Jay marketing tanácsai

Ha azt hiszed, hogy a marketing kizárólag hirdetéskezelés, mérőszámok és szoftverek kérdése, akkor Jay és Néma Bob duója jó eséllyel fel fog idegesíteni. Pont ezért hasznos róluk beszélni. Ők két olyan, szélsőségesen eltérő „márkajelenség”, akiket még az is megjegyez, aki amúgy nem rajong Kevin Smith filmjeiért. Jay túl hangos, túl pimasz, túl sok. Néma Bob pedig túl csendes, túl passzív, túl „semmilyen” – legalábbis első ránézésre. De ha megnézed, miért maradnak meg mégis az emberek fejében, akkor pontosan azt a logikát látod, amit egy vállalkozónak is értenie kell: a marketing nem az, amit elmondasz magadról, hanem az, ami megmarad rólad másokban.

Fontos tisztázni: nem filmtörténeti elemzés következik, és nem azt állítom, hogy Jay tudatosan marketing-stratégiát épített. Fiktív karakterekről beszélünk, akiknek a működését egy marketinges szemüvegén keresztül értelmezzük. És pont ez a lényeg: sok vállalkozó is így „fiktív” a saját piacán. Van egy terméke, van egy weboldala, van egy Facebook-oldala, és mégis láthatatlan. Nem azért, mert rossz ember. Azért, mert semmilyen benyomást nem hagy. Jay és Néma Bob ezzel szemben egyetlen pillanat alatt benyomást hagy. A kérdés nem az, hogy át akarod-e venni Jay stílusát. A kérdés az, hogy végre hajlandó vagy-e felépíteni egy felismerhető kommunikációt, ami nem oldódik fel a tömegben.

Ha magyar mikrovállalkozóként vagy kisvállalkozóként dolgozol, akkor ez különösen releváns. Itthon az átlagos vevő árérzékeny, bizalmatlan, és rengeteg „okos” ajánlatot lát naponta. A figyelem drága, a türelem kevés, a verseny zajos. Ilyen közegben nem az nyer, aki a leghalkabban reménykedik, hanem az, aki érthető, következetes és emlékezetes. Jay a túlzás leckéje, Néma Bob a kontraszt leckéje. Egyik sem minta, amit szolgai módon lemásolsz. Inkább két végpont, ami segít belőni: hol csúszol át kellemetlen tolakodásba, és hol vagy annyira óvatos, hogy senki nem veszi észre, hogy létezel.

Jay mint márkaszemélyiség és pozicionálási lecke

Jay-t nem lehet összekeverni mással. Ezt a mondatot érdemes úgy ízlelgetni, mintha a saját vállalkozásodról lenne szó. Téged össze lehet keverni? A weboldalad, a hirdetésed, a posztod, a szöveged, az ajánlatod… összekeverhető? A legtöbb magyar KKV kommunikációja sajnos igen. Nem azért, mert a tulajdonos buta, hanem mert konfliktuskerülő. Mindenkinek szeretne megfelelni, senkit nem akar elriasztani, nehogy „kieső vevők” legyenek. Ennek az a vége, hogy a mondanivaló steril lesz, és semmilyen. Jay ezzel szemben vállalja, hogy megosztó. És marketing szempontból ez nem öncélú provokáció, hanem pozicionálás: ha valaki rajong érte, akkor erősen rajong. Ha valaki utálja, akkor legalább tudja, miért. A semlegesség nem ad kapaszkodót.

Persze itt jön a finom rész: nem kell alpári karaktert építened, és nem kell „botrányra” játszanod. A tanulság inkább az, hogy a márkának kell legyen személyisége. A személyiség nem logó és nem színpaletta. A személyiség az, ahogyan beszélsz, ahogyan reagálsz, ahogyan döntesz, ahogyan nemet mondasz. A vállalkozók nagy része pont a nemet mondástól fél, pedig ettől válik tisztává az ajánlat: „nem neked való”. És ezzel a megfelelő vevőnek egyben azt is üzened: „neked viszont igen”. Jay karaktere szélsőséges, de épp ezért tanít: a felismerhetőség ára, hogy nem leszel mindenkinek szimpatikus.

Tegyük fel, hogy van egy átlagos magyar szolgáltató vállalkozásod. Képzés, tanácsadás, szépségipar, építőipar, mindegy. Ha a kommunikációd 80%-a arról szól, hogy „minőségi szolgáltatás”, „megbízhatóság”, „ügyfélközpontúság”, akkor valójában nem mondtál semmit. Ezt mindenki leírja. Ehelyett válassz 3–5 olyan mondatot és döntési elvet, amihez következetesen ragaszkodsz. Például: „Nem vállalok el mindent.” „Nem ígérek gyors csodát.” „A rossz alapokra nem építek kampányt.” Ezek a mondatok a piacon szűrőként működnek. És aki átmegy a szűrőn, abból nagyobb eséllyel lesz hűséges ügyfél. Jay nem finomkodik. Neked sem kell, csak nem kell bunkónak lenni hozzá. A határozottság és a tisztelet egyszerre létezhet.

