Hogyan készülj fel egy marketingtanácsadásra?

Egy marketing tanácsadás papíron „csak” egy újabb egyeztetés a naptáradban. A valóságban viszont akár éveket spórolhatsz vele – vagy elpazarolhatsod az egészet, ha felkészületlenül érkezel. A legtöbb vállalkozó fejében a tanácsadó még mindig valamiféle megmentőként jelenik meg: „majd ő kitalálja, mit kell csinálni”. Ez a hozzáállás kényelmes, de üzletileg veszélyes. A tanácsadó akkor tud érdemben segíteni, ha a számok, folyamatok, hibák és célok szintjén is látja, mi történik a cégedben. Ehhez viszont te kellesz, nem a fantáziája.

Közben a piac is megváltozott. A marketinges szakma egy része ma már inkább AI-szakértőként mutatja be magát, és az automatizált eszközöktől vár csodákat, miközben a vállalkozók jelentős része alapvető pénzügyi és stratégiai kérdésekre sem tud egyenes választ adni. A tanácsadói óra ilyenkor arról szól, hogy az alapokat kellene pótolni – miközben te azt várod, hogy csatorna- és kampányszintű válaszokat kapj. Ez feszültséget okoz és mindkét fél idejét égeti.

Egy jól előkészített marketing tanácsadás ezzel szemben nagyon konkrét: tiszta számokkal, érthető kiinduló helyzettel, megfogalmazott kérdésekkel és reális költségkerettel dolgozik. A tanácsadó nem a semmiből épít stratégiát, hanem egy már ismert helyzetre ad irányt, és segít dönteni: mibe érdemes belevágni, mit kell elengedni, és milyen sorrendben érdemes lépni. Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan tudsz úgy felkészülni, hogy a következő tanácsadás ne „egy jó beszélgetés” legyen, hanem konkrét, végrehajtható akcióterv kiindulópontja.

Ismerd a vállalkozásod jelenlegi helyzetét

Az első lépés egyszerűnek hangzik, mégis itt csúszik el a legtöbb tanácsadás: nem tudod stabilan elmondani, hol tart a vállalkozásod. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozók jelentős része nem tud három perc alatt, számokkal alátámasztva válaszolni arra, hogy mennyi az átlagos kosárérték, mennyibe kerül egy új ügyfél megszerzése, vagy melyik csatornából jön a bevétel nagy része. Ilyenkor a tanácsadó az első 30–60 percben kénytelen „feltáró munkát” végezni, ahelyett, hogy valódi stratégiáról beszélnétek.

A felkészüléshez érdemes egy kifejezetten a tanácsadásra készített „mini riportot” összeállítanod, akár egy egyszerű táblázatban. Minimum ezek legyenek benne:

• az elmúlt 6–12 hónap havi bevétele (nettó),
• a fő költségcsoportok (beszerzés, bér, bérlemény, marketing, fejlesztés),
• marketingre fordított összeg havonta (csatornánként, ha megoldható),
• fő termékkategóriák vagy szolgáltatások bevétele és árréstömege,
• átlagos kosárérték, átlagos ügyfélszám havonta.

Nem kell tökéletes számviteli anyag, de szükség van olyan szintű átláthatóságra, amiből egy tanácsadó látja, hogy a problémád elsősorban bevételi vagy profitabilitási jellegű, illetve hogy a marketingbüdzséd ténylegesen fenntartható-e. Ha webshopod van, hozd magaddal a legfontosabb analitikai adatokat: forgalom, konverziós arány, visszatérő vásárlók aránya, legjobban teljesítő csatornák. Ha offline vállalkozást viszel, legalább az ügyfélszámot, átlagos vásárlási gyakoriságot és fő forgalmi időszakokat tudd nagyjából számszerűsíteni.

Minél pontosabban ismered a kiinduló helyzetet, annál mélyebbre tudtok menni a tanácsadáson. Ökölszabály: ha a tanácsadó az első 10–15 percben konkrét számokra kérdez rá, és te csak becsléseket tudsz mondani, az óra jelentős része „rendrakással” fog elmenni. Ha viszont előre felkészülsz, a teljes idő nagy részét a kérdéseidre, döntési dilemmáidra, kampány- és csatornaszintű tervezésre tudjátok fordítani.

