Figyelmi torzítás és marketing

Ha tetszik a cikk, akkor a könyvem is fog! És csak 5.775 Ft.

A viselkedéstudomány egyik fontos megállapítása, hogy az emberek figyelme korlátozott erőforrás, amely nem képes minden elérhető információ befogadására. A figyelmi torzítás, más néven attentional bias, azt jelenti, hogy bizonyos dolgokra nagyobb figyelmet fordítunk, míg másokat észre sem veszünk. Ez a jelenség különösen fontos a marketing világában, ahol a célzott figyelemirányítás alapvető eleme a vásárlói döntéshozatal befolyásolásának.

Mi az a figyelmi torzítás?

A figyelmi torzítás azt jelenti, hogy a körülöttünk lévő információkat nem egyenlő módon dolgozzuk fel. Bizonyos ingerek, mint például egy hirtelen mozgás, hangos zaj, vagy akár az éhségérzet, automatikusan nagyobb figyelmet kapnak. Ezek az ösztönös reakciók mélyen gyökereznek az evolúciós túlélési mechanizmusainkban, amelyek segítenek gyorsan reagálni a potenciális veszélyekre.

Ezzel szemben agyunk „figyelmen kívül hagy” sok más információt, amelyek kevésbé sürgősnek vagy fontosnak tűnnek, még akkor is, ha a döntéshozatal során hasznosak lennének. A figyelmi torzítás következménye, hogy nem mindig a leglogikusabb vagy legjobban alátámasztott döntéseket hozzuk meg – hanem inkább azokat, amelyek a figyelmünk fókuszába kerülnek.

Kísérlet a figyelmi torzításra

Az egyik legismertebb kísérlet, amely rávilágít a figyelmi torzítás működésére, egy vizuális feladat volt, ahol a résztvevőknek gyorsan változó képek közül kellett észrevenniük meghatározott tárgyakat. A kutatók észrevették, hogy a résztvevők sokkal gyorsabban reagáltak és pontosabban azonosították azokat a tárgyakat, amelyek valamilyen érzelmi töltettel rendelkeztek, például egy mosolygó arcot, mint az érzelmileg semleges objektumokat, például egy széket vagy egy autót. Ez a kísérlet bizonyította, hogy a figyelem gyakran érzelmi alapú prioritásokat követ.

Hogyan használja a marketing a figyelmi torzítást?

A marketingesek jól ismerik a figyelmi torzítás mechanizmusait, és célzott stratégiákat alkalmaznak a vásárlók figyelmének megragadására és irányítására. Íme néhány konkrét példa:

  1. Vizuális figyelemirányítás: Az üzletek berendezése és a polcok elrendezése tudatosan épít a figyelmi torzításra. A szemmagasságban elhelyezett termékek – gyakran a legjobban eladható vagy legnagyobb haszonnal értékesíthető árucikkek – a vásárlók figyelmének középpontjába kerülnek. Az angol mondás szerint: „Eye level is buy level”, azaz „ami szemmagasságban van, az vásárlási szint is”.
  2. Reklámok érzelmi töltete: A reklámokban gyakran használnak figyelemfelkeltő színeket, hangokat, illetve vonzó személyeket, hogy maximalizálják a figyelmi torzítást. Egy 2020-as tanulmány kimutatta, hogy a vizuálisan és érzelmileg gazdag reklámok 35%-kal nagyobb eséllyel kerülnek a fogyasztók figyelmének középpontjába, mint a semleges, információalapú hirdetések.
  3. A kassza környéki termékelhelyezés: A szupermarketekben a kasszapultoknál elhelyezett termékek – például csokoládék, rágógumik – célzottan használják ki a figyelmi torzítást. Miközben az emberek sorban állnak, és figyelmük kissé lankad, az utolsó pillanatban kínált termékek megragadják a figyelmüket és gyakran impulzusvásárlást eredményeznek.

Figyelmi torzítás a digitális marketingben

A digitális térben a figyelmi torzítás talán még nagyobb szerepet játszik. A közösségi média platformokon, hírportálokon vagy online áruházakban a felhasználók napi szinten több száz vizuális ingerrel találkoznak. Az algoritmusok arra építenek, hogy az érzelmileg megmozgató tartalmak nagyobb valószínűséggel keltik fel az emberek figyelmét, és így hosszabb ideig tartják őket az oldalon. Az érzelmi töltetű hirdetések, például boldog embereket ábrázoló képek vagy izgalmas videók, jelentősen megnövelik annak esélyét, hogy a fogyasztók felfigyeljenek egy adott márkára vagy termékre.

Miért fontos megértenünk a figyelmi torzítást?

A figyelmi torzítás jelentős befolyást gyakorol mindennapi döntéseinkre, különösen a vásárlás területén. A figyelmünk korlátozott, és amit látunk vagy nem látunk, az nagyban befolyásolja, milyen termékeket választunk, milyen márkákra figyelünk fel, és végső soron milyen döntéseket hozunk meg. Egy 2019-es kutatás rámutatott, hogy a vásárlók 70%-a hoz impulzusvásárlási döntést csupán a vizuális ingerek és a termékelhelyezés alapján. Ez azt mutatja, hogy a figyelmi torzítás az egyik legerősebb befolyásoló tényező a fogyasztói viselkedésben.

