Korábbi cikkek

A tudás hozzáférhetősége a megismerésben

Következtetések a fogyasztói információfeldolgozásra nézve Az, hogy mit gondolunk, miként döntünk, és hogyan viselkedünk a mindennapokban, nagyrészt attól függ, éppen mely tudáselemek érhetők el a fejünkben. Ha egy kávézóban sorban állva hirtelen egy reklámra gondolunk, vagy eszünkbe jut egy márkanév, akkor az a fajta „esetleges” aktiváció gyakran eldönti, mit választunk. Sokan hiszik, hogy mindig alapos...
Elolvasom
Re-enactors Dressed As German Infantry Soldiers In World War II

Marketing a második világháború után

A második világháborút követő években a fogyasztói társadalom rohamos fejlődésnek indult az Egyesült Államokban: a korábbi szűkös évek után újjáéledt a piac, soha nem látott mennyiségű új termék és szolgáltatás jelent meg, a gazdaság szereplői pedig gőzerővel próbálták megérteni, miként lehet hatékonyan elérni és meggyőzni a fogyasztókat. Ebben az időszakban a reklám és a pszichológia...
Elolvasom

A 20-as és 30-as évek reklámkutatásai

A reklám világában a 20. század első felében egyre nagyobb érdeklődés fordult a különböző médiumok összehasonlítása felé: vajon a nyomtatott reklámok vagy a rádióban elhangzó hirdetések maradnak meg jobban a hallgatók, olvasók fejében? Hogyan működik a plakátok világa, és miként hat a távolság vagy a színek alkalmazása a fogyasztói figyelemre? A kutatók folyamatosan keresték a...
Elolvasom

Albert T. Poffenberger: a tudományos pontosság hídja

Kezdjük egy félreértéssel, ami száz éve kísért: a reklámpszichológia nem „fogásgyűjtemény”, hanem mérhető emberi reakciók, következetes módszertan és üzleti fegyelem találkozása. Ha van név, amelyik ezt a fordulatot megtestesíti, az Albert T. Poffenberger. A 20. század első harmadában ő volt az, aki a laboratóriumi pontosságot beemelte a reklámozás világába, és a klasszikus alkotói ösztönt odakötötte...
Elolvasom

A reklámkutatás hajnala: Henry Foster Adams és Dexter Kitson

A 20. század első felében a reklámpszichológia fejlődése nem csupán a legismertebb úttörőkön – például Walter Dill Scott, Harry Levi Hollingworth vagy Edward K. Strong Jr. – múlott. Voltak olyan, kevésbé gyakran emlegetett szerzők is, akik bár ugyanazokban az évtizedekben alkottak, mégsem kaptak annyi reflektorfényt. Közéjük tartozik Henry Foster Adams és Henry Dexter Kitson is....
Elolvasom

A behaviorizmus hatása a reklámkutatásra

A 20. század első évtizedeinek reklámpszichológiai fejleményeit általában a mentalista megközelítés uralmához szokták kötni, ám korántsem volt magától értetődő, hogy ez az irányzat marad egyeduralkodó. Miközben olyan szerzők, mint Scripture, Gale vagy Scott a figyelem folyamatain és a tudattalan késztetéseken alapuló érveket helyezték előtérbe, a behaviorizmus rövid idő alatt komoly vetélytársként lépett fel, hogy tudományos...
Elolvasom

Daniel Starch: a reklámpszichológia úttörője

Daniel Starch neve talán nem olyan gyakran hangzik el a pszichológia és a marketing nagy úttörői között, mint a korszak néhány más alakjáé, pedig érdemes megismerned az életművét, ha el akarod helyezni a reklám és a fogyasztói pszichológia fejlődésének korai szakaszát. Ő azon kevesek egyike volt a 20. század elején, aki a mentalista hagyományt követve...
Elolvasom

Walter Dill Scott, az első üzleti pszichológus

Walter Dill Scott neve talán nem forog annyira a köztudatban, pedig sokan Amerikában őt tekintik az első „üzleti pszichológusnak,” sőt, több forrás szerint az első igazi „alkalmazott pszichológus” cím sem állna tőle távol (Jacobson, 1951). Ha visszagondolsz a 20. század elejének Amerikájára, amikor a pszichológia még javában kereste a helyét a tudományok térképén, akkor láthatod,...
Elolvasom

A fogyasztói pszichológia kezdetei

A fogyasztói pszichológia történetének hajnala sok olyan úttörővel büszkélkedhet, akiket ma talán kevésbé emlegetünk név szerint, de akik mégis fontos mérföldköveket fektettek le abban, hogy a reklámipar és a pszichológia útjai összeérjenek. Ilyen két alak Edward Wheeler Scripture (1864–1943) és Harlow Gale (1862–1945), akik a 19. század végén és a 20. század legelején már kifejezetten...
Elolvasom

A fogyasztói pszichológia korai története

A fogyasztói pszichológia korai gyökereinek megismeréséhez érdemes visszamenned a 19. század második felébe, egészen Németországba, ahol Wilhelm Wundt 1879-ben létrehozta a világ egyik első pszichológiai laboratóriumát Lipcsében. Ha innen indulunk ki, tisztábban láthatjuk, hogyan formálódott meg az a kísérleti pszichológiai örökség, amely később az Egyesült Államokban már a kereskedelem és az ipar felé fordulva segítette...
Elolvasom
1 63 64 65 66 67 181

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

© Copyright 2025