Elon Musk neve ma már gyakorlatilag egybeforrt azzal, hogy „mer nagyot gondolni”. Elektromos autók, újrahasznosítható rakéták, agy–számítógép interfészek, föld alatti alagutak, közösségi média – mind olyan területek, ahol évtizedekig csak lassú, óvatos lépegetés zajlott, majd érkezett egy vállalkozó, aki beletaposott a gázpedálba. A kérdés nem az, hogy tetszik-e neked Elon Musk stílusa, szimpatikusnak tartod-e emberileg, vagy egyetértesz-e minden döntésével. Vállalkozóként a lényeg az: mit tudsz kivenni az ő gondolkodásmódjából, ami a saját – sokkal kisebb léptékű – vállalkozásodban is működik.
Fontos tisztán látni az óriási különbségeket is. Musk cégei olyan tőkemennyiséggel, kontakt-hálóval és globális piaccal működnek, ami egy magyar mikrovállalkozó vagy KKV számára teljesen elérhetetlen. Ha ezt a részét akarod másolni – óriási kockázat, agresszív növekedés, hajszolt tempó –, akkor jó eséllyel belebuksz. Amit viszont adaptálni tudsz, az a gondolkodás: hogyan választ problémát, hogyan bontja le a víziót konkrét lépésekre, hogyan viszonyul a kudarchoz, hogyan áll a technológiához, az emberekhez és a saját idejéhez. Stratégiai és pszichológiai mintákat lehet és érdemes is tanulmányozni, még akkor is, ha a konkrét eszközök, iparágak, költségszintek teljesen mások.
Vezetőként akkor jársz jól, ha Muskot nem bálványként, és nem is démonként nézed, hanem extrém esettanulmányként. Egy végpont: mi történik, ha valaki tudatosan szembe megy az iparági tabukkal, agresszíven használja a technológiát, radikális elvárásokat támaszt, és ehhez társul egy nagyon erős jövőkép. Nem azt kell eldöntened, hogy akarod-e „Musk-módra” vezetni a cégedet, hanem azt, hogy ebből a mintából melyik 2–3 elemet tudod okosan, felelősen beépíteni a saját vállalkozásodba. Ha ezt tisztázod magadban, máris előrébb jársz, mint a többség, aki csak memeket gyárt Musk tweetjeiből.
Stratégiai gondolkodás: káosz kívülről, koherencia belül
Sokan úgy látják, hogy Elon Musk egyik napról a másikra ugrál a projektek között: egyik héten a Tesláról beszél, másik héten rakétákról, aztán hirtelen egy közösségimédia-platformot alakít át teljesen. A Harvard Business Review elemzései ezzel szemben azt mutatják, hogy a háttérben nagyon is következetes logika húzódik: Musk cégei lényegében ugyanazon nagy problémák különböző oldalait támadják – energia, közlekedés, űr, digitális infrastruktúra. [oai_citation:0‡Harvard Business Review](https://hbr.org/2022/07/does-elon-musk-have-a-strategy)
Ha leegyszerűsítjük, Musk stratégiája három pillérre épül. Az első: kiválaszt pár olyan globális kérdést (klímaválság, űrutazás, mesterséges intelligencia, információáramlás), amelynek megoldása hosszú távon meghatározza az emberiség életminőségét. A második: ezekre a problémákra technológiai választ keres, és vállalatokat épít köréjük. A harmadik: arra törekszik, hogy ezeket a vállalatokat egymással is összekapcsolja – például akkumulátortechnológia, gyártási know-how, szoftverfejlesztés vagy adatfelhasználás szintjén. A felszínen ez úgy látszik, mintha öt külön cég futna egymás mellett, a mélyben viszont sok szálon összeér a működésük.
Egy magyar KKV-nál ebből annyi a tanulság, hogy érdemes eldöntened: mi az a 1–2 „nagy ügy”, amely köré fel akarod építeni a cégedet. Nem kell világmegváltó problémát választani, elég, ha a saját piacodon valódi gondot oldasz meg: kiszámíthatatlan szolgáltatási színvonal, átláthatatlan árképzés, gyenge ügyfélélmény, rossz szakmai kultúra. Ha egyszer kijelölöd, hogy mi ellen „lázadsz”, mi mellett állsz ki, és ezt következetesen végigviszed a termékválasztékon, az árazáson, az ügyfélkezelésen és a kommunikáción, akkor sokkal erősebb márkát építesz, mint ha csak akciózol és reagálsz a konkurensekre.
