Miért húzzák be a kéziféket a hazai KKV-k?

Az elmúlt napokban közzétett VOSZ Barométer 2025 Q2-es jelentése hűvös pillanatfelvételt kínál a magyar vállalkozói szféra közérzetéről: a megkérdezett cégek többsége nem tervez beruházást, technológiai fejlesztést vagy érdemi béremelést az idei évben, ami azt jelenti, hogy az organikus bővülés helyét idén a túlélés logikája veszi át. A VOSZ-index 50 pontra csúszott vissza (egy ponttal a Q1-es érték alá), a beruházási alindex pedig még ennél is mélyebbre bukott, jelezve, hogy a cégek többsége inkább a készpénzállomány védelmére, semmint kapacitásbővítésre fókuszál. A kép paradox: miközben az MNB júniusi jelentése szerint az idei reál-GDP 1 % körüli pluszban zárhat, a vállalkozói hangulat alig különbözik a válságévekéhez társított pesszimizmustól. E cikk célja, hogy bemutassa a csökkenő beruházási kedv okait, feltérképezze a VOSZ szakpolitikai javaslatait, és gyakorlati orientációt adjon a döntéshozóknak egy olyan évben, amikor a stagnálás ténye ugyan elkerülhetetlennek tűnik, de a stratégiai pozicionálás nem feltétlenül az.

Mit mutatnak a számok? – A VOSZ Barométer fókuszpontjai

A VOSZ Barométer idei második negyedévében vizsgált 400 tagvállalat adataiból kiderül, hogy a beruházási hajlandóság alindexe három százalékponttal 46 pontra csökkent, ami négy százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. A pénzügyi helyzet alindex stagnálást mutat, 48–49 pont között ingadozik, ami továbbra is a kritikus ötvenes küszöb alatt marad, jelezve, hogy a vállalkozók fele sem látja stabilnak saját likviditását. A munkaerőpiaci alindex szintén 50 alatt áll (49 pont), tehát a legtöbb cég nem tud vagy nem akar béremelést finanszírozni idén, összhangban az Egyensúly Intézet 0,3–0,4 %-os várakozásaival a foglalkoztatottság csökkenésére. Jelentős regionális különbségek is kirajzolódnak: a Dunántúlon – ahol a multinacionális beszállítói láncokba kapcsolódás aránya 24 % – a beruházási kedv kétszer akkora, mint az átlagosnál gyengébb adatokat produkáló keleti régiókban, ahol a multipartner-arány mindössze 14 %.

Okok és makrogazdasági összefüggések

A befagyott bővítési szándék mögött négy egymást erősítő tényező áll. Elsőként a hitelkamatok: a vállalati hitelek átlagkamata még júniusban is 10 % felett járt, ami a 2019-es szint közel háromszorosa, így a beruházási projektek megtérülése lelassul. Másodszor az infláció okozta keresleti apály: a reáljövedelmek ugyan pozitív tartományba fordultak 2024 végén, ám a fogyasztók továbbra is a bázisköltségekre (rezsi, alapélelmiszer) költenek inkább, mint nagyértékű termékekre, ami közvetlenül csökkenti a kkv-k árbevételi kilátásait. Harmadszor a gazdaságpolitikai bizonytalanság: a Portfolio felmérése szerint a megkérdezett cégek 63 %-a tart attól, hogy az adó- és járulék­szabályok év közben is változhatnak, ami óvatosságra kényszeríti őket. Negyedszer a munkáltatói bérnyomás és szakemberhiány paradoxonja: miközben a cégek döntő része nem tervez nominális növekedést, a munkaerőpiacon továbbra is hiány mutatkozik a szakképzett dolgozókból (IT, gépészet), így a reálbér-verseny csendben emészti fel a működési marzsokat. A beruházások elmaradásának teljes makrohatása ezért nem pusztán volumen-, hanem versenyképességi kérdés: a digitalizációba be nem fektető cégek már középtávon is piacot veszíthetnek a hatékonyabb versenytársakkal szemben.

Mit javasol a VOSZ? – Öt beavatkozási pont

A VOSZ szakpolitikai csomagja öt irányt határoz meg a beruházási és bérdinamika újraindítására:

1. Célzott kamattámogatás a digitalizációra: a VOSZPorton keresztül igényelhető 0 %-os kamatú „Digit-Hitel” maximalizálná a technológiai projektek ROI-át, mert a legnagyobb költség a hitel ára.
2. Energiaköltség-audit és közös beszerzési platform: a kkv-k méretgazdaságossági hátrányát ellensúlyozná a kollektív szerződéses áram- és gázbeszerzés, amit a VOSZ koordinálna a tagok között.
3. Munkavállalói jól-lét és egészség: a frissen aláírt EMEGY-megállapodás keretében adómentes juttatásokkal (például vállalati egészségbiztosítás) lehet béren kívüli motivációt fokozni, csökkentve a közvetlen bérteher nyomását.
4. Beszállítói láncfejlesztés: a Demján Sándor Program nyolc alprogramja közül kettő kifejezetten a nagyvállalati integrációt támogatja, így új értékesítési csatornákat nyit a stagnáló belső piac helyett.
5. Adó- és járulékkiszámíthatóság: a VOSZ a kormány felé azt kezdeményezi, hogy a 2025-ös költségvetési évben csak január 1. hatállyal lehessen új adóterhet bevezetni, illetve év közben kizárólag csökkentő módosítások történhessenek; ez a vállalkozói tervezést 12 hónapra stabilizálná.

A javaslatcsomag közös nevezője a „második növekedési dimenzió”: nem a piac bővíti a tartalékot, hanem a költség- és hatékonyság­görbe átalakítása.

Csak 5775 Ft

Stratégiai opciók cégeknek – Túlélésből versenyelőny

A VOSZ Barométer adatait olvasva könnyű defenzív módba kapcsolni, ám léteznek taktikus megoldások, amelyek a szűkös évben is jövőállóvá teszik a vállalkozásokat:

• Lean-digitalizáció: a VOSZPort útmutatói alapján ingyenesen elérhető SaaS-eszközökkel (e-számlázás, felhőalapú raktárkezelés) évi 3–5 %-os költségmegtakarítás és 10–12 %-os átfutás-csökkenés érhető el.
• Nem pénzbeli bérfejlesztés: a munkavállalók visszajelzése szerint a hibrid munkavégzés, a rugalmas beosztás és a képzési támogatás monetáris ráfordítás nélkül is 6–8 %-kal javítja a megtartást – amit a VOSZ saját HR-útmutatója is alátámaszt.
• Export-poolok: a beszállítói integrációban gyenge vállalkozások régiós klaszterekbe szervezve közösen léphetnek be külföldi láncokba, megosztva a minőségbiztosítás és logisztika fix költségeit.
• Rugalmasság a munkaidőben: a részmunkaidő és a projektszerződések bővítése csökkenti a bérköltségek fix hányadát anélkül, hogy elbocsátásokra lenne szükség – erre a VOSZ kifejezetten ösztönzi tagjait a regionális fórumain.
• Energiahatékonysági gyorsaudit: egy átlagos 30 fős termelő kkv évente 10–14 millió Ft-ot spórolhat LED-csere és kompresszor-optimalizálás révén; a VOSZ-szal kötött keretszerződés 40 %-kal alacsonyabb tanácsadói díjat jelent

Ezeknek a lépéseknek közös mottója: kisebb kockázat – nagyobb alkalmazkodóképesség. Aki a válság-közepi befektetés helyett a házon belüli hatékonyságot turbózza, megnyerheti a következő konjunktúra első évét.

Befejezés – „Növekedés nélküli” év vagy csöndes átrendeződés?

A Barométer friss adatai első pillantásra kiábrándítóak: beruházás nélkül nehéz steigolni, béremelés nélkül nehéz motiválni. Mégis, a száraz számok mögött valami fontosabb zajlik: szelektív adaptáció. Azok a vállalkozások, amelyek képesek a hatékonysági tartalékokat feltárni, a belső folyamatok „okosításával” felkészülnek a következő növekedési ciklusra. A VOSZ javaslatai pedig arra emlékeztetnek: a vállalati túlélés nem elszigetelt, hanem közösségi csapatmunka. Ha a kockázatmegosztás – közös beszerzés, klaszteres export, tudásmegosztó fórumok – intézményesül, akkor a stagnáló évet akár tulajdonosi értéktartó évként is értelmezhetjük. A növekedés nem tűnt el, csupán átállt egy lassabb, minőségibb sebességfokozatra, ahol a rugalmasság és a szövetségek ereje a legfontosabb üzemanyag.

Források

• VOSZ – Nem javul a vállalkozói hangulat (2025.07.16.)
• VOSZ Barométer Q2 2025 (2025.07.15.)
• Portfolio – A gazdaságpolitikát tartják a legfőbb problémának (2025.07.15.)
• Magyar Alternatív – Egyre borúlátóbbak a magyar vállalkozók (2025.07.15.)
• VOSZ főoldal – szolgáltatások és programok
• Portfolio – VOSZPort digitális fejlesztési platform (2025)
• VOSZ – Demján Sándor Program (2025.01.16.)
• Atombusiness – VOSZ országos fórumsorozat (2025.04.02.)
• VOSZ – EMEGY együttműködés (2024.11.27.)
• Egyensúly Intézet – makrogazdasági kilátások (idézve a cikkből)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.