Egy cég bemutatása marketing szempontból

A legtöbb céges bemutatkozó ma is ugyanúgy néz ki, mint húsz évvel ezelőtt: alapítás éve, dolgozók száma, árbevétel, ISO tanúsítványok, pár logó, egy-két mondat az „ügyfélközpontúságról”, majd terméklista. Ez papíron korrektnek tűnik, a valóságban viszont nagyon gyorsan elvész a zajban. Az ügyfeled, a leendő partnered vagy a befektetőd ma már úgy ül le egy prezentáció elé, hogy aznap látott öt hirdetést, tíz social posztot, tucatnyi e-mailt, és három másik cég is próbált a figyelméért versenyezni. Ha te is csak adatokat és általános mondatokat sorolsz, egy leszel a sok közül, akire másnap már nem emlékszik. Az emberek az alapján hoznak döntést, hogy mit éreznek veled kapcsolatban, mennyire értenek meg, és mennyire látják, hogy tényleg érted az ő helyzetüket – ehhez pedig kevés az, hogy „minőségi szolgáltatást nyújtunk versenyképes áron”.

Fontos megérteni, hogy még a nagyvállalati beszerzési vezető, a pénzügyes vagy a közbeszerzési bizottság tagja is ember. Fél a rossz döntéstől, nem akarja kockáztatni a saját presztízsét, figyeli, ki mennyire átlátható, mennyire konzekvens. Számokra szükség van – de önmagukban nem állnak össze történetté. Magyar KKV-knál gyakori jelenség, hogy nincs is egységes cégbemutató: a weboldalon a „Rólunk” menüpont három mondatból áll, a prezentáció egy régi, elavult PPT, a social felületeken pedig a cég személyisége teljesen más képet mutat. Ilyenkor az érdeklődő nem tudja, kiben bízhat, és inkább a számára ismerősebb, konzekvensebb márkát választja.

Ma már nem az a kérdés, hogy hány adatot tudsz felsorolni magadról, hanem az, hogy mennyire tudod megmutatni a céged gondolkodását, értékeit és működését egy koherens bemutatkozó anyagban. A jó cégbemutató egyszerre mesél történetet, tisztázza a küldetést és a víziót, érthetően elhelyez a piacon, bizonyítja az ügyfélnek nyújtott értéket, és mindezt egységes digitális megjelenéssel támasztja alá. Az alábbiakban lépésről lépésre végigmegyünk azon az elemrendszeren, amiből egy ilyen anyagot fel tudsz építeni, és kapsz egy gyakorlati útmutatót is ahhoz, hogyan állj neki az átdolgozásnak.

Történetmesélés mint érzelmi alap a cégbemutatóban

Az emberek mindig is történetekből tanultak: a gyerekkori meséktől kezdve a családi sztorikon át a filmsorozatokig. A fogyasztáslélektan azt mutatja, hogy a márkákhoz való kötődés is akkor erős, ha a vevő egy történetbe tudja beilleszteni a céget – nem csak egy logóként és terméklistaként tartja számon, hanem mint szereplőt a saját élethelyzetében. Egy cégbemutatóban ezért a puszta „ki vagyunk, mit csinálunk” rész mellé érdemes odatenni a „miért pont így csináljuk” és a „hogyan jutottunk idáig” vonalat. A saját vállalkozásod története akkor lesz hiteles, ha valós élményekre épül: miért indultatok el, milyen piaci hiányt vagy igazságtalanságot láttatok, milyen kockázatot vállaltatok, és mivel fizettetek érte az első években.

Gyakorlati szinten gondolkodj három blokkban: kiinduló helyzet – probléma – megoldás.</i A kiinduló helyzet az a piaci vagy társadalmi állapot, amit láttál („szétesett ügyfélkiszolgálás”, „kaotikus információk”, „kiszolgáltatott vevők”). A probléma az a konkrét frusztráció, ami miatt azt mondtad: eddig, és ne tovább. A megoldás pedig az, ahogyan ma dolgozol: milyen szemlélettel, milyen módszerekkel, milyen kompromisszumokat nem vállalsz. Nem kell hőstörténetet gyártanod, sem drámai túlzásokba esned; a túl szép, túl kerek sztorik inkább gyanúsak. Egy őszinte, akár kicsit „nyers” vállalkozói történet sokkal jobban működik, mint bármilyen marketingesre szabott mese.

