amikor a Black Friday már nem csak az akciókról szól

A Black Friday mára Magyarországon is hagyományos „ünneppé” vált: sokan erre az időszakra időzítik a nagyobb elektronikai vásárlásokat, a karácsonyi ajándékok egy részét, vagy egyszerűen csak az „olcsóbb most megvenni” típusú döntéseket. Csakhogy az elmúlt években ez a nap – és az egész köré épülő akciós időszak – a kiberbűnözők egyik kedvenc terepévé nőtte ki magát. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet évről évre külön figyelmeztetéseket ad ki a Black Friday körüli csalásokról, és nemzetközi szinten is látszik, hogy a kedvezményekkel teli kampányidőszakot a csalók tudatosan megtervezett akciókkal kísérik. A kockázat ma már nem csak annyi, hogy drágábban veszel meg valamit, mint korábban, hanem az is, hogy ellopják a bankkártya-adataidat, személyes adataidat, vagy egyszerűen eltűnik a pénz, és soha nem érkezik meg a megrendelt termék. Ez nem félelemkeltés – ez a gyakorlat. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél erősebben kommunikálják a kereskedők az „egyetlen nap, egyetlen esély” üzenetet, annál aktívabbak a csalók is, akik ugyanerre az érzelmi nyomásra építenek.

Black Friday idején egyszerre jelenik meg az emberekben a spórolás reménye és a lemaradástól való félelem. Ez a kettős motiváció tökéletes talaj a manipulatív taktikáknak: hirtelen döntések, kapkodás, a kritikus gondolkodás részleges kikapcsolása. A csalók pontosan erre játszanak: hamis webáruházakkal, túlzó leárazásokkal, valójában nem létező termékekkel, vagy épp profi módon megszerkesztett adathalász oldalakkal bombázzák a vásárlókat. Eközben a közösségi média hirdetési rendszerei – amelyek normál esetben a vállalkozások barátai – sokszor a csalók eszköztárának részévé válnak: könnyen létrehozható, rövid életű, külföldről üzemeltetett „ghost store”-ok jelennek meg olyan ajánlatokkal, amelyekre a józan ész azt mondaná: ez túl szép, hogy igaz legyen. A Black Friday tehát ma már nem csak kereskedelmi esemény, hanem kockázati zóna is. Erről kellene józanul beszélnünk, mielőtt bárki beírja a kártyaszámát egy „soha nem hallottam még róla, de most 80%-kal olcsóbb” webáruházba.

Miért vonzza ennyire a Black Friday a csalókat?

A Black Friday a bűnözők szemszögéből tökéletes vihar: egyszerre van jelen a tömeges figyelem, az érzelmi túlfűtöttség, a gyors döntések kényszere és a technológiai sérülékenység. Ha egy átlagos napon kapsz egy gyanús hirdetést egy ismeretlen webshoptól, jó eséllyel legyintesz rá. Black Friday közeledtével viszont az agyad már eleve „akció módra” van hangolva: számítasz a nagy kedvezményekre, így a kritikus szűrőd is megengedőbb lesz a szélsőségesen jó ajánlatokkal szemben. Pszichológiailag ez a FOMO (fear of missing out) és a nyereség utáni vágy kombinációja: nem akarod, hogy mások lecsapjanak valamire, amit te „észre sem vettél”, ezért hamarabb kattintasz, hamarabb fizetsz, és kevésbé ellenőrzöd a forrást. A csalók ezt pontosan értik, és a kommunikációjukat ehhez igazítják: limitált darabszámot írnak, visszaszámlálót tesznek az oldal tetejére, „utolsó darabok” feliratokat használnak, sokszor teljesen fiktív készletadatokkal.

