George R. R. Martin marketing tanácsai

A „George R. R. Martin marketing tanácsai” kifejezést sokan félreértik. Martin nem marketinges, és nem is kell úgy csinálnunk, mintha a Trónok harca írója egyszer csak lead-gen stratégiákat vagy PPC-tippeket osztogatna. Viszont egy dolog biztos: a modern marketingben a figyelem, a jelentés és a bizalom a pénz. Márpedig Martin a figyelem és a jelentés felépítésében mesterszinten gondolkodik – még akkor is, ha ő ezt természetesen irodalmi eszközökkel éri el. A kérdés tehát nem az, hogy „mit mond Martin a marketingről”, hanem az, hogy mit lehet a történetmesélésből úgy átültetni a marketingbe, hogy az üzletileg mérhető legyen.

A marketinget sok vállalkozó túl gyakran kezeli „felületként”: egy poszt, egy hirdetés, egy logó, egy új csomagolás. A piac viszont nem felületeket vesz, hanem értelmezést. A vevő fejében összeáll valami rólad: ki vagy, mire számíthat tőled, mennyire vagy következetes, és érdemes-e veled hosszabb távon kapcsolatban maradni. A történetmesélés ebben nem díszítés, hanem működési elv: segít a vevőnek gyorsabban megérteni, hogy „ez nekem szól-e”, „ez megbízható-e”, „ez értéket ad-e”. Aki ezt nem veszi komolyan, az tipikusan vagy túlmagyaráz („nézd, mennyi funkciónk van”), vagy túlhangsúlyoz („mi vagyunk a legjobbak”), vagy mindkettő – és közben elveszíti az emberi kapcsolatot.

Martin világa azért működik, mert van benne emberi tét, következmény, erkölcsi feszültség és emlékezetes döntések. A marketingben ugyanez a logika: a vevő nem attól mozdul, hogy „van termék”, hanem attól, hogy miért számít neki az, amit mondasz. Ha a vállalkozásod ezt rendbe teszi, akkor a kreatív munka nem véletlenszerű „kitalálás” lesz, hanem célzott üzenetépítés. És igen: ez még a magyar piacon is igaz, ahol az árérzékenység, a bizalmatlanság és a „már úgyis átvernek” alapállás sokszor erősebb, mint Nyugat-Európában. Pont ezért hasznos a történetlogika: nem hangoskodik, hanem bizonyít, lépésről lépésre. Ha ezt elfogadod, akkor a következő kérdés már nem az, hogy „milyen posztot tegyek ki”, hanem az, hogy „milyen ígéretet teszek, és hogyan tartom be ezt a következő 90 napban”.

Az „architect” és „gardener” szemlélet a marketingstratégiában

George R. R. Martin egy híres megkülönböztetést használ az alkotói munkára: vannak az „architect” típusok, akik mindent előre megterveznek, és vannak a „gardener” típusok, akik hagyják, hogy a történet organikusan alakuljon, miközben folyamatosan alakítják a részleteket. Ezt nem kell túlgondolni, viszont marketingesként meglepően sokat segít. A magyar vállalkozói piacon gyakori hiba az egyik véglet: vagy nincs semmi terv („ma is posztolni kéne valamit”), vagy túl merev a terv („fél évre előre megírjuk az összes tartalmat, aztán kész”). A valóság általában egyikhez sem igazodik. A vevők visszajelzése, a csatornák változása, a készlet, a szállítás, a versenytársak – mind beleütnek a legszebb prezentációba is.

Az „architect” hozzáállás marketingben akkor erős, amikor rendszert építesz: célcsoport-meghatározás, ajánlatstruktúra, árazási logika, márkaígéret, mérőszámok, költségkeret. Ez a rész jó, ha stabil. A „gardener” hozzáállás pedig akkor kell, amikor valós adatok alapján finomítasz: melyik üzenet működik, hol esik szét a vásárlói út, melyik termék köré érdemes több figyelmet szervezni, milyen kifogások jönnek vissza újra és újra. A legtöbb cég ott vérzik el, hogy választani akar a kettő között, pedig a kettő együtt ad profizmust.

Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV heti 200–600 ezer forintot költ hirdetésre. Ha ez a pénz összevissza megy el, mert minden héten más üzenet, más céloldal, más kreatív, akkor a tanulási görbe sosem fog felépülni. Ha viszont mindent kőbe vésel, és nem reagálsz arra, hogy mi történik a piacon, akkor lassan elavulsz. Az okos megoldás: két szintű terv. Az első szint a stabil alap: milyen problémát oldasz meg, kinek, milyen bizonyítékokkal, milyen árral. A második szint a mozgó rész: 2–4 hetes optimalizációs ciklusok, ahol egy-egy dolgot változtatsz, mérsz, és tanulsz. Marketingben ez nem „kreatív játék”, hanem a túlélés módja. Martin szemlélete ebben józanít ki: a nagy konstrukció nélkül szétesel, a folyamatos finomítás nélkül pedig megmerevedsz. A következő lépés az, hogy ezt a szemléletet az ajánlatod felépítésére is ráhúzd.

Konfliktus, tét, feloldás: így születik a jó ajánlat

Martin történeteiben mindig van tét. Nem feltétlenül az, hogy „valaki meghal-e”, hanem az, hogy egy döntésnek következménye van. Marketingben a tét ugyanígy létezik, csak sok cég elrejti. A vevőnek a vásárlás nem romantikus pillanat: kockázatot vállal, pénzt ad ki, időt szán rá, és a döntése után együtt kell élnie a következménnyel. Ha a marketinged csak felsorol, de nem mutatja meg a tétet, akkor nem fogsz mély bizalmat építeni, csak impulzust. Az ajánlatodnak ezért nemcsak „mit adunk” szinten kell működnie, hanem „miért számít ez” szinten is.

A konfliktus marketingben nem dráma, hanem feszültség a jelen és a kívánt állapot között. A jelen lehet: rendezetlen otthon, túl sok admin, széteső csapatmunka, bizonytalan bevétel, rossz alvás, szégyenérzet, időhiány. A kívánt állapot lehet: átláthatóság, kontroll, nyugalom, több szabadidő, stabil pénzáramlás, kiszámítható minőség. Ha ezt az ellentétet nem mered kimondani, akkor a vevő sem fogja megfogalmazni – csak annyit érez, hogy „nem győzött meg”. A feloldás marketingben az ajánlatod: termék, szolgáltatás, folyamat, garancia, onboarding, utánkövetés. És itt jön a fegyelem: a feloldásnak arányban kell állnia a konfliktussal. Ha te „életminőség-váltást” ígérsz, de valójában egy középszerű terméket adsz át, akkor a reklamáció nem a vevő „hisztije”, hanem az ígéreted logikus következménye.

Magyar piacon különösen gyakori, hogy a cégek vagy túl kicsiben kommunikálnak („itt egy új szolgáltatás”), vagy túl nagyban („nálunk minden megoldódik”). A jó ajánlat középen van: pontosan megnevezi a problémát, pontosan megnevezi a megoldást, és őszintén jelzi a korlátokat is. Ez nem gyengeség, hanem érettség. A vevő nem naiv: ha túl szép, gyanús. Ha túl technikai, unalmas. A Martin-féle logika itt annyit jelent: ne a terméket meséld, hanem a döntést. Miért éri meg most lépni? Mi történik, ha nem lép? Mi a legkisebb, reális következő lépés? Ha ezt az ajánlatodban tisztázod, onnantól a kreatív anyagok sokkal könnyebbek lesznek, mert nem kell „ráerőltetni” a jelentést. A következő szint a célcsoport: mert a tét mindenkinek másképp néz ki.

