A reklámot sokan még mindig úgy kezelik, mint egy technikai eszközt: van egy termék, van egy szolgáltatás, aztán készül hozzá egy kampány, amely megpróbálja elérni a megfelelő embert. Ez a leírás túl szűk. A reklám ennél jóval mélyebben épül be a mindennapokba. Hosszú évek alatt megtanít arra, hogy mit tarts kívánatosnak, mit nevezz sikernek, hogyan beszélj a hiányérzeteidről, mire figyelj a társas környezetedben, és milyen tárgyakat, márkákat vagy életmód-elemeket kapcsolj az önmagadról alkotott képedhez. A reklám ezért fejlődési tényező is. Nem úgy hat, hogy egyetlen üzenettel átírja a személyiséget, inkább úgy, hogy ismétlődő mintákat ad, és ezek a minták lassan beépülnek az érzékelésedbe, az értékválasztásodba, a fogyasztási szokásaidba és a társas összehasonlításaidba.
Gyerekként a reklám még főként a vágy és az élvezet nyelvén szól hozzád. Később, a kamaszkorban már identitást, láthatóságot és csoporthoz kapcsolódó jelentéseket kínál. Felnőttként pedig gyakran életvezetési sablonokat ad: mitől leszel rendezett, hatékony, vonzó, gondoskodó, hiteles, modern vagy éppen tudatos. Ebből a nézőpontból a reklám nem egyszerűen vásárlásösztönző környezet. Kulturális közeg is, amely újra és újra közli veled, hogy mi számít természetesnek, kívánatosnak vagy vállalhatónak.
Ez üzleti oldalról is lényeges. A vállalatok és márkák sokszor úgy beszélnek magukról, mintha csupán piacot szolgálnának ki. Közben normákat is gyártanak. Megmutatják, hogyan néz ki a „jó” élet, a „rendezett” otthon, a „sikeres” ember, az „egészséges” test, a „fejlődő” gyerek vagy a „komoly” szakember. A marketing tehát nem pusztán keresletet követ. Aktívan részt vesz abban is, hogyan tanuljuk meg értelmezni önmagunkat és egymást. Aki ezt megérti, annak a reklámról alkotott képe jóval érettebb lesz. Vállalkozóként felelősebben kommunikál. Fogyasztóként tudatosabban szűr. Szülőként hamarabb észreveszi, milyen üzenetek között nő fel a gyereke. A reklám és az ember fejlődése ezért összetartozó téma. A kérdés nem pusztán az, hogy egy kampány elad-e valamit. A kérdés az is, hogy közben milyen gondolkodást, milyen önképet és milyen társas elvárásokat hagy maga után.
Gyerekkorban kezdődik a fogyasztói szocializáció
A gyermek nem kész fogyasztóként érkezik a piacra. Fokozatosan tanulja meg, hogy mi a márka, mit jelent a választás, mire való a pénz, hogyan működik a kérés, miért fontos egy termék csomagolása, és miként kapcsolódik össze egy tárgy az öröm, az elismerés vagy a jutalom élményével. Ebben a folyamatban a család, az iskola, a kortárscsoport és a média egyszerre vannak jelen. A reklám azért különösen erős szereplő, mert visszatérően, érzelmi feszültségek nélkül, a hétköznapok közepén ad mintákat. Nem vizsgáztat, nem kér számon, nem vár tudatos elemzést. Egyszerűen jelen van, és közben ismétel.
A korai években a reklám hatását az teszi erőssé, hogy a gyermek még építi a kritikai védekezését. Egy rajzfilmszereplő, egy dallam, egy színes csomagolás, egy játékossá tett történet könnyen kapcsolódik össze a vágy és a pozitív élmény érzésével. Ilyenkor még kevésbé fontos a termék objektív értéke. Sokkal erősebb a hangulat, a szereplő, a jutalomígéret és a könnyű azonosulás. A gyermek ebből azt tanulja meg, hogy a piac is része a vágyak világának. A tárgyak nem egyszerű használati elemekként jelennek meg előtte, hanem érzelmi jelentésekkel telítődnek.
