Miért akarsz marketinges lenni?

2025-ben marketingesnek menni elsőre provokatív döntésnek tűnhet. A mesterséges intelligencia percek alatt ír szöveget, generál vizuált, vázol kampányt, sőt még „stratégiát” is ad. Az ember ilyenkor kétféle reakciót lát a piacon: az egyik a pánik („már minek marketinges, ha a gép megcsinálja”), a másik az eufória („na végre, nem kell gondolkodni, csak gyártani”). Én egyik táborhoz sem csatlakozom. Dajka Gábor tapasztalata szerint a marketinges szakma nem azért marad releváns, mert a gépek ügyetlenek, hanem azért, mert a marketing lényege nem a gyártás, hanem a döntés. Döntés arról, hogy milyen problémát oldasz meg, kinek, milyen áron, milyen ígérettel, milyen csatornán, milyen minőségi szinten, és milyen következményekkel. A kreatív és a szöveg csak a „csomagolás”, de a csomagolás mögött ott van egy üzleti állítás: „ezt az értéket nyújtom, ezért érdemes engem választani”. Ha ez az állítás hamis, nincs az a jó vizuál, ami hosszú távon megmenti a céget. Ha pedig igaz, de rosszul van megfogalmazva, nem jut el a piac fejébe, és ugyanúgy bukó. A marketing 2025-ben éppen azért izgalmas, mert a zaj nagy, a választék végtelen, és a figyelem szűkös. Amikor mindenki „tartalmat” gyárt, felértékelődik az, aki érti, hogy mi a valódi ajánlat, mi a valódi célcsoport, és mi a vállalat valódi erőforrás-korlátja. Aki ma marketinges lesz, nem biztos, hogy a könnyebb utat keresi. Sokkal inkább egy olyan pályát választ, ahol a gondolkodás, a felelősség és a hatás kézzelfogható. A marketingben nem elég szépen beszélni: végül a számok döntik el, hogy a munkád érték-e vagy zaj. A jó hír az, hogy ez a szakma tanulható. A rossz hír az, hogy nem „trükkökből” áll. Ha ez a kettő egyszerre vonz és ijeszt, akkor jó helyen vagy: pont ez az a feszültség, ami a marketinget komoly szakmává teszi, nem látványiparrá. Innen megyünk tovább: először tisztázzuk, mi a marketing szerepe 2025-ben, aztán megnézzük, hol jön be az AI, és végül adok egy konkrét pályaépítési logikát, hogy ne csak lelkesedj, hanem haladj.

Mi változott 2025-ben: a marketing a döntések szakmája

A legtöbb félreértés onnan indul, hogy a marketinget sokan még mindig a reklámmal azonosítják. Mintha a marketing az lenne, hogy „kitaláljuk a szlogent, feladjuk a hirdetést, és várjuk a vevőket”. Ez a gondolkodás ma már drága. Nem azért, mert ne működne néha, hanem azért, mert a piac tanult. A fogyasztó összehasonlít, szűr, gyanakszik, és egyre hamarabb kiszúrja a túlzó ígéretet. A marketing 2025-ben akkor működik jól, ha a vállalat stratégiai idegrendszere. Ez nem szép mondat akar lenni, hanem pontos leírás: a marketing az a funkció, amely a piaci információt begyűjti, értelmezi, és döntéssé alakítja. Figyeli, hogy mit akar a piac, de azt is, hogy a vállalat mire képes. Összehozza a termék valós tartalmát, a pénzügyi realitásokat és a kommunikációt. Ha ez nincs meg, két klasszikus forgatókönyv jön: vagy a cég többet ígér, mint amit teljesíteni tud, és elbukja a bizalmat, vagy kevesebbet mond, mint amennyit tudna, és a konkurencia elviszi a figyelmet. A marketing tehát egy szervezeti koordinációs munka is. A legjobb marketingesek nem azért értékesek, mert szépen írnak, hanem mert képesek tisztán végiggondolni a döntési láncot: „melyik piacra megyünk, melyik ajánlattal, milyen pozícióból, milyen árazással, milyen ügyféltámogatással, milyen növekedési tempóval, és mi lesz ennek a kockázata”. Ez a gondolkodás nem váltja ki semmilyen szoftver. A szoftver gyorsít, de nem vállalja a következményt. És itt jön a 2025-ös fordulat: a „gyártás” olcsóbb lett, a „jó döntés” drágább. Aki marketingesként ezt érti, az nem egy kampányt csinál, hanem üzletet segít vezetni. Ezt nevezem én komoly marketingnek: amikor a munkád nem egy prezentációban, hanem a P&L-ben, a vevői visszajelzésekben és a visszatérő vásárlók arányában látszik. A következő lépés az, hogy rendbe tegyük: az AI pontosan hol erős, és hol veszélyes, ha túl sokat vársz tőle.

