A challenge page (kihívó oldal) egy közbeiktatott biztonsági ellenőrző oldal, amelyet a Cloudflare ad a látogatónak, mielőtt az eléri a kért weboldalt. Ilyenkor a Cloudflare „kapuőrként” viselkedik: feltartóztatja a kérést és egy HTML oldalt ad vissza, melyben egy automatikus teszt fut le a böngészőben, vagy a látogatót minimális interakcióra kéri (például egy jelölőnégyzet bejelölésére). A háttérben a Cloudflare különféle kliens-oldali jeleket értékel (JavaScript futtatásával, böngésző azonosító adatok gyűjtésével stb.), hogy megállapítsa, emberi látogatóról vagy automatizált botról van-e szó.
Ha a látogató sikeresen teljesíti a challenge-et, a Cloudflare egy cf_clearance sütit állít be a böngészőben, amely egy ideig (alapértelmezetten 30 percig) jelzi, hogy a látogató „átment” a teszten. Ezen időszak alatt a weboldal további részei már közvetlenül elérhetők lesznek számára anélkül, hogy újabb kihívást kapna (a Cloudflare minden kérésnél ellenőrzi a süti érvényességét, és amíg az él, nem állít újabb akadályt). Technikailag a challenge oldal egy teljes HTML válasz (jellemzően 5xx vagy 4xx HTTP státusszal), amely megszakítja az eredeti kérés normál folyamatát – a böngésző ezt megjeleníti, lefuttatja a benne lévő scriptet vagy megjeleníti a widgetet, és csak a sikeres megoldás után engedi tovább a felhasználót az eredetileg kért erőforráshoz. Fontos megjegyezni, hogy a Cloudflare modern megoldásai már nem használnak hagyományos, képes vagy torz szöveges CAPTCHA rejtvényeket, hanem könnyű, adatvédelmet szem előtt tartó ellenőrzéseket alkalmaznak – így a látogatóknak legtöbbször nem kell külön vizuális tesztet kitölteniük, a böngésző magától átjut a folyamaton. A Cloudflare challenge platform valójában ugyanazt a technológiát használja, mint a Turnstile CAPTCHA-helyettesítő szolgáltatás, csak éppen automatikusan, a háttérben futtatja a szükséges ellenőrzéseket.
Hogyan zajlik mindez a gyakorlatban? Például gyakori a Cloudflare által nyújtott JavaScript Challenge: ilyenkor a látogató egy „Ellenőrzi a böngészőt, kérem várjon néhány másodpercet…” feliratú átmeneti oldalt lát. A böngésző automatikusan végrehajt egy Cloudflare által injektált JavaScript kódot, ami néhány másodperc alatt lefut. Ez alatt a Cloudflare a böngésző viselkedéséből és környezeti adataiból állapítja meg, hogy valós böngésző fut-e (pl. léteznek-e bizonyos Web API-k, nem sérültek-e a standard objektumok stb.). Emberi beavatkozásra nincs szükség ebben az esetben; a felhasználó csak azt érzékeli, hogy pár másodpercig várnia kell, majd automatikusan továbblép az oldalra. Sikertelen ellenőrzés esetén (ha a script futtatása hiányos vagy a böngésző gyanús jeleket mutat) a Cloudflare további challenge-et jeleníthet meg – akár egy újabb próbát, vagy ha nagyon gyanús a kliens, egy interaktív CAPTCHA-t. Minden challenge válasz HTML tartalommal érkezik (Content-Type: text/html), és a Cloudflare egy cf-mitigated: challenge HTTP fejlécet is elhelyez benne, amely egyértelműen jelzi a kliens alkalmazás számára, hogy a kért tartalom helyett challenge oldal érkezett. Ez hasznos lehet pl. AJAX/XHR hívásoknál a kliens oldalon, hogy a script detektálja: a háttérben futó kérés egy Cloudflare challenge-be ütközött, így ennek megfelelően kezelheti (pl. újra megpróbálja később, vagy értesíti a felhasználót).
Miért alkalmazza a Cloudflare a challenge mechanizmust?
A Cloudflare által generált challenge oldalak elsődleges célja a weboldalak védelme a rosszindulatú vagy automatizált forgalomtól. Néhány fő felhasználási terület:
•DDoS támadások enyhítése: Amikor egy webhelyet tömegesen árasztanak el kérésekkel (Distributed Denial of Service támadás), a Cloudflare bevetheti az úgynevezett „I’m Under Attack” módot, ami minden új látogatónak automatikus böngésző-ellenőrző oldalt ad (ez tipikusan a már említett 5 másodperces JavaScript challenge) azelőtt, hogy az oldal tényleges tartalmát szolgálná ki. Ezzel lelassítja és kiszűri a botnetek vagy skriptek által generált forgalmat, hiszen azok nagy része nem tudja vagy nem akarja kivárni és teljesíteni a challenge-et. Így a valódi felhasználók kis késéssel ugyan, de bejutnak, míg a támadó botok nagy hányada elbukik a teszten vagy jelentősen lassul, csökkentve a támadás hatékonyságát.
•Bot forgalom szűrése és megakadályozása: Számos weboldal szenved az automatizált web scraping (adatleszívás), spamküldés, visszaélés vagy egyéb nemkívánatos bot tevékenység miatt. A Cloudflare botkezelő rendszere folyamatosan értékeli a bejövő kérések „bot score”-ját, azaz hogy mennyire valószínű, hogy az adott kérés egy programtól jön. Ha a pontszám egy küszöb alatt van, vagy a forgalom tipikus bot jellemzőket mutat, a Cloudflare automatikusan challenge oldalt iktat be, hogy csak a humán látogatók jussanak tovább. Például ha egy IP címről nagyon sok kérés érkezik rövid időn belül, vagy egy ismert automatizált eszköz felhasználói ügynökével (User-Agent) történnek kérések, a Cloudflare gyanút fog és kihívást állít eléjük. Ezzel meg tudja védeni az oldalt attól, hogy illetéktelen scraperek tömegesen adatot gyűjtsenek, vagy hogy rosszindulatú botok terheljék a szervert.
•Általános biztonsági WAF (Web Application Firewall) szabályok: A webhely tulajdonosai saját Cloudflare WAF szabályokat is beállíthatnak, melyek bizonyos feltételek esetén challenge-et adnak. Ilyen lehet például, ha a kérés egy gyanús URL mintára illeszkedik, vagy egy adott országból jön, esetleg olyan böngészőt azonosít, ami nem támogatott. A Cloudflare firewall szabályrendszerében a challenge egy választható akció: a szabály feltételének teljesülésekor nem engedi tovább a kérést, hanem a látogatónak előbb át kell mennie a challenge oldalon. Ez egy rugalmas megoldás arra, hogy például egy webhely feltérképezését végző botokat (directory scanning) vagy gyanús paraméterekkel SQL injectiont próbáló lekérdezéseket megfogjon a rendszer – a szabály készítője dönthet úgy, hogy nem azonnal blokkolja, hanem előbb egy challenge-el “teszteli” a klienst, hátha az egy tévedésből odatévedt ember, nem pedig automatizmus.
