A saját vállalkozásba fektetés első ránézésre romantikus dolog: szabadság, „nincs főnököd”, te döntesz mindenről, és ha jól megy, akkor a nyereség is nálad csapódik le. A valóság ennél jóval prózaibb és sokkal keményebb. A saját céged valójában egy eszköz: egy olyan eszköz, amelybe pénzt, időt, energiát és idegrendszert fektetsz, cserébe pedig hosszú távon jövedelmet, vagyont, döntési szabadságot és szakmai tekintélyt kaphatsz vissza. Ha komolyan gondolkodsz vállalkozásban, akkor először ezt az eszközszemléletet kell felvenned: nem „álommunkát” építesz, hanem rendszert, amely a jövőbeni cash flow-ra és a saját fejlődésedre is hat. Magyar kontextusban ez még fontosabb, mert egy kicsi, tőkehiányos, gyakran pesszimista piacon próbálod elérni, hogy a céged ne csak túléljen, hanem kiszámíthatóan működjön. A saját vállalkozásba fektetés akkor lesz értelmes döntés, ha elfogadod, hogy nem gyors nyereményjátékot, hanem több éves projektet indítasz, amelyben a szabadság mellé teljes felelősség is jár. Ekkor viszont a cég nem csak bevételi forrás, hanem az egyik legjobb hozamú befektetésed lehet.
Az is fontos, hogy tudd, mihez hasonlítod ezt a befektetést. Ha a bankbetéthez képest nézed, akkor a saját vállalkozásod hozama – ha összejön – nagyságrendekkel nagyobb lehet. Ha a tőzsdéhez vagy ingatlanhoz hasonlítod, akkor a kockázat is magasabb, de a kontroll is sokkal nagyobb a kezedben van. Te döntöd el, milyen terméket fejlesztesz, milyen árazást alkalmazol, mibe fekteted vissza a nyereséget, kit veszel fel, kinek adsz ki feladatokat és kit küldesz el. Ez a szintű kontroll semmilyen passzív befektetésnél nincs a kezedben. Viszont ennek ára van: az első években a pénz nagy részét nem kiveszed, hanem visszaforgatod. Ha fejben még mindig alkalmazotti logikával számolsz („mennyi a nettóm havonta?”), akkor csalódás lesz a vállalkozás. Ha befektetői fejjel gondolkodsz („mennyi hozamot tudok kihozni a cégemből 3–5 éves távon?”), akkor értelmet nyer a rengeteg befektetett óra és forint. A saját vállalkozásba fektetés tehát nem arról szól, hogy „szabad leszek”, hanem arról, hogy hajlandó vagy-e hosszú távon gondolkodni egy olyan eszközben, amelynek a hozamát nagyrészt te magad határozod meg.
A függetlenség ára: kontroll, döntés és felelősség
A függetlenség, mint érv a saját vállalkozás mellett, sokszor félreértett fogalom. Nem az a kérdés, hogy lesz-e főnököd, mert vállalkozóként is lesz: ilyen „főnök” az adóhatóság, a piac, az ügyfelek, a cash flow és végső soron a saját döntéseid következménye. A különbség az, hogy ezekhez a „főnökökhöz” hogyan állsz: áldozatként vagy felelős döntéshozóként. Ha saját cégbe fektetsz, akkor a legnagyobb érték nem az, hogy te írod be a naptáradba, mikor mész szabadságra, hanem az, hogy ténylegesen befolyásolni tudod a bevétel, a profit és a növekedés pályáját. A döntési szabadság ezzel együtt azt is jelenti, hogy a rossz döntésekért sem hibáztathatsz senkit. Nem a marketinges, nem a könyvelő és nem a „magyar piac” tehet róla, ha olyan modellre költöttél százezreket vagy milliókat, amelynek már az elején nem volt esélye. Saját tapasztalat, hogy azok a vállalkozók, akik felelősséget vállalnak a döntéseikért, sokkal jobban használják ki a cégükben rejlő potenciált, mint azok, akik csak kifogásokat gyártanak.
