Korábbi cikkek

Two opposite arrows pointing to the center

Kognitív disszonancia a marketingben

A kognitív disszonancia nem finom pszichológiai elmélet, hanem mindennapi tapasztalat: amikor megvesszük az új telefont, és másnap egy cikk szerint a konkurens készülék az „év legjobb vétele”, a gyomrunkban megjelenő apró szorítás ez a jelenség. Ez a belső feszültség akkor keletkezik, amikor az önképünk („jó döntéshozó vagyok”) és a viselkedésünk („ezt a készüléket vettem”) ütközik...
Elolvasom

Bizonytalanság kerülése a marketingben

Provokatív állítás következik: a vevőid többsége nem az árad, nem a funkcióidat és még csak nem is a márkád ígéretét mérlegeli elsőként – hanem a bizonytalanságot. Pontosabban: azt, mennyire kockázatosnak érzi a következő lépést. Ezt hívjuk a bizonytalanság kerülésének (uncertainty aversion): az emberek szívesebben választanak előre látható, „biztosnak érzett” opciót, még akkor is, ha ezzel...
Elolvasom

Az IKEA-hatás a marketing világában

Provokatív állítás: a vevő néha azért fizet többet, mert dolgozhat a saját termékéért. Ez első hallásra ellentmondás – a piacon a kényelem dívik, nem az erőfeszítés. Mégis, a gyakorlat azt mutatja, hogy ha a vásárló okosan bevonható az alkotásba, a részvétel maga is értékké válik. Ezt nevezi a viselkedéstudomány „IKEA‑hatásnak”: hajlamosak vagyunk magasabbra értékelni azt,...
Elolvasom
Fashion woman smile with teeth portrait looking at camera tourist in stylish clothes in jacket with

Holdudvar hatás: külső megjelenés befolyása

Van egy kognitív rövidítőkód, amelyet a piac minden nap kihasznál – és amely ellen a legtöbb fogyasztó védtelen. „Ha valami egy dologban jó, mindenben jó” – így működik a holdudvar hatás (halo effect). A márkák tervezésekor ez az a jelenség, amely elindítja a lejtőt: egyetlen látványos erősség vagy presztízsjel a teljes észlelt minőségre rávetül. A...
Elolvasom
Buyers

Viselkedéstudomány a marketingben: Hogyan értsük meg és befolyásoljuk a fogyasztói magatartást?

A viselkedéstudomány az emberi döntéshozatal és magatartás tudományos vizsgálatával foglalkozik, ötvözve a pszichológia, a közgazdaságtan, a szociológia és más társadalomtudományok módszereit és felismeréseit. Az elmúlt évtizedekben a viselkedéstudomány egyre nagyobb szerepet kapott a marketingben, forradalmasítva a fogyasztói viselkedésről alkotott képünket és új eszközöket kínálva a marketingszakemberek számára. Ebben a cikkben áttekintjük a viselkedéstudomány főbb fogalmait,...
Elolvasom

Figyelmi torzítás: szelektív figyelem a döntésekben

Provokatív kezdés: a piacon nem az győz, aki „hangosabb”, hanem az, aki az emberek figyelmi torzításaira építve a megfelelő pillanatban a megfelelő jelzést adja. A figyelem nem igazságos, nem egyenlően oszlik meg, és nem is lineáris: szűk „ablakokon” jut be, amelyeket az aktuális céljaink, érzelmeink és sémáink állítanak nyitott vagy zárt állásba. Ezért fordul elő,...
Elolvasom

A figyelmi torzítás szerepe a marketingben

Előrebocsátom az állítást, ami sok kampánystratégát kellemetlenül fog érinteni: nem a legnagyobb költés vagy a leghangosabb kreatív nyeri meg a piacot, hanem az, amelyik fegyelmezetten a figyelmi torzításokra épít. A figyelem nem közmű, amit korlátlanul vételezhetsz; szűk kapu, amely csak azt engedi át, ami az ember aktuális céljaiba, hangulatába és mentális sémáiba simul. A többi...
Elolvasom

Status quo hatás: ragaszkodás

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a piac a jó megoldás felé sodor bennünket – aztán évekkel később ugyanazon előfizetésért fizetünk, ugyanazzal a beszállítóval egyezkedünk, és ugyanabban a folyamatban toporgunk. Meglepő? Nem igazán. A status quo hatás működik: a megszokott állapot aránytalanul erős vonzereje. A veszteség érzete és a megbánástól való félelem jóval erősebben húz vissza,...
Elolvasom

A jelen hatás: azonnali előnyök túlértékelése

Ha meg akarjuk érteni, miért választja a vevő a „jó most”-ot a „jobb később”-el szemben, a jelen hatást (present bias) kell boncolgatnunk. A jelenség hétköznapi és könyörtelen: a legtöbb ember túlértékeli az azonnali hasznot, és alulértékeli a jövőbeli előnyöket. Ezért fogy el a fogadalmak ereje februárra, ezért futnak jól a „vásárolj most, fizess később” konstrukciók,...
Elolvasom

Nudge technika a marketingben

Hányszor fordult elő, hogy ugyanazt a terméket különböző beállításokkal kétféleképpen kínáltad, és az apró eltéréstől drámaian megváltozott a konverziód? Ezt a jelenséget a viselkedéstudomány a választási környezet erejével magyarázza. A nudge – magyarul „enyhe lökés” – nem több, mint finom beavatkozás a döntési térbe: nem tilt, nem kötelez, csak úgy rendezi el a lehetőségeket, hogy...
Elolvasom
1 5 6 7 8 9

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...
Dajka Gábor

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025