A reklámok nem bírósági tárgyalások

Főbb pontok:

A minta szinte mindig ugyanaz: felbukkan egy új eszköz, jön pár látványos sikersztori, elszabadul a hype, majd hónapokkal később kiderül, hogy az „univerzális megoldás” valójában csak bizonyos helyzetekben, fegyelemmel és jó keretezéssel működik. Dajka Gábor tapasztalata szerint az alábbi „csodáknál” különösen sok félreértés született az elmúlt években.

„Csoda” Ígéret Mi működött valójában Tipikus buktató Mikor éri meg
Messenger‑chatbot (2016–) E‑mail kiváltása, 90%+ megnyitás Transzakciós üzenetek, FAQ, lead‑szűrés; jól megírt flow‑k Platfom‑szabályok változnak; spam‑érzet; gyenge tartalom Ügyfélszolgálat, időpontfoglalás, WhatsApp/IG DM automatizálás
Web‑push értesítés „Ingyen” visszahozod a forgalmat Alacsony költségű visszatérés nagy tartalomvolumen mellett Chrome‑szigorítások, zaj, magas leiratkozás Média/kiadói modellek, akciókommunikáció, ha finoman adagolod
AMP / Instant Articles Azonnali SEO‑előny és sebesség A sebesség tényleg számít; a saját oldali optimalizálás még inkább Platformfüggés, mérési/monetizációs korlátok Nagy hírportáloknál; KKV‑nél inkább Core Web Vitals fókusz
Hangalapú keresés / okoshangszórók „VSEO” és voice‑commerce robbanás Egyszerű, hasznos hangos skillek; helyi keresés Alacsony retention, limitált márkaélmény Utility jelleg (nyitvatartás, státusz, recept), autó/otthon eszközök
QR‑kód 2.0 Offline–online híd mindenre Jó CTA + értékajánlat mellett remek konverzió „Halott” linkek, rossz céloldal, mérés hiánya Csomagolás, plakát, boltban polccímke; dinamikus QR és UTM
Clubhouse / élő audió Új csatorna, organikus reach Gondolatvezetés, szakmai közösségépítés Időigényes, gyors kifáradás, platform‑klónok elszívják a figyelmet B2B expert pozicionálás, ha van heti műsorfegyelem
NFT / Web3 Lojalitás újrafeltalálva, gyors pénz Tagsági modell, hozzáférések, gyűjtői programok Volatilitás, jog/adó/kockázat, reputációs rizikó Erős rajongói bázissal, világos hasznossággal és jogi kerettel
„Metaverzum” aktivációk Elsőként lenni az új világban PR‑érték, kísérletezés, jövő‑tanulás Alacsony valódi látogatottság, kérdéses ROI PR‑kampányként, gaming együttműködésekben, pilot‑költségvetéssel
Stories / rövid videó mindenhol Viralitás, ingyenes reach Gyors kreatív‑teszt motor, teljesítmény‑kreatívok skálázása Erőforrás‑éhes gyártás; márkahang széteshet Ha van tartalomritmus, kreatív‑operáció és pontos célcsoport
TikTok „mindenkinek kötelező” „Egy videó mindent megold” Valódi növekedés fiatal célcsoportnál, termék‑market fit mellett Mismatched közönség, ad‑fatigue, méréstechnikai hibák Ha a közönséged ott van és bírod a heti 3–5 minőségi darabot
Podcast‑láz Olcsó csatorna, ragadós márkaszeretet Mély bizalom, hosszú távú márkaépítés, partneri vendégek Nehezen mérhető rövid távon; következetesség hiánya Magas LTV‑jű B2B/B2C, ha 12–18 hónapot rászánsz
Pop‑up / exit‑intent minden oldalon Azonnal nő a lista és a konverzió Szegmentált, időzített, értékalapú ajánlat működik UX‑rombolás, Core Web Vitals bukta, gyenge incentive Gondos frekvencia‑cap, releváns ajánlat, A/B tesztelés
AI „egy‑kattintásos” szövegírás Autopilóta‑marketing, ember nélkül Gyors ötletelés, vázlat, variánsok; szerkesztett végtermék Sematikus hang, tévedések, márkahang elvesztése Asszisztensként, emberi szerkesztéssel és márkahang‑stílussal
LinkedIn‑automatizálás Skálázható kapcsolatépítés Célzott, kézi megkeresés + jó tartalom + ésszerű automatizmus Fiókblokkolás, spam‑imidzs, gyenge lead‑minőség Kis volumen, releváns üzenet, tiszta értékajánlat

Gyorsteszt: csoda vagy értelmes kísérlet?

  • Konkrét cél: „Mit kell ennek a csatornának 30 nap alatt bizonyítania?” (pl. CPA, ROAS, lead‑minőség)
  • Stop‑szabály: „Mennyi ideig és mekkora kerettel megyünk, mielőtt leállítjuk?” (10–20% kísérleti büdzsé)
  • Erőforrás‑valóság: „Van‑e kapacitásunk heti tartalomra, mérésre, moderációra?”
  • Platform‑függés: „Mi történik, ha a szabályok holnap változnak?” (B terv, saját csatornák)
  • Mérés és tanulás: „Hogyan dokumentáljuk a tanulságot akkor is, ha nem hoz sikert?”

Ha egy „csodát” ezekre a kérdésekre tisztán meg tudsz válaszolni, akkor az nem csoda többé, hanem ellenőrizhető hipotézis. Onnantól a döntés egyszerűbb: futtatod, mérsz, és a számok zárják le a vitát. Ha viszont nincs cél, nincs stop‑szabály, nincs kapacitás, akkor jó eséllyel nem innovációról beszélünk, hanem újabb, drága csalódásról. A jó hír, hogy a csodák nagy része eszközként igenis működik – csak nem helyetted, és nem terv nélkül.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

A különböző generációk idegrendszeri fejlődése

Az idegrendszer nem vákuumban fejlődik: a kor, amelybe beleszületünk, maga is „ingerkörnyezet”. Háborúk, jóléti évtizedek, inflációs sokkok, digitális robbanások és politikai fordulatok – mindegyik beírja a maga nyomát a stresszkezelés, a figyelem, a kockázatvállalás és a tanulás idegrendszeri mintázataiba. Mielőtt bárki félreértené: nem arról van szó, hogy a Lost Generation vagy a Z generáció agya...

Lost Generáció (1883–1900) marketing megközelítése

A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a...

Tanuljunk! Így promtolj a ChatGPT 5-ben

„A prompt nem varázsige, hanem munkautasítás.” Ezzel a gondolattal kezdem minden tréningemet, mert a ChatGPT 5-ben az eredmény minőségét elsősorban nem a modell „hangulata”, hanem a MI bríf-fegyelme határozza meg. A jó prompt nem poétika, hanem szervezett gondolkodás: néhány sorban világos célt, kontextust, korlátokat, kimeneti formát és minőségbiztosítást írunk le – úgy, ahogy egy vezető...

A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...

Itt érsz el

© Copyright 2025