Iparági és versenytárselemzés: ne vakon kérj tanácsot

A marketing soha nem steril laborban zajlik, hanem egy konkrét piacon, valódi versenytársak között. Hiába dolgoztok ki elméletben jó stratégiát, ha közben nem veszed figyelembe, hogy a magyar KKV-k digitális felkészültsége és marketingérettsége még mindig elmarad az uniós átlagtól, és a vevőid is ehhez a környezethez alkalmazkodnak. Friss hazai elemzések szerint a vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon ugyan javul, de a többség még nem használja ki sem a digitális csatornák, sem az analitika nyújtotta lehetőségeket.

A tanácsadásra készülve érdemes legalább egy egyszerű, saját készítésű versenytárselemzést csinálnod. Nem tudományos kutatásra van szükség, hanem gyakorlati ránézésre:

• Keress rá a fő kulcsszavaidra a Google-ben, és nézd meg, kik hirdetnek, kik vannak az organikus találatok élén.
• Vizsgáld meg 3–5 közvetlen versenytársad weboldalát: hogyan mutatják be az ajánlatukat, miben más a kommunikációjuk?
• Nézd meg a közösségi média jelenlétüket: milyen gyakran posztolnak, milyen típusú tartalmakat, és milyen reakciókat kapnak?
• Ha tudsz, rendelj vagy kérj árajánlatot egy-két versenytárstól, hogy lásd az árképzésüket és az ügyfélkezelési stílusukat.

Ezeket az észrevételeket írd össze, akár nagyon egyszerűen: „X cég: erős social jelenlét, gyengébb weboldal”, „Y cég: jó ajánlat, de nehézkes rendelési folyamat”, „Z cég: agresszív árverseny, de gyenge ügyfélkommunikáció”. Így a tanácsadó azonnal látja, hogy te hol helyezkedsz el a mezőnyben, és nem általános tanácsokat kell adnia, hanem hozzád és a piacodhoz illeszkedő megoldásokat.

A magyar cégeknek mindemellett azzal is szembe kell nézniük, hogy a mesterséges intelligencia használata még gyerekcipőben jár: hazai felmérések szerint a vállalatok kis része használ AI-eszközöket üzleti folyamatokban, és a kormányzati, szakmai kezdeményezések célja, hogy ez az arány 2030-ra legalább a negyedére nőjön. [oai_citation:1‡Economx.hu](https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/ivsz-mesterseges-intelligencia-kompetencia-kozpont-palkovics-laszlo-digitalis-gazdasag-kkv.818152.html) Ez azt jelenti, hogy már azzal is versenyelőnybe kerülhetsz, ha a tanácsadóval közösen átgondoljátok, hogyan tudsz fokozatosan és célszerűen digitalizálni – nem csak eszközöket vásárolni, hanem a gondolkodásmódodat is hozzáigazítani.

Őszinteség és önkritika: mit jelent ez a gyakorlatban?

Egy marketing tanácsadás nem PR-interjú. Nem kell szépítened a helyzetet, és nincs értelme elhallgatni a kudarcokat. A gyors bizalomépítés egyik feltétele, hogy a tanácsadó ne díszített történeteket, hanem a valós működést lássa. Ha az elmúlt két évben két ügynökség „szétverte” a fiókodat, mondd el. Ha bizonyos kampányokat saját makacsságból futtattál tovább veszteségesen, azt is mondd ki. Ha pénzügyi vagy mentális túlterheltség miatt hónapok óta halogatsz fontos döntéseket, arról is beszélj.

„A marketingtanácsadáson nem a lelkiismeret-furdalásodra vagyok kíváncsi, hanem a valós helyzetre. Ha szépíted a számokat, csak magadat csapod be.” – Dajka Gábor

Gyakorlati szinten ez azt jelenti, hogy érdemes előre végiggondolnod:

• Mi az a három dolog, amire büszke vagy a vállalkozásodban (pl. ajánlási arány, szakmai minőség, visszatérő ügyfelek)?
• Mi az a három dolog, amiről tudod, hogy gyenge (pl. káoszos készletkezelés, következetlen kommunikáció, gyenge vevőszolgálat)?
• Mik azok a döntések, amelyeket az elmúlt 12 hónapban halogattál, pedig tudtad, hogy meg kellene lépni?

