Egy korlátolt felelősségű társaság (Kft.) alapítása 2026-ban Magyarországon már korántsem olyan bonyolult vagy költséges, mint ahogyan azt sokan gondolják. Az elmúlt évek jogszabályi változásainak köszönhetően a cégalapítás folyamata jelentősen leegyszerűsödött: ma már illeték- és közzétételi díj mentes a cégbejegyzés, így az állami adminisztratív költség gyakorlatilag nulla. Ez óriási könnyebbség a kezdő vállalkozóknak, hiszen korábban több tízezer forintos tételt jelentett az indulás. De mit is jelent pontosan a Kft., miért ez az egyik legnépszerűbb cégforma, és hogyan zajlik az alapítás menete 2026-ban? Az alábbiakban lépésről lépésre végigvesszük a Kft. alapításának feltételeit, folyamatát és azokat a gyakorlati tudnivalókat, amelyekkel minden leendő cégvezetőnek tisztában kell lennie. A cél az, hogy magabiztosan, felkészülten vághass bele saját vállalkozásod elindításába, elkerülve a gyakori buktatókat és megalapozva a későbbi sikeres működést.
Mi az a Kft. és miért népszerű cégforma?
A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) a világ számos országában – így Magyarországon is – a legelterjedtebb vállalkozási formák egyike. Lényegét tekintve a Kft. olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amelyben a tagok (tulajdonosok) felelőssége korlátozott: csak a cégbe bevitt vagyonuk (törzsbetétjük) mértékéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. Ez a korlátozott felelősség óriási előnyt jelent az egyéni vállalkozói vagy betéti társasági formához képest, hiszen a Kft. tagjainak magánvagyona alapvetően biztonságban van – egy esetleges üzleti kudarc esetén a hitelezők nem léphetnek fel a tulajdonosok személyes vagyonával szemben, csak a cég vagyonát követelhetik. Természetesen ez csak addig igaz, amíg a tagok a jogszabályoknak megfelelően járnak el, nem visznek be fiktív vagyont a cégbe és nem keverik össze a céges és magáncélú pénzügyeiket.
A Kft. 1997-ben került be a magyar cégjogba a korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény révén, és gyorsan a kis- és középvállalkozások kedvenc cégformájává vált. Népszerűsége azóta is töretlen, amiben több tényező is közrejátszik. Egyrészt a Kft. rugalmas formát kínál: egy vagy több alapítóval is létrehozható, tetszés szerinti – akár igen minimális – vagyoni hozzájárulással indulhat (bár létezik egy törvényileg megszabott minimális törzstőke, erről később lesz szó), és a belső viszonyok is szabadon alakíthatók a társasági szerződésben. Másrészt a Kft. üzletileg hiteles keretet ad egy vállalkozásnak: egy cég általában megbízhatóbbnak, “komolyabbnak” tűnik az üzleti partnerek és ügyfelek szemében, mint egy egyéni vállalkozás. Számos pályázatnál, vállalkozói hitelnél is előnyt élvezhet (vagy akár követelmény) a társasági formában működés.
Fontos előny továbbá, hogy egy Kft. jogi személy – saját cégnévvel, székhellyel, adószámmal, bankszámlával –, így jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat a saját neve alatt. Ez lehetővé teszi például, hogy a cég kössön szerződéseket, pert indítson vagy perelhető legyen, a tagoktól elkülönülten. Az üzleti folyamatokhoz ez nagy rugalmasságot ad. Ugyanakkor a Kft. működésével jár bizonyos fokú adminisztráció (pl. kettős könyvvitel vezetése, éves beszámoló közzététele) és lehetnek olyan adózási szabályok, amelyek eltérnek az egyszerűsített vállalkozói formákétól. Ennek ellenére a jogi személyiség és a korlátozott felelősség miatt a Kft. gyakran jobb választás, ha komolyabb növekedésben, több tag bevonásában vagy hosszú távú üzletben gondolkodsz.
Érdemes összevetni a Kft.-t más népszerű formákkal is. Az egyéni vállalkozás előnye a rendkívül gyors és ingyenes indítás, valamint az egyszerű adminisztráció – azonban ott a vállalkozó teljes magánvagyonával felel az esetleges tartozásokért, és bizonyos kedvezményes adózási formák (pl. az új KATA) csak egyéni vállalkozók számára érhetők el. A betéti társaság (Bt.) egy másik alternatíva: alapításához legalább két személy szükséges (egy beltag és egy kültag), a beltag felelőssége korlátlan, míg a kültag felelőssége korlátozott a vagyoni betétjére. A Bt. előnye volt régebben, hogy nem kellett minimális törzstőkét felmutatni, de mivel 2014 óta a Kft. is alapítható akár készpénz befizetése nélkül (a törzstőkét elegendő két éven belül befizetni), ez az előny elolvadt. Ráadásul a jogszabályi környezet ma már a Kft.-ket preferálja: például a korábban népszerű KATA adózás 2022-es szigorítása óta a Kft. nem választhatja ezt az adónemet, de a Bt. beltagja sem (csak az egyéni vállalkozók maradtak KATA-körben). Mindezek miatt a Kft. 2026-ban is a legéletszerűbb és legoptimálisabb cégformának tekinthető a komolyabb üzleti ambíciókkal induló vállalkozók számára.
A Kft. alapításának feltételei 2026-ban
Bár a cégalapítás ma már egyszerűbb, fontos ismerni a jogi és anyagi feltételeket, amelyek egy Kft. létrehozásához szükségesek. A hatályos szabályozás szerint Kft.-t bármely nagykorú, cselekvőképes természetes személy vagy akár jogi személy (pl. egy másik cég) alapíthat, állampolgárságtól függetlenül. Tehát külföldi magánszemélyek vagy cégek is lehetnek Kft. tulajdonosai Magyarországon, nincs honossági korlátozás. Ugyanakkor az ügyvezető személyére vonatkozóan vannak kizáró okok: nem lehet ügyvezető, akit a bíróság cégvezetéstől vagy egyes foglalkozástól eltiltott, illetve büntetett előéletű, amíg a közügyektől való eltiltás tart. Emellett 18 éven aluli vagy cselekvőképességében korlátozott személy sem töltheti be ezt a tisztséget. Tulajdonosként az adóhatósági megbízhatóság számít: előfordulhat, hogy a NAV megtagadja az új cég adószámának megadását, ha valamely alapító nagymértékű adótartozással rendelkezik vagy korábbi cégeit felszámolták – ezzel igyekeznek kiszűrni a visszaélésszerű cégalapításokat.
A Kft. létrehozásának anyagi feltételei közül a legfontosabb a törzstőke megléte. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv előírja, hogy egy Kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb, mint 3 000 000 forint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy induláskor valóban 3 millió forintot kéne átutalnod a cég bankszámlájára. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az alapításkor a törzstőke csak egy részét (szélsőséges esetben akár 0 Ft-ot) fizessék be a tagok, a fennmaradó részt pedig legkésőbb a cégbejegyzéstől számított két éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nincs meg azonnal a 3 millió forint készpénzben, akkor is alapíthatsz Kft.-t, csak a társasági szerződésben szerepeltetni kell, hogy milyen ütemezéssel és határidővel vállalják a tagok a hiányzó törzsbetét befizetését. Fontos tudni: amíg egy tag a maga által vállalt törzsbetétet nem teljesítette, addig a saját vagyonával is felel a cég tartozásaiért a be nem fizetett rész erejéig. Továbbá ilyen “fel nem töltött” törzstőke mellett nem lehet osztalékot felvenni, és a tag nem adhatja el az üzletrészét sem, hiszen előbb teljesíteni kell a törzsbetét befizetését. Vagyis bár megtehető, hogy a 3 milliós törzstőkéből induláskor semmit sem fizetsz be, ez kompromisszumokkal jár – érdemes ezt okosan mérlegelni.
Az anyagi feltételekhez tartozik még, hogy a törzstőke nem csak pénzből állhat: úgynevezett apport, azaz nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás is része lehet. Apportként bármilyen forgalomképes dolog (gépek, járművek, ingatlanok stb.), szellemi alkotás (pl. szabadalom), vagy akár követelés is bevihető a cégbe, ami a vállalkozás tevékenységéhez felhasználható. Ha a törzstőkét teljes egészében apport szolgáltatásával kívánják fedezni, az lehetséges – ilyenkor viszont a jogszabály előírja, hogy az apportot már az alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani (egyszemélyes Kft. esetén mindenképp, többszemélyes társaságnál pedig ha az apport értéke eléri a törzstőke felét). Tehát apporttal nem lehet “kiváltani” a készpénzt oly módon, hogy azt is csak később adnád át: az apportot azonnal be kell vinni a cégbe az alapításkor.
Ami az egyéb kötelező feltételeket illeti, a Kft.-nek rendelkeznie kell székhellyel Magyarországon, illetve egyedi cégnévvel – ezekről a következő szekciókban részletesen lesz szó. Emellett legalább egy ügyvezetőt meg kell nevezni, aki a cég operatív irányításáért felelős. Ügyvezető lehet egyben a tulajdonos is, de akár külsős személyt is felkérhettek erre a szerepre. Ha több ügyvezető lesz, a társasági szerződésben meg kell határozni, hogy önállóan vagy együttesen járhatnak-e el (vannak-e korlátozások az aláírási jogukban). Felügyelőbizottságot és könyvvizsgálót csak akkor kötelező létrehozni, ha azt a cég mérete vagy sajátos jogszabályi ok indokolja – egy frissen alakuló, kis Kft.-nél ezek jellemzően nem relevánsak, így a legtöbb induló vállalkozásnál nem kell ilyen testületekkel foglalkoznod.
