A legjobb webáruház platformok

Ha ma Magyarországon valaki webáruházat akar indítani, a legtöbb esetben nem azzal kezdi, hogy végiggondolja a stratégiát, a célcsoportot, az árrést és a logisztikát, hanem azzal, hogy beírja a Google-be: „melyik a legjobb webshop motor?”. Ez érthető, mert a technikai eszköz látványos, mérhető, és a szoftvergyártók mind azt sugallják: „csak regisztrálj, töltsd fel a termékeidet, válassz egy szép sablont, és indul a pénztermelő gépezet”. A valóság ennél jóval keményebb. Egy rossz platformválasztás évekre be tudja betonozni a cégedet egy olyan rendszerbe, amely drága, rugalmatlan, vagy éppen technikailag visszahúz. Nem az a legnagyobb kockázat, hogy „nem elég szép” lesz a webáruházad, hanem az, hogy a választott rendszer nem passzol a céged méretéhez, gondolkodásmódjához, büdzséjéhez és növekedési terveihez.

A helyzetet bonyolítja, hogy ma már nem néhány platform közül kell választanod, hanem tucatnyi közül: bérelhető (SaaS) rendszerek, nyílt forráskódú önhostolt megoldások, weboldal-építők beépített kosárral, speciális rendszerek digitális termékekre vagy alkotókra optimalizálva. A felszínen mind ugyanazt ígéri: „gyors és egyszerű indítás, bankkártyás fizetés, mobilbarát design”. A különbség a részletekben van: mennyire terhelhető a rendszer nagyobb forgalomnál, milyen integrációk érhetők el (számlázó, raktárkezelő, ERP, futárszolgálat, marketing eszközök), mennyibe kerül hosszú távon, és mennyi fejlesztői/marketinges munkát igényel a karbantartása. Ezért az e-kereskedelmi platform nem technikai kérdés, hanem üzleti döntés. A platformod valójában egy üzleti keretrendszer, amely meghatározza, hogy mit tudsz majd csinálni, és mit nem fogsz tudni megcsinálni — még akkor sem, ha “zseniális marketingötleteid” lennének.

Nem az a kérdés, hogy melyik platform a legerősebb a piacon, hanem az, hogy a te vállalkozásod szintjén melyik rendszer nem akadály, hanem erősítő tényező. – Dajka Gábor

Milyen szempontok alapján érdemes e-kereskedelmi rendszert választani?

Mielőtt belemennénk a konkrét rendszerekbe (Shopify, WooCommerce, Magento, BigCommerce, PrestaShop, Wix, Squarespace stb.), érdemes végiggondolnod néhány alapelvet. Ezek nélkül csak rendszert választasz, de nem modellt. A legtöbb hazai bukás ott kezdődik, hogy a vállalkozó „szép, olcsó és gyors” megoldást keres, miközben figyelmen kívül hagyja a valós igényeit és korlátait. Az alábbi kérdéseket őszintén érdemes végigvenned:

• Mekkora a cég valós (nem álmodott) forgalma és nyeresége most, és hová szeretnél eljutni 3–5 év alatt?
• Van-e a csapatodban olyan ember, aki technikailag ért a rendszerekhez (WordPress, szerver, kód), vagy mindig külső segítségre szorulsz?
• Mennyire bonyolult a termékportfóliód? Egyszerű termékek, variációk, csomagok, előfizetések, B2B árlisták, mennyiségi kedvezmények?
• Kell-e többnyelvűség, több pénznem, nemzetközi értékesítés, marketplace-integráció (Amazon, eBay, eMAG stb.)?
• Szükséged lesz-e komoly SEO-ra, tartalommarketingre, blogra, vagy inkább fizetett hirdetésekből fogsz élni?
• Van-e már működő vállalatirányítási rendszered (számlázó, készletnyilvántartó, CRM), amelyhez a webshopnak illeszkednie kell?
• Mekkora éves keretet szánsz a fejlesztésre, karbantartásra és marketingre — nem csak a szoftver havi díjára?

