Ha őszintén végiggondolod, mi történt az elmúlt 5–10 évben, elég gyorsan kijön a kép: néhány év alatt a tartalommarketingből „jó lenne, ha foglalkoznánk vele” szintű mellékszereplőből a digitális marketing központi eleme lett. 2025-re pedig ott tartunk, hogy nem az a kérdés, kell-e tartalmat gyártanod, hanem az, hogy meddig bírod el a saját magad által termelt információs terhelést. Az algoritmusok folyamatosan változnak, a közönség figyelme folyamatosan csökken, közben pedig egyre több nagyvállalat önti az internetre a saját videóit, cikkjeit, podcastjait – most már tömegesen mesterséges intelligencia által támogatva. A magyar mikro- és kisvállalkozó közben ott ül a székében: heti 60 óra munka, mellette „valamit” posztolni kéne, de közben azt érzi, hogy a tartalmak nagy része egyszerűen elveszik a zajban.
Ez a cikk abban segít, hogy tisztábban lásd: merre mozdul a tartalommarketing 2025-ben, és mit érdemes ebből a magyar piacon ténylegesen megvalósítanod. Nem futurisztikus jóslatokkal akarok szórakoztatni, hanem azzal foglalkozunk, hogy a technológiai trendek – mesterséges intelligencia, automatizáció, interaktív és immerszív formátumok, hangalapú tartalom, rövid videók, adatvezérelt gondolkodás, fenntarthatóság és etika – hogyan fognak visszahatni a te marketingedre. Nem elméletben, hanem kőkemény üzleti valóságban: forgalom, nyereség, ügyfélélettartam. A nemzetközi felmérések már most mutatják, hogy a cégek jó része ugyan rengeteg tartalmat gyárt, de maguk a marketingesek is csak „közepes” hatékonyságúnak érzik a stratégiáikat, különösen B2B-ben. Ez azt jelenti, hogy a mennyiség önmagában már nem versenyelőny.
Én 2007 óta figyelem, hogyan próbálják a hazai vállalkozók átültetni a külföldi óriások taktikáit a tőkehiányos, pesszimista magyar piacra. Tapasztalatom szerint a legtöbben még mindig úgy gondolnak a tartalommarketingre, mint olcsó SEO-fogásra vagy „ingyen reklámra”. 2025-ben ez kevés lesz. A tartalommarketing ma már rendszer, nem pedig alkalmi kampány: összeköti a stratégiádat, a pszichológiát, a pénzügyi tervezést és az értékesítést. Ezért ebben a cikkben végig abból a szemszögből fogalmazok, ahogy business coachként, marketingszakértőként és befektetőként látom: mire érdemes energiát és pénzt tenni, és mi az, amit nyugodtan elengedhetsz – legalább 2025-ben, a magyar KKV valóságban.
A tartalommarketing 2025-ben: rendszer, nem kampány
Ahhoz, hogy megértsd a 2025-ös trendeket, először helyre kell tenni a fogalmakat. Tartalommarketing alatt nem azt értjük, hogy „néha posztolok a Facebookra, néha írok egy blogot, néha kiküldök egy hírlevelet”. Ez a „néha” 2025-ben már üzleti kockázat. A tartalommarketing lényege az, hogy tudatosan építesz egy saját médiarendszert: weboldal, blog, hírlevél, legalább egy-két erős közösségi csatorna, és valamilyen mélyebb formátum (podcast, hosszabb videó, szakmai anyag), amelyben tényleg kifejted az álláspontodat. A nagy nemzetközi B2B kutatásokból az látszik, hogy még a legtapasztaltabb cégek is gyakran csak „mérsékelten hatékonynak” érzik a stratégiájukat, és kiemelt gondjuk az, hogy nincs elég erőforrás, hiányzik a dokumentált stratégia, vagy a tartalom nincs rendesen összekötve az ügyfélút lépéseivel.