Ha ezeket őszintén átbeszélitek, sokkal gyorsabban lesz látható, hol van a probléma gyökere: a stratégiánál, a végrehajtásnál, a pénzügyi gondolkodásnál vagy éppen a vezetői működésnél. Nem ritka, hogy a vállalkozó marketingproblémáról beszél, miközben valójában kapacitáshiány, szervezetlenség vagy egyszerűen irreális elvárás áll a háttérben. A jó tanácsadó ilyenkor nem bólogat, hanem visszajelez – akkor is, ha ez elsőre kényelmetlen. Ha erre lelkileg nem vagy felkészülve, a tanácsadás fájdalmasnak fog tűnni, pedig valójában értéket kaptál, csak még nem tudod befogadni.

Kérdéslista és vitapontok: hogyan struktúrálj egy 90 perces konzultációt?

A tanácsadói idő drága és véges. Ha 90 perced van, abból körülbelül 60 perc tud érdemi szakmai munka lenni – a többi rövid bemutatkozás, tisztázó kérdések, technikai egyeztetés. Érdemes előre végiggondolnod, hogy ezen belül mire szeretnél fókuszálni. Az egyik legnagyobb hiba, amikor a vállalkozó mindent egyszerre akar: márkaépítés, sales-folyamat, social stratégia, SEO, webshop-struktúra, pricing, hírlevél… Ebből biztosan káosz lesz.

Praktikus megoldás, ha a tanácsadás előtt készítesz egy kérdéslistát, amelyet témák szerint csoportosítasz. Például:

• Stratégia: jól van-e belőve a célcsoportom, pozicionálásom, ajánlatom?
• Csatornák: a jelenlegi büdzsé mellett mely csatornákat lenne érdemes priorizálni (Google Ads, Meta-hirdetések, e-mail, tartalommarketing, offline)?
• Konverzió: hogyan tudnám növelni az ajánlatkérési vagy vásárlási arányt a meglévő forgalom mellett?
• Skálázás: mi az a 2–3 lépés, amivel a jelenlegi kapacitásom mellett reálisan növelni tudnám a forgalmat a következő 6–12 hónapban?

A kérdések legyenek konkrétak. Az olyan mondatok, mint „mit kéne csinálnom, hogy több bevételem legyen?” túl általánosak. Sokkal használhatóbb például ez: „Jelenleg havonta 400.000 Ft-ot költök hirdetésre három csatornán. Ha még 200.000 Ft-ot tudnék rászánni, te hova tennéd, és milyen sorrendben?” Vagy: „A webáruházam konverziós aránya 0,7%. Mit néznél meg elsőként, és milyen lépéseket javasolnál a javítására?”

Ha elküldöd előre e-mailben a kérdéslistádat, a tanácsadó is tud készülni – így a találkozón nem improvizatív ötletelés, hanem strukturált, célorientált munka történik. A jó tanácsadónak ilyenkor nem az a feladata, hogy mindenre „instant választ” adjon, hanem hogy segítsen rangsorolni, mit érdemes most meglépni, mit kell későbbre tenni, és mit nem szabad erőltetni.

Jövőkép és célok: rövid és hosszú táv összehangolása

Marketinget tervezni csak célok mellett van értelme. A „legyen több vevőm” nem cél, hanem vágy. A tanácsadásra készülve határozd meg külön a rövid és a hosszú távú céljaidat. Rövid távon (3–6 hónap) beszélhettek például:

• forgalomnövelésről egy adott csatornán,
• készletkifuttatásról,
• új termék vagy szolgáltatás bevezetésének első lépéseiről,
• kapacitásodhoz igazított, reális árbevételi célról.

Hosszabb távon (1–3 év) már más jellegű kérdések kerülnek elő: akarsz-e új piacra lépni, új üzletágat nyitni, külföldre menni, franchise-rendszert építeni, vagy éppen stabil, jól élhető, de nem „maximálisan kitolt” vállalkozást fenntartani. A tanácsadó csak akkor tud jó irányt mutatni, ha látja, hogy te melyik pályát választanád, és mennyi kockázatot vagy hajlandó vállalni.