•IP hírnév és egyéb reputációs tényezők: A Cloudflare globális hálózata folyamatosan figyeli az IP címek viselkedését. Ha egy adott IP cím rossz hírnévvel rendelkezik (például korábban spam vagy támadás forrása volt, vagy nyilvános proxy/VPN szerepel a háttér-adatbázisban), a rendszer szigorúbban bánhat vele. Ilyen esetekben a Cloudflare ahelyett, hogy rögtön blokkolná a kérést, adhat egy esélyt a felhasználónak a challenge kitöltésével. Ha valódi ember, átmehet rajta; ha bot, valószínűleg elbukik. Hasonló a helyzet a Magas fenyegetési szintű (threat score) requesteknél: a Cloudflare minden kérést pontoz, és egy bizonyos szint felett – ahelyett, hogy továbbengedné – inkább kihívja a felhasználót. Ez egyfajta második esély mechanizmus a hamis pozitív esetekre is: lehet, hogy egy óvintézkedés miatt valakit gyanúsnak jelölne a rendszer (pl. egy vállalati tűzfal mögül jön sok ember, és a közös IP gyanús lesz), de a challenge segítségével nem veszíti el a webhely a látogatót, ha az tényleg ember – csak meg kell ezt erősítenie.
Összességében a Cloudflare a challenge mechanizmust egyensúlyozásra használja a biztonság és a felhasználói élmény között. A cél, hogy a rossz forgalmat kiszűrje vagy lelassítsa, míg a jó (emberi) forgalom minimális fennakadással továbbjuthasson. A Cloudflare állítása szerint az ilyen kihívások többségét a valós látogatók észrevétlenül, automatikusan teljesítik, így nem jelentenek jelentős plusz terhet a böngészésben. Ugyanakkor, ha valakit mégis váratlanul challenge fogad (pl. egy átlagos felhasználót), annak oka van: vagy a viselkedése, környezete váltott ki egy biztonsági riasztót, vagy a webhely beállításai szándékosan szigorúak. Ilyenkor a Cloudflare szerint tipikusan olyan dolgok állhatnak a háttérben, mint egy agresszív böngésző kiegészítő (pl. szokatlan fejléceket szűrő adblocker), egy megosztott VPN, vagy elavult böngésző, ami miatt a rendszer nem kapja meg a várt standard jeleket.
A Cloudflare challenge típusai
A Cloudflare többféle kihívást alkalmaz, attól függően, milyen szintű ellenőrzést tart szükségesnek és milyen beállításokat választott a webhely üzemeltetője. Íme a legfontosabb challenge típusok:
JavaScript Challenge (nem interaktív)
A JavaScript alapú challenge a Cloudflare klasszikus, nem felhasználó-igénylő tesztje. Ilyenkor a látogató egy átmeneti oldalt lát, ahol semmi mást nem kell tennie, csak várni néhány másodpercet, amíg a rendszer egy rejtett JavaScript kódot futtat a böngészőjében. Ez a kód összegyűjt néhány technikai információt a böngészőről és a gépről – például ellenőrzi, hogy a böngésző rendelkezik-e bizonyos képességekkel, nincs-e letiltva a JavaScript, valamint végrehajthat kriptográfiai műveleteket (pl. proof-of-work jelleggel) a háttérben. A Cloudflare ezeket az adatokat kiértékeli, és ha minden rendben van (a böngésző átmegy az automatizált szűrőn), akkor a challenge oldal pár másodperc után automatikusan átirányítja a felhasználót az eredeti cél URL-re. A folyamat jellemzően kevesebb, mint 5 másodpercet vesz igénybe. A JavaScript challenge teljesen önműködő: a felhasználónak nem kell semmit beírnia vagy kattintania. Ha azonban a böngésző nem tudja futtatni a scriptet (pl. egy parancssori HTTP kliens vagy nagyon régi böngésző), vagy a Cloudflare „bot-gyanús” viselkedést észlel (pl. manipulált környezeti objektumok), akkor a JavaScript challenge sikertelennek minősül, és a rendszer továbbléphet egy szigorúbb kihívásra (pl. interaktív CAPTCHA). A JavaScript challenge előnye, hogy alacsony felhasználói frikcióval jár – a legtöbb ember észre sem veszi, hogy biztonsági ellenőrzés történt, csupán egy rövid „Ellenőrzés folyamatban…” üzenetet lát. Ugyanakkor egy egyszerű HTTP-kliens vagy robot számára ez egy kemény akadály, mivel JavaScript futtatására nem képes, így nem jut át rajta. Ezért használja a Cloudflare előszeretettel ezt a típust a tipikus botok ellen.
Interaktív Challenge (CAPTCHA, Turnstile)
Az interaktív challenge megkövetel némi felhasználói közreműködést. Ide tartoznak a klasszikus értelemben vett CAPTCHA-k és a Cloudflare új generációs megoldása, a Turnstile. A Cloudflare 2022 előtt a Google reCAPTCHA-t, majd a hCaptcha szolgáltatását használta a kihívásaihoz. Ezek a megoldások gyakran képfelismerő feladatokat adtak a felhasználóknak (pl. „jelöld be az összes képen, ahol közlekedési lámpa van”) vagy hasonló vizuális rejtvényeket. Ez azonban rossz felhasználói élményt jelentett, ezért a Cloudflare stratégiát váltott.
Turnstile néven bevezette saját, okos CAPTCHA-alternatíváját. A Turnstile lényege, hogy a lehető legkevesebb interakcióval igazolja a humán látogatókat. Működése hasonló a managed challenge-hez: különféle könnyű böngésző-feladatokat futtat a háttérben, és csak akkor kér konkrét interakciót, ha a begyűjtött jelek alapján még mindig bizonytalan a látogató valódisága. A Turnstile tipikus megjelenési formája egy beágyazott widget (hasonlóan ahhoz, ahogy a reCAPTCHA v2 megjelenik egy „Nem vagyok robot” jelölőnégyzet formájában). Amikor a Cloudflare challenge oldala interaktív módra vált, a felhasználó esetleg egy egyszerű checkboxot lát, amit be kell pipálni, vagy egy gombot „Verify” felirattal – ezzel jelzi, hogy ott van és figyel (egy bot általában nem fog ilyet magától megtenni). Sok esetben ennél több nem is szükséges: a Turnstile a háttérben már elegendő bizonyítékot szerzett, és a gomb megnyomásával kiállított egy token-t, amely igazolja a sikeres challenge megoldást. Ezt a token-t a Cloudflare elfogadja, és továbbengedi a felhasználót.
Előfordulhat azonban, hogy a Turnstile (vagy a Cloudflare bármely interaktív challenge-e) még mindig bizonytalan abban, hogy emberrel van dolga. Ilyenkor kerül sor a vizuális puzzle-re – ez a „Legacy CAPTCHA”, amit a Cloudflare ma már csak végső esetben használ. Ilyenkor a látogató egy ismerős felületet kap, például hCaptcha képes feladványait, ahol több képkockából ki kell választani a megfelelőt, vagy egy egyszerűbb szöveges feladatot kell megoldani. A Cloudflare statisztikái szerint azonban az ilyen klasszikus CAPTCHA megoldások aránya drasztikusan csökkent az utóbbi években: 2022-ben bevezették a Managed Challenge rendszert, mellyel 91%-kal kevesebb CAPTCHÁt kellett megoldaniuk a felhasználóknak, és a cél az volt, hogy 2023 végére a challenge-ek kevesebb mint 1%-a legyen csak vizuális puzzle. Ez azt jelenti, hogy a Cloudflare tízből kilenc esetben anélkül tudja tisztázni a látogató humán mivoltát, hogy bármilyen képes feladatot adna neki, a maradék kis hányadban pedig még előfordulhat ugyan, de egyre ritkábban. Összefoglalva: az interaktív challenge-ek mai formája főleg a Turnstile-ra épül, amely felhasználóbarátabb, gyorsabb (átlag ~1 másodperc megoldási idő a sikeres nem-interaktív kihívásoknál), és adatvédelmi szempontból is jobb (nem küld adatokat pl. a Google felé). Mégis, ha a helyzet megköveteli (pl. nagyon makacs, gyanús forgalom), a Cloudflare-nál ott van a klasszikus CAPTCHA lehetőség is – ezt ma „Legacy CAPTCHA”-nak hívják a beállításokban, jelezve, hogy elavult, nem ajánlott rutin, de végső esetre fenntartják.
