Columbo marketing tanácsai

Ha marketingről beszélünk, a legtöbben hirdetésekre, kampányokra, kreatívokra és a legújabb platformokra gondolnak. Pedig a legtöbb vállalkozás nem azért vérzik el, mert nincs elég hirdetési beállítása, hanem azért, mert rosszul érti a vevőt, és emiatt rossz kérdésekre keresi a választ. Columbo, a kissé szétesettnek tűnő, mégis kíméletlenül következetes nyomozó pont ezt tanítja meg: a felszín látványos, de az eredmény a módszerből jön. A karakter sikere nem a hangoskodásban, nem a szereplésben, hanem abban, hogy figyel, kérdez, visszakérdez, és addig nem engedi el a témát, amíg össze nem áll a kép. Marketingesként vagy vállalkozóként ugyanezt a fegyelmet kell megtanulnod: nem az a kérdés, hogy „mit posztoljak ma”, hanem az, hogy „miért nem veszik meg”, „milyen kételyt nem kezeltünk”, „hol szakad meg a folyamat”, „milyen mondatot használ a vevő, amit mi még nem használtunk leírásban”.

A „Columbo marketing tanácsai” kifejezést ezért érdemes komolyan venni. Nem azért, mert egy tévés nyomozó majd megmondja, hogyan állíts be egy hirdetést, hanem mert a digitális zajban a legtöbb cég pont azt felejti el, amit Columbo szinte megszállottan csinál: a valódi ok-okozati viszonyok keresését. Ma, amikor a hirdetési költségek sok piacon elszálltak, a figyelem szűkös, a vásárlók bizalmatlanabbak, és a „mindenki mindent mond” korszakában élünk, a marketing nem lehet puszta megérzés. Olyan rendszer kell, amelyben a döntéseid mögött bizonyíték van: vevői beszélgetések, adatok, visszajelzések, és az ezekből levont, vállalható következtetések. A cikkben azt fogom megmutatni, hogyan fordítható le Columbo módszere a gyakorlatba: webáruházra, szolgáltatásra, B2B-re, B2C-re, és külön figyelemmel a magyar piac valóságára, ahol a pénz, a bizalom és a türelem mindig szűkebb erőforrás, mint amiről a külföldi példák mesélnek. Innen nézve Columbo nem nosztalgia: egy hasznos gondolkodási minta.

Columbo módszere és a marketing gondolkodás

Columbo történeteinek egyik legerősebb szerkezeti sajátossága, hogy a néző gyakran már az elején látja a bűntényt és az elkövetőt. Nem az a feszültség, hogy „ki tette”, hanem az, hogy „hogyan bizonyítja be”. Ez a logika marketingben aranyat ér, csak át kell fordítani: a legtöbb vállalkozó látja a problémát (nincs elég rendelés, kevés a lead, magas a kosárelhagyás), sokszor még azt is sejti, hogy hol van a gond (ár, bizalom, ajánlat, csatorna), de nem tudja bizonyítani, és emiatt összevissza kapkod. Columbo nem kapkod. Hipotézist állít: „itt valami nem stimmel”. Aztán nem a hangos részt erősíti fel, hanem elkezdi gyűjteni a tényeket. Apró jeleket keres, amelyek összekapcsolhatók. És ami marketingben a legfontosabb: tudja, hogy az emberek történeteket mondanak magukról, és ezek a történetek gyakran szebbek, mint a valóság. A nyomozás lényege nála az, hogy a kimondott mondatokat összeveti a viselkedéssel, az időzítéssel, a részletekkel.