Összességében 2026-ban a Kft. alapítás feltételei kifejezetten kedvezőek: az állami eljárás illetékmentes, a minimális tőkekövetelmény teljesítésére haladék adható, és a cégalapítás nyitva áll minden cselekvőképes személy előtt. Ha megvan a jó üzleti ötleted és elhatározásod, akkor a jogi keretek nem fognak akadályozni ebben – inkább arra érdemes figyelni, hogy a következő pontokban ismertetett előkészületeket alaposan megtervezd.
A cégalapítás előkészítése: cégnév és székhely
Miután tisztában vagy a Kft. indítás alapvető feltételeivel, a következő lépés a praktikus előkészületek elvégzése. Ezek közül az első a megfelelő cégnév kiválasztása. A cégnév nem csak egy formai követelmény, hanem az arculatod része lesz – érdemes tehát kreatív, beszédes, ugyanakkor hivatalosan is elfogadható nevet választani. A magyar cégjog szerint a névnek egyedi azonosításra alkalmasnak kell lennie, és legalább 3 karakterben el kell térnie minden már bejegyzett cég nevétől. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába találsz ki egy hangzatos nevet, ha az túlságosan hasonlít egy létező vállalkozás nevére (például csak Kft. vs Bt. eltérés vagy egyetlen betű különbség), a cégbíróság el fogja utasítani a kérelmet. A névben szerepelnie kell a cégforma megjelölésének is, azaz a „Korlátolt Felelősségű Társaság” vagy rövidítve „Kft.” megjelölésnek a név végén. Célszerű olyan nevet választani, ami utal a tevékenységedre vagy a brandre, könnyen kimondható és megjegyezhető, valamint magyar cég esetében általában előny, ha magyar karakterekkel is leírható (bár idegen nyelvű név is engedélyezett).
A névválasztáskor praktikus lépés, hogy ellenőrizd a névfoglaltságot a cégnyilvántartásban. Erre szolgál az Igazságügyi Minisztérium Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Szolgálatának online adatbázisa, ahol rákereshetsz a tervezett névre. Ha túl hasonló találatot ad, akkor érdemes módosítani a néven vagy új nevet kitalálni, mielőtt még az ügyvéddel papírra vetnéd a társasági szerződést. Jó tudni, hogy lehetőség van előzetes névfoglalásra is: a cégbírósághoz benyújthatsz egy kérelmet a név lefoglalására, így pár hónapig biztosan nem veheti fel más azt a nevet. Erre azonban általában csak akkor van szükség, ha hosszabb előkészítés zajlik a cégalapítás körül. A legtöbb esetben az ügyvéd – amikor beadja a cégalapítási kérelmet – már lefoglalja a nevet a bejegyzési kérelemmel együtt, így védve vagy a folyamat alatt.
A másik kulcskérdés a székhely megjelölése. Székhelynek nevezünk minden olyan hivatalos címet, ahol a cég elérhető, ahol a hivatalos iratokat fogadja és őrzi, és amely a cég bejegyzett irodája lesz. A székhely lehet saját tulajdonú ingatlan (pl. a saját lakásod vagy irodád), lehet bérelt irodahelyiség, sőt igénybe vehetsz székhelyszolgáltatót is. A székhelyszolgáltató olyan cég, amely – díjazás fejében – biztosít neked egy bejelenthető címet, átveszi a leveleidet és kezeli azokat, valamint teljesíti a törvény által előírt székhelyhez kötődő kötelezettségeket (például kiteszi a cégtáblát). Ez hasznos lehet, ha nincs saját irodád, vagy nem szeretnéd az otthoni címed megadni a nyilvános cégjegyzékben.
Fontos, hogy a székhelyként megadott címen valóban jogosult légy tartózkodni vagy azt használni. Ha a saját tulajdonod, ez egyértelmű. Ha bérelt ingatlan, akkor a tulajdonos írásos hozzájárulását (székhelyhozzájáruló nyilatkozatot) be kell szerezni, miszerint engedélyezi, hogy ott legyen a cég székhelye. Ezt a nyilatkozatot az alapítási dokumentumokhoz csatolni kell a cégbírósági bejegyzés során. Székhelyszolgáltató igénybevétele esetén ők biztosítják a szükséges papírokat. A székhelyen a törvény előírja, hogy ki kell helyezni a cég nevét (cégtábla), és gondoskodni kell arról, hogy a hatósági iratokat ott át tudja venni valaki. A hatóságok bármikor ellenőrizhetik, hogy a cég a bejelentett székhelyén valóban elérhető-e – ha nem találják nyomát, az cégbírósági figyelmeztetést vagy végső soron a cég megszüntetését is maga után vonhatja. Ezért fiktív vagy nem valós székhelyet semmiképp ne adj meg.
Amennyiben a vállalkozásod nem csak a székhelyen, hanem más telephelyeken is végez majd tevékenységet (pl. gyártóüzem, üzlethelyiség egy másik címen), akkor ezeket a címeket is fel kell tüntetni a társasági szerződésben mint telephely vagy fióktelep. A telephely a belföldi további üzleti helyeket jelöli, a fióktelep pedig külföldön létesített telephelyet jelent. Kezdő vállalkozásnál tipikusan elegendő a székhely és esetleg egy telephely megadása; később, ha bővülsz, bármikor be lehet jelenteni új telephelyeket egy cégmódosítással.
Röviden összefoglalva: gondosan válaszd ki a céged nevét, hogy az egyedi és szabályos legyen, és jelölj meg olyan székhelyet, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek és praktikus a számodra. Ezek az előkészületek képezik a cégalapítás alapját – ha ezeket jól átgondolod, az alapítás többi része már gördülékenyen fog menni.
A társasági szerződés és a törzstőke szerepe
A társasági szerződés (egyszemélyes Kft. esetén alapító okirat) a Kft. alapdokumentuma, mondhatni a cég “alkotmánya”. Ebben rögzítitek a cég legfontosabb adatait és működési szabályait, így kiemelten fontos, hogy minden lényeges pontot tartalmazzon és megfeleljen a hatályos jogszabályoknak. A társasági szerződés elkészítéséhez minden esetben ügyvéd közreműködése szükséges – ő fogja megszerkeszteni a dokumentumot és ellenjegyzi azt. Bár online rengeteg minta kering, sőt a kormányzati portálon is elérhetők szerződésminták egyszerűsített cégeljáráshoz, erősen ajánlott, hogy a saját cégedre szabott, testreszabott szerződést készítsetek. Az ügyvéd segít abban, hogy semmi fontos ne maradjon ki, és hogy a dokumentum illeszkedjen a konkrét igényeidhez.
Mit kell tartalmaznia a társasági szerződésnek? Néhány főbb elem:
- A cég neve, székhelye, telephelyei – ahogy az előző szekciókban megtervezted.
- A tagok adatai és törzsbetétei – név, lakcím/székhely, és hogy ki milyen összegű vagyoni hozzájárulást (pénzt vagy apportot) ad a céghez. Itt kell rendelkezni arról is, hogy a törzsbetéteket milyen arányban, határidővel fizetik be, illetve apport esetén pontosan mi az apport tárgya és értéke.
- A törzstőke összege – minimum 3 millió Ft, de dönthettek magasabb törzstőke mellett is, ha így szeretnétek (például nagyobb presztízst adhat bizonyos partnerek szemében, ha a cég alaptőkéje mondjuk 10 vagy 50 millió Ft, noha erre nincs általános üzleti szükség).
- Az üzletrészek aránya – a tagok törzsbetétei arányában alakul az üzletrészek mértéke, ami meghatározza a szavazati jogot és az osztalékhoz való jogosultságot. Lehet rendelkezni ettől eltérő arányokról is (pl. valaki kisebb pénzbeli betéttel is kaphat nagyobb szavazati jogot), de az ilyen különbségtétel ritka és alapos indok kell hozzá.
- Az ügyvezető(k) adatai, képviseleti joga – ki vagy kik vezetik a céget, milyen módon járhatnak el (önállóan, együttesen).
- A cég tevékenységi körei – legalább a főtevékenységet fel kell tüntetni TEÁOR szám szerint, de érdemes a tervezett összes tevékenységi körötöket beleírni. (A tevékenységi körök későbbi bővítése szintén cégmódosítással jár, ami plusz ügyvédi munkát igényel, ezért már induláskor érdemes előre gondolkodni ezen.)
- Osztalékfizetés és nyereségfelosztás szabályai – a törvény szerint osztalék csak a pozitív adózott eredmény és a rendezett tőkeviszonyok (pl. törzstőke befizetése) esetén fizethető. A szerződésbe belefoglalható, ha pl. időarányos részosztalékot is akartok lehetővé tenni.
- Esetleges elővásárlási jog – ha valamelyik tag eladná az üzletrészét, általában a többi tagot elővásárlási jog illeti meg. Ezt a szabályt meg lehet erősíteni vagy módosítani a szerződésben.