Ha ezekre a kérdésekre nincsenek tiszta válaszaid, akkor valójában még nem platformot kell választanod, hanem üzleti modellt és marketingstratégiát. Ebben segít például az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvem, ahol azt magyarázom el, hogyan gondolkodj rendszerszinten a vevőidről, a vásárlási folyamatról és a kommunikációról. A platform „csak” ennek a rendszernek a technikai hordozója. Aki fordítva ül fel a lóra — előbb platform, aztán stratégia — az jellemzően vagy nagyon sok pénzt éget el, vagy 1–2 év múlva kényszerű rendszer-váltásra kényszerül, ami önmagában külön költség- és kockázatcsomag.

Bérelhető (SaaS) vs. saját szerveren futó (önhostolt) webáruházak

Az első nagy döntés nem az, hogy Shopify vagy WooCommerce, hanem az, hogy bérelhető (SaaS) rendszert használsz, vagy önhostolt, nyílt forráskódú megoldást. A bérelhető rendszerek (Shopify, BigCommerce, Volusion, Shift4Shop, EKM, illetve a website builder alapú megoldások, mint a Wix eCommerce, Squarespace Commerce, Weebly/Square, Ecwid, Sellfy, Big Cartel) jellemzően havidíjas előfizetéssel működnek. Cserébe a szolgáltató biztosítja a tárhelyet, a biztonsági frissítéseket, az alapfunkciók folyamatos fejlesztését. Nem neked kell szervert menedzselni, SSL-t állítgatni, frissítéseket telepíteni. Ez kezdőknél és kis, időhiányos vállalkozásoknál gyakran életmentő.

Az önhostolt rendszerek (WooCommerce, PrestaShop, Magento/Adobe Commerce Open Source, X-Cart) ezzel szemben azt adják, hogy a forráskód a tied, bármit fejleszthetsz rá, és hosszú távon akár olcsóbb is lehet, ha van stabil fejlesztői háttér. Itt viszont neked kell gondoskodnod a tárhelyről, a biztonsági frissítésekről, a skálázásról, a hibák javításáról. A Magento például évek óta komoly tudású, rendkívül rugalmas rendszer, de a nem megfelelően frissített telepítéseknél rendszeresen előkerülnek sebezhetőségek, amelyekhez hivatalos javítások jelennek meg — ezek telepítését viszont valakinek el is kell végezni. [oai_citation:0‡TechRadar](https://www.techradar.com/pro/security/adobe-patches-most-severe-flaw-in-magento-ecommerce-platform?utm_source=chatgpt.com) Egy Magento vagy erősen testreszabott PrestaShop üzemeltetése tipikusan nem egy magányos kezdő vállalkozó műfaja, hanem csapatmunka: fejlesztő, rendszergazda, marketinges együtt dolgozik a rendszeren.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikrovállalkozások több mint fele túl nagy rendszert akar indításkor, miközben sem büdzsé, sem csapat, sem folyamat nincs mögötte. Ilyenkor egy önhostolt „szörnyeteg” nem szabadságot, hanem bénultságot ad. Kezdőként sokkal fontosabb, hogy elindulj, adatot gyűjts, validáld az ajánlatodat, és csak utána skálázd a technikát. Ehhez a legtöbb esetben egy bérelhető rendszer vagy egy egyszerűbb WooCommerce is tökéletes.

A legismertebb bérelhető nemzetközi platformok áttekintése

A bérelhető rendszerek világa első ránézésre zavarba ejtően sokszereplős, de pár logikus csoportba rendezhető. Vannak általános célú, nagy tudású, nemzetközi piacra szánt SaaS rendszerek (Shopify, BigCommerce, Volusion, Shift4Shop, EKM), vannak weboldal-építők beépített kosárral (Wix eCommerce, Squarespace, Weebly/Square), és vannak speciális rendszerek alkotóknak, digitális termékekre vagy egyszerű, pár tucat termékes boltokra (Ecwid, Sellfy, Big Cartel). A választásnál nem azt kell nézned, hogy „melyik a legismertebb”, hanem azt, hogy a te szintedhez melyik illeszkedik.