Függetlenséget csak úgy kapsz a vállalkozásodtól, ha előtte vállalsz egy időszakot, amikor brutálisan függsz tőle. Az induló években tipikus, hogy a tulajdonos 60–70 órákat dolgozik, mellette folyamatosan tanul (marketing, pénzügy, rendszerek, értékesítés), és közben még otthon is meg kell küzdenie azzal, hogy a családja nem érti, miért nem jön azonnal a „nagy pénz”. Ha ilyenkor ráadásul az első komolyabb nyereséget azonnal magánfogyasztásra költöd (autó, lakásfelújítás, státuszszimbólumok), akkor tulajdonképpen visszavágod a saját befektetésedet. A függetlenség ára tehát kettős: egyrészt vállalod, hogy az elején többet dolgozol, mint valaha, másrészt vállalod, hogy a cég érdekeit sokszor a saját rövid távú kényelmed elé helyezed. Cserébe idővel felépíthetsz egy olyan rendszert, amelyben már nem te csinálsz mindent, hanem a döntéseid, a folyamataid és az embereid termelik a profitot. Ez nem ajándék, hanem nagyon tudatos befektetés eredménye.
Pénzügyi megtérülés: mennyi idő alatt „ér vissza” a befektetésed?
A legtöbb vállalkozót az érdekli a legjobban, hogy „mikor térül meg” a cégbe tett pénz. Nemzetközi tapasztalatok szerint az új vállalkozások jelentős részének 2–3 évre van szüksége ahhoz, hogy stabilan nyereségessé váljon, különösen ha nem egy alig tőkeigényes online szolgáltatásról, hanem klasszikus KKV-ról beszélünk. Több forrás is azt írja, hogy az átlagos új cégnek nagyjából két-három év kell ahhoz, hogy ne csak a költségeit termelje ki, hanem tartósan profitot termeljen az alapítónak is. Ez persze iparágtól, üzleti modelltől, országos sajátosságoktól és a vezetés minőségétől is függ, de jó kiindulópontként kezelhető. Ezzel párhuzamosan a statisztikák azt mutatják, hogy a vállalkozások jelentős része az első 5–10 évben eltűnik a piacról: két éven belül körülbelül minden ötödik, öt éven belül közel a fele, tíz éven belül már jóval több, mint a fele bezár. Ez azt jelenti, hogy ha a te céged túlél és nyereségessé válik, már önmagában jobb teljesítményt nyújt, mint az átlag.
Egy magyar KKV szempontjából reálisan azt érdemes elfogadnod, hogy az indulás után 24–36 hónapig befektetőként gondolkodsz a saját vállalkozásodról. Ez az az időszak, amikor a profit nagy részét visszaforgatod marketingbe, rendszerfejlesztésbe, szakmai eszközökbe, képzésbe. Ha ennél gyorsabban szeretnél „teljes megtérülést”, akkor vagy irreálisan optimista vagy, vagy olyan kockázatot vállalsz (pl. agresszív hitelfelvétel, túlzott személyes kivét), ami hosszú távon megöli a céget. Érdemes már a legelején leírni magadnak: mennyi saját tőkét tudsz bevinni, mekkora tartalékkal vágsz neki, és meddig vagy hajlandó kitartani úgy, hogy a vállalkozásod még csak „befutási szakaszban” van. Ha ezt nem számolod ki, akkor nem befektető vagy, hanem szerencsejátékos. Ha viszont előre meghúzod a határokat, akkor tisztán látni fogod, hogy a cég mikor kezd ténylegesen vagyonépítő eszközként működni, és mikor csak „drága hobbiként” viszi a pénzt.
Nem csak pénzben térül meg: tudás, kapcsolatok, önbizalom
Bár a vállalkozásba fektetett pénzt mindenki forintban méri, a megtérülés egy része soha nem a bankszámládon, hanem a fejedben és a kapcsolatrendszeredben jelenik meg. Ha végigcsinálsz 3–5 évet egy saját cégben – még akkor is, ha nem lesz belőle álomprofit –, olyan tudást szerzel értékesítésről, marketingről, pénzügyekről, tárgyalástechnikáról, emberismeretről és önismeretről, amit semmilyen állásban nem adnak meg ilyen koncentrált formában. Látod a döntések következményeit, érzed a cash flow-nyomást, megtapasztalod, milyen az, amikor a jó döntéseid hoznak pénzt, a rosszak pedig azonnal megbosszulják magukat. Ez a tanulási görbe önmagában óriási érték. Ha később másik cégbe szállsz be, startupot indítasz, vagy akár visszamész alkalmazottnak, ez a tapasztalat mentálisan és szakmailag is elkülönít a „nem próbálkozóktól”.