Mit automatizál a mesterséges intelligencia, és mit nem helyettesít

A mesterséges intelligencia 2025-ben már nem egzotikum, hanem eszköz. Ha valaki marketingesként nem nyúl hozzá, az olyan, mintha szándékosan lassítaná magát. Ugyanakkor az AI-t túlértékelni is könnyű, főleg akkor, ha valaki összekeveri a gyors választ a jó válasszal. Az AI kiváló „gyártó”: szöveget, variációt, címsort, hirdetésvázlatot, e-mail struktúrát, landing oldal blokk-javaslatot, sőt kreatív irányokat is ad. Jó „szintetizáló” is: képes anyagokat összefoglalni, alternatívák listáját felhozni, és gyorsan végigfuttatni több megközelítést. De nem jó „tulajdonos”. Nem ő viseli a felelősséget, ha a cég rossz ígéretet tesz, ha a márka hiteltelenné válik, ha a kampány rossz célközönséget talál el, vagy ha a kommunikáció etikai határt lép át. A marketinges szerepe éppen ott kezdődik, ahol az AI véget ér: a kontextusban, a kompromisszumokban és a minőségellenőrzésben. A kontextus azt jelenti, hogy ismered a piacot, a termék korlátait, a cég erőforrásait, a jogi és reputációs kockázatot, és a célcsoport valódi nyelvét. A kompromisszumok azt jelentik, hogy nem mindent csinálsz, hanem választasz. A minőségellenőrzés pedig azt, hogy nem hiszel el mindent, csak mert szépen hangzik. Az AI által generált anyag gyakran túl „sima”: általános, minden iparágra ráhúzható, és emiatt veszélyesen hasonló lesz a konkurenciához. Ezzel a vállalkozó azt éri el, hogy ugyan sok tartalmat gyárt, de nincs megkülönböztethetőség, nincs saját hang, és nincs következetes üzenet. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar KKV nem azért szenved, mert kevés posztja van, hanem azért, mert nincs világos ajánlata, nincs fegyelmezett pozíciója, és nincs következetes kommunikációja. Az AI ebben segíthet, de csak akkor, ha előbb te rendet raksz: mik a prioritások, mik az értékek, mi a nem. A jó marketinges 2025-ben nem a gép ellen dolgozik, hanem a gépet a saját gondolkodásának a meghosszabbításaként használja. A különbség aprónak tűnik, de üzletileg óriási: az egyik verzióban a cég a tömeggel együtt beszél, a másikban pedig a saját igazságát mondja ki gyorsabban és pontosabban. Innen érthető az is, miért nem hal ki a kreativitás: csak átalakul, és sokkal fegyelmezettebb lesz.

Kreativitás és történetmesélés üzleti fegyelemmel

Amikor valaki azt mondja, hogy marketinges akar lenni, sokszor a kreatív tér vonzza: ötletek, koncepciók, kampányok, történetek. Ezt nem kell szégyellni. Sőt, ez az a része a szakmának, ami sokakat hosszú távon is életben tart: változatos, kíváncsiságot igényel, és állandó tanulásra kényszerít. De a kreativitás 2025-ben már nem „ötletelés”, hanem üzleti probléma-megoldás korlátok között. Költségkeret, idő, médiafelület, márka-elvárások, piaci telítettség, és sokszor egy olyan termék, ami nem tökéletes. A kreatív munka lényege ezért az, hogy a valóságban találjon megfogalmazható előnyt, és azt olyan formában csomagolja, amit a célcsoport felismer, megért és elhisz. A történetmesélés nem dísz, hanem struktúra: segít sorrendbe rakni az információt, megmutatni az ok-okozatot, és átvezetni az embert a „nem érdekel” állapotból az „oké, ezt megnézem” állapotba. Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV szolgáltatást ad el, ahol a vevő nem tudja előre megítélni a minőséget. Ilyenkor a történet nem arról szól, hogy a cég „szuper”, hanem arról, hogy a vevő milyen kockázattól fél, milyen hibát akar elkerülni, és hogyan csökkented ezt a kockázatot bizonyítékokkal, átlátható folyamattal, garanciával, referenciákkal, pontos feltételekkel. Ez kreatív munka, csak nem látványos értelemben. Ugyanez igaz B2B-ben is: a döntéshozó nem „szórakozni” akar, hanem gyorsan megérteni, hogy egy megoldás mennyi időt, mennyi hibát és mennyi pénzt spórol. A jó kreatív tehát pontos. Nem harsány. Nem mindenáron szellemes. Inkább úgy fogalmaz, hogy a célcsoport saját mondataival tudja továbbmesélni. És itt jön az AI szerepe: gyorsan ad variációkat, de nem érzi, hogy melyik variáció „ül” a márkán, melyik túlzó, melyik hiteltelen, és melyik illik a magyar közegbe. Ezt a döntést neked kell meghoznod. Ha szereted azt a fajta kreativitást, ami nem öncélú, hanem eredményhez kötött, akkor 2025-ben marketingesként nem kevesebb, hanem több lehetőséged lesz – mert a gyártás olcsóbb lett, így a minőségi szűrés értékesebb.