Ha ezt lefordítjuk magyar KKV-nyelvre, az jön ki, hogy a legtöbb vállalkozó még ott tart: „legyen már valami Facebook”, „úgyis mindent a TikTokon lehet eladni”, vagy „írjunk blogot, mert azt mondták, kell a Google-nek”. Ezzel szemben 2025-ben azok fognak jól járni, akik a tartalommarketinget ugyanúgy folyamatnak tekintik, mint a számlázást vagy a logisztikát. Nem „kampányban” gondolkodnak, hanem folyamatban: van éves tartalomstratégiájuk, amiből visszafejtik a negyedéves fókuszokat, és heti szinten le tudják fordítani konkrét cikkekre, videókra, e-mailekre. Nem akarják „mindenkinek” eladni a terméküket, hanem egy pontosan körülírt mintavásárlóval dolgoznak, és ehhez igazítják a tartalmi mixet. Erről szól az Online Marketing és Pszichológia című könyvem is: hogyan tudsz pszichológiai, szociológiai és gazdasági szemléletet vinni a marketingedbe úgy, hogy közben a magyar valóságból indulsz ki, nem a Szilícium-völgy büdzséjéből. Ha a tartalmad nincs összekötve a stratégiáddal, akkor 2025-ben ugyanúgy csak költség lesz – még akkor is, ha AI-val írod, fillérekért.
Mesterséges intelligencia és automatizáció a tartalomkészítésben
2024–2025 fordulóján jutottunk el oda, hogy a mesterséges intelligencia nem „valami futurisztikus kütyü”, hanem napi szintű munkaeszköz lett a marketingben. Egy friss felmérés szerint a marketingesek nagyjából háromnegyede használ valamilyen AI-eszközt a munkája során, szemben az egy évvel korábbi alig több mint harmaddal. A leggyakoribb felhasználások: szöveg- és képgenerálás, e-mail és social posztok gyors előállítása, vázlatok készítése, ötletelés, A/B tesztelt hirdetési szövegvariációk gyártása. Fontos viszont: a kutatásból az is látszik, hogy a tartalmat használók döntő többsége még mindig szerkeszti, kiegészíti az AI által generált szöveget, mielőtt élesben felhasználná. Ez tökéletesen mutatja, hogy az AI jelenleg nem helyettesíti az embert, hanem felgyorsítja a munkát – feltéve, hogy van mit felgyorsítani.
Ha nincs stratégiád, nincs rendesen meghatározott célcsoportod és vásárlói utad, az AI csak abban fog segíteni, hogy gyorsabban gyárts rossz tartalmat. A magyar piacon külön veszély, hogy a tőkehiány miatt sok vállalkozó úgy tekint az AI-ra, mint „olcsó szövegíróra”. Rövid távon lehet, hogy spórolsz pár tízezer forintot, hosszabb távon viszont ugyanaz történik, mint a rosszul megválasztott marketingügynökségeknél: csak még egy eszköz lesz, amire ráfoghatod, hogy „nem működött”. Az AI akkor kezd el tényleges üzleti értéket teremteni, amikor beépül a rendszerbe: automatizált e-mail folyamatok (welcome sorozat, kosárelhagyó, upsell ajánlatok), dinamikusan változó weboldalszövegek az adott látogató viselkedése alapján, ajánlórendszerek a webáruházban, intelligens chatbotok, amelyek valóban képesek kezelni az egyszerűbb ügyfélkérdéseket.
Üzleti szempontból azt javaslom: 2025-ben ne az legyen a kérdésed, használsz-e AI-t, hanem az, hogy hol és mire. Először definiáld a legidőigényesebb, de jól szabályozható folyamatokat (pl. blogvázlatok készítése, hírlevél témák listázása, meta leírások és címsorok generálása, egyszerű tudásbázis cikkek első verziója), és ide engedd be a mesterséges intelligenciát – mindig úgy, hogy emberi ellenőrzés van a végén. A kreatív irányvonal, a pozicionálás, a pszichológiai finomhangolás továbbra is a te felelősséged marad. A cégek, akik ma már pozitív megtérülésről számolnak be az AI-beruházásaik kapcsán, nem kiváltották vele a csapatukat, hanem kihegyezték a rendszerüket: kevesebb manuális, több stratégiai munka. [oai_citation:3‡HubSpot](https://www.hubspot.com/company-news/marketers-double-ai-usage-in-2024) Ezt a gondolkodásmódot érdemes átvenni – még akkor is, ha „csak” egy magyar mikrovállalkozásról van szó.
