A blogírás ma már messze nem arról szól, hogy valaki „online naplót” vezet. Egy jól felépített blog egyszerre tud személyes márkát építeni, szakértői státuszt adni, ügyfeleket hozni, kapcsolatot mélyíteni, sőt hosszú távú online vagyonként működni. A nemzetközi felmérések szerint a blogcikk továbbra is az egyik leggyakrabban használt tartalomtípus a marketingesek kezében, és stabilan hozza az organikus forgalmat évekkel a megjelenés után is. Ugyanakkor az is látszik, hogy a sikeres bloggerek egyre hosszabb, alaposabb cikkeket írnak; a rövid, felszínes bejegyzések egyre kevésbé versenyképesek. Ez elsőre lehet ijesztő, de valójában jó hír: aki hajlandó mélyebben gondolkodni, az ki tud tűnni a zajból.
A kérdés tehát nem az, hogy „érdemes-e blogot írni”, hanem az, hogy hogyan érdemes. Miről írj, ha most indítod a blogodat? Mennyire lehetsz személyes? Mennyire legyél szakmai? Hogyan találsz olyan témákat, amelyek téged sem unnak ki fél év után, de a célközönségedet is érdemben segítik? És ha vállalkozó vagy, hogyan alakítod át a blogot úgy, hogy ne csak önkifejezés legyen, hanem valódi üzleti eszköz is?
Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar vállalkozó ott akad el, hogy a blogot vagy pusztán SEO-eszköznek nézi (kulcsszóhalmozás, lélektelen cikkek), vagy teljesen személyes naplót csinál belőle, amit a vevői nem értenek, nem tudnak a saját életükre lefordítani. A kettő között van az a sáv, ahol a blog egyszerre őszinte és stratégiai: hitelesen tükrözi a gondolkodásodat, miközben a vevő szempontjaihoz igazodik. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogyan érdemes témát választani, hogyan gondolkodj a célközönséged fejével, milyen tartalomkategóriákból tudsz évekre előre építkezni, és hogyan alakíthatod a blogot a vállalkozásod egyik legstabilabb online „vagyonává”. Nem trükkökkel, hanem gondolkodásmóddal foglalkozunk – mert hosszú távon ez hozza az eredményt.
A személyes érdeklődés mint kiindulópont – de nem elég önmagában
A blogod közepe te vagy. Ha olyan témáról próbálsz írni, ami nem érdekel igazán, rövid időn belül kifogysz az ötletekből, és érzi rajta az olvasó is, hogy csak „kötelező köröket” futsz. A személyes érdeklődés tehát jó kiindulópont, de önmagában kevés. Három tényező metszetében érdemes gondolkodni: mi érdekel, miben vagy jó, és mire van igény a célközönséged részéről. Ha csak az első kettő van meg, akkor hobbi-blogod lesz. Ha mindhárom, akkor tudatos, hosszú távon építhető felületet építesz.
Érdemes magadnak feltenni néhány kellemetlenül őszinte kérdést. Miről tudnál úgy írni, hogy két év múlva sem unod? Miről tudnál havonta legalább két-három bejegyzést írni úgy, hogy közben nem fogy el a mondanivalód? Milyen témák azok, ahol már most is gyakran kérnek tőled tanácsot ismerősök, ügyfelek, kollégák? Ezek jó jelzések arra, hogy van valós tudásod és tapasztalatod. Az is valid irány, ha olyan témáról indítasz blogot, amiben „tanuló módban” vagy, de akkor nyíltan kommunikáld: együtt haladsz az olvasóval, és dokumentálod az utat. Ilyenkor a hitelességet az adja, hogy nem szerepet játszol, hanem fejlődést mutatsz.
A magyar piacon ráadásul különösen fontos, hogy ne egy az egyben másold a külföldi példákat. Egy amerikai, sokszor milliárdos cég marketing-blogja egészen más logika szerint működik, mint egy hazai mikro- vagy kisvállalkozásé. Más a piac mérete, a vásárlóerő, a bizalom szintje, és az is, mennyire türelmesek az emberek a hosszabb tartalommal. Ha blogot indítasz, nem elég az, hogy „ezt mostanában mindenki csinálja”. Tudnod kell, hogy neked mire kell a blog: önkifejezésre, szakmai építkezésre, ügyfélszerzésre, employer brandingre, vagy ezek kombinációjára. Minél tisztább a cél, annál könnyebb lesz témát választani. Ha pedig egyszerre túl sok mindent akarsz belesűríteni, abból szétesett, irány nélküli blog szokott születni – ami idővel el is veszti az olvasóit.