Managed Challenge (menedzselt kihívás)
A Managed Challenge egy Cloudflare-specifikus koncepció, ami tulajdonképpen nem egy külön challenge típus a felhasználó szemszögéből, hanem egy döntési mechanizmus a Cloudflare oldalon. Ha egy webhely tulajdonosa a Cloudflare tűzfal szabályában “Challenge” akciót állít be, akkor választhat konkrétan JavaScript Challenge-et, Interactive Challenge-et vagy a Managed Challenge-et. A Managed Challenge azt jelenti, hogy rábízza a Cloudflare-ra a megfelelő challenge típus kiválasztását az adott helyzethez. A Cloudflare ilyenkor dinamikusan dönti el a látogató jellemzői alapján, hogy elegendő-e egy láthatatlan JavaScript ellenőrzés, vagy szükséges valamiféle interakció. A cél az, hogy minél kevesebb valódi felhasználót zavarjanak CAPTCHÁval, ugyanakkor a botokat megfogják. A Managed Challenge tipikusan úgy működik, hogy először mindig nem-interaktív tesztekkel próbálkozik (ezek között lehetnek kisebb JavaScript feladatok, eszköz-specifikus ellenőrzések, akár kriptográfiai puzzle vagy böngésző-quirk detekció – a Cloudflare többféle mini-challenge-et is futtathat párhuzamosan). Ezek alapján a Cloudflare kap egy képet a kliensről. Ha ez a kép elég meggyőző, akkor a felhasználó anélkül továbbmehet, hogy bármit észrevett volna (a háttér-challenge-ek 1 másodpercen belül lefutnak). Ha viszont a jelek gyengék vagy ellentmondásosak, akkor a Managed Challenge eszközöl egy interakciót, pl. megjelenít egy Turnstile widgetet vagy egyéb vizuális feladatot a látogatónak. Ez lényegében a Cloudflare belső optimalizált algoritmusa: minden látogatónál egyénileg belövi a szükséges ellenőrzés szintjét. Ennek köszönhető, hogy a Cloudflare jelentése szerint a Managed Challenge alkalmazásával a vizuális puzzle-ök >90%-át sikerült elkerülni, és a felhasználók átlagosan mindössze 1 másodpercet töltenek a challenge-el a korábbi 32 másodperces CAPTCHA-átlag helyett. A Cloudflare minden ügyfelének azt javasolja, hogy ahol lehet, a WAF szabályaikban ezt a Managed Challenge opciót válasszák a fixen JavaScript vagy fixen CAPTCHA helyett, mert így mindig a legkíméletesebb, mégis hatékony védelem aktiválódik. Összefoglalva: a Managed Challenge a “Cloudflare okos kihívása”, ami a háttérben rengeteg faktort mérlegel, gépi tanulásos modelleket is bevet a döntéshez, és adaptívan adagolja a kihívás nehézségét a látogató profilja alapján.
Browser Integrity Check (Böngésző integritás ellenőrzés)
A Browser Integrity Check (BIC) egy Cloudflare által nyújtott alapvető védelem, amely külön említést érdemel. Ez nem a WAF szabályrendszerén belül konfigurált challenge, hanem egy alacsony szintű automatikus ellenőrzés, ami alapértelmezetten engedélyezett minden Cloudflare védett zónán. A BIC egyszerű dolgokat vizsgál: például ha egy HTTP kérésből hiányzik a standard “User-Agent” fejléc, vagy olyan User-Agent van megadva, ami nyilvánvalóan gyanús vagy nem böngészőhöz tartozó (pl. ismert spam bot azonosító, vagy teljesen üres string), akkor a Cloudflare ezt azonnal jelzésnek veszi, hogy valami nem stimmel. Ilyenkor a BIC vagy megtagadja a kérést (HTTP 403-mal blokkolja), vagy egy challenge elé állítja a látogatót. Például, ha egy script egyáltalán nem ad meg User-Agentet, a Cloudflare BIC kihívást idézhet elő, mert normál böngésző sosem hagyja üresen ezt a fejlécet. Hasonlóképp, bizonyos HTTP fejlécek kombinációiról tudható, hogy spammer programok használják gyakran – ezeket is figyeli a BIC. A BIC tehát egyfajta gyorsteszt a legalapvetőbb böngészőnormák betartására.
Fejlesztői szemmel ez azt jelenti, hogy ha például cURL-lel vagy egy saját HTTP klienssel küldünk kérést Cloudflare mögötti oldalhoz, minimálisan adjunk meg normális User-Agentet (és egyéb szokásos fejléceket), különben a BIC azonnal lecsaphat. A BIC okozta blokkolás/hurok tipikus példája, amikor valaki azt tapasztalja, hogy 403-as hibákat kap Cloudflare mögött, pedig semmi különöset nem tett – gyakran kiderül, hogy pl. egy vállalati program “NonStandardAgent” vagy default user-agent stringgel ment, és azt a BIC nem engedi tovább. A BIC globálisan kikapcsolható a Cloudflare beállításokban, vagy szelektíven kikerülhető pl. WAF skip szabállyal, de ezt általában nem érdemes, hacsak nem muszáj. Összességében a BIC a Cloudflare challenge ökoszisztémájának előretolt védvonala: triviális botokat (amik elfelejtenek alapvető header-eket) már azelőtt megfog, hogy komolyabb challenge-et kellene rá pazarolni.
Egyéb védelmi mechanizmusok
A fenti fő típusokon túl érdemes megemlíteni, hogy a Cloudflare ökoszisztémában vannak további mechanizmusok is, amik kapcsolódnak a challenge-ekhez:
•IP Access Rules / geoblokkolás: A Cloudflare lehetőséget ad IP címek, tartományok vagy országok tiltására/engedélyezésére. Ha egy IP tiltólistán van, a látogató azonnal egy challenge/blokkoló oldalt kap (általában egy egyszerű „Access Denied” üzenetet Challenge nélkül, vagy a webhely adminja beállíthatja, hogy inkább challenge legyen a művelet). Ezek fix szabályok, amiket a tulajdonos határoz meg.
•Rate Limiting (ütemezés alapú korlátozás): Ha a Cloudflare Rate Limiting szabályai lépnek működésbe (túl sok kérés rövid időn belül), az is állítható úgy, hogy ne azonnal tiltsa az ügyfelet, hanem előbb challenge-et adjon neki. Fontos megjegyezni, hogy a cf_clearance süti által biztosított Challenge Passage nem vonatkozik a Rate Limiting által kirótt challenge-ekre, azoknál hiába van érvényes clearance, újra kiadhatja a challenge-et a szabály.
•Private Access Tokens (magán hozzáférési tokenek): Ez egy újabb technológia (Apple és más gyártók támogatják), amely lehetővé teszi, hogy bizonyos eszközök automatikusan igazolják magukat a Cloudflare felé anélkül, hogy a felhasználónak bármit tennie kellene. Ilyen pl. az iOS/macOS rendszerekben beépített Privacy Pass funkció. Ha a böngésző támogatja, a Cloudflare challenge automatikusan lekérhet egy ilyen tokent a készüléktől, ami bizonyítja, hogy a felhasználó egy valódi, megbízható eszközön van, és így kihagyhatja a challenge többi részét. Ez azt eredményezi, hogy pl. Safariban, iPhone-on a felhasználó észre sem veszi a Cloudflare challenge-eket, mert a háttérben a rendszer tokenekkel felel rájuk. Ezek a tokenek csökkentik a visszatérő challenge-ek gyakoriságát is, hiszen egy korábbi megoldás után bizonyos ideig a Cloudflare elfogadhatja a tokent újabb ellenőrzés helyett. Ez a mechanizmus szervesen be van építve a Turnstile-be és a Cloudflare challenge platformba, további javítva a humán felhasználók élményét anélkül, hogy a biztonság csorbulna.