Ez hosszabb távon azért számít, mert a fogyasztói logika korán összekapcsolódhat a szeretet, az elismerés, a státusz vagy a beilleszkedés érzésével. Ha egy gyerek újra és újra azt látja, hogy az öröm látványosan tárgyakhoz kötődik, akkor a birtoklás túlnőhet a gyakorlati funkción. A tárgyból jelképes eszköz lesz. Ezzel együtt persze a reklám önmagában nem mindenható. A családi minta, a beszélgetések minősége, a szülői mediáció és a valós életélmények ugyanúgy számítanak. A gyerek nem pusztán reklámokból tanul meg fogyasztóként létezni. Mégis, a reklám jelenléte meghatározó része ennek a tanulásnak.
Éppen ezért az etikai kérdés itt már nagyon korán felmerül. Ha egy vállalat gyerekeket céloz, akkor fejletlenebb kritikai szűrőkkel találkozik. Ez magasabb felelősséget jelent. Egy tisztességes márkának ebben az életszakaszban visszafogottabban, tisztábban és arányosabban kell kommunikálnia. Szülőként pedig nem az a cél, hogy minden reklámtól elszigeteld a gyereket. Sokkal inkább az, hogy megtanítsd neki értelmezni azt, amit lát. Ha a reklám nyelvét néven tudja nevezni, máris csökken a kiszolgáltatottsága.
Kamaszkorban a reklám már identitást is árul
A kamaszkor sajátos fordulópont. Itt már nem elég egyszerűen felkelteni a figyelmet vagy örömet ígérni. A serdülő számára a kérdés egyre inkább az, hogy hol van a helye a csoportban, mennyire látható, mennyire elfogadott, mennyire van „képben”, és hogyan tudja megmutatni, hogy ki is ő valójában. A reklám ezt a fejlődési szakaszt nagyon pontosan olvassa. A termék ilyenkor gyakran háttérbe húzódik, és előtérbe kerül a jelentése: milyen embert jelez, milyen világhoz kapcsol, milyen stílust, ízlést, értékrendet vagy társas státuszt képvisel.
Ebben az életszakaszban az öltözködés, a technológia, a zene, a szórakozás, a testkép és a digitális jelenlét mind az önkifejezés részei. A reklám ezekhez a pontokhoz kapcsolódik. Nem egyszerűen azt mondja, hogy egy cipő kényelmes, egy telefon gyors vagy egy ital finom. Inkább azt sugallja, hogy ezek révén valamilyen közeghez, hangulathoz vagy társas körhöz lehet tartozni. A fogyasztás ilyenkor részben kommunikációvá válik. A fiatal azt is közli magáról vele, hogy milyen helyet kér magának a világban.
A közösségi média ebben a szakaszban tovább erősíti a nyomást. A láthatóság állandóvá válik, az összehasonlítás felgyorsul, a visszajelzés azonnali, és a népszerűség számszerűsíthető. A reklám ehhez a környezethez úgy alkalmazkodott, hogy egyre kevésbé különálló reklámként jelenik meg. Sokszor együtt mozog a trendekkel, a tartalommal és a társas figyelemmel. A serdülő így gyakran nem külön reklámtérben találkozik a befolyásolással, hanem ugyanott, ahol barátokkal beszél, videókat néz, inspirációt keres vagy önmagát mutatja meg.
Ez a pont már erősen kapcsolódik az önértékeléshez is. Ha a reklám ismételten azt közli, hogy a láthatóság, a vonzerő, a népszerűség és a társas elfogadottság bizonyos márkákkal, testképpel vagy életmódjelekkel jár együtt, akkor a fiatal könnyen úgy kezdheti el mérni magát, hogy közben a saját fejlődése helyett külső mintákhoz igazodik. Itt alakul ki az a belső feszültség, amely később felnőttként is velünk maradhat: mennyit érünk akkor, amikor nem tudunk megfelelni a folyamatosan emelt vizuális és társas elvárásoknak.
Felnőttként sem leszel független a reklámtól
Sok felnőtt abban a hitben él, hogy őt már nem lehet könnyen befolyásolni. Gyerekekre hat a mesevilág, kamaszokra a menőség, rá pedig már csak a racionális ajánlatok. Ez túlságosan kényelmes magyarázat. A felnőtt reklámhatás csak kifinomultabb lett. Kevésbé direkt, kevésbé harsány, viszont jóval pontosabban illeszkedik az élethelyzetekhez. A hirdetések sokszor már nem egyetlen terméket mutatnak, hanem életvezetési megoldást. Nem pusztán azt kérdezik, hogy mit vennél meg, inkább azt, milyen emberré akarsz válni, milyen otthont akarsz építeni, milyen szülő, partner, vezető vagy szakember akarsz lenni.