Célközönség és minta vásárló – kinek írsz valójában?
A blogírás klasszikus csapdája, amikor valaki „mindenkinek” akar írni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy senki sem érzi igazán megszólítva magát. A blogod akkor tud hatni, ha pontosan tudod, kinek szól. Nem elég annyi, hogy „nőknek 25–45 között” vagy „vállalkozóknak”. A minta vásárló – más néven buyer persona – lényege az, hogy egy konkrét, elképzelt ember fejével gondolkodsz, akinek nagyon konkrét élethelyzete, problémái, motivációi vannak. Erről részletesen írok az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben is, ahol lépésről lépésre végigmegyünk a minta vásárló felépítésén.
Tegyük fel, hogy kezdő vállalkozóknak írsz marketing-blogot. Az egyik lehetséges minta vásárlód lehet egy 34 éves, vidéki vállalkozó, aki néhány éve nyitott webáruházat, és mostanra belefáradt abba, hogy nem látja tisztán, mit csinál rosszul. Kevés az ideje, tele van félig elolvasott cikkekkel a böngészőjében, idegesítik a felszínes marketing-guruk, viszont kétségbeesetten keres valakit, aki érthető módon tesz rendet a fejében. Ha ilyen embernek írsz, akkor teljesen más cikkek születnek, mint akkor, ha egyszerűen „vállalkozóknak” blogolsz. Nem elvi tanácsokra van szüksége, hanem nagyon konkrét, lépésről lépésre bontható útmutatókra, és olyan példákra, amelyeket a saját magyar valóságára tud fordítani.
A célközönség tisztázása nem kreatív játéknak számít, hanem üzleti döntésnek. Ha a blogod olvasója érzi, hogy „róla beszélsz”, akkor hajlandó lesz időt szánni rád, feliratkozni, kérdezni, ajánlani. Ha a szöveged bármikor működhetne egy másik országban, másik piacon, másik bármilyen vállalkozásnál is, akkor valószínűleg túl általános. A minta vásárló meghatározásakor gondold végig: hány éves, mekkora jövedelme van, milyen platformokat használ, milyen témáktól unatkozik, mitől ijed meg, mitől indul be a fantáziája. Minél tisztábban látod ezt a személyt, annál könnyebben fog jönni a válasz arra is, hogy miről érdemes blogolni, és milyen tónusban szólalj meg.
Témaválasztás bloghoz – tartalomkategóriák, amelyek sosem fogynak el
Amikor valaki azt mondja, hogy „nem tudom, miről írjak”, a legtöbbször nem a kreativitás hiányzik, hanem a rendszer. Ha a blogod témái köré néhány stabil tartalomkategóriát rendelsz, akkor gyakorlatilag soha nem fogysz ki az ötletekből, mert minden kategória alatt tucatnyi, később akár száznyi cikkötletet tudsz gyűjteni. Íme néhány olyan tartalomtípus, amely a legtöbb blognál működik – legyen szó személyes blogról vagy vállalkozói felületről:
- Problémamegoldó cikkek: „Hogyan…?” jellegű útmutatók, lépésről lépésre. Az olvasó konkrét nehézséggel érkezik, és konkrét megoldással távozik.
- Magyarázó, háttérbemutató cikkek: miért működik valami így, milyen logika van egy iparág gyakorlatai mögött, hogyan érdemes értelmezni bizonyos trendeket.
- Véleménycikkek, állásfoglalások: itt kerül képbe a személyes hangod, ahol elmondod, mivel értesz egyet és mivel nem – érvekkel, nem indulattal.
- Történetmesélő tartalmak: „tegyük fel” típusú szituációk, tanulságokkal. Nem kitalált „siker-sztorikat” kell gyártani, hanem hiteles, tanulságos helyzeteket elemezni.
- Összefoglaló, gyűjtő cikkek: eszközajánlók, ellenőrző listák, sorozatok összegzései, amelyek rendszert adnak a korábbi írásaidnak.
Ha ezeket a kategóriákat előre átgondolod, akkor a témakeresésnél már nem a „miről írjak?” kérdésnél ragadsz le, hanem sokkal célzottabban tudsz gondolkodni: például „milyen problémát oldjak meg most a célközönségemnek?” vagy „melyik aktuális piaci történést lenne érdemes szakmai szemmel elemezni?”. A blogod így nem széteső, alkalmi ötletek gyűjteménye lesz, hanem rendezett tudástár, ahol az új olvasó is gyorsan megtalálja a számára fontos tartalmakat. Ez hosszú távon üzletileg is mérhető előnyt jelent: minél több hasznos cikket találnak nálad egy témában, annál nagyobb eséllyel tőled kérnek ajánlatot vagy tőled vásárolnak.