Karakterlogika: buyer persona és döntéshozói szerepek

Martin karakterei azért emlékezetesek, mert nem sablonok. Van bennük ellentmondás, motiváció, vakfolt, múlt, és olyan cél, ami ütközik mások céljaival. Marketingben a buyer persona gyakran azért válik nevetségessé, mert „színes poszter” lesz belőle: „Zsuzsi, 32, szereti a kávét és a jógaórát”. Ezzel semmi baj nincs, csak üzleti döntést nem fogsz rá építeni. A Martin-féle szemléletből én azt emelném át: a persona nem demográfia, hanem belső logika. Mi hajtja? Mitől fél? Mit akar elkerülni? Milyen kompromisszumot köt naponta? Mitől érzi magát kompetensnek? Mitől érzi magát kiszolgáltatottnak?

Ha B2C-ben dolgozol, akkor a persona-lényeg sokszor a mindennapi élethelyzet: „két gyerek, kevés idő, folyamatos túlterhelés”, vagy „első lakás, alacsony költségkeret, nagy vágy a saját térre”. Ha B2B-ben dolgozol, akkor a persona gyakran szereplő-rendszer: nem egy ember dönt, hanem többen. Van, aki a pénzt nézi, van, aki a működést, van, aki a kockázatot, van, aki az arcát félti. A marketing hibája sokszor az, hogy csak egy szereplőnek kommunikál, és közben elbukik a belső döntési vitán.

Tegyük fel, hogy egy szoftvert adsz el magyar középvállalatnak. A tulajdonos lehet, hogy növekedést akar, a pénzügyes költségkontrollt, az operációs vezető stabil működést, a felhasználók pedig azt, hogy ne legyen plusz teher. Ha a kampányod csak a tulajdonosnak szól („skálázódás”), a pénzügyes gyanakodni fog („mennyibe kerül és mikor térül meg”), a felhasználó pedig ellenáll („még egy rendszer”). A persona-alapú tartalom itt nem kreatív luxus, hanem konfliktuskezelés. A Martin-féle karakterlogika ezt tanítja: minden szereplőnek van oka arra, hogy igent mondjon, és oka arra is, hogy nemet. A marketing feladata nem az, hogy elhallgassa a nemet, hanem hogy tisztázza, mire épül, és milyen válaszod van rá. Ez a pszichológiai része a marketingnek, amit a legtöbb cég ösztönből csinál – és ezért drága a tanulás. Ha ezt rendszerré teszed, a kommunikációd életszerűbb lesz, és csökken a felesleges költés. Innen logikus továbblépni a márkához: mert a persona nem csak üzenetet választ, hanem közegben dönt.

Világépítés: márkarendszer, konzisztencia, szabályok

Martin egyik legerősebb képessége, hogy a világ „valódinak” érződik. Nem azért, mert minden részlet le van írva, hanem mert a világban vannak szabályok, és a szereplők döntései ezekhez igazodnak. Márkánál ugyanez a játék: a vevő azt figyeli, hogy te következetes vagy-e. Nem csupán arculatban, hanem viselkedésben. A legtöbb márkaépítési beszélgetés túl gyorsan leragad a színek, betűtípusok és logók szintjén, miközben a bizalom valójában a működésből jön: szállítás, ügyfélszolgálat, hibakezelés, garancia, kommunikáció. A márkád világa az, ahogy reagálsz, amikor nem tökéletes a helyzet.

Marketingesként ezért érdemes márkát nem „kampányként”, hanem szabályrendszerként felfogni. Mi az, amit mindig betartasz? Milyen hangon beszélsz? Milyen témákat vállalsz, és mit nem? Hogyan magyarázod el a termékedet úgy, hogy ne legyen se túl marketinges, se túl műszaki? Milyen értékekből nem engedsz árversenyben sem? Ezek nem filozófiai kérdések, hanem üzleti stabilitási kérdések. Magyar piacon sok cég azért esik szét, mert minden hónapban más szerepet vesz fel: egyik héten prémium, másik héten „legolcsóbb”, harmadik héten „családias”, aztán „innováció”. A vevő ebből annyit lát, hogy nem tudja, mire számítson.