- Döntéshozatali rend – például miként hívjátok össze a taggyűlést, mekkora szótöbbség kell bizonyos döntésekhez, stb.
- Egyéb szabályok – pl. ha a tagok a nyereség bizonyos részét automatikusan visszaforgatják, vagy a cég határozott időre alakul, esetleg feltételes módon (ezek ritkábbak, de a szerződésben kitérhettek rájuk).
Látható, hogy a társasági szerződés elég összetett dokumentum, de a legtöbb ponton a törvény ad egy alapértelmezést. A gyakorlatban a cégalapításkor a legtöbb Kft. egyszerűsített eljárással, szerződésmintával indul: ez egy előre meghatározott mintaszöveg, amit az ügyvéd kitölt a ti adataitokkal. Ebben nem nagyon lehet egyedileg testre szabni a szabályokat, cserébe a cégbíróság szinte automatikusan, akár 1 munkanap alatt bejegyzi a céget, mert tudja, hogy a minta megfelel a jogszabályoknak. Az ilyen egyszerűsített alapításnál mondhatjuk, hogy szinte “csak nevet és címet kell választani, meg megjelölni a tagokat és ügyvezetőt”, minden más a jogszabályi minimum szerint alakul. Ha viszont speciális igényeitek vannak – például több tulajdonos esetén egyéni megállapodások a szavazati jog vagy profitmegosztás terén – akkor érdemes a mintától eltérő, egyedi társasági szerződést írni. Ilyenkor a cégbíróság kicsit alaposabban (és hosszabb határidővel, kb. 15 nap alatt) vizsgálja a kérelmet, de ha ügyvéd készítette, nem szokott gond lenni.
A törzstőkével kapcsolatban a társasági szerződésben is nyilatkozni kell: meg kell adni a pontos összeget és a befizetés, rendelkezésre bocsátás módját. Ha a törzstőke egy részét később fizetitek be, azt is rögzíteni kell határidővel. A cégbíróság figyeli, hogy a törzstőke összege eléri-e a minimum 3 millió Ft-ot (ha nem, hiánypótlásra szólítanak fel, tehát ezen nem lehet “trükközni”). A befizetési haladék maximumát – ahogy korábban írtuk – a gyakorlat alapján két évben szokták megszabni, ennél hosszabb haladékot a cégbíróság nem fogad el. Két év egy induló vállalkozásnál jellemzően elegendő arra, hogy a működés kitermelje a törzstőke összegét, ha a tagok induláskor nem rendelkeztek teljes egészében az összeggel. Arra is figyeljetek, hogy ha haladékot kötötök ki, akkor a társasági szerződésbe bele kell venni a haladék alatti korlátozásokat (pl. a tag felelőssége a be nem fizetett rész erejéig, osztalékfizetés tilalma, stb.), mert ezt is nézik a bejegyzésnél.
Végezetül említsük meg, hogy a társasági szerződés nem kőbe vésett dokumentum: később, ahogy a cég növekszik vagy változik, bármikor módosíthatjátok közös megegyezéssel (természetesen ügyvéd által ellenjegyzett módosítással és cégbírósági bejelentéssel). Induláskor azonban érdemes a lehető legátgondoltabban összeállítani, hogy a cég működése zökkenőmentesen indulhasson. Ebben nagy segítség a tapasztalt ügyvéd tanácsa: ő pontosan ismeri, hogy egy induló Kft.-nek mire kell figyelnie a dokumentumokban.
A cégbejegyzés folyamata – elektronikus eljárás 2026-ban
Ha minden előkészítő lépést megtettél – megvan a jól kitalált cégnév, a jogszerű székhely, és elkészült a társasági szerződés az ügyvédnél –, akkor elérkeztél a cégbejegyzési kérelem benyújtásához. 2026-ban a cégbejegyzési eljárás Magyarországon teljes mértékben elektronikus úton zajlik: az ügyvéded elektronikusan nyújtja be a szükséges dokumentumokat a cégbíróságra. Neked ilyenkor már nincs más dolgod, mint várni a visszajelzést. A rendszer jellemzően rendkívül gyors – az egyszerűsített eljárással alapított Kft.-ket sokszor 24 órán belül bejegyzik. A törvény szerint a cégbíróságnak egyszerűsített eljárásnál 1 munkanap, egyedi szerződésnél is csak 15 nap áll rendelkezésére a döntésre, és ezt általában tartják is.
A benyújtáskor az ügyvéd csatolja a társasági szerződést (aláírva és általa ellenjegyezve), a tagok és ügyvezetők adatait tartalmazó formanyomtatványokat, a székhelyhozzájáruló nyilatkozatot, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy befizettétek-e az illetéket. Mivel manapság a cégalapítás illetéke 0 Ft, így befizetni sem kell semmit, de még mindig szerepel a procedúrában ennek a nyilatkozata (üres összeggel). Ugyanígy a közzétételi költségtérítés is 0 Ft jelenleg. Az ügyvéd a dokumentumokat elektronikusan aláírja (e-szignóval) és benyújtja a Céginformációs Szolgálaton keresztül az illetékes törvényszéknek, ahol cégbíróságként járnak el.
Amint a kérelem beérkezik, a cégbíróság ellenőrzi a formai követelményeket: például a név egyediségét, a csatolt nyilatkozatokat, a tagok jogosultságát (pl. nem áll-e fenn valamilyen kizáró ok). Ha mindent rendben találnak, meghozzák a bejegyző végzést. Ezt a végzést az ügyvéd elektronikus úton kapja meg, és általában te is értesítést kapsz róla. A végzés tartalmazza az új cég legfontosabb adatait, így a cég cégjegyzékszámát (ez az egyedi nyilvántartási szám, ami a cég azonosítója lesz, pl. Cg.01-XX-XXXXXX formában) és az adószámát is.
Az adószám kiadása automatikusan történik a cégbejegyzés során: a cégbíróság összeköttetésben áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), és továbbítja az új cég adatait. A NAV ezek alapján generál egy adószámot, feltéve hogy nincs akadálya (ahogy fent említettük, problémát okozhat, ha valamelyik alapító “adóminimalizáló” hírében áll vagy nagy adótartozást hagyott maga után – ilyenkor a NAV megtagadhatja az adószámot, és a cégbejegyzést is leállítják). Ám egy tiszta hátterű alapítónál ilyen nem fordul elő. Az adószám kiadására a NAV-nak 1-2 napja van; általában a cégbejegyző végzésben már benne szerepel az adószám is. Létezik úgynevezett ideiglenes adószám fogalma is: ha a NAV-nak több idő kellene az ellenőrzéshez, ideiglenesen kiadnak egy számot, amin elindulhat a cég, de végleges döntést 8 napon belül hozniuk kell. Az induló vállalkozások túlnyomó többségénél azonban a folyamat azonnal lezajlik – így mire kézhez kapod a bejegyző végzést, már láthatod is benne a végleges adószámodat.
2026. január 1-jével egyébként a cégbejegyzés jogi keretei annyiban változtak, hogy hatályba lépett a jogi személyek egységes nyilvántartásáról szóló új törvény. Ennek köszönhetően a korábbi cégeljárási törvény (2006. évi V. tv.) hatályát vesztette, és egy modernizált, integrált rendszer jött létre a cégek és más jogi személyek (pl. egyesületek, alapítványok) nyilvántartására. A gyakorlatban az átlagos cégalapító ebből nem sokat érzékel: az ügyvédek számára változott néhány adminisztratív részlet és az informatikai felület, de a folyamat lényeges gyorsasága és egyszerűsége ugyanaz maradt. Az állam célja ezzel a változtatással az, hogy a nyilvántartások naprakészek legyenek és az adatok megbízhatósága növekedjen, illetve hogy a cégbejegyzés és változásbejegyzés a lehető leginkább elektronizált és ügyfélbarát legyen.
Összefoglalva, a cégbejegyzés folyamata 2026-ban szinte automatikusan és villámgyorsan zajlik le a háttérben. Amint aláírtad a papírokat az ügyvédnél, akár egy-két napon belül hivatalosan is cégtulajdonossá válhatsz. Ez hatalmas különbség a néhány évtizeddel ezelőtti gyakorlathoz képest, amikor hetekig kellett várni és vastag aktacsomókat kellett benyújtani személyesen. Ma az elektronikus ügyintézés révén Magyarországon is valódi “egyablakos” rendszer működik a cégalapításban.
Teendők a cégbejegyzés után
Sokan azt gondolják, hogy ha megérkezett a cégbejegyzési végzés, akkor hátra is dőlhetnek – pedig a munka ezzel nem ér véget, csupán egy új szakasz kezdődik. A cégalapítás utáni első hetekben több fontos teendőd is lesz, amelyek jogszabály által előírt kötelességek. Ha ezeket elmulasztod, akkor kellemetlen bírságokat kockáztatsz, ezért érdemes már előre felkészülni rájuk.
