Miért szemfényvesztés a Pareto-elvet ráhúzni mindenre?

Főbb pontok:

A Pareto-elv, közismertebb nevén a 80/20-as szabály, egy széles körben alkalmazott koncepció az üzleti életben és a marketingben. Az elv lényege, hogy a következmények 80%-a az okok csupán 20%-ára vezethető vissza. Bár ez a gondolat számos esetben hasznosnak bizonyulhat a prioritások felállításában és a döntéshozatalban, a marketingben való általános alkalmazása gyakran félrevezető lehet, és téves következtetésekhez vezethet.

Az egyik fő probléma a Pareto-elv marketingbeli alkalmazásával az, hogy túlságosan leegyszerűsíti a valóságot. A marketingkampányok hatékonyságát és eredményességét számos tényező befolyásolja, mint például a célcsoport jellemzői, a termék vagy szolgáltatás egyedisége, a versenykörnyezet vagy éppen az időzítés. Ezek a faktorok bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással, és ritkán vezethetők vissza egyetlen domináns okra. A 80/20-as szabály kritikátlan alkalmazása figyelmen kívül hagyhatja ezeket a fontos árnyalatokat, és túlzottan leegyszerűsített képet adhat a valós helyzetről.

Egy másik veszély a Pareto-elv túlzott alkalmazásában rejlik: a marketingszakemberek könnyen elhanyagolhatnak olyan tényezőket, amelyek látszólag kis jelentőségűek, de valójában kulcsfontosságúak lehetnek a siker szempontjából. Ha kizárólag a 80/20-as szabályra hagyatkozunk, figyelmen kívül hagyhatjuk azokat a termékeket, szolgáltatásokat vagy célcsoportokat, amelyek nem tartoznak a „felső 20%”-ba, de hozzájárulhatnak a márkaépítéshez, a vásárlói hűséghez vagy a versenyelőnyhöz.

Csak 5775 Ft
kozepen

Fontos megjegyezni azt is, hogy a Pareto-elv statikus nézőpontot tükröz, miközben a marketing egy dinamikusan változó terület. A fogyasztói preferenciák, a piaci trendek és a technológiai környezet folyamatosan alakulnak, így ami ma a 20% részét képezi, holnapra már a 80% részévé válhat. A rugalmatlan ragaszkodás a 80/20-as szabályhoz gátolhatja a marketingszakemberek alkalmazkodóképességét és innovációs készségét, ami hosszú távon hátrányosan befolyásolhatja a vállalat versenyképességét.

Végezetül, a Pareto-elv túlzott alkalmazása a marketingben etikai kérdéseket is felvethet. Ha kizárólag a legeredményesebb 20%-ra koncentrálunk, könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk a kevésbé jövedelmező, de társadalmilag fontos célcsoportok igényeit. Ez a megközelítés vezethet kirekesztő vagy diszkriminatív marketinggyakorlatokhoz, amelyek hosszú távon károsak lehetnek a vállalat hírnevére és társadalmi felelősségvállalására nézve.

Összességében elmondható, hogy bár a Pareto-elv hasznos koncepció lehet bizonyos marketingdöntések meghozatalában, túlzott és általános alkalmazása félrevezető lehet. A marketingszakembereknek körültekintően kell használniuk ezt az elvet, figyelembe véve a kontextust, az adatok teljességét és a dinamikusan változó piaci környezetet. Az adatvezérelt döntéshozatal, a kvalitatív információk figyelembevétele és az etikai szempontok szem előtt tartása elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és hatékony marketingstratégiák kialakításához. A 80/20-as szabály csak egy eszköz a sok közül, és nem szabad kizárólagos útmutatóként kezelni a marketingdöntések során. A valódi siker kulcsa a rugalmasság, az adaptációs készség és a holisztikus szemléletmód, amely túlmutat a leegyszerűsítő általánosításokon.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Egy új kutatás szerint a soft skillek most fontosabbak, mint valaha

A 2025-ös munkaerőpiac felszínén az látszik, hogy a generatív AI és a technológiák új hullámai mindent átírnak. A mélyben azonban lassabban mozdulnak a lemezek: a karrierpályákat és a szervezetek alkalmazkodóképességét a „kemény” tudásoknál tartósabban az alapkészségek határozzák meg. Ide tartozik az értő olvasás, a matematikai gondolkodás, a rendszerszintű problémaérzékenység, a tiszta kommunikáció és a csapatban...

Csendes márkák nyernek: kevesebb reklám, magasabb bizalom

Ez első hallásra paradoxonnak tűnhet egy olyan korszakban, ahol minden felület küzd a figyelemért, és a hirdetési technológia a legapróbb célzási különbségeket is képes kihasználni. Mégis, minél nagyobb a zaj, annál inkább értékké válik a csend – pontosabban a zajmentes, tiszta, döntéskönnyítő jelenlét. A klasszikus „többet, hangosabban, sűrűbben” logika a figyelem szűkösségének törvényébe ütközik: a...

A magyar fogyasztó lelke drágább, mint a pénze

Nem költői túlzás, hanem piaci tapasztalat: az emberek többsége nem a legalacsonyabb árra, hanem a legalacsonyabb idegrendszeri költségre optimalizál. A vásárlás pillanatában nem excel táblát nyitunk; rutint, kockázatérzetet, bizalmi jeleket és döntési rövidutakat futtatunk. A magyar piacon ez különösen élesen látszik. A mindennapokban sűrű a zaj, az információs aszimmetria magas, a szolgáltatási minőség szórása nagy,...

Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?

„Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?” – a kérdés elsőre provokatív, mégis hétköznapi tapasztalatra épül: a legtöbb vásárlásnál nem azt vesszük meg, ami papíron a legolcsóbb, hanem azt, ami a fejünkben a legkevesebb ellenállással jár. A pénztárca számol, az idegrendszer kímél. A menedzsment gyakran úgy szervezi a marketinget és az értékesítést, mintha az...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

© Copyright 2025