Gazdasági oldalról a Black Friday még vonzóbbá teszi a terepet. Az online forgalom ilyenkor kiugróan magas, és a felhasználók jelentős része ideiglenesen új helyeken is vásárol, nem csak a megszokott, ismert márkáknál. Ez a „kísérletező hangulat” kedvez a ghost store-oknak: olyan látszólagos márkáknak, amelyek sokszor egyetlen kampányra, néhány hétre jönnek létre, majd eltűnnek. A kiberbűnözők már nem ad hoc módon dolgoznak; komplett kampányokat építenek, sokszor komoly marketinges szemlélettel. Profi termékfotók (akár mesterséges intelligenciával generálva), hozzá passzoló arculat, és célzott hirdetések futnak – gyakran pontosan ugyanazokat az eszközöket használva, mint a tisztességes cégek. A különbség az, hogy a céljuk nem a hosszú távú ügyfélkapcsolat, hanem a rövid távú pénzkimentés. A Black Friday koncentráltan hozza el nekik a „megtérülést”, ezért ilyenkor egyszerűen több csalási kísérletet engednek futni, nagyobb költségvetéssel és nagyobb kreatív variációszámmal.

A leggyakoribb Black Friday csalások Magyarországon

Ha meg akarjuk előzni a problémát, először tisztán kell látni, milyen típusú csalásokkal találkozhatunk. Ezek többsége nem új, csak Black Friday idején felerősödve jelenik meg. Az alábbi felsorolás nem teljes, de a gyakorlatban a magyar vásárlók jelentős része ezek valamelyikével találkozik, akár tud róla, akár nem.

• Hamis webáruházak (ghost store-ok): olyan oldalak, amelyek profi webshoppnak tűnnek, valójában azonban nincs mögöttük valós készlet vagy szolgáltatás. Jellemző rájuk a túlzó leárazás (70–90%), az ismeretlen márkanevek, a hiányos vagy teljesen fiktív impresszum, és gyakran a külföldi (vagy elmaszkolt) cégadatok.
• Adathalász (phishing) Black Friday oldalak: a csalók ismert márkákat – nagy elektronikai láncokat, divatmárkákat, marketplace-eket – utánoznak, és csak apró eltérés van a domainnévben vagy a dizájnban. A cél itt elsősorban nem a vásárlás, hanem a bankkártyaadatok, bejelentkezési adatok megszerzése.
• Hamis közösségi média hirdetések: Facebookon, Instagramon, TikTokon futó hirdetések, amelyek látszólag egy webshopba visznek, valójában viszont átirányítanak egy adathalász vagy hamis oldalra. A hirdetői fiókok gyakran frissen létrehozottak, meglévő oldalak feltörésével vagy lopott hirdetői profilokkal is dolgozhatnak.
• „Csak előreutalással” típusú csalás: a webshop mindenhol hangsúlyozza az előreutalást, és alig vagy egyáltalán nem kínál nyomon követhető, visszahívható fizetési módot (pl. bankkártya, PayPal). Ilyenkor sokszor a megrendelt termék soha nem érkezik meg, a cég pedig rövid időn belül eltűnik.
• Hamis futárcégek és csomagértesítők: SMS-ben vagy e-mailben érkező értesítések „sikertelen kézbesítésről”, „további díj megfizetéséről”, amelyek valójában adathalász oldalakra mutatnak. Black Friday és karácsony közeledtével az emberek több csomagot várnak, ezért fogékonyabbak az ilyen üzenetekre.
• Telefonos „banki” és „biztonsági” hívások: egyes csalók a bankok, a jegybank vagy más hatóság nevében hívják fel az ügyfeleket, arra hivatkozva, hogy gyanús tranzakció történt Black Friday-vásárlások során, és „segíteni szeretnének” – valójában az ügyfél adatait próbálják kiszedni, vagy rávenni egy tranzakció jóváhagyására.
• Árfelfújás és ál-leárazás: itt nem klasszikus kiberbűnözésről van szó, hanem manipulatív kereskedelmi gyakorlatról: a termék árát Black Friday előtt megemelik, majd „-50%” feliratot tesznek rá, miközben valójában a korábbi héthez képest alig olcsóbb, vagy egyáltalán nem. A fogyasztó nem pénzügyi támadás áldozata, de mégis félrevezetik.

A magyar piacon ezek keverednek: sokszor ugyanaz az elkövetői kör többféle módszert is alkalmaz, különböző doméneken, különböző márkanevek alatt. Ha kifejezetten Black Friday környékén érkezik egy „életed ajánlata” típusú hirdetés egy ismeretlen márkától, akkor érdemes automatikusan gyanakvó álláspontról indulni, és csak akkor továbblépni, ha több ponton is sikerül ellenőrizni a megbízhatóságot.

