TOWS-mátrix: stratégiai tervezés és elemzés

Oszd meg a cikket

A TOWS-mátrix a stratégiai tervezés és elemzés egyik gyakran alkalmazott eszköze, amely a SWOT-elemzésre épülve tovább finomítja és rendszerezi a vállalat (vagy szervezet) helyzetét meghatározó tényezőket. Lényegében a TOWS a SWOT betűinek fordított sorrendjét rejti (Threats – fenyegetések, Opportunities – lehetőségek, Weaknesses – gyengeségek, Strengths – erősségek), ám nem pusztán a tényezők felsorolása a cél, hanem azoknak az aktív, stratégiai szempontú összekapcsolása.

1. TOWS versus SWOT

A SWOT-elemzés során általában négy tartományban gondolkozunk:

S (Strengths): a szervezet (vagy projekt) belső erősségei.

W (Weaknesses): a szervezet (vagy projekt) belső gyengeségei.

O (Opportunities): külső környezeti lehetőségek.

T (Threats): külső környezeti fenyegetések.

A SWOT-ban ezeket gyakran táblázatszerűen ábrázoljuk, és átfogó képet kapunk a belső (S, W) és külső (O, T) dimenziókról. A TOWS-mátrix azonban továbblép: a cél, hogy a SWOT során azonosított tényezőket párokba állítsuk, és megvizsgáljuk, milyen konkrét stratégiát dolgozhatunk ki a belső és külső tényezők kölcsönhatásai alapján.

Másképp fogalmazva, a TOWS-ban nem elég az „erősségek listáját” és a „lehetőségek listáját” elkülönítve nézni, hanem meg kell keresni, hogy egy adott erősséget hogyan lehet kihasználni egy adott lehetőséggel kombinálva – vagy éppen hogyan érdemes védekezni egy fenyegetéssel szemben a meglévő erősségek révén. Ugyanígy a gyengeségek és a fenyegetések kombinációja mutathat rá arra, hol szükséges fejlesztés, kockázatkezelés vagy éppen átszervezés.

2. A TOWS-mátrix felépítése

A TOWS-mátrix általában egy 2×2-es táblázat, ahol a sorok jelzik a külső tényezőket (lehetőségek, fenyegetések), míg az oszlopok a belső tényezőket (erősségek, gyengeségek). Ennek megfelelően négy fő stratégia-irányzat jelenik meg:

1. S–O (erősség–lehetőség, vagy „Maxi–Maxi stratégia”)

• Hogyan használhatjuk ki a meglévő erősségeinket a külső lehetőségek maximális kihasználására?

• Példa: Egy technológiai cégnek erős fejlesztői csapata (S) van, és a piacon megjelent egy új kereslet a mesterségesintelligencia-alapú megoldások iránt (O). A kérdés: miként indíthat új termékvonalat, hogy maximalizálja az előnyöket?

2. S–T (erősség–fenyegetés, vagy „Maxi–Mini stratégia”)

• Hogyan vethetjük be az erősségeinket a külső fenyegetések minimalizálására vagy kivédésére?

• Példa: Ugyanaz a technológiai cég nagyon erős marketinggel bír (S), ám a piacon megjelenő konkurensek (T) árban versenyképesebbek. A cég úgy dönt, hogy brandértékét erősítve (marketing) próbálja a magasabb ár ellenére is a minőséget hangsúlyozni, és így kivédeni a versenytársak árcsökkentését.

3. W–O (gyengeség–lehetőség, vagy „Mini–Maxi stratégia”)

• Milyen módon fejleszthetjük vagy orvosolhatjuk gyengeségeinket, hogy kihasználhassuk a kínálkozó lehetőségeket?

• Példa: Ha a cég gyengén teljesít az ügyfélszolgálatban (W), de a piacon növekszik az igény a személyre szabott ügyfélkezelés iránt (O), akkor érdemes lehet új tréningprogramot bevezetni, illetve technológiai újításokkal (pl. chatbot, CRM-rendszer) javítani a customer service színvonalát.

4. W–T (gyengeség–fenyegetés, vagy „Mini–Mini stratégia”)

• Hogyan csökkenthetjük a gyengeségek és a fenyegetések egyidejű jelenlétéből fakadó károkat? Vagy akár teljesen kiiktathatjuk-e ezeket?

• Példa: A cég termelési költségei magasak (W), és a piacon globális recesszió körvonalazódik (T). A stratégia egyik lépése lehet a költségcsökkentés vagy a folyamatoptimalizálás, illetve új, olcsóbb beszállítók keresése, hogy a cég megőrizhesse versenyképességét a nehéz időszakban.

3. A TOWS-mátrix használatának lépései

1. SWOT-elemzés elkészítése: Első lépésben össze kell gyűjteni a szervezet belső erősségeit (S) és gyengeségeit (W), valamint a külső környezet lehetőségeit (O) és fenyegetéseit (T).

2. Kulcsfontosságú tényezők kiválasztása: Nem minden felsorolt tényező egyformán lényeges. Érdemes priorizálni (például 5-10 legjelentősebb erősség/gyengeség/lehetőség/fenyegetés).

3. TOWS mátrix felrajzolása: A 2×2-es mátrixban a sorokban a külső (O, T), az oszlopokban a belső (S, W) tényezők szerepelnek.

4. Kombinációk megfogalmazása:

• S-O: Stratégia a lehetőségek kihasználására erősségek révén.

• S-T: Stratégia a fenyegetések kivédésére, az erősségek felhasználásával.

• W-O: Stratégia a gyengeségek kiküszöbölésére, hogy kiaknázhassuk a lehetőségeket.