A „világépítés” marketingben szerintem három szinten történik. Az első a nyelv: milyen szavakat használsz, milyen kifejezéseket kerülsz, mennyire vagy konkrét. A második a bizonyíték: esettanulmány helyett lehet folyamatleírás, garancia, transzparens árképzés, szakmai háttér, minőségbiztosítás. A harmadik a következmény: mit csinálsz, ha hibázol. A vevő nem azt várja, hogy sose legyen gond, hanem azt, hogy amikor van, te felnőtt módon kezeled. Ez az a pont, ahol a márka átmegy „szép kommunikációból” működő üzletté. Ha ezt a rendszert felépíted, utána tudsz sorozatokban gondolkodni a tartalommal, mert van mire visszacsatolni. És itt jön a következő Martin-tanulság: a figyelem nem egyszeri villanás, hanem folyamatos fenntartás.

Figyelem fenntartása sorozatokban: tartalomstratégia és ütemezés

Ha valami közös a nagy történetekben és a jó marketingben, az az, hogy nem egyetlen pillanatra épülnek. Martin világa nem egy fejezetben győz meg, hanem folyamatosan. A marketingben ezt tartalomstratégiának hívjuk, de a lényeg egyszerű: nem kampányt akarsz, hanem kapcsolatot. A kapcsolat pedig nem attól épül, hogy sokat beszélsz, hanem attól, hogy következetesen releváns vagy. Magyar vállalkozásoknál tipikus hiba a „túllövés”: egyik héten 15 poszt, aztán két hónap csönd. Ebből a vevő azt tanulja, hogy te kiszámíthatatlan vagy. A másik hiba a „szétesés”: minden poszt másról szól, más hangon, más célra. Ebből meg azt tanulja, hogy nincs fókusz.

A sorozatban gondolkodás nem azt jelenti, hogy mindent „folytatjuk…” módra hagysz a levegőben. A vevő nem azért követ, hogy ideges legyen, hanem hogy biztosabb legyen a döntésében. A sorozat lényege: minden rész önmagában is ad értéket, de együtt épít bizalmat. B2C-ben ez lehet egy 5 részes minioktatás: hogyan válassz, mire figyelj, mit kérdezz, milyen hibákat kerülj el. B2B-ben ez lehet egy döntéstámogató sorozat: kockázatok, bevezetési lépések, integráció, megtérülési logika, és a tipikus ellenérvek kezelése. Az ütemezés itt fontosabb, mint a mennyiség: ha hetente egy erős, jól megírt anyagot adsz, és azt valóban végigviszed, az sokszor többet ér, mint a napi posztolás.

Én azt látom, hogy a legtöbb cég ott csúszik el, hogy a tartalmat „kommunikációs feladatnak” tekinti, nem pedig értékesítési előkészítésnek. Pedig a tartalomnak ugyanúgy van célja: csökkenteni a bizonytalanságot, tisztázni a kifogásokat, és megmutatni a döntés következményeit. Ha ezt a szemléletet felveszed, akkor a sorozatok nem lesznek feleslegesek, mert minden rész egy konkrét döntési akadályt bont le. És itt kapcsolódik vissza Martin egyik legérzékenyebb témája: a várakozás. A marketingben a várakozás építése lehet erő, de könnyen vissza is üthet, ha az ígéreted nincs összhangban a szállítással.

Ígéret és szállítás: bizalom, várakozás, visszatérés

A marketing egyik legnagyobb bűne nem az, hogy „befolyásol”, hanem az, hogy túl sokat ígér. Rövid távon lehet belőle kattintás, rendelés, feliratkozás. Hosszú távon viszont ebből lesz a magyar piac jellegzetes cinizmusa: „úgyis átvernek”. Martin életművéből – a rajongói várakozások dinamikájából – egy vállalkozó nagyon józan tanulságot vehet: a hype önmagában nem üzleti stratégia. A várakozás felpörgetése akkor működik, ha a végén a vevő (vagy olvasó) azt érzi: „oké, ezért megérte”. Ha nem, akkor a következő ígéreted már kevesebbet ér.

