A marketing tanácsadásról sokan azt hiszik, hogy egy külsős ember „megmondja a tutit”, majd ettől hirtelen jönnek a vevők. Ez a félreértés az oka annak, hogy rengeteg vállalkozó csalódik: nem azért, mert a tanácsadás „nem működik”, hanem mert rossz dolgot várnak tőle. A marketing tanácsadás nem kampány-ötletelés, és nem is egy eszközkezelési oktatás. A marketing tanácsadás egy döntéstámogató szolgáltatás: abban segít, hogy a vállalkozásod a marketingben ne ösztönből, hanem átgondolt logika mentén döntsön, és a döntéseit végre is tudja hajtani.
Ez fontos különbség: a tanácsadó nem „helyetted csinálja”, hanem veled együtt tisztázza, hogy mit akarsz elérni üzletileg, és ehhez milyen marketingrendszer illik. Nemcsak arról beszélünk, hogy hol hirdess, hanem arról is, hogy mit ígérsz, kinek ígéred, mennyiért, milyen bizonyítékkal, milyen folyamaton viszed végig az érdeklődőt, és hol veszíted el közben. Ha ezt őszintén végignézzük, akkor a marketing hirtelen nem „posztolás” meg „hirdetéskezelés”, hanem a vállalkozás működésének egyik irányítása lesz.
A tanácsadás tipikus kimenete nem egy tucat „trükk”, hanem valamilyen kézzelfogható rendszer: tiszta pozicionálás, ajánlatlogika, célcsoport- és üzenetstruktúra, csatorna- és költségkeret-szabályok, mérési alapok, és egy olyan cselekvési terv, ami a te erőforrásaidhoz igazodik. Ha mikro- vagy kisvállalkozás vagy, ez különösen lényeges: nem az a kérdés, hogy mi működik „általában”, hanem az, hogy mi működik nálad, a te piaci helyzetedben, a te kapacitásoddal, a te magyar valóságodban.
Én azt szoktam mondani: ha a tanácsadás után nem tudod pontosabban megfogalmazni, hogy miért téged válasszanak, és nem tudod kimondani, hogy melyik csatornán, milyen üzenettel, milyen mérőszámok mentén haladsz, akkor az nem tanácsadás volt, hanem beszélgetés. Beszélgetni is jó, csak ne keverd össze a kettőt.
Miért nőtt meg a marketing tanácsadás iránti igény
A marketing tanácsadás iránti igény nem divathullám, hanem következmény. A vállalkozói környezet az elmúlt években olyan irányba ment, hogy egyre nehezebb „érzésből” dönteni. Több a csatorna, több a zaj, drágább a figyelem, és a vásárlók türelme is rövidebb. Aki ma azt gondolja, hogy elég egy jó termék és majd „szájról szájra” terjed, az jellemzően nem a valóságot figyeli, hanem a vágyait. A szájhagyomány működik, de nem stratégia; inkább jutalom, amit ki kell érdemelni.
A másik ok a döntések sebessége. Régen egy kisebb vállalkozás hónapokig elvolt egyetlen felülettel. Ma egy vállalkozó reggel arra ébred, hogy változott egy hirdetési platform, délutánra jön egy új automatizált ajánlás, estére pedig a konkurencia már más üzenettel támad. Ettől a helyzettől sokan bepánikolnak, és kapkodni kezdenek: új weboldal, új logó, új kampány, új csatorna. A gond nem az, hogy fejlesztenek, hanem az, hogy nem tudják, minek mi az oka és mi a következménye. A tanácsadás ilyenkor nem „okoskodás”, hanem kontroll visszaépítése.
Van egy harmadik ok is: a senior tudás drága. Egy tapasztalt marketingvezetőt (vagy egy olyan embert, aki egyszerre ért stratégiához, kreatívhoz, méréshez, csatornákhoz és üzleti gondolkodáshoz) nem könnyű felvenni. Sok cégnek nincs is rá folyamatos igénye. Ilyenkor a tanácsadó egy rugalmas megoldás: nem kell teljes állásban fizetned, de kapsz egy külső, kompetens nézőpontot, ami segít megspórolni a rossz döntések árát.