Első elvű gondolkodás: amikor nem iparági szabályokból, hanem fizikából indulsz ki
Elon Musk egyik legismertebb módszere az úgynevezett „első elvű gondolkodás”. Ennek a lényege, hogy nem azt kérdezi: „Mit csinálnak most az iparági szereplők?”, hanem azt, hogy „Mi igaz ebből valójában, ha szétszedjük a problémát a legalapvetőbb tényezőkre?”. A SpaceX esetében például nem azt vette adottnak, hogy egy rakéta ára X millió dollár, hanem kiszámolta: mennyibe kerül az alumínium, a kompozit anyag, a hajtóanyag, az elektronika, és miért kerül annyiba a hagyományos gyártás. Kiderült, hogy az anyagköltség töredéke a végső árnak – a többi a szervezetlenség, a bürokrácia és a régi ellátási láncok drágasága.
Ugyanezt a logikát bármely magyar vállalkozás átveheti, iparágtól függetlenül. Ha webáruházat üzemeltetsz, ne azzal kezdj, hogy „a konkurens is így csinálja”, hanem azzal, hogy szétbontod: milyen konkrét lépések viszik el a költséget (raktár, logisztika, ügyfélszolgálat, marketing), hol keletkezik valódi érték az ügyfél szemében, és hol fizetsz olyan dolgokért, amiket a vevőd valójában nem értékel. Ha offline szolgáltató vagy (fodrászat, étterem, edzőterem), gondold végig: mitől érzi úgy az ügyfél, hogy „megérte ide jönni”, és mi az, amit csak megszokásból csinálsz, mert „mindig így volt”.
Ehhez érdemes egy nagyon egyszerű, mégis kemény kérdéssort használni. Először álmodj nagyot: milyen lenne a céged 5–10 év múlva, ha minden jól sikerülne? Utána térj vissza a realitásokhoz: milyen mérhető, számon kérhető lépéseken keresztül jutsz ide, és ezek közül mit lehet 90 napon belül elkezdeni? Ezután következik az adatokkal való szembenézés: nézd meg, hogy a jelenlegi kampányaid, folyamataid ténylegesen közelebb visznek-e a nagy célhoz, vagy csak elfoglalnak. Végül tudatosítsd magadban: a kudarc nem jel arra, hogy „rossz az álom”, hanem visszajelzés arról, hogy valamit rosszul terveztél vagy hajtottál végre. Ha így nézed a saját vállalkozásodat, akkor a Musk-féle „őrült ötletek” helyett nagyon is józan, logikus lépésekre fogod lebontani a jövőt.
Kudarc, kockázat és tanulási sebesség
A SpaceX első évei tele voltak látványos kudarccal: rakéták robbantak fel, indítások hiúsultak meg, komoly pénzek mentek el úgy, hogy semmilyen közvetlen bevétel nem érkezett cserébe. Ma ugyanez a cég a NASA egyik stratégiai partnere a Commercial Crew Programban, rendszeresen szállít embereket és utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra. Ha csak a végállapotot nézed, könnyű beleesni abba a csapdába, hogy „bezzeg neki minden sikerül”. Ha a folyamatot figyeled, akkor azt látod: az előny nem abban van, hogy kevesebb hibát követ el, hanem abban, hogy gyorsabban és alaposabban tanul belőlük.
Vállalkozói szempontból itt dől el minden. Ha a cégedben a hiba = bűnbak, akkor senki nem fog bevallani semmit, a problémák a szőnyeg alá söpörve gyűlnek, majd egyszerre robbannak. Ha viszont a hiba = adat, akkor minden elrontott kampány, minden félresikerült termékbevezetés, minden elvesztett ügyfél olyan információcsomag, amiből ki lehet szedni, hogy hol tévedtél a célcsoport, a pozicionálás, az árazás vagy a csatornaválasztás terén. A különbség pszichológiai: félelemből vezeted a céget, vagy tanulási üzemmódban működteted?
Gyakorlati szinten érdemes bevezetni a tudatos „post mortem” kultúrát. Minden nagyobb kampány, projekt, termékbevezetés után tarts egy megbeszélést, ahol három kérdésre kerestek választ: mi működött, mi nem működött, mit csinálunk legközelebb másként? Ilyenkor kifejezetten tilos személyekre mutogatni, kizárólag folyamatokról, döntésekről, eljárásokról szabad beszélni. Ha ezt következetesen csinálod, pár hónap alatt látványosan nőni fog a csapatod problémamegoldó képessége – és hirtelen „szerencsésebbnek” fog tűnni a vállalkozásod, pedig valójában csak jobban tanultok a hibákból.
