„Kezdőként melyik jobb?” – ezt a kérdést értem, mert természetes igény, hogy gyorsan szeretnél biztonságot találni. Csakhogy az online hirdetésben a „jobb” ritkán platformtól függ, sokkal inkább attól, milyen piacra lépsz, milyen ajánlatod van, és mennyire tudsz mérni. Ha ezt a három dolgot nem tisztázod, akkor a választás nem stratégia lesz, hanem ízlés. És az ízlés a hirdetési számlán drágán szokott kiderülni.
Én úgy közelítem meg: nem platformot választasz, hanem tanulási rendszert. A Google Ads általában ott erős, ahol már létezik kereslet, és az emberek aktívan keresnek megoldást. A Facebook Ads (pontosabban: a Meta hirdetési rendszere, ami Facebookon, Instagramon és más felületeken fut) jellemzően ott hoz eredményt, ahol a keresletet részben fel kell kelteni, vagy az embereket egy jobb ajánlatra, egy új szempontra, egy új termékkategóriára kell rávezetni. Kezdőként ez azért lényeges, mert teljesen más jellegű hibákat fogsz elkövetni a két platformon, és más jellegű tudást fogsz gyorsabban felszedni.
A másik félreértés: sokan azt gondolják, hogy a hirdetés a vállalkozás „külön része”. Mintha lenne termék, lenne értékesítés, lenne ügyfélszolgálat, és „valahol” lenne marketing. A valóságban a hirdetés a vállalkozás valóságtesztje. Ha rossz az ajánlat, ha gyenge a pozicionálás, ha nincs meg a minimálisan korrekt landing oldal, akkor a platform nem megjavítja, hanem felnagyítja a hibát. Ezért a jó kérdés nem az, hogy Facebook Ads vagy Google Ads, hanem az, hogy: melyik platformon tudod a leggyorsabban és a legolcsóbban ellenőrizni a feltételezéseidet. Kezdőként ez az egyetlen olyan szemlélet, ami megóv a „kipróbáltam, nem működik” csapdájától.
Hogyan születik a vásárlói szándék: keresés kontra görgetés
A Google Ads klasszikus terepe a keresés. Itt a felhasználó nem szórakozni jön, hanem megoldást találni. Ha valaki beírja, hogy „kazán javítás 0-24”, „könyvelő Budapest”, „cipő webshop ingyenes visszaküldés”, akkor egy adott pillanatban, egy adott problémára akar választ. Ezért mondom azt, hogy a Google sok esetben „keresleti alapú”. Nem kell túlbonyolítani: ha van keresés, akkor van piac, és a hirdetés feladata sokszor az, hogy ezt a keresletet jobb ajánlattal vagy jobb relevanciával elkapja.
A Meta (Facebook/Instagram) hirdetés ezzel szemben a feedben, sztorikban, videók között jelenik meg. A felhasználó itt többnyire nem azért van, hogy megoldást találjon, hanem hogy időt töltsön. Ez elsőre hátránynak tűnik, valójában lehetőség: itt nem a pillanatnyi keresésre ülsz rá, hanem figyelmet szerzel, és utána építed fel a megfontolást. Ez a folyamat lassabbnak látszik, de bizonyos üzleteknél stabilabb, mert nem csak a meglévő keresletből élsz. Kezdőként itt tanulod meg igazán, mit jelent kreatívval dolgozni, hogyan működik a vizuális inger, a társas bizonyíték, a félelem a rossz döntéstől, a kockázatcsökkentés.
Fontos: a két világ nem ellentét. Sok jó rendszer úgy néz ki, hogy a Meta hozza az első találkozást és az ismételt érintést (különösen videóval és rövid üzenetekkel), a Google pedig elkapja a már „felmelegített” érdeklődőt, amikor keresni kezd, vagy amikor összehasonlít. A kezdők tipikus hibája, hogy ezt vagy-vagy kérdésként kezelik, pedig a vállalkozói valóság inkább: mikor melyiknek van feladata. Ha ezt megérted, akkor a platformok nem egymás riválisai lesznek, hanem külön szerepű csatornák ugyanabban a rendszerben.
