bármi”, hanem a használati logikából következő. A 90. napon aktiválj hűségmechanikát, ami nem csak kedvezmény: exkluzív hozzáférés, gyorsított ügyintézés, zárt tartalom. És legyen reaktiváció: a 90+ napja inaktív vevőket célozd külön, más üzenettel, más ajánlattal.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piac egyik sajátossága, hogy sok vállalkozó túl gyorsan akar új vevőket, miközben a meglévő vevők kiaknázatlanul maradnak. Ennek gyakran az az oka, hogy nincs rendszer, nincs adat, nincs utógondozás. Pedig a „gyengébb termék” elleni egyik leghatékonyabb védekezés a visszatérő vevő: ő már tudja, mire számít, és kevésbé rángatja a piac zajszintje.
Mérés és tesztelés
A legtöbb vállalkozó ott csúszik el, hogy ízlés alapján dönt, nem adatok alapján. „Szerintem ez jobb.” „Szerintem ezt jobban szeretik.” „Szerintem a konkurens átver.” Ezek érzések. Az üzlet viszont mérőszámokkal működik. Nem kell túlbonyolítani, de pár alapot következetesen mérni kell: átkattintási arány (CTR), konverziós arány, kosárérték, visszatérési arány, hírlevél megnyitás és kattintás, valamint az, hogy a csatornáidból mennyi minőségi érdeklődő érkezik. A „gyengébb termék” gyakran azért nyer, mert a konkurens többet tesztel, és gyorsabban tanul.
Gyakorlati szabály: ugyanazon kreatívval tesztelj több ajánlatot. Ugyanazon célzással tesztelj több kreatívkoncepciót. Ne keverd össze egyszerre mindkettőt, mert nem fogod tudni, mi okozta a változást. Ha egy kampány nem működik, ne az első reflex legyen az, hogy „leállítom”, hanem az, hogy „melyik elem gyenge”: üzenet, kreatív, ajánlat, landing, célzás, vagy az egész csatorna. A legtöbbször nem a csatorna a hibás, hanem az anyag, amit oda tettél.
Az is egy tipikus magyar hiba, hogy valaki havonta egyszer ránéz a számokra, és közben azt várja, hogy történjen valami. Ha versenyben akarsz maradni, akkor a mérés és a finomhangolás heti rutin. Nem azért, mert az élet erről szól, hanem mert a piac ilyen. Aki nem mér, az hiedelmekben él. Aki mér, az dönt.
Ha érdekel a háttér, hogy miért működik ez pszichológiailag is, akkor az „Online marketing és pszichológia” című könyvemben pont ezt a döntési logikát bontom ki: hogyan lesz a figyelemből megértés, a megértésből bizalom, a bizalomból pedig cselekvés. Nem eszközlistákat adok, hanem gondolkodásmódot. És a gondolkodásmód az, amit a konkurensed nem tud tőled ellopni.
30 napos gyakorlati munkaterv
Az alábbi terv nem „kampányötlet”, hanem egy rövid, fegyelmezett ütemezés, amivel 30 nap alatt kézzelfoghatóan javíthatod a láthatóságot, az érthetőséget és az elérhetőséget. Nem mindent kell egyszerre tökéletesre csinálni, de mindent el kell kezdeni rendszerszinten kezelni.
| Ellenőrzési pont | Mérőszám | 1 napos gyorsteszt | Várt hatás |
|---|---|---|---|
| Hirdetés kreatívkészlete | Koncepciók száma/kampány | +4 új, eltérő üzenetkoncepció feltöltése | CTR nőhet, olcsóbb tanulás, gyorsabb optimalizálás |
| Landing tisztasága | Visszafordulási arány | „Egy cél – egy CTA” újraírás a hajtás fölött | Kevesebb bizonytalanság, jobb konverzió |
| Ajánlat szerkezete | Belépő/Fő/Prémium arány | Háromfokozat bevezetése | Döntés egyszerűbb, kosárérték javulhat |
| Hírlevél | Küldésszám/hó | +1 értékalapú levél beiktatása | Direkt forgalom, bizalom és visszatérés nőhet |
| Remarketing | 14 napos elérés | Alap remarketing bekapcsolása | Olcsóbb visszahozás, több második esély |
| Vélemények | Friss értékelések/hó | Automatikus véleménykérés beállítása | Bizalom nő, döntési fékek csökkenhetnek |
| Onboarding | Első 30 nap aktivitás | 5 e-mailes bevezető sorozat | Kevesebb lemorzsolódás, több visszavásárlás |
| Affiliate / partner | Aktív partnerek száma | 3 partner megkeresése konkrét ajánlattal | Új csatornaárbevétel, új belépési pontok |
| Piactéri jelenlét | Top SKU-k száma | Top 5 termék feltöltése releváns piactérre | Új elérési útvonal, több impulzusdöntés |
A 30 nap alatt az a cél, hogy a rendszered láthatóan javuljon, és a „gyengébb termék” jelenségre ne magyarázatot keress, hanem ellenszert építs. Ha ezt komolyan veszed, akkor a piac nem fog „megkegyelmezni”, hanem egyszerűen elkezd reagálni: több érdeklődő, jobb döntési arány, több visszatérő vásárló. Nem egyik napról a másikra csoda, hanem fokozatos üzleti stabilitás.