• Shopify: az egyik legelterjedtebb bérelhető rendszer. Havi előfizetéses csomagokkal dolgozik (Basic, Shopify, Advanced), amelyekben benne van a tárhely, az SSL, az alapfunkciók nagy része. [oai_citation:1‡TechRadar](https://www.techradar.com/reviews/shopify?utm_source=chatgpt.com) Előnye a rengeteg alkalmazás, sablon, integráció, a többcsatornás értékesítési lehetőségek (pl. közvetlen eladás közösségi médián keresztül). Hátránya lehet a tranzakciós díj, bizonyos funkciókhoz szükséges külső appok plusz költsége, valamint az, hogy a rendszermag zárt – komoly egyedi fejlesztések esetén drága tud lenni.
• BigCommerce: hasonló logikájú, mint a Shopify, de erősen B2B és nagyobb forgalmú B2C áruházakra is optimalizálják. Beépített többcsatornás értékesítést kínál (pl. Amazon, eBay integráció), erős SEO-funkciókkal és rugalmas katalóguskezeléssel. [oai_citation:2‡TechRadar](https://www.techradar.com/reviews/bigcommerce?utm_source=chatgpt.com) Az árképzés jellemzően forgalomhoz kötött, így egy idő után automatikusan magasabb csomagra vált a rendszer.
• Wix eCommerce: látványos weboldal-építő, „fogd és vidd” szerkesztéssel. Előnye, hogy egy kezdő nagyon gyorsan fel tud húzni vele egy alap weboldalt és egyszerű webshopot, minimális technikai tudással. Hátrány, hogy komplex készlet-, B2B- vagy nemzetközi struktúrákra kevésbé alkalmas, és hosszabb távon korlátozó lehet a zárt rendszer.
• Squarespace Commerce: elsősorban designorientált márkák (fotósok, kreatív ügynökségek, minimalista márkák) szeretik, mert a sablonjai esztétikusak, és a weboldal + blog + webshop integrációja felhasználóbarát. Komplex e-kereskedelmi funkciókra (pl. összetett B2B kedvezményrendszer) már nem ez a legjobb választás.
• Weebly eCommerce / Square Online: egyszerű, kezdőknek szánt rendszer, amely szorosan integrált a Square fizetési megoldásaival, főleg az Egyesült Államok piacán erős. Magyar vállalkozóként leginkább akkor jön képbe, ha fizikai boltod is van kint, és Square kártyaterminált használsz.
• Ecwid: nem klasszikus „önálló webshop”, hanem egy olyan modul, amelyet meglévő weboldalba tudsz beágyazni (WordPress, Joomla, Wix, Facebook, Instagram stb.). Olyan vállalkozóknak praktikus, akik már rendelkeznek egy működő weboldallal vagy erős közösségi média jelenléttel, és „csak” egy webshop modult szeretnének.
• Big Cartel: kifejezetten alkotók, egyedi designerek, kézműves termékek készítői számára fejlesztették. Funkciói szűkebbek, mint a nagy rendszereké, de pont ezért egyszerű kezelni, ha csak néhány tucat terméket árulsz.
• Sellfy: erősen a digitális termékekre (e-book, videó, zene, letölthető anyagok) optimalizált rendszer, de fizikai termékeket is kezel. Ideális, ha elsősorban tartalmat értékesítesz, és nincs szükséged bonyolult készletkezelésre.
• Volusion, Shift4Shop (3dcart), EKM: hasonló logikájú SaaS rendszerek, amelyek teljes értékű webáruház-funkciókat kínálnak (termékkezelés, készlet, SEO, kuponok, többcsatornás értékesítés), elsősorban angolszász piacra optimalizálva. Magyar cégként akkor jönnek szóba, ha eleve nemzetközi piacra lősz, és angol nyelvű brandet építesz.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikrovállalkozók 80%-ának az első 1–3 évben teljesen felesleges BigCommerce-szintű rendszerekben gondolkodni, ha közben a raktárkészlet, a pénzügy és a marketing még teljesen szervezetlen. Ilyenkor a cél az, hogy egy stabil, érthető, átlátható rendszeren tanuld meg az e-kereskedelmet, ne pedig az, hogy minden funkciód meglegyen, amit „egyszer, valamikor” majd használnál.

Nyílt forráskódú, önhostolt rendszerek: WooCommerce, PrestaShop, Magento, X-Cart

A nyílt forráskódú rendszerek világa vonzó, mert azt a benyomást kelti, hogy „ingyen megúszod”. A valóság: a licenc sok esetben valóban ingyenes, viszont fizetned kell a tárhelyért, a fejlesztésért, a karbantartásért, a prémium bővítményekért, és idővel a skálázásért is. A legismertebb önhostolt megoldások közé tartozik a WooCommerce (WordPress bővítmény), a PrestaShop, a Magento/Adobe Commerce Open Source és az X-Cart.

