Hogyan befolyásolják érzelmeink a döntéseinket?

A modern marketing világában a pszichológia alapelvei meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a fogyasztók miként reagálnak a kampányokra és termékekre. Bár a marketingesek ritkán gondolnak a tudományos háttérre, valójában a marketingpszichológia alapvető elemeire támaszkodnak munkájuk során. Az érzelmek kiváltása, a figyelem felkeltése és a vásárlói magatartás kondicionálása mind olyan stratégiák, amelyek gyökerei a 20. század elejére vezethetők vissza, és amelyeket olyan pszichológusok fektettek le, mint John B. Watson és Walter Dill Scott.

John B. Watson: A behaviorizmus és a marketing találkozása

John B. Watson, a behaviorizmus egyik legismertebb képviselője, azzal vált híressé, hogy az emberi viselkedés tanulmányozásával, kondicionálással és kontrollálással foglalkozott. Az 1920-as években Watson a J. Walter Thompson reklámügynökséghez csatlakozott, és megkezdte a marketingpszichológia alapelveinek alkalmazását a reklámok tervezésében. Elméletei szerint a fogyasztók érzelmei és viselkedése kondicionálható, és a sikeres kampányok célja nem csupán a termékinformációk átadása, hanem az érzelmi válaszok kiváltása.

Watson kampányaiban az érzelmek központi szerepet játszottak. A Pond’s Cold Cream és a Pembco fogkrém reklámjainál is azt a stratégiát alkalmazta, hogy a terméket nemcsak hasznosnak, hanem vágykeltőnek és emocionálisan vonzónak mutatta be. Ahelyett, hogy a termék tulajdonságaira összpontosított volna, Watson érzelmi válaszokat próbált előidézni a célközönségben, amely arra ösztönözte őket, hogy a terméket használják, mert az boldogságot, sikert vagy elégedettséget ígért.

Watson szerint a vásárlói magatartás előre jelezhető és irányítható azáltal, hogy az érzelmi kondicionálásra építjük a reklámokat. Ez az elmélet alapjaiban változtatta meg a marketing világát, és a mai napig meghatározó eleme a kampánytervezésnek.

Walter Dill Scott: A figyelem megragadása és a vágy felébresztése

Miközben Watson éppen a marketingpszichológia forradalmasításán dolgozott, egy másik jelentős alak, Walter Dill Scott, szintén hozzájárult a modern reklámpszichológia alapjainak lefektetéséhez. Scott felismerte, hogy a sikeres reklámkampányok első lépése a figyelem megragadása, hiszen a fogyasztók figyelmét kell megszerezni ahhoz, hogy bármilyen üzenetet átadhassanak.

Scott az emberi kíváncsiságot használta ki a figyelem felkeltésére. Tudta, hogy a kíváncsiság pszichológiai ereje annyira erős, hogy az emberek sokkal valószínűbben emlékeznek egy olyan reklámra vagy kampányra, amely kíváncsiságot kelt bennük. Az a stratégia, amelyet Scott megfogalmazott több mint 100 évvel ezelőtt, ma is központi elemét képezi a marketing világának. A modern marketingesek ezt az elvet alkalmazzák a „reveal marketing” nevű technikában, ahol a kampány egy részét csak akkor fedik fel a nézők számára, ha interakcióba lépnek vele, így tovább növelik a kíváncsiságot és elkötelezettséget.

Scott továbbá nagy hangsúlyt helyezett arra is, hogy a fogyasztókban pozitív érzelmeket keltsen a termékekkel kapcsolatban. Ez az elv szorosan kapcsolódik Ivan Pavlov operáns kondicionálás elméletéhez, amely szerint a viselkedés pozitív megerősítése asszociációk révén irányítható. A mai marketingben ezt a stratégiát különböző módokon alkalmazzák, például akciós ajánlatokkal, hűségprogramokkal vagy interaktív tartalmakkal, amelyek révén a fogyasztók a termékhez vagy szolgáltatáshoz kötődnek érzelmileg.

Csak 5775 Ft
kozepen

A FOMO: Az érzelmek és a marketing találkozása a 21. században

A modern marketing világában a FOMO (Fear of Missing Out – kimaradástól való félelem) az egyik leghatékonyabb eszköz a fogyasztók érzelmeinek befolyásolására. Bár a FOMO kifejezés csak 2013-ban vált széles körben ismertté, az elv, amelyre épít, már több mint egy évszázaddal korábban megfogalmazódott. Walter Dill Scott már az 1900-as évek elején felismerte, hogy az érzelmek, különösen a vágy, alapvető szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben.