A figyelem megszerzése és az üzenet egyszerűsítése

Jay első „marketing tanácsa” valójában ennyi: ne várd el, hogy észrevesznek. Csináld úgy, hogy ne tudjanak nem észrevenni. Itt sok vállalkozó reflexből összerezzen, mert összekeveri a figyelem megszerzését az agresszív tukmálással. A kettő nem ugyanaz. A figyelem megszerzése egy technikai és pszichológiai folyamat: az emberek nem rosszindulatból görgetnek tovább, hanem azért, mert tele vannak ingerrel, és az agyuk spórol. Ha a kommunikációd nem ad gyorsan értelmezhető jelet arról, hogy „ez nekem szól” vagy „ez érdekes”, akkor a vevő nem fog mélyebbre menni. Nem azért, mert ő buta. Azért, mert így működik a figyelmi rendszer.

Jay ezt ösztönösen érti: túlzó, hangos, direkt. Néma Bob pedig a másik oldalt mutatja: ha túl sokat beszélsz, a lényeg elveszik. Magyarul: a figyelem megszerzésének van első 3 másodperce, de van folytatása is. Az első 3 másodperced lehet erős, a folytatásodnak viszont tisztának kell lennie. Egy magyar KKV gyakori hibája, hogy vagy túl óvatosan indul („Üdvözlünk a weboldalunkon…”), vagy túl sokat akar egyszerre elmondani („mi vagyunk a legjobbak, legolcsóbbak, leggyorsabbak, és még ajándékot is adunk”). A jó üzenet nem attól jó, hogy sok mindent belezsúfolsz, hanem attól, hogy egy dolgot nagyon érthetően mondasz el.

Itt jön egy praktikus szűrő, amit a saját szövegeiden érdemes lefuttatni: ha a vevőnek meg kell állnia gondolkodni, hogy „ez miről szól”, akkor elvesztetted. Ha a vevő az első mondat után tudja, hogy „ez nekem szól”, akkor van esélyed. A legtöbb hirdetés ott bukik el, hogy nem mondja ki azonnal a helyzetet. „Fáradt vagy attól, hogy drága a vevőszerzés?” „Kiszámíthatatlan a forgalmad?” „Van webáruházad, de a kosárelhagyás magas?” Ezek konkrétak. Ez nem „manipuláció”, hanem tiszta kommunikáció. Jay stílusa szélsőséges, de a leckéje egyszerű: a vevő nem fogja kitalálni, mire gondolsz. Neked kell kimondanod. Röviden, világosan, és úgy, hogy a mondatból egyértelmű legyen: mit kap, és mit kell tennie a következő lépéshez.

Szájról szájra terjedés és közösségépítés

Jay és Néma Bob jelensége nem csak „reklám”. Sokkal inkább közösségi. Az emberek idézik őket, utalnak rájuk, felismerik a belső poénokat, és ezzel egy közös nyelvet építenek. Ez a szájról szájra terjedés egyik legerősebb alapja: ha a márkád körül van egy olyan közös kód, ami összeköti az embereket, akkor a terjedés nem erőlködés lesz, hanem természetes. Magyar vállalkozóként itt általában két végletet látok. Az egyik: „nekem nincs közösségem, mert nem vagyok híres”. A másik: „csináljunk csoportot, és majd jönnek”. A közösség nem felület, hanem élmény. És az élménynek oka kell legyen.

Nem kell fandomot építened. De kell egy olyan rendszer, amiben az ügyfélnek van mihez kötődnie. Ez lehet egy erős szemlélet, egy következetes szolgáltatási minőség, egy jellegzetes kommunikáció, vagy akár egy nagyon jól kitalált edukációs tartalom. A szájról szájra terjedéshez az kell, hogy legyen „mesélhető” elem. Olyan, amit a vevő tovább tud adni: „képzeld, ennél a cégnél nem próbáltak rám tukmálni semmit”, vagy „tök rendben volt a folyamat, mert előre megmondták, mi mennyi”. A legtöbb ajánlás nem azért történik, mert az ügyfél extázisban van, hanem mert egyszerűen jól működött a rendszer, és van benne egy kiemelkedő részlet, ami megmarad.

Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV-nál úgy néz ki a marketing, hogy „hirdetünk, jönnek a vevők, eladunk, kész”. Ez rövid távon lehet működőképes, de drága és sérülékeny. A közösségi réteg ott jön be, amikor az ügyfél nem csak vásárol, hanem visszajön, és közben beszél rólad. Ehhez viszont vállalnod kell valamit. Például: vállalsz egy rendszeres témát (heti 1 edukációs poszt), vállalsz egy konkrét stílust (nem nyálas, nem túl laza, hanem tárgyilagos), vagy vállalsz egy értéket (átláthatóság). A közösségépítéshez nem az kell, hogy minden nap posztolj, hanem az, hogy a vevő érezze: „ez a márka tudja, mit csinál”. Jay és Néma Bob nem „kedves”, mégis van körülöttük egy erős kötődés. A kötődés nem a kedvességtől születik, hanem a következetességtől.

Történet, univerzum és tartalomstratégia

Jay és Néma Bob több filmben visszatérő figurák, és ettől nem csak ismertek, hanem „otthonosak” is a nézőnek. A marketingben ennek az üzleti megfelelője az, amikor a vevő nem egyetlen posztod alapján dönt, hanem kialakul benne egy kép rólad idővel. A magyar KKV-k egyik legnagyobb hátránya, hogy türelmetlenek: „kitettem két posztot, miért nincs forgalom?” A tartalom nem kampány, hanem reputáció. Ha nincs reputáció, akkor minden értékesítés drágább. Ha van reputáció, akkor a vevő már félig meggyőzte magát, mire ajánlatot látsz neki.

Az „univerzum” itt nem nagyzolás. Nem arról van szó, hogy Marvel-szintű történet kell. Arról van szó, hogy a kommunikációdnak legyenek visszatérő pillérei. Egy vállalkozó általában 3–5 témában tud hitelesen és hasznosan megszólalni. Például: (1) hogyan gondolkodsz a minőségről, (2) milyen hibákat látsz a piacon, (3) hogyan érdemes választani szolgáltatót, (4) mik a tipikus félreértések, (5) milyen folyamat szerint dolgozol. Ha ezeket a témákat következetesen bontod ki, akkor a vevő érzi, hogy nem egy „egyszeri” szereplő vagy, hanem szakmai identitásod van. Jay egyik erőssége, hogy van egy jellegzetes beszédmódja és viselkedése, ami újra és újra felismerhető. A márkádnak is kell ilyen felismerhető elem: nem harsányság, hanem stílus és logika.

Ez a pont különösen fontos ott, ahol az ajánlat nem impulzusvásárlás. Ha szolgáltatást adsz el, ha magasabb árú terméked van, ha B2B-ben dolgozol, akkor a vevő döntése ritkán „egy kattintás”. Döntési folyamat van: információgyűjtés, összehasonlítás, bizonytalanság, halogatás, majd döntés. A tartalom feladata, hogy ebben a folyamatban kísérje végig. Ne csak akkor szólalj meg, amikor el akarsz adni. Szólj akkor is, amikor segítesz dönteni. A legtöbb vállalkozó itt rontja el: ő csak értékesítési üzeneteket küld, miközben a vevő még gondolkodik. Ha a tartalmad megtanítja a vevőt jól dönteni, akkor nagyobb eséllyel téged választ. És ez már nem „kreatívkodás”, hanem üzleti önvédelem.

Ajánlat, ár és a „mit adok el valójában” kérdése

Jay a felszínen egy bohóc, de a mélyben van egy nagyon kemény marketing-lecke: az emberek nem terméket vesznek, hanem állapotváltozást. Nem „weboldalt” vesznek, hanem azt, hogy komolyabban vegyék őket. Nem „edzéstervet” vesznek, hanem kontrollt. Nem „kozmetikai kezelést” vesznek, hanem önbizalmat. A magyar vállalkozók jelentős része ott csúszik el, hogy a termékjellemzőkről beszél, nem a következményről. És amikor a vevő nem érzi a következményt, akkor az ár azonnal magasnak tűnik.

Ez nem azt jelenti, hogy hazudni kell. Azt jelenti, hogy a vevő nyelvén kell megfogalmazni a valós értéket. A vevő nem marketinges. Nem érdekli, hogy „reszponzív”, „SEO-barát”, „prémium anyaghasználat”. Ő azt akarja tudni: miért lesz jobb neki. És ezt úgy kell elmondani, hogy közben ne ess át a ló túloldalára, ne ígérj olyat, amit nem tudsz tartani. A hitelesség nem szép szó, hanem pénzügyi faktor: ha túlígérsz, nő a reklamáció, romlik a visszatérés, és hosszú távon drágább lesz az ügyfélszerzésed. Itthon ráadásul a negatív tapasztalat gyorsan terjed. A bizalom lassan épül, és gyorsan sérül.