Kapcsolati szinten is hatalmas hozama van annak, ha vállalkozóként mozogsz a piacon. Megismered a beszállítókat, más vállalkozókat, tanácsadókat, szakembereket, látod, kivel lehet hosszú távon együtt dolgozni és kit kell nagy ívben elkerülni. Ha jól építed a személyes márkádat, akkor a céged neve mellett a saját neved is értékké válik, és ez önmagában vonzza a lehetőségeket. Nem véletlen, hogy sok vállalkozó a második, harmadik cégénél jár már, mire igazán nagyot lép előre – a korábbi projektekből szerzett tudás és kapcsolatok táplálják az új vállalkozást. A saját befektetésed tehát részben abban térül meg, hogy legközelebb már sokkal tapasztaltabb alapítóként, józanabb optimistaként, és reálisabb számokkal ülsz le egy új projektre. Ha pedig közben tudatosan foglalkozol a fogyasztói pszichológiával és a saját működésed megértésével, akkor az Online Marketing és Pszichológia című könyvem pont abban segít, hogy a pszichológiai mechanizmusokat ne ellened, hanem a vállalkozásod javára használd.
Hova fektess először a saját cégedben?
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az induló vállalkozó rossz sorrendben fektet a saját cégébe. Megveszi a szép irodabútort, a drága laptopot, a logózott bögréket, de nincs rendesen átgondolva az üzleti modell, a célcsoport és a marketingrendszer. Ha azt szeretnéd, hogy a vállalkozásod befektetésként működjön, akkor először a bevételt és a döntést támogató elemekre költs, nem a státuszra. A prioritás tipikusan így néz ki egy átlagos magyar KKV-nál:
- Piackutatás és pozicionálás: pontosan kinek adsz el, milyen problémát oldasz meg, milyen áron és miben vagy más, mint a többiek.
- Üzleti modell és számok: mennyi az árrés, mekkora fix költség mellett tud a cég létezni, mekkora forgalomnál leszel nullszaldós, és hol kezdődik a tényleges profit.
- Marketingstratégia: milyen csatornákon éred el a vevőidet, milyen üzenettel, milyen lépésekben viszed végig őket az érdeklődőtől a visszatérő ügyfélig.
- Technikai háttér: weboldal, mérőrendszerek, hirdetési fiókok, CRM, e-mail rendszer – ezek nélkül nincs mit optimalizálni.
- Operáció és folyamatok: rendeléskezelés, ügyfélszolgálat, számlázás, készletkezelés, minőségbiztosítás – ha ezek szétcsúsznak, hiába jó a marketing.
Dajka Gábor tapasztalata szerint az a vállalkozó tudja jól befektetni a pénzét a saját cégébe, aki először az értékesítési rendszerét teszi rendbe, és csak utána kezd el „szépíteni”. Ha még nincs stabilan mérhető, ismételhető ügyfélszerzésed, akkor felesleges extra költségekbe verni magad. Ha már érkezik a forgalom, akkor érdemes a kiszolgálási színvonalat, a kapacitást, a csapatot és a saját idődet optimalizálni. A marketingbe fektetett összegek megtérülését pedig folyamatosan mérni kell: mennyibe kerül egy új vevő, mennyi a kosárérték, hányszor vásárol vissza és mekkora az ügyfélélettartam alatt termelt profit. Ha ezt látod, akkor a saját cégedbe fektetett pénz nem „érzésre”, hanem számok alapján térül meg.
Saját cég vagy külső befektetések: mi legyen az első?