- 1. hét: üzenet és landing tisztázása, 3 ajánlatfokozat kialakítása
- 2. hét: kreatívkoncepciók bővítése és tesztelése, remarketing alapok
- 3. hét: hírlevél rendszeresítése, 5 részes bevezető automata
- 4. hét: disztribúció bővítése (partner, piactér), véleménykérés automatizálása
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A piacon nem az „objektíven jobb” győz, hanem az, aki érthetően jelen van a döntés pillanatában, és könnyűvé teszi a választást. Ha a konkurensed gyengébb terméke jobban fogy, az nem igazságtalanság. Az a te rendszered tükre: láthatóság, érthetőség, elérés, visszahozás. Nem kell ezt dramatizálni, csak komolyan kell venni. A dühnek akkor van értelme, ha energiává válik, nem pedig kifogássá.
Befektetői szemmel az egyik legértékesebb dolog egy vállalkozásban a kiszámítható vevőszerzés és a visszatérés. Nem a „nagy kampányok” számítanak, hanem az, hogy van-e működő infrastruktúrád. Ha van, akkor a piaci zajban is stabil maradsz. Ha nincs, akkor minden hónapban újra a nulláról indulsz, és közben azt mondod, hogy „a piac rossz”. A piac nem rossz. A piac csak nem alkalmazkodik hozzád.
Vállalkozóként érdemes úgy tekinteni a marketingre, mint egy karbantartott rendszerre: van bemenete (figyelem), van feldolgozása (megértés és bizalom), és van kimenete (vásárlás, majd visszatérés). Ha bármelyik láncszemet elhanyagolod, a rendszer szétesik, és utána könnyű a csatornákat hibáztatni. A valóság ennél prózaibb: nem voltál elég közel a döntéshez, és nem raktad le elég tisztán a bizonyítékot. Ezen viszont lehet javítani fegyelmezett munkával. Itt jön az ENTJ-szemlélet: döntés, végrehajtás, heti ellenőrzés, korrekció. Nem hangulatkérdés, hanem üzemeltetés.
És egy provokatív zárómondat: ha a vevő nem választ téged, akkor nem „rossz vevő”, hanem te nem voltál elég jó abban, hogy megmutasd neki, miért te vagy a jobb döntés. Ez keményen hangzik, de ez az a mondat, ami szabaddá tesz, mert visszaadja a kontrollt.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mi van, ha a konkurensem olcsóbb?
Az ár nem egyenlő az értékkel. Ha árversenybe mész, előbb-utóbb elveszted a marzsod és a hangod is. Építs ár-érték architektúrát: legyen belépő ajánlatod (alacsony kockázat), egy erős fő ajánlatod (konkrét eredmény, tiszta garancia), és egy prémium (valódi többlet). A kommunikációban ne az árat mondd, hanem az eredményt és a kockázatcsökkentést. Ha a másik olcsóbb, de te olcsóbbá teszed a döntést (kevesebb kockázat, kevesebb erőfeszítés, jobb támogatás), nyerhetsz.
Mennyit hírlevelezzek, hogy ne legyen tolakodó?
A tolakodó nem a gyakoriság, hanem a silány tartalom. Ha van mondanivalód és szerkesztőségi íved, heti 1 levél teljesen vállalható, sok piacon még heti 2 is. Szegmentálj: aki vásárlás után van, kapjon onboardingot; aki még csak érdeklődő, kapjon döntést segítő anyagokat; aki inaktív, kapjon könnyű visszatérési utat. A leiratkozás nem tragédia, hanem jelzés: tisztítja a listát, és javítja a minőséget.
Mi van, ha nincs saját közönségem?
Elindulsz kölcsönzött közönséggel, és átfordítod saját közönséggé. Vendégszereplések, partneri megjelenések, affiliate kapcsolatok, szakmai hírlevelek, piacterek. A lényeg: minden megjelenésed vezessen egy dedikált landolóra, ahol értelmes lead magnettel és tiszta ígérettel listát építesz. Ha ezt következetesen csinálod, 3–6 hónap alatt érezhető alapot építesz.
Mi a minimum, amit ma kötelező megcsinálni egy magyar KKV-nak?
Érthető ajánlat + tiszta landing, alap keresőjelenlét a döntéshez közeli kifejezésekre, egyszerű remarketing, rendszeres saját média (legalább havi 2–4 hírlevél), és egy minimális bizonyíték-rendszer (értékelések, összehasonlítás, garancia). A magyar piacon az árérzékenység miatt különösen fontos, hogy ne csak „olcsónak” tűnj, hanem megbízhatónak és egyértelműnek. A bizonytalanságot kell csökkentened.
Honnan tudom, hogy tényleg a marketing a hibás, és nem a termék?
Ha van valós kereslet a kategóriában, és a konkurens elad, akkor a piac létezik. Ilyenkor a kérdés az, hogy a te ajánlatod miért nem áll össze a vevő fejében. Nézd meg a visszajelzéseket, a konverziós arányt, a landing első képernyőjét, és azt, hogy a döntés pillanatában ott vagy-e. Ha van forgalmad, de nincs konverziód, általában üzenet/ajánlat/bizalom probléma. Ha nincs forgalmad, általában láthatóság/disztribúció probléma. A számok segítenek szétválasztani.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha a témát egy rövid, gyakorlati példán keresztül is szeretnéd átgondolni, ezt ajánlom: amikor egy új konkurens megjelenik melletted, az nagyon gyorsan megmutatja, mennyire stabil a láthatóságod, az ajánlatod és a vevői élményed.