Az ár kérdésénél Jay mentalitása megint tanít: ő nem kér bocsánatot azért, hogy „ilyen”. Neked sem kell bocsánatot kérned azért, hogy pénzt kérsz. A problémát nem az ár okozza, hanem az, ha az ár és az érték nincs összekötve. Egy átlagos magyar KKV-nál gyakori, hogy az árkommunikáció vagy bujkál („írj privátban”), vagy agresszív akciózás („-30% ma!”). A bujkálás bizalmat rombol, az agresszív akciózás pedig hosszú távon olcsó vevőket nevel. Jobb megoldás: építs be logikát az ajánlatba. Mutasd meg, mi van benne, mi nincs benne, mennyi idő, milyen eredmény, milyen feltételekkel. Adj keretet. A vevő nem csak az árat nézi, hanem azt is, hogy mennyire érzi kontroll alatt a döntést. Ha a keret tiszta, az ár kevésbé fáj.

Csatornaválasztás: hol érdemes „kiabálni”, és hol tilos

Jay a „térben” jó: odaáll, megszólal, belerúgja magát a jelenetbe. Néma Bob pedig kontextusban működik: akkor erős, amikor a pillanat megérik. A magyar vállalkozók sokszor egyik logikát sem követik. Egyszerre akarnak jelen lenni mindenhol, majd elfáradnak, és abbahagyják. Vagy beleraknak minden pénzt egy csatornába, és ha az épp nem hoz, akkor kijelentik, hogy „ez nem működik”. A csatornaválasztás nem hitkérdés, hanem erőforrás-menedzsment. És itt jön a kemény rész: nem az a csatorna a „jó”, amit te szeretsz használni, hanem az, ahol a vevő döntési helyzetben találkozik veled.

Ehhez segíthet egy egyszerű, üzleti szemléletű áttekintés. Nem kell túlbonyolítani, de kell tudni, hogy más csatorna működik figyelemfelkeltésre és más a döntés lezárására.

A táblázat nem azért hasznos, mert „szép”, hanem mert rákényszerít, hogy ne ugyanazt a szöveget nyomd mindenhol. Jay ott bukna el a vállalkozói világban, ha minden helyzetben ugyanúgy kiabálna. Te is el fogsz bukni, ha minden csatornában ugyanazt ismétled. A vevő állapota számít. És itt jön a magyar piac sajátossága: sokan nem azért nem vásárolnak, mert nem akarnak, hanem mert félnek átverésbe futni. A csatornáidnak ezt a félelmet kell csökkenteniük. Nem csöpögős „bizalomépítéssel”, hanem átlátható folyamattal.

Néma Bob leckéje: visszafogottság, mérés, időzítés

Néma Bob marketingtanácsa – ha lenne – valószínűleg nem hangzana el a poszt első mondatában. És ez megint hasznos: a legtöbb vállalkozó túl sokat beszél, túl gyakran, túl rossz időben. A kommunikáció nem attól lesz jobb, hogy több van belőle. Attól lesz jobb, hogy pontos. A pontosság pedig mérés kérdése. Nem feltétlenül bonyolult analitika, hanem alapvető döntési fegyelem: mi működik, mi nem, és miért. Néma Bob karakterének ereje sokszor abban van, hogy nem pazarolja a szavakat. Üzletben ez azt jelenti: ne pazarold a büdzsét és ne pazarold a vevő idejét.

A mérésnél az a legnagyobb csapda, hogy a vállalkozó a könnyen mérhetőt nézi, nem a hasznosat. Like, megtekintés, követőszám. Ezek önmagukban nem rosszak, csak félrevezetők. A kérdés az, hogy mennyi érdeklődőből lesz ajánlatkérés, mennyi ajánlatkérésből lesz vásárlás, és mennyi vásárló jön vissza. Ha ezeket nem látod, akkor valójában nem tudod, mit csinálsz. És itt nem kell rögtön vállalati szintű riportolás. Elég egy tiszta táblázat: forgalom, érdeklődők, konverzió, visszatérés. A vállalkozásvezetés nem „megérzéses műfaj”, hanem következmények sorozata. Aki nem mér, az csak remél.