A makrogazdasági környezet sem mindegy. A következő években a magyar KKV-knek egyszerre kell alkalmazkodniuk a gazdasági ciklusokhoz, a digitalizációs lemaradás ledolgozásához és az egyre erősebb nemzetközi versenyhez. Ilyen környezetben a „majd meglátjuk, mire lesz pénz” típusú gondolkodás kevés. A tanácsadásra úgy érdemes érkezned, hogy legalább nagyvonalakban tudd: a következő 12–24 hónapban mely területekre szeretnéd koncentrálni a beruházásaidat (pl. technológia, ember, marketing, termékfejlesztés), és hol kell óvatosabban lépned.

A célok megfogalmazásánál figyelj arra, hogy legyen bennük szám, időpont és realitás. „Egy éven belül 30%-kal szeretném növelni a forgalmat úgy, hogy közben profitrátát nem engedek 10% alá” – ez egy olyan mondat, amivel a tanácsadó is tud dolgozni. Ilyenkor meg lehet nézni, hogy a jelenlegi számokból ez logikusan kijön-e, milyen költségszint és milyen kapacitás kell hozzá, és van-e értelme ezen az áron növekedni, vagy inkább a profit stabilizálása legyen az elsődleges cél.

Márkaértékek, üzenet és személyiség: mit érdemes előre tisztázni?

A marketing nem csak arról szól, hogy hol hirdetsz és mennyit költesz, hanem arról is, milyen képet építesz magadról a piacon. Ha a márkádnak nincs tiszta karaktere, a tanácsadó sem tud erős kommunikációs irányt javasolni. A felkészülés része az is, hogy átgondolod: mit szeretnél, hogyan emlegessenek a vevőid, ha nem vagy a teremben.

Praktikusan: fogalmazz meg 3–5 márkaértéket, amit szeretnél, hogy a kommunikációdban következetesen megjelenjen. Lehet ez például:

• szakmai alaposság,
• gyors reakcióidő,
• emberközpontú ügyfélkezelés,
• magyar piaci sajátosságok ismerete,
• környezettudatosság.

Emellett gondold végig, milyen stílusban akarsz megszólalni: tegezve vagy magázva kommunikálsz, mennyire vagy direkt vagy visszafogott, mennyire mersz konfrontálódni a piaci tévhitekkel. Egy marketing tanácsadás során sokkal könnyebb szöveg- és csatornaszintű döntéseket hozni, ha ezeket a kereteket előre tisztázzátok.

Dajka Gábor Online Marketing és Pszichológia című könyve részletesen foglalkozik azzal, hogyan kapcsolódik össze a személyiséged, a célcsoportod gondolkodásmódja és a reklámkommunikáció. Ha ezeket az alapokat előre átgondolod – például buyer persona-k készítésével, tipikus vásárlói minták felrajzolásával –, a tanácsadás nem arról fog szólni, hogy még mindig a célcsoportodat keresed, hanem arról, hogyan kommunikálj velük hatékonyabban.

Hallgass, tanulj, jegyzetelj: hogyan dolgozz a tanácsadóval?

A tanácsadás nem előadás és nem is terápia, hanem közös gondolkodás. Az egyik legrosszabb forgatókönyv, amikor a vállalkozó 60 percig „panaszkodik”, majd a maradék 30 percben vár valami csodareceptet. Ennek az ellenkezője is káros: amikor minden mondatra az a válaszod, hogy „igen, ezt tudom”, vagy „de nálam ez nem így működik”. Ebben az esetben valójában nem tanácsot kérsz, hanem igazolást a meglévő nézeteidhez.

A gyakorlatban érdemes:

• jegyzetfüzettel vagy laptopon jegyzetelve érkezni,
• engedélyt kérni a beszélgetés hangfelvételére (ha a tanácsadó ezt megengedi),
• megkülönböztetni az ötleteket és a konkrét feladatokat a jegyzeteidben,
• már a beszélgetés közben visszakérdezni: „jó, ezt hogyan fordítsuk le 3 konkrét lépésre?”