Ezért a felnőtt reklámok erősen dolgoznak olyan fogalmakkal, mint a rendezettség, a hatékonyság, az önfejlesztés, az egészségtudatosság, a gondoskodás, a pénzügyi tudatosság vagy a hitelesség. Első látásra ezek komolyabb és hasznosabb témák, mint a gyerekeknek vagy tinédzsereknek szóló vágykeltés. Mégis ugyanaz a mechanizmus működik tovább: a reklám jelentéseket kapcsol tárgyakhoz, szolgáltatásokhoz és márkákhoz. A különbség az, hogy felnőttként már sokkal összetettebb identitáskérdésekhez kapcsolódik. Egy autó a megbízhatóság és teljesítmény jele lehet, egy banki szolgáltatás a felnőttség és kontroll érzetét adhatja, egy lakberendezési márka az összeszedett élet látszatát kínálhatja, egy munkát segítő szoftver pedig azt az ígéretet hordozhatja, hogy végre uralni tudod a káoszt.
A reklám itt azért hat erősen, mert felnőttként is szükségünk van kapaszkodókra. Folyamatosan értelmezzük a saját életünket, összehasonlítjuk magunkat másokkal, és megpróbáljuk mérni, hogy jól haladunk-e. A márkák ebbe az önértelmezési folyamatba kapcsolódnak be. Segíthetnek is, amikor valóban pontosítják a választást és csökkentik a bizonytalanságot. Ártani is tudnak, amikor azt sugallják, hogy az emberi érték, a nyugalom vagy az önazonosság fogyasztási döntésekkel gyorsan megvásárolható.
Vállalkozóként ezt különösen komolyan kell venni. A reklámtervezés nem pusztán forgalmi feladat. A kampányok társadalmi nyelvet gyártanak. Aki reklámot készít, az a szükségletek értelmezésébe is beleszól. Ez már túlmutat a kreatív megoldásokon. Itt felelősség van, mert a felnőtt ember sem steril, teljesen zárt döntéshozó. Ugyanúgy hatnak rá a visszatérő képek, az állandó összehasonlítások és az érzelmi rövidítések. Legfeljebb jobban meg tudja magyarázni magának, hogy miért vásárolt.
Anyagiasság, önértékelés és jóllét
A reklám fejlődési hatását nehéz megérteni anélkül, hogy beszélnénk az anyagiasságról. Először érdemes pontosítani: a fogyasztás és az anyagiasság nem ugyanaz. Minden ember fogyaszt. Vásárolunk, szolgáltatásokat veszünk igénybe, tárgyakkal vesszük körül magunkat, és sok esetben ezek valóban javítják az életminőséget. Az anyagiasság ott kezd erősödni, ahol a tárgyak és márkák túl nagy szerepet kapnak az önértékelés, a társas státusz és az érzelmi kompenzáció rendszerében. Ilyenkor a birtoklás nem pusztán gyakorlati döntés, hanem önmagunkról szóló üzenet és belső feszültségkezelés.
A reklám ezt a folyamatot könnyen felerősítheti. Ha újra és újra azt közli, hogy az értékesebb élet egyben látványosabb, drágább, exkluzívabb és irigylésre méltóbb, akkor a befogadó fejében fokozatosan kialakulhat az a minta, hogy a jóllét külső jelekkel mérhető. A probléma itt nem az, hogy valaki vágyik a minőségre vagy a szebb környezetre. A gond ott van, amikor az ember saját önbecsülését kezdi ezekhez kötni. Ilyenkor a reklám már nem egyszerűen irányítja a figyelmet. Belső értékmérőt is épít.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon ez különösen érzékeny terület. Sok ember eleve hiányélménnyel, társas összehasonlítással és bizonyítási kényszerrel él. Ilyen közegben a reklám gyorsan rá tud csatlakozni arra az érzésre, hogy „akkor leszek rendben, ha végre utolérem azt a képet, amit a piac naponta mutat nekem”. Ez az önértékelésre is ráterhelődik. Aki állandóan ideális lakásokat, testeket, utazásokat, karriereket és fogyasztási mintákat lát, az könnyen úgy érezheti, hogy a saját hétköznapjai valahogy mindig kevésbé sikerültek. Innen egyenes út vezethet az állandó elégedetlenséghez.
