A modern üzleti környezetben nem az a ritka, ha hirtelen elfogy egy kritikus erőforrás, új információ felülírja a tegnapi tényeket, lecserélődik a kulcsember vagy úgy omlik össze egy rutin, mintha sosem működött volna. A hadsereg különleges műveleti közössége ezt a világot évtizedek óta alapállapotnak tekinti, és nem eszményeket tanít, hanem döntésképességet: miként lehet új helyzetre...

A legtöbb szervezetben nem az ötlet hiányzik, hanem a kimondás bátorsága és a végrehajtás fegyelme. A döntések 92%-át általában le tudjuk tenni az asztalra: beszélünk az elvekről, az ütemtervről, a mérföldkövekről, és addig jutunk, amíg nem kell vállalni a konfliktust, a felelősséget vagy a kockázatot. A maradék – az úgynevezett „utolsó 8%” – az a...

A magány nem hirtelen tört az életünkbe: lassú, alattomos átrendező erő, amely előbb a közösségeinket bontja le, majd a munkahelyi csapatok szövetét kezdi ki. Vezetőként gyakran azt látjuk, hogy a célok teljesülnek, a meetingek mennek, a chat-csatornákon van forgalom – mégis érezhetően csökken az energia, tompul a kezdeményezőkészség, és szaporodnak a „csendes félreértések”. A jelenséget...

A legtöbb ember, ha becsukja a szemét, és azt hallja: „vezető”, egy karakteres, határozott, öltönyös férfit lát maga előtt, aki csuklómozdulattal irányít, és ha kell, lecsap az asztalra. A vállalati világ mítoszai így születnek. Pedig a valóság ma sokkal árnyaltabb – és sokkal érdekesebb. Egy kreatív ügynökségnél a vezető lehet egy farmeros nő, aki reggelente...

Az emberi történelem hosszú szakaszain keresztül a vezetés nem volt más, mint utasításadás: a király parancsolt, a katona végrehajtotta. Az ipari forradalommal azonban valami alapvetően megváltozott. Az egyre bonyolultabbá váló szervezeti rendszerek, a humán munkaerő pszichológiai tényezői, valamint a versenypiacok kiszámíthatatlansága olyan újfajta vezetői jelenlétet igényelt, amely már nem csak hatalomról szólt – hanem hatásról....

Évezredes történelmi példák mutatják, hogy már Kis-Ázsiai városállamok vezetőitől kezdve a modern vállalatirányításig a vezetői attitűd nemcsak a célok elérése érdekében lényeges, hanem a kultúra, a motiváció és a bizalom dinamikáját is alapjaiban határozza meg. Ha például a római hadvezetésre gondolunk, a konszolidált, struktúrára épülő parancsuralmi modell sikerre vitte a legyőzéseket, de már a birodalom...

A vezetők különféle stílusokban irányíthatják csapataikat – nincs egyetlen üdvözítő módszer. Ez igaz az üzleti élet híres cégvezetőire, a zenészekre és zenekarvezetőkre, a filmrendezőkre vagy -producerekre, sőt a sportolókra és edzőkre is. A vezetési stílus meghatározza, hogyan hoz döntéseket a vezető és hogyan bánik az embereivel; ez a stílus közvetlen hatással van a csapat teljesítményére,...

Emily Falk legújabb könyve, a „What We Value: The Neuroscience of Choice & Change” (W. W. Norton & Company, 2025), új megvilágításba helyezi azt, ahogyan az agyunk felméri és meghatározza, mely dolgokat tartunk fontosnak az életünkben. Falk – aki a Pennsylvaniai Egyetemen tanít kommunikációt, pszichológiát és marketinget, valamint a Neuro-Science Lab igazgatója – rávilágít arra,...

A modern szervezeteket ma már nem egy egységes, hierarchikus gépezetként érdemes elképzelni, hanem sokkal inkább egy dinamikus hálózatként, ahol különböző csoportok, részlegek és projektcsapatok működnek egymással kölcsönös függési viszonyban. Ezt a nézőpontot képviseli Mastenbroek hálózatmodellje is, amely rávilágít arra, hogy a szervezeti egységek (legyen szó kisebb részlegekről vagy nagyobb szervezeti ágazatokról) szorosan hatnak egymásra, miközben...

Az érzelmi intelligencia (EI) fogalma az utóbbi években nagy figyelmet kapott a vezetés és a menedzsment területén. Az üzleti világ gyors tempójú, gyakran bizonytalansággal teli közegében már nem elég, ha egy vezető csak szakmailag kiváló; a munkatársak motiválása, a konfliktusok feloldása és az egészséges szervezeti kultúra fenntartása is egyre fontosabbá válik. A legtöbb kutatás –...