Kezdőként melyik platform tanít gyorsabban, és miért
Ha a „tanulási sebesség” a szempont, akkor két dolgot kell nézned: mennyire egyértelmű a felhasználói szándék, és mennyire tiszta a visszajelzés. A Google keresési kampányokban a szándék gyakran tisztább. A kulcsszó megmondja, hogy az ember mit akar. Ha a landing oldal és az ajánlat nincs teljesen félrement, akkor viszonylag gyorsan kapsz jelzést arról, hogy a piac hajlandó-e kattintani, és hajlandó-e konvertálni. Kezdőként ez megnyugtató, mert kevésbé érzed azt, hogy „sötétben tapogatózol”.
Ugyanakkor a Google Ads tanulási görbéje technikailag meredekebb lehet. Kulcsszókutatás, egyezési típusok, negatív kulcsszavak, licitstratégiák, hirdetésvariációk, bővítmények, minőségi jelzések – rengeteg apró döntés van, és ezek közül több olyan, amit rosszul beállítva nem csak gyengébb eredményt kapsz, hanem teljesen félre is viszed a költést. Ezt nem azért mondom, hogy elvegyem a kedved, hanem azért, hogy reálisan lásd: a Google-nél a „könnyű belépés” sokszor téves. Hirdetést indítani könnyű, jó rendszert építeni fegyelmet igényel.
A Meta felületét sok kezdő barátságosabbnak érzi, főleg mert vizuálisan épít, és a célzás logikája elsőre intuitív: érdeklődési körök, viselkedések, hasonmás közönség, remarketing. Viszont itt a visszajelzés sokszor kevésbé egyértelmű, mert a felhasználó nem keresett, csak „találkozott” veled. Emiatt könnyű rossz következtetést levonni. Például: magas a kattintás, de nincs vásárlás. Ilyenkor nem biztos, hogy a platform rossz, lehet, hogy az ajánlat túl korai a látogatónak, vagy a landing oldal nem ad elég bizalmi pontot, vagy az üzenet és a céloldal ígérete nincs összhangban. Meta hirdetésnél a kezdők leggyorsabban azt tanulják meg, hogyan kell közönséget és üzenetet összepárosítani, és hogyan kell kreatívokkal dolgozni. Ez később minden platformon pénzt ér.
Költség, licit, minőség: mi hajtja az árakat a két rendszerben
Mindkét platform aukciós elven működik: nem fix árat fizetsz, hanem verseny van a megjelenésért. Ettől kezdve a „mennyibe kerül” kérdés nem iparági átlagokból derül ki, hanem abból, hogy a te ajánlatod mennyire vonzó, a te hirdetésed mennyire releváns, és a te rendszered mennyire jól mér. A kezdők viszont gyakran úgy próbálnak büdzsét tervezni, mintha a hirdetés olyan lenne, mint egy nyomdai költség: egyszer fizetsz, és kész. Nem ilyen. A hirdetés költsége a piac visszajelzése.
A Google Ads-nél a keresési aukció egyik nagy tanulsága, hogy a megjelenés nem csak licit kérdése. A rendszer figyelembe veszi a relevanciát és a minőségi jelzéseket, és az sem mindegy, hogy a hirdetés és a landing oldal mennyire szolgálja a kereső szándékát. Kezdőként ebből egy gyakorlati következtetés jön: nem az nyer, aki a legtöbbet fizeti kattintásonként, hanem aki jobban illeszkedik a kereső igényéhez, és ezt a rendszer a teljesítményen keresztül „jutalmazza”. Ezért működik a Google jól akkor, ha tiszták a kulcsszavak, tiszta a landing oldal ígérete, és gyorsan meg tudod mutatni, hogy a látogató jó helyen jár.