Gyakori kérdés, hogy ha már van egy működő vállalkozásod, akkor a szabad pénzt a cégbe forgasd vissza, vagy inkább vedd ki és tedd be tőzsdébe, ingatlanba, egyéb eszközökbe. A válasz nem fekete-fehér, de az első években általában a saját céged hozama tud a legnagyobb lenni – feltéve, hogy nem középszerű vagy halálra ítélt modellbe öntöd a pénzt. Ha ma egy magyar KKV képes a bevételét és profitját évi 20–30 százalékkal növelni tudatos marketinggel, jó termékkel és fejlesztésekkel, akkor minden olyan forint, amit visszaforgatsz, sokkal nagyobb eséllyel hoz neked hozamot, mint egy átlagos befektetési alap. Ha viszont a vállalkozásod évek óta stagnál, minimális árréssel dolgozik, és nincs világos növekedési irány, akkor reális kérdés, hogy nem hozna-e jobban a pénzed egy külső befektetésben.
A sorrend nagyjából így néz ki érett gondolkodás mellett: először legyen egy olyan vállalkozásod, amely képes stabilan és kiszámíthatóan nyereséget termelni. A profit egy részét forgasd vissza a cégbe (marketing, rendszer, csapat), egy részét pedig kezdd el fokozatosan külső eszközökbe tenni, hogy ne csak egy lábon állj. Ha már ott tartasz, hogy a vállalkozásod további fejlesztése csak aránytalanul nagy kockázattal vagy munkával hozna plusz hozamot, akkor érdemes a külső befektetési lábat komolyabban erősíteni. A baj akkor van, amikor valaki már az elején „divatból” tőzsdézik vagy kriptózik, miközben a saját vállalkozása még névleg sem állt fel. Ilyenkor a legjobb hozamot adó eszközt hagyja éhezni: azt a céget, amelynél a döntéseit ő maga irányítja. Vállalkozóként először abban legyél jó befektető, amit a legjobban ismersz: a saját üzletedben.
Mennyi pénzt és időt tegyél bele a vállalkozásodba?
A „mennyi pénzt tegyek bele?” kérdésre nincs univerzális válasz, de vannak olyan keretek, amelyek segítenek józanul gondolkodni. Az egyik legegyszerűbb szempont: tudd, mekkora elveszíthető pénzösszeggel indulsz. Ha egy adott tőkét úgy tudsz a cégbe vinni, hogy egy esetleges bukás nem teszi tönkre a magánéletedet, akkor befektetési szemmel gondolkodsz. Ha a teljes családi tartalékot felteszed a vállalkozásodra, jelzáloggal, személyi hitellel kombinálva, akkor szerencsejátékosként viselkedsz. Időtávban reálisan legalább 2–3 évben gondolkodj: ez alatt az idő alatt kell felépülnie annak a rendszernek, amely már nem csak az alapítót tartja életben, hanem profitot is termel. Ha egy éven belüli „csodát” vársz, akkor a valószínűségek ellen játszol.
Érdemes azt is tudatosan meghatározni, mennyit költesz marketingre, képzésre és rendszerfejlesztésre. Dajka Gábor tapasztalata szerint egy átlagos magyar KKV-nál – amely már nem teljesen induló, de még masszívan növekedni szeretne – a bevétel 5–15 százalékának marketingre költése nem túlzó, hanem szükséges szint. Ezen felül minden évben érdemes egy külön keretet képezni saját és a csapatod képzésére, mert a cégbe fektetett pénz megtérülése nagyban függ attól, hogy ki hozza meg a döntéseket. Ha te nem érted a számokat, a marketinget vagy az alap pénzügyi logikát, akkor a legjobb szakembert is képes leszel rossz irányba állítani. Itt jön képbe az is, hogy milyen könyveket, tanfolyamokat, képzéseket veszel: pont ezért írtam meg az Online Marketing és Pszichológia című könyvet, hogy a magyar vállalkozók ne amerikai milliárdos cégek másolt taktikáiból próbáljanak megélni, hanem értsék a hazai fogyasztók gondolkodását és a saját vállalkozásuk pszichológiai hátterét. Ez a fajta tudás szintén befektetés – csak nem gépbe vagy bútorba, hanem a döntéshozó fejébe kerül.
Mikor nem érdemes tovább a saját vállalkozásodba fektetni?