A mesterséges intelligencia ma már képes segíteni a jegyzetek rendszerezésében, összefoglalásában, sőt, akár vázlatokat is készíthet kampányokhoz vagy tartalmakhoz. De fontos látni a határokat: az AI nem látja a vállalkozásod valós pénzügyi helyzetét, nem ismeri a csapatod dinamikáját, és nem vállal felelősséget a döntéseidért. Ha kizárólag ilyen rendszerekre bízod a gondolkodást, könnyen kialakul az, amit nevezhetünk „AI-pszichózisnak”: túlbecsülöd a modellek képességeit, és alulbecsülöd a saját felelősségedet, miközben a piaci realitásokkal kevésbé foglalkozol.

A tanácsadóval való munka értéke éppen az, hogy valaki kívülről, hús-vér tapasztalattal, magyar piaci példák alapján tart tükröt. Ha ezt valóban akarod, akkor a tanácsadáson néha jobb hallgatni és jegyzetelni, mint védeni a régi döntéseidet. Nem kell mindent azonnal elfogadni, de érdemes legalább végiggondolni: „mi történne, ha mégis kipróbálnám?” Az igazi munka úgyis az ajtón kívül kezdődik.

Költségvetés, erőforrások és realitás: mennyit bír el a céged?

Marketingről beszélni költségvetés nélkül értelmetlen. A „minél kevesebből, minél többet” elv szimpatikus, de ha nem tudod megmondani, mennyi pénzt tudsz és akarsz marketingre fordítani havonta, a tanácsadó maximum elméleti lehetőségeket tud felvázolni. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók egy része még ott tart, hogy extra forgalmat vár a marketingtől, de közben a cég összköltségvetésének 1–2%-át sem hajlandó tartósan marketingre költeni – majd csalódott, hogy nem történik áttörés.

Ökölszabályként elmondható, hogy egy stabilan működő, nem extrém növekedésre hajtó vállalkozásnál a marketingre fordított összeg jellemzően a bevétel néhány százaléka, míg intenzív növekedési fázisban ennél jóval magasabb arány is indokolt lehet. A tanácsadásra úgy érdemes érkezned, hogy legalább három számot tisztán láss:

• mekkora havi összeget tudsz stabilan marketingre szánni (bármi történjen is),
• mekkora extra összeget tudsz 3–6 hónapig „növekedési injekcióként” rátenni,
• milyen megtérülési időt tartasz elfogadhatónak (pl. 3, 6 vagy 12 hónap).

Fontos, hogy a marketingbüdzsé nem csak hirdetési költség: ide tartozik a tanácsadó díja, a kivitelezők munkadíja, a szoftver-előfizetések (pl. e-mail rendszer, analitika, A/B tesztelő eszközök), a kreatív anyagok előállítása, és sokszor az a belső ráfordítás is, amit a csapatod idejére fordítasz. Ha ezeket nem tartod fejben, könnyen úgy érezheted, hogy „a marketing sosem térül meg”, pedig valójában csak szétszórtan költöttél, stratégia nélkül.

Hogyan használd utólag a tanácsadáson kapott anyagot?

A tanácsadás értéke nem a jegyzetfüzetben van, hanem abban, hogy mit valósítasz meg belőle. Az egyik legnagyobb hiba, amikor a vállalkozó lelkesen kijön az ajtón, majd a következő hetekben semmi nem történik. A napi operatív tűzoltás „megeszi” a stratégiát, és egy hónap múlva már emlékezni sem fogsz a konkrét javaslatok felére.

Érdemes a tanácsadás után 24–48 órán belül leülni és a jegyzeteidet akciótervvé alakítani. Gyakorlatban ez lehet egy egyszerű lista is:

• A-lépések: 3–5 feladat, amit 2–4 héten belül megcsinálsz (pl. weboldal egyes elemeinek javítása, kulcsmutatók beállítása az analitikában, egy kampánystruktúra átalakítása).
• B-lépések: 3–5 feladat, amit 1–3 hónapos távon ütemezel (pl. tartalomstratégia kialakítása, e-mail sorozat felépítése, remarketing struktúra finomítása).
• C-lépések: hosszabb távú fejlesztések (pl. új termékvonal, komplex árazási stratégia újragondolása).