Hogyan befolyásolják a challenge oldalak a legális automatizált rendszereket?
A Cloudflare challenge-ek kiválóan működnek a rosszindulatú botok ellen, de kihívást jelentenek a jó szándékú automatizmusok számára is, mint amilyenek például egy weboldal adatait lekérdező scraper szkriptek, vagy harmadik felek API hívásai egy Cloudflare-rel védett szolgáltatás felé. Ezek a rendszerek nem emberi böngészők, így alapértelmezés szerint nem tudják teljesíteni a challenge-eket, ezért fontos megérteni a hatásukat és a lehetséges megoldásokat.
•HTTP API hívások megszakadása: Ha egy alkalmazás (pl. mobil app vagy szerver oldali integráció) HTTP API-n keresztül próbál elérni egy Cloudflare mögötti végpontot, előfordulhat, hogy a Cloudflare challenge oldala válaszol a valódi adat helyett. Ilyenkor a hívás nem a várt JSON vagy XML választ kapja, hanem egy HTML tartalmú oldalt, benne a challenge üzenettel. Az alkalmazás számára ez váratlan – gyakran hibaként értékeli (pl. JSON parse error lesz belőle), mert nem tud mit kezdeni egy HTML lappal. Ráadásul sok esetben a challenge egy HTTP 503 vagy 403 státuszkódot ad, ami az API klienst további retry-ra vagy hibakezelésre késztetheti. Az eredmény: az automatizált integráció megszakad vagy hibásan működik, hiszen a Cloudflare közbeszólt. Cloudflare is elismeri, hogy a challenge oldalak megtörik a normál kérés-válasz folyamatot, és különösen problémásak, ha az ügyfél nem egy böngésző, hanem pl. egy Single-Page Application háttérkérése vagy egy külső szolgáltatás (mert ezek nem arra számítanak, hogy HTML jön vissza). Például egy webes alkalmazás fetch() hívása egy másik origin felé nem fog tudni mit kezdeni a challenge-el, sőt a böngésző CORS preflight kérései sem viszik a sütiadatokat, így a challenge megkerülése még nehezebb (a Cloudflare dokumentációja kiemeli, hogy az OPTIONS kérések cookie nélkül mennek, emiatt hiába is van clearance sütink, a preflight miatt az API hívás így is elakad).
•Scraperek és crawlerek akadályoztatása: Tegyük fel, hogy egy fejlesztő engedéllyel szeretne adatot gyűjteni egy weboldalról (legyen az akár a sajátja, akár egy nyilvános oldal nyilvános adatai). Ha a weboldal Cloudflare mögött van, a scraper program klasszikus HTTP kérései (pl. egy Python requests hívás) jó eséllyel egy Cloudflare challenge oldalt fognak látni a valódi tartalom helyett. Mivel a program nem böngésző, nem fut le a benne kapott JavaScript, így nem is fog automatikusan továbbjutni. A Cloudflare pontosan ezt a hatást akarja elérni a bot forgalommal szemben – sajnos azonban a scraper is bot, még ha nem is rosszindulatú. Az eredmény az, hogy a scraper “falnak ütközik”: tipikusan 5xx hibakódot vagy Cloudflare-specifikus hibakódot (pl. Error 1020: Access Denied) kap, esetleg egy statikus üzenettel: “Please unblock challenges.cloudflare.com to proceed” (ez egy jellegzetes Cloudflare hibaüzenet, ami arra utal, hogy a challenge domainjét valami blokkolja – pl. a scraper környezete nem töltötte be a challenge scriptet). Gyakori, hogy a fejlesztők ilyenkor azt hiszik, hogy a weboldal „tönkrement”, pedig valójában csak a Cloudflare aktiválta a védelmet. A Cloudflare Bot Management aktív és passzív detekciós technikái miatt még egy okosabb botot is megfoghat: figyeli többek között az ügyfél TLS és HTTP protokoll jellemzőit, időzítését, fejléc mintázatait stb. Ha ezek eltérnek attól, amit egy normál böngésző produkálna, akkor challenge jöhet. Például egy Python requests modul által nyitott kapcsolat TLS ujjlenyomata teljesen más lehet, mint a Chrome-é – ezt a Cloudflare látja, és gyanú esetén inkább challenge-et nyom.
•Legitim keresőrobotok és integrációk: Fontos megjegyezni, hogy a Cloudflare különbséget tesz ismert, jóindulatú botok (pl. Googlebot, Bingbot, uptime monitor szolgáltatások) és ismeretlen botok között. A Cloudflare rendelkezik egy “Known Bots” listával, és a cf.client.bot mezővel jelzi, ha szerinte egy kérés egy ismert kereső vagy hasonló bottól jött. Az ilyeneket általában nem blokkolja, sőt a Cloudflare konfigurációban akár explicit engedélyezhetjük is, hogy gond nélkül átjussanak. Tehát a Google indexelő robotját nem fogja challenge-elni a Cloudflare (hiszen az kontraproduktív lenne) – feltéve, hogy sikerül azonosítania (DNS feloldás, User-Agent és IP cím alapján). A gond ott van, hogy sok legitim automatizált rendszer nem szerepel ezen a listán, így a Cloudflare alapból gyanúsként kezeli. Például egy partner cég API hívása a mi oldalunkhoz vagy egy saját mobilalkalmazásunk háttérhívása ugyanúgy kezelve lesz, mint bármely más ismeretlen kliens: ha a szabályok úgy kívánják, jön a challenge. Az ilyen integrációk váratlan megszakadásokat szenvedhetnek emiatt, ha nincs felkészítve a kód rá.
Összefoglalva, a Cloudflare challenge mechanizmusai alapesetben átláthatatlan akadályt jelentenek bármilyen nem-böngésző kliens számára. Ez biztonsági szempontból érthető, de fejlesztőként tudnunk kell, hogy ha egy webszolgáltatást Cloudflare mögé teszünk, akkor az API végpontjainkat és legitim gépi forgalmunkat is érheti ilyen beavatkozás. Ugyanígy, ha egy harmadik fél weboldalával kell integrálnunk (pl. adatot gyűjteni onnan), és azt Cloudflare védi, számítanunk kell rá, hogy nem kapunk könnyen szabad utat. Később részletezzük, milyen megoldások vannak erre, de előbb nézzük meg, milyen legális és technikai módszerek vannak a challenge-ek kezelésére vagy kikerülésére.
Módszerek a Cloudflare challenge-ek kezelésére vagy elkerülésére
Számos stratégia létezik arra, hogy a Cloudflare kihívásait legális keretek között kezeljük, illetve minimalizáljuk a fennakadásokat. Alább bemutatunk néhány bevált megoldást, külön kitérve a webhely üzemeltetők és a fejlesztők szempontjaira is.
