Mennyit költesz marketingre és alkalmazottakra?

Főbb pontok:

A legtöbb cég ma súlyos pénzeket költ hirdetésre, brandingre és PR-ra – miközben a márka sorsa egyre gyakrabban nem a reklámfilmben, hanem a böngésző anonim fülei mögött dől el. Egy-egy fórumbejegyzés, egy Glassdoor-vélemény, egy Facebook-poszt többet árul el rólad, mint bármelyik szlogen: azt, milyen belülről egy cég. Ezért az ügyfélélmény mellett a munkavállalói élmény is elsőrendű marketingtényező lett. Az employer branding – a munkáltatói márkaépítés – nem „belső HR-projekt”, hanem a reputáció és a bevétel védelmi vonala. Ha belül rend van, azt kívül is látni fogják; ha belül zaj van, azt is. A jó hír: a munkáltatói márka nem kizárólag pénzkérdés. Fegyelem, következetesség és néhány okos, akár költségmentes döntés is elég ahhoz, hogy a dolgozói hang támogassa, ne rombolja a piaci megítélést.

Min múlik a megítélésed?

Intuitívnak tűnhet, hogy a sok elégedett vevő önmagában elég a jó hírhez. Nem az. A piac három forrásból tájékozódik: a cég állításai (reklám, web, sajtó), a vásárlók élményei (értékelések, ajánlások) és az alkalmazottak hangja (jelenlegi és volt kollégák beszámolói). Az első kettő ma már sok helyen rendben van: professzionális kreatív, gyors ügyfélszolgálat. A harmadik gyakran vakfolt. Ha a belső kultúra ellentmond annak, amit kifelé üzensz, az előbb-utóbb láthatóvá válik – és a potenciális vevő inkább a hiteles, „belsős” információt fogja elhinni. A munkavállalói hang megelőzi a vásárlói hangot: aki rossz belső működésről olvas, kevésbé kockáztat vásárlóként is. Röviden: nem elég jó terméket és ügyfélélményt adni; hiteles munkáltatónak is látszani kell – mert az is vagy.

Employer branding: nem a látszat, a valóság

Az employer branding célja nem az, hogy „elhitessük”, milyen jó nálunk, hanem hogy olyanná tegyük a működést, amit büszkén mutatunk. Az internet gyors: két perc alatt kikerül bármi. Nincs elég jogász, aki minden anonim posztot letöröltet. A védelmet nem a tagadás, hanem a valóság adja: tiszta elvárások, korrekt bérezés és visszajelzés, vezetői jelenlét, fejlődési utak, méltányos hibakezelés. Ha ez rendszer, az alkalmazotti vélemények túlnyomó többsége kiegyensúlyozott lesz – és ha jön is kritika, a hangnem és a tények alapján hitelesnek maradsz.

Munkáltatói márka felépítése – gyakorlati lépések

  1. Kiinduló helyzetkép: rövid, anonim pulzusfelmérés (mit szeretsz itt, mi a legnagyobb akadály a munkában, min változtatnál elsőként). Eredményről visszajelzés, konkrét vállalásokkal.
  2. EVP (Employee Value Proposition) letisztázása: miben vagyunk mások és jobbak munkáltatóként (például rugalmas keretek, átlátható bérsávok, gyors előrelépés, képzési keret). Ez lesz a „belső ígéret”, amit kifelé is kommunikálsz.
  3. Vezetői alapok: rendszeres 1:1 beszélgetések, tiszta célok (OKR/KPI), utókövetett visszajelzés. A kultúrát a vezető napi viselkedése írja, nem a fali poszter.
  4. Transzparens bérezés és juttatás: bérsávok, előrelépési feltételek, könnyen értelmezhető bónuszlogika. A „kivételes elbírálás” bizalmat rombol.
  5. Onboarding és offboarding rend: első 30–60 napra részletes program, buddy rendszer. Távozáskor korrekt exit-interjú, eszközök visszavétele kultúráltan, ajánlólevél, ha indokolt. A távozási élmény hangos lesz odakint.
  6. Tanulás és fejlődés: éves/negyedéves képzési keret, belső tudásmegosztás (brown bag, mini workshop), utánkövetett tanulási célok.
  7. Egészséges munkaszervezés: reális terhelés, no „kötelezően ajánlott” túlóra, priorizálás. A kiégés a legdrágább employer branding hiba.
  8. Visszajelzési csatornák: névtelen box + nyílt fórum. A kritika bent kezelve érték, kint kezelve kockázat.

Alacsony büdzsé? Eszközök, amelyek nem (vagy alig) kerülnek pénzbe

  • Rugalmas idő és hibrid/hometoffice opció – ahol a munka jellege engedi. Bizalomépítő, lojalitást növel.
  • Világos prioritások és „fókuszhetek” – kevesebb párhuzamos projekt, heti célok, meeting-diéta.
  • Vezetői jelenlét – heti 1 nyílt félóra, ahol kérdezni lehet. A válasz hiánya drágább, mint a nehéz kérdés.
  • Eszközök tisztázása – céges telefon/laptop, minimális admin-súrlódás, egyértelmű eszközfelelősség.
  • Mikrojutalmak – nyilvános elismerés, csapatszintű „köszi-kártyák”, péntek délutáni korábbi zárás szezonban.