Hogyan kerülhetjük el a figyelmi torzítás hatásait?

Míg a figyelmi torzítás egy természetes emberi reakció, tudatos figyelemmel mérsékelhető. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy döntéseinket gyakran az első benyomások, vizuális ingerek és érzelmi reakciók formálják. Az üzleti életben, például befektetési döntéseknél, különösen kritikus, hogy ne hagyjuk, hogy csak a figyelmünk középpontjába került információk határozzák meg döntéseinket. Érdemes megvizsgálni az alternatívákat és felmérni a teljes képet.

Ahogy Dajka Gábor, marketing szakértő is hangsúlyozza: „A marketingben a sikeres stratégia azon alapul, hogy pontosan megértjük, hogyan irányíthatjuk a fogyasztók figyelmét anélkül, hogy manipulálnánk őket. A figyelmi torzítás tudatos használata lehetőséget ad a márkáknak arra, hogy célzottan befolyásolják a vásárlói döntéseket, de mindezt etikus keretek között.”

Konklúzió

A figyelmi torzítás az emberi viselkedés egy alapvető jellemzője, amelyet a marketingesek ügyesen kihasználnak, hogy irányítsák a fogyasztók figyelmét. Azáltal, hogy megértjük, hogyan működik ez a mechanizmus, képesek lehetünk tudatosabban kezelni a vásárlói döntéseinket, és ellenállni a manipulációs taktikáknak. Ugyanakkor a marketingben a figyelmi torzítás tudatos és etikus alkalmazása segíthet abban, hogy a vállalatok hatékonyan elérjék célközönségüket, és növeljék értékesítéseiket.

Címkék:

Ha tetszett a cikk, és van 3 perced rám, akkor értékelj már a Google rendszerében, ezen a linken: https://share.google/Hq5qfKasR6pyY5bFq – köszönöm! 

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

7 jel, hogy rossz banknál vagy (és nem is tudsz róla)

7 jel, hogy rossz banknál vagy (és nem is tudsz róla)

A bankválasztás a legtöbb vállalkozónál úgy indul, hogy „legyen egy számlaszám”. Kapsz netbankot, kapsz bankkártyát, időnként bemész egy fiókba, és kész. A hitelt pedig tudatosan kerülöd, mert nem akarsz eladósodni, vagy egyszerűen nincs rá szükséged. Ezzel semmi gond nincs. A gond ott kezdődik, amikor a bankot továbbra is csak adminisztratív kötelezettségként kezeled, miközben a céged...
Hitel nélkül is számít a bank: itt bukik el a legtöbb cég

Hitel nélkül is számít a bank: itt bukik el a legtöbb cég

A legtöbb vállalkozó fejében a bank egy „szükséges admin” kategória: kell egy céges bankszámla, legyen egy bankkártya, menjenek át az utalások, kész. Hitelről nem is akarsz hallani, mert vagy nincs rá szükséged, vagy nem szeretsz kockáztatni, esetleg egyszerűen rossz élményed volt korábban. Érthető. A gond ott kezdődik, hogy ettől még a bank nem „mellékszereplő” a...
Mentális immunrendszer az információs korszakban

Mentális immunrendszer az információs korszakban

Az információs korszak egyik legnagyobb félreértése az, hogy a bőség automatikusan előny. A valóságban az információ bősége gyakran nem tudást, hanem zajt termel. És a zajnak ára van: szétszedi a figyelmet, apró döntésekre darálja az energiát, végül pedig elviszi a stratégiai gondolkodást. Ha ezt üzleti szemmel nézed, akkor ez nem „életmód-téma”, hanem versenyképességi kérdés. A...
Agy–gép interfészek és neurotechnológia: miért lett ez hirtelen mindenkinek témája?

Agy–gép interfészek és neurotechnológia: miért lett ez hirtelen mindenkinek témája?

Az „agy–gép interfész” (brain-computer interface, BCI) kifejezés ma már nem csak kutatólaborokban hangzik el, hanem befektetői deckekben, HR-megbeszéléseken, wellness-alkalmazások hirdetéseiben és a technológiai sajtóban is. Ez részben természetes: az idegrendszer mérése olcsóbb lett (szenzorok, hordható eszközök), a jelből információ kinyerése hatékonyabb (jobb algoritmusok, több adat), a beavatkozás pedig finomodott (pontosabb stimuláció, jobb anyagok, hosszabb élettartam)....
A marketingesek fele felesleges?

A marketingesek fele felesleges?

Ez a mondat elsőre durvának hangzik, és szándékosan az is. Nem azért, mert bárkit le akarnék írni, hanem mert a marketing szakmában van egy kényelmetlen valóság: a szerepek és feladatok egy része az elmúlt 10–15 évben átcsúszott abból, hogy üzletet épít, abba, hogy rendszereket működtet. És a kettő nem ugyanaz. A vállalkozó a végén nem...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025