Hogyan ismerd fel a gyanús Black Friday ajánlatot? – gyakorlati ellenőrzőlista

A legjobb védekezés az, ha tudatos ellenőrzőlistát alkalmazol minden olyan ajánlatnál, amely vagy szokatlanul olcsó, vagy szokatlanul sürgető. Az alábbi lista kifejezetten online vásárlásokra készült, Black Friday és más akciós időszakok idejére. Nem kell mindent fejből tudni: elég, ha vásárlás előtt végiggondolod a pontokat. Ha több piros zászló jelenik meg, egyszerűbb továbblépni, és inkább egy ismert, bevált kereskedőt választani.

• 1. Domainnév és URL: nézd meg a böngésző címsorát. Gyanús, ha:
  • furcsa végződést használnak (.top, .shop, .vip stb.) egy ismert márkanév után;
  • pici eltérés van a márkanévben (betűcsere, plusz karakter, kötőjel);
  • az oldal nem használ https-t, vagy a böngésző biztonsági figyelmeztetést jelez.
• 2. Impresszum és elérhetőség: megbízható webshopnál találsz:
  • cégnevet, cégjegyzékszámot, adószámot;
  • valódi levelezési címet (nem csak „online-only” kijelentést);
  • ügyfélszolgálati elérhetőséget (e-mail, telefonszám) – gyanús, ha csak egy Gmail-cím vagy form van.
• 3. Árak realitása: ha a termék 60–80%-kal olcsóbb, mint más ismert boltoknál, az nem „zseniális deal”, hanem komoly kockázati jel. Érdemes összehasonlítani legalább két-három ismert áruház áraival.
• 4. Fizetési módok: ha csak előreutalás érhető el, vagy kérnek kriptovalutát, ajándékkártyát, szokatlan pénzküldő szolgáltatást, az erős figyelmeztető jel. A bankkártyás fizetés sem garancia mindenre, de több védelmet ad, mint a „küldd el ide a pénzt” típusú megoldások.
• 5. Vélemények és online jelenlét: érdemes rákeresni a webáruház nevére. Ha alig találsz valamit, vagy csak negatív, csalásról szóló visszajelzéseket, inkább keress másik kereskedőt. Gyanús az is, ha a webshop hirtelen „túl fiatal” a forgalmához képest.
• 6. Nyelvi minőség és fordítás: ha a weboldalon sok a magyartalan szöveg, a félrefordítás, a kevert nyelv, vagy láthatóan gépi fordítás, az arra utal, hogy a háttérben nem magyar vállalkozás áll, hanem tömegesen gyártott sablonoldal.
• 7. Sürgető üzenetek mértéktelen használata: visszaszámlálók, „már csak 2 darab”, „100-an nézik most ezt a terméket” feliratok egyszerre több helyen – ezek sokszor nem valós adatok, csak pszichológiai nyomásgyakorlás.

Ha a fenti pontok közül akár kettő-három is megjelenik egy ajánlatnál, én személy szerint nem vásárolnék onnan. A tisztességes kereskedőnek nincs szüksége arra, hogy elrejtse a cégadatait, ne biztosítson normális fizetési opciókat, vagy nyelvtanilag széteső oldalra kényszerítse az ügyfeleit.

Gyanús vagy megbízható webshop? – gyors összehasonlító táblázat

Az alábbi táblázat segíthet abban, hogy pár pillantással átlásd, mire érdemes figyelni, amikor Black Friday idején új webáruházban vásárolsz. Nem arról van szó, hogy minden gyanús jel automatikusan csalást jelent, de minél több pipát teszel a „gyanús” oszlopba, annál inkább érdemes elállni a vásárlástól.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a vásárlók nagy része tudja, mire kellene figyelni – de idő hiányában mégsem teszi meg. A Black Friday paradoxona, hogy épp akkor rohanunk a legjobban, amikor a legnagyobb szükség lenne a lassabb, tudatosabb döntéshozásra.

