Mi az a ChatGPT? – Mire jó kezdőként az első héten

Az első hét a ChatGPT‑vel nem a „varázslat” hete, hanem a józan alapozásé. A cél nem az, hogy a gép gondolkodjon helyetted, hanem az, hogy ipari kapacitást adj a nyelvi munkáid mellé: gyors vázlat, fegyelmezett szerkezet, tiszta formátum. Kezdőként a legcsábítóbb tévhit az, hogy a gördülékeny stílus egyenlő a jó döntéssel. Nem az. A gördülékeny stílus csak annyit jelent, hogy a modell ügyes a nyelvben. A döntés továbbra is a tiéd. Ha ezt a határvonalat az elején kimondod, az első hét máris stabil talajon áll: nem helyettesítést vársz, hanem gyorsító szalagot kap a munkád. Ebben az ívben fogunk haladni: először keretet adunk (mit várj a modelltől, mit ne), aztán felépítjük a minimális, de elégséges rutinokat (beállítások, prompt‑fegyelem, önellenőrzés), végül megtervezzük a konkrét hét napot úgy, hogy minden nap végén kézzelfogható eredményed legyen (összefoglaló, kész vázlat, ellenérv‑lista, tartalomváz, hipotézisek). A tempó nem rohanós: hetente hét, jól kijelölt lépés; minden lépés mögött világos üzleti vagy tanulási cél. Útközben megmutatom, mely pontokon szoktak elcsúszni a kezdők (túl sok, strukturálatlan bemenet; a forma jutalmazása tartalom helyett; felelőtlen tényállítások), és azt is, hogyan lehet ezeket azonnal kezelni ellenőrzőlistával, tiltólistával, valamint a „Szerep – Cél – Input – Korlát – Formátum” elv gyakorlati alkalmazásával. A hang a teljes úton maradjon józan: „a gép dolgozik, az ember dönt”. Ha ezt megtartod, hét nap múlva nem csak a gombokat ismered, hanem a saját, működő csővezetéked lesz a ChatGPT körül – olyan, amelyik időt ad vissza, és közben nem engedi, hogy a modell gondolkodjon helyetted.

Az első hét célja és keretei

Az első hét három eredményt célozzon: kiszámítható rutin, ellenőrizhető minőség, mérhető megtakarítás. A rutin azt jelenti, hogy minden feladat előtt tudod, mit kérsz: szerep (mit játszik a modell), cél (milyen változást akarsz az anyagban), input (miből dolgozik), korlát (mit ne tegyen), formátum (miben adja vissza). A minőség azt jelenti, hogy a kimenetben kötelező a két záróblokk: „Ellenvetések és kockázatok” és „Bizonytalan állítások”. Ezzel a modell önkritikát gyakorol, te pedig gyorsabban látod, hol kell emberi döntés. A megtakarítás mérhető: idő a szerkesztésen, iterációk száma, hibaarány, konverzió hatása. Védőkorlátokra is szükség van már az elején. Üzleti és etikai okból egyaránt tartsd az „ember a végén” szabályt: publikus anyagot ember zár le. Tényérzékeny témánál (jog, pénzügy, egészség) a ChatGPT csak előkészít: fogalomrendezés, vázlat, kérdések. A személyes és ügyféladatok kezelését kezdd adatminimalizálással és – ha szükséges – anonimizálással; a modellnek elég a lényeg, nem kell a név, a cím, a szerződésszám. Jó kezdet a tiltólista is: szavak és fordulatok, amelyeket a márkád nem használ, valamint tipikus hibák, amelyeket a csapatod kerül. Ezt a tiltólistát mindig tedd a brief végére. Az első hét végére nem „AI‑varázskönyvet” akarsz, hanem rövid, tanítható eljárásokat, amelyek egy 20 perces belső tréningen átadhatók. Ebben a cikkben a napokhoz igazítva adok mintákat és minőségkritériumokat is, hogy ne csak ötlet legyen, hanem kipróbálható, ismételhető gyakorlat.

