fbpx

A viselkedéstudomány egyik legjelentősebb felfedezése, amelyet Daniel Kahneman és Amos Tversky munkái alapján ismerünk, a gondolkodás két különböző rendszerének elmélete: az úgynevezett gyors (System 1) és lassú gondolkodás (System 2). E két rendszer alapvetően határozza meg az emberek mindennapi döntéseit, és kiemelten fontos szerepet játszik a marketingben is, ahol a vásárlói reakciókat gyakran az érzelmek és automatikus, gyors reakciók vezérlik, nem pedig a racionális, tudatos mérlegelés. A gondolkodás két rendszere: gyors és lassú A Gyors rendszer (System 1) automatikus, azonnali…

Bővebben

A status quo hatás (bias) a viselkedéstudomány egyik legérdekesebb megfigyelése, amely arra utal, hogy az emberek hajlamosak ragaszkodni a meglévő állapothoz, még akkor is, ha a változás pozitív eredménnyel járhatna. A megszokott környezet, döntések és rendszerek biztonságot jelentenek számunkra, és emiatt nehezen mozdulunk el a komfortzónánkból. A marketingben ezt a természetes emberi hajlamot gyakran tudatosan kihasználják a cégek, hogy fogyasztói hűséget építsenek és megakadályozzák a versenytársakra való átállást. A Status Quo Hatás Kísérleti Alapja A viselkedéstudomány számos kísérlettel igazolta a…

Bővebben

A modern marketing egyik legerősebb eszköze az érzelmi befolyás, amely mélyen gyökerezik a viselkedéstudományi kutatásokban. Az érzelmi befolyás (affect heuristic) arra utal, hogy az emberek döntéseiket gyakran érzelmeik alapján hozzák meg, különösen akkor, ha idő- vagy információhiányban szenvednek. Ez a gyors, érzelmi alapú döntéshozatal lehetőséget ad számunkra, hogy gyorsan reagáljunk a környezetünkre, azonban könnyen befolyásolhatóvá is tesz minket. A marketing területén az érzelmek szerepe különösen jelentős, hiszen a hirdetők igyekeznek a fogyasztók érzelmi állapotára hatni, hogy pozitív irányba befolyásolják vásárlási…

Bővebben

A viselkedéstudomány egy fontos megfigyelése, amelyre a marketing világa is erősen épít, az úgynevezett jelen hatás (present bias). A jelen hatás azt jelenti, hogy az emberek hajlamosak az azonnali jutalmakat aránytalanul magasra értékelni a jövőbeli előnyökkel szemben, még akkor is, ha a jövőbeni előnyök objektíve jobbak. Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető vásárlási szokásainkban és pénzügyi döntéseinkben, amelyeket a marketingstratégiák előszeretettel használnak ki. A jelen hatás működése: Kísérletek Egy klasszikus viselkedéstudományi kísérlet során a kutatók megkérdezték az embereket, hogy választanának-e…

Bővebben

A viselkedéstudomány mélyen megvizsgálja, hogyan hozunk döntéseket, és milyen tényezők befolyásolják választásainkat. A „nudge” vagy döntésbefolyásolási technika az egyik legismertebb eszköz, amelyet a modern marketing is sikeresen alkalmaz. A nudge olyan finom befolyásolás, amely segít az embereknek jobb döntéseket hozni, anélkül, hogy korlátozná a választási szabadságukat. A marketing világában a nudge technikák célja az, hogy a fogyasztókat a legoptimálisabb vásárlási döntés felé tereljék, miközben úgy érzik, hogy maguk választanak. Mi is az a nudge? A nudge kifejezés 2008-ban vált széles…

Bővebben

A modern marketingstratégiák szoros kapcsolatban állnak a viselkedéstudománnyal, amely az emberi döntéshozatal és viselkedésminták elemzésére fókuszál. Az egyik legérdekesebb fogalom, amelyet a viselkedéstudomány adott a marketing világának, a nudge koncepciója. A „nudge” magyarul „enyhe lökést” jelent, és a lényege, hogy az embereket egy adott döntés irányába tereli anélkül, hogy megszüntetné a választási szabadságukat. Ezt a módszert Richard Thaler és Cass Sunstein vezette be a 2008-as „Nudge: Improving Decisions About Health, Wealth, and Happiness” című könyvükben. A nudge hatékony eszköz a…

Bővebben

A viselkedéstudomány egyik meghatározó felfedezése, a birtoklási hatás (endowment effect), kulcsfontosságú a fogyasztói magatartás megértésében és a marketingstratégiák alakításában. Az elmélet szerint az emberek hajlamosak túlértékelni azokat a tárgyakat vagy javakat, amelyeket már birtokolnak, szemben azokkal, amelyek még nem az övék. A birtoklás ténye tehát érzelmi kötődést és fokozott értékelést vált ki, ami jelentősen befolyásolja vásárlói döntéseinket. Mi is az a birtoklási hatás? A birtoklási hatás azt az emberi hajlamot írja le, amely szerint az emberek magasabbra értékelik azokat a…