A WooCommerce egy nyílt forráskódú e-kereskedelmi bővítmény WordPresshez, amely lehetővé teszi fizikai és digitális termékek, előfizetések, variációk értékesítését, rengeteg szállítási és fizetési opcióval. [oai_citation:3‡TechRadar](https://www.techradar.com/news/the-best-ecommerce-platform?utm_source=chatgpt.com) A hatalmas ökoszisztéma (sablonok, pluginek, integrációk) miatt gyakorlatilag bármit megoldhatsz vele, ha van megfelelő fejlesztőd és hostingod. A gyenge pont az, hogy egy rosszul konfigurált, folyamatosan nem frissített WooCommerce-webshop biztonsági, sebességbeli és stabilitási problémákat okozhat. Magyar mikrovállalkozásoknál gyakori hiba, hogy olcsó shared tárhelyre teszik, telepakolják pluginekkel, majd csodálkoznak, hogy lassú és instabil.

A PrestaShop szintén nyílt forráskódú, kifejezetten e-kereskedelemre fejlesztett rendszer, amely több nyelvet, több pénznemet, kuponokat, raktárkezelést, adózási szabályokat és fejlett termékkombináció-kezelést kínál. Előnye, hogy strukturáltabban webshop-központú, mint egy „WordPress + WooCommerce” kombináció, hátránya, hogy a testreszabáshoz és karbantartáshoz speciális PrestaShop-tudású fejlesztő kell. Egy jól felépített PrestaShop évekig kiszolgálhat, de rossz kézben ugyanúgy problémás, mint bármelyik másik rendszer.

A Magento / Adobe Commerce Open Source az egyik legerősebb, vállalati szintű, nyílt forráskódú e-kereskedelmi rendszer. Nagyon részletes katalóguskezelés, komplex árazási szabályok, B2B funkciók, több webáruház egy telepítésen belül, fejlett API-k – ez már egy másik liga. Cserébe drágább tárhelyet, komoly fejlesztői csapatot, rendszeres frissítést igényel. Egy kis magyar webáruháznak, amely évente pár tízmilliós forgalmat bonyolít, jellemzően túl nagy és túl drága választás. Ha viszont regionális, több országos márkát építesz, dedikált IT-csapatod van, és hosszú távon gondolkodsz, akkor komoly tartalék van benne.

Az X-Cart szintén nyílt forráskódú rendszer, erős többnyelvű és SEO-funkciókkal, rugalmas integrációs lehetőségekkel, amelyet főleg azok választanak, akik nem riadnak vissza a technikai beállításoktól, és saját infrastruktúrán akarnak mindent kontrollálni. A kérdés itt sem az, hogy mennyire „okos” a rendszer, hanem az, hogy van-e mögötte olyan csapat, aki ezt az okosságot ki is tudja használni.

Összefoglaló táblázat: melyik platform kinek való?

Az alábbi táblázat nem teljes, de segít elhelyezni magadat a főbb típusok között. Nem az a cél, hogy egy cella alapján dönts, hanem az, hogy lásd: a különböző rendszerek különböző vállalkozói szintekhez illenek. Egy magyar mikrovállalkozásnak másra van szüksége, mint egy multinak, és teljesen más a realitása egy egyfős kézműves vállalkozásnak, mint egy több országban jelen lévő B2B nagykernek.

Ez a táblázat nem dönt helyetted, de segít kizárni irreális opciókat. Ha most indulsz havi 1–2 milliós forgalmi céllal, minimális csapattal, akkor a Magento-szint egyszerűen nem a te ligád. Ha viszont már rég kinőtted a bérelhető rendszert, milliós napi forgalmad, több raktárad és több piacod van, akkor belátható időn belül érdemes gondolkodni egy komolyabb platformban, megfelelő csapattal.