Ha csapatod is van, vond be őket: mondd el, mit beszéltetek a tanácsadáson, és világosan jelöld ki, kinek mi a felelőssége. A „majd valaki megcsinálja” gondolkodás itt is ugyanúgy visszaüt, mint bárhol máshol. Ha kell, kérj utánkövető tanácsadást 2–3 hónap múlva, ahol átnézitek, mi valósult meg, mi működött, és hol kell módosítani az irányon. A marketing egy körforgás: tervezés, kivitelezés, mérés, korrekció – és így tovább.

Online Marketing és Pszichológia – amikor egy könyv felér fél nap tanácsadással

Ha komolyan gondolod, hogy tudatosabban szeretnél marketingről beszélni egy tanácsadóval, érdemes előre megágyaznod a gondolkodásodnak. Az Online Marketing és Pszichológia című könyv kifejezetten a magyar mikro- és kisvállalkozók számára készült, akik nem akarnak éveket az egyetemi padban tölteni, de szeretnék érteni, hogyan működik a fogyasztó, milyen pszichológiai és szociológiai mechanizmusokra épül a reklám, és hogyan érdemes stratégiában gondolkodni.

A könyv nem egy újabb „trükklista”, hanem rendszerszintű szemléletet ad: végigvezet azon, hogyan hat egymásra a fogyasztáslélektan, a szociológia, a gazdaságpszichológia és a klasszikus közgazdasági gondolkodás a marketingben. Bemutatja, hogyan építs buyer persona-t, hogyan értsd meg a célcsoportod döntési folyamatait, milyen hibákat követnek el a kezdő vállalkozók a kampányok tervezésekor, és hogyan fejlesztheted a saját önismeretedet úgy, hogy közben jobban megértsd a vevőidet is.

Ha ezzel az alapozással érkezel egy tanácsadásra, a beszélgetés minősége is egészen más lesz. Nem azon kell majd vitatkozni, hogy „az emberek nem olvasnak-e”, vagy hogy „tényleg csak az ár számít-e”, hanem azon, hogyan lehet a te piacodon, a te erőforrásaiddal működőképes rendszert építeni. A tanácsadó pedig nem az alapfogalmakat magyarázza, hanem a konkrét, vállalkozásodra szabott döntési helyzetekben tud segíteni.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Egy marketing tanácsadás akkor ér valamit, ha mindkét fél felnőttként ül le az asztalhoz. A tanácsadó felelőssége, hogy őszintén, szakmai alapon beszéljen – akkor is, ha ez kellemetlen. A vállalkozó felelőssége, hogy ne a felelősséget akarja áttolni, hanem a gondolkodását akarja fejleszteni. Ha alkudozol az őszinteségen, ne csodálkozz, ha a piac is alkudozik veled: alkudni fog az áron, a hűségen, a figyelmen.

Nem az a kérdés, hogy el tudsz-e költeni néhány százezer forintot hirdetésre vagy tanácsadásra, hanem az, hogy hajlandó vagy-e rendszerben gondolkodni. A marketinget valóban pénzzel játsszák – de az igazi „eszköz” a gondolkodásod: hogyan hozol döntést, milyen gyorsan tanulsz a hibákból, mennyire tudsz különbséget tenni csillogó trendek és tartósan működő elvek között.

Ha felkészülten mész tanácsadásra – tiszta számokkal, világos célokkal, őszinte önkritikával és nyitott fejjel –, a megbeszélés nem „még egy költség” lesz, hanem beruházás a következő éveidbe. Ha viszont csak igazolást akarsz a meglévő hiedelmeidre, akkor bármilyen jó szakemberrel is ülsz szembe, a végeredmény ugyanaz: nem történik érdemi változás. A kérdés nem az, hogy a tanácsadó mit hoz ki belőled, hanem az, hogy te mit engedsz kihozni magadból.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mi van, ha szégyellem megmutatni a számaimat a tanácsadónak?

