Figyelmi torzítás és marketing

Főbb pontok:

A viselkedéstudomány egyik fontos megállapítása, hogy az emberek figyelme korlátozott erőforrás, amely nem képes minden elérhető információ befogadására. A figyelmi torzítás, más néven attentional bias, azt jelenti, hogy bizonyos dolgokra nagyobb figyelmet fordítunk, míg másokat észre sem veszünk. Ez a jelenség különösen fontos a marketing világában, ahol a célzott figyelemirányítás alapvető eleme a vásárlói döntéshozatal befolyásolásának.

Mi az a figyelmi torzítás?

A figyelmi torzítás azt jelenti, hogy a körülöttünk lévő információkat nem egyenlő módon dolgozzuk fel. Bizonyos ingerek, mint például egy hirtelen mozgás, hangos zaj, vagy akár az éhségérzet, automatikusan nagyobb figyelmet kapnak. Ezek az ösztönös reakciók mélyen gyökereznek az evolúciós túlélési mechanizmusainkban, amelyek segítenek gyorsan reagálni a potenciális veszélyekre.

Ezzel szemben agyunk „figyelmen kívül hagy” sok más információt, amelyek kevésbé sürgősnek vagy fontosnak tűnnek, még akkor is, ha a döntéshozatal során hasznosak lennének. A figyelmi torzítás következménye, hogy nem mindig a leglogikusabb vagy legjobban alátámasztott döntéseket hozzuk meg – hanem inkább azokat, amelyek a figyelmünk fókuszába kerülnek.

Kísérlet a figyelmi torzításra

Az egyik legismertebb kísérlet, amely rávilágít a figyelmi torzítás működésére, egy vizuális feladat volt, ahol a résztvevőknek gyorsan változó képek közül kellett észrevenniük meghatározott tárgyakat. A kutatók észrevették, hogy a résztvevők sokkal gyorsabban reagáltak és pontosabban azonosították azokat a tárgyakat, amelyek valamilyen érzelmi töltettel rendelkeztek, például egy mosolygó arcot, mint az érzelmileg semleges objektumokat, például egy széket vagy egy autót. Ez a kísérlet bizonyította, hogy a figyelem gyakran érzelmi alapú prioritásokat követ.

Hogyan használja a marketing a figyelmi torzítást?

A marketingesek jól ismerik a figyelmi torzítás mechanizmusait, és célzott stratégiákat alkalmaznak a vásárlók figyelmének megragadására és irányítására. Íme néhány konkrét példa:

Csak 5775 Ft
kozepen
  1. Vizuális figyelemirányítás: Az üzletek berendezése és a polcok elrendezése tudatosan épít a figyelmi torzításra. A szemmagasságban elhelyezett termékek – gyakran a legjobban eladható vagy legnagyobb haszonnal értékesíthető árucikkek – a vásárlók figyelmének középpontjába kerülnek. Az angol mondás szerint: “Eye level is buy level”, azaz „ami szemmagasságban van, az vásárlási szint is”.
  2. Reklámok érzelmi töltete: A reklámokban gyakran használnak figyelemfelkeltő színeket, hangokat, illetve vonzó személyeket, hogy maximalizálják a figyelmi torzítást. Egy 2020-as tanulmány kimutatta, hogy a vizuálisan és érzelmileg gazdag reklámok 35%-kal nagyobb eséllyel kerülnek a fogyasztók figyelmének középpontjába, mint a semleges, információalapú hirdetések.
  3. A kassza környéki termékelhelyezés: A szupermarketekben a kasszapultoknál elhelyezett termékek – például csokoládék, rágógumik – célzottan használják ki a figyelmi torzítást. Miközben az emberek sorban állnak, és figyelmük kissé lankad, az utolsó pillanatban kínált termékek megragadják a figyelmüket és gyakran impulzusvásárlást eredményeznek.

Figyelmi torzítás a digitális marketingben

A digitális térben a figyelmi torzítás talán még nagyobb szerepet játszik. A közösségi média platformokon, hírportálokon vagy online áruházakban a felhasználók napi szinten több száz vizuális ingerrel találkoznak. Az algoritmusok arra építenek, hogy az érzelmileg megmozgató tartalmak nagyobb valószínűséggel keltik fel az emberek figyelmét, és így hosszabb ideig tartják őket az oldalon. Az érzelmi töltetű hirdetések, például boldog embereket ábrázoló képek vagy izgalmas videók, jelentősen megnövelik annak esélyét, hogy a fogyasztók felfigyeljenek egy adott márkára vagy termékre.