Marketingben ugyanez a helyzet. A vevő azt mondja: „drága”, de közben nem az ár a gond, hanem az, hogy nem érti a különbséget a te ajánlatod és a következő, olcsóbb opció között. A vevő azt mondja: „gondolkodom”, de közben valójában nem bízik a szállításban, vagy fél, hogy a termék nem olyan lesz, mint a képen. A vállalkozó pedig azt mondja: „a Facebook már nem működik”, de közben soha nem volt rendben az ajánlat, a célzás, a kreatív és a landing oldal egyben. A Columbo-féle marketing gondolkodás ezért azt jelenti, hogy a kampányt nem mint „posztolunk valamit és majd lesz valami” feladatot kezeled, hanem mint bizonyítási folyamatot. Van állításod (pl. „ha egyszerűbbé tesszük a fizetést, nő a konverzió”), van bizonyítékod (analitika, heatmap, ügyfélszolgálati levelek, interjúk), van teszted (A/B, szövegcsere, ajánlatvariáció), és van döntésed (skálázod vagy elengeded). Ez a fegyelem unalmasnak tűnhet, de valójában ez választja el a stabilan növekvő céget attól, amelyik folyamatosan „újrakezdi a marketinget”. A következő lépés ennek a módszernek a legemberibb része: a kérdezés.

Kérdezéstechnika és vevőmegértés

Columbo egyik védjegye a visszakérdezés. A helyzet látszólag lezárt, a gyanúsított már megnyugodna, erre jön az a bizonyos „még egy kérdés” típusú fordulat. Marketingben a legtöbben pont itt buknak el: túl hamar elhiszik, hogy értik a vevőt. Két-három komment, pár üzenet, egy-két ismerős véleménye alapján kialakul egy kép, ami sokszor hamis. A vevőmegértés nem intuíció, hanem munka. Ha komolyan gondolod, akkor rendszeres vevőinterjúkat csinálsz, és nem azért, hogy „jófej” legyél, hanem azért, mert ebből lesz a legjobb szöveged, ajánlatod és kampányod. A jó interjú nem fókuszcsoport és nem vallatás. Olyan beszélgetés, ahol a cél az, hogy megtaláld: mi indította el a vásárlást, milyen alternatívákat nézett, miért nem azokat választotta, mi volt a legnagyobb kételye, és mi győzte meg végül. Ezek a mondatok később szó szerint beépíthetők a termékoldalra, a hirdetésbe, az e-mailbe. Nem a te marketinges nyelved működik, hanem a vevő saját szókészlete.

Konkrétan így néz ki egy Columbo-szerű interjúlogika (és ezt akár szolgáltatásnál, akár webáruháznál használhatod):

• „Mi volt az a pillanat, amikor először komolyan elkezdtél foglalkozni a problémával?”
• „Milyen megoldásokat néztél még, és miért estek ki?”
• „Mi volt a legnagyobb félelmed a vásárlás előtt?”
• „Mi volt az a részlet, ami miatt végül igent mondtál?”
• „Ha egy barátodnak magyaráznád el, miért jó ez, mit mondanál?”

Ezek után jön a „még egy kérdés” rész: amikor azt mondja, hogy „drága volt”, visszakérdezel: „oké, mihez képest?” vagy „ha olcsóbb lett volna, akkor is bizonytalan lettél volna valami miatt?”. Amikor azt mondja, hogy „tetszett a design”, visszakérdezel: „miért? mit sugallt neked?”. Ez nem felesleges piszkálás, ez az a mélység, amiből valódi pozicionálás lesz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozó ott veszít pénzt, hogy nem kérdez elég mélyen, csak találgat, majd hirdetési pénzzel próbálja meg megoldani a félreértést.

„A marketingben az egyik legdrágább hiba, amikor nem kérdezel eleget, csak feltételezel. A vevő nem a te fejedben él, hanem a sajátjában.” – Dajka Gábor

Ha már megvan a vevő nyelve és a valódi kételyek listája, a következő lépés Columbo logikájával az, hogy a beszélgetésekből és a számokból egy közös történetet építesz. Mert a jó marketing nem választ a „szív” és az „adat” között: mindkettőt használja.