• W-T: Stratégia a gyengeségek és fenyegetések együttes hatásának minimalizálására.

5. Konkrét akciótervek: A TOWS-elemzés eredményeit érdemes akciótervbe foglalni, ahol felelősöket, határidőket és mérőszámokat is rendelünk az egyes kezdeményezésekhez.

4. Előnyök és gyakori buktatók

Előnyök:

Stratégiai gondolkodás elmélyítése: A vezetők és a csapattagok kénytelenek a tényezők kölcsönhatásait átgondolni.

Rugalmasság: Különféle helyzetekben, akár non-profit szervezeteknél, állami intézményeknél is alkalmazható.

Cselekvésorientált megközelítés: Nem csak leíró jellegű, hanem konkrét, priorizált stratégiák kidolgozásához vezet.

Buktatók:

Túl általános megállapítások: Ha nem elég mély a SWOT, a TOWS sem lesz konkrét és hatékony.

Túl sok tényező: Ha túl sok erősség-gyengeség-lehetőség-fenyegetés szerepel, elveszhet a fókusz.

Megvalósítás hiánya: Ha nincs akcióterv és felelősök, akkor a TOWS csak egy „szép színes mátrix” marad.

5. Példa egy egyszerű TOWS-mátrixra

Tegyük fel, hogy egy startup szoftverfejlesztő cég SWOT-ját már elkészítettük, és az alábbi kulcsfogalmakat azonosítottuk:

Erősségek (S):

1. Magasan képzett fejlesztői csapat

2. Innovatív cégkultúra

Gyengeségek (W):

1. Korlátozott marketingköltségvetés

2. Kevés tapasztalat az értékesítésben

Lehetőségek (O):

1. Növekvő kereslet a felhőalapú szolgáltatásokra

2. Nemzetközi piacra lépés esélye

Fenyegetések (T):

1. Erős piaci verseny a hasonló startupok között

2. Gazdasági bizonytalanság (például recesszió veszélye)

Ezek alapján a TOWS-mátrix:

1. S–O: „Maxi–Maxi”

• Az innovatív cégkultúra és a magasan képzett fejlesztők kihasználása a felhőszolgáltatások terén (új termékvonalak, gyors prototípus-fejlesztés).

• Nemzetközi expanzió: a fejlesztői csapat szaktudásának felhasználása a külföldi piacra való belépéshez.

2. S–T: „Maxi–Mini”

• Erős csapat és innovációs kultúra a versenytársak túlszárnyalására (pl. egyedi funkciók, gyorsabb fejlesztési ciklus).

• Gazdasági bizonytalanság idején „agilis” működési modellt bevezetni, amely a csapattagok kreativitására épít a költséghatékonyság mellett.

3. W–O: „Mini–Maxi”

• Korlátozott marketingköltségvetés ellenére a globális piac lehetőségeinek kiaknázása alternatív csatornák (közösségi média, szakmai fórumok) bevonásával.

• Értékesítési tudás fejlesztése belső képzésekkel és külső mentor bevonásával, hogy a nemzetközi piacra lépés is hatékonyabb lehessen.

4. W–T: „Mini–Mini”

• Korlátozott marketingköltségvetés és erős verseny esetén: partnerkapcsolatok, közös promóció, stratégiaváltás a piaci rés megtalálására.

• Értékesítésben szerzett kevés tapasztalat kezelése: külső tanácsadók bevonása, illetve gyors iterációk a termékfejlesztésben, hogy a recesszió idején is rugalmasan reagáljanak.

Ez az egyszerű példa is mutatja, hogy egy-egy cella kitöltése során konkrét kérdéseket kell megválaszolni: mit tehetünk „azonnal”, rövid távon, és mi kell hosszabb távon ahhoz, hogy a cég sikere növekedjen?

Összegzés

A TOWS-mátrix nem más, mint a SWOT-elemzés továbbgondolása: az egyszerű „négyes listázás” helyett a belső és a külső tényezők összepárosításával konkrét, cselekvésorientált stratégiákat dolgozhatunk ki. Nagy előnye, hogy rákényszerít a gondolkodásra: nem csak annyit mondunk, hogy „van egy erősségem” és „van egy lehetőségem,” hanem megnézzük, hogyan erősítik egymást, illetve hogyan segíthetnek a fenyegetések kivédésében vagy a gyengeségek orvoslásában.

Kulcsfontosságú ugyanakkor, hogy a TOWS ne maradjon meg elméleti síkon. A legjobb gyakorlat, ha azonosítjuk a leglényegesebb S, W, O, T pontokat, majd a létrejövő stratégiákat világos akciótervvé formáljuk. Legyenek felelősök, határidők és mérőszámok, amelyekkel visszamérhetjük, sikerült-e elérnünk a kitűzött célokat. Így a TOWS valóban hatékony eszközzé válik a szervezeti stratégiaalkotás során.

Fedezd fel ezeket a cikkeket is

Pszichológia és reklámpszichológia

Valentin-napi érzelmi kondicionálás

Győzött a reklámpszichológia: már nem az a kérdés, hogy akarunk-e ajándékot adni Valentin-napon, hanem az, hogy mi legyen az ajándék. Valahol útközben normává vált, hogy

Nők ábrázolása a reklámokban

Amikor megnézel egy reklámot, talán elsőre fel sem tűnik, hogy milyen mélyen jelenik meg benne a társadalmi nemi szerepek és elvárások összessége. A nőket érintő

Segíthetek?

Tegyük rendbe a vállalkozásod.