A Meta rendszere is aukció, de a helyzet más: itt sokszor nem „probléma-megoldás” keresési pillanatban kapod el az embert, hanem figyelemért versenyzel. Emiatt a kreatív, a szöveg és az ajánlat első benyomása még nagyobb súlyt kap. Kezdőként ezt úgy érdemes felfogni, hogy a Meta nem azt kérdezi, „mit keresnek az emberek”, hanem azt, „mire reagálnak”. És mivel a feedben a verseny nagy, a gyenge kreatív és a középszerű ajánlat gyorsan drágulást hoz. A jó hír: kisebb büdzsével is lehet tanulni, ha nem egyetlen nagy kampányt indítasz, hanem kicsi teszteket. A rossz hír: ha nincs mérés, akkor a „teszt” csak költekezés lesz.
Amikor valaki azt mondja, „kevés pénzem van, akkor biztos a Facebook jobb”, én óvatos vagyok. Kevés pénznél nem platformot kell választani, hanem fókuszt. Egyetlen ajánlat, egyetlen konverziós cél, egyetlen mérési logika. Ha ezt tartod, akkor mindkét platformon lehet eredményt elérni. Ha nem tartod, akkor mindkettőn el lehet égetni a pénzt.
Mikor működik jobban a Facebook Ads, és mikor a Google Ads
A „melyik jobb” kérdést kezdjük el úgy kezelni, mint egy döntési feladatot. Nem kell túlbonyolítani, de legyen benne józan logika. Én három dimenziót nézek: a kereslet láthatóságát, a termék döntési idejét, és a kreatív erőt.
Ha a kereslet látható, a Google gyakran előnyben van. Ilyen a sürgős szolgáltatás (zárszerelő, vízvezeték), a „most akarom” típusú vásárlás (bizonyos pótalkatrészek, időpontra kötött ügyek), és az a B2B, ahol a döntéshozó konkrét megoldásra keres. A Google keresésben a felhasználó szándéka már „kint van az asztalon”. Ha te erre tiszta ajánlattal és korrekt oldalélménnyel érkezel, akkor a tanulási szakasz rövidül. Kezdőként ez azért jó, mert gyorsabban kapsz visszajelzést az ajánlatod valós piacképességéről.
A Meta ott szokott jobb lenni, ahol a kereslet nem mindig tudatos, vagy a terméknek erős vizuális, élethelyzet-alapú, identitás-alapú komponense van. E-kereskedelemnél (főleg impulzívabb kategóriákban), életmód termékeknél, edukációs szolgáltatásoknál, új márkáknál sokszor a Meta adja a leggyorsabb belépést, mert nem kell megvárnod, amíg az ember keresni kezd. Itt viszont nem „egy kattintás = vevő” logikában kell gondolkodni, hanem abban, hogy előbb érdeklődőt szerzel, aztán melegíted, és a bizalom növekedésével jön a vásárlás. Kezdőként ezt sokan türelmetlenségből elrontják, és túl hamar kérnek pénzt.
És van egy harmadik helyzet: amikor a két platform együtt adja a legjobb rendszert. Tegyük fel, hogy szolgáltatást árulsz, ahol a döntés nem azonnali, de a kereslet létezik. A Meta hozza a figyelmet és a bizalmi pontokat (videó, vélemények, rövid edukáció), a Google pedig elkapja azokat, akik közben rákeresnek a megoldásra vagy a márkádra. Ilyenkor a kérdés nem az, hogy melyik „jobb”, hanem az, hogy melyik milyen szerepet kap, és hogyan méred a hatásukat együtt.
Landing oldal és ajánlat: itt dől el, hogy a hirdetés pénzt keres-e
A kezdők 80 százalékánál nem a platform a gond. Az ajánlat és a landing oldal a gond. Ezt azért mondom ilyen nyersen, mert ez az a pont, ahol felesleges a platformokat hibáztatni. Ha a céloldal nem ad választ a legalapvetőbb kérdésekre, akkor bármilyen jó célzás és bármilyen ügyes licit mellett romlani fog a teljesítmény.