Online fizetés és adatbiztonság Black Friday idején

Még a legkörültekintőbb vásárló is belefuthat kockázatos helyzetekbe, ha nem gondolja végig, hogyan fizet, és milyen adatokat ad meg egy weboldalon. Black Friday idején a csalók egyre kifinomultabb adathalász technikákat használnak: hamis fizetési felületeket, ismert bankok és fizetési szolgáltatók megtévesztően élethű másolatait, sőt olyan oldalszerkezeteket, amelyek még a gyakorlott szemnek is meggyőzőek. Ezért fontos, hogy ne csak a webshopot nézd, hanem a fizetési folyamatot is. Ha a fizetési oldal kinézete furcsa, nem egyezik azzal, amit a megszokott bankodnál látsz, vagy a böngésző biztonsági figyelmeztetést jelez, azonnal lépj vissza. Nem érdemes egy feltételezett 20–30 ezres kedvezményért kockára tenni több százezer forintot, vagy akár a teljes bankszámlád biztonságát.

Érdemes olyan fizetési módot választani, amely a lehető legtöbb védelmet ad. A bankkártyás fizetés – különösen, ha kétfaktoros hitelesítéssel történik – általában biztonságosabb, mint az előreutalás. Jó gyakorlat lehet virtuális kártya vagy alacsony limitű kártya használata online vásárlásokhoz. Ha a bankod biztosít egyszer használatos virtuális kártyaszámot, az különösen hasznos tud lenni olyan webáruházaknál, ahol bizonytalanabbnak érzed magad. Nem érdemes elmenteni a kártyaadatokat csak azért, hogy legközelebb „gyorsabb legyen”, ha nem vagy biztos benne, hogy hosszú távon is bízol az adott kereskedőben. Az adatkezelés is kritikus pont: nézd meg, kér-e a webshop felesleges adatokat (személyi igazolvány szám, születési hely, anyja neve stb.) – ezekre normál vásárlásnál nincs szükség.

Mit tehetnek a tisztességes kereskedők és marketingesek?

A Black Friday nem csak a fogyasztók, hanem a tisztességes kereskedők és marketingesek számára is kockázatot jelent. Minél több a csaló, annál inkább romlik a bizalom az online vásárlás iránt általánosságban, és annál nehezebb dolga van azoknak a vállalkozásoknak, akik valójában korrekt ajánlatokat szeretnének adni. Éppen ezért ma már nem elég „nem csalónak lenni” – aktívan kommunikálni is kell a tisztességes működést. Ez a márkaépítés része. Egy olyan piacon, ahol a vásárlók egy része fél, egyre nagyobb versenyelőnyt jelent az átláthatóság, a korrekt tájékoztatás és a biztonság hangsúlyozása.

A tiszta kommunikációnak konkrét elemei vannak. Egy webáruháznak ma már alap, hogy részletes, könnyen megtalálható ÁSZF-fel, adatkezelési tájékoztatóval, cégadatokkal rendelkezzen, és ezeket ne csak formálisan, hanem érthetően is megfogalmazza. Érdemes külön Black Friday aloldalt készíteni, ahol világosan leírja, meddig tart az akció, milyen feltételekkel érvényes, és hogyan számolták ki a kedvezményeket. Nem etikus – és hosszú távon üzletileg is káros –, ha a kedvezményeket mesterségesen felfújt „eredeti árakhoz” viszonyítva mutatják be. A tudatos vásárlók és a média egy része ma már figyeli az ilyen trükköket, és az így megszerzett rövid távú forgalom könnyen rossz PR-ba fordulhat. A tisztességes kereskedő ehelyett inkább azt kommunikálja, hogy a Black Friday egy tervezett, korlátozott ideig tartó árengedményt jelent, nem pedig „csodát”.

„Ha tisztességes vagy, ne szégyelld látványosan vállalni: Black Friday idején a transzparencia nem extra, hanem alapfeltétel.” – Dajka Gábor

Marketingesként külön felelősségünk van abban, hogy ne olyan eszközöket használjunk, amelyek ugyan rövid távon hoznak eredményt, de erősítik a csalók logikáját. Ha mi is irreális kedvezményekkel, agresszív visszaszámlálókkal és manipulatív üzenetekkel dolgozunk, akkor a fogyasztó fejében elmosódik a határ a tisztességes és a tisztességtelen szereplők között. Ezzel közvetve megkönnyítjük a csalók dolgát. Sokkal egészségesebb hosszú távú stratégia, ha edukációs tartalmakkal segítjük az ügyfeleket: elmagyarázzuk, hogyan ismerhetik fel a hamis ajánlatokat, és mitől biztonságos egy vásárlás. Ez nem „önsorsrontás”, hanem bizalomépítés. Aki ma korrektül edukálja az ügyfeleit, az nagy valószínűséggel holnap is partnerként lesz jelen az életükben.