És igen: van itt egy kényelmetlen igazság. A marketing tanácsadás gyakran azért is terjed, mert túl sok a félkész tudás a piacon. Rengetegen tudnak eszközt kezelni, de kevesen tudnak rendszert építeni. A vállalkozó meg érzi, hogy „valami nem áll össze”. A tanácsadó feladata ilyenkor az, hogy ne csak egy csavart húzzon meg, hanem megnézze, hogy maga a gép jó-e.
A marketing tanácsadás szerepe a növekedésben és a stratégiai döntésekben
A növekedés nem egyetlen gomb megnyomása, hanem több egymásra épülő döntés eredménye. A marketing tanácsadás akkor érték, ha ezt a döntési láncot rendbe teszi. A legtöbb vállalkozásnál a növekedés három irányból jön: több érdeklődő, jobb konverzió, nagyobb ügyfélérték (magasabb kosárérték, több visszavásárlás, hosszabb ügyfélkapcsolat). Tanácsadásban az a dolgom, hogy kiderítsük: nálad melyik kar működik, melyik nem, és miért. Mert ha ezt nem tudod, akkor csak pénzt öntesz a rendszerbe.
A stratégiai döntésekben a marketing tanácsadó egyszerre tükör és ellenfél. Tükör, mert kimondatja veled azt, amit magadnak sem mersz: például hogy az ajánlatod túl általános, az árazásod logikátlan, a célcsoportod túl széles, vagy a csatornaválasztásod kényelmi alapon történt. Ellenfél, mert nem engedi, hogy a saját vállalkozói torzításaid vezessenek. A vállalkozó sokszor beleszeret az ötletébe. Ez emberi. De üzletben ez veszélyes.
„A marketing nem posztolás. A marketing a cég döntéseinek nyilvános lenyomata.” – Dajka Gábor
Ez B2C-ben és B2B-ben is igaz, csak más arányokkal. B2C-ben gyakran gyorsabb a döntés, több az impulzus, erősebb az árverseny. B2B-ben hosszabb a döntési folyamat, több szereplő dönt, nagyobb a bizalom szerepe, és a „tartalom” gyakran nem szórakoztatás, hanem kockázatcsökkentés. A tanácsadó feladata mindkét világban ugyanaz: olyan rendszert építeni, ahol a marketing nem öncélú, hanem a vállalkozás pénzügyi és stratégiai céljaihoz igazodik.
A növekedés gyorsítása sokszor nem azt jelenti, hogy „többet hirdetünk”, hanem azt, hogy kevesebb hülyeséget csinálunk. Ezt kevesen mondják ki, pedig ez a realitás. A tanácsadás egyik legnagyobb hozadéka a fókusz: eldöntjük, hogy mit nem csinálsz, mert nem éri meg. Egy mikro- és kisvállalkozásnál ez sokszor nagyobb előny, mint bármilyen új kampány.
Mit csinál egy marketing tanácsadó a gyakorlatban
Ha professzionális marketing tanácsadásról beszélünk, akkor a munka nem azzal kezdődik, hogy „milyen posztot írjunk”, hanem azzal, hogy diagnosztizálunk. Ez nem fancy szó: egyszerűen azt jelenti, hogy a tanácsadó feltérképezi a jelenlegi helyzetedet, és megkeresi a szűk keresztmetszeteket. Tipikusan ilyen kérdések mentén haladunk: mi a terméked/szolgáltatásod valós értéke és határa, mi a célcsoportod és annak problémája, milyen csatornákból jönnek ma az érdeklődők, hol esnek ki, mennyi a marketingre fordítható keret, milyen az értékesítési folyamat, és milyen adatok állnak rendelkezésre.
Egy átlagos tanácsadási folyamatban vannak stabil elemek. Először interjúk: vállalkozó, értékesítő, ügyfélszolgálat, ha van, akár a futár vagy a szervizes is. Aztán adatok: analitika, CRM, hirdetési fiókok, ajánlatkérések, webshop-számok, árrés, visszavásárlás. Majd piac: konkurensek kommunikációja, árazás, ajánlatok, értékelések, és az, hogy milyen elvárások vannak a vevő fejében. Ezek után jön a stratégiai rész: pozicionálás, üzenetstruktúra, csatorna- és tartalomrendszer, és a megvalósítás ütemezése.