Mit jelent a „jó” landing oldal kezdő szinten? Nem dizájnversenyt. Azt jelenti, hogy az első képernyőn belül érthető: mit kínálsz, kinek, miért éri meg, és mi a következő lépés. Legyen világos, hogy miben vagy más, és mit kap a vevő. Legyen kockázatcsökkentés: garancia, visszaküldés, próbaverzió, első konzultáció, transzparens feltételek. Legyen bizonyíték: vélemények, számok, referenciák (ha nincs, akkor legalább folyamat és minőségbiztosítás). Legyen egyszerű konverzió: ne kérj 12 mezőt egy leadhez, ne kérj felesleges adatot, és legyen mobilon is gyors.
Google-nél a landing oldalnak még egy feladata van: illeszkednie kell a kereséshez. Ha valaki „ár” szóra keres, és te egy márkatörténettel fogadod, az nem relevancia. Meta-nál pedig a landing oldalnak össze kell zárnia azzal az ígérettel, amit a kreatív felépített. Ha a hirdetésed érzelmet kelt és nagy ígéretet tesz, majd a landing oldal száraz és óvatos, akkor szétesik a történet. Fordítva is: ha túl komoly problémára túl könnyed kreatívval mész, a kattintás lehet magas, de a bizalom alacsony.
Az ajánlat oldalon pedig van egy egyszerű szabály: kezdőként ne a teljes portfóliót hirdesd. Egy termék, egy csomag, egy szolgáltatáscsomag, egy fő probléma. Ha mindent hirdetsz, semmit nem tanulsz. A platform nem tudja, mit keressen a közönségedben, te pedig nem tudod, mi működött. Dajka Gábor tapasztalata szerint a kezdő hirdetők leggyorsabb javulása akkor történik meg, amikor a „mindent eladunk mindenkinek” gondolkodás helyett egyetlen értékígéretet vállalnak fel, és azt mérik ki rendesen.
Mérés és attribúció: a kezdők legdrágább vakfoltja
Ha van egy terület, ahol a kezdők túl gyorsan akarnak „kész lenni”, az a mérés. Pedig mérés nélkül az online hirdetés nem marketing, hanem remény. És reményre nem lehet büdzsét építeni. A mérésnek nem az a célja, hogy szép grafikonokat nézz, hanem az, hogy döntést tudj hozni: mit állíts le, mit tarts meg, mit fejlessz, és hova tegyél több pénzt.
Kezdő szinten a minimum: legyen egy konverziós cél (vásárlás, űrlap, időpontfoglalás, hívás), és legyen hozzá tiszta követés. Google esetén ez többnyire a konverziókövetés logikája, Meta esetén pixel és/vagy szerveroldali megoldás. Nem kell rögtön mindent tökéletesen automatizálni, de az alapot nem lehet megspórolni. Mert ha nincs mérés, akkor a platformok optimalizációs algoritmusai is rossz jelzéseket kapnak. Például: ha csak kattintást mérsz, akkor a rendszer kattintásra fog optimalizálni. Nem vásárlásra. Ezt sok kezdő nem hiszi el, aztán csodálkozik, hogy „jön a forgalom, de nincs pénz”.
Az attribúció pedig azért nehéz téma, mert a valóság nem lineáris. Az ember nem úgy vesz, hogy meglátja a hirdetést, kattint, vásárol, kész. Sokszor több érintés van: látott egy videót, később rákeresett, közben olvasott véleményeket, majd egy remarketing hirdetésnél kattintott. Ha te ezt egyetlen platformnak akarod „odaadni”, akkor téves következtetést fogsz levonni. Kezdőként a legjobb, amit tehetsz: egyszerűsítesz. Egy kampánycél, egy fő csatorna, tiszta UTM jelölések (ahol releváns), és a saját bevételi adataid rendszeres visszanézése. Ha webáruházad van, nézd termékszinten is a megtérülést. Ha szolgáltatásod van, nézd lead minőségen és lezáráson keresztül.