Blog vállalkozóknak – miről írj, ha pénzt is akarsz látni a tartalomból?
Vállalkozóként a blogod nemcsak önkifejezési felület, hanem üzleti eszköz. Ezt sokan félreértik: vagy csak SEO-szempontból gondolkodnak (kulcsszólisták köré írt, „szagtalan” cikkek), vagy minden második bejegyzésben el akarnak adni valamit, így az olvasó úgy érzi, hogy folyamatosan rá akarják tukmálni az ajánlatot. A hatékony vállalkozói blog e két véglet között helyezkedik el. A célja az, hogy a látogatóból érdeklődő legyen, az érdeklődőből kapcsolat (feliratkozó, követő), a kapcsolatból pedig ügyfél – mindezt nyomásgyakorlás nélkül.
Gyakorlati szinten ez azt jelenti, hogy a tartalom nagy része oktató jellegű. Elmagyarázod, milyen problémákra ad megoldást a terméked vagy szolgáltatásod, milyen hibákat követnek el a vevők, mire kell figyelniük, hogyan tudják felismerni az igazi minőséget. A blogod lehet egyfajta „előszűrő”: ha valaki elolvas néhány cikket, már tisztábban látja, hogy te miben gondolkodsz másképp, milyen elvárásaid vannak az ügyfeleiddel szemben, mennyire vagy egyenes. Ez különösen fontos a magyar piacon, ahol sok vállalkozó már megégette magát gyenge kivitelezőkkel, marketingesekkel, szolgáltatókkal – ezért eleve gyanakvással közelítenek minden új ajánlathoz.
Egy vállalkozói blog tipikus tartalmi súlyozása például lehet az, hogy 60% edukáció (útmutatók, magyarázó cikkek), 30% történet és gondolkodásmód (tanulságos helyzetek, véleménycikkek), és legfeljebb 10% direkt értékesítő tartalom (akciók, konkrét ajánlatok). A direkt „gyere és vásárolj” jellegű cikkek önmagukban ritkán működnek; a blog erőssége abban rejlik, hogy mire valaki eljut egy ilyen bejegyzésig, már eldőlt benne, hogy benned bízik-e vagy sem. A bizalom pedig nem az akciótól alakul ki, hanem attól, hogy hónapokon, akár éveken át azt látja, hogy következetesen, érthetően és őszintén kommunikálsz. Ha a blogod csak reklám, az olvasó gyorsan továbbáll. Ha viszont olyan tudást adsz, amit sehol máshol nem kap meg, akkor sok esetben még akkor is visszatér, ha épp nem tervez vásárolni – és ez az, amire egy stabil vállalkozás építhet.
Hogyan találd meg a következő 50 cikked témáját?
A rendszeres blogolás legnagyobb kihívása nem az, hogy egy-egy cikket megírj, hanem az, hogy hónapok, évek múlva is legyen miről írni. A jó hír az, hogy ha rendszerszinten gondolkodsz, a témák szó szerint „szembe jönnek”. Érdemes több forrásból párhuzamosan gyűjteni őket, és fenntartani egy folyamatosan bővülő témalistát, amelybe bárhol, bármikor bele tudsz nyúlni, amikor írásra kerül a sor. Néhány praktikus forrás:
- Ügyfélkérdések: minden olyan kérdés, amit ügyfél e-mailben, telefonon, kommentben feltett, potenciális blogtéma. Ha egy ember megkérdezte, valószínűleg még tíz gondolkodik rajta.
- Visszatérő félreértések: hol ért félre téged rendszeresen a piac? Hol kell mindig ugyanazt elmagyaráznod? Ezekből kiváló magyarázó cikkek lesznek.
- Keresések és statisztikák: ha van már weboldalad, nézd a belső keresőt, a Google Search Console adatait, vagy a leggyakoribb organikus keresőkifejezéseket. Ezek konkrét szavakkal mutatják meg, hogyan gondolkodik a célközönséged.
- Közösségi média és fórumok: nézd meg, miről beszélgetnek a témáddal kapcsolatban Facebook-csoportokban, szakmai fórumokon, kommentekben. Nem kell lemásolnod a kérdéseket, elég, ha azonosítod a mintákat.