A jó tanácsadás végén kapsz valamit, amit a csapatod képes használni. Nem „egy PDF-et”, hanem egy működő keretet: mit mérünk, mihez nyúlunk hozzá, ha csökken a lead, mihez nyúlunk, ha drágul a vevőszerzés, és mit nem csinálunk akkor sem, ha épp azt látjuk a TikTokon, hogy valaki abból él, hogy erről beszél. A tanácsadó feladata az is, hogy tisztázza a szerepeket: ki dönt, ki hajtja végre, ki felel a számokért. Ha ez nincs tisztázva, akkor az egész együttműködés csúszni fog.
És még valami: a tanácsadó akkor ér valamit, ha képes kényelmetlen kérdéseket feltenni, de közben nem rombol. A cél nem az, hogy bántson, hanem az, hogy a vállalkozásod jobb legyen. A kettő közti különbséget az mutatja meg, hogy a végén tisztábban látod-e, mit kell csinálnod holnap, jövő héten és a következő negyedévben.
Módszertan: diagnózis, pozicionálás, csatorna és üzenetrendszer
A marketing tanácsadás leggyakrabban ott csúszik el, hogy a vállalkozó azonnal megoldást akar, miközben a probléma még nincs megnevezve. Én fordítva gondolkodom: először megnevezzük a problémát, utána választunk eszközt. A diagnózis során általában kiderül, hogy a gond nem egy hirdetésben van, hanem a pozicionálásban, az ajánlatban, az értékesítési folyamatban, vagy a vevő fejében lévő kép és a valóság közti szakadékban.
A pozicionálás nem szlogengyártás, hanem választás. Azt jelenti, hogy vállalod: nem mindenkinek szólsz, nem minden igényt elégítesz ki, és nem minden árkategóriában akarsz versenyezni. Ha ezt nem vállalod, akkor a kommunikációd általános lesz, az általános kommunikáció pedig olcsó vevőket hoz. Olcsó vevőkkel pedig nehéz stabil vállalkozást építeni, mert ők az első problémánál eltűnnek.
Tegyük fel, hogy egy szolgáltató cég vagy (például könyvelő iroda, magánklinika, autószerviz, coaching, bármi), és azt mondod: „minőségi szolgáltatás, jó ár, gyors ügyintézés”. Ez ma már nem pozicionálás, hanem minimum. Ilyenkor a tanácsadó dolga az, hogy lefordítsa a valós erősségedet vevői nyelvre: melyik problémát oldod meg gyorsabban, biztonságosabban vagy kiszámíthatóbban, mint a többiek, és ezt milyen bizonyíték támasztja alá. Ebből lesz üzenetrendszer: fő állítás, alátámasztás, kifogáskezelés, és a döntéshez szükséges információ.
A csatornaválasztás ugyanilyen logika. Nem az a kérdés, hogy „Facebook vagy Google”, hanem az, hogy a te vevőd hol és mikor hoz döntést, milyen információt keres, és mennyi idő alatt térül meg a megszerzése. B2B-ben sokszor másképp működik a rendszer, mint B2C-ben, és a „mindenhol jelen vagyok” a legtöbb KKV-nál csak annyit jelent, hogy sehol sincs igazán jelen. A tanácsadás itt ad fegyelmet: csatorna csak akkor kerül be a mixbe, ha üzletileg indokolható.
Adat és mérés: hogyan lesz a marketingből döntéstámogatás
A marketingben az egyik legnagyobb önbecsapás az, amikor a vállalkozó számokat néz, de nem tudja, mit jelentenek. Látszólag adatvezérelt, valójában pedig csak adatot gyűjt. A tanácsadás egyik feladata, hogy rendet tegyen: mi az, ami hiúsági mutató (jó érzés, de nem visz közelebb a pénzhez), és mi az, ami üzleti mutató (tényleg összefügg a bevétellel, profittal, kapacitással).