Magyar bérelhető rendszerek és a helyi piac sajátosságai

A külföldi rendszerek mellett léteznek magyar bérelhető webshop-rendszerek is (pl. Shoprenter, UNAS és társaik), amelyek kifejezetten a hazai piac fizetési, számlázási, logisztikai sajátosságaihoz igazodnak. Ezeknél gyakran előre be vannak kötve a legismertebb magyar számlázószoftverek, futárszolgálatok, bankkártyás fizetési szolgáltatók, és a magyar adózási szabályokhoz igazítható az áfa-kezelés. Kezdő magyar mikrovállalkozóként sokszor racionálisabb választás egy ilyen rendszer, mint egy nemzetközi óriás, főleg, ha nem célod rövid távon a külföldi terjeszkedés.

A magyar rendszerek legnagyobb előnye az, hogy az ügyfélszolgálat magyarul kommunikál, ismeri a NAV-hoz kapcsolódó elvárásokat, a hazai futárcégek működését, a magyar vevők vásárlási szokásait. A hátrányuk, hogy nemzetközi szinten általában kevesebb integrációjuk, appjuk van, nehezebben skálázhatók több nyelvre, több pénznemre, és a knowledge base sem akkora, mint a Shopify vagy a WooCommerce esetében. Dajka Gábor tapasztalata szerint, ha egy vállalkozás 100%-ban Magyarországon működik, magyar vevőkkel, magyar kommunikációval, akkor a magyar bérelhető rendszerek simán versenyképesek tudnak lenni. A probléma ott kezdődik, amikor egy alapvetően belföldi rendszerre próbálsz ráhúzni agresszív nemzetközi növekedést, anélkül, hogy ezt a rendszer architektúrája bírná.

A lényeg: ne technológiai „divat” alapján dönts, hanem aszerint, hogy hol van a piacod, milyen vevői csoportokat szolgálsz ki, és milyen időtávon tervezel. Ha most Magyarországon akarsz stabil céget építeni, a magyar rendszerek nem „másodvonalbeli” megoldások, hanem praktikus eszközök. Ha viszont középtávon biztosan külföldi piacra is lépsz, már a startnál gondold végig, hogy a választott rendszer mennyire támogatja a többnyelvűséget, a több devizát és a külföldi adózási szabályokat.

Hogyan gondolkodj hosszú távon: migráció, integráció, csapat

Az e-kereskedelmi platformok világában szinte mindenki eljut egyszer oda, hogy rendszert kell váltania. Ez nem kudarc, hanem természetes fejlődési lépés. A hiba abban van, ha ezt pánikból, rossz ütemben, rossz okból teszed. Sok vállalkozó azért akar rendszert váltani, mert „lassú a webáruház”, „drágának érzem a havi díjat” vagy „láttam egy másik rendszert, ami jobban néz ki”. Ezek tünetek, nem okok. Valójában azt kellene megvizsgálni: a jelenlegi platform ténylegesen korlátoz-e a forgalom növelésében, az árrés javításában, a vevőélmény fejlesztésében.

Hosszú távon három dologra kell figyelned: az adataid migrálhatóságára, a kritikus integrációkra és a csapatodra. Adataid alatt nem csak a termékeket értem, hanem az ügyféladatbázist, a rendeléstörténetet, a kategóriastruktúrát, a blogcikkeket, a keresőoptimalizálási beállításokat (URL-struktúra, meta adatok). Ha platformot váltasz, és ezeket „elengeded”, az súlyos SEO-veszteség, visszaeső forgalom, és persze rossz vevőélmény. A kritikus integrációk (számlázás, készletnyilvántartás, ERP, marketing automatizáció, analitika) pedig meghatározzák, mennyi kézi munkát kell naponta végeznie a csapatnak. Ha egy rendszer nem támogat tisztességes integrációt, akkor a cég emberei lesznek az integráció: ők fognak adatot másolgatni, exportálni, importálni.

A harmadik tényező a csapat. Lehet bármilyen „okos” a rendszered, ha nincs, aki kezeli. Egy WooCommerce-t vagy PrestaShopot is el lehet rontani rossz pluginekkel, átgondolatlan fejlesztéssel, miközben egy Shopifyból vagy magyar bérelhető rendszerből ki lehet hozni nagyon jó eredményeket egy gondolkodó marketingessel és egy üzletileg tudatos tulajdonossal. Ezért hangsúlyozom gyakran: a platform legfeljebb a maximumot húzhatja feljebb, de az alapszintet a gondolkodásod és a csapatod tudása határozza meg.

Mikor érdemes rendszert váltani, és hogyan csináld katasztrófa nélkül?