Érdemes leírnod minimum három kérdésre a választ, mielőtt a prezentációt vagy a „Rólunk” oldalt megírod: miért pont ebben az iparágban indultál el; melyik volt az első olyan ügyfélhelyzet, ami után úgy érezted, „ezt érdemes csinálni”; és melyik volt az a hiba vagy bukás, amiből a legtöbbet tanultál. Ha ezeket tisztán látod, össze tudsz rakni egy alap cégtörténetet, amit aztán különböző hosszban adaptálsz: rövidebben egy befektetői pitchbe, részletesebben egy blogcikkbe, tömörebben egy tenderanyagba. A lényeg, hogy minden csatornán ugyanarra a magra épüljön a történet, ne három külön világot mutasson a céged.

A jó cégtörténet nem arról szól, hogy te mennyire különleges vagy, hanem arról, hogy az ügyfél problémája hogyan oldódik meg általad. – Dajka Gábor

Küldetés és vízió: miért vagytok itt valójában?

A küldetés és a vízió kifejezés a legtöbb KKV számára fárasztó, „multis” dolognak tűnik, ezért sokan letudják két sablonmondattal: „minőségi szolgáltatást nyújtunk, ügyfélközpontúan”. A gond ezzel az, hogy mindenki ezt írja, így semmit nem mond rólad. A küldetés valójában arról szól, hogy most miért létezik a céged: kinek segítesz, milyen problémában, és ezt milyen szemlélettel teszed. A vízió pedig a jövőről szól: milyen piaci vagy társadalmi állapotot szeretnél látni 5–10 év múlva, és abban milyen szerepet vállalsz. Ha ez a két dolog nincs tisztázva, a cégbemutató szövege is szét fog csúszni: egyszer az árakról beszélsz, másszor a minőségről, harmadszor arról, hogy „családias légkörben dolgoztok”, de ebből nem áll össze koherens kép.

Összerakásnál használhatsz egyszerű kereteket. Küldetésre például: „Segítünk [konkrét célcsoportnak] [konkrét eredményt] elérni [konkrét megközelítéssel].” Ez lehet például: „Segítünk magyar mikro- és kisvállalkozóknak átlátható, pszichológiára épülő online marketingrendszert felépíteni úgy, hogy közben a pénzügyi realitásokat is figyelembe vesszük.” A víziót is érdemes kézzelfoghatóvá tenni: nem elég azt mondani, hogy „piacvezetők szeretnénk lenni”. Sokkal beszédesebb, ha megfogalmazod, milyen lesz a világ, ha sikerrel jártok: milyen ügyfélélmény lesz természetes az iparágadban, milyen szintű szakmai színvonalat vársz el a piac szereplőitől, milyen munkakörnyezetet szeretnél adni a saját csapatodnak.

Jó megközelítés, ha először nyersen, szűrők nélkül leírod a saját megfogalmazásodat, majd utána kihúzod belőle az üres szavakat („innováció”, „csúcstechnológia”, „egyedi megoldások”), amik mögé nem tudsz konkrét példát tenni. Ezután vond be a csapatot: kérdezd meg a kulcsembereket, ők hogyan fogalmaznák meg ugyanazt. Ha ugyanabba az irányba mutatnak a válaszok, akkor a küldetésed élő valóság, nem plakát a falon. A bemutatkozó anyagban érdemes a történet után odatenni egy-két mondatot, ami ezt a szintet összefoglalja: „Azóta is az vezérel bennünket, hogy…”, majd pár dia múlva egy rövid blokkot arról, vizionálisan hová tart a cég. Ez az a rész, ami segít a hosszú távra gondolkodó ügyfeleknek és partnereknek eldönteni, hogy érdemes-e mellétek állni.