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozások jelentős része ott csúszik el, hogy nincs rendes alapmérés. Nincs tiszta válasz arra, hogy mennyi egy ajánlatkérés értéke, mennyi az árrés termékenként, mennyi idő alatt térül meg egy új vevő, és melyik csatorna hoz olyan minőséget, amit a cég valójában ki tud szolgálni. Ilyenkor a marketinget nagyon könnyű „utálni”, mert csak költésnek látszik. Pedig nem a marketing a rossz, hanem a kontroll hiányzik.
Amikor mérési rendszert rakunk össze, én nem a szoftverekből indulok ki, hanem a döntésekből. Milyen döntéseket kell meghoznod havonta? Például: emeljünk-e költségkeretet, tartsuk-e az árakat, nyissunk-e új célcsoportra, vagy vágjunk-e el egy csatornát. Ezekhez a döntésekhez kell adat. Tipikusan ilyenek: érdeklődőből ügyféllé alakulási arány, vevőszerzési költség, árrés, visszavásárlási arány, ajánlási arány, és az, hogy egy-egy csatorna mennyi idő alatt hoz érdemi eredményt.
Fontos a gondolkodás fegyelme is. A marketingben rengeteg a hamis ok-okozat: fut egy kampány, nő a forgalom, és máris azt hisszük, hogy a kampánytól nőtt. Közben lehet, hogy szezon, lehet, hogy egy régi ügyfél tért vissza, lehet, hogy a konkurens leállt. A tanácsadó szerepe itt az, hogy megvédjen a saját következtetéseidtől. Ez nem filozófia, hanem pénzvédelem.
Hogyan mérhető a marketing tanácsadás megtérülése
A tanácsadás megtérülését sokan rosszul mérik, mert csak azonnali bevételt várnak. Én szeretem kettéválasztani: üzleti eredmények és rendszereredmények. Üzleti eredmény például a több lead, a jobb konverzió, az emelkedő kosárérték, vagy a csökkenő vevőszerzési költség. Rendszereredmény például az, hogy van végre tiszta pozicionálás, van mérési alap, van egy cselekvési terv, és a csapat tudja, mit miért csinál. Egy jó tanácsadás gyakran először rendszereredményt hoz, és abból lesz üzleti eredmény.
A méréshez kell kiindulópont. Ha nincs baseline, akkor csak vélemények ütköznek. A tanácsadás elején ezért érdemes rögzíteni pár számot (még ha nem is tökéletesek): havi érdeklődő, konverzió, bevétel, árrés, visszavásárlás, fő csatornák költsége. Ezután ki kell mondani, mi az időhorizont. Vannak gyors nyereségek (például ajánlat- és landing javítás), és vannak lassabb építkezések (márka, közönség, tartalom). Ha ezt összekevered, akkor azt fogod mondani, hogy „nem működik”, miközben csak rossz időtávot választottál.
| Mérőpont | Mit jelez | Mikor várható változás | Tipikus hiba |
|---|---|---|---|
| Ajánlatkérések / leadek száma | Érdeklődés és elérés minősége | 1–6 hét | Csak mennyiséget nézel, minőséget nem |
| Konverziós arány | Üzenet, ajánlat, UX és bizalom | 2–10 hét | Nem tudod, hol esnek ki az emberek |
| Vevőszerzési költség | Költségfegyelem és csatornahatékonyság | 1–3 hónap | Összekevered a forgalmat a profittal |
| Ügyfélérték / visszavásárlás | Hűség, termék és kiszolgálás minősége | 3–12 hónap | Csak megszerzésre költesz, megtartásra nem |
| Döntési sebesség és fókusz | Menedzsment és rendszer tisztasága | azonnal–1 hónap | Nincs felelősségi rend, minden „mindenkié” |
A tanácsadás megtérülését nemcsak pénzben lehet mérni, hanem abban is, hogy mennyi felesleges körből szabadulsz ki. Ha a tanácsadó segít elkerülni egy rossz csatornaválasztást, egy túl olcsó árazást, vagy egy irreális marketingtervet, akkor lehet, hogy „csak” veszteséget előzött meg. De üzletben ez is profit, csak nem látványos.
