Hogyan segít a Google Ads specialista?

Ha 2000 környékén hirdettél a Google-ben – akkor még AdWords néven futott –, a játék sokkal egyszerűbb volt. Kevesebb szereplő licitált, a hirdetések formátuma szűkebb volt, és a felhasználók viselkedése is kiszámíthatóbbnak tűnt. Azóta a piac felnőtt, a Google Ads pedig egy technikai felületből licitálós, adatvezérelt ökoszisztémává vált. Ma már három nagy erő alakítja a hirdetési teret. Az első a tömeg: ugyanazokra a keresésekre rengeteg cég versenyez, ezért a kattintás ára könnyen elszáll, különösen ott, ahol magas az ügyfélérték (például egészségügy, pénzügy, jog, B2B szolgáltatások). A második a figyelem szétszóródása: a mobil, a közösségi platformok, a streaming és a folyamatos értesítések miatt a vásárlói út ritkán lineáris. Egy ember ma nem „rákeres és vásárol”, hanem nézelődik, összevet, félbehagy, visszatér, közben ajánlást kér, kommenteket olvas, és sokszor csak napokkal vagy hetekkel később dönt. A harmadik a rendszer összetettsége: kampánytípusok, automatizált ajánlattétel, adatvédelmi beállítások, mérés, attribúció, és mindennek a folyamatos változása. Régen el lehetett lenni azzal, hogy beírsz néhány keresőkifejezést és futtatsz két hirdetésszöveget. Ma ez már kevés, mert a rendszer ugyan ad automatizmust, de az automatizmus rossz célokra is képes optimalizálni. Ha nincs rendben az ajánlatod, a mérésed vagy az üzleti logikád, akkor a gép csak gyorsabban égeti el a pénzedet. És itt jön a kellemetlen igazság: a legtöbb vállalkozás nem a Google miatt éget pénzt, hanem azért, mert stratégiát próbál pótolni eszközzel. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozók gyakran akkor kezdenek hirdetni, amikor már „fáj” – és azt várják, hogy a hirdetés megoldja a pozicionálást, a rossz ajánlatot, a gyenge céloldalt, a bizonytalan árazást. Nem fogja. A hirdetés felerősíti azt, ami már ott van: ha jó a rendszered, gyorsítja a növekedést; ha lyukas, gyorsabban látszik a baj. Ezért lett ma ennyire felértékelődve a Google Ads specialista szerepe: nem valami titkos trükk miatt, hanem mert a hibák ára magasabb, a tanulási görbe meredekebb, és a döntések következménye azonnal megjelenik a számlán.

Mit csinál pontosan egy Google Ads specialista?

Egy Google Ads specialista nem „hirdetésfeladó”, hanem rendszerépítő és döntéstámogató. A feladata nem az, hogy kattintásokat vásároljon, hanem az, hogy a vállalkozás céljait (profit, lead, kosárérték, ügyfélszám, piaci részesedés, márkaépítés) lefordítsa olyan kampánystruktúrára és mérési keretrendszerre, amelyből kiszámítható eredmény jön. Ez rögtön két szinten zajlik. Az első a stratégiai szint: megérti, mi az ajánlat, kiknek szól, milyen problémát old meg, miben jobb vagy más, és mi az a minimum eredmény, ami alatt a hirdetés pénzügyileg értelmetlen. A második a technikai szint: olyan beállításokat készít, amelyek a licitrendszert a megfelelő irányba terelik. Ez tipikusan kulcsszó- és keresési szándék elemzés, kampánytípus választás (kereső, vizuális hálózat, videó, vásárlási kampányok, teljesítménymaximalizáló kampányok), célzás és kizárások, hirdetésszövegek és kreatívok összehangolása, landoló oldalak javasolt fejlesztései, mérés beállítása (konverziók, események, lead minőség), majd a folyamatos optimalizálás. A „folyamatos” itt nem dísznek van: a Google Ads-ben a versenytársak, a szezonális hatások, a keresési trendek és a platform változásai mind befolyásolják a teljesítményt, ezért egy fiók soha nincs „kész”. Egy jó specialista ráadásul nem csak a Google felületén belül gondolkodik. Összeköti a hirdetést a sales folyamattal: ha leadeket gyűjtesz, akkor érdekli, mennyi idő alatt hívjátok vissza az érdeklődőt, milyen a telefonos zárás, hány leadből lesz tényleges ügyfél, és mennyi az ügyfélérték. Ha webáruházad van, akkor érdekli a bruttó árrés, a visszáru arány, a raktárkészlet és a visszatérő vásárlók aránya. A specialista tehát nem „marketinges vargabetű”, hanem üzleti kontrollpont: segít tisztán látni, mi működik, mi nem, és miért. Dajka Gábor tapasztalata szerint ott kezd el igazán javulni egy Google Ads fiók, amikor a cégvezető elfogadja: a specialista nem helyettesíti a vállalkozói döntéseket, hanem könyörtelenül láthatóvá teszi, hogy a döntéseid milyen eredményt adnak.