Minél tisztábban megfogalmazod, hogy miért létezik a céged, annál könnyebb lesz nemet mondani a rossz ötletekre és a rossz ügyfelekre. – Dajka Gábor

Piaci pozicionálás és megkülönböztetés a bemutatkozó anyagban

Ha mindenkihez akarsz szólni, végül senki nem érzi magát igazán megszólítva. A magyar vállalkozói gyakorlatban nagyon gyakori, hogy a cég „mindenkinek mindent megold”, mert a tulajdonos nem mer lemondani egyetlen potenciális forintról sem. Ez papíron érthető, a valóságban viszont azt eredményezi, hogy a bemutatkozó anyag tele lesz általános, elmosódott állításokkal, és nem derül ki belőle, hogy pontosan kinek vagytok valódi megoldás. A piaci pozicionálás lényege három egyszerű kérdésben összefoglalható: kinek akarsz elsőként az eszébe jutni; milyen problémát oldasz meg számára; és miben csinálod ezt máshogy, mint a többség. Ha erre a háromra nem tudsz 2–3 mondatban válaszolni, a cégbemutatód sem lesz elég meggyőző.

Megkülönböztetni több síkon lehet: dönthetsz úgy, hogy egy szűk iparágra vagy célcsoportra specializálódsz; dönthetsz magasabb szolgáltatási szint (tanácsadó jelleg, komplex rendszerek) mellett; pozicionálhatod magad földrajzi területre; vagy akár gondolkodásmódra („adat-alapú döntéshozatal”, „pszichológiára épülő marketing”, „webáruház-specialista ügynökség”). A lényeg, hogy néhány világos döntést hozz, amit vállalsz is. Sokkal hitelesebb az a bemutatkozó, amelyik kimondja, hogy „hazai KKV-kra specializálódtunk, multinacionális projekteket partnerekkel közösen viszünk”, mint az, amelyik minden kategóriában csúcsot ígér. Az ügyfelek – még ha nem is tanultak marketinget – nagyon gyorsan kiszúrják az ellentmondásokat.

Érdemes leírnod magadnak egy mondatot a pozicionálásról, és hangosan felolvasni: „Mi [konkrét célcsoport] számára [konkrét problémát] oldunk meg [konkrét megközelítéssel].” Ha túl hosszú, darabold ketté, ha túl általános, próbáld tovább szűkíteni. Ez a mondat mehet a cégbemutató elejére, a weboldalad nyitóképére és a LinkedIn leírásod első sorába. Hogy az eddigieket jobban átlásd, nézzük végig egy egyszerű táblázatban, milyen elemekből épül fel egy szakmai, mégis emberközeli cégbemutató.

Ügyfélérték, referenciák és bizonyítékok: a szép ígéretek mellé számok is kellenek

A legjobb történet és a legszebben megfogalmazott küldetés is gyenge lábon áll, ha nincs mellette bizonyíték arra, hogy mindez a gyakorlatban is működik. A cégbemutató feladata nem csak az, hogy szimpatikussá tegyen, hanem az is, hogy csökkentse az ügyfélben lévő bizonytalanságot: „tényleg meg tudják oldani a problémámat?”, „megéri-e a kockázat?”, „fogja-e bírni a cég a terhelést?”. Itt jön be az ügyfélérték és a referenciarendszer. Ügyfélérték alatt azt érdemes érteni, hogy konkrétan mi változik meg a megrendelő életében: kevesebb hibával dolgozik, gyorsabban jut bevételhez, átláthatóbb lesz a folyamata, stabilabb lesz a cash-flow-ja, kevesebb stresszt él meg a mindennapokban.