Itt válik igazán fontossá, hogy a reklám készítője milyen erkölcsi határt húz meg maga előtt. Lehet vágyat kelteni úgy is, hogy közben nem alázod meg a befogadót. Lehet aspirációt kommunikálni úgy is, hogy közben nem mélyíted a szégyent vagy a társas elégtelenség érzését. A jó marketing tiszteli, hogy az ember több, mint a vásárlóereje. Ezt sok kampány elfelejti.
A reklám hosszú távon nemcsak vásárlást ösztönöz. Önképet, elvárásokat és társas mércéket is tanít. – Dajka Gábor
A digitális reklám már beépül a tartalomba
A digitális korban a reklám egyik legnagyobb változása az, hogy egyre ritkábban jelenik meg önálló, jól elkülöníthető egységként. Régebben a néző pontosabban érzékelte, mikor megy műsor és mikor jön reklámblokk. Ma a helyzet sokkal összetettebb. A kereskedelmi üzenetek beágyazódnak videókba, rövidformátumú tartalmakba, ajánlórendszerekbe, influenszeres együttműködésekbe, natív cikkekbe, keresési találatokba és közösségi felületekbe. Emiatt a reklám és a tartalom közötti határ a mindennapi érzékelés szintjén elmosódik.
Ez a változás fejlődési szempontból nagyon komoly. A fiatal befogadó már nem külön reklámhelyzetben találkozik a befolyásolással, hanem ugyanott, ahol szórakozik, tanul, lazít, kapcsolódik vagy önmagát mutatja meg. Az influenszeres világ különösen erős példa erre. A követő nem egyszerűen egy hirdetést lát, hanem egy embert figyel, akivel érzelmi közelséget alakított ki. Innen nézve a reklám nem pusztán üzenet, hanem kapcsolatba ágyazott ajánlás. A serdülők számára ez azért érzékeny pont, mert a bizalom, a hitelesség és az azonosulás náluk különösen erősen hat a döntésekre.
A digitális influenszerkultúra a testképre, az egészségértelmezésre és az önértékelésre is rá tud terhelődni. Ha egy tartalomkészítő folyamatosan ideális testet, folyamatos teljesítményt, hibátlan életvezetést vagy erősen szerkesztett hétköznapokat mutat, akkor a követő fejében nagyon könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy ez a normál. A reklám itt már nem egyszerű termékbemutatás. Viselkedési és értelmezési mintát közvetít. Ugyanez igaz az étrenddel, az egészségmegőrzéssel, a szépségápolással, a teljesítményfokozással vagy az életmóddal kapcsolatos ajánlásokra is. A kereskedelmi érdek gyakran belesimul a tanácsadás, a személyes történet vagy a közösségi kapcsolat nyelvébe.
Üzleti oldalról ez rendkívül hatékony közeg, éppen ezért magasabb felelősséget kíván. A márka láthatóságát ma már nem elég jogilag megfeleltetni. Etikailag is vállalhatóvá kell tenni. A reklámkészítőnek számolnia kell azzal, hogy a beágyazott kereskedelmi üzenet sokkal mélyebben tud beépülni a befogadó önképébe és napi döntéseibe. Minél személyesebb a csatorna, annál nagyobb a felelősség.
A reklámnak lehet fejlesztő hatása is
Tévedés volna azt állítani, hogy a reklám csak rombol. A kérdés jóval összetettebb. A reklám sok esetben valódi információt ad, új lehetőségeket tesz láthatóvá, és segít eligazodni egy túlzsúfolt piacon. Egy jól megírt kampány megismertethet egy hasznos technológiával, egy egészségesebb szolgáltatással, egy kulturális programmal, egy társadalmi üggyel vagy egy olyan kezdeményezéssel, amelyről egyébként nem is szereznél tudomást. Az ember fejlődése szempontjából ez sem elhanyagolható. A reklám adott esetben bővítheti a látóteret, és hozzásegíthet ahhoz, hogy tudatosabban válassz.
A közösségi és társadalmi célú kampányok különösen jó példák erre. Egy felelős kommunikáció képes ráirányítani a figyelmet egészségügyi szűrésekre, mentális jóllétet támogató forrásokra, környezeti kérdésekre, adományozási lehetőségekre vagy civil ügyekre. Ilyenkor a reklám nem a hiányérzeten keresztül próbál értékesíteni, inkább érzékenyít, tájékoztat és cselekvésre ösztönöz. Ez is befolyásolja a fejlődést, csak más irányban. Növelheti az empátiát, bővítheti a társadalmi tudatosságot és támogatást adhat a közösségi felelősségvállaláshoz.
