Etika a marketingben: miért fontos, hogyan valósítható meg?

A mai gazdasági környezetben a marketing olyan szinten fonódott össze a mindennapjainkkal, hogy gyakorlatilag lehetetlen „nem találkozni vele”. Ott van a hírfolyamodban, a Netflix előtti felületeken, a bolt polcán, a csomagoláson, a számlalevélen, az e-mailek tárgysorában. A vállalkozások évek óta versenyeznek a figyelmedért, a pénzedért és végső soron a bizalmadért. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is elkezdtek másképp gondolkodni: egyre többen nézik meg, kitől vásárolnak, mit támogatnak a pénzükkel, és milyen következménye van annak, ha egy márka mellé leteszik a voksukat. Nem véletlen, hogy a nagy nemzetközi jelentések (például a Deloitte marketing trendjeiről szóló elemzései) rendre kiemelik: a vásárlók jelentős része előnyben részesíti azokat a márkákat, amelyek értékrendje összhangban van a sajátjukkal. Ez nem idealizmus, hanem kőkemény üzlet: a vevői döntések egy részét ma már kifejezetten etikai, társadalmi és környezeti szempontok formálják, és aki vállalkozóként ezt figyelmen kívül hagyja, az pár lépés hátrányból indul. Magyar szemmel nézve azért izgalmas a téma, mert egy alapvetően árérzékeny, tőkehiányos, sokszor bizalmatlan piacon kellene egyszerre profitot termelni, emberségesen működni és hosszú távon gondolkodni. Ez első ránézésre lehetetlen kombinációnak tűnik. A gyakorlatban viszont sokkal inkább arról van szó, hogy a marketinget végre nem csak „vevőfogó gépként”, hanem felelős vállalati funkcióként kezeljük, amelynek ugyanúgy van erkölcsi dimenziója, mint pénzügyi eredménye. Erről szól az etikus marketing – és ha komolyan gondolod a vállalkozásodat, ez nem opcionális extra, hanem stratégiai döntés.

Mit értünk etikus marketing alatt?

Az etikus marketing nem „szép PR-szlogen”, hanem egy nagyon is gyakorlati szemlélet: hogyan reklámozol, hogyan kommunikálsz és hogyan kezeled a fogyasztókat úgy, hogy közben tiszteletben tartod a méltóságukat, a szabadságukat és a biztonságukat. Nem arról szól, hogy minden reklámot sterilre csiszolunk, és félünk bármilyen erősebb állítástól. Sokkal inkább arról, hogy nem mész át abba a zónába, ahol már manipulálsz, elhallgatsz fontos információkat vagy tudatosan kihasználsz egy sérülékeny élethelyzetet. Én négy alapelvre szoktam bontani az etikus marketinget. Az első az őszinteség: amit ígérsz, azt tudja is a termék vagy szolgáltatás. Nem „csak egyszerűen fogalmaztál”, hanem ténylegesen megfelelt a valóságnak az állításod. A második az átláthatóság: érthetően kommunikálod az árat, a feltételeket, a kockázatokat és a korlátokat, nem apróbetűbe rejted mindazt, ami miatt a vevő másképp döntene. A harmadik a tisztelet: nem nézed hülyének az ügyfeledet, nem alázod meg, nem játszol rá tudatosan a bizonytalanságára vagy félelmeire úgy, hogy közben nincs valódi érték a terméked mögött. A negyedik a felelősség: tisztában vagy azzal, hogy a reklámjaidnak társadalmi hatása van – ahogy kommunikálsz a gyerekekről, a nőkről, a pénzről, a testképről vagy akár a sikerről, az formálja az emberek gondolkodását. Ha ezeket az elveket beemeled a marketingrendszeredbe, akkor már nem csak jogszabályoknak való megfelelésről beszélünk, hanem egy belső vállalati értékrendről, ami hosszú távon meghatározza, milyen márkát építesz.