A bizonyítékok: adatok, megfigyelések, valós visszajelzések

Columbo nem attól erős, hogy „jó megérzése van”. Attól erős, hogy az intuícióját bizonyítékkal támasztja alá. Marketingben ez azt jelenti, hogy nem csak azt nézed, mennyi volt a forgalom vagy hányan lájkolták a posztot, hanem azt is, hogy mi történt a vásárlói folyamatban, és hol repedt meg a bizalom vagy az érdeklődés. Egy átlagos magyar webáruháznál ez úgy néz ki, hogy van egy csomó adat (Google Analytics, Search Console, webshop statisztikák, hirdetési fiókok), de nincs belőlük következtetés. A Columbo-szemlélet itt nagyon egyszerű: keresed az ellentmondásokat. Ha sok a látogató, de kevés a kosárba helyezés, akkor a termékoldal nem beszél jól. Ha sok a kosárba helyezés, de kevés a fizetés, akkor a bizalom, a költségek vagy a fizetési élmény rossz. Ha magas a hirdetés átkattintási aránya, de a landing oldalon magas a visszafordulás, akkor a hirdetés ígérete és az oldal valósága nincs összhangban. Ezek nem „optimalizálási apróságok”, hanem profit kérdések.

Tegyük fel, hogy egy webáruházban a kosárelhagyás magas. A legtöbben azonnal e-mail automatizmusokat építenek, kuponnal üldözik a vevőt, vagy elkezdenek „még több forgalmat” terelni. Columbo itt megállítana: előbb értsük meg, miért hagyják ott. A nyomozás lépései: (1) mobilon is végigvásárolsz, és figyeled, hol frusztráló; (2) megnézed, mikor derül ki a szállítási díj és a szállítási idő; (3) ellenőrzöd, van-e egyértelmű visszaküldési és garancia információ; (4) megnézed, mennyire egyértelmű a fizetési mód, és mennyire „idegen” a fizetési felület; (5) az ügyfélszolgálati üzenetekből kikeresed, milyen panaszok ismétlődnek. Ezután jön a Columbo-féle összekapcsolás: a számok megmondják, hol történik a baj, a vevői szövegek pedig megmondják, miért.

Fontos még egy dolog: Columbo soha nem egyetlen adatpontból ítél. Marketingben is veszélyes egy nap vagy egy hét alapján nagy döntéseket hozni, főleg szezonális termékeknél, vagy amikor a csatornák algoritmusai változnak. A „bizonyíték” a marketingben több forrásból jön: viselkedés (kattintás, görgetés, vásárlás), visszajelzés (interjú, chat, e-mail), és kontextus (milyen ajánlat ment, milyen időszak, milyen konkurencia). Ha ezt a háromszöget rendszerben kezeled, akkor már nem találgatás lesz a marketing, hanem felelős döntéshozatal. És ha már felelős döntés, akkor beszélnünk kell arról, hogyan szerzed meg a figyelmet úgy, hogy közben ne rombold le a bizalmat.