Gyakorlati szinten fogalmazd meg, milyen dimenziókban adtok pluszt: pénz (költségcsökkentés vagy magasabb ár, de kevesebb reklamáció), idő (gyorsabb átfutás, automatizálás), biztonság (kevésbé kockázatos döntések, szabályozásnak való megfelelés), kényelem (kevesebb adminisztráció, egykapus ügyintézés), szakmai státusz (jobban kinéző márka, erősebb szakértői imázs). Ezekből választhatsz 2–3-at, amit kiemelsz a bemutatkozó anyagban. A számokat ne vedd túlzásba, de ahol lehet, használj nagyságrendeket: hány projekt, hány év, hány ügyfél, mekkora tipikus növekedés vagy megtakarítás. Ezeket nem kell csillogtatni, elég tisztán, érthetően tálalni.

A referenciák felépítésénél figyelj arra, hogy ne ess át a ló másik oldalára. Egy logófal ötven partnerrel inkább önfényezés, mint érdemi információ. Sokkal hasznosabb 3–5 olyan referencia, amelyek különböző típusú ügyfeleket és kihívásokat mutatnak: induló vállalkozás, növekedési fázisban lévő cég, válsághelyzetet kezelő szervezet. Ha teheted, kérj rövid, 1–2 mondatos visszajelzést a kulcsügyfelektől, és használd ezeket a cégbemutatóban, természetesen engedéllyel. Ha a megrendelő nem szeretne névvel szerepelni, megoldás lehet az iparág, cégméret és probléma jelölése név nélkül is. Kezdő vállalkozásként, kevés referenciával pedig nyugodtan építhetsz a saját szakmai múltadra: előző munkahelyek, tanulmányaid, saját projektjeid mind adhatnak olyan háttérinformációt, ami csökkenti az ügyfél kockázatérzetét.

Digitális jelenlét és vizualitás a modern cégbemutatóban

A cégbemutató ma már ritkán egyetlen dokumentum. Inkább egy összefüggő rendszer: weboldal „Rólunk” oldal, letölthető PDF vagy PPT, LinkedIn és más közösségi profilok, esetleg rövid bemutatkozó videó. Ha ezeken a felületeken más és más üzenet jelenik meg, az érdeklődő összezavarodik: az egyik helyen „családi vállalkozásként”, a másikon „nemzetközi ügynökségként” pozicionálod magad, máshol pedig csak akciókról kommunikálsz. Először szöveg szinten kell rendet tenni: az alap történet, küldetés, vízió, pozicionálás és ügyfélérték mindenhol azonos törzsre épüljön, csak a terjedelem és a hangsúly változzon a csatorna szerint.

A vizualitás szintén nem puszta „szép design” kérdése, hanem információt hordoz. Milyen fotók vannak rólatok – stock képek, vagy valós, hiteles fotók? Mennyi szöveget zsúfolsz egy diára vagy egy weboldalszakaszra? Mennyire olvasható mobilon, amit készítettél? A jó cégbemutató prezentáció nem attól jó, hogy tele van grafikonokkal, hanem attól, hogy érthető. Egy dia egy üzenetet vigyen: vagy a történet egy részét, vagy egy fontos számot, vagy egy ügyfélidézetet. A videónál sem a stúdióminőség az elsődleges, hanem a tiszta hang, a logikusan felépített szerkezet és az, hogy a néző rövid idő alatt képet kapjon arról, milyen veletek dolgozni. Rövid, 1–3 perces videóban gondolkodj, ahol váltakozik az alapító vagy vezető beszéde, a csapatról és a munkáról készült vágóképekkel.

Tapasztalataim szerint a magyar piacon még mindig alulértékelt a konzisztens vizuális megjelenés. Nem kell túlgondolni: elég, ha van 2–3 fő szín, egy jól olvasható betűtípus, néhány visszatérő grafikus elem, és ezek minden csatornán ugyanúgy jelennek meg. Sokkal fontosabb az, hogy a vizuális világ illeszkedjen a célcsoporthoz és az üzenethez. Más megjelenés működik egy prémium B2B szolgáltatásnál, és más egy tömeges B2C webáruháznál. A lényeg, hogy a képi világ ne mondjon ellent annak, amit a szövegben állítasz magadról: ha szakmaiságot és precizitást kommunikálsz, akkor a prezentációd se legyen elütő betűtípusokkal, zavaró színekkel és széteső elrendezéssel tele.

Hitelesség, transzparencia és etika a bemutatkozás mögött

A cégbemutatóval kapcsolatos legnagyobb kísértés az, hogy mindent szebben fessünk le, mint amilyen valójában. Rövid távon csábító lehet túl nagyot ígérni („garantált eredmények”, „kockázat nélküli növekedés”), hosszabb távon viszont ez bosszulja meg magát. Ha a prezentációd alapján az ügyfél azt érzi, hogy nálad minden egyszerű, mindenki elégedett, és nincs semmilyen korlát, majd a valóság ennél jóval összetettebb, a csalódás mértéke is nagyobb lesz. A bizalom pedig nem lineárisan épül: gyorsan lehet elrontani, lassan lehet visszaépíteni. Éppen ezért az egyik legfontosabb döntés, hogy mennyire vagy hajlandó őszintén beszélni a határaidról, és arról, kinek nem vagy jó választás.

Gyakorlati szinten ezt úgy tudod beépíteni a cégbemutatóba, hogy a nagy állítások mellé mindig odateszed a kereteket. Ha azt mondod, „teljes körű szolgáltatást nyújtotok”, írd le, hogy ez nálatok mit jelent, és mit nem. Ha azt mondod, „országos lefedettséget biztosítotok”, tisztázd, mely területeken dolgoztok saját csapattal, és hol partnerekkel. Nem kell minden egyes részletet kitenni, de az alapvető korlátok és szabályok nyílt kommunikációja sokkal érettebb képet mutat rólad, mint az, ha minden kérdésre az a válasz, hogy „megoldjuk”. Etikailag is lényeges, hogy ne a versenytársak szidására építs bemutatkozást: elég, ha arról beszélsz, te miben hiszel, hogyan dolgozol, mit vállalsz, és mit nem. Aki felnőttként gondolkodik, ezt értékeli.

Magyar piacon ráadásul kicsi a világ: egy-egy rossz tapasztalat nagyon gyorsan bejárhat szakmai Facebook-csoportokat, szakmai rendezvényeket, zárt fórumokat. Sokszor nem is látod, hol beszélnek rólad, csak az eredményét érzed. Éppen ezért fontos, hogy a cégbemutatóban megfogalmazott ígéretek és a valós szolgáltatási színvonal között minél kisebb legyen a rés. Ha valamiben még újak vagytok, mondhatod azt, hogy „ezen a területen most építjük a kompetenciát, ezért limitált számú projektet vállalunk”. Ez sokkal hitelesebb, mint a mindent tudó, mindent vállaló attitűd.

Nem attól lesz vonzó egy cégbemutató, hogy mindent megígér, hanem attól, hogy azt ígéri, amit be is tud tartani. – Dajka Gábor

Lépésről lépésre: így építsd fel a saját cégbemutatódat

Egy profi cégbemutató nem attól születik, hogy leülsz egy délutánra, és „összedobsz” egy prezentációt. Ez egy folyamat, ami gondolkodást igényel: tisztázni kell a célcsoportot, az üzeneteket, a történetet, az ügyfélértéket, a formátumot. Nem kell túlbonyolítani, de érdemes struktúráltan végigmenni rajta. Dajka Gábor tapasztalata szerint azokon a cégeken látszik legjobban a különbség, amelyek évente legalább egyszer leülnek, és tudatosan átnézik a bemutatkozó anyagaikat: még mindig azt mutatják, ahol a cég valójában tart? Még mindig azokhoz szólnak, akikkel dolgozni akarnak? Vagy már rég új szinten működnek, de kifelé még a három évvel korábbi állapot kommunikálódik?

Az alábbi lépéseket végigjárva néhány nap alatt teljesen új szintre tudod emelni a cégbemutatódat:

1. Határozd meg a célt. Mire készül az anyag? Ügyféltalálkozóra, pályázatra, befektetői pitchre, állásbörzére? Mindegyikhez kicsit más hangsúly kell.
2. Rajzold fel a célcsoportot. Ki fogja nézni vagy olvasni? Mekkora cég, milyen döntéshozó, milyen félelmekkel és elvárásokkal? Ehhez jó eszköz a minta vásárló (buyer persona) gondolkodásmódja.
3. Fogalmazd meg az 1 mondatos pozicionálást. Kihez szólsz, mit oldasz meg neki, miben másként. Ez lesz a bemutatkozó gerince.
4. Írd meg a cégtörténet első verzióját. 15–20 sorban meséld el, miért indult a cég, milyen fordulópontok voltak, mit tanultatok. Ne stilizáld túl, később még csiszolhatsz rajta.
5. Tisztázd a küldetést és a víziót. Írj 2–3 mondatot a jelenről (miért vagytok itt), és 2–3 mondatot a jövőről (hová tartotok). Szűrd ki belőle a semmitmondó kifejezéseket.
6. Gyűjtsd össze az ügyfélértéket és a bizonyítékokat. Milyen konkrét eredményeket, esettípusokat, visszajelzéseket tudsz bemutatni? Mik azok a számok, amelyek megnyugtatják a döntéshozót?
7. Döntsd el a formátumokat. Legalább három verzióban gondolkodj: egy rövid, 1 oldalas összefoglaló (one-pager), egy részletesebb prezentáció, és a weboldal „Rólunk” oldal frissített szövege.
8. Dolgozd ki a vizuális megjelenést. Válassz 2–3 színt, egy jól olvasható betűtípust, és készíts egységes dia-sablont, amit a csapat mindenhol használ.
9. Teszteld valós embereken. Mutasd meg 3–5 olyan ismerősnek vagy partnernek, aki hasonlít a célcsoportodra. Kérdezd meg, melyik dia tetszett, hol unták, hol nem értették a lényeget.
10. Építs be rendszeres felülvizsgálatot. Évente legalább egyszer vedd elő a cégbemutatót, és frissítsd a történetet, a számokat, a referenciákat. A céged változik, az anyag kövesse le.

Online Marketing és Pszichológia – hogyan segít a cégbemutatód fejlesztésében

Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet kifejezetten a magyar mikro- és kisvállalkozók valóságára írtam. A tapasztalatom az, hogy sok hazai cég a nemzetközi óriások taktikáit próbálja másolni, miközben teljesen más kultúrában, pénzügyi közegben és piaci méretben működik. Egy magyar KKV-nak nem ugyanaz a mozgástere, mint egy amerikai technológiai vállalatnak, és ha ezt nem veszi figyelembe, rengeteg pénzt el tud égetni feleslegesen. A könyv egyik fő célja, hogy az olvasó megértse a marketing pszichológiai alapjait: hogyan gondolkodik a fogyasztó, milyen torzítások, motivációk, félelmek és vágyak befolyásolják a döntéseit. Egy jó cégbemutató pont erre épít: nem arról szól, amit a vállalkozó magáról gondol, hanem arról, amit a vevő érez és lát, amikor találkozik vele.

A könyvben részletesen foglalkozom a buyer persona, azaz a minta vásárló meghatározásával, a reklámpszichológia alapjaival, a szövegírási sablonokkal és azzal, hogyan lehet egy kampányt stratégiailag felépíteni. Ezek a fejezetek közvetlenül használhatók arra is, hogy a cégbemutatódat átdolgozd. Ha pontosan érted, kinek írsz, hogyan működik a figyelem, mitől marad meg egy üzenet az emlékezetben, és hogyan épül fel egy meggyőző érvelés, akkor sokkal könnyebb lesz olyan bemutatkozó anyagot készítened, amit a magyar piac valóban értékel. Nem módszertani modellt adok néhány slide legyártásához, hanem gondolkodásmódot ahhoz, hogy a céged kommunikációját – benne a bemutatkozással – egy komplex rendszer részeként lásd.