Hogyan épül fel egy jól működő Google Ads fiók?

A Google Ads fiók sikere sokszor nem azon múlik, hogy „milyen jó a hirdetésszöveg”, hanem azon, hogy milyen logika szerint van felépítve a rendszer. Egy jól működő fiók olyan, mint egy jó könyvelés: nem attól lesz jó, hogy szép, hanem attól, hogy értelmezhető, kontrollálható, és egyértelműen látszik belőle, mi termel és mi visz pénzt. Ennek a struktúrának három tipikus célja van. Az első: elkülöníteni a szándékokat. Nem mindegy, hogy valaki információt keres („milyen típusú…”, „mit jelent…”) vagy vásárlási helyzetben van („ár”, „akció”, „rendelés”, „szállítás”, „időpontfoglalás”). A második: elkülöníteni a termék- és szolgáltatáscsoportokat a profitabilitásuk alapján. Az azonos forgalom nem azonos nyereség, és a hirdetési büdzsé végső soron a nyereséget kell szolgálja, nem a hiúságot. A harmadik: elkülöníteni a márkakereséseket a nem márkakeresésektől. A márkakeresés sokszor könnyebb, olcsóbb és magasabb arányban konvertál, de ha mindent összemosol, akkor önbecsapás lesz a riport: úgy fog tűnni, hogy a kampány szuper, miközben a növekedéshez szükséges új érdeklődőket valójában nem szerzed meg. A struktúrában ezért a kampányok, hirdetéscsoportok és kulcsszócsoportok nem „rendet” jelentenek, hanem gondolkodásmódot. Ehhez jönnek a finomhangolási eszközök: hely alapú célzás és kizárások, eszköz szerinti súlyozás, időzítés, közönséglisták (például visszatérő látogatók, kosárelhagyók, hírlevél feliratkozók), valamint a keresési kifejezések rendszeres ellenőrzése. És ami sokaknak fáj: a kizárások rendszere. A fiók minőségét gyakran nem az mutatja meg, hogy hány kulcsszót raktál be, hanem az, hogy mennyi irreleváns keresést vágtál le. Egy átlagos vállalkozó szereti a „több kulcsszó = több ember” logikát, de ez a gyakorlatban sokszor csak több rossz kattintást jelent. Egy specialista itt különbözik: nem a kattintásból él, hanem abból, hogy a kattintás mögött üzleti érték legyen. Ha a fiókod felépítése ezt a logikát követi, akkor az optimalizálás nem kapkodás lesz, hanem kontrollált döntéssorozat.