1–2. nap: környezet, adatbiztonság, prompt‑alapok

Az első két nap a tereprendezésről szól. Állíts be külön „munkaprofil” szövegekhez, és a beszélgetések címét nevezd el cél szerint („Executive összefoglaló – Q3 jelentés”, „Landing váz – termék X”). Hozz létre egy rövid, állandó brief‑magot, amelyet minden beszélgetés elejére bemásolsz: „szerep – cél – közönség – korlát – formátum”. Ebben a szakaszban döntöd el, mit nem adsz oda a modellnek: üzleti titok, egészségügyi vagy jogi konkrétum, személyes azonosító – ezek helyére írj szintetikus példát („[ügyfélnév]”, „[árintervallum]”, „[piac: HU KKV]”). Végigveszitek a jelzéseket is: hogyan kérjen a modell önkritikát, hogyan jelezze a bizonytalan állításokat, és mikor kérje a „stop” jellegű emberi ellenőrzést. A nap végére legyen három működő mintád: egy összefoglaló‑prompt (hosszú anyag → három bekezdés, h2‑es alcímekkel), egy szerkesztő‑prompt (hangnem‑illesztés, redundancia vágása, a márkád tiltólistájának betartása), és egy minőség‑prompt (ellenvetések, kockázatok, bizonytalan állítások). A kezdők egyik gyakori hibája a túl hosszú, szervezetlen input. Ezen a címkézés segít: „Cél: …; Közönség: …; Fontos: …; Kerüld: …; Formátum: …”. A „több kontextus jobb” állítás itt téves: a tisztább kontextus jobb. Ha a modell „okoskodni” kezd, ne újráztasd ösztönösen; kérd inkább rövid vázlatra való átírást, majd ebből bővítést. Így a gondolatmenet nem folyik szét. A második nap végén csinálj egy 30 perces próbát: fogj egy belső dokumentumot, kérj belőle 5 perces vezetői összefoglalót, majd kérd a három kritikus kérdést, amit egy realistább igazgató feltenne. Ha ezek használhatók, jól állsz: a modell már nem helyetted gondolkodik, hanem a gondolkodásod ritmusát veszi fel.

• Alap összefoglaló minta: „Szerep: szerkesztő. Cél: 3 bekezdéses vezetői kivonat h2‑es alcímekkel. Közönség: HU KKV‑döntéshozó. Korlát: kerüld a túlzást, jelöld a hiányzó adatokat. Formátum: <h2> + <p>.”
• Minőség minta: „Írj 5 ellenvetést és 3 kockázatot, a végén ‘Bizonytalan állítások’ listával.”
• Hangnem minta: „Illeszd a szöveget tárgyilagos, olvasóbarát stílusra, tiltólista betartásával.”

3–4. nap: gyors nyeremények a termelékenységben

Itt jön a motiváló rész: két nap alatt megszünteted a „fehér lap” bénultságát az ismétlődő feladatoknál. A harmadik napon az a cél, hogy bármit, ami nyers, rendezetlen vagy hosszú, a ChatGPT‑vel gyorsan átalakíts olvashatóvá és döntéstámogatóvá. Vedd elő egy meeting hangjegyzeteit vagy egy hosszú e‑mailt, és kérj belőle akciólistát felelőssel és határidővel. Ha van egy belső vitaanyag, kérj belőle két, egymással vitatkozó összefoglalót: „Pro” és „Kontra”, majd kérd meg a modellt, hogy írjon hozzá semleges moderátori zárást. A negyedik napon lépj át a „transzformáció 2. szintre”: formátumváltás. Írasd át a meeting‑jegyzetet hírlevélvázlattá, egy belső memo pontjait pedig landing‑vázlat elemeivé (értékajánlat, bizonyíték, ellenvetés‑kezelés, CTA). Kérj táblázatos kimenetet, ha számod van: az oszlopokat nevezd meg előre („Feladat”, „Felelős”, „Határidő”, „Kockázat”), és kérd, hogy üres helyre „[hiányzó]” jel kerüljön. A legjobb időnyereség a szintetizálás: három forrásból kérj egyetlen, 5 bekezdéses kivonatot, és – nagyon fontos – a végére kérd a „mi hiányzik még a döntéshez” részt. Az eredmény nem kész döntés, hanem döntésre kész anyag. Ez a két nap arról szól, hogy elhidd: a ChatGPT nem „okos helyetted”, hanem elvégzi a teendők unalmas részét, és a maradék időben te tudsz gondolkodni. Ha a csapat is érzi ezt, megindul a belső átvétel: nem kell mindenre tréning, mert a minőség‑ és formátum‑fegyelem maga tanít. Amire figyelj: ha a modell valós számot vagy nevet ír, jelölje „bizonytalan” címkével, amit te vagy a csapat ellenőriz. A minta így egyszerre gyors és felelős.