A könyv külön erőssége, hogy a tőkehiányos, sokszor pesszimista hazai piaci környezetre van hangolva. Nem azt ígérem, hogy „gyorsan, könnyen, egyszerűen” óriási növekedést lehet elérni, hanem azt mutatom meg, hogyan lehet reális, mégis ambiciózus marketingstratégiát építeni. Egy cégbemutató – akár prezentáció, akár „Rólunk” oldal formájában – ennek a stratégiának a lenyomata. Ha az alapok nincsenek rendben (célcsoport, pozicionálás, ajánlat, pszichológiai megértés), akkor a bemutatkozó csak szép csomagolás lesz tartalom nélkül. Ha viszont ezek a fundamentumok stabilak, a bemutatkozó válik azzá az anyaggá, amivel ügyfeleket, partnereket, jó minőségű munkatársakat tudsz beengedni a rendszeredbe.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha eddig úgy kezelted a cégbemutatót, mint egy kötelező adminisztratív mellékletet – „kell valami PDF, amit elküldünk” –, akkor javaslom, hogy teljesen gondold újra. A bemutatkozó anyagod a gondolkodásod lenyomata: pontosan megmutatja, mennyire ismered a piacodat, a vevőidet, önmagadat, és mennyire veszed komolyan azt, amit csinálsz. Ha a prezentációd széteső, ellentmondásos vagy semmitmondó, az ügyfelek joggal feltételezik, hogy a cég működése is ilyen. Ha viszont átgondolt, egységes és őszinte, akkor már az első találkozáskor azt az érzést erősíti, hogy veled lehet hosszú távra tervezni.

Nem állítom, hogy egy jól megírt cégbemutató önmagában megoldja az összes üzleti problémádat. Azt viszont vállalom, hogy a gondosan felépített bemutatkozás nélkül nagyon nehéz stabilan növekedni. A versenytársaid közül egyre többen dolgoznak azon, hogy történetben, küldetésben, pozicionálásban és vizualitásban is rendezett képet adjanak magukról. Ha te ezzel nem foglalkozol, előbb-utóbb nem csak az online felületeken maradsz le, hanem a szerződéskötéseknél is. Ez nem „szépítés” kérdése, hanem menedzsment döntés: rászánod-e azt a néhány napot, hogy rendet tegyél a fejedben és az anyagaidban, vagy továbbra is ad-hoc dokumentumokra bízod a céged megítélését.

Ha nem te meséled el tudatosan a céged történetét, akkor majd mások fogják elmesélni helyetted. És az ritkán szokott neked kedvezni. – Dajka Gábor

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Milyen hosszú legyen egy profi cégbemutató prezentáció?

Általános hüvelykujjszabályként egy első üzleti tárgyalásra szánt prezentációnál 10–15 dia bőven elég. Ha ennél több anyagod van, az gyakran azt jelzi, hogy nincs igazán priorizálva, mit szeretnél átadni. Érdemes úgy gondolkodni, hogy egy 20–30 perces beszélgetés mellé készül a prezentáció, nem helyette: a slide csak támasz, a valódi munka a párbeszédben zajlik. Online felhasználásra (pl. letölthető PDF) készíthetsz egy részletesebb, 15–25 diás verziót is, de ilyenkor figyelj arra, hogy önmagában is érthető legyen a szöveg, ne igényeljen élő előadót. A weboldal „Rólunk” oldalán a 600–1200 szavas terjedelem az, amit a legtöbb látogató még végig tud olvasni, ha a szöveg jól tagolt és releváns. Inkább több rövidebb, logikusan felépített blokkban gondolkodj, mint egy hosszú, egybefüggő szövegtömbben.

Mit tegyek, ha úgy érzem, nincs „izgalmas” cégtörténetem?