Stratégiai gondolkodás és analitika: a marketing mint döntéstámogatás

Sokan félnek a „stratégia” szótól, mert azt hiszik, hogy egy vastag dokumentum, amit senki nem olvas el. A valóságban a stratégia egy sor kíméletlenül egyszerű kérdésre adott válasz: kinek adunk el, mit adunk el, miért tőlünk vegye, és miért most. A marketinges feladata 2025-ben az, hogy ezeket a válaszokat ne érzésből, hanem rendszerszinten rakja össze. Szegmentálás: nem azért, hogy szebb legyen a prezentáció, hanem hogy tisztán lásd, melyik vevőcsoport hoz pénzt, melyik hoz problémát, és melyik nem illik a céghez. Pozicionálás: nem azért, hogy legyen egy hangzatos mondat, hanem hogy a piac fejében legyen egy egyszerű kategória, ahová betesznek. Csatornakeverék: nem azért, mert „mindenki ezt csinálja”, hanem mert a célcsoport ott érhető el, ahol döntéseket hoz. És mérés: nem azért, mert „adatvezéreltnek” jó hangzik, hanem mert mérés nélkül mindenki azt hiszi, hogy igaza van. Az analitika itt nem Excel-buzi mentalitás, hanem döntéstámogatás. A marketingesnek értenie kell, hogy melyik mutató vezető, és melyik követő. A bevétel követő mutató: akkor látod, amikor már késő korrigálni. A keresési volumen, a kosárba tétel, a visszatérő vásárlók aránya, az e-mail megnyitás és a landing oldali görgetés sokszor korábban jelzi a trendet. A jó marketinges ezért nem egy számot néz, hanem összefüggéseket. Tudja, hogy a konverzió nem egyetlen gombnyomás, hanem folyamat: figyelem, érdeklődés, bizalom, kipróbálás, ismétlés, ajánlás. És itt jön be a fegyelem: előre rögzített mérési terv nélkül a kampány utólagos magyarázkodás lesz. A/B tesztelés, kontrollcsoportos gondolkodás, a kampány előtti baseline rögzítése – ezek azok a dolgok, amik „unalmasnak” tűnnek, de megmentenek attól, hogy hónapokig rossz irányba menj. Az AI ebben is segíthet: gyorsan összerakja a dashboard vázát, segít hipotéziseket gyártani, és alternatív kreatívokat ad tesztre. De a döntés, hogy mit tekintesz „sikernek”, mit vállalsz be kockázatként, és mikor állítasz le egy ötletet, továbbra is emberi feladat. Ha szereted az ok-okozatot, és nem félsz attól, hogy néha nemet kell mondani egy „jó ötletre” is, akkor a marketing stratégiai része 2025-ben sokkal erősebb szakmai pályát ad, mint valaha.