5. nap: tanulás és kutatás kezdőknek

Az ötödik nap a tájékozódott döntést készíti elő. A ChatGPT itt nem „kutató”, hanem rendező: fogalomtérképet készít, definíciókat tisztáz, ellenérveket gyűjt, és kérdésekre bontja a témát. A nap célja, hogy képes legyél egy új területet fél óra alatt olyan állapotba hozni, hogy már értelmesen tudj szakirodalmat keresni vagy szakértővel beszélni. Kérj fogalomtérképet 3 szint mélységben (téma → alkategóriák → kulcskérdések), és jelöld, mely csomópontok igényelnek külső forrást. Kérd el külön a konszenzusos állításokat és a vitatott pontokat; ezeknél a végére kötelezd a modellt a „miért bizonytalan” magyarázatra. Ha régi anyagodból készülsz, kérd a „mi avult el” listát. Fontos szokás: a forráskérésnél ne a díszlinkek érdekeljenek, hanem a cselekvés. A kimenet végére kérd a három következő lépést: „kit kérdezzek meg”, „mit mérjek”, „hol látszik gyors győzelem”. Ez a nap tanít meg különbséget tenni a koherens szöveg és a megalapozott állítás között. A modell kiválóan vitatkozik saját magával, ha megkéred rá; ezzel az eszközzel rövid úton kihozod a topic „idegrendszerét”. Eredményként legyen egy kétoldalas háttéranyag, amely h2‑es alcímekkel tagolt, az elején összefoglal, középen részletez, a végén megadja a hiányt és a következő lépést. Ha ezt el tudod olvasni 5 perc alatt és képes vagy döntést hozni róla (pl. „érdemes‑e 100 ezer forintot tesztelésre elkölteni?”), elérted a nap célját. Ha nem, kérd a modelltől, hogy „írja át úgy, mint ha 5 percem lenne, és a saját pénzemről döntenék” – ez a keret pontosítani fogja a szöveg fókuszát.

• Fogalomtérkép minta: „Adj 3 szintű fogalomtérképet a témáról. Jelöld ‘[külső forrás]’ címkével, amihez ellenőrzés kell.”
• Vita minta: „Sorold a konszenzusos és a vitatott pontokat külön, rövid ‘miért’ indoklással.”
• Döntéstámogatás minta: „Zárd 3 következő lépéssel: kit kérdezzek, mit mérjek, mi legyen a legkisebb kísérlet.”

6. nap: marketing és üzleti használat

A hatodik napon a ChatGPT‑t a bevételszerző munkához kötjük. A feladat: persona‑váz, értékajánlat, 90 napos tartalomváz és egy egyszerű landing‑szerkezet összeállítása – mindezt úgy, hogy a modell ne helyetted találja ki a piacot, hanem a te inputodból rakjon sorrendet és nyelvet. Kezdd a persona‑vázlatokkal: kérj 3 prototípust a saját tapasztalataid alapján (nem kitalált demográfia, hanem valós ügyfélminták), mindegyikhez fájdalompont–vágy–akadály hármassal. Erre kérd rá az értékajánlat‑variánsokat: „mi az ígéret, mi a bizonyíték, mi a következő lépés”. A tartalomstratégiát téma‑klaszterekre kérd: 3 oszlop, 5‑5 téma, mindegyikhez egy lead‑mágnes és egy kötelező bizonyíték (esettanulmány, mérőszám). A landing‑vázlatnál ragaszkodj a fegyelemhez: főcím–alátét–proof–ellenérv‑kezelés–CTA, és a modell írja meg az „ellenérvek” blokkot is. A nap végére legyen két A/B hipotézis listád, mérhető elemekkel (főcím‑váriáns, CTA‑szöveg, társadalmi bizonyíték helye), és egy „mit nem ígérünk” tiltólista, hogy ne csússz át túlzásba. Ez a nap gyakorlati leckéje: a ChatGPT nem a piac helyett, hanem a piacon belüli kommunikáció rendrakásában erős. Ha kevered a szerepeket, kilágyul a szöveg; ha tartod a határokat, konzisztens lesz a kommunikáció. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb megtérülés ott születik, ahol a modell kényszeríti a szerkezetet (minden állításhoz proof), te pedig a hangot illeszted és a kockázatos állításokat kihúzod. Így „okosabbnak” látszani helyett egyszerűen érthetőbbé válsz – és ez a konverzióban is meg fog jelenni.