•Cloudflare szabályok konfigurálása (whitelist és token alapú kivételek): Ha mi magunk üzemeltetjük a Cloudflare-rel védett weboldalt, akkor megvan a lehetőségünk arra, hogy kivételt képezzünk bizonyos megbízható forgalomra. A Cloudflare WAF Custom Rules segítségével ún. Skip szabályokat hozhatunk létre, amelyek bizonyos feltételek esetén átugorják a biztonsági ellenőrzéseket. Például beállíthatunk egy szabályt, hogy egy adott IP cím vagy IP tartomány sose kapjon challenge-et (tipikusan belső rendszereink IP-jei, vagy megbízható partnereink IP-jei). Ugyanígy lehet user-agent vagy más header alapján is kivételt adni – pl. ha van egy “X-API-Key” fejlécünk egy titkos tokennel, amit a legitim kliensek használnak, írhatunk szabályt: ha a kérés headerében az X-API-Key = ABCDEFG, akkor Skip action, azaz ne alkalmazz rá se bot szűrést, se WAF szabályt. A Cloudflare doksi ajánlja is, hogy ismert jó forgalomra (pl. keresőrobotok, monitoring szolgáltatások, belső API hívások) vezessünk be ilyen kivételeket a felesleges challenge-ek elkerülése végett. Fontos, hogy a Skip szabályokat a szabálylistában a challenge/block szabályok elé kell tenni (mivel sorrendben értékel a WAF). A skip szabály egy elegáns megoldás, mert szemben azzal, hogy minden egyes challenge-nél próbálunk valahogy programozottan átjutni, itt eleve nem is kerül sor challenge-re a meghatározott kritériumú kéréseknél. Ez nyilvánvalóan csak akkor járható, ha kontrolláljuk a Cloudflare beállításokat. Üzemeltetőként tehát mindig gondoljuk át: Milyen automatizált forgalomnak kell továbbra is működnie? – és számukra hozzunk létre engedményeket (akár IP alapú allowlist, akár fejlécek/tokenek alapján). A Cloudflare lehetővé teszi azt is, hogy felhasználó szintű tokeneket (ún. Service Token) generáljunk, amiket az automatizált kliens a kérésben küld, és a Cloudflare oldalon egy szabállyal felismerve azt mondhatjuk: oké, ha ezzel a tokennel jött, ne zaklasd challenge-el. Ez a megoldás biztonságosabb és szabályozottabb, mint például a Cloudflare teljes kikapcsolása az adott végponton.
•Turnstile előengedélyezés (Pre-clearance) integrálása API-khoz: Szintén a webhely tulajdonosoknak érdemes ismerni ezt a lehetőséget. Ha van olyan API végpontunk, amit muszáj challenge védelem alatt tartani (mert érzékeny, de pl. egy single-page app hívja), akkor a Cloudflare azt javasolja, hogy használjunk Turnstile pre-clearance megoldást. Ennek lényege: a webapp frontendjén elhelyezünk egy látható Turnstile widgetet (vagy akár invisible módon), amit a felhasználó a weboldal betöltésekor egyszer kitölt (vagy automatikusan lefut). Ha ez sikeres, a Cloudflare ad egy cf_clearance sütit a böngészőnek. Ezt követően, amikor a JavaScript az oldalról API hívást indít (akár azonnal, akár később), a böngésző küldeni fogja ezt a sütit is a kéréshez, így a Cloudflare látja, hogy az adott user már nemrég igazolta magát. Ebben az esetben a Cloudflare nem szakítja meg a JSON API választ challenge oldallal, hanem átengedi (mivel a süti még érvényes). Így megoldható, hogy az API hívások se törjenek meg, de a védelem is megmarad: ha valaki közvetlenül próbálná hívni az API-t sütik nélkül, akkor nem jutna át. Fontos, hogy a Turnstile-t a webhely egy HTML oldalára kell tenni (ahol a user potenciálisan interakcióba léphet), mert az API-nál ugye nincs felület. Ezt a módszert akkor ajánlja a Cloudflare, ha pl. egy SPA alkalmazás védett végpontjait szeretnénk biztonságossá tenni anélkül, hogy tönkremenne a SPA működése. A valós felhasználó számára alig észrevehető plusz lépés (esetleg egy pipálás), cserébe utána zavartalanul használhatja az alkalmazást a háttérhívásokkal. Ez is a legális kerülőút egyik formája: a biztonságot fenntartjuk, de ember bevonásával, előre tesszük le a “vizsgát”, hogy utána a gépi kérések mehessenek.
•Cloudflare Workers alapú proxy (belső forgalom használata): Egy kreatív technikai megoldás a Cloudflare saját infrastruktúráját használja ki. A Cloudflare Workers egy szerver nélküli funkció, ami a Cloudflare peremhálózatán futtathat kódot és HTTP kéréseket kezelhet. Létre lehet hozni egy Worker scriptet, ami proxy-ként működik: az automatizált kliens nem közvetlenül a cél weboldalt hívja, hanem a Worker URL-jét, a Worker pedig a Cloudflare hálózatán belül továbbítja a kérést a valódi célhoz, majd visszaadja a választ. Mi ebben a trükk? Nos, egy Cloudflare Worker-ből indított kérés a Cloudflare rendszerén belülről jön, így az sok esetben mentes a challenge alól, amit a külső kliensek kapnának. Mintha a Cloudflare “önmagának” hívná az oldalt – a rendszer kevésbé gyanakszik, hiszen a forrás IP egy Cloudflare IP (a Workers dedikált tartományai). Egy biztonsági kutató rámutatott, hogy ezzel a módszerrel gyakorlatilag megkerülhetők a Cloudflare saját védelmi mechanizmusai bizonyos esetekben. Például egy Cloudflare BIC által védett oldalt simán betöltött egy Worker proxy-n keresztül, míg kívülről közvetlenül próbálva mindig JS ellenőrzést kért az oldal. Ez azért van, mert a Cloudflare vélhetően nem alkalmaz minden bot-szűrést a belső, szolgáltatásközi forgalomra, így a Worker egy kiskaput jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a módszer bár technikailag működik, nem biztos, hogy a Cloudflare hivatalosan támogatja vagy hosszú távon fenntartja. Elvégre ez nekik is kétélű fegyver: ha túl sokan élnének vele vissza, nyilván bevezethetnek ellenőrzést a Workers kérésekre is. Jelenleg azonban fejlesztők kreatív eszközként használhatják: ha van egy kisebb volumenű scraping feladat vagy API integráció, írhatnak egy Cloudflare Worker scriptet (pár sor JS), ami a paraméterként kapott URL-ről lekéri a tartalmat és visszaadja. Így a kliensünknek csak a Workerhez kell tudnia beszélni (ami egy Cloudflare domain, pl. https://myworker.<alapdomain>.workers.dev/?url=https://celoldal.hu formán). A Worker pedig majd fetch()-eli a celoldal.hu-t. Mivel a fetch a Cloudflare edge-ről indul, a Cloudflare gyakran nem alkalmaz rá challenge-et, és a tartalom megérkezik. Ez egyfajta fordított proxy. Természetesen ezt csak etikus, jogszerű adatlekérésekre használjuk, a Cloudflare ToS megsértése nélkül. (Megjegyzés: Ha mi magunk vagyunk a webhely gazdája és van Cloudflare Business/Enterprise, lehet hasonló architektúrában gondolkodni belső API hívásokhoz is, de ott inkább az előző skip szabály a nyerő).
