Pszichológia és reklámpszichológia

Fogyasztói döntések elemzése: a reklámtól a vásárlásig

Fogyasztói döntések elemzése a reklámtól a teljesített rendelésig. Számítási példa, mérési hibák, ajánlatellenőrző munkalap és magyarázott tudáspróba.

Fogyasztói döntések elemzése: a reklámtól a vásárlásig

Ha sokan kattintanak a hirdetésre, de kevés a megfelelő megrendelés, először azt kell megkeresni, hol és milyen feltétel mellett akad el a folyamat. Lehet, hogy a reklám más közönséget vonz, mint akinek az ajánlat szól. Lehet, hogy a szolgáltatás feltételei homályosak. Az is előfordulhat, hogy az érdeklődő megfelelő, de a cég túl későn válaszol neki. Ezek eltérő beavatkozást igényelnek.

Ez az útmutató egy reklám és az utána következő vásárlási folyamat vizsgálatához ad munkamenetet. A cél egy ellenőrizhető javítás kiválasztása: milyen hibajelenséget látsz, mi lehet az oka, mit változtatsz, és miből ítéled meg az eredményt. A fogalmi alapokat a marketingpszichológia és a fogyasztói kutatás áttekintésében találod.

A megfigyelt eseménnyel kezdd

A „nem bíznak bennünk” magyarázat helyett először írd le, mi történt. Például: az ajánlatoldalra érkező látogatók közül kevesen küldik el az űrlapot; a beérkezett megkeresések jelentős része olyan munkára vonatkozik, amelyet nem vállaltok; vagy sok érdeklődő a teljes ár megismerése után lép vissza. A pontos hibajelenség már megmutatja, hol kell adatot gyűjteni.

Ellenőrizd a mérést is. Mit nevez a rendszer konverziónak: gombnyomást, sikeres űrlapküldést, foglalást vagy kifizetett rendelést? Ugyanazt az embert több esemény is képviselheti. A duplán beküldött űrlapot ne számold két új ügyfélnek. A foglalás teljesülését és a rendelés visszatérítését külön kövesd.

Az időszakot és a nevezőt minden aránynál rögzítsd. A reklámmegjelenés, a kattintás, a munkamenet és a különálló érdeklődő eltérő egység. A marketingmutatók számítási útmutatója segít a CPC, a CAC és a ROAS elkülönítésében.

Öt ellenőrzési pont a reklámtól a teljesítésig

1. A reklám ígérete. Nézd meg, pontosan mire számít az, aki az üzenetet elolvassa. Kiderül-e a szolgáltatás tárgya, a lényeges korlát és a következő lépés? Egy próba során kérd meg a célcsoporthoz tartozó embert, hogy saját szavaival mondja el az ajánlatot. Ha mást ért alatta, ezt dokumentáld a szöveg javítása előtt.

2. Az ajánlatoldal tartalma. Az olvasó megtalálja-e, mit kap, mennyiért, milyen időzítéssel és milyen feltételekkel? A döntéshez szükséges költséget vagy kizáró feltételt ne tedd a kapcsolatfelvétel utánra csak azért, hogy több űrlap érkezzen. A több megkeresés mellett nőhet a felesleges egyeztetések száma is.

3. A kapcsolatfelvétel működése. Végig lehet-e vinni az űrlapot mobilról, érthető-e a hibaüzenet, és megérkezik-e a sikeres elküldés visszajelzése? Ahol hívás a következő lépés, ott külön mérési kérdés a hívásgomb érintése és a ténylegesen létrejött beszélgetés.

4. Az érdeklődő kezelése. Ki kapja meg a megkeresést, milyen időn belül és milyen információval válaszol? A minősített érdeklődő fogalmát előre definiáld: például megfelelő szolgáltatást kér, a kiszolgált területen van, és egyeztethető a teljesítés. A „szimpatikusnak tűnik” minősítés nem ad következetes nyilvántartást.

5. A teljesítés és az utólagos értékelés. A megrendelést teljesítettétek-e, volt-e visszatérítés, panasz vagy ismételt javítás? A vásárlási döntést követő tapasztalat az ismert fogyasztói döntésmodellben is külön szakasz. A saját elemzésedben ezért a vásárlás utáni adatokat is kapcsold az adott ajánlathoz.

Feltételezésből ellenőrizhető javítás

Tegyük fel, hogy a kérdések között gyakran előkerül a szolgáltatás időigénye. Ebből még ne következtess általános bizalomhiányra. Írj egy ellenőrizhető feltételezést: „A látogató nem találja meg, mikor kezdődhet a munka és mi szükséges a kezdéshez.” A tervezett javítás lehet egy rövid, feltételeket is tartalmazó ütemezési rész.

A vizsgálat előtt rögzítsd, mit tartasz kedvező eredménynek. Például a megfelelő érdeklődők aránya maradjon legalább a kiinduló szinten, közben csökkenjen az időzítés miatti visszalépések száma. Az utóbbihoz következetesen rögzített visszalépési ok kell. A vállalkozás által választott feltételt nevezd saját döntési szabálynak; iparági szabályként csak igazolt alapra hivatkozz.

Egy másik lehetséges magyarázatot is vizsgálj: lehet, hogy az időigény érthető, csak ténylegesen hosszabb annál, amit a vevő vállalni tud. Ilyenkor a szöveg további finomítása kevés. Az időzítésen, a célzáson vagy a vállalt szolgáltatáson kell döntened.

Több rendelés, ugyanannyi vissza nem térített vásárlás

A következő számok kizárólag szemléltető, feltételezett adatok. Két ajánlatváltozat azonos hosszúságú megfigyelési idő alatt egyenként 1000 látogatót kapott. Az A változat 20, a B változat 30 rendelést hozott. Azonos utókövetési idő után az A csoportban 2, a B csoportban 12 rendelést teljesen visszatérítettek; a fennmaradó rendelések teljesültek.