Bővebben

A marketing világában a viselkedéstudomány által feltárt kognitív torzítások fontos szerepet játszanak a vásárlói döntések befolyásolásában. Az egyik leggyakrabban alkalmazott technika a keretezés (framing), amely során az információk tálalásának módja befolyásolja, hogyan értelmezzük azokat. A keretezés hatása különösen erős a reklámokban, marketingüzenetekben és árazási stratégiákban, ahol az érzelmekre és percepciókra építve irányítja a fogyasztók választásait. Mi is az a keretezés? A keretezési hatás lényege, hogy az emberek döntéseit nem csak a rendelkezésükre álló információk, hanem azok tálalása is jelentősen befolyásolja.…

Bővebben

A viselkedéstudományban gyakran találkozunk olyan torzításokkal, amelyek tudat alatt befolyásolják a döntéseinket. Az egyik legérdekesebb és leggyakrabban használt stratégia a marketing világában a csali hatás (decoy effect), amely a vásárlási döntések befolyásolására épít. A csali hatás lényege, hogy a fogyasztók döntéseit egy harmadik, kevésbé vonzó opció hozzáadásával manipulálják, így terelve őket a kívánt választás felé. Mi is az a csali hatás? A csali hatás, más néven aszimmetrikusan dominált választás, egy olyan döntéshozatali torzítás, amely során az emberek hajlamosak a közvetlenül…

Bővebben

A „csordaszellem” (bandwagon effect) egy olyan pszichológiai jelenség, amely szerint az emberek hajlamosak követni egy csoport véleményét vagy viselkedését, anélkül, hogy mélyebb elemzésnek vetnék alá azt. A társas nyomás és a tömeghez való tartozás iránti vágy az egyik legmélyebb emberi ösztön. A marketing világában ez a hatás kiemelten fontos, hiszen a fogyasztók döntéseit jelentős mértékben befolyásolhatja, ha úgy érzik, hogy a „többség” valamilyen terméket, szolgáltatást vagy márkát részesít előnyben. A jelenség különösen fontos a közösségi médiában, ahol a „követők” számának…

Bővebben

A megerősítési torzítás (confirmation bias) a viselkedéstudomány egyik legismertebb jelensége, amely mélyen befolyásolja az emberek információfeldolgozását és döntéshozatalát. Lényege, hogy hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni, amelyek megerősítik meglévő véleményünket, míg az ellentétes nézeteket vagy figyelmen kívül hagyjuk, vagy kritikusabb szemmel vizsgáljuk. Ez a torzítás nemcsak a mindennapi döntéseinket befolyásolja, hanem a marketing világában is meghatározó szerepet játszik. A vállalatok egyre gyakrabban használják ki ezt a pszichológiai jelenséget, hogy fogyasztóik döntéseit finoman irányítsák a márkák felé. A megerősítési torzítás a fogyasztói…

Bővebben

Az emberi viselkedés alapvető jellemzője, hogy sok esetben nem fordítunk elég időt és energiát a döntési lehetőségek alapos elemzésére. Ennek eredményeként gyakran automatikusan elfogadjuk a felkínált alapértelmezett (default) opciókat, amelyek kevesebb erőfeszítést igényelnek tőlünk. A marketing és a fogyasztói döntéshozatal világában ez a jelenség, az úgynevezett default bias vagy alapértelmezés torzítás, kiemelkedő szerepet játszik, és lehetőséget ad a cégeknek, hogy tudatosan befolyásolják ügyfeleik döntéseit. Az alapértelmezés hatása a fogyasztói döntésekre Az alapértelmezés lényege, hogy ha a fogyasztónak egy adott választási…

Bővebben

A fogyasztói döntéshozatalban gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az emberek egyszerűsítve értelmezik a világot, különösen, ha gyors döntésekre van szükség. A viselkedéstudományban ezt a folyamatot representativeness heuristic-ként ismerjük, vagyis az emberek hajlamosak a korábbi tapasztalataik alapján általánosítani, és a hasonló dolgokat egyformán megítélni. Ez a jelenség a marketing világában is meghatározó szerepet játszik, hiszen a márkaimázs, a termékek minőségének megítélése, vagy akár a reklámok hatása mind ezen az alapvető pszichológiai folyamaton nyugszik. Az általánosítás mechanizmusa Az általánosítás mechanizmusának lényege,…

Bővebben

Az elsüllyedt költségek csapdája (sunk cost fallacy) egy olyan viselkedési jelenség, amely komoly hatást gyakorol a mindennapi döntéshozatalra, különösen a marketing és üzleti élet területén. Ez a pszichológiai torzítás azokra a költségekre vonatkozik, amelyeket már nem lehet visszanyerni, függetlenül attól, hogy milyen döntést hozunk a jövőben. Ennek ellenére az emberek gyakran továbbra is ragaszkodnak egy elhibázott döntéshez, mert nehezen fogadják el a veszteségeket. Ez a jelenség fontos szerepet játszik abban, hogyan reagálnak a fogyasztók és a vállalkozások a piaci környezet…