A bizalom, mint az etikus marketing gazdasági alapja

A legtöbb vállalkozó fejében még mindig él az a téves gondolat, hogy az etika és a profit egymás ellenfelei. Az a kép él bennük, hogy ha „túl korrekt” akarsz lenni, akkor lemaradsz a versenyben azokhoz képest, akik hangosabbak, agresszívebbek, bátrabban feszítik a határokat. Rövid távon ez néha valóban így néz ki: aki túlígér, aki elhallgat bizonyos információkat, aki direkt rájátszik a vevő félelmeire, az a következő hónapban lehet, hogy jobb számokat produkál, mint az, aki visszafogottabb. Hosszú távon viszont a bizalom az a tényező, ami eldönti, kinek marad meg az ügyfél, hova tér vissza, kit ajánl tovább. Nemzetközi kutatások rendre azt mutatják, hogy a fogyasztók jelentős része nem csak egyszer vásárol, hanem referenciapontként tekint egy márkára: ha megbízik benne, akkor hajlandó újra és újra nála költeni, sőt, ismerőseinek is javasolja. A bizalom azonban nem abból születik, hogy szépen hangzó értékeket írsz a „Rólunk” menüpontba, hanem abból, ahogyan viselkedsz, amikor senki nem lát: mennyire veszed komolyan a panaszkezelést, mit csinálsz, ha hibázol, mennyire egyenes a kommunikációd, amikor valami nem sikerül. A márka hírneve a mai közösségi médiás világban percek alatt tud sérülni, és évekig tart helyrehozni. Egy etikus marketingre épülő márka ugyanakkor olyan reputációt épít, amely válsághelyzetben is tartja magát, mert a közönség tudja: itt nem csak a profit számít, hanem az is, hogyan bánnak az emberekkel.

Etika a marketingstratégiában: tervezéstől a kampányig

Az etikus marketinget sokan kampányszinten próbálják értelmezni: „csináljunk egy szép CSR-kampányt”, „tegyünk ki egy posztot a fenntarthatóságról”, „írjuk rá a csomagolásra, hogy zöld”. Ezzel az a gond, hogy ha a stratégiai gondolkodásban nincs jelen az etika, akkor ez az egész jó esetben üres gesztus, rosszabb esetben cinikus zöldre mosás lesz. A stratégiai szint ott kezdődik, hogy milyen terméket fejlesztesz, kinek szánod, milyen problémát oldasz meg vele, és hogyan árazod be. Etikus-e például olyan célcsoportot megcélozni agresszív üzenetekkel, amely súlyos anyagi bizonytalanságban él, miközben a terméked valójában nem segít érdemben rajtuk, csak további eladósodáshoz vezet? Etikus-e egy „befektetési csodamegoldást” úgy kommunikálni, hogy a kockázatokról alig ejtesz szót, de a hozamokat minden második mondatban hangsúlyozod? A termékstratégia mellett a pozicionálásnál is megjelenik az etika: milyen érzelmekre játszol rá, milyen társadalmi mintákat erősítesz, mennyire építesz a hiányérzetre, félelemre, szégyenre. Nem azt mondom, hogy nem lehet erős érzelmekkel dolgozni – a reklám erről is szól –, de a kérdés az, hogy van-e mögötte arányérzék és felelősség. Ezen a ponton a marketinges és a cégvezető közös felelőssége, hogy ne csak az legyen a kérdés, „mitől fog jobban konvertálni a kampány”, hanem az is, hogy „ezzel milyen irányba toljuk a vevőink gondolkodását és döntéseit”.

Sérülékeny fogyasztók és felelős célcsoportkezelés

A fogyasztó nem homogén tömeg. Másképp dönt egy jól kereső, pénzügyileg stabil vevő, mint egy olyan ember, aki hónapról hónapra él, hitelből él, vagy érzelmileg nagyon megterhelt időszakon megy keresztül. Az etikus marketing itt válik igazán kényes területté. Tegyük fel, hogy egy agresszíven kommunikáló „gyors meggazdagodást ígérő” online képzésed van. A hirdetéseidben 8–12 hét alatti anyagi függetlenséget ígérsz, miközben pontosan tudod, hogy az esetek döntő többségében ez nem fog megvalósulni. A célzást pedig olyan emberekre állítod be, akik alacsony jövedelemmel, kevés megtakarítással és erős pénzügyi szorongással élnek. Ez jogilag lehet, hogy még éppen belefér, etikai szempontból viszont arról van szó, hogy tudatosan rájátszol egy sérülékeny helyzetre, és olyan döntés felé tolod őket, amely növelheti a problémáikat. Hasonló dilemmák jelennek meg a gyerekeket célzó reklámoknál, a gyorshiteleknél, a szerencsejáték kommunikációnál vagy akár egyes étrend-kiegészítők marketingjénél. A kérdés itt az, hogy vállalkozóként felveszed-e azt a szemüveget, hogy „ha a saját családtagom lenne a célcsoportban, akkor is így reklámoznám-e ezt a terméket”. Ha a válaszod őszintén az, hogy igen, akkor jó úton jársz. Ha az az érzésed, hogy „azért ez már túlzás lenne”, akkor valószínűleg etikai határt léptél át. A felelős célcsoportkezelés azt jelenti, hogy nem csak az alapján szegmentálsz, hogy hol van a legjobb konverziós arány, hanem azt is figyelembe veszed, hogy kiknek az életére milyen hatással lesznek a kampányaid.