A kíváncsiság és a figyelem megszerzése

Columbo történeteinek egyik tanulsága, hogy a figyelem nem a hangerőből születik, hanem a feszültségből: van egy hiányzó információ, amit a néző tudni akar. A kíváncsiság pszichológiáját sok kutató vizsgálta, és az egyik erős magyarázat az úgynevezett „információs rés” gondolata: amikor az ember érzi, hogy van valami, amit még nem tud, de elérhető közelségben van, akkor nő a motiváció, hogy a hiányt betöltse. Marketingben ez konkrétan azt jelenti, hogy a reklámszöveg, a termékoldal, a hírlevél tárgysora és a tartalomstruktúra akkor erős, ha nem mindent önt egyszerre az olvasóra, hanem úgy vezet, hogy közben egyértelmű legyen: „ha továbbmész, értelmes választ kapsz”. Ez a rész azért veszélyes, mert könnyű átcsúszni olcsó trükkökbe. De Columbo sem olcsó trükkökkel nyer. Ő valódi bizonyítékkal zár. Marketingben is ez a különbség a tisztességes kíváncsiságkeltés és a clickbait között: amit ígérsz, azt szállítod.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Például egy szolgáltatásnál ahelyett, hogy azt mondod: „Professzionális tanácsadás”, azt mondod: „Három jel, hogy nem a marketinged rossz, hanem az ajánlatod nincs kimondva rendesen.” Egy webáruházban ahelyett, hogy „Minőségi termékek gyors szállítással”, azt mondod: „Miért panaszkodnak ugyanarra a termékre két különböző webshopban, és nálunk miért nem?” (Persze csak akkor, ha tényleg van rá valós magyarázat, például más beszállító, más minőségellenőrzés, más garancia.) A kíváncsiság nem ködösítés. A kíváncsiság precíz fókusz: megmutatod, hogy van egy konkrét probléma, és van rá konkrét megoldás, de a részleteket lépésenként tárgyalod. Ugyanez működik tartalommarketingben is: nem „10 tipp a marketinghez”, hanem „Mi az az egy mondat a termékoldalon, ami miatt a vevő nem kattint a kosárba?” Aki ezzel szembesül, az tovább olvas, mert magára ismer.

Columbo „még egy kérdés” módszere itt is hasznos: a kommunikációban is lehet egy plusz réteg. Például: megmutatsz egy eredményt („csökkentettük a kosárelhagyást”), és a következő mondatban ott a kérdés: „de mitől? nem kupontól.” Ez azonnal megnyitja az érdeklődést, és nem üres ígéret, hanem szakmai állítás, amit utána levezetsz. A figyelemért ma agresszíven versenyez mindenki. Én azt mondom: aki tisztességesen, pontosan és bizonyítékkal vezet, az hosszú távon nyer, mert a bizalom az a tőke, amit a legnehezebb visszaszerezni. Ha pedig a bizalom tőke, akkor az ismételt találkozásokkal lehet igazán felépíteni.

Következetesség és ismételt találkozás a márkával

Columbo nem egyszer jelenik meg, nem egyszer kérdez, nem egyszer „ráérez” a lényegre. Visszatér. A néző fejében emiatt kialakul egy állandó kép: következetes, kitartó, nem engedi el. Marketingben ugyanez a helyzet: a vevő ritkán vesz első találkozásra, főleg akkor, ha a termék nem olcsó, ha nincs erős márkaismeret, vagy ha a kategória kockázatosnak tűnik (például egészség, baba, prémium, szakmai szolgáltatás). A „látott egyszer, megvette” típusú gondolkodás sokszor arra jó, hogy a vállalkozó rossz következtetést vonjon le: „nem működik”. Valójában csak nincs elég találkozás, nincs elég bizonyíték, nincs elég megerősítés. A pszichológiai kutatások régóta foglalkoznak azzal, hogy az ismételt expozíció hogyan hat a preferenciára és a megítélésre. Röviden: a gyakori, nem irritáló találkozás sok esetben csökkenti az idegenség érzését, és könnyebbé teszi az „igen” döntést.

Ez a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy mindenhova ugyanazt a reklámot tolod. Azt jelenti, hogy van egy stabil üzeneted, és azt több érintkezési ponton, több formában, ugyanazzal a logikával erősíted. Webáruháznál ez lehet: termékoldal (világos előnyök, garancia, vélemények), hírlevél sorozat (használat, tippek, összehasonlítás), remarketing (emlékeztető, nem erőszak), közösségi felület (bizonyíték, kulisszák helyett inkább folyamat és hasznos tudás), ügyfélszolgálati hangnem (tiszta, gyors, emberi). Szolgáltatásnál ugyanez: esettanulmány helyett (amit nem akarsz kitalálni) lehet folyamatleírás, gyakori hibák bemutatása, kérdés-válasz tartalmak, és olyan rövid anyagok, amik megmutatják, hogyan gondolkodsz. A vevő itt is azt keresi: „érti, amit én érzek?” és „biztonságban vagyok, ha rábízom a pénzem?”