És itt jön egy kényelmetlen mondat: a platformok riportjai önmagukban nem a valóság. Hasznosak, de nem szentírás. A kezdő hirdető akkor lép szintet, amikor megtanulja a platformadatot összeolvasni a saját üzleti adatával: árbevétel, árrés, visszatérő vásárlás, ügyfél-élettartam. Aki ezt nem teszi meg, az könnyen „jó számokat” vesz, és közben rossz üzletet futtat.
Gyakori hibák: miért „nem működik” a hirdetés valójában
Sokszor hallom: „próbáltam Facebookot, nem hozott semmit” vagy „a Google túl drága”. Ezek mögött gyakran ugyanaz a néhány hiba áll. Nem azért írom le őket, hogy számonkérő legyek, hanem azért, mert ha ezt a listát végignézed, lehet, hogy rájössz: nem platformproblémád van, hanem rendszerproblémád. És a rendszer javítható.
- Nincs egyetlen, világos cél. Egyszerre akarsz követőt, leadet, vásárlást, márkaépítést. A rendszer nem tud mire optimalizálni, te nem tudod mit mérsz.
- Túl sok célcsoport egyszerre. Kezdőként ez általában azt jelenti, hogy nem tanulsz, csak szórsz.
- Nem illeszkedik a hirdetés ígérete a landing oldalhoz. Magas kattintás, alacsony konverzió.
- Gyenge ajánlat, túl magas súrlódás. Túl drága, túl bonyolult, túl kevés bizalmi pont.
- Nincs kockázatcsökkentés. Garancia, próba, visszaküldés, átláthatóság hiányzik.
- Rosszul választott kampánycél. Forgalomra optimalizálsz, miközben vásárlást vársz.
- Nem megfelelő kreatív mennyiség. Egy-két hirdetéssel akarsz „megállapítani valamit”.
- Rosszul kezelt költségkeret. Túl kicsi a tanuláshoz, vagy túl nagy és kontroll nélkül ég.
- Nincs negatív kulcsszó (Google-nél). A keresési forgalom félremegy.
- Nincs utókövetés. Lead van, értékesítés nincs, mert nincs folyamat, nincs gyors reakció, nincs rendszeres visszahívás.
A fenti hibák közül több nem technikai, hanem vezetői. Dajka Gábor tapasztalata szerint a hirdetés azért tűnik sokszor „bonyolultnak”, mert kényszerít arra, hogy kimondj döntéseket: kinek adsz ajánlatot, milyen áron, milyen feltételekkel, milyen bizonyítékkal, és milyen ütemben. Ha ez nincs meg, akkor a hirdetés csak felszínre hozza, hogy a vállalkozás nem döntött el valamit. A jó hír: ha eldöntöd, és rendesen megméred, akkor a hirdetés nem ellenség lesz, hanem kontrollált növekedési eszköz.
30 napos induló terv: hogyan építsd fel a tanulást, nem csak a kampányt
Kezdőként a legnagyobb előnyöd az, hogy még nincs túl sok „berögzült igazságod”. Ezt használd ki. Az első 30 nap nem arról szól, hogy világrekordot döntesz, hanem arról, hogy felépítesz egy kis, mérhető rendszert. Én ezt a következő logikával szoktam javasolni: először alapok, aztán egyetlen teszt, végül finomítás és skálázás. Ha ezt tartod, akkor nem fogsz össze-vissza ugrálni, és meglesz az a minimális adatod, amire döntést lehet alapozni.
1–7. nap: alapok
Rendbe teszed az ajánlatot (egy termék/csomag), rendbe teszed a landing oldalt (érthetőség, bizalom, kockázatcsökkentés), és beállítod a mérést. Ha ez nincs meg, ne indíts kampányt. Nem büntetésből, hanem pénzügyi józanságból.
8–14. nap: egyetlen teszt
Válassz egy platformot. Ha van egyértelmű kereslet, kezdd Google kereséssel. Ha vizuális terméked van, vagy edukálnod kell a piacot, kezdd Meta-val. Indíts 1–2 kampányt, kevés hirdetéscsoporttal, világos konverziós céllal. Készíts legalább 3–5 kreatív variációt (Meta esetén vizuál is), Google-nél 2–3 hirdetésváltozatot és rendes kulcsszólistát negatívokkal.