Kulcsszókutatás helyett szándékkutatás

A Google Ads történelmileg „kulcsszavas” platformként indult, de ma a siker egyre kevésbé a szavakról és egyre inkább a szándékról szól. Ugyanaz a kifejezés teljesen mást jelenthet két embernél. Az egyik csak tájékozódik, a másik már pénzzel a kezében érkezik. A specialista feladata ezért nem az, hogy minél több keresőkifejezést begyűjtsön, hanem az, hogy üzleti szempontból szétválassza a kereséseket: mit érdemes pénzzel támogatni, mit érdemes tartalommal lefedni, és mit kell kizárni, mert csak elviszi a keretet. Ennek van egy technikai oldala is: egyezési típusok, negatív kulcsszavak, keresési kifejezések jelentései, és az, hogy a kampány milyen lazán vagy szigorúan engedi a megjelenést. De van egy pszichológiai oldala is: milyen kérdést tesz fel a felhasználó a fejében. Egy „ár” szó például nem feltétlenül olcsóságot jelent, hanem gyakran bizonytalanságot. Az ember sokszor azért kér árat, mert nem érti, miért kerül ennyibe, és a fejében nincs meg a keret, amibe be tudná tenni az ajánlatot. Ilyenkor a jó hirdetésszöveg nem az, amelyik lealkudja magát, hanem az, amelyik értelmezhetővé teszi az ajánlatot: mi van benne, miért biztonságos, miért éri meg, hogyan csökkented a kockázatot. A szándékkutatás másik része a versenyhelyzet megértése. Vannak iparágak, ahol a keresési szándék erős, de a piac árháborúban él, és a hirdetésben nincs mozgástér. Ilyenkor a specialista nem „trükközni” próbál, hanem alternatívát keres: szűkebb célzás, magasabb minőségű közönség, erősebb ajánlat, jobb landing, vagy akár teljesen más kampánycél. A harmadik része pedig a kifejezések életciklusa: ami egy évvel ezelőtt jól működött, ma már lehet, hogy tele van irreleváns megjelenéssel, mert megváltozott a nyelvhasználat, a trend, vagy a Google értelmezése. Ezért kell rendszeresen belenézni a keresési kifejezésekbe, és ezért kell fájdalom nélkül kizárni. Sok vállalkozó ezt személyes sértésnek éli meg („miért zárjuk ki, hát az is rólunk szól”), pedig ez nem identitás kérdés, hanem profit kérdés. Aki a szándékot kezeli, az a költést irányítja; aki csak a szavakat kezeli, az legfeljebb reménykedik.

Mérés és adatminőség: ha rosszul mérsz, rosszul döntesz

A Google Ads-ben a mérés nem adminisztráció, hanem döntési alap. Ha rosszul mérsz, akkor két kárt okozol egyszerre: rossz embernek mutatod a hirdetést, és rossz emberre optimalizálsz. Ez utóbbi különösen fájdalmas az automatizált ajánlattételnél, mert a rendszer abból tanul, amit konverziónak mondasz neki. Ha a konverzió definíciója hibás (például minden „kapcsolat” gombnyomást vásárlásként kezel), akkor a kampány a lehető leggyorsabban fog sok „konverziót” hozni, csak épp nem lesz belőle pénz. A specialista ezért először tisztázza: mi számít üzletileg értékes eseménynek. Webáruháznál ez általában a vásárlás, szolgáltatónál lehet egy időpontfoglalás, leadnél lehet egy minősített érdeklődő, B2B-nél lehet egy ajánlatkérés, ami ténylegesen a megfelelő cégmérettől és döntéshozótól jön. Ebből következik, hogy a mérés sokszor nem áll meg a weboldalon. A komolyabb fiókokban megjelenik az offline visszamérés (például CRM-be kötött lead státuszok, értékesítésből visszaküldött ügyfélérték), mert csak így derül ki, hogy a „sok lead” valójában sok pénz vagy sok munka. A mérés másik része az adatminőség. Nem mindegy, hogy duplán számolod a vásárlást (például több tag egyszerre tüzeli ugyanazt az eseményt), nem mindegy, hogy rossz domainen mérsz (cross-domain probléma), és nem mindegy, hogy a cookie- és hozzájárulási beállítások miatt mennyi adat vész el. A specialista feladata itt nem az, hogy jogi okoskodásba menjen, hanem az, hogy a vállalkozás keretein belül a lehető legjobb adatot biztosítsa a döntésekhez. A harmadik rész az attribúció: kinek tulajdonítod a vásárlást. Egy vállalkozó szeret egyetlen hirdetésnek vagy egyetlen csatornának örülni, mert egyszerű. A valóság viszont sokszor több érintésből áll. A Google Ads lehet az első érintés, a visszatérítés pedig történhet márkakeresésből vagy remarketingből. Ha nem érted, hogyan oszlik el a hatás, akkor könnyen rossz helyen vágsz költséget. Ezért a specialista nemcsak számokat ad, hanem értelmezést is: miért ilyen, mitől változik, és mit jelent üzletileg. Amíg a mérés nincs rendben, addig minden optimalizálás részben önbecsapás. És ettől nem lesz kevésbé kemény a mondat: mérés nélkül a Google Ads szerencsejáték, csak drágább.