Adatvezérelt és személyre szabott tartalommarketing
Az AI önmagában kevés, ha nincs mögötte adat. Az „adatvezérelt” nem azt jelenti, hogy belépsz a Google Analyticsbe, megnézed, hányan jártak a weboldaladon, majd megnyugodsz, hogy „nő az organikus forgalom”. Az adatvezérelt tartalommarketing alapja az, hogy pontosan tudod: milyen tartalmat fogyasztanak a vásárlóid az út különböző szakaszaiban, milyen döntéseket hoznak közben, és hol esnek ki. A nemzetközi felmérések szerint azok a B2B cégek, amelyek dokumentált stratégiával és adatalapú döntéshozatallal dolgoznak, lényegesen elégedettebbek a tartalommarketingjük hatékonyságával, mint azok, akik „érzésre” posztolnak. Ez B2C-ben sincs másként, csak más platformokon történik.
Gyakorlati szinten 2025-ben ott kellene tartanod, hogy a tartalmaidat minimum három szinten méred: fogyasztás (ki mit néz, olvas, hallgat), reakció (kattintás, feliratkozás, komment, megosztás) és üzleti eredmény (ajánlatkérés, kosárérték, ismételt vásárlás). A legnagyobb hiba, amit a magyar vállalkozók elkövetnek, hogy vagy csak a hiúság-mutatókat nézik (megjelenés, elérés, like), vagy kizárólag a közvetlen értékesítést. A tartalommarketing viszont híd a kettő között. A cél nem az, hogy minden poszt tűpontos ROI-val mérhető legyen, hanem az, hogy rendszer szinten lásd: mely témák hozzák a minőségi érdeklődőket, és mely csatornák támogatják legjobban az értékesítési folyamatodat.
A személyre szabás 2025-ben már messze túlmutat azon, hogy a hírlevél elejére kiírod a keresztnevet. Viselkedés alapú szegmensekkel kell dolgoznod: külön tartalom azoknak, akik először járnak nálad; más azoknak, akik több cikket elolvastak ugyanabban a témában; megint más azoknak, akik már vásároltak, és a következő lépcső felé terelnéd őket. Ehhez viszont nem elég a technika, kell hozzá pszichológiai szemlélet is: érteni kell, hogy milyen motívumok mozgatják a célcsoportodat, és milyen gátak állnak a vásárlás útjában. Pontosan ezt a gondolkodást fejleszti az Online Marketing és Pszichológia című könyvem: hogyan látod a statisztikák mögött az embert, és hogyan építesz olyan tartalmi útvonalakat, amelyek egyszerre racionálisan és érzelmileg is vezetik a vevőt. A jó hír, hogy kis vállalkozásként is el lehet kezdeni az adatvezérelt szemléletet: már az is előrelépés, ha egy Excelben követed, mely cikkeidből hány ajánlatkérés / megrendelés érkezik, és ezt havonta őszintén kiértékeled.
Interaktív és immerszív tartalomtípusok: amikor a felhasználó is belép a képbe
2025-ben a tartalommarketing egyik nagy elágazása az lesz, hogy meddig maradsz a „passzív fogyasztói” formátumoknál (cikk, sima videó, sima podcast), és mikor kezdesz el kísérletezni interaktív elemekkel. Nem kell azonnal VR-szemüveget vásárolnod ahhoz, hogy belépj ebbe a világba. Először értsd meg a logikát: minél inkább bevonod a felhasználót – döntéshelyzetekkel, választási lehetőségekkel, visszajelzéssel – annál nagyobb eséllyel jegyzi meg a márkádat, és annál erősebb kapcsolat alakul ki köztetek. Nemzetközi kutatások alapján a magasabb bevonódást adó élmények (pl. interaktív videó, játékosított tartalom) jellemzően hosszabb időtöltést és pozitívabb márkaélményt hoznak, mint a sima „nézd végig és kész” formátumok – ez nem meglepő, ha belegondolsz, mennyivel jobban emlékszel arra, amit te is csináltál, nem csak néztél.
Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar webáruházat üzemeltetsz. 2025-ben még mindig ritkaság lesz a valódi VR-bemutató, viszont simán tudsz olyan interaktív elemeket bevezetni, amelyek közelebb hozzák a terméket: termékválasztó kvíz, amely segít megtalálni a megfelelő kategóriát; kalkulátor, amely becslést ad a teljes költségre; olyan videó, amelyben a néző választhat, milyen felhasználási helyzetet szeretne látni (pl. nappaliban, irodában, szabadtéren). Ezek nem csak „játékok”: minden egyes választás új adatpont, amely segít megérteni, mit keres a vevőd valójában. A B2B szektorban ez ugyanúgy működik: egy ipari szolgáltatást vagy tanácsadási csomagot is be lehet mutatni döntési fákkal, interaktív esettípus-választóval, online diagnosztikai kérdőívvel. A lényeg: 2025-ben az fog kitűnni, aki a weboldalát és csatornáit nem online brosúrának, hanem élő rendszernek tekinti, amelyben a felhasználó is aktív szereplő.
Hangalapú tartalom és hangalapú keresés
A hangalapú tartalom marketing szempontból két irányt jelent: a hangalapú keresést (voice search) és a saját audio tartalmaidat (podcast, hangos anyagok). A hangalapú asszisztensek – még ha Magyarországon lassabban is terjednek – világszinten már beépültek a mindennapi keresési és vásárlási szokásokba. Egy friss amerikai kutatás kimutatta, hogy a felhasználók jelentős része rendszeresen használ hangalapú keresést információszerzésre, sőt vásárlással kapcsolatos feladatokra is, és az ilyen interakcióknál az emberibbnek érzett, „személyiségszerű” asszisztensek iránt erősebb a bizalom. Ez nem azt jelenti, hogy 2025-ben már minden magyar vásárló Alexa-parancsokkal fog rendelni, de azt igen, hogy a „beszélő” keresési módoknak nő a jelentősége.
Mit jelent ez neked? Először is: ha komolyan gondolod a SEO-t, 2025-ben már nem elég kulcsszavakra optimalizálni. Kérdésekre kell válaszolnod. A hangalapú keresés jellemzően természetes nyelvű mondatokból áll („Hogyan kell…?”, „Mennyi idő alatt…?”, „Mennyibe kerül…?”), ezért a weboldalad tartalmi struktúrájába érdemes beépíteni részletes GYIK blokkokat, hosszabb, jól tagolt magyarázó cikkeket, ahol konkrét kérdésekre adsz egyértelmű, lényegre törő válaszokat. A podcastok és egyéb audio tartalmak pedig jó kiegészítők: utazás közben, edzés alatt, házimunka mellé is veled tud maradni a hallgatód. 2025-ben az a vállalkozó lesz előnyben, aki nem csak vizuális, hanem auditív csatornákon is jelen van – de nem „mert trend”, hanem azért, mert így több élethelyzetben tud kapcsolódni a vevőivel.
A magyar piacon jelenleg még hatalmas a lehetőség, mert kevés a jól felépített, szakmai podcast. Ha te leszel az, aki nyugodt, érthető, következetes hangon magyarázza végig a saját szakterületét, az rövid időn belül szakértői státuszt épít. Fontos: a hangos tartalom mellé mindig készíts írásos kísérőt (összefoglaló cikk, show notes, leirat), hogy a Google is értsen belőle valamit, és a hallgató könnyen visszataláljon a lényeges pontokhoz. A hangalapú keresésre optimalizált, jól strukturált szöveg + podcast páros 2025-ben sokkal erősebb, mint egy magányos Facebook-poszt – csak türelem és rendszer kell hozzá.
Rövid formátumú tartalom és a figyelem darabolódása
Az elmúlt években az olyan platformok, mint a TikTok, az Instagram Reels és a YouTube Shorts, teljesen átírták a tartalomfogyasztási szokásokat. 2025-ben nem az a kérdés, hogy léteznek-e még ezek a formátumok, hanem az, hogy te hogyan illeszted be őket a saját rendszeredbe. A rövid videók, 15–60 másodperces klippek és „snack” formátumok valóban jól működnek a figyelem megszerzésére, de önmagukban ritkán építenek stabil, fizetőképes ügyfélkört. A hiba ott kezdődik, amikor egy vállalkozó kizárólag rövid formátumokban gondolkodik, és minden erejét abba teszi, hogy minél több megtekintést érjen el. Látszólag nőnek a számok, közben viszont nem érkezik több ajánlatkérés, nem nő a kosárérték, nem lesz több visszatérő vásárló.