A marketinges értéke a P&L-ben: bevétel, fedezet, ügyféltartás

Az egyik legjobb szűrő, ami elválasztja a hobbimarketinget a professzionálistól, az a P&L-hez való viszony. Aki marketingesként csak elérést, kattintást és „jelenlétet” tud felmutatni, az könnyen pótolható. Aki viszont érti a fedezetet, az árazás pszichológiáját és a vevői életút pénzügyi logikáját, az nem pótolható gyorsan. 2025-ben a marketinges értéke ott látszik, hogy tud-e olyan döntéseket hozni, amelyek nem csak forgalmat, hanem nyereséget is termelnek. Például: a célcsoport szűkítése néha csökkenti a forgalmat, de növeli a fedezetet, mert a rossz vevők kiesnek. A pozicionálás tisztítása rövid távon visszavesz az impulzusvásárlókból, de növeli a visszatérő vevőket, mert végre érthető, mit kapnak. A termékcsomagolás és a szolgáltatás-keretezés emelheti az árat úgy, hogy közben a vevő nem érzi lehúzásnak, mert a kommunikáció a kockázatot és a bizonyítékot is kezeli. Befektetői szemmel nézve a marketing nem kampány, hanem portfólió: vannak rövid távú pénztermelő csatornák (például keresőhirdetés), és vannak hosszabb távú értéképítők (például tartalom, márka, közösség, partnerkapcsolatok). A jó marketinges képes ezeket arányban tartani, és nem dől be annak, hogy „csak a gyors eredmény számít”. Ugyanilyen fontos a retention: a megszerzett vevő megtartása sokszor olcsóbb és kiszámíthatóbb, mint új vevőket venni a piacon. A marketinges feladata ezért nem ér véget a vásárlásnál. Onnan kezdődik az ügyfélélmény, az onboarding, a kommunikáció, a panaszkezelés támogatása, az upsell és a visszavásárlás ösztönzése. Ha ezt jól csinálod, akkor a marketing nem költség lesz, hanem olyan rendszer, ami stabilizálja a bevételt. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók egy része a marketinget még mindig „hangosításként” kezeli: akkor nyúl hozzá, amikor már baj van. Pedig a marketing a működés része, és a pénzügyi tervezés része is. Aki ezt megtanulja, az 2025-ben nem fog félni az AI-tól, mert érti: a gép segít gyorsabban dolgozni, de a profitlogikát neked kell a rendszerbe beépítened. Ez a szemlélet vezet át a karrierkérdéshez: milyen irányba érdemes specializálódni, ha nem szeretnél öt év múlva eszközkezelőként beragadni.

Karrierutak és specializációk: hogyan válassz úgy, hogy öt év múlva is értékes legyél

A marketing nem egyetlen foglalkozás, hanem sok, egymáshoz kapcsolódó szerep gyűjtőneve. Ez jó hír, mert sokféle személyiség talál benne helyet, és rossz hír, mert könnyű szétaprózódni. 2025-ben különösen fontos, hogy ne „mindent egy kicsit” akarj tanulni, hanem legyen egy első mély területed, és mellette építs széles rálátást. Én ezt T-alakú kompetenciának hívom: legyen egy szakterület, amiben komolyan jó leszel (például performance, SEO/tartalom, CRM, márkastratégia, termékmarketing), és mellette értsd annyira a szomszéd területeket, hogy jó briefet tudj adni, és értelmesen tudj együtt dolgozni. Miért lényeges ez? Mert az AI pont a „közepes” szintet nyomja fel. Amit tegnap egy junior 6 óra alatt csinált meg, azt ma egy jó eszközzel 30 perc alatt előkészíted. Ettől nem a junior tűnik el, hanem a junior szerepe tolódik: gyorsabban kell tanulnia, gyorsabban kell felelősséget vállalnia, és hamarabb kell megtanulnia minőséget ellenőrizni. Ha valaki 2025-ben marketinges karriert épít, akkor én azt javaslom: gondold végig, milyen típusú problémát szeretsz megoldani. Ha szereted a számokat, a kísérletezést és az optimalizálást, a performance jó terep. Ha szereted a rendszert és az ügyfélút finomhangolását, a CRM/lifecycle erős irány. Ha inkább a gondolkodás, a pozíció, a márka és az üzenet érdekel, a stratégiai oldal lesz a te világod. Ha szeretsz komplex termékeket lefordítani a piac nyelvére, a termékmarketing képes nagy hatást adni. Bármelyik irányt is választod, egy dolgot ne hagyj ki: építs bizonyítékot. Nem titulust vesznek a piacon, hanem teljesítményt. Ez lehet portfólió (kampányterv, mérési terv, kreatív koncepció), lehet dokumentált teszt, lehet egy projekt tanulságokkal. És még valami: kerüld el azt a csapdát, hogy „csak eszközkezelő” legyél. Eszközt kezelni sokan tudnak. Döntést hozni, felelősséget vállalni és rendszert építeni kevesen. Ez a különbség öt év múlva is megmarad.