Automatizáció és ajánlattétel: mikor bízd a gépre, és mikor ne?

Az automatizáció ma már a Google Ads mindennapja: intelligens ajánlattétel, dinamikus kreatívok, gépi tanulásra épülő kampánytípusok. A legtöbb vállalkozó itt két szélsőség között ingázik. Vagy mindent a gépre bíz, mert „úgyis okosabb”, vagy mindent kézzel akar irányítani, mert fél a pénzétől. Egy Google Ads specialista dolga az, hogy egyik hibába se essen bele, és a vállalkozás helyzetéhez igazítsa, mennyi kontrollt ad át. Az automatizmusoknak ugyanis van ára: adat kell nekik. Ha kevés a konverziód, ha bizonytalan a mérés, ha túl sokféle cél keveredik egy kampányban, akkor a gép nem fog csodát tenni, csak összevissza tanul. Ilyenkor sokszor jobb egy egyszerűbb, tisztább felépítés, és fokozatosan átadni a döntést, amikor már van mire tanulnia. A másik oldal: ha stabil a mérés, van elég konverzió, tiszta a cél (például profitabilitás vagy lead minőség), akkor az automatizált ajánlattétel tud nagyon jó lenni, mert több jelből dolgozik, mint amit te kézzel valaha kezelni tudnál. De még ekkor sem „bekapcsolom és kész”. A gépnek keretet kell adni: milyen konverzió számít, milyen értékkel, milyen költségplafonnal, milyen kizárásokkal, milyen kreatív kontrollal. A specialista itt is üzleti szemmel gondolkodik: ha például a cég nyitvatartása korlátozott, akkor nem engedi, hogy a rendszer éjjel is ontson leadet, amit másnap senki nem hív vissza. Ha a készlet ingadozik, akkor olyan megoldást keres, ami nem költ agresszíven kifogyott termékre. Ha a szolgáltatásnál a kapacitás szűk, akkor nem az a cél, hogy „minél több lead”, hanem az, hogy a megfelelő lead jöjjön. És van még egy dolog, amiről kevés szó esik: az automatizáció pszichológiája a cégben. A vezető hajlamos azt hinni, hogy ha a gép intézi, akkor kevesebb felelősség van. Valójában több. Mert a gép gyors, és a rossz irányba is gyors. Dajka Gábor tapasztalata szerint az egyik legdrágább hiba az, amikor egy vállalkozó azért kapcsolja be az automatizmust, hogy „ne kelljen ránézni”, majd két hét múlva csodálkozik, hogy eltűnt a keret. Az automatizáció nem helyettesíti a vezetői kontrollt; csak átalakítja: a specialista feladata, hogy a kontroll ne mikromenedzsment legyen, hanem szabályrendszer.

