Merre halad az újságírás?

Főbb pontok:

Nagyon érdekes kérdéseket vet fel napjainkban az újságírás helyzete, hála az internetnek. Az internet ugyanis lehetővé tette, hogy ne csak hozzáférhessünk bármilyen információhoz, hanem szolgáltathassunk is információkat. Bárki, bármikor. A közösségi média pedig még egy lapáttal rátett erre, így bármilyen hír, cikk, tartalom azonnal el tud jutni az emberekhez.

Világos, hogy mindez hatással van az újságírásra. De milyen irányba tereli? Mostantól bármi megjelenhet, mert úgyis bárki gyárthat tartalmat? Vannak még minőségi követelmények? Egyáltalán szükség van még újságírókra, vagy beérik az emberek a bloggerekkel is? Mi köztük a különbség?

Jogos kérdések, és nem könnyű választ adni rájuk. Az biztos, hogy az utóbbi években elmosódott a határvonal az újságírók által gyártott tartalmak, és az egyéb tartalmak közt. A minőség is érdekes kérdés akkor, amikor bárki közzétehet bármit.

Komolyan kirajzolódnak a minőségbeli különbségek

Azt gondolom, hogy éppen a minőség, a belefektetett munka lesz az, ami ebben a helyzetben el fogja választani a valódi újságírást a közösségi tartalmaktól. Egy Facebook-ra írt bejegyzés eljuthat tízezrekhez, akkor sem lesz újságírói tartalom. Ahogy egy átlagos blogcikk sem.

Egy blogger ugyanakkor írhat nagyon jó és érdekes cikket egy témáról, megjelentethet egy nagyon szépen felépített véleményt. Időt és energiát nem sajnálva az alapos utánajárásra, az összefüggések keresésére, a megfelelő emberek megszólaltatására, összerakhat olyan cikket, amit újságírói munkának nevezhetünk.

És ezen a ponton le is dől egy határ: nem feltétlen az lesz az újságíró, akinek ez a munkája. Hanem gyakorlatilag bárki, aki képes újságírói munkát végezni, és akinek az írásait olvassák is.

A minőséget kezdik keresni

Az igények terén is számíthatunk változásra. A potenciális olvasók egyre nagyobb arányát teszik ki azok, akik már magától értetődőnek tartják, hogy válogathatnak a tartalomban. Nincs már „ezt adja a tévé, ezt kell nézni”, „ezt írja az újság, akkor biztos így van”. Nem vagyunk kénytelenek elfogadni, amit kapunk.

Ez várhatóan azt fogja eredményezni a jövőben, hogy nagyobb igény lesz a színvonalasabb tartalmakra, legyen szó akár aktuális hírek boncolgatásáról, akár szakmai írásokról. Mivel gyakorlatilag végtelen lehetőség van válogatni, az emberek meg is fogják tenni. Félreértés ne essék: ezután is ki fog kerülni a netre bármi, csak nem biztos, hogy közönsége is lesz.

Az mindenesetre biztos, hogy érdekes lesz követni ezeket a változásokat a következő években.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Myers–Briggs-típuselmélet használata a marketingben

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...

DISC-modell használata az értékesítésben

Az értékesítés ritkán a „jobb ajánlatról” szól, és még ritkábban a „jobb emberről”. Sokkal gyakrabban dől el azon, hogy a vevő milyen kommunikációs ritmusban képes meghallani, amit mondunk. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), Szabálykövető (C) – ehhez ad gyakorlati térképet. Nem személyiségdiagnózist készít, hanem akcióképes nyelvet ad ahhoz, hogy percek alatt...

Bevezetés: „Generation Nice” – szép címke, gyenge bizonyíték

A „Millennials = Generation Nice” narratíva jól hangzik. A sajtó szívesen használja: emberközpontúbb, közösségibb, együttérzőbb fiatalokról beszél, akik a társadalmi hasznosságot a pénz elé helyezik. A gond az, hogy ez a kép leginkább stílusleírás, nem pedig adat. Ha a „milyen a generáció” kérdésre kutatási idősorokkal válaszolunk – vagyis ugyanazokat a kérdőíveket hasonlítjuk össze több évtized...

Mi az a Alpha Generáció?

A „Generáció Alpha” kifejezés azokat a gyerekeket és fiatalokat jelöli, akik nagyjából 2010 és 2024 között születtek – vagyis teljes egészében a 21. században. A címke Ausztráliából indult, demográfiai és piackutatási körökben terjedt el, és ma már a média, az oktatás és a marketing is rutinszerűen használja. A kérdés azonban nem az, hogy létezik-e ez...

Itt érsz el

© Copyright 2025