Az egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat a céges bankszámla megnyitása. Magyarországon minden gazdasági társaság – így a Kft. is – köteles pénzforgalmi (vállalkozói) bankszámlát nyitni egy banknál. Erre a cégbejegyzéstől számítva 8 nap áll rendelkezésre. A bankszámlanyitáshoz vidd magaddal a cégbejegyzési végzést (vagy legalább a cégjegyzékszámot és adószámot tartalmazó iratot) és az ügyvezető személyi igazolványát, lakcímkártyáját, adókártyáját. A banknál alá kell írni az aláírási kartont (mint cégképviseletre jogosult), és ezután megnyitják a számlát. Ügyelj rá, hogy ha a társasági szerződés szerint bizonyos összeget azonnal be kellett fizetned a cégbe (pl. mégis befizettetek valamennyit a törzstőkéből induláskor), akkor azt erre a bankszámlára helyezd el. A NAV felé be kell jelenteni a bankszámla számát a nyitástól számított 7 napon belül – ezt a bank általában megt eszi elektronikus úton, de nem árt rákérdezni. Ha a bejelentés elmarad, a NAV akár 200 000 Ft mulasztási bírsággal is sújthatja a céget ezért a hiányosságért. Ugyancsak a bankszámlanyitással összefüggő tennivaló, hogy ha a társasági szerződés a törzstőke befizetésére haladékot adott, azért azt észben kell tartanod a következő évekre; érdemes ütemezni, hogy legkésőbb a 2 éves határidőn belül teljesítsd majd ezt a kötelezettséget, különben a hatóságok a cég kényszerű törzstőke-emelését vagy megszüntetését is elrendelhetik.
A másik halaszthatatlan teendő a kamarához történő bejelentkezés. Magyarországon jogszabály írja elő, hogy minden vállalkozásnak regisztrálnia kell az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, és évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást kell fizetnie. Új cég esetén ezt a bejegyzést követő 5 munkanapon belül meg kell tenni. A gyakorlatban a cég székhelye szerint illetékes területi (megyei) kereskedelmi és iparkamaránál kell jelentkezni – ma már sok helyen ezt online is el lehet intézni a kamara honlapján található űrlap kitöltésével és a díj átutalásával. Ne felejtsd el ezt a lépést, mert a kamarai nyilvántartásba vétel elmulasztása szintén bírságot vonhat maga után, és bár a kamara figyelmeztetéseket küld, jobb eleve eleget tenni a kötelezettségnek. Az 5 000 Ft hozzájárulást ezután évente, minden év március 31-ig kell befizetni a kamarának – ezt már sokan elfelejtik, ami tartozásként halmozódhat.
Harmadik fontos feladat a NAV felé történő adózási bejelentkezés és nyilatkozatok megtétele. Maga a cég adószámmal már rendelkezik, de induló vállalkozásként 15 napon belül be kell adni a ’T201T jelű nyomtatványt’ (vagy az e-cégbejegyzés során ezzel egyenértékű elektronikus űrlapot), amelyen nyilatkozol néhány adózási kérdésben. Itt jelölheted be például, ha a cég áfamentességet (alanyi adómentességet) választ – erről a következő szekcióban még részletesen lesz szó. Ezen a nyomtatványon tudod kérni az esetleges kisvállalati adó (KIVA) alá történő bejelentkezést is, ha nem a társasági adót (TAO) választjátok. Továbbá meg kell adni a cég statisztikai számjelét (ezt a bejegyzés után kapod meg) és nyilatkozni néhány egyéb induló adatról (például ha lesz alkalmazott az első naptól, vagy ha speciális adózói körbe tartozol).
Ha a Kft. tervez alkalmazottat foglalkoztatni, akkor már a cégalapítást követő első napon, amikor a munkavállaló belép, be kell jelenteni a NAV-nak a ’T1041’ nyomtatványon az alkalmazott adatait és biztosítotti jogviszonyát. Ez a társadalombiztosítási bejelentés, amit minden új dolgozó felvételekor meg kell tenni. Ugyancsak gondoskodj róla, hogy a számlázási rendszered megfeleljen a jogszabályoknak: ma már kötelező, hogy a kiállított számlák adatait online továbbítsák a NAV felé. Ennek legegyszerűbb módja egy online számlázó program használata, amit regisztrálsz a NAV Online Számla rendszerébe. Kezdő cégként talán még kevés számlád lesz, de már az első kiállítása előtt meg kell lennie ennek a kapcsolatnak, különben jogsértést követsz el.
A cégbejegyzés utáni tennivalók sorát folytatva érdemes könyvelőt megbízni, ha ezt még nem tetted meg a legelején. Sok induló vállalkozó anyagi okokból próbálja halogatni a könyvelő bevonását, de ez a gyakorlatban több kárt okozhat, mint hasznot. Egy Kft. már a megalakulásától kezdve kettős könyvvitelt köteles vezetni, és számos adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettsége van (akkor is, ha minimális a tevékenysége). Egy profi könyvelő segít abban, hogy ne csússz meg határidőkkel, kihasználd a lehetséges adókedvezményeket, és átlásd a vállalkozás pénzügyeit. Sőt, már a cégalapítás pillanatában is hasznos tanácsokat adhatott a könyvelő az adózási formák megválasztásához. Ha eddig nem volt, a frissen indult cég mellé azonnal keress egy megbízható könyvelőt – befektetésnek tekintsd a szolgáltatását, ami később sokszorosan megtérül a nyugalom és szabályszerű működés formájában.
Végül, bár nem minden cég számára releváns, de gondold át, kell-e valamilyen hatósági engedély vagy bejelentés a tevékenységed megkezdéséhez. Bizonyos szakmák (pl. építőipari kivitelezés, vagyonvédelmi szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás stb.) hatósági engedélyhez kötöttek – ezeket nem a cégbíróságon, hanem az illetékes szakhatóságnál kell kérelmezni. Más tevékenységek bejelentés-kötelesek az önkormányzatnál (pl. kereskedelmi tevékenységhez üzletbejelentés). Nézz utána az adott szektor előírásainak, mert a cég megalapítása csak az alap, utána még be kell tartani az adott iparágra vonatkozó szabályokat is.
A cégbejegyzés utáni adminisztratív teendők listája elsőre hosszúnak tűnhet, de egy jó könyvelő és egy alaposan felkészült vállalkozó számára ez rutinszerűen elvégezhető. A lényeg, hogy ne maradjon el semmi: bankszámla nyitás és bejelentés, kamarai regisztráció, adóhatósági nyilatkozatok, és ha van, alkalmazottak bejelentése. Ezzel megteremted az alapot ahhoz, hogy a céged jogszerűen és zökkenőmentesen működhessen a továbbiakban.
Adózási módok egy Kft.-nél: TAO vagy KIVA?
A frissen alapított Kft. működésének megtervezéséhez az egyik legfontosabb stratégiai döntés, hogy a cég milyen adózási módot választ. Kft. esetében alapvetően két fő adónem között dönthetsz a nyereségadóztatást illetően: a társasági adó (TAO) és a kisvállalati adó (KIVA) között. Mindkét rendszernek megvannak az előnyei és feltételei; az ideális választás attól függ, mekkora forgalmat és nyereséget vársz, illetve hogy lesznek-e alkalmazottaid.
Társasági adó (TAO): A társasági adó jelenleg egységesen 9%-os kulccsal adóztatja a Kft. adózás előtti nyereségét. Ez nemzetközi szinten is igen alacsony adókulcs, Magyarország ezzel igyekszik vonzóvá tenni magát a vállalkozások számára. TAO hatálya alá tartozva a Kft. a klasszikus módon adózik: a könyvelésben kimutatott eredmény (bevétel minusz költségek) képezi az adó alapját, amelynek 9%-át be kell fizetni adóként. Ezen felül, ha a cég osztalékot fizet a tulajdonosoknak, az osztalék után a magánszemély tulajdonos fizeti meg a 15% személyi jövedelemadót, illetve 2023-tól még 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni az osztalék után (bizonyos éves plafonig). Így ha a teljes nyereséget ki akarod venni a cégből osztalékként, a teljes adóterhelés nagyjából 9% + 15% + 13%, azaz körülbelül 34%. Persze, ha a nyereség egy részét bent hagyod a cégben fejlesztésre, akkor arra csak 9% TAO-t fizetsz, osztalékadó akkor nincs, amíg ki nem veszed a pénzt.
A TAO rendszere viszonylag egyszerű és ismerős a könyvelőknek. Előnye, hogy nincsenek korlátok a cégméretre: bármilyen árbevételű vagy létszámú vállalkozás maradhat TAO-ban. Hátránya viszont, hogy a 9% adót akkor is fizetni kell a nyereség után, ha azt a cég visszaforgatja a növekedésbe. Illetve a bérköltségek külön terhelése (a cég által fizetendő 13% szocho) megmarad. A törvény bizonyos kedvezményeket enged (pl. beruházási adókedvezmények, K+F kedvezmény, stb.), de egy induló Kft. ezeket jellemzően nem tudja kihasználni. 2026-tól egy adminisztratív könnyítés lépett életbe: ha a cégednek adóelőleget kell fizetnie (ez nyereséges működés esetén negyedévente esedékes), akkor csak évi 20 millió Ft fizetendő adó felett kell havonta előleget utalni – ez az értékhatár korábban 5 millió Ft volt, tehát jóval kevesebb cég esik a havi előlegfizetés körébe. Ez inkább a nagyobb vállalatoknak fontos változás, de mutatja, hogy a jogalkotó próbál a kisebb cégek kedvében járni.