Rendszert váltani akkor érdemes, ha bizonyíthatóan elértél egy plafont, amit már nem technikai optimalizálással, hanem csak platformváltással tudnál átlépni. Ilyen jel lehet, ha a jelenlegi rendszer: – nem bírja a terhelést (stabil, jó hosting mellett is rendszeresen összeomlik nagyobb kampányoknál), – nem támogat fontos funkciókat (pl. többnyelvűség, több raktár, bonyolult B2B-árstruktúra), – olyan integráció hiányzik, amely kézi munkából évente több száz munkaórát generál, – vagy a fejlesztői környezet „zsákutca”, és minden apró módosításra hónapokat kell várnod.

Ha ezek közül több igaz rád, akkor nem az a kérdés, hogy kell-e váltani, hanem az, hogy mikor és hogyan. A stratégia nagyvonalakban így nézhet ki:

• Először tisztázd az új rendszerrel szembeni elvárásokat (funkciók, forgalmi cél, nemzetközi tervek, integrációk).
• Válassz 2–3 platformot, és kérj valós ajánlatokat fejlesztőktől vagy hivatalos partnerektől. Ne csak árat nézz, hanem referenciát, gondolkodásmódot is.
• Készíts részletes migrációs tervet: termékek, kategóriák, vevők, rendeléstörténet, URL-ek, 301-es átirányítások, analitika.
• Állíts fel párhuzamos tesztkörnyezetet, ahol az új rendszert éles adatokon próbálod ki, mielőtt teljesen átváltanál.
• Tervezd meg a kommunikációt a vevők felé (átmeneti zavarok, új funkciók, esetleges új belépési módok).
• És végül: mérj minden lépést, hogy lásd, a váltás valóban javította-e a teljesítményt, vagy csak „új játékot” vettél a cégnek.

Dajka Gábor tapasztalata szerint rendszert váltani úgy érdemes, mint nagyobb műtétet vállalni: előtte alaposan kivizsgáltatod magad, átgondolod a kockázatokat, és nem egy Facebook-poszt alapján választasz orvost. Ha ez az üzleti gondolkodás megvan, akkor egy platformváltás nem csapás, hanem ugródeszka.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához különösen jól kapcsolódik az a videóm, amelyben arról beszélek, mire érdemes figyelni, mielőtt egyáltalán webáruházat nyitsz. A platformválasztás csak egy szelete ennek, de jól mutatja, mennyi buktató van már a startvonalon is.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha egy tanácsot kellene kiemelnem az e-kereskedelmi platformok közül választó vállalkozóknak, akkor ez lenne az: előbb gondolkodj vállalkozóként, és csak utána felhasználóként. A platform nem marketingstratégia, nem üzleti modell és nem pénzügyi terv. Csak eszköz. Az a vállalkozó, aki a platformtól várja a megváltást, ugyanúgy csalódni fog Shopifyban, WooCommerce-ben, magyar bérelhető rendszerben vagy bármilyen „hiper-szuper” megoldásban. Aki viszont érti a vevőit, tudatosan építi a márkáját, képes felelősséget vállalni a döntéseiért, és hajlandó tanulni, az szinte bármelyik épkézláb rendszerből ki tud hozni jó eredményeket.

Nem az a cél, hogy „a legnagyobb”, „a legokosabb” rendszered legyen, hanem az, hogy olyan platformod legyen, amelyet a céged jelenlegi és következő szintjén is biztonsággal tudsz használni. Ha kezdő vagy, nem szégyen egyszerűbb rendszert választani. Az a szégyen, ha pár év múlva is ugyanott toporogsz, mert ahelyett, hogy a vevőidet, a folyamataidat és önmagadat fejlesztetted volna, újra és újra rendszert cseréltél. Egy jól átgondolt, stratégiához illeszkedő választás sokkal többet ér, mint bármilyen „trendinek” kikiáltott megoldás.

Ha komolyan gondolod az e-kereskedelmet, szánj időt arra, hogy megértsd a marketingpszichológiai alapokat, a vásárlói döntéshozatalt, a buyer persona gondolkodását. Az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemet pont ezért írtam: hogy ne technikai trükkökben, hanem rendszerekben, gondolkodásmódban és hosszú távú összefüggésekben lásd a vállalkozásodat. A platformválasztás csak ezután következik – és hidd el, így sokkal nyugodtabb döntés lesz.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Melyik e-kereskedelmi platformot válasszam magyar mikrovállalkozóként?