Trendek 2025-ben, amikhez a tanácsadásnak alkalmazkodnia kell
2025-ben a marketing tanácsadás egyik legnagyobb kihívása az, hogy a technológia gyorsabban változik, mint a vállalkozók gondolkodása. A mesterséges intelligencia és az automatizáció ma már nem extra, hanem alap eszköz lehet tartalom-előkészítésben, ügyfélkiszolgálásban, elemzésben. De itt jön a csavar: az AI nem helyettesíti a stratégiát. Sőt, ha rossz a stratégiád, az AI csak gyorsabban fogja legyártani a rossz tartalmat. Tanácsadóként én azt várom el, hogy a cég ne eszközökben szeressen bele, hanem döntési logikában.
Szintén erős irány a bizalom és adatkezelés kérdése. A platformok és szabályozások világában a „mindent mérünk” illúziója egyre kevésbé tartható. Felértékelődik a saját adat (feliratkozók, ügyféladatbázis, visszatérő közönség), és az a képesség, hogy a vállalkozás ne csak hirdetésből éljen, hanem közönséget építsen. A tanácsadás itt nem technikai varázslat, hanem üzleti fegyelem: csinálunk-e olyan ajánlatot és kommunikációt, amire az ember szívesen visszajön?
A harmadik trend a tartalom minőségi szétválása. Mindenki gyárt, ezért a középszerűség gyorsabban látszik. 2025-ben a „mindennap posztolj” típusú tanácsok önmagukban kevesek. A vállalkozásnak meg kell értenie, hogy a tartalomnak szerepe van a vevői döntésben: informál, bizonyít, kockázatot csökkent, és segít összehasonlítani. A tanácsadásnak ezt a szerepet kell tisztázni: milyen kérdésekre kell választ adnod, hogy az érdeklődő el merje kötelezni magát.
Végül: a csatornák integrációja. Az online és offline világ nem külön válik, hanem összeér. Egy offline szolgáltató esetén ugyanúgy számít a Google találat, az értékelés, a telefonfelvétel minősége, mint a hirdetés. Egy webshopnál ugyanúgy számít a csomagolás, a kiszállítás, az ügyfélszolgálat, mint a kreatív. A tanácsadás 2025-ben akkor ér valamit, ha nem csatornát optimalizál, hanem ügyfélutat.
Hogyan válassz marketing tanácsadót, hogy ne égjen el a pénzed
A tanácsadóválasztásnál én konzervatív vagyok: inkább legyen kevesebb ígéret, több módszertan. Az első szűrő a gondolkodás minősége. Egy jó tanácsadó nem azzal kezd, hogy „márpedig ezt kell csinálni”, hanem kérdez. Üzleti célokról, árrésről, kapacitásról, vevői problémákról, eddigi döntésekről. Ha valaki öt perc után kész receptet ad, ott vagy zseni van, vagy nincs rálátása. A zsenik ritkák.
A második szűrő a felelősség. A tanácsadó nem veheti át a vállalkozó felelősségét, de vállalnia kell a sajátját. Ez azt jelenti, hogy legyen leírható keretrendszere: mit vizsgál, milyen sorrendben, milyen dokumentumokat ad, milyen döntéseket készít elő, és hogyan mér. Ha ez nincs, akkor a tanácsadás könnyen átcsúszik motivációs beszédbe. Az sem haszontalan, csak más szolgáltatás.
A harmadik szűrő a konfliktuskezelés. Sok „tanácsadó” valójában kivitelező, aki tanácsadásnak hívja az értékesítést. Ezzel nem az a baj, hogy kivitelez, hanem az, ha a tanács azért olyan, hogy a végén őt válaszd. Én szeretem az egyenes helyzeteket: ha valaki kivitelezni is akar, mondja ki. Ha nem, akkor maradjon tanácsadó. A két szerep együtt is működhet, csak transzparencia kell.
És van pár klasszikus vörös zászló. Garantált eredmények rövid időn belül, konkrét üzleti kontextus nélkül. Egydimenziós gondolkodás (mindenre ugyanaz a csatorna). A számok és árrés teljes ignorálása. Az, amikor a tanácsadó nem érti, hogy a vállalkozás nem csak marketingből áll: ha a kiszolgálás rossz, a reklamáció elszáll, a termék gyenge, akkor a marketing legfeljebb felnagyítja a problémát.
