A modern reklám- és fogyasztáslélektan egyik kiemelten fontos kérdése, hogy mennyiben befolyásolhatja a vásárlói döntést a vásárló éppen aktuális hangulata, és főként: mi a helyzet akkor, ha ez a hangulatnak nevezett „affektus” nem is a megfigyelt termékből, hanem valami teljesen más forrásból ered? A kutatások (Albaraccin & Wyer, 2001; Schwarz & Clore, 1983; Yeung &...

Van egy pillanat minden vásárlás előtt, amikor belül elhangzik a csendes kérdés: „Mi itt a normális ár?” A legtöbb piaci döntésünkben nincs kéznél pontos tarifa, csak emlékek, foszlányok, hallomások. Egy régebbi akció szalagcíme, egy ismerős büszke mondata a „kihagyhatatlan dealről”, egy elkapott rádióspot – észrevétlenül viszonyítási ponttá válnak. A pszichológiában ezt hívjuk horgonyhatásnak: a legelső...

A tudáshozzáférhetőségnek gyakran látványos hatása van nemcsak abban, hogyan értelmezzük a termékek vagy események tulajdonságait, hanem abban is, hogyan érzékeljük a társadalmi észleléseket vagy a világ gyakorisági jellemzőit. Ez különösen szembetűnő, ha nincs erős motivációnk az információk alapos mérlegelésére. Ilyenkor sokkal inkább hajlamosak vagyunk az előhívott tudásdarabokat egyszerűen tárolni és később, mintegy kiragadva eredeti kontextusukból,...

Következtetések a fogyasztói információfeldolgozásra nézve Az, hogy mit gondolunk, miként döntünk, és hogyan viselkedünk a mindennapokban, nagyrészt attól függ, éppen mely tudáselemek érhetők el a fejünkben. Ha egy kávézóban sorban állva hirtelen egy reklámra gondolunk, vagy eszünkbe jut egy márkanév, akkor az a fajta „esetleges” aktiváció gyakran eldönti, mit választunk. Sokan hiszik, hogy mindig alapos...

Ha ma feltenném neked a kérdést, hogy egy száz évvel ezelőtti reklámkreatív vajon milyen logikával döntött a médiumválasztásról, jó eséllyel a „megérzés” szót használnád. A valóság ennél izgalmasabb: a 20. század első felében a reklámpszichológia már kísérletekkel, mérési protokollokkal és vitákkal teli, önálló területként bontakozott ki. A rádió megjelenése megbontotta a nyomtatott sajtó addigi monopóliumát,...

Kezdjük egy félreértéssel, ami száz éve kísért: a reklámpszichológia nem „fogásgyűjtemény”, hanem mérhető emberi reakciók, következetes módszertan és üzleti fegyelem találkozása. Ha van név, amelyik ezt a fordulatot megtestesíti, az Albert T. Poffenberger. A 20. század első harmadában ő volt az, aki a laboratóriumi pontosságot beemelte a reklámozás világába, és a klasszikus alkotói ösztönt odakötötte...

A 20. század első felében a reklámpszichológia fejlődése nem csupán a legismertebb úttörőkön – például Walter Dill Scott, Harry Levi Hollingworth vagy Edward K. Strong Jr. – múlott. Voltak olyan, kevésbé gyakran emlegetett szerzők is, akik bár ugyanazokban az évtizedekben alkottak, mégsem kaptak annyi reflektorfényt. Közéjük tartozik Henry Foster Adams és Henry Dexter Kitson is....