Fontos kimondani: nem minden vállalkozás érdemel további befektetést, és nem minden cégből kell „élet-halál harcot” csinálni. Van az a pont, amikor a racionális döntés az, hogy befejezed, eladod, átalakítod vagy leépíted a vállalkozást, és nem teszel bele több pénzt. Ilyen helyzet például, ha évek óta nem tudod elérni a nullszaldót sem, a terméked vagy szolgáltatásod valójában nem old meg valós problémát, folyamatosan csak akciózással tudsz forgalmat generálni, és az árrésed olyan alacsony, hogy matematikailag is kevés az esély a tartós profitra. Ha a piac mérete, a vásárlóerő vagy a versenytársak előnye miatt az üzleti modell egyszerűen nem hozható ki pluszban, akkor komolyan el kell gondolkodni azon, érdemes-e még több pénzt beleönteni. Nem a marketing feladata megoldani egy alapvetően hibás üzleti modellt.
Ugyanilyen piros zászló, ha te magad érzelmi okokból ragaszkodsz egy céghez, amely valójában csak viszi a pénzt és az időt. Ha minden lépésed arról szól, hogy „már ennyit beletettem, most már nem adhatom fel”, akkor belecsúsztál a már elköltött költségek csapdájába. Egy érett vállalkozó képes azt mondani: eddig tartott, ezt a projektet lezárjuk, a tanulságot elvisszük, a pénzt pedig legközelebb jobban fektetjük be.
Ha a számok hosszú távon mást mondanak, mint a szíved, akkor egy idő után választanod kell: vagy lesz vállalkozásod, vagy lesz hobbid – a kettő ritkán ugyanaz a projekt. – Dajka Gábor
A saját vállalkozásba fektetés tehát nem azt jelenti, hogy minden áron ragaszkodsz az első ötletedhez, hanem azt, hogy hajlandó vagy elengedni azt, ami nem működik, és tanulva továbblépni egy jobban felépített modell felé.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Ha vállalkozóként magadra nézel, lásd magad befektetőként is. A saját céged nem „munkalehetőség”, hanem eszköz: pénzt, időt, energiát teszel bele, és elvárod, hogy ésszerű időn belül értelmezhető hozamot adjon. Magyar vállalkozóként sokszor azt látom, hogy vagy túlságosan romantikusan állunk a saját cégünkhöz, vagy túlságosan rövid távon gondolkodunk. Az egyik véglet az, amikor valaki az első ötletébe kapaszkodik tíz éven át, miközben a számok évek óta ordítanak, hogy a modell halott. A másik véglet az, amikor valaki 6–12 hónap után dühösen kijelenti, hogy „nincs ebben pénz”, miközben még a terméket, a pozicionálást és a marketinget sem rakta rendbe. A kettő között van az a felelős vállalkozói magatartás, amit én hosszú távon életképesnek tartok: hideg fejjel számolsz, közben elfogadod, hogy a vállalkozás építése érzelmileg és pszichésen is megterhelő, mégis vállalod.
Szerintem a saját vállalkozásba fektetés az egyik legjobb dolog, amit csinálhatsz, ha megvan hozzá a képességed és a hajlandóságod tanulni. De nem mindenkinek való. Ha nem szeretsz dönteni, nem vállalsz felelősséget, másokat hibáztatsz a kudarcaidért, és valójában egy kényelmes, kiszámítható életet szeretnél, akkor maradj alkalmazott, és fektess a pénzügyi piacokon. Ha viszont érzed magadban a késztetést arra, hogy rendszert építs, hogy folyamatosan fejleszd a gondolkodásodat, és elfogadod, hogy 2–3 évig nem az lesz a fő szempont, mennyit tudsz kivenni a cégből, hanem az, mennyit tudsz visszatenni, akkor a saját vállalkozásod lehet a legnagyobb vagyonteremtő eszközöd. A döntés a tiéd, de ha már belevágsz, akkor csináld úgy, ahogy a befektetők gondolkodnak: számokkal, struktúrával, hideg fejjel – és csak utána engedd be az érzelmeket.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mennyi idő alatt térül meg egy átlagos magyar KKV?