  • A rendelési arány A-nál 20/1000 = 2%, B-nél 30/1000 = 3%.
  • A különbség 1 százalékpont, a relatív növekedés (3 − 2)/2 = 50%.
  • A teljesített, vissza nem térített rendelések száma mindkét csoportban 18.
  • Ezek látogatókhoz viszonyított aránya mindkét változatnál 1,8%.
  • A teljes visszatérítés aránya a rendelések között A-nál 2/20 = 10%, B-nél 12/30 = 40%.

A B változat magasabb rendelési aránya tehát ebben a példában nem jelentett több megtartott rendelést. A feldolgozási és ügyfélszolgálati költség még ronthatja is az összehasonlítást. A nyereség megállapításához az árbevételt, az árrést és az összes érintett költséget is ismerni kell.

A példa egy további korlátra is figyelmeztet. Azonos látogatószám mellett sem biztos, hogy azonos összetételű közönséget vizsgáltál. Ha eltér a forgalom forrása vagy a vevők helyzete, az összehasonlításból még nem következik az ajánlatváltozat okozati hatása. A számszerű különbséget és az okára vonatkozó állítást külön kezeld.

Hogyan tervezz értékelhető próbát?

Egy próbában legyen egy világos kérdés és előre kijelölt fő eredmény. Ha egy időben átírod a címet, leviszed az árat, új közönséget célzol és lecseréled az űrlapot, az együttes változásról kapsz adatot. Az egyes elemek hatását ebből külön már ne magyarázd meg.

Összehasonlító tesztnél gondoskodj a csoportok megfelelő kialakításáról, az azonos mérési szabályról és az előre tervezett értékelésről. A szükséges minta az alaparánytól, a kimutatni kívánt eltéréstől és a bizonytalanság elfogadott szintjétől függ. Nincs minden vállalkozásra érvényes látogatószám vagy garantált tesztidő.

Kis forgalomnál különösen hasznos lehet előbb a megértést és a használhatóságot megvizsgálni. Ha az olvasó nem találja a teljes árat, annak helyét kézzelfoghatóan javíthatod. Ez még nem bizonyítja az árbevétel növekedését, de egy megfigyelt használati hibát megszüntethet.

A fő eredmény mellé tegyél olyan mutatót is, amely jelzi a káros mellékhatást. Több űrlap mellett ilyen lehet a nem megfelelő érdeklődők aránya; több megrendelés mellett a lemondás vagy a visszatérítés. A teszt leállításának feltételét előre írd le. Hibás ár, félreérthető vállalás vagy sérült rendelési folyamat esetén javítsd a problémát.

Másolható reklám- és ajánlatellenőrző munkalap

  • Vizsgált reklám, ajánlat és időszak:
  • Pontosan megfigyelt hibajelenség:
  • Mérés egysége és a duplikációk kezelése:
  • Feltételezett ok, valamint másik lehetséges ok:
  • Bizonyíték: ügyfélkérdés, megfigyelés, mérési adat vagy teljesítési adat:
  • Egy konkrét változtatás:
  • Elsődleges eredmény és pontos nevező:
  • Figyelt mellékhatás és megállási feltétel:
  • Értékelési terv, felelős és döntési időpont:
  • Következtetés: folytatás, módosítás vagy további adatgyűjtés:

Ha a teljes folyamat áttekintéséhez szakmai segítséget kérsz, érdemes a munkalapot, a reklámot, az ajánlatoldalt és a mérés definícióit együtt vinni a marketing-tanácsadásra. Ezekből konkrét döntésekről lehet beszélni. A következő kampány előtt válassz ki egy igazolt elakadást, és ahhoz rendelj egy ellenőrizhető javítást.

Tudáspróba: a reklámhatás értelmezése

Válassz kérdésenként egy választ. Minden helyes megoldás egy pont.

  1. 2%-ról 3%-ra nő a rendelési arány. Melyik leírás helyes?

    A) 1% relatív növekedés. B) 1 százalékpont és 50% relatív növekedés. C) 50 százalékpont.

  2. A példában A-nál 20 rendelésből 2, B-nél 30-ból 12 árát térítik vissza teljesen. Hol marad több teljesített rendelés?

    A) Mindkettőnél 18 marad. B) B-nél, mert több rendelés érkezett. C) A-nál 20 marad.

  3. A gombkattintást konverzióként méred. Mit tudsz ebből?

    A) Hány ember vásárolt. B) Mennyi nyereséget értél el. C) Hányszor teljesült a beállított kattintási esemény.

  4. A címet és az árat egyszerre változtatod meg. Minek a hatását látod az eredményben?

    A) Kizárólag a címét. B) A változtatások együttesét, további körülmények figyelembevételével. C) Kizárólag az árét.

Megoldások és értékelés

1. B: a különbség és a relatív arány más számítás. 2. A: 20 − 2 = 30 − 12 = 18. 3. C: a beállított eseményt látod, a vásárlás külön adat. 4. B: az egyes módosítások hatását ilyen összevetés nem választja szét.

0–1 pont: számold újra a példát, és pontosítsd, mit nevezel konverziónak. 2–3 pont: a hibás válasz alapján egészítsd ki az ellenőrző munkalapot. 4 pont: a négy vizsgált mérési különbséget helyesen értelmezted; válassz egy konkrét elakadást a saját folyamatodból. Ez a próba a cikk számaira és következtetéseire vonatkozik, teljes kampányszakértelmet nem mér.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →