Emily Falk legújabb könyve, a „What We Value: The Neuroscience of Choice & Change” (W. W. Norton & Company, 2025), új megvilágításba helyezi azt, ahogyan az agyunk felméri és meghatározza, mely dolgokat tartunk fontosnak az életünkben. Falk – aki a Pennsylvaniai Egyetemen tanít kommunikációt, pszichológiát és marketinget, valamint a Neuro-Science Lab igazgatója – rávilágít arra,...

A modern szervezeteket ma már nem egy egységes, hierarchikus gépezetként érdemes elképzelni, hanem sokkal inkább egy dinamikus hálózatként, ahol különböző csoportok, részlegek és projektcsapatok működnek egymással kölcsönös függési viszonyban. Ezt a nézőpontot képviseli Mastenbroek hálózatmodellje is, amely rávilágít arra, hogy a szervezeti egységek (legyen szó kisebb részlegekről vagy nagyobb szervezeti ágazatokról) szorosan hatnak egymásra, miközben...

Az érzelmi intelligencia (EI) fogalma az utóbbi években nagy figyelmet kapott a vezetés és a menedzsment területén. Az üzleti világ gyors tempójú, gyakran bizonytalansággal teli közegében már nem elég, ha egy vezető csak szakmailag kiváló; a munkatársak motiválása, a konfliktusok feloldása és az egészséges szervezeti kultúra fenntartása is egyre fontosabbá válik. A legtöbb kutatás –...

A 21. századi szervezetek nemcsak gyorsabban változnak, mint valaha, de egyszerre több, egymást erősítő bizonytalansággal is szembesülnek: technológiai ugrások, szabályozási fordulatok, ellátási zavarok, munkaerőpiaci hullámzások. Ilyen közegben a „jó menedzsment” – az erőforrások precíz beosztása, a költségek folyamatos felügyelete, a KPI-ok fegyelmezett figyelése – szükséges, de önmagában kevés. A csapatnak több kell annál, mint hogy...

A vállalati működés két különböző szintű, de szorosan összekapcsolódó vezetői rétegét takarja az operational leadership és az executive leadership fogalma. Bár mindkettő „vezetés”, az időhorizontjuk, döntéshozatali dimenziójuk és fókuszpontjuk alapvetően eltér. A versenyképes vállalatok ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy csak az egyik típusú vezetést fejlesszék – a siker feltétele a kettő egymásra hangolása....

Érdemes a gyökereknél kezdeni, hogy megértsük, miként változott a karizmáról alkotott elképzelés az évszázadok során. Max Weber (1864–1920) klasszikus szociológiai munkáiban a karizmát eredetileg egyfajta emberfeletti vagy természetfeletti képességként írta le, amely képes tömegeket megigézni. A követők tisztelete és hite a vezető „felsőbbrendű adottságaiban” rejlett. Webernél az „isteni kiválasztottság” és a „próféta vagy szent” képzete...

John Kotter szerint a vezetőnek két egymást kiegészítő szerepben kell helytállnia: a manager és a leader szerepben. A manager a belső rendet és hatékonyságot (efficiency) tartja fenn, míg a leader a megújulásért, a változások sikeres megvalósításáért (effectiveness) felel. A mai komplex, gyorsan változó üzleti környezetben egyszerre fontos, hogy egy szervezet stabilan és szabályozottan működjön, ugyanakkor...

A vezető – státusza és szerepei révén – gyakran a szervezet központi idegrendszereként írható le. Henry Mintzberg munkássága óta közismert, hogy a vezetők számos, egymással összefonódó szerepben tevékenykednek. Ezek a szerepek egyrészt a szervezeten belüli és kívüli emberi (interperszonális), információs, valamint döntési tevékenységeket írják le. Érdemes megfigyelni, hogy a modern üzleti környezetben az eredetileg még...

Eric Berne tranzakcióanalízise nemcsak a személyek közötti kommunikáció és emberi kapcsolatok vizsgálatában kínál keretet, hanem a vezetői gyakorlatban is hasznosítható. A három fő egóállapot – a szülői (Parent), a felnőtt (Adult) és a gyermeki (Child) – markánsan befolyásolja, hogyan kommunikálunk és hogyan viszonyulunk másokhoz. Ebben a cikkben arra fókuszálok, hogy a Berne-féle személyiségszerkezet hogyan hat...

A vezetéselméletek egyik legnépszerűbb irányzata a helyzetfüggő megközelítés, mert rugalmasan képes igazodni a beosztottak, illetve a munkakörnyezet aktuális adottságaihoz. Ebben a vonalban kifejezetten közismert Hersey és Blanchard szituációs vezetésmodellje, amely arra helyezi a hangsúlyt, hogy a vezetői magatartást a követők „érettségének” függvényében érdemes alakítani. Ez a modell jóval gyakorlatiasabbnak bizonyult számos vállalati alkalmazásban, mint a...