Digitális etika, adatvédelem és átlátható adatkezelés

Az online marketing ma döntően adatokra épül: mérjük a kattintást, a megtekintést, a kosárértéket, az e-mail megnyitást, a remarketing listákat, a vásárlói útvonalakat. Ezzel önmagában nincs gond; sőt, egy jól felépített mérési rendszer hatékonyabbá teszi a marketinget és csökkenti a pazarlást. A probléma ott kezdődik, amikor a vállalkozó vagy az ügynökség úgy érzi, mindent szabad, amit a technika lehetővé tesz. A felhasználó szinte soha nem érti pontosan, mi történik a háttérben az adataival: mit rögzít róla az oldal, hová kerülnek az információk, mire használják fel, mekkora ideig tárolják. A GDPR éppen ezért próbálja védeni a fogyasztót, de a jogszabály önmagában nem oldja meg a bizalmi problémát. Etikus szinten az a kérdés, hogy tudsz-e úgy adatot gyűjteni, hogy közben a felhasználó érti, miért jó ez neki, és lehetősége van érdemben nemet mondani. Nem etikus például úgy kérni hozzájárulást a hírlevélhez vagy a cookie-khoz, hogy a „nem” opciót elrejted, szinte láthatatlanra színezed, vagy úgy fogalmazod meg, hogy a többség reflexből a „jó, hagyjuk” verziót fogja választani. Ugyanígy gond a túlgyűjtés: ha a szolgáltatásodhoz bőven elég lenne az e-mail cím és a keresztnév, akkor nincs rendben, ha születési dátumot, pontos címet, telefonszámot, iskolai végzettséget is bekérsz, csak „hátha egyszer jól jön”. Az etikus digitális marketing abból indul ki, hogy az adat nem a cég tulajdona, hanem egy bizalmi letét, amelyet addig és úgy használhatsz, amíg az ügyfél erre felhatalmazást ad – és ezt érti is, nem csak formálisan kipipálta.

Fenntarthatóság, greenwashing és hiteles környezeti üzenetek

Az elmúlt években a fenntarthatóság divattémává vált a marketingben. Sok vásárló tényleg odafigyel arra, hogy mit vesz, milyen csomagolásban, milyen környezeti hatással. Nemzetközi felmérések (például a Nielsen korábbi vizsgálatai) azt mutatják, hogy a fogyasztók jelentős része hajlandó felárat fizetni olyan termékekért, amelyekről azt érzékeli, hogy környezetileg felelősebben készülnek. A probléma az, hogy erre ráugrottak azok a cégek is, amelyek működése valójában alig változott, viszont a kommunikációjukat átszínezték zöldre. Greenwashingnak hívjuk azt, amikor egy vállalat a marketingjében fenntarthatónak mutatja magát, miközben a termelési, beszállítói vagy pénzügyi gyakorlataiban nincs valódi elmozdulás. Tipikus példa, amikor egy óriási, környezetileg megterhelő portfólióval rendelkező cég elindít egy „zöld” termékvonalat, és úgy kommunikál, mintha ezzel megváltotta volna a világot. Etikus megközelítésben fenntarthatóságról akkor érdemes beszélni, ha mérhető célokat tűzöl ki (például csomagolási hulladék csökkentése, energiafelhasználás optimalizálása, rövidebb beszállítói lánc), és ezekről rendszeresen beszámolsz. A marketing feladata ilyenkor nem az, hogy felnagyítsa a cég minimális erőfeszítéseit, hanem az, hogy érthetően elmagyarázza, milyen irányba halad a vállalkozás, milyen kompromisszumokat köt, és hol tart valójában az úton. Ha a fenntarthatóság csak kampánytéma, de nincs mögötte folyamat, akkor a fogyasztók előbb-utóbb úgyis rájönnek, és a bizalom esik szét – nem csak az adott „zöld” terméknél, hanem a teljes márkánál.