Ha teljesen kezdő vagy, magyar vevőkre lősz, és a forgalmad várhatóan havi néhány százezertől néhány millió forintig terjed, akkor jellemzően két irány adja magát: egy magyar bérelhető webáruház-rendszer vagy egy egyszerű, jól felépített WooCommerce. Előbbi mellett szól a magyar ügyfélszolgálat, a kész integrációk hazai számlázókhoz és futárokhoz, utóbbi mellett a rugalmasság és az, hogy WordPress-alapon tartalommarketingben is erős lehetsz. Magento-, BigCommerce- vagy más „nagyágyúban” ebben a szakaszban ritkán van realitás, mert a rendszer költsége és komplexitása nincs arányban a cég méretével.

Érdemes már a kezdetekkor Shopifyt vagy más nemzetközi SaaS rendszert választanom?

A Shopify nagyon jó választás lehet, ha angol nyelven is kommunikálsz, vagy eleve nemzetközi piacra célzol, és elfogadod, hogy havidíjat fizetsz egy kényelmes, jól támogatott infrastruktúráért. Ha viszont 100%-ban magyar piacra lősz, és a vevőid döntő többsége itthon él, akkor sokszor praktikusabb egy magyar rendszer vagy egy WooCommerce, amelynél a magyar ökoszisztéma (számlázók, futárok, adózási sajátosságok) jobban ki van szolgálva. Nem a „márka” számít, hanem az, hogy a rendszer mennyire illeszkedik a te folyamataidhoz.

Mennyire számít a SEO a platformválasztásnál?

A SEO szempontjából nem az a legfontosabb, hogy mi van a logóban, hanem az, hogy a rendszer mennyire engedi a technikai alapokat: tiszta URL-struktúra, szerkeszthető meta címek és leírások, megfelelő sebesség, strukturált adatok támogatása, blogolási lehetőség, többnyelvűség, ha kell. A legtöbb ismert rendszer (Shopify, WooCommerce, PrestaShop, BigCommerce, nagyobb magyar rendszerek) már tud elég SEO-alapot – a különbség ott jön ki, hogy mennyire tudod ezeket tudatosan használni, mennyi tartalmat gyártasz, és mennyire építesz hosszú távú tartalomstratégiát.

Át tudok költözni egyik platformról a másikra, ha elrontottam a döntést?

Igen, át lehet költözni, de ez nem „kattintásnyi” feladat. A termékek, kategóriák, vevők, rendeléstörténet, hírlevéllisták, blogcikkek és a SEO szempontból fontos URL-ek mind-mind külön figyelmet igényelnek. Jó migrációs tervvel, tapasztalt fejlesztővel és tudatos SEO-átirányításokkal (301-esekkel) a veszteség minimalizálható, de teljesen fájdalommentes átállás a gyakorlatban ritka. Ezért érdemes már az első választásnál is úgy gondolkodnod, mintha legalább 2–3 évre döntenél.

Miben más a magyar piac, mint a nyugat-európai vagy amerikai, platformválasztás szempontjából?

A magyar piac egyszerre árérzékeny és bizalmatlan. A vevőid nagy része még mindig jobban bízik az utánvétes fizetésben, fontos neki a magyar nyelvű ügyfélszolgálat, a jól ismert futárszolgálatok, és az, hogy a webshop „magyarosnak” hasson. Emellett a legtöbb magyar KKV-nál a marketing- és fejlesztési büdzsé töredéke annak, ami nyugatabbra megszokott. Ezért itthon sokkal nagyobb hangsúlyt kap az, hogy a rendszer alapbeállításban mennyire támogatja a hazai fizetési, számlázási, logisztikai és adózási modellt. Ha ezt figyelmen kívül hagyod, könnyen olyan platform mellett kötsz ki, amely papíron „szép”, de a mindennapi működésben folyamatos kompromisszumra kényszerít.

Források

• WooCommerce – hivatalos oldal (hozzáférés: 2025)
• Shopify – Pricing (hozzáférés: 2025)
• PrestaShop – hivatalos oldal (hozzáférés: 2025)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.