- Saját tanulásod: amikor egy képzésen, könyvben, podcastben valami elgondolkodtat, írd fel. Ha téged érint, jó eséllyel az olvasóidat is.
Ha ezt a gyűjtési folyamatot komolyan veszed, könnyen előfordulhat, hogy egy hónap alatt 30–40 lehetséges téma gyűlik össze. Nyilván nem fogod mindet megírni, de lesz miből válogatni. Dajka Gábor tapasztalata szerint az a blog hal el a leggyorsabban, amelyiknél mindig „nulláról” kell kitalálni a következő bejegyzést. Ha viszont van egy karbantartott, akár több hónapra előre kész témalistád, akkor a kérdés nem az lesz, hogy „miről írj”, hanem az, hogy melyik témát veszed elő most. Ez mentálisan is könnyebbé teszi a blogolást: nem kreatív kínszenvedés, hanem tudatos, tervezhető munka lesz belőle.
A blogírás pszichológiája – figyelem, bizalom, emlékezet
A blog nemcsak információt ad, hanem befolyásolja azt is, hogyan látnak téged, mennyire bíznak benned, és emlékeznek-e rád akkor is, amikor épp nem vagy szem előtt. Három pszichológiai tényező különösen fontos: figyelem, bizalom, emlékezet. Figyelmet akkor kapsz, ha az első bekezdésed azonnal világossá teszi: értesz a problémához, amiben az olvasó benne van. A bizalom onnan épül, hogy következetesen, érthetően, felesleges mellébeszélés nélkül adsz neki támpontokat, és nem játszol nála okosabbat. Az emlékezet pedig azon múlik, hogy tudsz-e visszatérő motívumokat, sajátos nézőpontot, következetes gondolkodásmódot mutatni – olyat, amiről „rád ismernek”.
Nemzetközi kutatások szerint az üzleti döntéshozók jelentős része kifejezetten keresi az olyan szakmai tartalmakat, amelyek segítik a gondolkodását, és sokan közülük azt mondják: azokkal a cégekkel dolgoznak szívesebben, amelyek következetesen magas színvonalú szakmai anyagokat tesznek közzé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a blogod nem „nice to have”, hanem a bizalomépítés egyik legerősebb eszköze lehet – ha nem áll meg felszínes tanácsoknál, és nem csap át önreklámba.
A pszichológiai mechanizmusok iránt érdeklődőként különösen fontosnak tartom, hogy a blog ne csak racionális érvekkel dolgozzon, hanem érzelmileg is kapcsolódjon az olvasóhoz. Nem kell drámát gyártani, de érdemes megmutatni a gondolkodásod emberi oldalát is: miért zavar egy iparági tévhit, miért örülsz egy ügyfél sikerének, miért tartasz bizonyos „gyors meggazdagodás” ígéreteket károsnak. Ezek a finom jelzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasó fejében összerakódjon egy kép rólad.
„Ha a blogod nem segít döntést hozni – se érzelmi, se gyakorlati szinten –, akkor legfeljebb szórakoztat, de nem épít valódi bizalmat.” – Dajka Gábor
Ha ezt a szempontot tudatosan beépíted a blogstratégiádba, akkor minden új cikkednél fel tudod tenni a kérdést: milyen döntést segítek most az olvasónak meghozni? Mitől lesz nyugodtabb, tájékozottabb, magabiztosabb, miután végigolvasta az írásomat?
Gyakori hibák blogindításnál – magyar valóság
A magyar piacon újra és újra ugyanazokat a hibákat látom blogindításnál, akár magánblogról, akár vállalkozói blogról van szó. Az egyik klasszikus hiba az irány nélküli témaválasztás: ma egy személyes élményről írsz, holnap egy receptet, holnapután marketingtippeket, aztán hirtelen egy utazós beszámolót. Ezzel önmagában nincs baj, ha kifejezetten életmód-blogot akarsz – de ha szakmai vagy üzleti céllal blogolsz, az olvasó gyorsan elveszíti a fonalat. Nem fogja érteni, miben vagy számára releváns.
A másik gyakori hiba a túlzott reklám-orientáció. Sok vállalkozó úgy képzeli, hogy elindít egy blogot, és minden második cikkben akciót hirdet, saját termékét dicséri, vagy összehasonlítja magát a konkurensekkel. Ez tipikusan az a tartalom, amit az olvasó már a címnél bezár. Az emberek elsősorban saját problémáikra keresnek választ, nem arra, hogy mennyire vagyunk jók magunk szerint. Ezt a logikát részletesen kifejtem az Online marketing és pszichológia című könyvemben is, ahol azt is bemutatom, hogyan lehet a blogot úgy felépíteni, hogy az valóban a vásárló gondolkodásához igazodjon.