Columbo módszerében az utánkövetés különösen tanulságos. A marketingben a „még egy kérdés” megfelelője a follow-up rendszer. Kosárelhagyásnál: nem az első levél a lényeg, hanem a sorozat, ami különböző kételyeket kezel (szállítás, csere, minőség, fizetés). Ajánlatkérésnél: nem az első e-mail a lényeg, hanem a második és harmadik, ahol tisztázod a döntési szempontokat. B2B-ben: nem a bemutatkozás a lényeg, hanem az, hogy a döntéshozó fejében te maradsz „az a cég, aki érti a problémát”. Az ismétlés itt nem erőltetés, hanem következetesség. És a következetességből lesz márka, ami végül olcsóbbá teszi a növekedést. Ehhez viszont egy dolog elengedhetetlen: a hitelesség, ami Columbo karakterének talán a legerősebb tanítása.

Pozicionálás: szerénység, hitelesség, bizalom

Columbo nem úgy lép be a szobába, mint aki „ő itt a sztár”. Inkább úgy, mint akit alábecsülnek. És pont ezért működik. A marketingben is van egy paradoxon: minél jobban próbálsz lenyűgözni, annál könnyebben keltesz gyanút egy bizalmatlan közegben. A magyar piacon ez különösen igaz. Nem arról van szó, hogy a minőséget nem kell megmutatni, hanem arról, hogy a túlzó állítások, a csillogó ígéretek, a „mi vagyunk a legjobbak” típusú kommunikáció sokszor ellenérzést vált ki. A vevő azt érzi: „na persze”. Columbo ezzel szemben nem állít sokat, inkább kérdez és bizonyít. Marketingben ezt úgy fordítom le, hogy a pozicionálás nem a hangzatos jelzők halmaza, hanem a bizonyítható különbséged. És a bizonyítható különbség lehet nagyon prózai: gyors ügyfélszolgálat, őszinte garancia, átlátható csere, jobb anyag, precíz méretezés, részletes útmutató, stabil szállítási partner, valós képek, érthető termékleírás, és olyan kommunikáció, ami nem nézi hülyének a vevőt.

Columbo karakterében van egy másik fontos elem: tisztelet. A nyomozás közben beszélget, udvarias, érdeklődő. Marketingben ez a „nem erőszakos” értékesítés. Nem arról beszélsz, mennyire fantasztikus vagy, hanem arról, hogy a vevő problémája milyen, milyen következményei vannak, és milyen lépésekkel oldható meg. Sokan félnek ettől, mert azt hiszik, ettől „nem elég marketinges” a szöveg. Pedig a bizalmat az építi, ha a vevő azt érzi: „érti a helyzetem, és nem akar rám sózni valamit”. A hitelesség nem kedvesség, hanem pontosság. A pontosság pedig azt is jelenti, hogy néha kimondod: kinek nem való a terméked. Ez elsőre veszteségnek tűnik, de hosszú távon nyereség, mert csökkenti a rossz vásárlásokat, a visszaküldést, a negatív értékelést, és a panaszkodó ügyfeleket.

Ezt a szemléletet lehet tudatosan felépíteni. Például webáruháznál: ne csak azt írd, hogy „prémium”, hanem írd le, mitől az, és milyen kompromisszumokat nem vállalsz. Szolgáltatásnál: ne csak azt mondd, hogy „komplex”, hanem mutasd meg, mi a folyamat, milyen döntési pontok vannak, milyen mérőszámok mentén dolgozol. A bizalom sokszor ott születik, ahol a vevő érzi: „ez a cég nem takargat, nem túloz, hanem vállalja a valóságot”. Columbo tanácsa marketingben ezért egyszerű: ne a hangos szerep legyen a cél, hanem az, hogy a vevő szemében megbízhatóan gondolkodó fél legyél. És ha ez megvan, akkor érdemes egy gyakorlati ellenőrző listával is végigmenni, hogy a módszer ne maradjon elmélet.