15–21. nap: döntés
Nem „érzésből”, hanem a konverziós adatok alapján. Itt jön a fegyelem: ami gyenge, azt javítod vagy leállítod. Ami erős, azon bővítesz. Kezdőként a legdrágább szokás az, amikor a rossz kampányt „hátha megjavul” alapon futtatod.
22–30. nap: skálázás és stabilizálás
Ha van működő hirdetés és működő ajánlat, akkor jöhet a második csatorna. Tipikusan: Meta mellé Google, vagy Google mellé Meta remarketing. Ekkor már nem a platformok összehasonlítása a cél, hanem a rendszer építése: legyen stabil ügyfélszerzési útvonalad.
| Helyzet | Első platform (kezdőként) | Második lépés |
|---|---|---|
| Az emberek aktívan keresnek rád | Google keresési kampány | Meta remarketing és videós bizalomépítés |
| Új termék, kevés keresés, vizuális kategória | Meta hirdetések | Google márkakeresés és összehasonlító kulcsszavak |
| B2B, hosszabb döntési idő | Google (szűk, szándékos kulcsszavak) | Meta tartalom alapú melegítés és retarget |
A táblázat nem „szabály”, inkább gondolkodási fogódzó. A lényeg: kezdőként nem a platformok minden funkcióját kell megértened, hanem azt a minimális rendszert, ami pénzügyileg és döntési szinten is értelmezhető. Ha ez megvan, onnantól a finomságok már nem fogják szétszórni a figyelmedet.
Mikor érdemes kampánykezelőt megbízni, és mikor jobb, ha te tanulod meg
A kampánykezelő kérdése kényes, mert sokan szélsőségekben gondolkodnak: „majd megoldja a szakember” vagy „mindent én csinálok”. Én ezt befektetői szemmel nézem: a kérdés az, hogy a szakértő díja és a jobb teljesítmény együtt növeli-e a vállalkozásod profitját, vagy csak kényelmet veszel. A kényelem is lehet jó döntés, de tudni kell, hogy azt veszed.
Kezdő vállalkozónál gyakori, hogy nincs még elég adat, nincs még stabil ajánlat, nincs még rendes landing oldal. Ilyenkor kampánykezelőt megbízni olyan, mintha egy profi sofőrt ültetnél egy autóba, aminek a motorja bizonytalan. Lehet, hogy jobban vezet, de nem fogja megjavítani a motort. A hirdetés csak a felszín. Ha a termék, az ár, a szolgáltatásminőség, az értékesítési folyamat nincs rendben, akkor a kampánykezelő sem fog csodát tenni. Viszont tud abban segíteni, hogy ne égess el feleslegesen pénzt, és gyorsabban eljuss oda, ahol már valódi optimalizációról beszélünk.
Én azt mondom: kampánykezelő akkor éri meg igazán, ha az alábbiak közül több igaz rád:
- Van validált ajánlatod, ami organikusan vagy ajánlásokból már elad.
- Tudsz mérni, és van legalább minimális konverziós adatod.
- Van büdzséd tesztekre, nem csak „utolsó pénzből” próbálkozol.
- Időhiányban vagy, és a saját óradíjad üzletileg magasabb, mint amit a kampánykezelő felé fizetsz.
- Skálázni akarsz, és nem fér bele, hogy a tanulási szakasz hónapokig tartson.