•Headless böngészők (Puppeteer, Playwright) bevetése: Ha fejlesztőként szeretnénk automatizáltan elérni egy Cloudflare-rel védett oldalt, az egyik legegyenesebb (ha nem is legegyszerűbb) út, ha úgy teszünk, mintha igazi böngésző lennénk. Ezt meg is tehetjük modern headless (felület nélküli) böngésző-automatizálási keretrendszerekkel, mint a Puppeteer (Chrome alapú) vagy a Playwright (multiböngészős). Ezekkel programból indíthatunk egy valódi Chrome/Firefox példányt, amely betölti a lapot, futtatja a JavaScriptet, megjeleníti a Cloudflare challenge-et és – mivel valójában egy teljes értékű böngésző – nagy eséllyel automatikusan át is megy rajta. A Cloudflare JS challenge-jét egy headless böngésző ugyanúgy végrehajtja, mint egy látható böngésző, így pár másodperc után a lap betöltődik sikeresen. Ha Turnstile interakció jön elő, azt is lehet szimulálni: a szoftver rátud kattintani a jelölőnégyzetre vagy gombra a headless böngészőben, mintha a felhasználó tenné. Ezzel a módszerrel a scriptünk “böngészővé alakul”, tehát a Cloudflare megadja neki az esélyt, mint bárki másnak. Természetesen a Cloudflare bot detekciója egyre okosabb: a headless böngészőkről is megpróbálja kitalálni, hogy nem ember ül mögöttük (pl. apró időzítések, mozgások hiánya, ismerős headless-specific értékek alapján). Ezért érdemes kiegészítő trükköket alkalmazni, például a Puppeteer-hez létezett puppeteer-stealth plugin, ami módosította a böngésző bizonyos azonosítóit, hogy ne legyen nyilvánvaló a robot mivolt (ezt 2025-ben leállították, helyette újabb projektek jöttek). Hasonlóan, a Selenium/WebDriver alapú megoldásoknál is vannak undetected-chromedriver módok. A headless böngészők világa folyamatos versenyfutás a botvédelmekkel: 2025-ben pl. a fejlett ML-alapú detekció miatt új eszközök jelentek meg (SeleniumBase UC, Nodriver, Camoufox stb.), amelyek megpróbálják a böngésző ujjlenyomatot a lehető legvalódibbnak mutatni. Ugyanakkor fontos látni, hogy a headless böngésző futtatása erőforrás-igényes, lassabb és összetettebb, mint egy egyszerű HTTP kérés – de cserébe szinte garantáltan átmegy a challenge-eken, mintha csak egy ember böngészne. Ezzel a módszerrel a programunk a Cloudflare szemében gyakorlatilag humán látogatóként jelenik meg, így nem sértünk szabályt, hiszen ugyanúgy töltjük be az oldalt, ahogy egy user tenné (csak épp nincs igazi ember a képernyő mögött). Sok scraper szolgáltatás kínál is ilyen “browser” módot a megrendelőinek. A lényeg: ha minden kötél szakad, automatizáljuk egy teljes böngészőt, és engedjük, hogy átjusson a Cloudflare falain.
•Emberi validáció integrálása (CAPTCHA solver, emberi beavatkozás): Van az a helyzet, amikor a legjobb automatizált megoldás is falnak ütközik – például a Cloudflare mégis bead egy olyan Turnstile feladványt, amit nem lehet pusztán programkóddal megoldani (pl. egy képes rejtvény, amihez emberi látás kell). Ilyenkor igénybe vehetünk külső CAPTCHA megoldó szolgáltatásokat vagy manuális beavatkozást. Számos online szolgáltatás (pl. 2Captcha, AntiCaptcha stb.) specializálódott arra, hogy a programunk által továbbított CAPTCHA képeket emberi munkaerővel perceken belül megfejtse, és visszaad egy megoldó kódot. A ZenRows szakértői blog is megemlíti, hogy a Cloudflare Turnstile legmagasabb biztonsági szintű kihívásai esetén egy működő megoldás egy solver szolgáltatás bevonása, ahol a CAPTCHA-t ember oldja meg, majd a kapott tokent a scraper felhasználja a továbblépéshez. Ezek a szolgáltatások jellemzően API-n keresztül működnek: feltöltjük a challenge adatát (képet vagy challenge ID-t), ők leosztják emberi solvernek, majd visszaadják az eredményt. Ennek van némi költsége (néhány dollár ezer megoldásonként), és be kell építeni a folyamatba, de jogszerűen igénybe vehető, hiszen a weboldal tartalmához való hozzáférést nem hackeljük, hanem valaki ténylegesen megoldja a kihívást. Alternatív megközelítés lehet bizonyos esetekben, hogy a felhasználót vonjuk be: például egy mobilalkalmazásnál, ha a háttérben challenge-et kap egy API hívás, megpróbálhatjuk megjeleníteni a beépített böngészőben a Cloudflare challenge oldalt a felhasználónak, és kérni, hogy oldja meg (vagy csak várja ki). Ezt nyilván csak végső esetben, és óvatosan alkalmazzuk, mert rontja az UX-et. De pl. adminisztrációs eszközöknél vagy belső rendszereknél elfogadható lehet. A lényeg: amikor automatizációval nem tudunk továbblépni, beiktathatunk egy emberi lépést. Legyen az egy dedikált solver szolgáltatás vagy a felhasználó bevonása, ezzel biztosítható, hogy a challenge megoldódik. Hozzá kell tenni, hogy a Cloudflare is igyekszik, hogy erre minél ritkábban kerüljön sor – de ha mégis, ez az utolsó mentsvár. (Megjegyzés: A solver szolgáltatások használatát érdemes átgondolni adatvédelmi szempontból is, de technikailag nem ütközik jogi akadályba, hiszen a weboldal tartalmát nem sértjük meg, csak a nyilvános CAPTCHA-t oldatjuk meg egy harmadik féllel.)
Összességében a fenti módszerek kombinálhatók is. Legjobb gyakorlat, hogy először próbáljuk megelőzni a challenge-eket: konfigurációval, skip szabállyal, tokennel, ha hozzáférünk. Ha kliens oldalon vagyunk és nincs hatásunk a szerverre, akkor a böngésző-emuláció (headless) vagy Cloudflare Worker proxy jöhet szóba. Ha ez sem megy, marad a emberi solver. Emellett mindig ügyeljünk arra, hogy a Cloudflare integráció legális keretek között maradjon: ne próbáljuk a challenge-et feltörni, kikerülni hacking módszerekkel, mert az TOS sértés lehet. Az itt leírtak mind a Cloudflare által megengedett, illetve a normál böngészéshez hasonló mechanizmusok.
Gyakori fejlesztői hibák a Cloudflare challenge-ek kapcsán
Mivel a Cloudflare challenge rendszere összetett, számos hibát el lehet követni vele kapcsolatban. Íme néhány gyakori buktató, amire érdemes figyelni:
•Nem megfelelő header-ek és azonosítók használata: Az egyik legegyszerűbb hiba, ha egy automatizált kliens üres vagy gyanús User-Agenttel küld kéréseket. Ahogy korábban említettük, a Browser Integrity Check azonnal kihívja vagy blokkolja a “fej nélküli” kéréseket. Fejlesztők néha elfelejtik ezt, és pl. egy Python szkript alapértelmezett Python-urllib user-agenttel dolgozik – ez pedig tiltólistás. Ugyanez igaz más fejlécekre is: ha egy kliens valami szokatlan, nem szabványos dolgot küld (vagy épp nem küld meg olyasmit, amit minden böngésző megtenne), könnyen triggereli a Cloudflare védelmét. Hiba: nem teszteljük, hogy a kliensünk milyen header-ekkel megy, és azok mennyire néznek ki böngészőinek.