Nem lehet egyetlen számmal válaszolni, de józan kiindulópontként a 2–3 éves időtáv reális. Ennyi idő általában kell ahhoz, hogy kialakuljon egy stabil ügyfélkör, finomra legyen hangolva a termékkínálat, a szolgáltatási színvonal, a marketing és a belső működés. Vannak olyan alacsony tőkeigényű szolgáltatások, ahol már az első évben nyereséget tudsz termelni, és vannak olyan iparágak (pl. vendéglátás, gyártás, nagyobb beruházásokat igénylő vállalkozások), ahol a 3–5 év a reális. A lényeg, hogy már az elején lásd: milyen forgalomnál leszel nullszaldós, mekkora profitot vársz a harmadik év végére, és ehhez képest milyen tőkét és munkát teszel be. Ha 6–12 hónapon belül teljes „meggazdagodást” vársz, az a gyakorlatban nem vállalkozás, hanem illúzió.
Mikor jobb döntés alkalmazottnak maradni, mint vállalkozni?
Ha őszintén végiggondolod, milyen életet szeretnél, és azt látod, hogy számodra a biztonság, a kiszámítható jövedelem és a fix munkakeret a legfontosabb, akkor valószínűleg jobban jársz egy jó munkahellyel és okosan felépített pénzügyi befektetésekkel. Vállalkozónak lenni nem kötelesség. Ha nem szeretsz döntéseket hozni, stresszben működni, embereket vezetni, felelősséget viselni mások megélhetéséért, akkor ne azért indíts céget, mert „mindenki azt mondja, ez a szabadság”. A saját vállalkozás akkor lesz valódi befektetés, ha belső késztetésed is van rendszerben gondolkodni. Ha nincs, akkor sokkal jobb befektetés lehet egy stabil szakmai karrier és mellé valamilyen hosszú távú megtakarítási-stratégia.
Mekkora összeget érdemes marketingre költeni egy induló cégben?
Induló vállalkozásnál tipikus hiba, hogy vagy szinte semmit nem költenek marketingre („majd jönnek maguktól a vevők”), vagy teljesen átgondolatlanul szórják a pénzt különböző csatornákra. Egy érettebb gyakorlat szerint már az induláskor kell egy éves marketingkeret, amelybe beleszámolod a hirdetéseket, a tartalomgyártást, a technikai költségeket (weboldal, hírlevélrendszer stb.) és a szakmai segítséget. A bevétel arányában gondolkodva a 10 százalék körüli szint sok ágazatban egészséges kiindulópont, de ez iparágfüggő. A lényeg: marketing nélkül ma gyakorlatilag nincs forgalom, a marketingre költött pénz viszont befektetés, amelynek a megtérülését mérni kell (ügyfélszerzési költség, kosárérték, ügyfélélettartam). Ha ezekre nem figyelsz, akkor a marketing nem befektetés, hanem kiadás lesz, amit hamar meg fogsz bánni.
Mikor kezdjek el inkább tőzsdébe, ingatlanba fektetni a cég helyett?
Abban a pillanatban érdemes külső befektetéseket komolyabban építeni, amikor a vállalkozásod már stabilan nyereséges, és azt látod, hogy a visszaforgatott pénz hozama fokozatosan csökken. Ha például plusz egymillió forint befektetése a cégbe már csak néhány százalékos többletprofitot hoz, miközben a működésed alapvetően rendben van, akkor érdemes lehet ezt az egymilliót inkább tőzsdén, ingatlanban vagy más eszközben dolgoztatni. A hiba ott van, amikor valaki úgy kezd el külső befektetésekkel foglalkozni, hogy a saját céged még nincs is rendesen felépítve. Vállalkozóként az első és legfontosabb „befektetési terméked” a saját üzleted. Ha ezt a lábat nem teszed stabilra, minden más befektetésed ingatag lesz mellette.
Ajánlott magyar videók/podcastok
Ha szeretnél mélyebben elgondolkodni azon, hogyan viszonyulj a pénzhez, a vállalkozói létformához és a befektetéseidhez, akkor ajánlom az alábbi videót, amelyben kifejezetten arról beszélek, hogyan érdemes gondolkodnia egy kezdő vagy fejlődni akaró vállalkozónak a pénzáramlásról és a vállalkozói útról.
Források
- Clover – What is a profitable business, and how can you get there?
- Amarlo – How Long Does it Take for a New Business to Become Profitable?
- OECD – Entrepreneurship at a Glance 2016