Kisvállalati adó (KIVA): A KIVA egy 2013-ban bevezetett alternatív adózási mód kisebb cégek számára, amely 2026-ban 10% mértékű adót jelent. A KIVA lényege, hogy kiváltja a 9% TAO-t és a 13% szociális hozzájárulási adót is, egyszerre terhelve meg a cég nyereségét és bérköltségét egy egységes kulccsal. Egyszerűbben: ha KIVA alá tartozol, akkor a cég összes személyi jellegű kifizetése és a cégben maradó nyereség összege lesz az adó alapja, és ennek 10%-át kell befizetni adóként. Ezzel ösztönzi a rendszer, hogy a cég alkalmazottakat foglalkoztasson (mert nem magasabb a bérköltség adóterhe, mint a nyereségé), illetve hogy a nyereséget visszaforgassa (mert addig is csak 10%-kal adózik, nem kell a 9% TAO-t pluszban megfizetni). Fontos kiemelni, hogy amíg nem veszel ki osztalékot, a bent maradó profit után KIVA alatt nem fizetsz több adót – csak a 10%-ot a keletkezéskor –, tehát ha évekig bent tartod a nyereséget, nem halmozódik rá újabb adó.
A KIVA választásának feltételei és korlátai vannak, melyeket 2026-tól jelentősen enyhítettek. Korábban csak évi 3 milliárd Ft alatti árbevételű, 50 főnél kisebb létszámú cégek választhatták, 2026-tól azonban már akár 6 milliárd Ft bevételig és 100 fős átlagos létszámig is beléphet egy cég a KIVA hatálya alá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kis- és középvállalatok széles köre élhet ezzel az adónemmel – egy induló Kft. pedig szinte biztosan belefér ezekbe a korlátokba. Fontos tudni, hogy KIVA alanynak lenni továbbra is csak akkor lehet, ha a cég mérlegforduló napja december 31. (vagyis naptári év szerint könyvel, nem eltolt üzleti évvel), illetve hogy nem lehetnek nagy adótartozásaid. A KIVA-ra való áttérés új cégnél bármikor kérhető; ha a cégalapításkor jelzed (a T201 nyomtatványon), akkor akár a cég indulásától KIVA szerint adózhatsz. Már működő (TAO-s) cég is válthat KIVA-ra, de náluk a váltás mindig a következő hónap első napjától hatályos, és gyakran év végéhez igazítják (pl. január 1-től), mert ilyenkor új üzleti év indul a KIVA miatt.
Mik a KIVA előnyei? Ha van legalább néhány alkalmazottad vagy tervezel felvenni, a KIVA-val általában jobban jársz, mert a bérköltség utáni terheket radikálisan csökkenti (10% vs. a normál rendszerben 13% cégoldali + a bér kifizetése utáni 0% a KIVA-ban, szemben a TAO-nál nincs cégoldali nyereségadó kedvezmény). Ha a cég nyereségét jórészt visszaforgatod, szintén kedvező, mert nem adóztatja a bent maradó eredményt duplán. Ráadásul a KIVA-s cég mentesül bizonyos adminisztrációk alól – például nem kell év közben társasági adó előleget számolgatni, és a könyvelése is egyszerűbb bizonyos szempontból (pénzforgalmi szemléletű). 2026-tól eltörölték a KIVA-ban korábban létező bonyolult szabályt is, miszerint a kifizetett bérek minimum adóalapját a garantált bérminimum 112,5%-ában kellett volna megállapítani – most már csak a tényleges bér számít. Emellett a KIVA adóalap számításánál a beruházási kiadások kedvezőbben jelennek meg, ami a fejlesztő, növekedni vágyó cégeknek kedvez.
Ugyanakkor nem való mindenkinek a KIVA. Ha a cégednek nincsenek alkalmazottai és a nyereség nagy részét minden évben osztalékként kivennéd, akkor lehet, hogy a KIVA nem hoz számottevő előnyt a TAO-hoz képest. Például egy egyszemélyes Kft., ahol mondjuk 10 millió Ft profit keletkezik évente és nincs alkalmazott: TAO-ban fizet 9% adót (900 ezer Ft), marad 9,1 millió, abból osztalék kifizetéskor kb. 15% SZJA és 13% szocho megy el (kb. 2,55 millió), így a nettó magánpénz ~6,55 millió. KIVA-ban ugyanez: 10% KIVA-t fizet a 10 millióra (1 millió Ft), marad 9 millió, majd osztalékkor 15% SZJA (1,35 millió) és elvileg szocho ebben az esetben – mivel a cég már nem fizetett külön szochót – a magánszemélynek valószínűleg még meg kell fizetnie a 13% szochót az osztalék után a felső határig. Így a nettó lehet ~6,45 millió Ft. Látható: nem sok a különbség, bizonyos esetben még kevesebb is maradhat KIVA-ban, ha valaki mindent kivesz. KIVA tehát főleg akkor éri meg, ha a profit jelentős részét visszatartod a cégben vagy ha magas a bérköltséged. Ezt mindenképp érdemes egy könyvelővel vagy adótanácsadóval átbeszélni, konkrét számításokat végezve a várható bevételekre és költségekre.
A döntést nem kell azonnal meghoznod a cégalapítás pillanatában, de induló vállalkozásként általában praktikus már az elején kiválasztani az optimális adózást. Jó hír, hogy 2026-ban a KIVA egyre több cég számára válik valós alternatívává – a kormány a belépési és bentmaradási értékhatárok emelésével jelezte, hogy szeretnék, ha minél több kkv áttérne erre az egyszerűsített adóra. Ez illeszkedik abba a trendbe, hogy a kisvállalkozásokat adminisztratív könnyítésekkel és adókedvezményekkel ösztönzik. Ugyanakkor a TAO stabil és kiszámítható rendszere is vonzó marad, főleg azoknak, akik hosszabb távon esetleg kinövik a KIVA korlátait vagy speciális adókedvezményeket vennének igénybe (mert pl. innovációs vagy fejlesztési adókedvezmény a TAO rendszerében érhető el inkább).
Összességében az adózási mód kiválasztásakor nincsen univerzális recept – a döntést a vállalkozásod egyedi körülményeihez kell igazítani. Ha tanácstalan vagy, mindenképp kérd ki a könyvelőd véleményét. Ő naprakész az aktuális szabályokból és látja a lehetséges buktatókat. Még egy fontos megjegyzés: ha a cég induláskor a TAO-t választotta, később is áttérhetsz KIVA-ra (általában év végével, a következő év elejétől), és visszafelé is lehet váltani (KIVA-ból kilépni csak év végével lehet). Tehát nem végleges elköteleződés az induló választás sem – de az éven belüli többszöri váltogatás nem lehetséges, ezért jobb előre jól dönteni.
ÁFA és helyi adók: mire figyelj a Kft. indulásakor?
Az általános forgalmi adó (ÁFA) és a helyi iparűzési adó (HIPA) olyan adókötelezettségek, amelyek minden vállalkozást – így a Kft.-ket is – érintik. Induló cégvezetőként fontos megértened, milyen választási lehetőségeid vannak ezeknél, és milyen hatással lehetnek a vállalkozásodra.
ÁFA: alanyi adómentesség vagy áfakör? – A cégalapításkor dönthetsz úgy, hogy a Kft. alanyi áfamentes státuszt kér (ha jogosult rá), vagy eleve bejelentkezel az áfakörbe. Alanyi adómentes (AAM) akkor lehetsz, ha a cég várható éves árbevétele nem haladja meg a törvényben meghatározott értékhatárt. Ez az értékhatár 2023-ban 12 millió Ft volt, de a kormányzat 2025-2026 során jelentősen megemelte: 2026-tól 20 millió Ft bevételig lehet áfamentességet választani. Ez azt jelenti, hogy ha a bevételeid várhatóan e küszöb alatt maradnak, akkor kérheted, hogy a céged ne essen ÁFA-fizetési kötelezettség alá. Ennek előnye, hogy nem kell ÁFA-t felszámítanod a számláidon, így olcsóbb lehetsz a nem ÁFA-körös vevőidnek, és egyszerűbb az adminisztrációd (negyedéves/havi ÁFA-bevallás alól mentesülsz). Hátránya viszont, hogy az input oldalon sem igényelhetsz vissza ÁFA-t – vagyis amit a beszerzéseid során kifizetsz ÁFA-ként, az költség marad a cégedben.
Gondold végig a várható ügyfélkörödet: ha főként magánszemélyeknek vagy alanyi mentes vállalkozásoknak értékesítesz, akkor előnyös lehet az AAM, mert ők úgysem tudnák visszaigényelni az ÁFA-t, viszont az árban számukra lényeges, hogy tartalmaz-e plusz 27%-ot. Ha viszont főleg áfakörös cégeknek (B2B) számlázol, akkor ők elvárják a “rendes” ÁFÁ-s számlát, mert nekik mindegy, kifizetik és visszaigénylik; sőt, ha AAM-es vagy, az gyanús is lehet egy nagyobb cég szemében vagy egyszerűen adminisztratív akadály (pl. közbeszerzéseknél sokszor eleve kizáró ok az AAM státusz). Szintén érdemes az induló beruházások oldaláról nézni: ha sok eszközt, készletet vásárolsz a cégnek induláskor, akkor áfás cégként az ezek ÁFA-tartalmát vissza tudod kérni a NAV-tól (már az első ÁFA-bevalláskor), míg ha AAM-es vagy, akkor ez a kiadás a tied marad. Példa: veszel egy laptopot 381 ezer Ft-ért (300 ezer + 27% ÁFA). AAM cégként 381 ezret fizetsz és ez neked költség. Áfás cégként ugyanúgy kifizeted, de a 81 ezer Ft áfát egy hónapon belül vissza is igényelheted, így nettó 300 ezer lesz a költség. Tehát ha nagyobb induló beszerzéseid vannak, nem biztos, hogy érdemes AAM-et választani, még akkor sem, ha amúgy a bevételed 20M alatt marad.