2025-ben a rövid formátumú tartalmat úgy érdemes kezelni, mint egy előszobát. A feladata az, hogy felkeltse az érdeklődést, megmutassa a stílusodat, és átterelje az embereket a mélyebb tartalmaidra: blogcikkekre, hírlevélre, hosszabb videókra, webinárokra, podcastokra. Egy reális stratégia a magyar KKV szinten az lehet, hogy havi szinten készítesz 1–2 alapos, szakmai cikket vagy videót, és ezekből dolgozol ki rövid részleteket, kiemeléseket, „mini tanulságokat”, amelyek mehetnek Reelsbe, TikTokra, YouTube Shortba. Így nem kell külön nulláról gyártanod ötletet minden egyes rövid videóhoz, és a tartalmad sem szakad szét, hanem egymást erősítő egészként működik. A mérésnél ne csak a megtekintésszámot nézd, hanem azt is, hányan kattintanak át a hosszabb anyagaidra, hány feliratkozást, ajánlatkérést vagy vásárlást tudsz lekövetni a rövid formátumokból.
Közösségi média, felhasználói tartalom és influenszerek 2025-ben
A közösségi média ma már nem újdonság, hanem alapinfrastruktúra. 2025-ben a nagy platformok (Facebook, Instagram, TikTok, YouTube, LinkedIn) továbbra is dominánsak lesznek, de a játék egyre inkább fizetős. Organikusan is lehet építkezni, de mindig számolnod kell azzal, hogy a szabályokat egyik napról a másikra átírhatják. Ezért is veszélyes, ha az egész tartalomstratégiád egyetlen platformra épül. A másik fontos változás, hogy a közönség egyre jobban bízik a felhasználók által készített tartalmakban (vélemények, fotók, videók, értékelések), mint a márka saját reklámjaiban – és ez teljesen logikus, hiszen a hétköznapi emberek nem érdekeltek abban, hogy bármit is „túlcsillogjanak”.
2025-ben a tartalommarketinged egyik erős pillére lehet az UGC (user generated content): valódi vélemények, vásárlói történetek, ügyfélfotók, visszajelzések bemutatása. Ezt persze nem szabad erőszakosan csinálni: „küldj fotót és kapsz 5% kupont” jellegű akciók helyett sokkal jobban működik, ha természetes módon bátorítod a vásárlóidat, és utólag válogatod össze a legjobb anyagokat (engedéllyel). A mikro- és nanoinfluenszerek szerepe is erősödik: sokkal inkább érdemes egy 3–10 ezer fős, de elkötelezett követőtáborral rendelkező szakmai szereplővel dolgoznod, mint egy „sztárinfluenzerrel”, akinek a közönsége teljesen heterogén. A lényeg nem a követőszám, hanem az illeszkedés a célcsoportodhoz és az, hogy az illető valóban használja, érti a termékedet.
Stratégiailag gondolkodj úgy, hogy a közösségi média nem cél, hanem elosztó csatorna. A saját felületeidet – weboldal, blog, hírlevél – tekintsd bázisnak, és ide irányíts vissza minden érdeklődőt. A közösségi csoportok (szakmai Facebook-csoportok, zárt közösségek, Discord, Viber-közösségek) 2025-ben sokkal értékesebbek lehetnek, mint egy nyitott oldal, mert ott van idő és tér a mélyebb beszélgetésekre. Ha tudatosan építesz egy ilyen közösséget, az tartalmilag is kincsesbánya: látod, milyen kérdések merülnek fel újra és újra, mely témákra reagálnak legerősebben – és ezeket vissza tudod építeni a tartalomstratégiádba.
Fenntarthatóság, etika és bizalom a tartalommarketingben
A következő évek egyik legkevésbé „szexi”, ugyanakkor egyik legmeghatározóbb trendje az etika és a fenntarthatóság lesz a marketingben. Nem csak az számít, mit kommunikálsz, hanem az is, hogyan. A fogyasztók egyre érzékenyebbek a zöldrefestésre, a túlzásba vitt ígéretekre, a manipulatív trükkökre. A mesterséges intelligencia csak tovább élezi ezt: ma már pillanatok alatt lehet „tökéletes” termékfotót, élethű videót vagy akár deepfake-szerű tartalmat előállítani. Ha ezzel visszaélsz, rövid távon nyerhetsz pár kattintást, hosszabb távon viszont rombolod a márkád hitelességét. A bizalom felépítéséhez évek kellenek, az elvesztéséhez elég egy rosszul kezelt kampány.
A magyar piacon külön probléma a „csodát ígérő” tartalom: csodadiéták, csodabefektetések, csodatanfolyamok. 2025-ben ezt a közönség egyre gyakrabban fogja büntetni. Ha tartósan akarsz jelen lenni, akkor jobb, ha őszintén kommunikálsz a korlátaidról is: mit tud a terméked, mit nem tud, mennyi idő alatt várhat eredményt a vevő. Az etikus tartalomkészítés nem puhányság, hanem stratégiai döntés: azok a márkák, amelyek transzparensen kommunikálnak az áraikról, folyamataikról, hibáikról, hosszú távon lojálisabb, magasabb értékű ügyfélkört építenek. Ha társadalmi felelősségvállalásról, fenntarthatóságról kommunikálsz, azt is csak akkor tedd, ha mögötte valós cselekvés van: támogatott szervezet, átalakított folyamat, valós környezeti lépés – nem csak egy zöld logó a kampány kedvéért.
Etikai kérdés az is, hogyan használod a mesterséges intelligenciát. Nem muszáj minden egyes poszt alatt feltüntetni, hogy AI is részt vett a létrehozásában, de legalább házon belül legyen világos szabályrendszered: milyen típusú tartalmat készítetek teljesen házon belül, mikor segít az AI, miben marad tilos rábízni a döntést (pl. egészségügyi, pénzügyi tanácsadás), hogyan védi a cég az ügyfelek adatait. A bizalom 2025-ben nem csak arculati elem, hanem nagyon is konkrét versenyelőny. Az a márka, amely tisztán, érthetően és következetesen kommunikál, még zajos piacon is ki fog tűnni – függetlenül attól, hány filtert és effekttel dúsított videót ont a konkurencia.
Gyakorlati lépések: hogyan készülj fel 2025 tartalommarketingjére?
Ezen a ponton könnyű azt érezni, hogy „jó, ez mind szép, de ezt hogyan csináljam meg a saját cégemre lefordítva?”. Nézzük lépésről lépésre. Nem az a cél, hogy holnaptól egyszerre AI-t, podcastot, interaktív videót és VR-t vezess be, hanem az, hogy felépíts egy működőképes, reálisan fenntartható rendszert. Ehhez nem kell multinak lenned: egy mikrovállalkozás is meg tudja csinálni, ha szigorúan priorizál és elengedi az „mindenhol ott akarok lenni” kényszerét. A következő lépéssor használható kiindulópont lehet 2025-re:
- 1. Tartalomaudit: nézd végig az elmúlt 6–12 hónap posztjait, cikkeid, videóid. Mi hozott valódi ügyfelet, ajánlatkérést, bevételt? Mit néztek sokan, de nem lett belőle semmi? Írd össze őszintén.
- 2. Célok tisztázása: válassz ki 1–3 üzleti célt (pl. több ajánlatkérés, nagyobb kosárérték, több visszatérő vevő), és ehhez rendelj 3–5 mérhető tartalommutatót (feliratkozás, letöltés, idő az oldalon, visszatérő látogatók aránya).
- 3. Minta vásárló és ügyfélút frissítése: határozd meg újra a fő célcsoportod(ka)t, majd rajzold fel, milyen kérdések merülnek fel bennük az egyes szakaszokban. Ide fogod rendelni a tartalmakat.
- 4. Tartalom-mix kialakítása: válassz egy alapformátumot (blog, hosszabb videó, podcast), és mellé 2–3 terjesztő csatornát (pl. Facebook + Instagram + hírlevél vagy YouTube + TikTok + LinkedIn). Inkább kevesebb csatorna, de következetes jelenlét.
- 5. AI-szabályok lefektetése: döntsd el, mire használod az AI-t (pl. vázlat, ötletelés, címek, rövidebb szövegrészek), és mire semmiképp (pozicionálás, árazási ígéretek, érzékeny témák). Mindent, amit AI-val készítesz, nézzen át egy ember, aki érti a célcsoportot.
- 6. Adatgyűjtés és mérés: tedd rendbe az analitikát (Analytics, Search Console, hírlevél statisztikák, webshop adatok), és jelölj ki havi egy időpontot, amikor következetesen átnézed és levonod a tanulságokat.
- 7. Kísérletezés: évente 1–2 új formátumot tesztelj (pl. podcast-minisorozat, interaktív kvíz, tematikus webinár), de ezeknek is adj minimum 3–6 hónap esélyt, mielőtt ítélkeznél.
Ha ezt a hét lépést végigveszed, már egészen más szemmel fogsz nézni a 2025-ös trendekre. Nem félned kell tőlük, hanem kiválasztani azt a 2–3 irányt, amely a te piacodon, a te erőforrásaid mellett valóban eredményt hozhat.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Őszintén: a következő években nem az dönti el egy vállalkozás sorsát, hogy használ-e mesterséges intelligenciát, vagy mennyire „menő” a tartalma. Az fog túlélni – és növekedni –, aki képes rendszerben gondolkodni, felelősséget vállalni a döntéseiért, és hajlandó tanulni. A tartalommarketing 2025-ben nem trükk, hanem személyiségteszt: kiderül, mennyire vagy kitartó, mennyire tudsz következetes lenni, mennyire vagy hajlandó szembenézni a számokkal, és mennyire mersz őszintén kommunikálni a közönségeddel. Aki ezt megugorja, annak az AI, az automatizáció, az interaktív formátumok mind eszközzé válnak. Aki nem, annak csak újabb kifogások lesznek: „nem működött a podcast”, „nem hozott ügyfelet a TikTok”, „nem vált be az AI”.
„A következő években nem az fog túlélni, aki hangosabb, hanem aki felelősebben bánik a figyelemmel – a sajátjával és az ügyfeleiével is.” – Dajka Gábor
Marketingszakértőként, business coachként és befektetőként én azt látom: a magyar piacon még mindig óriási előnyhöz juthat az, aki hajlandó hosszú távon gondolkodni, rendszert építeni és közben fejleszteni önmagát. A tartalommarketing 2025-ben nem arról szól, hogy „melyik új trendet csapjuk hozzá a repertoárhoz”, hanem arról, hogy mennyire vagy hajlandó komolyan venni a saját szakmai tekintélyedet, és mennyire vagy hajlandó tiszteletben tartani a vevőid idejét. Ha ezt a kettőt össze tudod hozni, a technológia a szövetségesed lesz – nem az ellenséged.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Milyen tartalomtípusba érdemes 2025-ben először beruháznod, ha magyar mikrovállalkozó vagy?
Ha szűkös a büdzséd és az időd, akkor 2025-ben sem az a dolgod, hogy „mindenhol ott legyél”. Első lépésként válassz egy olyan formátumot, amiben hosszabb, érdemi tartalmat tudsz készíteni (blog, hosszabb videó vagy podcast). Ehhez építs egy egyszerű, de stabil infrastruktúrát: jól felépített weboldal, hírlevél, egy-két olyan közösségi csatorna, ahol a célcsoportod valóban jelen van. Ebből az alapformátumból indulhatnak ki a rövid tartalmak (Reels, Shorts, TikTok-videók, rövid posztok). Tipikusan egy magyar szolgáltató cégnek (pl. edző, tanácsadó, szakipari vállalkozó) egy szakmai blog + hírlevél kombó már önmagában jelentős előrelépés, ha rendszeresen frissül. Webáruházaknál ez kiegészülhet termékközpontú videókkal és vásárlói véleményekkel. A lényeg: előbb legyen meg a „bázis”, aztán jöhetnek a látványos kiegészítők. Ezt a gondolkodást részletesen végigvezetem az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben is – kifejezetten a magyar, tőkehiányos vállalkozói környezetre szabva.
Használhatsz-e kizárólag mesterséges intelligenciát tartalomírásra?
Röviden: használhatsz, csak nem érdemes. Papíron csábító, hogy az AI „megírja helyetted” a cikkeket, posztokat, hírleveleket, de hosszú távon ezzel két problémát is gyártasz magadnak. Az első: a tartalom steril lesz. Nem fog benne látszani a tapasztalatod, a saját eseteidből levont tanulság, az a fajta gondolkodásmód, ami miatt valaki pont téged választana. A második: ugyanazokra a mintákra épít, mint a világ többi AI-ja, vagyis könnyen beleolvadsz a tömegbe. A nemzetközi felmérésekből is az látszik, hogy a marketingesek döntő többsége az AI által generált tartalmat még mindig szerkeszti, formálja, kiegészíti, mielőtt élesben használná. A jó megközelítés 2025-ben az, ha az AI-t gondolatébresztőnek, vázlatgenerátornak, időtakarékos asszisztensnek tekinted – de a végső felelősséget, a finomhangolást és az etikai szűrést nem adod ki a kezedből. Ez üzleti és reputációs szempontból is biztonságosabb döntés.
Megéri-e még blogot írni, amikor mindenki rövid videókat néz?
Igen, megéri – feltéve, hogy nem „naplót” írsz, hanem üzletileg átgondolt szakmai tartalmat. A rövid videók kiválóak a figyelem megszerzésére, de a komplexebb döntéseknél (drágább termékek, szolgáltatások, B2B megoldások) a vásárlók döntő része továbbra is utánaolvas, összehasonlít, információt gyűjt. Itt jön be a képbe a blog: részletesen, nyugodtan ki tudod fejteni a gondolataidat, meg tudod mutatni a logikádat, szakmai hitelességet építesz. A Google szemében is erős jel, ha egy témában mély, jól strukturált, rendszeresen frissített tartalmaid vannak. A legerősebb kombináció 2025-ben az, ha ugyanarra a témára készítesz egy alapos cikket és több rövid videót is: a videók hozzák a figyelmet, a cikk viszi végig az érdeklődőt a döntési folyamaton. A blogot tehát nem leváltani kell, hanem összekötni a modern formátumokkal.
Miben más a magyar piac tartalommarketing szempontból 2025-ben?
A magyar piac három szempontból tér el a „tankönyvi” nemzetközi példáktól. Először is: tőkehiányos. Nincs pénz minden trendet kipróbálni, ezért sokkal jobban meg kell válogatni, mire költesz. Másodszor: pesszimistább és bizalmatlanabb a közönség. Itt nem működik ugyanaz a csilivili kommunikáció, mint egy amerikai vagy nyugat-európai piacon; az emberek sok rossz tapasztalat után gyanakvóbbak, ezért a hitelesség és a következetesség fontosabb, mint a látvány. Harmadszor: kisebb a piac, hamarabb elérheted a „kiégési pontot”, ha ugyanazt az üzenetet ismételgeted hónapokon át. Ezért javaslom, hogy 2025-ben a magyar vállalkozó ne kampánytrükkökben gondolkodjon, hanem hosszú távú rendszerben: kevesebb, de jobb minőségű tartalom, erősebb személyes jelenlét, őszinte kommunikáció a hibákról és a korlátokról is. Aki ezt felvállalja, az a hazai mezőnyben nagyon gyorsan ki tud tűnni – még akkor is, ha nincs milliárdos marketingbüdzséje.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a „A tartalommarketing 2022-ben sem fog kihalni” című videóm, amelyben arról beszélek, miért marad tartósan fontos a tartalommarketing még akkor is, amikor a platformok, trendek és eszközök folyamatosan változnak.
Források
- Content Marketing Institute: B2B Content Marketing – 2025 Benchmarks & Trends – Nemzetközi felmérés a B2B tartalommarketing hatékonyságáról, stratégiáiról és kihívásairól.
- HubSpot: Marketers double AI usage in 2024 – Kutatás arról, hogyan és mire használják a marketingesek az AI-t, és milyen eredményeket érnek el vele.
- Ahn, J. et al. (2023): Unrevealing Voice Search Behaviors – Technology Acceptance Model Meets Anthropomorphism in Understanding Consumer Psychology in the U.S. Market – Tudományos tanulmány a hangalapú keresés elterjedtségéről és pszichológiai hátteréről.