• Persona minta: „Írj 3 valós ügyfél‑prototípust: fájdalompont–vágy–akadály; zárd ‘amit tévesen gondol’ résszel.”
• Értékajánlat minta: „Írj 3 értékajánlat‑variánst proof‑bal és következő lépéssel. Kerüld a túlzást.”
• Landing váz: „Adj szerkezetet: főcím–alátét–proof–ellenérv–CTA; írj 5 ellenérvet és válaszokat.”

7. nap: rutin, mérés, prompt‑könyvtár

Az utolsó nap célja, hogy amit eddig kipróbáltál, abból rendszer legyen. Készíts közös prompt‑könyvtárat: rövid, jóváhagyott minták feladat‑típusonként (összefoglaló, szerkesztés, minőség, persona, landing, A/B hipotézis). A mintákat nevezd el és verziózd, a változtatásokat pedig jegyezd (miért módosult a minta). Hozz létre egy 1 oldalas „AI‑használati jegyzetet” a csapatnak: mire igen (vázlat, strukturálás, ellenérv‑lista), mire nem (jogi, egészségügyi, pénzügyi végkövetkeztetés), ki az aláíró, és mik az ellenőrzési kapuk. Indíts el egy könnyen mérhető KPI‑csomagot: átlagos iterációk száma publikálás előtt; „bizonytalan állítások” átlagos száma anyagonként; az emberi szerkesztés ideje; a forráshivatkozások hibaaránya; hány ellenérvre született válasz a végső anyagban. A hét végén csinálj rövid retrospektívet: mi gyorsult, hol volt hiba, mit húztatok ki a tiltólistára. Ez az a pont, ahol a ChatGPT végleg a helyére kerül: nem dísz, hanem gyártósor az előkészítéshez. Ha csapatban dolgozol, jelöld ki a „minőség‑gazdát”, aki nem mindent olvas el, csak a kimenet végén a három blokkot: ellenvetések, kockázatok, bizonytalan állítások. Ha ezek rendben vannak, a szöveg valószínűleg rendben van. Ha nem, a visszajelzés a briefbe megy vissza – így tanul a rendszer. A cél egyszerű: a jövő héten már ne tanuld újra a gépet, csak használd ugyanazon, bevált minták mentén.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Az első hét nem arról szól, hogy a ChatGPT „helyetted gondolkodik”, hanem arról, hogy melletted dolgozik. A gép a nyelv ipari részeit viszi: összefoglal, szerkeszt, variánst gyárt, ellenérvet sorol. A gondolkodás – a cél kijelölése, a következmények vállalása, az értékválasztás – maradjon nálad. Ha ezt a rendet felállítod, az első hét végére olyan ritmusod lesz, amely nem csak időt ad vissza, hanem tisztábbá is teszi a munkát: kevesebb csapongás, több döntés. A gép ereje nem a csillogás, hanem a következetesség. Aki ezt el tudja viselni – és követeli is a saját rendszerében –, az nem attól lesz erős, hogy „AI‑t használ”, hanem attól, hogy jobban dolgozik: világosabban kér, pontosabban állít, felelősebben zár le. Az „első hét” így nem tanfolyam, hanem kultúra kezdete. Ha így tartod, a következő hét már nem lesz kérdés róla, „mire jó a ChatGPT kezdőként”. Arra jó, amire a jó szerszám: levágni a felesleget, hogy a lényeg maradjon. A többit – a döntést, az aláírást, a tartást – nem adhatod ki a kezedből. És nem is érdemes.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.