A harmadik hiba a következetlenség. Induláskor egy lelkes hónapig hetente kétszer írsz, utána pedig fél évig semmit. Ez nemcsak az olvasónál rombolja a hitelességet, hanem a keresőmotorok szemében is. Nem kell napi szinten posztolni, de egy reálisan tartható gyakoriságot érdemes felvállalni (például havi 2–4 cikk), és ahhoz ragaszkodni. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozások többsége nem azért nem jut előre a tartalommarketingben, mert „nincs téma”, hanem mert a blogolást nem tekinti ugyanolyan üzleti feladatnak, mint a számlázást vagy a készletkezelést. Amíg a blogod „majd ha lesz időm” kategória, addig nem is fog tudni komoly eredményt hozni.
Hogyan fejleszd a blogod hosszú távon?
A blogindítás csak az első lépés. A valódi eredmények akkor jönnek, ha fejleszted is a blogodat: figyeled, mi működik, mit olvasnak végig, mire érkezik visszajelzés, honnan jön forgalom, melyik témára kérdeznek rá újra és újra. Nemzetközi felmérések szerint a sikeres bloggerek egyre nagyobb hányada frissíti rendszeresen a régi cikkeket, és nem csak új anyagokat gyárt. Ez teljesen logikus: idővel változnak az adatok, az eszközök, a trendek, miközben a cikked URL-je már beérett a keresőben. Ilyenkor az a legokosabb, ha frissíted, bővíted, pontosítod – így a múltbeli munkád tovább termel eredményt.
Gyakorlati szinten érdemes havonta egyszer ránézni az analitikára, és megnézni például:
- Melyik 5 cikk hozta a legtöbb organikus forgalmat az elmúlt hónapban?
- Melyik oldalon töltik a legtöbb időt az olvasók?
- Melyik cikk után iratkoznak fel a legtöbben hírlevélre vagy kérnek ajánlatot?
- Mely témákra érkezik a legtöbb kérdés, komment, privát üzenet?
Ha ezekre van rálátásod, akkor tudatosan tudsz dönteni: mely témákból érdemes sorozatot indítani, melyik cikket kellene átdolgozni, hol kellene jobban strukturálni a tartalmat. A blogfejlesztés része az is, hogy idővel formátumot váltasz: bizonyos cikkekből videó készül, másokból letölthető ellenőrző lista, vagy hírlevélsorozat. A lényeg, hogy ne maradjon magára a tartalom. A blogcikk csak az első lépcső; ha jól sikerült, érdemes több csatornán, több formában is hasznosítanod.
Dajka Gábor tapasztalata szerint az igazán eredményes vállalkozói blogok mögött mindig van egy minimális, de tudatos rendszer: témaötlet-gyűjtés, publikálási naptár, havi analitika-áttekintés, időnkénti cikkfrissítés. Ez nem igényel napi szinten órákat, de megköveteli, hogy a blogot ne „hobbinak”, hanem stratégiai felületnek kezeld. Ha így gondolkodsz róla, sokkal könnyebb lesz azt is észrevenni, hogy melyik tartalom hoz valódi üzleti eredményt, és mi az, ami csak elfoglaltságot ad – vállalkozóként az időd a legszűkösebb erőforrásod, így ezzel muszáj felelősen bánni.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Ha blogot szeretnél indítani – vagy újraéleszteni egy meglévőt –, akkor először nem a designon, nem a platformon, nem a logón kell gondolkodnod, hanem három nagyon egyszerű, de kellemetlen kérdésen. Mi érdekel igazán? Kinek akarsz írni? És milyen döntésekben akarod őt segíteni? Ha erre a háromra őszinte, konkrét válaszod van, a többi már „csak munka”. Ha viszont ezek nincsenek tisztázva, akkor a legszebb blogfelület is csak szép, de üres marad.
Vállalkozóként különösen fontos, hogy ne ringasd magad abba a hitbe, hogy „ma már úgyis csak a közösségi média számít”. A saját felületed – legyen az weboldal vagy blog – az egyetlen hely, ahol nincs algoritmus-kiszolgáltatottság, ahol nincs holnaptól nullára vágott organikus elérés, és ahol a tartalmad évekkel később is dolgozhat érted. Ha lemondasz a blogról, valójában arról mondasz le, hogy hosszú távon, rendszerszinten építsd a szakértői státuszodat és az online vagyonodat.