Mit tegyél, ha mégis csalás áldozata lettél?

A legjobb védekezés a megelőzés, de a valóság az, hogy évente sok magyar vásárló esik Black Friday környékén különböző internetes csalások áldozatául. Nem szégyen, és nem az „áldozat hibája” – a csalók professzionális eszköztárral dolgoznak. A lényeg, hogy ha megtörtént a baj, ne bénulj bele, hanem cselekedj gyorsan és rendszerezetten. Az első és legfontosabb lépés, ha pénzügyi adat is érintett (bankkártya, netbank hozzáférés), hogy azonnal keresd a bankodat, és jelezd a gyanús tranzakciót vagy a gyanút. Kérd a kártya azonnali tiltását, ha szükséges, és egyeztess a további lépésekről. Sok banknál ma már applikációból is tiltható a kártya; ilyen esetben érdemes ezt azonnal megtenni, és csak utána telefonálni.

A következő lépés a bizonyítékok rögzítése: készíts képernyőfotókat a weboldalról, az e-mailekről, SMS-ekről, hirdetésekről, és mentsd el a tranzakció visszaigazolásait. Ezekre szükség lehet rendőrségi feljelentésnél vagy banki vizsgálatnál. Ha hamis webshopról van szó, érdemes a fogyasztóvédelmi hatóság felé is jelezni az esetet, hogy mások kedvéért is vizsgálat indulhasson. Adathalász támadásnál különösen fontos, hogy ugyanazt a jelszót máshol is használod-e. Ha igen, azonnal változtasd meg több helyen is, és ha van rá mód, kapcsold be a kétfaktoros azonosítást. Nem cél, hogy pánikba ess, de ne is halogasd a lépéseket. Minél előbb lépsz, annál nagyobb az esély a kár mérséklésére. A pénz nem mindig szerezhető vissza, de a további károkat sokszor meg lehet előzni.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A Black Friday önmagában nem „rossz” dolog. Egy jól szervezett, átlátható akciós időszak lehet win-win helyzet: a fogyasztó kedvezményes áron jut hozzá termékekhez, a kereskedő pedig koncentrált forgalmat realizál, készletet mozgat, új ügyfeleket szerez. A probléma nem az akcióval, hanem a hozzá kapcsolódó ösztönökkel és visszaélésekkel van. Amíg a vásárló fejében a Black Friday egyenlő azzal, hogy „most kell gyorsan mindent megvenni, gondolkodás nélkül”, addig a csalók mindig egy lépéssel előrébb lesznek. Ezen a gondolkodásmódon kell változtatni. A tudatos vásárló nem azért készül Black Fridayre, hogy „bármit” megvegyen olcsóbban, hanem azért, hogy az előre megtervezett kiadásait optimalizálja – biztonságos keretek között.

Üzleti oldalról nézve a helyzet hasonló. Aki ma rövid távú trükkökkel próbálja maximalizálni a Black Friday forgalmat – álfelárazzással, mesterséges szűkösséggel, manipulatív üzenetekkel –, az holnap könnyen azt veszi észre, hogy a márkája iránti bizalom tartósan sérült. Egyre több fogyasztó tanulja meg felismerni a hamis leárazásokat, és egyre gyorsabban osztják meg egymással a negatív tapasztalatokat. Egy komolyan gondolt márkának ma már nem fér bele, hogy rövid távú trükkökre építse az éves csúcskampányait.

Én úgy látom, hogy a következő években a Black Friday túlélésének kulcsa három szóban foglalható össze: tudatosság, transzparencia, felelősség. Tudatosság a vásárlók részéről, transzparencia a kereskedők részéről, és felelősség mindkét oldalon abban, hogy nem támogatunk olyan gyakorlatokat, amelyek a csalók gondolkodását erősítik. Ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor Black Friday idején különösen érdemes arra a belső mondatra figyelni: „Lehet, hogy most inkább nem kattintok tovább.” Ez a mondat sokszor nem csak pénzt, hanem felesleges idegeskedést, utánajárást és csalódást is megspórol.