Céloldal, ajánlat és márka: a PPC nem működik légüres térben

A Google Ads specialista a hirdetési rendszert kezeli, de a megtérülést gyakran nem a hirdetésben veszted el, hanem a céloldalon és az ajánlatban. A PPC (kattintásalapú hirdetés) kegyetlen abban az értelemben, hogy felgyorsítja a valóságot: gyorsan derül ki, hogy az ajánlatod érthető-e, vonzó-e, és mennyire bíznak benned. A céloldal három kérdésre kell válaszoljon 5–10 másodpercen belül: „Jó helyen járok?”, „Miért éri meg itt?” és „Mi a következő lépés?”. Ha az első kérdésre nem egyértelmű a válasz (például a hirdetés egy konkrét szolgáltatást ígér, a landing pedig egy általános „rólunk” oldal), akkor a kattintás elmegy. Ha a második kérdésre nem kapsz választ (nincs ajánlat, nincs bizonyíték, nincs kockázatcsökkentés), akkor a kattintás elmegy. Ha a harmadik kérdésre nincs egyértelmű lépés (túl hosszú űrlap, rejtett gombok, zavaró menük), akkor a kattintás elmegy. Ezek nem „webdesign” részletek, hanem pénzügyi tények, mert minden elveszett kattintás pénzbe kerül. A specialista itt akkor ér igazán sokat, amikor nem csak azt mondja, hogy „rossz a landing”, hanem konkrétan lefordítja: mi az a súrlódás, ami megakadályozza a döntést. Például: nincs ár, nincs tartalom, ami a kételyt kezeli, nincs társadalmi bizonyíték (vélemények, referenciák), nincs egyértelmű szállítási információ, vagy túl sok a választható opció. A márka szerepe ugyanígy nőtt. Az emberek egyre bizalmatlanabbak, és egyre több a csalódás az online térben. Ez azt jelenti, hogy a hirdetés önmagában egyre kevésbé elég: kell mögé hitelesség. A hitelesség pedig nem PR-szöveg, hanem következetesség: ugyanazt mondod a hirdetésben, a landingon, a termékoldalon, a cégadatoknál, és ugyanúgy viselkedsz a vásárlás után. A retargeting (újra elérés) is itt válik igazán értelmessé: nem arra való, hogy „üldözd” a látogatót, hanem arra, hogy visszavidd oda, ahol megszünteted a kételyét. A specialista tehát sokszor nem a hirdetésen nyer, hanem azon, hogy a hirdetésből érkező embert olyan élménybe viszi, ahol könnyű dönteni. És ez a mondat vállalkozói oldalról kemény: ha a rendszered nincs rendben, a Google Ads nem fogja megjavítani – csak fizetsz azért, hogy gyorsabban kiderüljön.

Mit várj a megtérüléstől, és mik a reális KPI-ok?

A Google Ads egyik legnagyobb csapdája, hogy könnyű számokat nézni, és nehéz pénzügyi valóságot nézni. CTR, CPC, konverziós arány, megjelenés – mind hasznos mutatók, de egyik sem cél. A cél a profit, vagy legalább a kontrollált növekedés. Befektetői fejjel ez úgy néz ki, hogy először a matekot teszed rendbe, utána vásárolsz figyelmet. A minimum kérdések: mennyi a bruttó árrésed, mennyi az átlagos rendelési értéked, mennyi a visszatérő vásárlás aránya, és mennyi az ügyfél-élettartam értéke. Ha ezt nem tudod, akkor nem kampányt optimalizálsz, hanem érzésekre költesz. A Google saját gazdasági hatásvizsgálatának módszertana szerint átlagosan 2 dollár bevételt tulajdonítanak minden 1 dollár Google Ads költésnek. Ez egy erős jelzés arra, hogy a csatorna képes profitot termelni, de ugyanennyire fontos kimondani: ez átlag, nem ígéret. Az átlag mögött iparágak, méretek és érettségi szintek keverednek. Egy jól felépített, jó ajánlattal és jó méréssel működő fiók egészen más világ, mint egy kapkodva indított kampány. A specialista dolga ezért nem az, hogy „szép számokat” mutasson, hanem hogy olyan KPI-rendszert állítson fel, ami üzletileg értelmes. Például: ha leadet gyűjtesz, akkor a „költség/lead” önmagában semmit nem ér, ha nem tudod, hány leadből lesz ügyfél, és mennyi az ügyfélérték. Ilyenkor értelmesebb KPI a „költség/minősített lead” vagy „költség/értékesítésig jutó lead”, és mellette a visszahívási idő. Webáruháznál a ROAS (hirdetési költésarányos bevétel) önmagában szintén félrevezető lehet, ha nem számolsz árréssel, kuponnal, visszáruval és logisztikával. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon különösen fontos a hideg fej, mert árérzékeny a közönség, és a vállalkozók hajlamosak árversennyel „megváltani” a helyzetet. De ha a hirdetésed az olcsóságot üvölti, akkor olcsó vevőt is kapsz, és az olcsó vevő ritkán lojális. A reális megtérülési elvárás nem egyetlen szám, hanem egy döntési sáv: meddig éri meg költeni, melyik termékre, melyik célcsoportra, milyen minőségben. A specialista akkor ér a legtöbbet, amikor ezt a sávot tisztázza, és a fiókot úgy vezeti, hogy ne csak forgalom legyen, hanem kiszámítható pénzügyi eredmény.

Hogyan válassz Google Ads specialistát vagy ügynökséget?