Marketingesként ezt két szinten kell kezelned. Az első a kommunikáció: mit mondasz, hogyan mondod, milyen időtávot sugallsz. A második a működés: a termék és a szolgáltatás tényleg tudja-e azt, amit kommunikálsz, és a csapatod fel van-e készítve a megnövekedett érdeklődésre. Magyar KKV-knál gyakori, hogy egy erős kampány után omlik össze az ügyfélszolgálat, csúszik a szállítás, és elromlik a minőség. Ilyenkor a marketing nem „siker”, hanem üzemzavar-felerősítés. A bizalomvesztés pedig drága: visszaküldések, reklamációk, rossz értékelések, csökkenő ajánlások, és hosszabb távon magasabb ügyfélszerzési költség.

Befektetői szemmel ezt nagyon egyszerűen fogalmazom meg: a marketing nem költség, hanem befektetés – de csak akkor, ha a szállítás képes megtartani a vevőt. Ha a marketinged miatt egyszer megveszik, de nem jönnek vissza, akkor a profitot nem az első vásárlás hozza, hanem az, hogy mennyire tudsz stabilan újra és újra fizető vevőket építeni. Ezért a marketingígéretet mindig úgy fogalmazd meg, hogy utána bizonyítani tudod. Nem kell kicsinek lenni, csak pontosnak. A vevő nem azt értékeli, hogy „nagyot mondasz”, hanem azt, hogy megbízható vagy. Ha ezt a fegyelmet felveszed, akkor egy következő nagy Martin-tanulság is működni fog a cégedben: hogyan bővíts úgy, hogy közben ne ess szét. Mert a növekedés nem csak több eladás, hanem több komplexitás is.

Univerzum és portfólió: hogyan bővíts, hogy ne ess szét

Martin világából nemcsak történetek, hanem egy teljes, összefüggő univerzum épült, amely később több formában is megjelent. Ezt marketingben portfólió- és márkaépítési szemmel érdemes nézni: ha van egy erős alapígéreted, akkor a piac előbb-utóbb elvárja, hogy több helyzetben is tudj értéket adni. A bővítés viszont veszélyes. Magyar vállalkozásoknál tipikus jelenség, hogy amint valami működik, azonnal rátesznek még öt terméket, két szolgáltatást, három célcsoportot, és közben a szervezet nem nő fel hozzá. A vége: kommunikációs káosz, csapatfáradás, minőségromlás.

A portfólióbővítésnek szerintem három szabálya van. Az első: ugyanazt a vevőt szolgálja-e, vagy teljesen új vevőt keresel? A kettő nem ugyanaz. Ha új vevőt keresel, akkor új üzenet, új bizonyíték, új csatorna, új kifogáskezelés jön. A második: ugyanazt a problémacsaládot oldja-e, vagy csak „jól hangzik”? Ha csak jól hangzik, akkor a márkád felhígul. A harmadik: van-e szervezeti kapacitásod a szállításra? Mert a marketing mindent felnagyít: a jót is, a gyengét is.

Tegyük fel, hogy egy bútoros vállalkozás először kanapékat ad el, és működik a kommunikációja. A következő lépés lehet logikus: kiegészítők, szállítási szolgáltatás, garancia-kiterjesztés, enteriőr tanácsadás – mind ugyanabba a problémacsaládba tartozik: otthon, kényelmes tér, jobb életminőség. De ha hirtelen elkezd konyhagépeket is árulni, mert „abban is van pénz”, akkor a vevő fejében szétesik az értelmezés. A bővítés akkor jó, ha a vevő azt érzi: „értem, miért tőled”. Martin univerzumában is ez a lényeg: a részek összetartoznak. A marketingben ezt nevezheted koherenciának, pozíciónak, márkaidentitásnak – a név mindegy, az eredmény számít.

És itt jön a gyakorlati rész: hogyan fordítsd le mindezt a saját napi működésedre úgy, hogy ne csak inspiráció legyen, hanem végrehajtható terv. A következő blokkban kapsz egy konkrét akciótervet, amit egy magyar KKV is végig tud vinni felesleges sallang nélkül.