Ellenőrző lista a marketing tanácsadó kiválasztásához
- Megkérdezi-e a céljaidat számokban (bevétel, árrés, kapacitás), vagy csak „növekedésről” beszél?
- Van-e módszertana (audit, diagnózis, javaslat, megvalósítási terv), vagy csak ötletel?
- Ragaszkodik-e ahhoz, hogy adatot lásson (Analytics/CRM/hirdetési fiókok), vagy mindent bemondásra elfogad?
- Tisztázza-e előre, hogy mi a kimenet (dokumentumok, workshop, tréning, KPI-rendszer)?
- Kimondja-e, hogy mi az, amit nem érdemes csinálnod, vagy mindenre igent mond?
- Kérdez-e a vevőidről (kifogások, döntési okok, visszajelzések), vagy csak a csatornákról beszél?
- Érti-e, hogy a marketing és az értékesítés összekapcsolódik, és foglalkozik-e a folyamattal?
- Beszél-e a mérés határairól és torzításairól, vagy mindent „pontosnak” állít be?
- Rendelkezik-e olyan kommunikációval, ami alapján meg tudod ítélni a gondolkodását (cikkek, előadások, szakmai anyagok)?
- Ha kivitelezni is akar: transzparens-e a díjazásban, érdekeltségben, alvállalkozókban?
Mini diagnosztika: ha most nem tudod egy mondatban megfogalmazni, hogy „kinek, milyen problémára, milyen bizonyítékkal, miért te vagy a jobb választás”, akkor nagy valószínűséggel nem hirdetésre van először szükséged, hanem tanácsadásra.
A magyar piac sajátosságai marketing tanácsadás szempontból
A magyar piacot nem lehet úgy kezelni, mintha egy amerikai, végtelen pénzű, végtelen piac lenne. Kicsi nyelvterület, korlátozott vásárlóerő, erős árérzékenység, és sokszor bizalmi deficites környezet. Ebből következik, hogy a marketing tanácsadás nálunk gyakran nem „skálázásról” szól első körben, hanem stabilizálásról: hogyan legyen kiszámíthatóbb a vevőszerzés, hogyan legyen tisztább az ajánlat, hogyan legyen értelmesebb a pozicionálás, és hogyan legyen a vállalkozó fejében rend.
Magyarországon ráadásul a vállalkozók egy része rossz tapasztalatokkal érkezik. Találkozott már olyan „szakértővel”, aki ígért, nem szállított, vagy csak eszközt kezelt. Ilyenkor a tanácsadás első feladata nem is marketing, hanem bizalomépítés és realitás: mit lehet elérni, mennyi idő alatt, és milyen áron. Ez nem romantikus, viszont tiszta. És a tiszta beszéd hosszú távon pénzt csinál.
Az árérzékenység miatt különösen fontos az árrés-logika és a megtérülés. Sok magyar KKV úgy akar hirdetni, hogy közben nem tudja, mennyi profit van egy vevőn. Így a marketing költés mindig „drágának” fog tűnni. Tanácsadásban ilyenkor előkerül a pénzügyi gondolkodás is: nem pénzügyi tanácsadás, de üzleti realitás. Ha a terméked árrése nem bírja el a vevőszerzést, akkor az ajánlaton, áron, csomagoláson kell dolgozni, nem a hirdetésen.
És itt jön be az a szemlélet, amit a Online Marketing és Pszichológia könyvemben is képviselek: a magyar mikro- és kisvállalkozónak nem az a dolga, hogy lemásolja a milliárdos cégek sablonjait, hanem az, hogy megértse a saját piacát, a saját vevőjét, és a saját korlátait. Nem vagyok pszichológus, de a marketingben a pszichológiai mechanizmusok ismerete gyakorlati fegyver: segít érteni, miért halogat, miért fél dönteni, miért csak ár alapján választ, vagy miért nem hisz a saját értékében. Ha ezt nem érted, akkor a kommunikációd is bizonytalan lesz.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Én a marketing tanácsadást nem „szolgáltatásnak” látom, hanem felelősségvállalási próbának. A vállalkozó vagy be meri engedni a valóságot a döntéseibe, vagy nem. Lehet hirdetni úgy is, hogy közben nincs rend az ajánlatban, a kiszolgálásban, a számokban, és a vezető fejében. Csak akkor ne csodálkozz, ha a marketing pénzégetésnek tűnik. A marketing nem fogja megjavítani azt, amit te nem mersz kimondani.