Ha ezek közül kevés igaz, akkor én gyakran azt javaslom: tanuld meg az alapokat annyira, hogy tudd, mit vársz a kampánykezelőtől. Nem azért, hogy „okosabb legyél nála”, hanem hogy üzleti partnerként tudd kezelni. Dajka Gábor tapasztalata szerint az ügynökségi csalódások jelentős része nem szakmai hiba, hanem elvárás- és célzavar: a vállalkozó nem tudja megfogalmazni, mit tekint sikernek, az ügynökség pedig kampányszámokat hoz üzleti eredmény helyett. Ha ezt a szakadékot áthidalod, akkor a kiszervezés valódi gyorsító lehet.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Én nem szeretem a „Facebook vagy Google” vitákat, mert ugyanazt látom mögöttük, amit az üzleti terv sablonoknál: a vállalkozó biztonságot keres egy külső eszközben, miközben a valódi biztonság belül van, a gondolkodásban és a mérésben. A platform nem fogja kitalálni helyetted, kinek adsz értéket, miért fizetnének, és mitől bíznának benned. A platform csak felnagyítja, amit csinálsz. Ha jó, akkor gyorsabban nősz. Ha rossz, akkor gyorsabban tanulsz. Ha pedig mérés nélkül csinálod, akkor gyorsabban költesz, de nem biztos, hogy tanulsz.
Ha kezdő vagy, én azt kérem tőled: ne platformban gondolkodj, hanem döntésekben. Egy ajánlat. Egy cél. Egy mérési logika. Egy teszt. Aztán még egy. És csak utána skálázz. Ez konzervatívnak hangzik, de a tapasztalatom szerint ez az, ami a legtöbb mikro- és kisvállalkozót megóvja attól, hogy a hirdetésből egy drága hobbiprojekt legyen.
„A hirdetés nem arra való, hogy megnyugtasson, hanem arra, hogy igazat mondjon. Ha ezt elfogadod, a reklám nem stressz lesz, hanem vezetői kontroll.” – Dajka Gábor
És még valami, amit kevesen mernek kimondani: nem baj, ha az első kampányod nem hoz profitot. Akkor baj, ha nem hoz tanulságot. A vállalkozói munka nem az, hogy mindig igazad van, hanem az, hogy gyorsan észreveszed, amikor nincs, és korrigálsz. Aki ezt megtanulja, annak mindegy, hogy Facebook Ads vagy Google Ads: mindkettőt eszközként fogja használni, nem kapaszkodóként.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Kezdőként mennyi pénzzel érdemes elindulni Facebook Ads vagy Google Ads kampánnyal?
Nincs univerzális szám, mert a piac és a verseny határozza meg. Kezdőként inkább azt nézd: mennyi pénzt tudsz úgy elkölteni 2–4 hét alatt, hogy közben nem pánikolsz, és végig tudod csinálni a mérést és a finomítást. Ha túl kicsi a büdzsé, nem lesz elég adat. Ha túl nagy, és nincs rendszer, gyorsan elfolyik. A jó induló összeg az, ami tanulásra elég, és nem veszélyezteti a működést.
Mi a különbség a „keresési” és a „közösségi” hirdetés között üzleti szemmel?
Keresésnél az ember sokszor problémát akar megoldani, tehát a szándék direktebb. Közösségi felületen a figyelemért versenyzel, így a kreatív és a melegítés szerepe nagyobb. Üzleti szemmel ez azt jelenti: keresésnél gyorsabb lehet a konverzió, közösségi felületen pedig gyakran jobb a márkaépítés és a visszatérő érintések rendszere.
Magyar piacon van valami sajátosság, ami befolyásolja a választást?
Igen. Sok magyar mikro- és kisvállalkozásnál szűk a büdzsé, és erős a türelmetlenség: gyors eredményt várnak. Emiatt gyakori, hogy túl hamar ítélik meg a csatornákat. A másik sajátosság a bizalmi deficit: sok kategóriában a vevő óvatos, összehasonlít, fél a rossz döntéstől. Ezért a kockázatcsökkentés, a vélemények és a transzparens feltételek a hazai piacon különösen sokat számítanak, platformtól függetlenül.
Ha csak egyet választhatok az elején, mi legyen a döntési szabály?
Ha a szolgáltatásod vagy terméked körül erős és egyértelmű a keresés, indulj Google kereséssel. Ha inkább figyelmet kell szerezned, vizuális terméked van, vagy edukálnod kell a piacot, indulj Meta hirdetéssel. De bármelyiket választod: az első cél a mérhető tanulás legyen, nem a tökéletes kampány.