Gyakorlat: 14 lépéses akcióterv „Martin-módszerrel”

Az alábbi akcióterv nem „irodalmi trükk”, hanem egy marketinges keret, ami a történetlogikát üzleti munkává alakítja. Ha ezt végigviszed, látni fogod, hol csúszik szét az ígéreted, hol túl általános a kommunikációd, és hol hiányzik a bizonyíték.

1. Nevezd meg a konfliktust: mi az a helyzet, amit a vevő utál, és amit te csökkentesz vagy megszüntetsz?
2. Nevezd meg a kívánt állapotot: milyen konkrét változást ígérsz (idő, pénz, minőség, nyugalom, kontroll)?
3. Írd le a tétet: mi történik, ha a vevő nem lép (pénzben, időben, stresszben, kockázatban)?
4. Határozd meg a főszereplőt: ki dönt valójában (B2C: vásárló; B2B: több szereplő)?
5. Gyűjts 10 visszatérő kifogást ügyfélszolgálatról, kommentekből, értékesítőktől.
6. Rendezd a kifogásokat 3 csoportba: ár, bizalom, „nekem nem való”.
7. Adj bizonyítékot minden csoporthoz: garancia, folyamatleírás, minőség-ellenőrzés, transzparencia.
8. Írd le a márkád szabályait: hangnem, témák, mit nem ígérsz, milyen határt tartasz.
9. Alkoss 4 részes tartalomsorozatot a legnagyobb kifogások köré (nem posztötlet, hanem döntéstámogatás).
10. Válassz 1 mérőszámot sorozatonként (pl. jelentkezés, ajánlatkérés, kosárba tétel, válasz e-mailre).
11. Állíts be 2 hetes finomítási ciklust: egyetlen változtatás egyszerre (cím, CTA, ajánlat, kreatív).
12. Fogalmazd át az ígéretet úgy, hogy az a szállítási kapacitásodhoz illeszkedjen.
13. Szabályozd a bővítést: milyen új termék/szolgáltatás fér bele a márkád világába, és mi nem.
14. Írj le egy „hibakezelési protokollt”: mi történik, ha csúszás, hiba vagy reklamáció van.

Táblázat: történetmesélési eszközök, üzleti célok, kockázatok

Diagnosztikai miniteszt: mennyire történet-alapú a márkád

Válaszolj őszintén. Minden „igen” 1 pont. 0–3 pont: ad hoc kommunikáció. 4–6 pont: van rendszer, de még lyukas. 7–10 pont: erős, következetes üzenetépítés.

• Tudod egy mondatban megnevezni, milyen problémát csökkentesz a vevő életében?
• Van 3–5 visszatérő kifogásod, amit rendszeresen, tudatosan kezelsz tartalommal?
• Az ajánlatodban benne van a folyamat (hogyan lesz eredmény), nem csak a „mit kapsz”?
• Van olyan bizonyítékod, ami nem vélemény, hanem működési jel (garancia, protokoll, transzparencia)?
• A csatornáid ugyanazt a márkaképet adják, nem teljesen eltérő hangon szólnak?
• Tudod, kinek szól a fő üzeneted, és kinek nem?
• Rendszeresen mérsz, és 2–4 hetente csak egy dolgon változtatsz egyszerre?
• Ha hiba történik, van előre kitalált hibakezelési rutinod?
• A bővítési ötleteidnél van szűrőd: „beleillik-e a márkába”?
• Az ügyfeleid egy része visszatér, és ezt mérni is tudod?

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én a marketinget nem romantizálom. A marketing számomra fegyelem: következetes ígéret, következetes szállítás, és következetes tanulás. George R. R. Martin példája azért hasznos, mert megmutatja, hogy a figyelemért folyó versenyben nem az nyer, aki a leghangosabb, hanem az, aki a legtovább tud értelmet adni. A magyar piacon ez különösen fontos, mert a bizalomhiány nem kommunikációs probléma, hanem tapasztalat. Ezt nem fogod egy új arculattal „megoldani”. A bizalmat működéssel lehet felépíteni, a működést pedig stratégiai döntésekkel.