Miért fontos megértenünk a figyelmi torzítást?

A figyelmi torzítás jelentős befolyást gyakorol mindennapi döntéseinkre, különösen a vásárlás területén. A figyelmünk korlátozott, és amit látunk vagy nem látunk, az nagyban befolyásolja, milyen termékeket választunk, milyen márkákra figyelünk fel, és végső soron milyen döntéseket hozunk meg. Egy 2019-es kutatás rámutatott, hogy a vásárlók 70%-a hoz impulzusvásárlási döntést csupán a vizuális ingerek és a termékelhelyezés alapján. Ez azt mutatja, hogy a figyelmi torzítás az egyik legerősebb befolyásoló tényező a fogyasztói viselkedésben.

Hogyan kerülhetjük el a figyelmi torzítás hatásait?

Míg a figyelmi torzítás egy természetes emberi reakció, tudatos figyelemmel mérsékelhető. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy döntéseinket gyakran az első benyomások, vizuális ingerek és érzelmi reakciók formálják. Az üzleti életben, például befektetési döntéseknél, különösen kritikus, hogy ne hagyjuk, hogy csak a figyelmünk középpontjába került információk határozzák meg döntéseinket. Érdemes megvizsgálni az alternatívákat és felmérni a teljes képet.

Ahogy Dajka Gábor, marketing szakértő is hangsúlyozza: „A marketingben a sikeres stratégia azon alapul, hogy pontosan megértjük, hogyan irányíthatjuk a fogyasztók figyelmét anélkül, hogy manipulálnánk őket. A figyelmi torzítás tudatos használata lehetőséget ad a márkáknak arra, hogy célzottan befolyásolják a vásárlói döntéseket, de mindezt etikus keretek között.”

Konklúzió

A figyelmi torzítás az emberi viselkedés egy alapvető jellemzője, amelyet a marketingesek ügyesen kihasználnak, hogy irányítsák a fogyasztók figyelmét. Azáltal, hogy megértjük, hogyan működik ez a mechanizmus, képesek lehetünk tudatosabban kezelni a vásárlói döntéseinket, és ellenállni a manipulációs taktikáknak. Ugyanakkor a marketingben a figyelmi torzítás tudatos és etikus alkalmazása segíthet abban, hogy a vállalatok hatékonyan elérjék célközönségüket, és növeljék értékesítéseiket.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Poor guy shocked by having no money

A kínai e-commerce forradalom Magyarországon

A magyar online kereskedelem történetének legradikálisabb átalakulása zajlik. A Temu és Shein 2023-2024 között alapjaiban változtatták meg a hazai vásárlási szokásokat, 330 milliárd forintos forgalmat generálva és a teljes e-commerce piac 17%-át kontrollálva. Ez a jelenség túlmutat egy egyszerű piaci versenyen – egy globális kereskedelmi paradigmaváltás magyar fejezete, amely mélyen érinti gazdaságunkat, társadalmunkat és környezetünket....
Couple managing the debt

Rekordméretű lakossági adósság Magyarországon 2025-ben

Soha nem látott szintre emelkedett a magyar háztartások hiteltartozása. 2025 májusának végére a lakossági hitelállomány 11 596 milliárd forintot tett ki, ami egy év alatt mintegy 11%-os növekedést jelent. Ez az összeg 20%-kal haladja meg a 2008-as pénzügyi válság előtti csúcsot is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025 első negyedévében is újabb csúcs dőlt...
office desk with laptop with facebook website on screen, flat lay

A Facebook története és főbb botrányai

2004: Harvardon Mark Zuckerberg és diáktársai (Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz, Chris Hughes) elindítják a TheFacebook névre hallgató közösségi hálót, eleinte egyetemistáknak. A hálózat gyorsan terjedt: 2005-re már más egyetemeken is elérhető lett, 2006-ra pedig bárki regisztrálhatott – ugyanebben az évben vezették be a News Feed-et is, ami a felhasználók faliújságát jelentette. 2007–2011: A Facebook nyílt...
Scandalous

Google története és botrányai

A Google hivatalosan 1998. szeptember 4-én alakult meg Kaliforniában, két Stanford PhD-hallgató, Larry Page és Sergey Brin által. A vállalat névadója a „googol” (10^100) szóból ered, jelezve küldetésüket: óriási mennyiségű információ rendszerezése az interneten. Page és Brin már 1996-ban megkezdték egy „BackRub” nevű kutatási projektet, amelynek keretében kifejlesztették a forradalmi PageRank algoritmust az akkoriban megszokottnál...

Itt érsz el

© Copyright 2025