Pszichológiai biztonság és extrém tempó: hogyan teremts egészséges feszültséget?
A Google több éves, Project Aristotle néven futó vizsgálata azt találta, hogy a kiemelkedően teljesítő csapatokat nem az különbözteti meg a gyengébbektől, hogy mennyire okosak az egyes tagok, milyen iskolákba jártak vagy mennyi tapasztalatuk van. A legfontosabb tényező az volt, hogy a csapatban mennyire érezték magukat biztonságban az emberek: lehet-e hibázni anélkül, hogy kinevetnék őket, fel lehet-e tenni „hülye” kérdéseket, szabad-e kimondani kellemetlen problémákat. Emellett nagy szerepe volt annak is, hogy mennyire megbízhatóak egymás szemében, mennyire egyértelműek a szerepek, és mennyire érzik úgy, hogy a munkájuknak van értelme és hatása.
Elon Muskról közben az a kép él a médiában, hogy brutálisan magas elvárásokat támaszt, hosszú munkanapokat kér, és keményen konfrontálódik, ha valaki nem hozza az általa elvárt szintet. Ezt a kettőt – pszichológiai biztonság és extrém tempó – elsőre lehetetlennek tűnik összeegyeztetni. A valóság az, hogy a Musk-féle modellel csak nagyon kevés ember tud hosszú távon együtt élni: lelkes, erős belső hajtóerővel rendelkező szakemberek, akiket valóban motivál a „történelmet írunk” érzés. Egy magyar KKV-ban viszont egészen más a helyzet: neked nem az a célod, hogy a Föld körül keringj, hanem az, hogy stabilan növekedj, profitot termelj, és közben ne égesd ki magad és a csapatodat.
Érdemes ezért szétválasztani két dolgot. Az egyik, hogy tarthatsz magas szakmai mércét, kérhetsz felelősségvállalást, használhatsz szigorú határidőket. A másik, hogy közben tilos megalázni az embereidet, tilos félelemre építeni a motivációt, tilos olyan légkört teremteni, ahol senki nem mer őszintén beszélni a problémákról. Pszichológiai biztonság nem azt jelenti, hogy „minden mindegy, majd lesz valahogy”, hanem azt, hogy a valóságot kimondhatod következmények nélkül – és utána együtt vállaljátok a felelősséget a megoldásért.
Technikai mélység és vezetői hitelesség
Musk egyik legnagyobb ereje abban áll, hogy nem csak tulajdonos vagy kommunikátor, hanem mélyen érti is a cégei technológiáját. Mérnökökkel úgy beszél, hogy vissza tud kérdezni a részletekre, érti a fizikai és logikai összefüggéseket, és képes eldönteni, hogy egy probléma tényleg leküzdhetetlen, vagy „csak” kényelmetlen. Ez nem azt jelenti, hogy minden terület szakértője, de elég mély a tudása ahhoz, hogy ne lehessen könnyen félrevezetni, és hogy a döntései ne pusztán Excel-táblákra, hanem valós megértésre épüljenek.
Egy magyar vállalkozónál ez a probléma sokszor fordítva jelentkezik. Van, aki „csak szakember”, de nem ért a pénzügyhöz, a marketinghez vagy a folyamatokhoz. Mások kiválóan beszélnek stratégiáról, vízióról, mégis elveszítik a kapcsolatot a mindennapi működéssel: nem tudják, mi történik a raktárban, az ügyfélszolgálaton vagy a kampánykezelésben. Ilyenkor a cég úgy néz ki, mint egy szép kirakat – de mögötte üres a polc. Ha a vezető túl messzire kerül a szakmai valóságtól, akkor egy idő után már nem tudja megkülönböztetni az érdemi ötletet a bullshit-től.
„Az a vállalkozó, aki csak a Facebook-posztokat látja, de nem érti a mögötte futó rendszert, előbb-utóbb elveszíti az irányítást a saját cége felett.” – Dajka Gábor
Vezetőként nem kell mindent tudnod. Nem kell programoznod, nem kell saját kezűleg megírni az összes hirdetést, nem kell te készíteni a könyvelést. De legalább annyira értened kell a cég magtevékenységéhez, hogy érdemi kérdéseket tudj feltenni, felismerd a gyenge pontokat, és ne vakon bízz meg abban, hogy „a marketinges majd megoldja”, „a fejlesztő majd kitalálja”, „a könyvelő majd figyel rá”. Ez a fajta technikai és üzleti mélység az, ami hosszú távon hitelessé teszi a vezetőt a saját csapata szemében.