Ha ENTJ-szerűen akarom összefoglalni: ne marketinget csinálj, hanem rendszert. Ne azt kérdezd, hogy „milyen hirdetés kell”, hanem azt, hogy „milyen ígéretet teszek, és ezt hogyan bizonyítom be 30 nap alatt”. Ne azt kérdezd, hogy „melyik csatorna a legjobb”, hanem azt, hogy „melyik csatornán tudok következetesen releváns lenni a célcsoportomnak”. Ne azt kérdezd, hogy „hogyan legyen több vevő”, hanem azt, hogy „hogyan legyen kevesebb csalódott vevő”. A növekedést hosszú távon nem a kreatív hozza, hanem a bizalom, amit a kreatív csak felnagyít.

„A marketing nem trükk. A marketing döntés: hogy kinek mondasz nemet, mit ígérsz, és mennyire vagy képes betartani. Aki ezt nem bírja fegyelemmel, az ne a vevőket hibáztassa, hanem a saját rendszerét.” – Dajka Gábor

És még egy provokatív gondolat: a legtöbb cég nem azért nem növekszik, mert nincs elég jó hirdetése, hanem azért, mert a működése nem bírná el a növekedést. Ezt a piac előbb-utóbb „kiszagolja”. Tehát a jó marketing nem csak több vevőt hoz, hanem először rendet tesz benned: mit akarsz, kinek, milyen áron, milyen minőséggel, milyen vállalással. Ha ez megvan, akkor a storytelling nem „szép dolog”, hanem az a nyelv, amivel a vevő végre érti, miért érdemes téged választania. Ha pedig ezt a szemléletet mélyebben akarod megérteni, az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben pontosan ezt a gondolkodásmódot építem fel: nem eszközökből, hanem emberi mechanizmusokból és üzleti logikából.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

George R. R. Martin tényleg ad marketing tanácsokat?

Nem úgy, hogy „így hirdess Facebookon”. Viszont az alkotói gondolkodása, a történetépítési logikája és a következetességről szóló szemlélete nagyon jól átültethető marketingbe. Én ezt „tanácsnak” inkább tanulságként kezelem: amit egy világépítő író megtanít figyelemről, téttről és bizalomról, az üzletben is működik.

Hogyan használjam a történetmesélést úgy, hogy ne legyen erőltetett?

Ne „mesét” próbálj írni, hanem döntési helyzetet tisztázz. A vevő problémáját, a következményt, a megoldást és a bizonyítékot. Ha ezek tiszták, a kommunikáció természetesen lesz emberi. Ha ezek nincsenek tisztázva, akkor a történetmesélés csak díszítésnek hat.

Mi a legnagyobb hiba, amit a magyar piacon látni ezzel kapcsolatban?

A túlzás. Sok cég túl nagy ígéretekkel próbál áttörni, mert azt hiszi, csak így lehet figyelmet kapni. Magyarországon viszont sok vevő eleve gyanakvó. Itt a pontosság és a bizonyíthatóság gyakran erősebb fegyver, mint a hangoskodás.

Milyen gyorsan várhatok eredményt, ha sorozatban gondolkodom tartalommal?

Ha jól célzol és jól méred, már 2–4 hét alatt látszanak jelek (jobb érdeklődői minőség, több kérdés, magasabb oldalon töltött idő). Stabil üzleti eredményhez viszont jellemzően 2–3 hónap következetes munka kell, mert a bizalom nem egyik napról a másikra épül, főleg drágább termékeknél vagy B2B-ben.

Források

• George R. R. Martin: A Winter Garden (Not a Blog, 2022)
• Green, M. C. & Brock, T. C. (2000): The role of transportation in the persuasiveness of public narratives (JPSP) – Europe PMC rekord
• Escalas, J. E. (2004): Narrative Processing: Building Consumer Connections to Brands (Journal of Consumer Psychology) – ScienceDirect rekord