„A blogod vagy vagyonépítő eszköz, vagy időtemető. Az dönti el, melyik lesz, hogy mennyire ismered a célközönségedet, és mennyire veszed komolyan a saját gondolkodásod fejlesztését.” – Dajka Gábor
Ha most kezdesz bele, kezdd kicsiben, de tudatosan: határozz meg egy szűkebb témát, írj rá három-négy alapos cikket, kérj visszajelzést, figyeld, mi mozgatja meg az olvasókat. Ha pedig már van blogod, de érzed, hogy nem hoz annyit, amennyit szeretnél, akkor őszintén nézd végig: melyik bejegyzés segít valóban döntést hozni az olvasónak, és melyik az, ami csak helyet foglal. A gyenge tartalmat nyugodtan engedd el vagy dolgozd át, a valóban erős anyagokra viszont építs tudatosan. A blogolás nem sprint, hanem éveken át tartó építkezés – de ha jól csinálod, a vállalkozásod egyik legjobb befektetése lesz.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mennyire lehetek személyes egy szakmai blogban?
Nyugodtan lehetsz személyes, de ne öncélúan. A szakmai blogban a személyes történet akkor hasznos, ha egy adott tanulságot, szemléletet vagy döntési helyzetet világít meg. Ha minden második cikk csak arról szól, hogy ma mit gondolsz a világról, az olvasó egy idő után nem fogja tudni, miben segíted őt konkrétan. Jó gyakorlat, ha először megfogalmazod a szakmai üzenetet, és utána ehhez illesztesz egy rövid személyes példát – nem fordítva. Így a személyes rész erősíti a mondanivalót, nem helyettesíti.
Érdemes-e blogot indítani egy magyar KKV-nak, ha alig van ideje a csapatnak?
Igen, érdemes – de nem mindegy, milyen elvárásokkal. Egy magyar KKV-nál ritkán van külön tartalomgyártó csapat, ezért fontos, hogy reális gyakoriságot válassz: például havi egy-két igazán alapos cikk sokkal többet ér, mint heti három gyenge. A lényeg az, hogy a blogot ne ad hoc módon kezeld, hanem építs köré minimális rendszert: témaötlet-gyűjtés, publikálási naptár, havi analitika-áttekintés. Ha ezt tartani tudod, akkor már néhány hónap után látszani fog a hatása a forgalmon, az ajánlatkéréseken és a márka megítélésén.
Mi van akkor, ha félek attól, hogy „mindent kiadok”, és a konkurens le fog másolni?
Ez a félelem nagyon gyakori, főleg Magyarországon. A tapasztalat az, hogy a konkurens úgyis lemásol mindent, amit képes megérteni – függetlenül attól, hogy leírod-e vagy sem. A blogodban nem az a lényeg, hogy „titkos trükköket” árulj el, hanem az, hogy megmutasd a gondolkodásmódodat. Ezt lemásolni sokkal nehezebb, mint egy-egy technikát. Ráadásul az ügyfelek többsége nem akarja saját maga kivitelezni az egészet, hanem olyan szakembert keres, aki érthetően elmagyarázza, mit miért csinál. Ha te vagy az, aki érthetően kommunikál, akkor te leszel a természetes választás – nem az, aki titkolózik.
Mikor érdemes inkább videózni, és mikor blogot írni?
Nem vagy-vagy kérdésről van szó. A blogírás és a videó kiegészítik egymást. Írásban mélyebbre tudsz menni, jobb a kereshetőség, könnyebb később frissíteni, hivatkozni. Videóban erősebb a személyes jelenlét, jobban átjön a hangulat, a nonverbális kommunikáció. A legtöbb témánál ideális, ha a fontosabb cikkek mellé előbb-utóbb készül videós verzió is. Kezdésnek azonban sokszor egyszerűbb írásban felépíteni a gondolatokat, és csak utána átültetni videóba. A blogod így lesz stabil alap, a videó pedig erős kiegészítő.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha a blogírás gyakorlati oldalára vagy kíváncsi, és szeretnél még több konkrét tippet kapni, ajánlom a „7 tipp a blogíráshoz” című videómat. Ebben kifejezetten arra fókuszálok, hogyan tudsz olvasható, mégis informatív cikkeket készíteni úgy, hogy közben ne égj ki fél év alatt.
Források
- HubSpot – Marketing Statistics
- Orbit Media – Blogging Statistics & Trends
- Edelman & LinkedIn – B2B Thought Leadership Impact Study