Szakértő válaszol – Black Friday csalások (GYIK)

Valóban több a csalás Black Friday környékén, vagy csak többet hallunk róla?

Igen, ténylegesen több a csalási kísérlet. A kiberbűnözők ugyanúgy kampányokban gondolkodnak, mint a marketingesek: oda teszik az erőforrást, ahol a figyelem, a forgalom és az érzelmi felfokozottság egyszerre jelenik meg. Black Friday idején több az online vásárlás, több a hirtelen döntés, így a megtérülésük is jobb. Ezért ilyenkor egyszerűen több hamis webshop, adathalász oldal és manipulatív hirdetés fut, mint egy átlagos időszakban.

Honnan tudhatom, hogy egy nagyon nagy kedvezmény nem csak agresszív, de mégis legális akció?

Önmagában a nagy kedvezmény nem bizonyíték csalásra, de gyanújel. Ha egy ismert márka saját, hivatalos felületén kommunikál -40–50%-ot, és ez illeszkedik az iparági gyakorlathoz, az lehet teljesen legitim. Ha viszont egy ismeretlen webshop hirdet -70–80%-ot olyan termékekre, amelyek más boltokban alig olcsóbbak év közben, ott érdemes megállni. A kulcs az, hogy összehasonlítod-e az árakat, és megnézed-e, ki árulja a terméket. Ha a kedvezmény mögött valós készlet, valós kereskedő és valós cégadatok vannak, akkor inkább akcióról, mint csalásról beszélünk.

Mi a helyzet a magyar piacon: itthon is ennyire veszélyes a Black Friday?

A magyar piac sem kivétel. A hazai hatóságok és a kibervédelmi szakértők évek óta jelzik, hogy az online akciós időszakok – különösen Black Friday és a karácsony előtti hetek – alatt jelentősen megnő az internetes csalások száma. Itthon is jelen vannak a hamis webshopok, a futárcéges SMS-csalások, az adathalász banki levelek, és a ghost store jellegű oldalak. Emellett erősödik az a jelenség is, hogy magyar fogyasztókat külföldi, nehezen elérhető joghatóság alá tartozó oldalak károsítanak meg. Ezért különösen fontos, hogy magyar vásárlóként is ellenőrizd: kihez tartozik az adott webshop, és milyen lehetőséged van jogi úton rendezni egy vitás helyzetet.

Van értelme kisösszegű vásárlásnál ennyire óvatosnak lenni?

Igen, két okból is. Egyrészt a csalók gyakran pont kisösszegű teszttranzakciókkal dolgoznak: ha látják, hogy a módszer működik, később magasabb összeggel is próbálkoznak. Másrészt a bankkártya- és személyes adatok megszerzése önmagában érték, függetlenül attól, hogy a konkrét vásárlás mekkora volt. A biztonságtudatosság nem a vásárlás összegénél kezdődik, hanem ott, hogy elvszerűen nem adod ki az adataidat gyanús szereplőknek.

Mit tegyen egy tisztességes magyar webshop, ha azt látja, hogy a csalók rontják a Black Friday megítélését?

Szerintem ilyenkor különösen érdemes edukációs kampányokban gondolkodni. Lehet blogcikket írni arról, hogyan ismerhető fel a hamis webshop, lehet külön aloldalt készíteni a biztonságos vásárlásról, és lehet nyíltan kommunikálni a cégadataidat, banki partnereidet, fizetési megoldásaidat. Ha megmutatod, hogy átláthatóan működsz, és közben segítesz a vásárlóknak elkerülni a csalókat, azzal nem csak saját magadat pozicionálod tisztességes szereplőként, hanem hosszú távon az egész magyar e-kereskedelem iránti bizalmat is erősíted.

Ajánlott magyar videók/podcastok

Ha vizuálisan is szeretnél ránézni arra, hogyan dolgoznak a kiberbűnözők az online akciós időszakokban, ajánlom az alábbi magyar nyelvű videót:

Források

• Nemzeti Kibervédelmi Intézet – Black Friday témájú figyelmeztetések és tanácsok
• Fake Discount Sites Exploit Black Friday to Hijack Shopper Information – The Hacker News
• Black Friday scams: How can shoppers better protect themselves? – Euronews Business

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.