Vízió és narratíva: amikor nem terméket, hanem jövőképet adsz el
A Tesla valójában nem autókat ad el, hanem azt az érzést, hogy a vevő a fenntarthatóbb jövő részévé válik. A SpaceX sem „csak” rakétákat gyárt, hanem azt az ígéretet közvetíti, hogy az emberiség nem marad örökre egyetlen bolygóhoz kötve. Ez a narratíva nem csupán marketingfogás, hanem a cégek működésének szervező elve: a dolgozók azért képesek évekig extrém tempót tartani, mert úgy érzik, hogy valami náluk nagyobb ügyért dolgoznak. A Google Project Aristotle kutatása is ezt erősíti meg: a kiemelkedő csapatoknál alapvető, hogy a tagok értelmesnek és hatásosnak élik meg a munkájukat.
Mit jelent ez neked, ha mondjuk könyvelőirodát, kis éttermet vagy webáruházat vezetsz? Azt, hogy nem elég azt kommunikálni: „jó minőség, korrekt ár, szakértő csapat”. Ezeket ma már mindenki mondja, így semmit nem mondasz velük. Sokkal erősebb, ha meg tudod fogalmazni, hogy a vállalkozásod konkrétan miben teszi jobbá az ügyfeleid életét: biztonságot adsz, időt szabadítasz fel, megszüntetsz egy régóta frusztráló problémát, olyan élményt nyújtasz, amit máshol nem kapnak meg. Ha ez világos, akkor a terméked vagy szolgáltatásod nem önmagában áll, hanem egy történet részeként.
Az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemben pontosan ezen dolgozunk: hogyan találod meg a buyer persona mélyebb motivációit, hogyan építesz olyan üzenetrendszert, amely nem csak informál, hanem érzelmileg is megmozgatja az olvasót. Ha Musk szintjén nézzük, akkor ő a „civilizáció jövőjét” adja el. Neked nem kell ennyire nagyot vállalni, de a saját piacodon ugyanilyen tisztán megfogalmazhatod, hogy milyen jövőt ígérsz az ügyfeleidnek – és ez a jövőkép legyen átszőve a weboldaladon, a hirdetéseidben, a személyes találkozókban és a belső megbeszéléseken is.
Megosztó személyiség, rajongók és ellenzők – hol húzd meg a határt?
Elon Musk nem csak a cégeivel, hanem a személyiségével is „zajt” kelt. Twitter/X-posztokkal, interjúkkal, nyers véleményekkel rendszeresen vitákat gerjeszt, ami látványos láthatóságot biztosít neki – de erős ellenérzéseket is. Szociológiai szempontból az ilyen típusú vezetők erősen polarizálnak: kialakul egy rajongói kör, amely minden döntését védi, és egy ellenzéki tábor, amely minden mozdulatába beleköt. Nagy, globális márkáknál ez sokszor belefér: a brand mérete, a tőke, a médiamegjelenés elbírja ezt a fajta hullámzást.
Egy magyar KKV-nál ez már sokkal veszélyesebb. Ha a helyi piacodon túlságosan megosztóvá válsz, könnyen lehet, hogy elveszíted a legjobb beszállítóidat, partnereidet vagy munkavállalóidat. Nem biztos, hogy megéri „Musk-jellegű” közszereplővé válni, ha közben a céged stabilitása forog kockán. Ugyanakkor az sem jó irány, ha mindenáron mindenkinek meg akarsz felelni, és emiatt soha nem mersz határozott álláspontot képviselni. A „semmilyen” kommunikáció és a „túl harsány” kommunikáció között kell megtalálnod azt a sávot, ahol önazonos, de mégis professzionális tudsz maradni.
A jó megközelítés szerintem az, ha vállalod a véleményedet szakmai kérdésekben, következetesen kiállsz bizonyos értékek mellett (fair árazás, minőség, transzparencia, munkatársak tisztelete), de közben kerülsz minden felesleges személyeskedést, politikai csatározást és üres provokációt. Nem kell „Muskot játszani” ahhoz, hogy erős személyes márkád legyen: bőven elég, ha következetes vagy, tanulsz a hibákból, és hosszú távon mindig meg tudod indokolni, miért hoztál meg egy-egy nehéz döntést.