•A challenge válaszok figyelmen kívül hagyása: Gyakori fejlesztői hiba, hogy a kód nem ismeri fel, ha egy válasz valójában egy Cloudflare challenge oldal. Például egy HTTP hívás után kapott HTML-t megpróbál JSON-ként értelmezni, vagy egyszerűen hibának könyveli el, és vakon újrapróbálja végtelenszer. Ebből „challenge loop” is kialakulhat: a kliens újra és újra próbálja lekérni az erőforrást, mindig challenge-et kap, de nem érti, és folytatja. Így a Cloudflare szemében a kliens kitartó botnak tűnik, amire esetleg még szigorúbb szankció jön (IP tiltás). Fejlesztőként tehát fontos, hogy detektáljuk a challenge válaszokat. Erre szolgál például a már említett cf-mitigated: challenge header: a kódunk megnézheti a válasz header-eit, és ha látja ezt a jelzést, tudja, hogy most nem a várt adat jött, hanem egy Cloudflare oldal. Ilyenkor nem érdemes azonnal újrapróbálni ugyanúgy, hanem inkább valamilyen speciális eljárást (pl. beilleszteni egy headless böngészőbe a folyamatot, vagy user intervention) alkalmazni. Hiba: a fejlesztői kód naivan kezeli a 5xx/403 válaszokat és HTML tartalmat, nem épít be semmilyen felismerést a Cloudflare esetére.
•A Cloudflare sütik figyelmen kívül hagyása: Ha a fejlesztő kódja mégis képes valahogy megoldani a challenge-et (pl. headless böngésző használatával), utána megkap egy cf_clearance sütit. Gyakori hiba, hogy ezt a sütit nem tárolja el, vagy a következő kérésnél nem küldi vissza. Emiatt aztán minden egyes kérésnél újra challenge-be fut, mintha először járna ott. Fontos, hogy akárcsak egy böngészőben, kezeljük a sütiket a HTTP kliensnél: a Cloudflare clearance cookie-ja nélkül a következő requestnél nem tudja, hogy már egyszer megoldottuk a tesztet. Így egy végtelen ciklus alakulhat ki: mindig átmegyünk a challenge-en, de sosem visszük magunkkal a bizonyítványt. Megoldás: cookie jar használata, session szinten tárolva a Cloudflare által adott sütiket, és azokat visszaküldeni. Ez persze csak egy ideig jó (30 perc alapértéken), utána úgyis lejár, de legalább nem minden kérésnél szenvedünk.
•Túl agresszív lekérések és bot-gyanús viselkedés: Fejlesztők elkövethetik azt a hibát, hogy bár egy valódi böngészőt használnak (vagy jól imitálnak), emberfeletti sebességgel próbálnak adatot szerezni. Például egy scraper párhuzamosan 100 szálon nyit meg oldalakat ugyanarról az IP-ről. Ez emberrel nyilván lehetetlen, a Cloudflare észleli is (pl. hirtelen sok request, magas óránkénti ráták), és feljebb tekeri a védekezést – pl. elkezd Turnstile-t dobálni mindenre, vagy akár blokkolja is az IP-t időlegesen. Hiba: figyelmen kívül hagyni a Cloudflare Rate Limiting és bot score mechanizmusait. Még ha át is jutottunk egyszer, nem szabad pofátlanul terhelni, mert a Cloudflare adaptívan reagál. Fejlesztőknek érdemes beépíteni késleltetéseket, emberibb ütemet, valamint IP rotációt (ha legális) alkalmazni, hogy ne egy szálon zúdítsák a forgalmat. Az is hiba, ha ugyanarról a gépről futtatunk egy csomó headless böngészőt egyszerre és mind belép ugyanarra az oldalra – a Cloudflare ezt gyanúsnak ítélheti (még ha a böngészők maguk humánnak tűnnek, a mintázat nem az).
•Elavult vagy nem karbantartott megoldások használata: A Cloudflare folyamatosan frissíti a challenge mechanizmusait. Ami tegnap működött hack, ma lehet, hogy nem. Gyakori fejlesztői tévedés, hogy letöltenek egy régi Cloudflare bypass kódrészletet (pl. egy 2020-as StackOverflow megoldás a JS challenge matematikai egyenletének kiszámítására), de ezek mára hatástalanok. Ugyanígy, népszerű open source library-k (pl. cloudscraper Python csomag vagy a puppeteer-stealth) ha nincsenek frissítve, akkor pár hónap csúszással le fognak maradni a Cloudflare változtatásai mögött. Ha a fejlesztő nem figyel erre, könnyen abba a hibába esik, hogy “papíron megvan a megoldás a challenge megkerülésére”, de valójában az adott lib már nem tudja megoldani az újfajta challenge-et. 2025-ben pl. sokan jelezték, hogy a puppeteer-stealth projekt leállt, helyette új eszközök kellenek, mert a Cloudflare bot szűrése változott. Tanulság: mindig naprakész infót és eszközt használjunk, kövessük a fejlesztői fórumokat, ahol jelzik, ha valamelyik módszer elavult. Ha saját magunk implementáltunk egy megoldást (pl. JavaScript puzzle megoldó), készüljünk fel, hogy gyorsan invaliddá válhat, hisz a Cloudflare pont az ilyen visszafejtéseket igyekszik megnehezíteni (Managed Challenge keretében is rotálják az algoritmusokat).
•Rossz Cloudflare beállítások miatti saját szolgáltatás hibák: Ezt a webhely üzemeltetői követik el néha. Például valaki magasra állítja a Security Level-t Cloudflare-ben, vagy agresszív bot fight módot kapcsol be, és utána csodálkozik, hogy a saját mobilalkalmazása vagy fizető ügyfeleinek integrációi nem működnek, mert folyton challenge-et kapnak. Hiba, ha nem gondolunk a valódi használati forgatókönyvekre a szabályok kialakításánál. Ha a weboldalunk tisztán böngészőn keresztül használt szolgáltatás, akkor oké, lehet keménykedni a challenge-ekkel, mert a böngésző oldja. De ha vannak API fogyasztóink, integrációk, vagy például mobilapp, IoT eszköz stb., akkor a túl szigorú Cloudflare szabály könnyen szolgáltatás-kieséshez vezet számukra. Tipikus hiba például a CORS preflight problémájának figyelmen kívül hagyása: a fejlesztő bekapcsol egy challenge-et az API-ra, de nem veszi észre, hogy a böngészők preflight OPTIONS kérései nem visznek cookie-t, így a challenge sosem “láthatja” a clearance sütit, tehát a valódi GET/POST nem jut át, az app pedig nem működik. Ilyenkor a helyes megoldás a Turnstile widgetes előellenőrzés lett volna (ahogy korábban taglaltuk). Önvédelmi hiba tehát: a fejlesztő/üzemeltető nincs tisztában a challenge mellékhatásaival a saját rendszerében.
•Challenge loop a szabályok között: Ha bonyolult Cloudflare WAF szabályrendszert hozunk létre, előfordulhat, hogy a challenge után visszatérő felhasználót egy másik szabály megint challenge elé küldi, ami akár hurkot is eredményezhet. A Cloudflare figyelmeztet is, hogy óvatosan kombináljuk a challenge-eket különböző helyeken, mert a user beszorulhat egy ördögi körbe. Például egy rosszul megfogalmazott kivétel hiányában a sikeres challenge utáni újrakérésre egy másik (vagy ugyanazon) szabály ismét challenge-et dob. Hiba: nem tesztelni a szabályokat és kivételeket alaposan, vagy nem használni Skip szabályt, amikor kéne, ami challenge loophoz vezethet.