Fontos, hogy alanyi mentességet mindig előre, az adóév elejétől lehet választani. Új cég indulásakor ez simán megy a bejelentő nyomtatványon. Később évente egyszer, év végén van mód váltani: ha túlléped a 20M-t év közben, akkor automatikusan áfássá válsz a túllépés napjától. Ha alatta maradsz, de következő évre mégis váltanál, azt decemberben kell jelezni. Év közbeni kilépés csak a keret túllépése miatt van, ami egy kényszerű váltás. Kezdő vállalkozóként mindenképp beszéld át a könyvelőddel az ÁFA-kérdést, mert ez nagyban befolyásolja a cash-flowdat és az árazásodat.
Helyi iparűzési adó (HIPA): A HIPA-t az önkormányzatok vetik ki, és a vállalkozások árbevételét terheli (néhány költségtétel levonása után). Általános mértéke maximum 2% – a legtöbb településen a felső határt alkalmazzák, Budapesten és a nagyvárosokban biztosan 2%. Ez azt jelenti, hogy ha például 40 millió Ft nettó árbevételed volt és mondjuk 10 millió anyagköltség levonható belőle, akkor 30 millió forint az adóalap, aminek 2%-a, azaz 600 ezer Ft lesz az éves HIPA-d. A HIPA-t két részletben kell fizetni (március 15. és szeptember 15.), de új cég az első évében még előleget nem fizet, csak majd a tényleges bevétel utáni adót következő év májusában. A HIPA bár nem tűnik nagynak, de profitfüggően elég komoly tétel lehet, mert ha alacsony a nyereséghányadod, ez az adó akkor is a bevételed után jár.
Szerencsére van lehetőség egyszerűsített HIPA szabályokra a kis cégeknek. 2021-től – kísérleti jelleggel, majd 2023-tól tartósan – bevezették, hogy ha a vállalkozás bevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, akkor választhat ún. tételes HIPA adózást. Ennek keretében az önkormányzat fix adóösszegeket állapít meg sávosan (pl. 12 millió Ft bevételig évi 50 ezer Ft, 18 millió Ft-ig 85 ezer Ft, 25 millió Ft-ig 120 ezer Ft – településtől függően lehet eltérés). Ez jelentősen kedvez azoknak a mikrovállalkozásoknak, amelyeknek alacsony a költséghányada, vagyis a normál 2%-os HIPA nagyon “soknak” jönne ki. Ha például 20 millió Ft a bevételed és szinte semmi levonható költséged nincs, normál HIPA-nál 400 ezer Ft-ot fizetnél, míg a sávos fix rendszerben lehet, hogy csak 120 ezret. Induló cégként érdemes megfontolni a tételes HIPA választását – ezt a megalakulást követően a HIPA-bejelentkezéskor lehet kérni (általában a cég székhelye szerinti önkormányzathoz kell beküldeni a szükséges nyomtatványt). A tételes HIPA választás egy naptári évre szól, utána lehet váltani normálra vagy vissza, attól függően, hogyan alakul a bevételed.
Összegzésképpen az ÁFA és HIPA kapcsán is az a lényeg, hogy legyél proaktív és előrelátó. Használd ki a kisvállalkozásoknak nyújtott lehetőségeket (20M alatti ÁFA-mentesség, tételes HIPA), de csak akkor, ha azok tényleg előnyt jelentenek a te esetedben. Minden vállalkozás más – amit nyersz az egyik adónemen, lehet elveszted a másikon, ezért fontos a számítás és a szakértői tanács. A legrosszabb döntés, ha csak sodródsz és nem választasz: például automatikusan áfássá válsz a keret túllépése miatt, vagy utólag jössz rá, hogy jobban jártál volna egy másik opcióval. Tervezd meg ezeket is, ne csak a bevételeket!
Gyakori hibák és buktatók cégalapításkor
Habár a Kft. alapítása ma már egyszerűbb, még mindig számos olyan tipikus hiba van, amit a kezdő vállalkozók elkövethetnek az induláskor. Ezek a baklövések később felesleges fejfájást, időveszteséget vagy akár anyagi kárt okozhatnak. Vegyük sorra a leggyakoribb buktatókat, hogy te elkerülhesd őket.
1. Nem megfelelő cégforma választása: Gyakori hiba, hogy valaki hallomás alapján ragaszkodik a Kft.-hez, holott lehet, hogy induláskor egy egyéni vállalkozás is elég (vagy épp fordítva: megpróbálkozik egyéni vállalkozóként, miközben az üzleti kockázat indokolná a Kft.-t). Mindig az üzleti céljaidhoz illeszkedő formát válassz. Ha csak mellékes, alacsony kockázatú tevékenységet indítasz és fontos a legegyszerűbb adózás (pl. új KATA), akkor maradj EV. Viszont ha befektetőt vonnál be, alkalmazottaid lesznek, vagy jelentős felelősséggel járó projektbe kezdesz, ne habozz a Kft. mellett dönteni a korlátolt felelősség miatt. A lényeg: tájékozódj, kérj tanácsot a választás előtt.
2. Kapkodás a cégnév és domain választásnál: Megesik, hogy az induló vállalkozó beleszeret egy névbe, gyorsan levédeti cégként, és utána derül ki, hogy például a .hu domain név már foglalt arra a szóra, vagy összekeverhető egy másik cég brandjével. Érdemes nem csak a cégnyilvántartást, hanem az internetes domain adatbázisokat is csekkolni, sőt egy Google-keresést futtatni a névre. Ha találsz nagyon hasonló nevű működő vállalkozást, fontold meg egy másik név választását, hogy elkerüld a későbbi kellemetlenségeket (akár jogi vitát a névhasználatról).
3. Felületes társasági szerződés: A minta használata praktikus, de gondolkodás nélkül alkalmazni veszélyes. Például, ha többen alapítotok céget, a minta nem fogja rendezni a köztetek lévő speciális megállapodásokat. Könnyen konfliktus forrása lehet később, ha nem beszélitek át előre: ki mennyit dolgozik a cégben, ki mennyi osztalékra számít, mi történik, ha valaki ki akar szállni stb. Egy jól átgondolt társasági szerződésben már induláskor rendelkezhettek olyan kérdésekről, mint az üzletrész eladási tilalom x évig, vagy elővásárlási jog kibővítése közeli hozzátartozókra is, netán vételi opció a többi tagnak, ha valaki kiszállna. Ezeket ne intézzétek el annyival, hogy “majd megbeszéljük, ha odaérünk” – mert akkor már késő, a szerződés módosításához később mindenki beleegyezése kell. Fektessetek le tiszta szabályokat az elején, amik mindenki számára elfogadhatók.
4. A könyvelő és jogi szakértő kihagyása: Egyesek spórolni próbálnak azzal, hogy nem vesznek igénybe tanácsadót. Ma már rengeteg információ elérhető online, de meg kell találni a hiteles forrásokat. Egy rossz berögződésű “szomszéd tanácsa” vagy egy félreértett fórumhozzászólás is komoly károkhoz vezethet. Például nem tudsz egy fontos határidőről és büntetést kapsz, vagy rossz adózási formát választasz. Egy szakember óradíja töredéke annak, amit egy rossz döntéssel elbukhat a céged. Már a cégalapítás tervezési fázisában is érdemes lehet konzultálni könyvelővel (adótanácsadás) és ügyvéddel (ha speciális szerződéseket kötnél a tagok között). Ne sajnáld erre az erőforrást, mert megtérül.
5. Késlekedés a kötelező teendőkkel: Ahogy az előző szekcióban részleteztük, cégalapítás után számos határidő szorít (bankszámla, kamarai regisztráció, NAV bejelentések). Tipikus hiba ezek halogatása vagy figyelmen kívül hagyása. Sok induló vállalkozó annyira az üzlettel (vevőszerzés, termékfejlesztés stb.) van elfoglalva, hogy az “apróságok” elfelejtődnek. A hatóság viszont nem felejt: a rendszer automatikusan érzékeli például, ha nincs bejelentve bankszámla X napon belül, és már küldi is a bírságot. Ugyanez igaz a kamarai díj befizetésére: ha nem fizeted be az 5 000 Ft-ot, évek múlva egybehajtva akár több tízezer forintot követelhetnek pótlólag. Tarts rendet ezekben a feladatokban, csinálj checklistát a teendőkről és pipáld ki őket időben.