Ugyanígy lehet fejlesztő a reklám vállalkozói és szakmai közegben is. Egy tisztességes szakmai kommunikáció segíthet megérteni egy új eszköz, módszer vagy szolgáltatás valódi szerepét. Egy jó kampány nem ködösít, nem ijesztget, nem gerjeszt szégyent. Inkább segít abban, hogy az ember tisztábban lássa a problémáját, a lehetséges megoldásokat és a döntés következményeit. Ilyen reklámból kevés van, mégis létezik. A piacnak nagy szüksége is volna rá.
Éppen ezért szerintem nem a reklámot kell démonizálni, hanem a minőségét és az erkölcsi színvonalát kell folyamatosan számon kérni. A reklám akkor válik fejlesztő erővé, amikor információt és jelentést ad, miközben tiszteletben tartja a befogadó érettségét. Aki vállalkozóként vagy marketingesként ezt a nézőpontot akarja mélyebben megérteni, annak az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben is ugyanez a logika jelenik meg: a marketing akkor működik hosszabb távon, ha érti az emberi motivációkat, és közben nem alacsonyítja le a fogyasztót puszta kattintássá.
Mit érdemes tudatosan építeni magadban?
A reklám hatása ellen nem elszigetelés a legerősebb védelem, hanem az értelmezési képesség fejlesztése. A mai médiakörnyezetben teljes elzárkózás aligha reális. Sokkal hasznosabb, ha megtanulod felismerni, milyen nyelven szól hozzád egy kampány, milyen érzelmet akar megmozgatni, milyen hiányérzetre csatlakozik rá, és milyen társas mintát kínál követendőnek. Ugyanez igaz szülőként és pedagógusként is: a reklámok elleni kiabálás kevés. Sokkal többet ér a közös értelmezés.
| Életszakasz | Mire hat leginkább a reklám? | Milyen védelmet érdemes építeni? |
|---|---|---|
| Gyerekkor | Vágyak, jutalomélmény, márkaismeret, érzelmi kötődés | Beszélgetés arról, hogy mi a reklám célja, és miben különbözik a mesétől vagy a játéktól |
| Kamaszkor | Csoporthoz tartozás, testkép, láthatóság, trendkövetés | Önértékelés erősítése, szerkesztett képek és fizetett ajánlások tudatosítása |
| Felnőttkor | Önkép, státusz, hatékonyság, életvezetési elvárások | Lassítás vásárlás előtt, saját értékekhez való visszakapcsolás, érzelmi kiváltó okok felismerése |
| Vállalkozói és marketinges szerep | Piaci normák, társadalmi elvárások, fogyasztói önkép | Tiszta ígéretek, átlátható reklámjelölés, szégyenre építő kommunikáció kerülése |
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy reklámfogyasztás közben érdemes feltenni néhány egyszerű kérdést. Milyen érzést akar most kiváltani belőlem ez az üzenet? Mire akar rávenni azonnal? Tényleg egy problémámra ad választ, vagy inkább új hiányérzetet gyárt? Mi az a társas vagy önértékelési feszültség, amire ez a kampány rákapcsolódik? Már ez a rövid önvizsgálat is sokat javít a döntések minőségén.
Szülőként pedig már az is sokat számít, ha néha együtt nézel végig egy hirdetést a gyerekkel, és megkéred, hogy mondja el, szerinte miért készült, kinek szól, és mit akar elérni. A reklám nyelvének megtanulása ma már ugyanúgy alapműveltség, mint az, hogy valaki értse a pénz, a média vagy a digitális biztonság működését.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A reklám hatalma önmagában nem probléma. A kérdés mindig az, mire használják. Ha egy vállalat úgy kommunikál, hogy közben tisztán láthatóvá teszi az ajánlatát, nem játszik rá fölöslegesen a szégyenre, nem mélyíti a társas elégtelenség érzését, és nem csomagolja erkölcsi fölénybe a kereskedelmi érdekét, akkor a reklám lehet építő erejű. Segíthet dönteni, segíthet tájékozódni, segíthet új megoldásokat felfedezni. Ha viszont a kommunikáció abból él, hogy bizonytalanságot termel, majd arra kínál gyors megkönnyebbülést, akkor a reklám romboló mintákat is képes erősíteni.