A fenti hibák elkerülése érdekében mindig teszteljük különféle scenariókban a Cloudflare integrációt: valódi böngészővel, automatizált klienssel, eltérő beállításokkal. Érdemes a Cloudflare által nyújtott monitoring eszközöket is figyelni (Security Events log) – ebből kiderül, hogy a mi rendszerünk forgalmát esetleg Cloudflare challenge-eli-e (pl. belső API hívásainknál látjuk-e a logban challenge-et). Ha igen, finomhangoljuk a szabályokat, hogy a legitim forgalmat ne bántsák.
Automatizálás vs. emberi beavatkozás: mikor melyik szükséges?
Végül érdemes tisztázni, mikor elég egy automatizált megoldás a Cloudflare challenge-ek leküzdésére, és mikor kell ténylegesen egy emberi felhasználó közreműködése.
A jó hír az, hogy a Cloudflare modern kihívásai – pont a felhasználói élmény érdekében – úgy vannak tervezve, hogy a legtöbb esetben ne igényeljenek emberi interakciót. A Managed Challenge és a Turnstile révén a humán látogatók >90%-a észrevétlenül vagy egyetlen kattintással átjut, anélkül hogy bonyolult CAPTCHÁval bajlódna. Ez azt is jelenti, hogy egy jól megírt automatizált kliens (amely közelít egy valódi böngésző viselkedéséhez) is az esetek többségében automatikusan átjuthat. Például egy headless Chrome, ami futtatja a Cloudflare scriptet, végrehajtja a szükséges feladatokat – pontosan ugyanaz történik, mint egy valódi user gépén, tehát nincs szükség emberi beavatkozásra. Ha a Cloudflare megelégszik a nem-interaktív jelekkel, akkor a botunk is továbblép automatikusan.
Emberi beavatkozásra tipikusan akkor van szükség, ha a Cloudflare olyan challenge-et ad, amit egy gép (emberi segítség nélkül) nem tud megbízhatóan megoldani. Ilyen a klasszikus vizuális CAPTCHA – például ha a Turnstile egy olyan feladatot mutat, ahol ki kell jelölni egy bizonyos objektumot a képeken. Ezek a feladatok a mesterséges intelligencia fejlődése ellenére is legbiztosabban emberek által oldhatók meg (és a Cloudflare igyekszik is a feladványokat úgy alakítani, hogy a jelenlegi gépi látásnak kihívók legyenek, bár ez egy macska-egér harc). Ha tehát a scriptünk azt érzékeli, hogy vizuális puzzle van (például a Turnstile API olyan állapotot ad vissza, hogy interakció kell), akkor nem tudjuk tisztán automatizálva tovább vinni – ilyenkor jön az a pont, hogy egy emberi solver szolgáltatás API-ját hívjuk, vagy valamilyen módon a tényleges felhasználót vonjuk be a folyamatba. Szerencsére, ahogy fentebb írtuk, ezek aránya minimálisra csökkent.
Egy másik eset, amikor emberi interakció kellhet, az azonosítás vagy hitelesítés jellegű challenge-ek. Ezek nem a Cloudflare alap challenge-ei, de pl. ha a Cloudflare Access (Zero Trust) van konfigurálva, ott előfordulhat, hogy a usernek be kell jelentkeznie vagy egy e-mail kódot beírnia. Ilyesmibe külső fél nem nagyon tud beleszólni, ott az ember nélkülözhetetlen. De ha szigorúan a Cloudflare botvédelmi challenge-ekről beszélünk, akkor mondhatjuk: mindent, amit egy valódi böngésző automatikusan megold, azt egy jól beállított headless böngésző is meg fogja oldani automatikusan – ergo nem kell ember. Ilyen a JS challenge, a non-interactive Turnstile (láthatatlan mód), sőt még a sima “egy kattintásos” Turnstile is: a headless script rá tud kattintani. Ezeket tehát lehet automatizálni.
Automatizálás határa ott van, amikor a Cloudflare annyira gyanakszik, hogy egy nehéz CAPTCHA-t ad. Ha idáig jutottunk, valószínűleg a botunk nem elég meggyőző vagy nagyon rossz “környéken halászik” (pl. egy védett oldal mély, érzékeny részein). Ekkor vagy javítanunk kell a botunk viselkedésén, hogy legközelebb ne kapjon ilyen nehéz feladatot (pl. jobb fingerprint, lassabb tempó, proxy csere stb.), vagy fel kell készülnünk egy manuális megoldásra. A Private Access Tokenek, amikről szó volt, pont azt segítik elő, hogy a humán felhasználóknak se kelljen puzzle-t megoldani – így a mi programunk, ha pl. Safari emulációval dolgozik, lehet hogy egy PAT tokennel átcsusszan (bár ez jelenleg inkább igazi eszközöknél játszik).
Érdemes külön választani a felelősségi kört: Ha mi vagyunk a weboldal gazdája, és látjuk, hogy valamilyen folyamat (pl. egy ügyfelünk API hívása) mindig challenge-be fut és nem tud automatizálni, akkor mérlegeljük, hogy tényleg szükséges-e ott a challenge, vagy adhatunk könnyítést (pl. kiiktatjuk arra a végpontra, tokennel védjük inkább). Hiszen ha a végén úgyis emberezni kell, az azt jelenti, hogy a funkcionalitás nem használható gördülékenyen – lehet, hogy rossz a biztonság vs. funkcionalitás beállítás. Ha viszont külső fejlesztők vagyunk, akik egy idegen oldalt akarnak fair use alapon automatizáltan elérni, akkor tudomásul kell venni, hogy bizonyos szintig mehetünk el géppel, de onnantól ember kell. Ezt akár előre is betervezhetjük: pl. a scraperünk 100 oldalt betölt automatikusan, de ha egyszer challenge puzzle jön, akkor elmenti a munkát, és kér egy emberi beavatkozást (vagy automatikusan elküldi solver API-nak), majd folytatja.
A Cloudflare célja, hogy a jóindulatú ember felhasználókat ne zaklassa, a rosszindulatú botokat pedig állítsa meg. A mi automatizált rendszerünk valahol a kettő között van: nem rosszindulatú, de nem is ember. Így a legjobb stratégiánk az, ha emberként tudjuk álcázni (ekkor automatizáltan megy), vagy ha vállaljuk, hogy ember fog közbelépni, amikor elkerülhetetlen. Az ideális persze mindig az, ha minél kevesebb emberi erőforrást kell bevonni. Szerencsére a trendek abba az irányba mutatnak, hogy egyre több mindent lehet automatizáltan megoldani (a Cloudflare sem a feladványok nehezítésében érdekelt, hanem a láthatatlan ellenőrzések javításában). Így remélhetőleg ritkán lesz szükség valódi emberi beavatkozásra – de amikor mégis, jó ha kéznél van a terv rá (legyen az egy ügyfélszolgálati folyamat, vagy egy integrált solver szolgáltatás).
Végszóként: a Cloudflare challenge-ek kezelése egy folyton változó kihívás a fejlesztők számára is. Érdemes követni a Cloudflare hivatalos dokumentációját és frissítéseit, illetve olyan megbízható forrásokat (fejlesztői blogokat), mint amiket ebben a cikkben is idéztünk, hogy mindig naprakészek legyünk a legújabb trendekkel és megoldásokkal kapcsolatban. Így biztosíthatjuk, hogy alkalmazásaink biztonságosan, de a lehető leggördülékenyebben működjenek a Cloudflare védelme alatt álló ökoszisztémában is.
Források: Cloudflare fejlesztői dokumentációk a challenge mechanizmusról, a Cloudflare blog bejegyzései a Managed Challenge és Turnstile bevezetéséről, valamint szakmai blogok a botok és challenge-ek megkerülésének módszereiről.