6. Pénzügyi tervezés hiánya: A cégalapítás izgalmában hajlamosak a vállalkozók elnagyolni a pénzügyi terveket. “Majd jön a bevétel, a kiadás meg alacsony” – gondolják. Az első hónapokban azonban gyakran negatív a cash-flow: ki kell fizetni a cégalapítás költségeit (ügyvéd, esetleg székhelyszolgáltatás, bélyegző, induló eszközök), mennek a rezsiszámlák, a könyvelő díja, közben a bevétel még alig csordogál. Ha nincs tartalékod vagy legalább néhány hónapra elegendő tőkéd, könnyen likviditási gondba kerülhet a cég még azelőtt, hogy beindulna. Készíts egy induló költségvetést és cash-flow tervet legalább az első fél évre: kalkuláld ki, mennyi pénz kell a cég fenntartásához addig is, amíg önfenntartóvá nem válik. Ezzel reális elvárásokat állítasz fel és időben láthatod, ha plusz forrásra lesz szükség (pl. tagi kölcsön formájában). Ide tartozik az is, hogy a 3 milliós törzstőke “látszólag” ott van a cégben, de ha azt teljesen elkölti a vállalkozás működésre, könnyen tőkehelyzetbe kerülhet (a törzstőke kétharmadának elvesztése esetén a Ptk. szabályai szerint intézkedéseket kell tenni, pl. pótbefizetés vagy tőkepótlás). Azaz hiába nem kell ténylegesen betenni 3 milliót induláskor, a céged tartós egészséges működéséhez előbb-utóbb szükség lesz ennyi – valódi – tőkére. Ezt ne veszítsd szem elől.
Ezeken túl még sorolhatnánk apróbb hibákat, de a lényeg, hogy légy tudatos és informált minden lépésnél. Ne hagyd, hogy a lelkesedés elhomályosítsa a gyakorlati teendőket. Ha pedig hibáztál – mert kisebb-nagyobb hibák biztosan lesznek –, ne ess kétségbe: szinte minden orvosolható (egy késett bevallást be lehet adni pótlólag, egy mulasztási bírságot ki lehet fizetni, stb.). A legfontosabb, hogy tanulj belőle, és legközelebb már ne kövesd el ugyanazt a hibát. Minden vállalkozó életében a cégalapítás egy tanulási folyamat is egyben – a lényeg, hogy nyitott szemmel járj, merj kérdezni és fejlődni.
A sikeres működés alapjai: stratégia és marketing
Ha túljutottál a cégalapítás bürokratikus részén, egy izgalmas és kihívásokkal teli szakasz veszi kezdetét: a vállalkozásod tényleges építése és működtetése. Itt válik el igazán, hogy a cégalapítás csak egy formalitás, a valódi siker pedig azon múlik, hogyan tudsz értéket teremteni a piacon és fenntarthatóan működtetni a vállalkozásodat. Ehhez két kulcsszó: stratégia és marketing. A magyar kis- és középvállalkozói szektorban gyakran tapasztalható, hogy a cégalapítók azonnal “beleugranak” a napi működésbe, anélkül hogy alapos tervet készítettek volna. Pedig egy jól felépített üzleti stratégia és tudatos marketing nélkülözhetetlen a hosszú távú sikerhez.
Mit értünk stratégián? Egyszerűen fogalmazva annak kijelölését, hogy a céged merre tart és hogyan jut el oda. Ide tartozik a céljaid meghatározása (pl. éves bevételi célok, piaci részesedés, terjeszkedés terve), a célpiacod és buyer persona-id pontos ismerete (kik a vevőid, milyen igényeik vannak), a versenytárselemzés (mivel tudsz jobb vagy más lenni, mint akik már a piacon vannak), és az üzleti modell kidolgozása (miből lesz bevételed, hogyan termelsz profitot, milyen költségstruktúrával). Ezekre a kérdésekre nem elég utólag keresni a választ – már a cégalapítás pillanatában érdemes legalább vázlatosan látni, mit akarsz elérni és hogyan.
Ehhez jön a marketing, ami azt biztosítja, hogy a remek terméked vagy szolgáltatásod híre eljusson a potenciális ügyfelekhez. Sokan tévesen azt gondolják, a marketing luxus vagy csak “óriáscégek hangzatos kampányai”. Valójában marketing alatt a vevőkkel való kommunikáció minden formáját értjük, a legegyszerűbb apróságoktól (mint egy jó névjegykártya vagy egy áttekinthető honlap) a komplex online hirdetésekig. Induló cégként különösen fontos, hogy tudd, hogyan érheted el a célközönségedet költséghatékonyan. Ma már az online marketing eszközök (közösségi média, keresőoptimalizálás, Google-hirdetések, tartalommarketing stb.) bárki számára elérhetők – de csak akkor működnek, ha tudatosan használod őket. A stratégia és marketing kéz a kézben jár: előbb tudnod kell, kinek és mit akarsz eladni, utána tudod kiválasztani a hogyan-t, azaz hogy milyen üzenetekkel, csatornákon keresztül szólítod meg őket.
A magyar piacon van egy sajátos jelenség, amit érdemes szem előtt tartanod: sok hazai kisvállalkozó szeretné lemásolni a nagy, nemzetközi cégek marketingfogásait, pedig az itthoni környezet és költségvetés teljesen más. Ahogy Dajka Gábor marketingszakértő tapasztalata is mutatja, a külföldi óriások stratégiái nem mindig ültethetők át sikerrel a magyar KKV szintre – egyszerűen más a kultúra, a fogyasztói szokások, és általában a kisvállalkozások erőforrásai is szűkösebbek. A siker titka tehát nem a nagyok utánozásában, hanem a saját utad megtalálásában rejlik. Legyél kreatív, ismerd meg mélyen a magyar piacot és a vásárlóid pszichológiáját, és merj olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek a te célcsoportodnak szólnak.
„Hatékonyan reklámozni csak az tud, aki ismeri önmagát. Aki pedig ismeri önmagát, könnyebben megérti a fogyasztói motivációit és gondolkodási stílusát.” – Dajka Gábor
Ezt a gondolatot érdemes megfogadni. Ahhoz, hogy valóban sikeres vállalkozó légy, nem elég a szakmádat érteni – magadat és az ügyfeledet is ismerned kell. Ha tisztában vagy a saját erősségeiddel, gyengeségeiddel, értékrendeddel, akkor hitelesebben tudod képviselni a cégedet. Ha pedig belelátsz a vevőid fejébe (érted az ő problémáikat, vágyaikat), akkor olyan terméket vagy szolgáltatást tudsz nyújtani, amire valóban vágynak, és úgy tudod tálalni, hogy meg is érintse őket.
Természetesen ez egy tanulási folyamat. Senki nem várja el, hogy kezdőként azonnal profi stratéga és marketinges legyél – de az igen, hogy fejlődj ezen a téren. Ma már rengeteg forrás áll rendelkezésre: online kurzusok, könyvek, workshopok, mentorok. Ha magyar nyelvű, kifejezetten hazai viszonyokra szabott útmutatásra van szükséged, érdemes elolvasni Dajka Gábor „Online Marketing és Pszichológia” című könyvét. Ez a könyv kifejezetten a magyar mikro- és kisvállalkozóknak készült, és az alapoktól építkezve mutatja be, hogyan lehet a marketingpszichológia eszközeit a gyakorlatban, a hazai piacon alkalmazni. Lépésről lépésre vezet végig a vásárlói személyiségtípusok megértésén, a kampánytervezésen, számos szövegírási sablont és ötletet ad, sőt a végén még egy webáruház-checklistát is tartalmaz a tipikus hibák elkerülésére. Az ilyen tudásanyagok abban segítenek, hogy időt spórolj meg magadnak: nem kell mindent saját kárból megtanulni, profitálhatsz mások tapasztalataiból.
Összefoglalva: a cégalapítás csak a kezdet. A cégforma keretet ad, de a keretet ki kell tölteni tartalommal. Stratégiai gondolkodás, tudatos marketing, önismeret és vevőismeret – ezek azok az alapok, amelyekre a hosszú távon eredményes üzlet épül. Ha ezeket komolyan veszed, akkor a Kft.-d nemcsak papíron lesz egy bejegyzett társaság, hanem élő, virágzó vállalkozás lesz a kezed alatt.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
A vállalkozói lét a folyamatos tanulásról és alkalmazkodásról szól. A Kft. alapítása csupán az első lépés – egy fontos mérföldkő, de önmagában nem garancia semmire. Attól a pillanattól kezdve, hogy kezedben tartod a cégbejegyzési végzést, indul az igazi munka: bizonyítanod kell a piacon, hogy a vállalkozásod értéket teremt és megállja a helyét a versenytársak között. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy hátradőlnek, amikor megalakul a cégük, pedig ekkor kell csak igazán odafigyelni. Az én tapasztalatom az, hogy a sikeres cég titka 80%-ban a vezető gondolkodásmódján múlik. Kell hozzá kreativitás, kockázatvállalás és stratégiai tervezés – de kell hozzá alázat is a mindennapi feladatok elvégzéséhez, és kitartás a nehezebb időszakok átvészeléséhez.
2026 Magyarországán a gazdasági környezet egyszerre kihívás és lehetőség. Egyrészt óriási ütemben változnak a trendek, a technológia, az adózási szabályok – amit ma megtanultál, holnapra részben elévülhet. Másrészt soha nem volt még ennyi eszköz és támogatás a kisvállalkozók kezében: digitális platformok, online marketing, kedvező adózási konstrukciók. A kérdés az, hogy Te hajlandó vagy-e lépést tartani a változásokkal, sőt előre látni azokat. Aki időben reagál (vagy még jobb: proaktívan újít), az jelentős versenyelőnyt szerezhet. Aki viszont megmarad a régi beidegződéseknél, azt a piac előbb-utóbb le fogja hagyni.