Columbo-checklista webáruházaknak

Az alábbi táblázat és lista nem „mindent megoldó” csomag, hanem egy gyors, praktikus ellenőrzés. A cél az, hogy a webáruházadban és a kommunikációdban legyen egy nyomozói rutin: minden héten ránézel a folyamatokra, megkeresed a visszatérő ellentmondásokat, és célzottan javítasz. Ettől lesz a marketinged stabilabb, és ettől csökken az a stressz, hogy „mindig új ötlet kell”.

Gyors ellenőrző lista (heti 30 perc):

• Meg tudod-e mondani egy mondatban, miért téged válasszon, és nem a legolcsóbbat?
• Van-e a termékoldalon olyan kérdés, amit a vevő feltenne, de te nem válaszolsz rá?
• Kiderül-e időben a teljes költség (szállítás, utánvét, csomagolás)?
• Világos-e a csere és visszaküldés menete, vagy el van rejtve?
• Az ügyfélszolgálati hangnem ugyanazt a bizalmat erősíti, mint a hirdetésed?

Akcióterv 30 napra

Ha most szeretnéd a „Columbo marketing tanácsai” gondolatot kézzelfogható rendszerbe tenni, akkor nem kell túlkomplikálni. Kell egy fókusz, egy ütemezés, és egy mérhető cél. Az alábbi 30 napos akcióterv arra való, hogy ne egyszerre akarj mindent javítani, hanem először a legnagyobb hatású pontokat tedd rendbe.

1. 1–7. nap: 5–10 vevőinterjú (vagy érdeklődői beszélgetés) + analitika alapellenőrzés (hol esik ki a legtöbb ember).
2. 8–14. nap: Termékoldal/landing szöveg frissítése a vevők szóhasználatával + bizalom-elemek rendbetétele (garancia, csere, szállítás).
3. 15–21. nap: Utánkövetés felépítése (kosárelhagyó sorozat, érdeklődői follow-up, visszatérő vevők aktiválása).
4. 22–30. nap: Két célzott teszt: (a) egy üzenetváltoztatás a hirdetésben, (b) egy változtatás a checkoutban vagy az ajánlatban. Nem tíz teszt, kettő, de rendesen mérve.

A lényeg, hogy a hónap végére legyen egy egyszerű „nyomozói naplód”: mit hittél, mit láttál, mit változtattál, mi lett az eredmény. Ebből lesz a következő hónap terve, és ebből lesz hosszú távon stabil növekedés. Innen jön el az a pont, ahol nem „marketinget csinálsz”, hanem vállalkozást vezetsz.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én a marketinget nem inspirációs játéknak tartom, hanem döntéshozatali fegyelemnek. A piac nem jutalmazza sokáig azt, aki csak hangos, csak látványos, csak trendkövető. Lehet vele rövid távon villantani, de amikor a csatornák drágulnak, a platformok szabályai változnak, a vásárló pedig okosabb és bizalmatlanabb lesz, akkor az marad talpon, akinek rendszere van. Columbo módszere ebben brutálisan őszinte: nem érdekli, ki mennyire befolyásos, nem érdekli, milyen szép a történet, csak az érdekli, mi az igaz. Marketingben ugyanez a „kegyetlenség” kell, csak emberséggel: nem az érdekel, hogy te mit szeretnél mondani, hanem az, hogy a vevő mit ért meg, mit érez, mitől fél, és mi győzi meg. És ezt nem kitalálod, hanem felméred, megkérdezed, megfigyeled, majd bizonyítod.