Kommunikáció: mit mutass kifelé, mit tarts bent?

Kifelé az EVP bizonyítékait mutasd: kollégatörténetek (nem cukormáz, hanem konkrétumok: miben fejlődött, milyen projektet vitt), irodai/remote kulisszák, csapat által elért mérhető eredmények, képzések. Publikusan soha ne vitázz távozóval; köszönd meg a közös munkát, kívánj sikert. Bent beszélj őszintén a kihívásokról is: a csapat a valóságra reagál, nem a PR-ra. Ha valamit javítottatok egy belső visszajelzés nyomán, írd le: „Ezt tanultuk, így változtattunk.” Ettől lesz hihető a kultúra.

Mérőszámok és megtérülés

Az employer branding akkor jó, ha mérhetően csökkenti a súrlódást és növeli a vonzerőt. Ezekkel dolgozz:

Metrika Mit jelez? Cél/irány
Fluktuáció (12 hó) Megmaradás, kultúra stabilitása Csökkenő trend
Time-to-hire Toborzás hatékonysága Rövidülés
Ajánlási arány (employee referral) Dolgozói bizalom Növekvő arány
eNPS/elégedettségi pulzus Belső hangulat Stabil növekedés
Ügyfélpanaszok dolgozói okokból Belső–külső lánc minősége Csökkenő szám

A megtérülés (ROI) két oldalról jön: költségcsökkenés (kevesebb felvételi kör, alacsonyabb toborzási költség, kevesebb hiba és reklamáció) és bevételnövekedés (jobb ügyfélélmény, magasabb ajánlási arány). A számlálóhoz számold hozzá a munkaerő-piaci reputációt is: a „jó hely” címke évekig termel.

Gyakori hibák, amiket érdemes elkerülni

  • „Kifelé szép, befelé káosz” – díszletezés helyett folyamat. A kollégák átütnek a vitrinen.
  • Egyszeri kampány – az employer branding nem event, hanem üzemmód. Ritmus nélkül kifullad.
  • Fájdalmas témák kerülése – a csend bizonytalanságot szül. Rövid, őszinte update sok konfliktust megelőz.
  • Átláthatatlan bérezés – bizalmi válság magja. Bérsáv, kritériumok, felülvizsgálati rend.
  • „Kötelező túlóra” normalizálása – rövid távú output, hosszú távú rombolás.

Záró gondolat

Az alkalmazottak elégedettsége nem a marketing díszlete: maga a márka. Ha munkáltatóként következetesen méltányos vagy, annak hangja lesz – és ez a hang szelíd, de kitartó módon felülírja a plakátokat. Lehet költeni kampányra, érdemes is; de a legdrágább hirdetésed mindig az lesz, ahogyan a kollégáiddal bánsz. Ezt a hirdetést nem lehet lekapcsolni – és pont ezért érdemes jól megírni. Ha belül igaz, kívül hihető. Ha kívül hihető, a piac visszatér. Ez a kör zárja le a kérdést: az employer branding nem „HR-luxus”, hanem a legpraktikusabb, legemberibb és leghatékonyabb marketingeszközöd.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Z generáció (1997–2012) marketingmegközelítése

Gyakran halljuk, hogy a mai fiatalok – az úgynevezett Z generáció tagjai – képtelenek huzamosabb ideig figyelni. Egy elterjedt (bár vitatott) állítás szerint az átlagos figyelmük mindössze nyolc másodperc, ami rövidebb, mint egy aranyhalé. Első hallásra ez riasztó és azt sugallja, mintha egy figyelemhiányos nemzedékkel lenne dolgunk. De valóban erről van szó? Vagy inkább arról,...

Y generáció (1981–1996) marketingmegközelítése

A huszon- és harmincévesek nemzedéke egyszerre nőtt fel az analóg és a digitális világban, így hidat képez a két korszak között. Gyerekként még kazettákat hallgattak és a Disney rajzfilmjeit a tévében nézték, fiatal felnőttként már okostelefonon streamelnek zenét és videókat. Ők az utolsó generáció, amely átélte az internet előtti időket, és az elsők, akik fiatalon...

Az X generáció (1965–80) marketingszempontból

Szinte mindenki előtt ismerős a kép: iskola után egyedül hazafelé ballagó gyerek, nyakában a lakáskulccsal. Az ilyen „kulcsos gyerek” látványa az X generáció fiatalkorának egyik jelképe. E nemzedék tagjai 1965 és 1979 között születtek, ma (2023-ban) 44–58 év közöttiek – vagyis ők alkotják a társadalom aktív munkaerejének derékhadát. Magyarországon közel 2,2 millió fő tartozik ide,...

Baby Boomer generáció (1946–1964) marketingmegközelítése

Baby Boomer generáció (1946–1964) – sokaknak a „virággyerekek” nemzedéke jut eszébe, akik a nyugati világban a ’60-as évek lázadásaival írták be magukat a történelembe. Ám Magyarországon ennek a generációnak a fiatalsága teljesen másképp alakult. Miközben Nyugat-Európában és Amerikában a boomerek a felszabadult prosperitás és ellenkultúrák hullámán lovagoltak, addig itthon a „gulyáskommunizmus” kötöttségei között nőttek fel....

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

© Copyright 2025