Én mindig azt tanácsolom a mentoráltjaimnak, hogy merjenek saját utat járni. Ne ijedjenek meg attól, ha valami nincs a “tankönyvekben” – a piacot végső soron a kreatív ötletek és a bátor vállalkozók viszik előre. Ugyanakkor hangsúlyozom: az újító szándékot mindig kombinálni kell a stratégiai fegyelemmel. Nem összevissza kapkodni, hanem tudatosan kísérletezni, mérni az eredményeket, és a tanulságokat beépíteni a működésbe. A vállalkozásod a saját alkotásod; rajtad áll, milyen formát ölthet. Ez hatalmas szabadság, de egyben felelősség is. A cég kultúrája, értékrendje a vezetőt tükrözi vissza – ezért nagyon fontos az önfejlesztés is vezetőként. Ha te fejlődsz, a céged is vele fog tartani.
Összegzésként hadd mondjam el: egy Kft. 2026-ban történő alapítása remek döntés lehet, ha van egy jó ötleted és elhivatottságod. Az adminisztratív akadályok mára minimálisra csökkentek, az indulás technikai részletei nem fognak megállítani. A kérdés inkább az, hogy utána mit kezdesz ezzel a lehetőséggel. A mai üzleti világban a rugalmasság, a tanulásra való képesség és a kitartás legalább olyan fontos, mint a kezdőtőke nagysága. Egy vállalkozást felépíteni nem sprint, hanem maraton – de aki okosan osztja be az erejét és mindig előre tekint, az célba fog érni. Az út során lesznek hibák és kerülők, de ezek nélkül nincs fejlődés. A lényeg, hogy mindig tudd, miért indultál el, és merre tartasz. Ha ez megvan, akkor a Kft.-d nem csak papíron lesz egy cég, hanem egy hosszú távon sikeres, értéket teremtő vállalkozás válhat belőle, amire méltán lehetsz büszke.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mennyi idő alatt jegyzik be a Kft.-t 2026-ban?
Egyszerűsített elektronikus eljárásban – amit a legtöbb induló Kft. igénybe vesz – rendszerint 1 munkanap alatt bejegyzik a céget. Gyakran már a kérelem benyújtását követő pár órán belül megérkezik a bejegyző végzés e-mailben. Hivatalosan a cégbíróságnak 1 munkanapja van az elbírálásra, és ezt többnyire tartják is. Ha egyedi (nem mintaszerződéses) alapítást választottatok, akkor is csak max. 15 nap a határidő, de jellemzően néhány napon belül ilyenkor is megtörténik a bejegyzés. A folyamat gyorsasága a beadott dokumentumok szabályszerűségétől függ: ha minden rendben van és a név is egyedi, nem lesz késedelem.
Tényleg szükséges 3 millió forint a Kft. alapításához?
Igen, a törvény előírja, hogy a Kft. törzstőkéje legalább 3 000 000 Ft legyen, de nem kell ennek az összegnek rendelkezésre állnia készpénzben az alapítás pillanatában. Lehetőséged van rá, hogy a társasági szerződésben vállaljátok: a törzstőke egy részét (akár 100%-át) később, legfeljebb a bejegyzéstől számított két éven belül fizetitek be. Az induláskor a cég “létesítő okiratban fennálló követelésként” nyilvántartja ezt az összeget, és neked magánemberként felelősséged lesz, hogy a bevitt tőkét pótold a megadott határidőig. Sok induló vállalkozás él ezzel a lehetőséggel, hogy ne álljon benne azonnal 3 millió forint a cégben. Arra viszont figyelj, hogy amíg nincs teljesen befizetve a törzstőke, addig korlátozások vonatkoznak a cégre (pl. nem vehet fel osztalékot a tag a hiányzó rész erejéig). Összefoglalva: törzstőkeként 3 millió forintot fel kell tüntetni a papírokban, de a befizetés ütemezhető, és akár apport formájában is teljesíthető.
Milyen költségei vannak egy Kft. alapításának és működésének?
Az alapítás állami illetéke 2026-ban 0 Ft, tehát maga a bejegyzés ingyenes. Fizetned kell viszont az ügyvédi díjat, ami megállapodás kérdése – jellemzően 50 000–100 000 Ft körüli összeg egy egyszerű alapítás esetén. Ha székhelyszolgáltatót veszel igénybe, annak díja van (általában 5–10 ezer Ft/hó, de gyakran előre kérnek féléves vagy éves összeget). Szükséged lehet céges bélyegzőre (bár nem kötelező, de praktikus) kb. 10 000 Ft-ért. Be kell fizetni az 5 000 Ft kamarai hozzájárulást is az induláskor. Ezek mellett ha bármit le kell kérni (pl. ingatlan tulajdoni lapot a székhelyhez), az pár ezer forintos tétel. Összességében az alapítás első hónapjában számolj ~100 000–150 000 Ft költséggel (attól függően, mit veszel igénybe és mennyi az ügyvéd díja). A működés során havonta fix költség lesz a könyvelő díja (ez néhány tízezer forinttól indul, forgalom és tételszám függvénye). Ha alkalmazottad van, annak bérköltségei és járulékai jelentik a legnagyobb kiadást. Negyedévente/havonta lehet ÁFA fizetés (ha áfás vagy), negyedévente társasági adóelőleg (ha nyereséges és TAO-s a cég), illetve évente egyszer iparűzési adó. Illetve ne feledkezz meg a bankszámla havi díjáról és tranzakciós költségeiről. Fontos, hogy legyen egy pénzügyi terved a működési költségekre is, ne csak az alapításra koncentrálj.
Külföldi állampolgár is alapíthat Kft.-t Magyarországon?
Igen, a magyar jog lehetővé teszi, hogy külföldi magánszemély vagy külföldi cég tulajdonos legyen egy magyar Kft.-ben, vagy akár ügyvezetői tisztséget is betöltsön. Nincsenek állampolgársági korlátozások a cégalapításra. Amire figyelni kell, az az adminisztratív oldal: a külföldi alapítóknak is rendelkezniük kell magyar adóazonosító jellel (adóhatóságnál igényelhető adókártya) és a cégnek magyar székhellyel. Ha az ügyvezető nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, akkor a cégnek kötelező egy kézbesítési megbízottat kijelölnie – ez egy Magyarországon élő személy vagy székhellyel rendelkező cég, aki hivatalos iratokat átvesz az ügyvezető részére. Ezt általában ügyvédi irodák vagy székhelyszolgáltatók vállalják külön díjért. Tehát külföldiként is ugyanúgy alapíthatsz Kft.-t, de szükséged lesz egy helyi szakértőre (ügyvédre) a folyamat lebonyolításához, és a nyelvi különbségeket is át kell hidalni (a társasági szerződést magyar nyelven kell elkészíteni). Magyarországi cégalapítás előtt érdemes tájékozódni az itteni adózási és jogi környezetről, hogy ne érjen meglepetésként – de sok külföldi választja hazánkat vállalkozásindításra, köszönhetően a kedvező társasági adókulcsnak és az uniós tagság nyújtotta lehetőségeknek.
Lehet egy Kft. „KATA-s”? Egyszerűsíthető a Kft. adózása hasonlóan egyéni vállalkozáshoz?
Kft. sajnos nem választhatja a KATA adózást, mivel a 2022-től életbe lépett új KATA szabályok már csak főállású egyéni vállalkozók számára teszik elérhetővé ezt az adózási módot (cégek tagsági jogviszonya vagy társas vállalkozások kizártak). A Kft.-k esetében a leginkább “KATA-hoz hasonló” egyszerűsítési lehetőség a KIVA lehet – amennyiben kis létszámú, kisebb forgalmú cégről van szó, a KIVA egy viszonylag egyszerű adminisztrációjú és kis adókulcsú rendszer (10%). Ugyanakkor a KIVA sem annyira egyszerű, mint a KATA volt, és a Kft. esetében mindenképp kell könyvelőt foglalkoztatni, kettős könyvvitelt vezetni, éves beszámolót benyújtani. Tehát olyan szinten leegyszerűsíteni a működést, mint egy KATA-s egyéni vállalkozónál, nem lehet. Ha valakinek az abszolút egyszerűség a fő szempont és csak mellékes, kis volumenű tevékenységet végez, akkor lehet, hogy jobban jár egyéni vállalkozóként (KATA-val vagy átalányadóval). Viszont ha a Kft. előnyeire (korlátolt felelősség, cégszerű működés) szükséged van, akkor együtt kell élned azzal, hogy lesz némi könyvelési és adminisztratív teher. A jó hír, hogy az adókulcsok a Kft.-knél is nagyon barátságosak: a 9% társasági adó európai viszonylatban is alacsony, a KIVA 10%-a pedig sok esetben még kedvezőbb is tud lenni. Tehát bár a Kft. nem lehet “KATA-s”, de megfelelő adózási formát választva egy jól menő Kft. adóterhelése is egészen kiszámítható és vállalható marad.