Én ezt a kérdést mindig hosszabb távon nézem. A rövid távú kampánysiker sokakat elvakít. Jön néhány jó szám, emelkedik az elérés, megindul a forgalom, és ezzel lezártnak tekintik a történetet. Közben a reklám sokszor jóval mélyebb nyomot hagy. Beleszól a gyerekek fogyasztói szocializációjába, a fiatalok önértékelésébe, a felnőttek életvezetési elvárásaiba, sőt abba is, hogyan beszél egy társadalom a sikerről, a hiányról és az emberi értékről. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az a marketing társadalmi súlyát sem érti.
Szerintem a valóban érett reklám két dolgot tud egyszerre. Erős üzleti munkát végez, és közben emberileg is vállalható marad. Nem infantilizálja a befogadót. Nem teszi függővé az önbecsülést a fogyasztástól. Nem sugallja, hogy az emberi méltóság a birtokolt tárgyakból áll össze. A piacnak ilyen kommunikációból kellene több. Ez üzletileg is kifizetődőbb, mert hosszabb távon bizalmat épít, és kulturálisan is tisztább környezetet hagy maga után.
Az ember fejlődése és a reklám folyamatos kapcsolatban állnak. Ezt a kapcsolatot eltörölni nem lehet. Tudatosabbá tenni viszont igen. A személyes érettség egyik jele szerintem az, hogy már nem sodor el automatikusan minden ügyesen csomagolt ígéret. A szakmai érettség egyik jele pedig az, hogy marketingesként vagy vállalkozóként érzed a szavaid társadalmi súlyát is. A reklám akkor válik vállalható erővé, amikor a figyelem megragadása mellett az emberi méltóságot is tiszteletben tartja.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Befolyásolhatja a reklám a gyerek személyiségét?
Közvetlenül és egyetlen kampánnyal ritkán, hosszabb idő alatt viszont igenis formálhatja a vágyak szerkezetét, a jutalomról alkotott képet, a márkákhoz kötődő érzelmeket és a fogyasztásról tanult mintákat. Ez azért fontos, mert a személyiség nem légüres térben fejlődik. A gyerek a családtól, a kortársaktól és a médiától egyszerre tanul. A reklám ebben a tanulási környezetben állandó jelenléttel bír.
Miért hat rám a reklám felnőttként is, amikor tudom, hogy reklám?
Mert a reklám nem kizárólag információként működik. Hangulatot, ismertségérzetet, társas mintát és önképpel kapcsolatos üzeneteket is közvetít. Felnőttként is vannak bizonytalanságaid, céljaid, összehasonlításaid és napi fáradtságaid. A reklám ezekhez csatlakozik. A tudatosság sokat segít, mégis maradnak olyan helyzetek, amikor a visszatérő képek és jelentések befolyásolják, mit érzel természetes választásnak.
Miben más az influenszeres reklám a hagyományos hirdetéshez képest?
Az influenszeres reklám gyakran kapcsolatba ágyazva érkezik. A befogadó nem egy névtelen márkaüzenetet lát, hanem egy követett, kedvelt vagy hitelesnek gondolt embert. Ettől a reklám személyesebbnek hat, és könnyebben illeszkedik a hétköznapi tartalomfogyasztásba. Ez növeli a hatékonyságát, közben etikai szempontból érzékenyebbé is teszi.
Magyar piacon mire érdemes külön figyelni?
A hazai közegben sok ember eleve erős árérzékenységgel, státuszfeszültséggel és bizonyítási kényszerrel él. Emiatt a reklámokban megjelenő siker-, fogyasztás- és életmódképek gyorsan tudnak túlzott elvárássá válni. Vállalkozóként ezért különösen érdemes kerülni az önértékelési hiányokra építő kommunikációt. Fogyasztóként pedig hasznosabb a lassítás, az összehasonlítás és az utánanézés, mint a hirtelen lelkesedés.
Források
- John, Deborah Roedder (1999): Consumer Socialization of Children: A Retrospective Look at Twenty-Five Years of Research. Journal of Consumer Research. DOI: 10.1086/209559
- Dittmar, Helga – Isham, Amy (2022): Materialistic value orientation and wellbeing. Current Opinion in Psychology. DOI: 10.1016/j.copsyc.2022.101337
- Engel, Elena – Gell, Sascha – Heiss, Raffael – Karsay, Kathrin (2024): Social media influencers and adolescents’ health: A scoping review of the research field. Social Science & Medicine. DOI: 10.1016/j.socscimed.2023.116387