Ha tanácsadót hívsz, két dolgot kérj tőle: tisztaságot és rendszert. Tisztaságot abban, hogy mi a probléma, hol a szűk keresztmetszet, és mi az, amit nem érdemes csinálni. Rendszert abban, hogy mi a sorrend, mi a mérés, mi a felelősség, és hogyan lesz ebből végrehajtás. A tanácsadás nem attól jó, hogy okos mondatok hangzanak el, hanem attól, hogy másnap megváltozik, hogyan döntesz.
„A tanácsadás nem simogatás. A tanácsadás egy olyan beszélgetés, aminek a végén vagy felnő a vállalkozó, vagy kifogást keres.” – Dajka Gábor
És végül az én provokatív mondatom: aki azért keres marketing tanácsadót, hogy levegye a válláról a felelősséget, az rossz okból keres tanácsadót. Aki viszont azért, hogy gyorsabban tanuljon, gyorsabban döntsön, és kevesebb pénzt égessen el rossz irányokra, annak ez az egyik legjobb befektetés lehet. Nem gyors meggazdagodás, hanem gyorsabb érettség. És hosszú távon ez hozza a pénzt is.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mikor érdemes marketing tanácsadót hívni: induláskor vagy csak akkor, ha baj van?
Ideális esetben még az indulás előtt vagy a korai szakaszban, mert olcsóbb megelőzni a rossz döntéseket, mint utólag javítani őket. A valóságban sokan akkor keresnek, amikor már „fáj”: drága a hirdetés, nincs elég érdeklődő, vagy a konkurencia elhúzott. Tanácsadót akkor is érdemes hívni, ha látszólag megy a cég, de nem érted, miért megy. A kiszámíthatóság sokszor fontosabb, mint a pillanatnyi csúcs.
Mennyi idő alatt látszik eredmény egy marketing tanácsadás után?
Az első eredmény gyakran a gondolkodás tisztulása: már az első alkalom után tudod, mit kell rendbe tenni. Üzleti eredmény időtávja attól függ, mihez nyúlunk: egy ajánlat- vagy landing-javítás hozhat gyors változást, míg a pozicionálás, tartalom, közönségépítés lassabb. Reális elvárás, hogy 4–12 hét alatt látszódjanak az első stabil jelek, de vannak iparágak, ahol hosszabb a ciklus.
Miben más a marketing tanácsadó, mint egy marketing ügynökség?
A tanácsadó alapvetően döntéseket készít elő és rendszert épít: diagnózis, stratégia, prioritás, mérés, felelősségi rend. Az ügynökség jellemzően kivitelez: kampányokat futtat, kreatívot készít, hirdetést kezel. A két szerep összeérhet, de nem ugyanaz. Ha neked most az a gondod, hogy nem tudod, mit miért csinálsz, akkor tanácsadás kell. Ha már tiszta a terv és végrehajtó kapacitás hiányzik, akkor ügynökség.
Mit jelent mindez a magyar piac árérzékenysége mellett?
Azt, hogy nem a „minél több eladás, minél olcsóbban” mantrával kell kezdeni, hanem árréssel és ügyfélértékkel. Árérzékeny piacon különösen fontos, hogy miben vagy hitelesen jobb, és hogyan tudod ezt bizonyítani. A tanácsadás segít abban, hogy ne árháborúba menekülj, hanem okosan építs értéket, bizalmat és visszatérő vevői bázist.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha érdekel a marketing tanácsadás „emberi oldala” is, és az, hogy miért nem mindig kellemes, viszont miért lehet mégis hasznos, ezt a videót ajánlom:
Források
ISO 20700:2017 – Guidelines for management consultancy services (ISO)