Influencer marketing, közösségi média és felelősség

Az influencer marketing az utóbbi évtized egyik legfontosabb eszköze lett, de etikai szempontból rengeteg akna van benne. A klasszikus reklámban a fogyasztó nagyjából tudja, hogy hirdetést lát. Egy Instagram-posztnál vagy TikTok-videónál sokan még mindig nem tudják egyértelműen megkülönböztetni, hogy az adott tartalom organikus vélemény vagy fizetett megjelenés. Ha egy véleményvezér úgy ajánl egy terméket, hogy közben nem jelöli egyértelműen a szponzorációt, az a gyakorlatban megtévesztő. Ugyanilyen probléma, amikor egy influencer olyan terméket reklámoz, amelynek célcsoportja gyerek vagy nagyon fiatal korosztály, miközben maga a termék – például gyorshitel, kripto-spekuláció, extrém diéta – kifejezetten kockázatos. Ráadásul ma már nem csak a tartalommal van gond, hanem azzal is, hogy sok „influencer” maga is hamis számokra épít: vásárolt követők, bot-hálózatok, manipulált elérés. Ez egyszerre etikai és üzleti probléma: a hirdető rossz adatokra alapoz, a fogyasztó pedig torzított képet kap arról, mennyire „népszerű” egy márka vagy termék. Etikus influencer marketing ott kezdődik, hogy a szponzorált tartalom jelölése egyértelmű (#reklám, #szponzorált), az együttműködő véleményvezér tényleg használja vagy legalábbis ismeri a terméket, és nem vállal be mindent csak a pénzért. Vállalkozóként pedig az a felelősséged, hogy ne csak az elérés alapján válassz influencert, hanem azt is nézd meg: milyen értékeket közvetít, hogyan viselkedik a közönségével, és vállalható-e hosszú távon a neve mellett a márkád.

Etikus vállalati kultúra felépítése

Az etikus marketing nem fog működni, ha csak a marketingosztály feladatának tekinted. Lehet, hogy össze tudsz rakni egy szép kampányt, de ha a vevő az ügyfélszolgálaton mást tapasztal, a boltban mást lát, a számlán mást olvas, mint amit ígértél, akkor az egész hiteltelenné válik. Etikus vállalati kultúrát építeni azt jelenti, hogy a cég belső működésében is ugyanazok az elvek érvényesülnek, amelyeket kifelé kommunikálsz. Ha tiszteletről beszélsz a vevők felé, de a kollégákkal kiabálsz, lekezelő hangnemben beszélsz, vagy hónapokat késel a kifizetésekkel, akkor a márka ígérete és a valóság között túl nagy lesz a szakadék. Praktikusan érdemes írásos etikai kódexet készíteni, amelyben nem csak általános frázisok szerepelnek, hanem konkrét helyzetekre is kitérsz: hogyan kommunikálunk panasz esetén, milyen ajánlatokat nem vállalunk el akkor sem, ha jól fizetnének, hogyan kezeljük az ügyféladatokat, milyen típusú kampányokat utasítunk el. Fontos, hogy a vezetés ne csak aláírja, hanem ténylegesen képviselje is ezt a kódexet, mert a munkatársak mindig azt figyelik, mit csinál a főnök, nem azt, mit ír a falon a plakát. A képzések, belső tréningek, rendszeres megbeszélések segítenek abban, hogy a csapat értse: az etikus működés nem „fék a növekedésen”, hanem stabilitást ad, csökkenti a konfliktusokat, támogatja a hosszú távú együttműködéseket. A fluktuáció is alacsonyabb ott, ahol a munkatársak érzik, hogy egy értelmes, tisztességes rendszerben dolgoznak, és nem kell minden nap kompromisszumokkal együtt élniük.

Gyakorlati etikus marketing akcióterv magyar KKV-knak

A legtöbb magyar mikro- és kisvállalkozó nem multinacionális etikai kódexeket akar olvasni, hanem azt szeretné tudni: „oké, de mit csináljak holnaptól másként?”. Érdemes lépésről lépésre haladni, nem kell egy hét alatt „tökéletes” céget építeni, mert ilyen úgy sincs. Az alábbi akcióterv kiindulópontként használható:

• Írj össze egy őszinte listát azokról a marketinggyakorlatokról, amelyekkel kapcsolatban már most is érzed, hogy nem vagy teljesen nyugodt (túlzó ígéret, félreérthető akció, agresszív upsell, stb.). Ezeket tedd „stop” listára.
• Nézd végig a weboldalad és a hirdetéseid szövegét: minden állítás mögé tudsz-e tenni valós teljesítményt. Amit nem, azt módosítsd vagy töröld.
• Egyszerűsítsd és tisztítsd az árkommunikációt: legyen egyértelmű, mit kap a vevő, mennyiért, milyen feltételekkel, mik a határidők, vannak-e extra díjak.
• Vizsgáld felül az adatgyűjtést: gyűjtesz-e olyan adatot, amelyre valójában nincs szükséged. Ha igen, hagyd abba, és kommunikáld érthetően, mire használod a maradék adatokat.
• Készíts rövid, 1–2 oldalas etikai irányelvet a cégre: milyen típusú kampányokat nem vállalsz el, hogyan kommunikálsz krízishelyzetben, hogyan kezeled a panaszokat.
• Ha ügynökséggel dolgozol, beszéljétek át külön azt, mi fér bele etikailag, és mi nem. Nem csak eredményt, hanem működési elveket is vegyetek bele a megállapodásba.

Azoknak a vállalkozóknak, akik szeretnének mélyebben érteni a fogyasztói döntések pszichológiájához, az online kampányépítés logikájához és a stratégiai gondolkodáshoz, jó támpont lehet a „Online Marketing és Pszichológia” című könyvem. Kifejezetten a magyar, tőkehiányos és sokszor pesszimista piacra íródott, és abban segít, hogy ne külföldi milliárdos cégek mintáit próbáld vakon másolni, hanem olyan rendszert építs, amely a te vevőid gondolkodásához és lehetőségeihez illeszkedik.

„A jó marketing nem az, amikor ráerőltetsz valamit az emberekre, hanem az, amikor segítesz nekik felelősen dönteni – és közben tiszta lelkiismerettel tudod eltenni a pénzt.” – Dajka Gábor

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha lecsupaszítjuk az egész témát, a végén mindig ugyanoda érünk vissza: milyen ember vagy vállalkozóként. Ha belül az a hozzáállásod, hogy „bármi áron legyen forgalom”, akkor bármilyen cikket olvashatsz az etikus marketingről, a gyakorlatodban úgyis meg fog jelenni a kiskapu-keresés, az önigazolás és a hárítás. Ha viszont elfogadod, hogy a vevőid nem csak pénztárcák, hanem emberek, akkor egyszerűen nem fog beleférni, hogy szándékosan félrevezesd őket. Sokan ott rontják el, hogy az etikát valami puha, „érzékeny”, idealista dolognak tekintik, miközben a legkeményebb üzleti logikáról szól. Ha eljátszod a bizalmat, azt nem fogod se Google Ads-szel, se Facebook-hirdetéssel, se zseninek kikiáltott tinédzser gurukkal visszahozni. Lehet, hogy egyszer-kétszer megtolod a bevételt agresszív, határeset kampányokkal, de közben olyan mértékben amortizálod a márkádat, hogy pár év múlva azon kapod magad: magyarázkodnod kell, miért pont tőled vegyen az, aki egyszer már csalódott. Nem érdekel, ki mit mond: hosszú távon az a cég marad talpon, amelyik nem csak ügyesen reklámoz, hanem képes saját magával is szembe nézni. Etikus marketinget építeni nem azt jelenti, hogy soha nem hibázol, hanem azt, hogy amikor hibázol, nem menekülsz előre újabb, hangosabb kampányokkal, hanem odaállsz, kijavítod és tanulsz belőle. Vállalkozóként a te felelősséged, hogy milyen mintát viszel be a piacra. Vagy erősíted a bizalmat a marketingben, vagy tovább rombolod. Nincs köztes állapot.

„Ha zavar, hogy etikai keretek között kell marketinget csinálnod, nem a keretekkel van baj, hanem azzal, amit el szeretnél adni.” – Dajka Gábor

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha az etikus marketing mögött álló pszichológiai és médiamechanizmusokat jobban szeretnéd érteni – álhírek, online bántalmazás, manipulatív reklámok szemszögéből –, érdemes megnézned a következő műsort:

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Röviden: mi az etikus marketing lényege?

Az etikus marketing lényege, hogy a marketingtevékenységed során tiszteletben tartod a vevőid méltóságát, szabadságát és biztonságát. Nem használsz tudatosan megtévesztő állításokat, nem hallgatsz el fontos információkat, nem játszol rá olyan módon a félelmekre, sérülékeny helyzetekre, amely hosszú távon ártana az ügyfeleidnek. Őszinte, átlátható, érthető kommunikációra törekszel, és vállalod, hogy amit ígérsz, azt a terméked vagy szolgáltatásod teljesíti is. A cél nem az, hogy „szent” legyél, hanem az, hogy tisztességesen, hosszú távon gondolkodva építs profitábilis vállalkozást.