Gyakorlati akcióterv: Musk-féle gondolkodás lefordítva a magyar vállalkozásodra
Ahhoz, hogy ne csak inspirációként, hanem konkrét fejlesztési tervként használd Elon Musk példáját, érdemes végigmenni egy gyakorlati lépéslistán. Nem a rakétákat kell másolni, hanem a gondolkodás struktúráját:
- Írd le egy mondatban, mi az a „nagy ügy”, amiért a céged létezik. Ne marketing-szlogent írj, hanem egy őszinte mondatot, amit a munkatársaid is értenek.
- Nézd végig a termék- és szolgáltatásportfóliódat: minden elem illeszkedik ehhez a nagy ügyhöz, vagy vannak olyan dolgok, amelyek csak viszik az energiát, de nem erősítik a márkádat?
- Készíts egy 3–5 éves víziót: nem Excel-szintű tervet, hanem narratívát arról, hogy mit szeretnél, hogyan nézzen ki a céged működése, ügyfélköre, csapata, pénzügyi helyzete.
- Bontsd le ezt a víziót 90 napos projektekre. Minden negyedévben legyen 1–3 kiemelt fejlesztés (pl. új termék, új folyamat, új csatorna), ami közelebb visz a hosszú távú célhoz.
- Vezess be rendszeres „hiba- és tanulságmegbeszélést” a csapatnak, ahol a cél a tanulás, nem a bűnbakkeresés.
- Kérdezd meg a munkatársaidat (akár anonim kérdőívvel), mennyire érzik úgy, hogy biztonságos elmondaniuk a problémákat, mennyire átláthatóak a célok, és mennyire látják értelmét annak, amit nap mint nap csinálnak.
- Szánj időt arra, hogy mélyebben megértsd a saját iparágad technikai és üzleti logikáját: tanulj statisztikát, alap pénzügyeket, fogyasztáslélektant. Ezt nem lehet megúszni, ha komolyan veszed a vezetői szerepedet.
- Dolgozd ki a márkád történetét: honnan indultál, milyen hibákon mentél keresztül, mi az, amit másképp csinálsz, mint a konkurenseid. Ez lesz az alapja a weboldalad, a hirdetéseid és a személyes kommunikációd tartalmának.
- Állíts fel saját „kudarckeretet”: előre döntsd el, mekkora összegig, időkeretig és energiamennyiségig vagy hajlandó kísérletezni egy új ötlettel – és tartsd is magad hozzá.
- Tervezz be minden évben néhány napot, amikor nem az operatív tűzoltással foglalkozol, hanem csak gondolkodsz: milyen lesz a piacod 3–5 év múlva, hol tudsz előre menekülni, milyen kompetenciákat kell hozzá fejlesztened.
Ha ennek a listának akár csak a fele bekerül a naptáradba és a céges rutinba, máris sokkal közelebb kerülsz ahhoz, hogy ne a véletlen, hanem a tudatos döntések formálják a vállalkozásod jövőjét. A Musk-féle gondolkodás lényege nem az extravagancia, hanem az, hogy hosszú távon következetesen teszi egymás mellé az apró lépéseket.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Elon Musk története nem útmutató, hanem tükör. Nem az a kérdés, hogy akarsz-e olyan életet, mint neki – a legtöbb ember nem akar. Az a kérdés, hogy vállalkozóként mit mond rólad az, ahogyan most gondolkodsz a cégedről, a felelősségről, a hibákról és a jövőről. Ha ma is ugyanúgy hozod a döntéseidet, mint öt éve, miközben a piacod, az ügyfeleid és a technológia teljesen átalakult, akkor nem Musknak van problémája, hanem neked.
Nem kell űrhajókat építened ahhoz, hogy komolyan vedd magad. Elég, ha felteszed magadnak a kényelmetlen kérdéseket: van-e valódi vízióm, vagy csak sodródom? Merem-e tudatosan vállalni a kockázatot, vagy mindig másokra mutogatok, ha valami nem sikerül? Tanulok-e következetesen a kudarcaimból, vagy ugyanazokat a köröket futom, csak mindig más marketingesre, más könyvelőre, más „csodamódszerre” várok? Fejlesztem-e magam annyira, hogy vezetőként ne csak a pénzt, hanem a gondolkodást is én tegyem bele a cégbe?