Szinte minden vállalkozó azt gondolja az elején, hogy az ő története unalmas, mert nincsenek benne hatalmas drámák. A valóságban az érdeklődőt nem a túlzó fordulatok, hanem a felismerhető helyzetek érdeklik. Tegyük fel, hogy egyszerűen csak azt láttad: a saját szakmádban senki nem kommunikál érthetően, mindenki bonyolultan magyaráz, és neked eleged lett ebből. Ez már önmagában elég erős kiindulópont, ha melléteszed, hogyan építetted fel az első ügyfélkapcsolatokat, milyen hibákat követtél el, és mit tanultál belőlük. Nem kell hőssé tenned magad, elég, ha annyira őszintén mesélsz, hogy az olvasó vagy hallgató azt érezze: „igen, én is pontosan ezen megyek keresztül”. A jó cégtörténet nem az extrém eseményektől érdekes, hanem attól, hogy emberi és az ügyfél problémájához kapcsolódik.

Másképp mutatkozzon be egy magyar KKV, mint egy nemzetközi cég?

Igen, érdemes figyelembe venni a kulturális és piaci sajátosságokat. A magyar piac kicsi, gyorsan terjednek a tapasztalatok, és a legtöbb döntéshozó egyszerre árérzékeny és bizalmatlan. Egy hazai KKV bemutatkozásában ezért fontosabb az emberi arc, a vezető személyes jelenléte, a konkrét, magyar viszonyokra szabott példák. A túlzottan steril, nemzetközi sablonokra épülő prezentációk gyakran hidegnek és távolinak hatnak. Ugyanakkor nem szabad átesni a másik végletbe sem: a „családias” és „barátságos” jelzők önmagukban nem adnak szakmai biztonságot. A jó egyensúly az, amikor magyar kontextusban mutatod meg a szakmai felkészültséget, érthető nyelven beszélsz, és nem próbálsz multinak látszani, ha valójában 5–20 fős csapat vagytok. Külföldi piacra szánt bemutatkozónál más hangsúly kell, de az alap sztori és értékrend akkor is ugyanaz marad.

Mit tegyek, ha még alig van referenciám?

Induló cégként teljesen természetes, hogy nincs még hosszú ügyféllista és tucatnyi esettanulmány. Ilyenkor a cégbemutatóban sokat számít, hogy hogyan építed fel a szakmai hitelességedet más forrásokból. Nyugodtan támaszkodhatsz a saját korábbi munkatapasztalataidra (milyen pozíciókban dolgoztál, milyen rendszereket láttál belülről), a tanulmányaidra, elvégzett képzésekre, valamint saját projektekre, kísérletekre. Leírhatod például, hogy hány év szakmai tapasztalatot hoztok össze a csapattal, milyen területeken mélyültetek el, milyen típusú problémákkal foglalkoztál eddig. Dajka Gábor tapasztalata szerint az őszinte, de átgondolt kommunikáció az induló vállalkozásoknál sokkal többet ér, mint néhány erőltetett „sikeres esettanulmány”. A lényeg, hogy az érdeklődő lássa: értesz a szakmádhoz, és világosan gondolkodsz a piacodról, még ha a céged története rövidebb is.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a cégbemutatód szövegét és hangnemét szeretnéd finomhangolni, hasznos, ha először megérted, hogyan érdemes a vásárlóidhoz szólni. Ehhez ajánlom az alábbi videót, amely a gyakorlati kommunikációs szempontokat járja körbe.

Források

• Escalas, J. E. (2004): Narrative Processing: Building Consumer Connections to Brands. Journal of Consumer Psychology, 14(1–2), 168–180. Elérhető: https://doi.org/10.1207/S15327663JCP1401.
• Keller, K. L. (1993): Conceptualizing, Measuring, and Managing Customer-Based Brand Equity. Journal of Marketing. Elérhető: https://doi.org/10.2307/1252054.
• Kotler, P., Kartajaya, H., Setiawan, I. (2021): Marketing 5.0 – Technology for Humanity. John Wiley & Sons. Rövid leírás: https://www.wiley.com/en-us/Marketing+5+0:Technology+for+Humanity-p-9781119668510.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.