Nem lesz drágább a cégemnek, ha etikus marketingre állok át?

Rövid távon valóban tűnhet úgy, hogy az etikus marketing „drága”: nem vállalsz el bizonyos típusú kampányokat, visszafogod a túlzó ígéreteket, esetleg lemondasz néhány olyan bevételi forrásról, amelyet ugyan el lehetne érni, de árának érzed a lelkiismeret-furdalást vagy a reputációs kockázatot. Hosszú távon viszont pont az ellenkezője történik: kevesebb lesz a csalódott ügyfél, csökken a panaszok száma, könnyebben tudsz újraértékesíteni a meglévő vevőidnek, és jobban működik az ajánlás alapú növekedés. A marketingköltséged egységnyi bevételre vetítve általában csökken, mert nem kell folyamatosan „tűzoltani” a bizalmi válságokat. Ezt vállalkozói tapasztalatból mondom: a tisztességesen épített márkák stabilabban, kiszámíthatóbban növekednek.

Mit jelent az etikus marketing a magyar, árérzékeny piacon?

A magyar piac sajátossága, hogy erősen árérzékeny, sok a negatív tapasztalat a „rábeszélős” értékesítőkkel, a félkész szolgáltatásokkal és a rövid távú, csak akciókra épülő kampányokkal. Emiatt az emberek bizalmi szintje alacsonyabb, mint sok nyugat-európai országban. Etikus marketing itt azt jelenti, hogy nem lépsz rá még egyet erre a sebre, hanem éppen ellenkezőleg: megpróbálod helyreállítani a bizalmat. Nem próbálsz „trükkös” konstrukciókat ráerőltetni a vevőre, hanem világosan elmagyarázod, miből van a bevételed, miért annyi az ár, amennyi, és mit vállalsz pontosan. Nem teszel olyan ígéretet, amit egy magyar mikro- vagy kisvállalkozó realitásaiban esélytelen betartani. Ha ezt következetesen képviseled, a magyar vevő is értékelni fogja, hogy végre valaki nem nézi gyereknek.

Mit tegyek, ha eddig elég agresszíven hirdettem, és vissza akarok venni?

Először is, ne bántsd magad túlzottan azért, amit korábban csináltál – a lényeg az, hogy most más irányba szeretnél menni. Gyakorlatban érdemes egy auditot tartani: nézd át a jelenlegi kampányaidat, szövegeidet, landing oldalaidat, és jelöld meg, hol érzed azt, hogy túlzásba vitted az ígéreteket vagy a nyomást. Ezeknél vagy fogalmazz újra, vagy szüntesd meg a kampányt. Kommunikálhatod kifelé is, hogy a márka szemléletet vált, és hangsúlyozhatod az átláthatóságot, a reális elvárások kialakítását. Belső szinten készíts egy rövid etikai irányelvet, amelyhez a jövőbeni kampányokat igazítod. Ha kell, vonj be olyan szakembert, aki nem csak technikailag, hanem szemléletmódban is tud segíteni. A lényeg, hogy következetesen építsd az új irányt; a piac látni fogja a különbséget.

Mi köze az etikus marketingnek a fogyasztói pszichológiához?

A marketing alapvetően pszichológiai mechanizmusokra épül: figyelmet kér, érzelmekre hat, döntéseket befolyásol. Etikus szempontból az a kérdés, hogy ezt mire használod. Lehet ugyanazt a pszichológiai tudást arra használni, hogy ráerőltess valamit az emberekre, és arra is, hogy segíts nekik tisztábban látni a helyzetüket és felelősebben dönteni. Ha érted, hogyan működik a figyelem, a megerősítési torzítás, a társas bizonyíték vagy a veszteségtől való félelem, akkor tudsz úgy kampányt építeni, hogy közben nem lépsz át bizonyos határokat. Ebben segít, ha nem csak technikában, hanem önismeretben és pszichológiai alapokban is fejleszted magad – pontosan azért írtam meg az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvet, hogy egy magyar vállalkozó vagy marketinges is érthetően lássa ezeket az összefüggéseket.

Források

• Deloitte – Global Marketing Trends jelentések
• Nielsen – The Sustainability Imperative (2015)
• Ali et al. – Consumer Trust in Digital Brands: The Role of Transparency and Ethical Marketing (2025)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.