Ha Musk példájából csak egy dolgot viszel magaddal, akkor szerintem ez legyen az: a jövő nem azoké, akik a Facebook-csoportokban panaszkodnak a piacra, a kormányra, az ügyfelekre, hanem azoké, akik képesek hideg fejjel, érzelmi hullámzás nélkül végiggondolni, hogy mit tudnak ma jobban csinálni, mint tegnap. Nem kell zseninek lenni. Elég, ha hajlandó vagy többet tanulni, gyorsabban korrigálni és tudatosabban kockáztatni, mint az átlag. Aki ezt megteszi, az előbb-utóbb nem Muskot fogja irigyelni, hanem azt veszi észre, hogy a saját piacán ő lett az a vállalkozó, akit a többiek figyelnek.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Másolhatom-e egy az egyben Elon Musk vezetői stílusát?
Nem érdemes. Musk olyan tőkeerős, technológiai és politikai környezetben dolgozik, ami nagyon messze van a magyar KKV-valóságtól. Az agresszív tempó, a nyilvános konfliktusok, a szélsőséges döntések egy helyi piacon könnyen tönkretehetik a reputációdat és a csapatodat. Amit átvehetsz, az a gondolkodásmód: első elvű elemzés, nagy vízió, gyors tanulás a hibákból, mély szakmai érdeklődés. A stílus helyett a struktúrát érdemes másolni.
Mennyi kockázat fér bele egy magyar KKV működésébe?
Sokkal kevesebb, mint egy tőzsdei óriás esetében, de több, mint amennyit a legtöbb hazai vállalkozó mer bevállalni. A jó irány az, ha előre meghatározod a kísérletezés kereteit: mekkora összegig tesztelsz egy új marketingcsatornát, mennyi időt adsz egy új terméknek, milyen feltételek mellett mondod ki, hogy „nem működik, zárjuk le”. A kockázat akkor válik veszélyessé, ha keret nélküli: amikor úgy költesz, hogy nincs előre definiált stop-vonal, és nincs tiszta tanulási cél.
Hogyan teremthetek pszichológiai biztonságot, ha eddig „hibakereső kultúra” volt a cégben?
Lépésenként. Először vezetőként neked kell példát mutatnod: ha valaki hibázik, ne az első reakciód legyen a düh, hanem a kérdés: „mit tanulunk ebből, és hogyan előzzük meg legközelebb?”. Másodszor érdemes bevezetni olyan megbeszéléseket, ahol kifejezetten tilos személyeket okolni, csak folyamatokról és döntésekről lehet beszélni. Harmadszor, beszéld át a csapattal, hogy a hibák beismerése nem gyengeség, hanem adat – és hosszú távon azokat a kollégákat fogod értékelni, akik őszintén jeleznek problémákat, nem azokat, akik eltakarják őket.
Van-e értelme nagyszabású vízióról beszélni, ha alig van pénzem?
Igen, de nem úgy, ahogy a motivációs posztok sugallják. A vízió nem azt jelenti, hogy „Tesla leszek három év múlva”, hanem azt, hogy tisztán látod, milyen piaci szerepet akarsz betölteni, milyen ügyet képviselsz, milyen típusú ügyfeleknek akarsz értéket adni. Ez semmibe sem kerül, viszont minden döntésedet befolyásolja: milyen terméket vezetsz be, hova teszed a kevés marketingpénzedet, milyen munkatársakat keresel. A magyar piac tőkehiányos, ezért itt különösen fontos, hogy a kevés pénzedet ne ad hoc ötletekre, hanem tudatosan felépített irányokra költsd.
Miben segíthet az „Online Marketing és Pszichológia” egy Musk-szerű gondolkodás kialakításában?
A könyv abban segít, hogy a Musk-szintű nagy gondolatokat le tudd fordítani a magyar valóság nyelvére. Nem rakétákról szól, hanem buyer personáról, kampánystruktúráról, fogyasztáslélektani alapokról és olyan eszközökről, amelyekkel a saját piacodon tudsz kiemelkedni. Ha érted a pszichológiai és szociológiai alapokat, akkor nem trendeket fogsz másolni, hanem te leszel az, akit a konkurenseid próbálnak másolni – sokszor sikertelenül.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha szeretnél mélyebben elgondolkodni azon, hogyan fejleszd nem csak a cégedet, hanem saját gondolkodásodat is, ajánlom ezt a videómat. Pont arról szól, amire egy Musk-szerű, jövőorientált vezetőnek szüksége van: hogyan lesz a vállalkozóból gondolkodó, aki képes több nézőpontból vizsgálni a saját döntéseit.
Források
- Harvard Business Review – Does Elon Musk Have a Strategy?
- Google re:Work – Guide: Understand team effectiveness (Project Aristotle)
- NASA – Commercial Crew Program Resources (SpaceX együttműködés)