A Google Ads specialistát választani üzleti döntés, nem „marketinges beszerzés”. A rossz választásnak nem csak az a költsége, hogy elköltöttél párszázezer forintot hirdetésre, hanem az is, hogy közben elszaladt idő, elment a bizalom, és sokszor a piacod is tovább erősödött nélküled. A jó specialista nem attól jó, hogy szépen beszél vagy sok a certifikátja, hanem attól, hogy érti, hogyan működik a pénz a vállalkozásodban. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon külön gond, hogy sok vállalkozó „jutalékos” vagy „sikerdíjas” konstrukciót akar, miközben nincs rendben a mérés, nincs tiszta ajánlat és nincs kapacitás kiszolgálni a leadeket. Ilyenkor a felelősség szétkenődik, és a vége szinte mindig vita. Egy jó együttműködéshez tiszta keretek kellenek: kié a fiók, ki fér hozzá, milyen riportolás van, mi a döntési folyamat, mi számít sikernek, és mi az a pont, amikor változtatunk. A kiválasztásnál ne azt kérdezd, hogy „mennyi CTR-t tudsz”, hanem azt, hogy „hogyan építed fel a rendszert, hogy a mi üzletünkben profit legyen”. Kérdezd meg, hogyan köti össze a marketinget a sales-szel, hogyan kezeli a negatív kulcsszavakat, hogyan választ kampánytípust, és milyen gyakran nyúl hozzá a fiókhoz. Nézd meg, mennyire kérdez vissza. Aki nem kérdez, az nem érti az üzletedet, csak a felületet. És végül: a specialista nem helyetted fog dönteni, hanem veled. Ha te nem tudsz dönteni (ár, margin, célcsoport, kapacitás), akkor a specialista sem tud csodát tenni. A legjobb együttműködések azok, ahol a vállalkozó felnőttként viselkedik: adatot ad, dönt, felelősséget vállal, és nem hárítja a problémát a „marketingre”.

• Vörös jelzés, ha a specialista az első beszélgetésen garantált eredményt ígér, ismeretlen piacnál és mérés nélkül.
• Vörös jelzés, ha nem akar hozzáférést adni a fiókhoz, vagy a fiók „az ő tulajdona”. A fiók a te vagyonod, mert a te pénzedből épül.
• Vörös jelzés, ha csak a felületet beszéli, de nem kérdez rá árrésre, kapacitásra, ügyfélértékre, utánkövetésre.
• Vörös jelzés, ha a riportolás csak „költöttünk ennyit, jött ennyi kattintás”, üzleti értelmezés nélkül.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én a Google Ads-et nem marketinges játéknak látom, hanem pénzügyi fegyelem-próbának. Aki képes hideg fejjel ránézni a saját számaira, az a hirdetésből rendszert csinál. Aki pedig csak reményt vesz, az ugyanúgy csalódni fog, mint az, aki egy hétvégi tanfolyamtól várja a vállalkozói fordulatot. A hirdetés nem fogja megoldani a pozicionálást, nem fogja megjavítani a gyenge ajánlatot, és nem fogja helyetted felépíteni a bizalmat. A hirdetés egy nagyító. Megmutatja, hogy a piac mit gondol rólad, és azt is megmutatja, hogy te mennyire vagy képes vállalkozóként viselkedni: tudsz-e dönteni, tudsz-e mérni, tudsz-e nemet mondani rossz forgalomra, tudsz-e türelmesen építkezni, és tudsz-e felelősséget vállalni a saját rendszeredért. A Google Ads specialista szerepét ezért nem abban látom, hogy „megnyomja a gombot”, hanem abban, hogy kiveszi a káoszt a döntéseidből. Keretet ad. Megtanít gondolkodni a saját üzletedről számokban és szándékokban. És kimondja azt, amit sokan nem akarnak hallani: ha nincs rendben az alap, akkor a hirdetés csak gyorsabban éget. A magyar piacon különösen fontos ez a józan szemlélet, mert kicsi a piac, árérzékeny a közönség, és rengeteg a félreértés arról, hogy „mennyi pénzből mennyi vevő jár”. Itt nem bűvészkedés kell, hanem felnőtt döntések. Ha ezt elfogadod, akkor a Google Ads nem lesz félelmetes. Nem lesz kiszámíthatatlan. Olyan lesz, aminek lennie kell: egy kontrollált növekedési eszköz, amihez szakértelem kell, ugyanúgy, mint könyveléshez, pénzügyhöz vagy értékesítéshez. És ha már a végén provokatív akarok lenni: aki ma úgy költ hirdetésre, hogy nem tudja a marginját és nem érdekli a mérés, az valójában nem hirdet, hanem adományoz. A piacnak.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mekkora havi büdzsével érdemes elindulni Google Ads-ben?