Teljesen érthető, ha kellemetlennek érzed megmutatni a gyenge hónapokat vagy a rossz döntéseid következményeit. De gondold végig: egy marketing tanácsadó nap mint nap lát veszteséges kampányokat, elhibázott stratégiákat, túl magas költségszinteket. Nem az a célja, hogy megítéljen, hanem az, hogy helyzetet elemezzen. Ha elrejted a valós számokat, azzal pont magad ellen dolgozol: olyan javaslatokat kapsz, amelyek egy idealizált cégre vonatkoznak, nem a tiédre. Sokkal jobb egy őszinte, néha fájdalmas beszélgetés, mint egy kellemes, de teljesen haszontalan konzultáció.

Kezdő vállalkozóként is érdemes tanácsadásra menni, ha még nincs forgalmam?

Igen, de más céllal. Kezdőként a tanácsadás fő értéke nem az, hogy „megduplázzátok a forgalmat”, hanem az, hogy elkerüld a legdrágább hibákat: rossz termékválasztás, irreális elvárások, félreértett célcsoport, téves csatornaválasztás. A beszélgetés ilyenkor inkább üzleti modellről, piaci validációról, alapvető pénzügyi gondolkodásról szól. Ha nincs forgalmad, akkor is készülhetsz: hozd a piackutatási próbálkozásaidat, konkurens példákat, kalkulációidat, ötleteidet. Így a tanácsadó nem teljes sötétben tapogatózik.

Miben más egy magyar KKV-nak szóló tanácsadás, mint a nemzetközi „guruk” anyagai?

A magyar piac kisebb, kevesebb pénz forog, a fogyasztók árérzékenyebbek, és a vállalkozók többsége tőkehiányosan indul. A külföldi sikersztorik jelentős része olyan piaci környezetben született, ahol sokkal nagyobb vásárlóerő és skálázhatóság állt rendelkezésre. Dajka Gábor tapasztalata szerint az egyik legnagyobb hiba, amikor egy magyar mikro- vagy kisvállalkozó amerikai mintákat akar egy az egyben lemásolni, figyelmen kívül hagyva a helyi kultúrát, szabályozást és vásárlói szokásokat. Egy magyar KKV-nak szóló tanácsadásnak ezzel szemben a hazai realitásokból kell kiindulnia: milyen csatornák működnek itthon, milyen költségszint tartható, és hogyan lehet egyáltalán életképesen működtetni egy vállalkozást a helyi környezetben.

Mit vigyek magammal a marketing tanácsadásra?

Minimálcsomagként érdemes magaddal vinni: az elmúlt 6–12 hónap bevételi és költségadatait (akár egy egyszerű Excelben), hozzáférést az analitikai rendszerekhez (Google Analytics, hirdetési fiókok), rövid összefoglalót a fő termékeidről vagy szolgáltatásaidról, egy listát a legfontosabb kérdéseidről, és ha van, az eddigi kampányok eredményeiről készült kimutatásokat. Ha minden anyag digitálisan elérhető, elég a belépési adatok vagy megosztott hozzáférés – de mindig legyen nálad offline vázlat is, hogy ne vesszetek el a technikai részletekben.

Honnan tudom, hogy érdemes-e ugyanahhoz a tanácsadóhoz visszajárni?

Három dologra figyelj. Először: kapsz-e tőle olyan javaslatokat, amelyek konkrétak, megvalósíthatók és mérhetők – vagy csak általános bölcsességeket. Másodszor: ha megvalósítasz 2–3 fontosabb javaslatot, van-e valamilyen pozitív elmozdulás (nem feltétlen azonnali forgalomnövekedés, hanem például jobb struktúra, tisztább pozicionálás, átláthatóbb számok). Harmadszor: meri-e kimondani akkor is, ha valamiben te tévedsz, és nem próbál mindenáron kedves lenni. Egy jó tanácsadó nem „igenember”, hanem partner, aki néha konfrontálódik veled – a vállalkozásod érdekében.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha szeretnél mélyebben ráhangolódni arra, milyen lelki és gondolkodásbeli állapotban érdemes marketing tanácsadásra menni, ajánlom ezt a videót:

Források

• GKI Gazdaságkutató: A vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon (2024)
• Economx – IVSZ: Mesterséges intelligencia kompetenciaközpont és a magyar KKV-k digitális fejlettsége
• Dajka Gábor: Hogyan készülj fel lelkileg egy marketing-tanácsadásra?

Ajánlott könyv: Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.