Provokatívan fogalmazva: aki nem kérdez eleget, az valójában nem marketingezik, csak hirdetési pénzt éget. Aki nem nézi rendszerben a vásárlói folyamatot, az nem „nincs ideje”, hanem rossz prioritást választ. Aki pedig a magyar piacon úgy akar működni, mint egy amerikai óriáscég, az előbb-utóbb beleütközik a valóságba: kisebb a piac, szűkebb a bizalom, érzékenyebb az ár, és gyorsabban terjed a rossz hír is. Ezt nem panaszként mondom, hanem stratégiai tényként. Itt a nyerő az, aki tisztán beszél, bizonyít, stabilan szállít, és következetesen jelen van. Ezért működik Columbo gondolkodása: nem eszközt ad, hanem tartást.

Ha mikro- vagy kisvállalkozóként szeretnél ebben a fegyelmezett, pszichológiailag is megalapozott marketingben fejlődni, akkor a „Dajka Gábor: Online marketing és pszichológia” szemlélete is ide illik: nem a napi platformtrükkökre épít, hanem arra, hogy értsd a vevőt, értsd a motivációt, és abból építs stratégiát. A végső tanácsom egyszerű: ne többet posztolj, ne több csatornát nyiss, ne több eszközt vegyél. Jobb kérdéseket tegyél fel, és vállald a választ akkor is, ha kényelmetlen. A piac ugyanis nem a szándékot fizeti meg, hanem a bizonyítékot.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Hogyan tudom alkalmazni a Columbo-szemléletet, ha nincs időm vevőinterjúkra?

Ha tényleg nincs időd, akkor általában nem az idő hiányzik, hanem a fókusz. Nem kell száz interjú: havi 5–10 beszélgetés már látványosan javítja a szövegeidet és az ajánlatodat. Ráadásul ez az a tevékenység, ami más marketingmunkát rövidít: kevesebbet fogsz találgatni, kevesebb rossz kampányt futtatsz, és gyorsabban jössz rá, hol van a valós akadály.

Mit csináljak, ha a vevők csak annyit mondanak: „drágának tűnik”?

Vissza kell kérdezni, mert a „drága” sokszor fedőszó. Kérdezd meg: mihez képest drága, milyen alternatívát nézett, és mi hiányzik az ajánlatból ahhoz, hogy az ár indokoltnak tűnjön. Sok esetben nem árat kell csökkenteni, hanem érthetőbben kell megmutatni a különbséget, a garanciát, a kockázatcsökkentést, vagy a használati értéket.

Hogyan lehet a kíváncsiságkeltést etikusan használni, hogy ne legyen belőle clickbait?

Úgy, hogy pontosan fogalmazol és teljesíted az ígéretet. A kíváncsiságkeltés akkor tisztességes, ha nem ködösítesz, csak lépésenként adod át az információt, és a végén valódi választ kap az olvasó. A bizalmat sokkal gyorsabban el lehet veszíteni, mint felépíteni, ezért a rövid távú kattintás soha nem érhet többet, mint a hosszú távú hitelesség.

Miben más a magyar piac, és miért fontos ezt figyelembe venni?

A magyar piacon általában erősebb az árérzékenység és a bizalmatlanság, ezért a túlzó ígéretek könnyebben visszaütnek. Többet számít a tiszta tájékoztatás, a garancia, a csere, a valós vélemények és az ügyfélszolgálat minősége. A marketing itt sokszor nem „meggyőzés”, hanem kockázatcsökkentés: a vevőnek azt kell éreznie, hogy biztonságban hozhat döntést.

Források

• Museum of Broadcast Communications – Columbo (ismertető, sorozatformátum, „just one more thing” jelenség)
• Kidd, C. & Hayden, B. Y. – The psychology and neuroscience of curiosity (PubMed Central, áttekintés a kíváncsiság mechanizmusairól)
• Ballard, I. C. et al. – Mere exposure effect leads to preference change (Journal of Cognitive Neuroscience, ismételt találkozás és preferencia összefüggése)