Nem a „minimum összeg” a jó kérdés, hanem az, hogy mekkora költés mellett tudsz értelmes adatot gyűjteni, és mekkora költés mellett tudod kiszolgálni a bejövő érdeklődést. Ha túl kicsi a büdzsé, akkor a kampány sokszor nem kap elég megjelenést ahhoz, hogy kiderüljön, mi működik. Ha túl nagy, akkor gyorsan kiderül, hol lyukas a rendszered, csak drágán. Én azt szoktam javasolni, hogy először a matek legyen rendben: átlagos kosárérték vagy ügyfélérték, bruttó árrés, és egy reális ügyfélszerzési plafon. Ezután lehet a költést fokozatosan emelni. A magyar mikro- és kisvállalkozói valóságban a 100–300 ezer forintos havi keretek gyakoriak, de ez nem jelenti azt, hogy minden iparágban értelmes. Van, ahol ebből kijön tanulás és néhány jó ügyfél, és van, ahol ez csak pár napnyi adat. Ilyenkor a specialista feladata, hogy őszintén elmondja: ezzel a kerettel mire van esély, és mire nincs.

Miért érződik sokszor drágának a Google Ads a magyar piacon?

Mert a magyar piacon egyszerre van erős árérzékenység és alacsony türelem. Sokan úgy akarnak hirdetni, hogy közben az árazásuk már eleve vékony, az ajánlatuk pedig nem különbözik eléggé. Ilyenkor egy drágább kattintás azonnal fáj, mert nincs puffer. A másik ok, hogy a vállalkozók gyakran nem számolnak teljes költséggel: csak a hirdetési költést látják, de nem számolják hozzá a kiszolgálás, a logisztika, az értékesítés, a visszáru, az ügyfélszolgálat költségét. A harmadik ok a bizalom: a magyar fogyasztó sokszor gyanakvó, ezért több érintés kell a döntéshez. Ez növeli az ügyfélszerzés teljes költségét. Ilyenkor a megoldás ritkán az, hogy „olcsóbban kell hirdetni”. Sokkal inkább az, hogy jobb ajánlatot kell építeni, jobb bizonyítékot adni, és a PPC-t a teljes rendszer részeként kezelni (utánkövetés, e-mail, remarketing, ügyfélélmény).

Honnan tudom, hogy a kampány tényleg profitot termel, nem csak forgalmat?

Onnan, hogy nem csak a felületi számokat nézed, hanem összekötöd a kampányt a pénzügyi valósággal. Webáruháznál ez azt jelenti, hogy nem állsz meg a ROAS-nál, hanem nézed az árrést, a kuponokat, a visszárut, a logisztikát és a visszatérő vásárlásokat. Lead alapú cégnél ez azt jelenti, hogy nem állsz meg a „költség/lead” számnál, hanem nézed, hány leadből lesz szerződés, és mennyi a szerződés értéke. A legjobb, ha van valamilyen visszamérés: CRM-ben lead státuszok, értékesítésből visszaküldött adatok, vagy legalább egy egyszerű táblázat, ahol követed, melyik kampányból jött érdeklődőből lett tényleges ügyfél. A profit nem érzés. A profit szám. A specialista itt abban segít, hogy a számok ne csak ott legyenek, hanem érthető legyen a logika is: mitől javul, mitől romlik, és mit jelent ez a következő hónap döntéseiben.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a témád most az, hogy kit válassz hirdetéskezelésre, és milyen kérdéseket érdemes feltenned, ehhez a témához szorosan illik ez a videó:

Források

• Google Economic Impact – Methodology
• Perry Marshall, Mike Rhodes, Bryan Todd: Ultimate Guide to Google Ads (könyv, gyakorlati keretrendszerek és gondolkodásmód PPC-hez)
• Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia (könyv, magyar KKV-kra hangolt marketingpszichológiai alapok)