A FOMO-t ma számos sikeres kampányban használják, hogy az emberekben vágyat ébresszenek egy termék vagy szolgáltatás iránt. Azáltal, hogy a kihagyástól való félelmet keltik a vásárlókban, a marketingesek érzelmileg elkötelezik őket a márkával, és arra ösztönzik őket, hogy azonnal döntsenek.

Ez a technika különösen hatékony a digitális világban, ahol a gyors döntéshozatal és az interakciók létfontosságúak a sikeres kampányokhoz. A FOMO és más érzelmek kombinálása az interaktív marketinggel nemcsak növeli az elkötelezettséget, hanem segít a márkáknak hosszan tartó érzelmi kapcsolatot kialakítani fogyasztóikkal.

A marketingpszichológia ma: Hogyan használjuk fel a múlt elveit a jövő kampányaiban?

A 20. század elejétől napjainkig a marketingpszichológia alapelvei tovább élnek, és folyamatosan alkalmazkodnak az új technológiákhoz és fogyasztói elvárásokhoz. Az érzelmek felhasználása, a kíváncsiság felkeltése és a fogyasztók viselkedésének kondicionálása ma is a sikeres kampányok alappillérei. A modern marketingkampányok, mint például a reveal marketing, tökéletes példák arra, hogy a Watson és Scott által megfogalmazott alapelvek hogyan élnek tovább a digitális világban.

Ahogy az online és offline marketing közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak, a marketingpszichológia szerepe egyre fontosabbá válik. A mai fogyasztók okosak, és nagyobb figyelmet szentelnek a kampányok mögött álló stratégiáknak, de az érzelmeik és kíváncsiságuk ma is ugyanúgy befolyásolható, mint 100 évvel ezelőtt. Azok a marketingesek, akik képesek hatékonyan alkalmazni a pszichológiai elveket, és érzelmi kötődést hoznak létre, hosszú távú sikereket érhetnek el a modern piacon.

A marketing pszichológiája tehát nemcsak a múlt része, hanem a jövő kampányainak kulcsa is.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Generatív AI a munkahelyen: az 5 vezetői feszültség és a bevezetés gyakorlata

A generatív mesterséges intelligencia (generative AI) körül most minden egyszerre történik: lelkesedés, félelem, kapkodás, és a „nekünk is kell valami AI” típusú vezetői reflex. A gond ott kezdődik, hogy a munkahelyi AI nem egy új szoftver bevezetése, hanem a munkavégzés logikájának átírása. Amikor egy rendszer leveszi rólad a monoton, fárasztó feladatokat, rövid távon hálás leszel....

Mit érdekel engem? Van pénz vagy nincs?

„Nekem mi közöm van hozzá? Csak a végeredmény érdekel.” – ezt a mondatot rengeteg vállalkozó kimondja, és közben őszintén azt hiszi, hogy ez egy racionális, felnőtt hozzáállás. Én meg azt látom, hogy ez a mondat sokszor nem racionalitás, hanem üzleti önbecsapás. A végeredmény persze érdekeljen. A gond ott kezdődik, amikor a vállalkozó úgy akar végeredményt,...

Vállalkozóként muszáj beszélned az üzleti nyelvet

Rengeteg tárgyalás azért megy félre, mert a vállalkozó fejben még „szeretné, ha jobban menne”, de a partner oldalon már „kockázatot akar csökkenteni”. Ez két teljesen eltérő gondolkodásmód. Dajka Gábor tapasztalata szerint ilyenkor nem a terméked, nem a szolgáltatásod, és nem is a szaktudásod a gyenge láncszem, hanem az, hogy nem tudod üzleti nyelven elmondani, hogyan...

Miért befektetés egy menedzserdiploma?

Magyarországon a „befektetés” szóról sokaknak azonnal ingatlan, részvény vagy vállalkozás jut eszébe. A saját döntéshozatali képesség, a vezetői gondolkodásmód és a szervezeti szemlélet viszont gyakran csak akkor kerül napirendre, amikor már fáj: amikor szétesik a csapat, csúszik a projekt, elfogy a készpénz, vagy a cég egyszerűen „nem nő tovább”. Pedig a menedzserdiploma lényege nem a...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025