Bővebben

A modern marketing világában a fogyasztók döntéseit sok esetben pszichológiai torzítások befolyásolják. Az egyik legjelentősebb ilyen torzítás a lehorgonyzás, amely azt mutatja meg, hogyan alapozzuk meg döntéseinket egy elsődleges információra, akár akkor is, ha ez a kiindulási pont nem releváns vagy helytelen. Ez a torzítás különösen fontos a marketingstratégiák szempontjából, hiszen a megfelelően kiválasztott „horgony” képes jelentősen befolyásolni a fogyasztói magatartást, és manipulálni az árazás vagy termékkiválasztás módját. Mi is az a lehorgonyzás (anchoring bias)? A lehorgonyzás egy olyan viselkedési…

Bővebben

Az emberi viselkedés alapos megértése kulcsfontosságú a modern marketingben. A fogyasztók döntéseit befolyásoló pszichológiai mechanizmusok ismerete segít a marketingeseknek, hogy hatékonyabban alakítsanak ki stratégiákat. A viselkedéstudomány egyik legismertebb koncepciója, amely szorosan kapcsolódik a vásárlási döntésekhez, a veszteségkerülés jelensége (loss aversion). Ez az elmélet arra világít rá, hogy az emberek sokkal erősebben reagálnak egy esetleges veszteségre, mint egy hasonló mértékű nyereségre. A veszteség elkerülése gyakran nagyobb motiváló erő, mint a nyereség iránti vágy. Az ilyen jellegű pszichológiai tényezők befolyásolják a vásárlói…

Bővebben

Professional salesperson selling cars at dealership to buyer

A marketingben az egyik legfontosabb tényező a fogyasztói szükségletek felismerése és azok megfelelő kielégítése. A modern marketingpszichológia eszközeivel feltárhatjuk, hogy mi mozgatja a vásárlókat, milyen motivációk és érzelmi tényezők hatnak a döntéseikre. A szükségletek és viselkedések elemzése nemcsak a termékek és szolgáltatások értékesítését segíti, hanem hosszú távú hűséget épít ki a vásárlókban, ami elengedhetetlen a fenntartható üzleti növekedéshez. Dajka Gábor, marketing szakértő, business coach és az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője hangsúlyozza, hogy a vásárlói döntések mögött számos…

Bővebben

Sokáig az a feltételezés uralkodott, hogy az emberi döntéshozatal a számítógép működéséhez hasonlóan logikus és rendszerezett. Eszerint az emberek minden információt rendezetten, logikusan feldolgoznak és számításokkal ellenőriznek. A viselkedéstudomány képviselői, Daniel Kahneman és Amos Tversky azonban meglepő felfedezéseket tettek, amelyek új megvilágításba helyezték az emberi döntéshozatal folyamatát. Az Alapvető Heurisztikák és Mentális Rövidítések Kahneman és Tversky kutatásai kimutatták, hogy az emberek rendszerint nem követik a racionális döntéshozatal szabályait. Ehelyett néhány alapvető heurisztikus eljárást alkalmaznak, amelyeket nagyvonalúan mentális műveleteknek vagy „rövid…

Bővebben

A viselkedéstudomány egyik érdekes jelensége a ritkaság heurisztika, amely alapján az emberek nagyobb értéket tulajdonítanak azoknak a dolgoknak, amelyekből kevés van, vagy amelyeket nehéz megszerezni. Ez a jelenség a marketing világában különösen jelentős, mivel a ritkaságot számos módon lehet kihasználni a vásárlók figyelmének felkeltése és a vásárlási kedv növelése érdekében. A Ritkaság Értéke A ritkaság fogalma többféleképpen értelmezhető: lehet valódi, képzelt vagy mesterségesen kialakított. A műkincsek, drágakövek és az arany, amelyekből természetüknél fogva kevés van, klasszikus példái a ritkaságnak. Azonban…

Bővebben

A tekintély hatás egy olyan viselkedési mintázatot ír le, amely során az emberek vakon követik azokat, akiket valamiféle tekintélynek tekintenek. Ez a kognitív torzítás mélyen gyökerezik az emberi történelemben és társadalmi fejlődésben, de napjainkban is jelentős hatással van döntéseinkre és véleményeinkre. A Tekintélytisztelet Eredete Az emberiség fejlődése során a vezetők iránti tekintélytisztelet belénk ivódott. A történelmi időkben a vezetők gyakran több információval rendelkeztek, mint az általuk vezetett emberek, így ők hozták a közösségre vonatkozó döntéseket. A tudás monopolizálása miatt az…

Bővebben

40/67