Együttműködés, vezetés, és a belső politika kezelése

Van egy mondat, amit sokan nem szeretnek hallani: a marketing csapatmunka, és ráadásul nem steril környezetben. Egy kampány nem attól lesz sikeres, hogy jó a kreatív, hanem attól, hogy a termék, az értékesítés, az ügyfélszolgálat, a logisztika és a pénzügy legalább minimálisan egy irányba néz. A marketinges ezért 2025-ben egyre inkább „összekötő” szerepben lesz. Nem azért, mert mindent ő csinál, hanem mert ő látja egyben az ügyfélutat, és ő érzi meg hamar, hol csúszik el a rendszer. A legjobb marketingesek képesek két nyelven beszélni: értenek a kreatív gondolkodáshoz, de tudnak számokban is érvelni. Képesek úgy vitatkozni, hogy nem sértődnek meg, és úgy mondanak nemet, hogy közben nem rombolják a kapcsolatot. Ez nem „soft skill” a szó pejoratív értelmében, hanem üzleti képesség. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar cégekben rengeteg pénz ég el azon, hogy nincsenek tiszta definíciók: mit nevezünk leadnek, mikor számít valaki kvalifikáltnak, kié a felelősség a follow-upért, és mi történik, ha a kampány több érdeklődőt hoz, mint amennyit a rendszer kezelni tud. Ezek a kérdések nem hangosak, nem látványosak, mégis itt bukik el a növekedés. A marketinges karrierben ezért előbb-utóbb eljön az a pont, amikor nem az lesz a kihívás, hogy „mit írjunk ki”, hanem az, hogy „hogyan hozzuk össze a szervezetet egy közös cél köré”. Ehhez rituálék kellenek: heti státusz, havi elemzés, negyedéves tervezés, és olyan visszajelzési kultúra, ahol lehet rossz hírt is mondani. A marketinges, aki ezt képes felépíteni, vezetői pályára kerül, mert a vezetés szemében nem kampányt szállít, hanem stabilitást és kiszámíthatóságot. És ez az a pont, ahol az AI végképp háttérbe szorul: a bizalom, a döntés és a felelősség emberi munka marad.

Technológia, adat és etika: mire mondasz igent, mire nemet

A modern marketing technológiai sport. Mérőkódok, automatizáció, hirdetési rendszerek, CRM-ek, adatvédelmi beállítások, attribúciós viták – ezek ma a mindennap részei. Nem kell mindenkinek mérnökké válnia, de 2025-ben már nem fér bele a „nem értek hozzá” hozzáállás. A marketingesnek értenie kell legalább annyit, hogy jó kérdéseket tegyen fel: mit mérünk, miért mérjük, hol torzít az adat, és milyen döntést akarunk belőle hozni. Ugyanakkor a technológia nem csak hatékonysági kérdés, hanem etikai kérdés is. Az adat a bizalom egyik formája: ha valaki adatot ad, akkor azt feltételezi, hogy korrektül bánsz vele. A rövid távú nyomás sok céget rávisz arra, hogy agresszívebb módszereket használjon: túl gyakori üzenetek, félrevezető sürgetés, kétes ajánlatok, olyan célzás, ami már tolakodó. Lehet, hogy ezek ideig-óráig hoznak számokat, de hosszabb távon rombolják a márkát, és drágítják a vevőszerzést, mert a bizalom elvesztése mindig kamatos kamattal fizet. A mesterséges intelligencia ezt a dilemmát erősíti: személyre szabni könnyebb, manipulálni is könnyebb, és közben a cég könnyen elhiteti magával, hogy „a rendszer döntött”. Nem, nem a rendszer döntött. A rendszer végrehajtott. A döntés mindig emberi. Én ezért 2025-ben azt tartom profi hozzáállásnak, ha a marketinges tudatosan kijelöli a határokat: mire nem építünk növekedést, milyen üzenetet nem mondunk ki, és milyen ígéretet nem teszünk. Az etika itt nem moralizálás, hanem üzleti kockázatkezelés. A magyar piacon különösen, ahol a bizalom amúgy is sérülékenyebb, a korrekt kommunikáció és a transzparens feltételek látványosan megtérülnek. A jó marketinges tehát nem csak „hatékony”, hanem vállalható is. Olyan kommunikációt csinál, ami mögé ő maga is oda tud állni ügyfélként. Ez a hozzáállás 2025-ben versenyelőny, mert a tömegtermelt tartalom világában a tisztesség és a következetesség ritkább lett, mint gondolnánk. Innen már csak egy lépés, hogy a magyar piac sajátosságait is tisztán lássuk: mert amit egy amerikai nagyvállalat megengedhet magának, azt egy magyar mikro- vagy kisvállalkozás gyakran nem tudja, és ez nem szégyen, csak realitás.

Magyar piac: miért más itt marketingesként érvényesülni

A magyar piacot sokan félreértik. Nem azért, mert „rossz”, hanem mert más léptékű. Kisebb a közönség, szűkebb a pénz, erősebb az árérzékenység, és sok szektorban gyorsabban terjed a negatív tapasztalat, mint a pozitív. Ez a környezet sok kezdőt frusztrál: látják a külföldi példákat, és azt hiszik, hogy ugyanaz a sablon működik itthon is. Dajka Gábor tapasztalata szerint pont ez az egyik leggyakoribb hiba: a milliárdos cégek taktikáinak szolgai másolása egy tőkehiányos, pesszimistább közegben. Magyarországon gyakran nem az nyer, aki a leghangosabb, hanem aki a legérthetőbb, a legkorrektebb és a legkövetkezetesebb. A KKV-k világában a marketingesnek sokszor egyszerre kell stratégában gondolkodnia és végrehajtania, mert nincs külön osztály. Emiatt a „széles” tudás itthon külön érték. A másik sajátosság a hitelesség: a magyar vevő szereti a konkrétumot, a feltételrendszert, a garanciát, és nagyon gyorsan levonja a következtetést, ha valami túl szép. A harmadik sajátosság a közelség: sok iparágban kicsi a döntéshozói kör, gyorsan körbemegy, ki hogyan dolgozik, mennyire korrekt, mennyire tartja a szavát. Ezért a marketing nem választható el a működéstől. Ha rossz az ügyfélszolgálat, ha csúszik a szállítás, ha következetlen a minőség, azt a marketing nem tudja sokáig eltakargatni. De fordítva is igaz: ha jó a termék és korrekt a cég, a marketing képes stabil növekedést építeni, még kisebb költségkeretből is, mert a bizalom és az ajánlás itthon erős fegyver. Ebben a környezetben a marketinges valójában üzleti realista: nem fantáziál, hanem rendszert épít. Ha magyar mikro- és kisvállalkozói kontextusban akarsz biztos alapokat, akkor érdemes olyan anyagokból tanulni, amelyek erre a piacra vannak hangolva. Ezért írtam meg az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet is: nem trendvadászat, hanem alapok, gondolkodás, és olyan szemlélet, ami nem a külföldi óriások költségszintjére épít. A magyar piac 2025-ben nem „könnyű”, de tiszta: aki fegyelmezett, őszinte és következetes, az előnyt szerez, mert a többség még mindig kapkod. Innen már csak az hiányzik, hogy lefordítsuk mindezt egy gyakorlati induló tervre.

0–90 napos akcióterv, ha most indulsz

Ha most vagy pályakezdő, vagy épp váltanál marketing irányba, akkor az első 90 nap nem a „mindent megtanulok” időszaka, hanem a fókusz és a bizonyítéképítés időszaka. A cél az, hogy legyen egy irányod, legyen egy alap mérési fegyelmed, és legyen olyan anyagod, amiből látszik: nem csak beszélsz róla, hanem csináltad is.

1. 0–30 nap: válassz egy első fókuszterületet (például performance, SEO/tartalom, CRM). Készíts 2–3 mini projektet: cél, hipotézis, megoldás, mérés, tanulság. Kezdd el tudatosan használni az AI-t vázlatra és variációkra, de a végső verziót mindig te szerkeszd.
2. 31–60 nap: építs mérési alapokat: UTM-fegyelem, konverziók értelmezése, egyszerű dashboard, baseline rögzítés. Csinálj legalább két A/B jellegű tesztet (még ha kicsi is a minta), és dokumentáld a következtetéseidet.
3. 61–90 nap: vállalj cross-funkcionális feladatot: beszélj értékesítéssel, termékkel, ügyfélszolgálattal. Írj egy „marketing hatás” összefoglalót vezetői nyelven: mi volt a cél, mi történt, mit tanultál, mi a következő lépés. Ezzel tudsz kilépni a „posztoló ember” szerepből a „döntéstámogató” szerepbe.

Diagnosztikai kérdések: valóban ezt akarod?

• Élvezed, ha egy problémát strukturálni kell, és nem azonnal „posztolni”?
• Rendben van számodra, hogy a munkád eredménye néha csak hetek múlva látszik?
• Képes vagy-e úgy vitatkozni, hogy közben nem sértődsz meg, hanem bizonyítékot keresel?
• Nem zavar-e, hogy egyszerre kell empatikusnak lenni a vevővel és racionálisnak a számokkal?
• Tudsz-e nemet mondani egy látványos, de üzletileg rossz ötletre?
• Meg tudod-e tanulni azt a minimális technikai részt (mérés, csatornák logikája), ami nélkül ma vakon vezetsz?

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én 2025-ben azért tartom vonzónak a marketinget, mert ritka szakma: egyszerre követel emberséget és fegyelmet. A felszínen úgy tűnhet, hogy a mesterséges intelligencia „leveszi a munkát” a marketinges válláról. Valójában csak leveszi a gépiesen ismétlődő részt, és felnagyítja azt, ami eddig is a döntő különbség volt: tudsz-e gondolkodni, tudsz-e választani, és tudsz-e felelősséget vállalni. Aki marketingesként csak gyártani akar, az ma könnyen belecsúszik a tömegbe. Aki viszont érti, hogy a marketing a vállalkozás egyik legfontosabb döntési terepe, az most kap igazán lehetőséget. Az AI-val gyorsabb leszel, több verziót tesztelsz, kevesebb idő megy el az üresjáratra. De a minőség szűrése, a piac megértése, az etikai határok kijelölése és a szervezeti összehangolás továbbra is emberi munka. És itt jön az én ENTJ-s állításom: a marketinges pálya nem arra való, hogy „kellemesen alkoss”. Arra való, hogy üzleti felelősséget vállalj. Ha ezt keresed, akkor a marketing nem csak szakma lesz, hanem hosszú távú karrier, mert a cégeknek mindig szükségük lesz valakire, aki a piacot érti, a belső működést ismeri, és a kettő között tisztán kommunikál. Ha pedig ezt a szerepet elvállalod, akkor nem az eszközök fognak irányítani téged, hanem te fogod irányítani a saját döntéseidet – és ezzel együtt a saját piaci értékedet is.

„A marketing nem szöveg, nem poszt, nem kampány. A marketing egy felelősségvállalás: tisztán látni, mi a valós érték, és úgy kommunikálni, hogy abból hosszú távon bizalom és üzlet épüljön.” – Dajka Gábor

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Milyen készségek tartanak életben marketingesként az AI korszakában?

Az első és legfontosabb a problémadefiniálás. Az AI akkor ad jó választ, ha jó kérdést kap. A marketingben a jó kérdés nem nyelvi ügyesség, hanem üzleti tisztaság: mi a cél, mi a korlát, mi a kockázat, mi a mérce. A második a minőségellenőrzés és a józan kétely. 2025-ben rengeteg „szép” anyag fog keringeni, és a piacon az fog kitűnni, aki képes észrevenni a csúsztatást, a túlzott ígéretet, a logikai hibát, és azt is, ha a szöveg egyszerűen nem illik a márkához. A harmadik a mérési gondolkodás. Nem kell adatkutatónak lenned, de értened kell a tölcsért, a költség- és fedezetlogikát, és azt, hogy egy kampány mikor hoz valós üzleti hatást. A negyedik az együttműködés és a kommunikáció: a marketing nem egyedül fut, és a legtöbb pénz nem a kreatívon múlik, hanem azon, hogy a rendszer mennyire tudja kiszolgálni az érdeklődőt. Végül ott van az etika és a bizalomépítés. A rövid távú manipuláció csábító, főleg ha a gép pillanatok alatt szállítja hozzá a tartalmat. A hosszú távú márkaérték viszont a korrektségen és a következetességen áll. Aki 2025-ben marketingesként ezekre épít, az nem fél az AI-tól, hanem előnyt kovácsol belőle.

Ügynökség vagy ügyféloldal: hol érdemes kezdeni?

Az ügynökségi oldal legnagyobb előnye a tempó és a változatosság. Rövid idő alatt sok iparágba látsz bele, megtanulsz határidőre szállítani, és rá vagy kényszerítve arra, hogy világosan kommunikálj, mert ügyfelek előtt kell megvédened a döntéseidet. Ez kezdőként gyors fejlődést hozhat, főleg akkor, ha jó a mentorálás és nem csak „darálás” van. Az ügyféloldal előnye a mélység: egy terméket, egy piacot, egy szervezetet tanulsz meg igazán, és közelebb kerülsz a P&L-hez, mert látod a teljes folyamatot a kampánytól az ügyfélszolgálatig. A kérdés nem az, hogy melyik „jobb”, hanem hogy neked mi a célod az első 1–2 évben. Ha gyorsan akarsz sok mindent kipróbálni és fejlődni a prezentációs, projektmenedzsment és kampánylogikában, az ügynökség erős iskola. Ha inkább mélyen akarsz érteni egy üzletet és hosszabb távú rendszereket építeni, az ügyféloldal jó terep. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb szakemberek azok, akik később mindkét oldalt megismerik, mert így értik a kivitelezés és a belső döntéshozatal logikáját is. Kezdőként nem kell örökre dönteni: az a lényeg, hogy az első helyed valódi tanulási környezet legyen, ne csak „feladatok sorozata”.

Hogyan építs portfóliót, ha még nincs komoly ügyfeled?

A portfólió nem attól portfólió, hogy nagy márkák logói vannak rajta, hanem attól, hogy látszik belőle a gondolkodásod és a fegyelmed. Kezdőként három dologgal tudsz hiteles anyagot építeni. Az első: saját projekt. Ez lehet egy blog, egy kis weboldal, egy hírlevél, egy kis közösségi oldal, ahol van cél, van mérés, és van tanulság. Nem kell óriási számokat hoznod; a lényeg az, hogy dokumentáld, mit miért csináltál, és mit tanultál. A második: pro bono vagy alacsony kockázatú együttműködés egy mikro-vállalkozással, ahol előre tisztázod, hogy ez tanulási projekt is. Itt is a dokumentálás számít: cél, célcsoport, üzenet, csatorna, mérés. A harmadik: elemzés és újratervezés. Foghatsz egy létező márkát, és készíthetsz róla auditot: mi a pozíció, mi a kommunikációs következetesség, hol szakad el a tölcsér, milyen hipotéziseket tesztelnél. Fontos, hogy ne állíts be kitalált eredményeket tényként. Ha nincs adatod, akkor írd azt, hogy „feltételezem” vagy „a hipotézisem az”. 2025-ben az AI segít abban, hogy a portfólió anyagokat gyorsabban megírd és formába öntsd, de a hitelességet nem adja. A hitelességet az adja, hogy van benne logika, mérés és tanulság. Ez az, amit egy jó vezető észre fog venni.

Mi a magyar piac legnagyobb félreértése a marketinggel kapcsolatban?

Az, hogy a marketinget sokan még mindig „utolsó pillanatos tűzoltásként” kezelik. Amikor már fáj, amikor már csökken a forgalom, amikor már elfogyott a pénz, akkor hirtelen kellene egy marketinges, aki „megoldja”. Csakhogy a marketing nem így működik. A marketing egy rendszer: termék, ár, kommunikáció, kiszolgálás, ügyfélélmény, mérés. Ha ebből több elem hibás, akkor egy kampány csak ideig-óráig kozmetikáz. A másik félreértés a külföldi minták vak másolása. Magyarországon más a lépték, más a bizalom, más az árérzékenység, és sokszor más a döntési folyamat is. Aki ezt nem veszi figyelembe, az könnyen rossz csatornára költ, rossz üzenettel, rossz tempóban. A harmadik félreértés az, hogy „a vevőt csak az ár érdekli”. Ez félig igaz, de félrevezető. Az ár fontos, de a kockázat, a garancia, a tisztességes feltételek és a megbízható kiszolgálás ugyanúgy számít, főleg egy olyan piacon, ahol sokan már csalódtak. A marketinges feladata ezért nem az, hogy hangosabban beszéljen, hanem az, hogy tisztábban. Aki 2025-ben Magyarországon marketingesként sikeres, az nem trendeket kerget, hanem stabil alapokat épít: érthető ajánlat, következetes kommunikáció, korrekt működés, és fegyelmezett mérés. Ez nem látványos, de működik.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához azért passzol, mert közvetlenül a marketinges szakma mai állapotáról és a benne lévő gondolkodásmódról beszél, nem csak eszközökről.

Források

• Brynjolfsson, E., Li, D., & Raymond, L. (2023). Generative AI at Work (NBER Working Paper No. 31161)
• Varadarajan, R. (2010). Strategic marketing and marketing strategy: Domain, definition, fundamental issues and foundational premises (Journal of the Academy of Marketing Science)
• Service-Dominant Logic – Foundations (összefoglaló háttéranyag a értékteremtés és marketing szemléletéről)