Az időzítés a másik pont. A magyar piacban benne van egy furcsa kettősség: az emberek szeretnek gyorsan dönteni, de utána sokat panaszkodnak, ha rosszul döntöttek. Ezért a kommunikációdnak segítenie kell a jó döntést. Például: ha magasabb árú szolgáltatást adsz el, akkor ne azonnal az értékesítéssel nyiss, hanem adj döntési kapaszkodót. Ha olcsó, impulzív terméket adsz, ott lehet gyorsabb a zárás. Néma Bob nem siet feleslegesen. A marketinged se legyen kapkodó. A kapkodás általában azt jelenti, hogy nincs rendszer, csak reakció. Rendszer nélkül pedig mindent drágábban fogsz megvenni: a figyelmet, a vevőt, a nyugalmat is.

30 napos Jay–Bob akcióterv magyar KKV-knak

Az alábbi terv nem „mindenkinek jó”, és nem is akar az lenni. A célja az, hogy 30 nap alatt legyen egy felismerhetőbb üzeneted, egy tisztább ajánlatod, és egy mérhetőbb működésed. Ha most azt érzed, hogy „ennyi mindent nem tudok megcsinálni”, akkor valószínűleg pont ezért van rá szükséged: túl sok a gondolat, kevés a rendszer. Itt nem hősködni kell, hanem lépésről lépésre haladni.

• 1–3. nap: Írd le egy mondatban, hogy kinek segítesz és miben. Ha nem megy, az nem kreatív blokk, hanem pozicionálási probléma.
• 4–7. nap: Írd le a 10 leggyakoribb kérdést, amit a vevők feltesznek. Ebből lesz a tartalom és a FAQ.
• 8–14. nap: Rakd rendbe az ajánlatot: mi van benne, mi nincs benne, mennyi idő, milyen eredmény reális, mi a következő lépés.
• 15–21. nap: Válassz 1 fő csatornát és 1 támogató csatornát. Ne ötöt. Készíts 4 darab edukációs tartalmat és 2 darab ajánlatot tiszta CTA-val.
• 22–30. nap: Mérj: érdeklődés, ajánlatkérés, vásárlás, visszajelzés. A hónap végén döntsd el: mit erősítesz, mit hagysz el.

Ha szeretnél egy gyors önismereti minitesztet, ami kicsit „Jay–Bob” logikával belő, itt van. Nem tudományos diagnózis, hanem üzleti tükör. Jelöld meg, melyik állítás igaz rád most:

1. Gyakran posztolok, de ritkán kérek konkrét lépést (időpont, ajánlatkérés, vásárlás).
2. Az ajánlatom többféle embernek szól, ezért nehéz egy mondatban elmondani.
3. Akciózással próbálom megoldani, ha nincs elég érdeklődő.
4. Nem tudom pontosan, melyik csatorna hoz vevőt, csak „érzésre” megy.
5. Félek megosztó véleményt mondani, ezért inkább semleges vagyok.
6. Inkább hallgatok, mint hogy hibázzak nyilvánosan.
7. Túl sok mindent akarok egyszerre: SEO, hirdetés, TikTok, hírlevél, blog.
8. Nincs fix rendszerem a visszajelzések gyűjtésére.
9. Az ügyfelek gyakran ugyanazokat kérdezik, de nem készítek belőle tartalmat.
10. Ha egy kampány nem hoz gyorsan, abbahagyom, és újba kezdek.

Ha 6-nál több állítás igaz, akkor nem „rossz a marketinged”, hanem nincs elég fókusz és keret. Jay-ből kell egy kicsi (láthatóság, határozottság), Bobból is kell egy kicsi (mérés, visszafogottság, időzítés). A cél az egyensúly: legyen karaktered, de legyen rendszered is.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A magyar vállalkozói piac egyik legnagyobb tévedése, hogy sokan még mindig azt hiszik: a marketing egy „feladat”, amit ki lehet pipálni. Pedig a marketing valójában döntések sora. Döntés arról, hogy kinek szólsz. Döntés arról, hogy mit nem vállalsz. Döntés arról, hogy milyen stílusban beszélsz. Döntés arról, hogy mit mérsz. És végül döntés arról, hogy elviseled-e azt, hogy nem leszel mindenkinek szimpatikus. Aki mindenkinek akar tetszeni, az a végén senkinek sem lesz érdekes. Ez nem cinizmus, hanem piaci logika.

Jay és Néma Bob azért jó példa, mert szélsőségesen megmutatják a két hibát. Jay hibája az, hogy könnyű átesni a túlzáson: sok zaj, kevés tartalom. Néma Bob hibája az, hogy könnyű láthatatlanná válni: sok gondolat, kevés megnyilvánulás. A komoly vállalkozó feladata az, hogy a kettő közé belője magát. Legyen elég karaktere ahhoz, hogy emlékezzenek rá, és legyen elég fegyelme ahhoz, hogy ne égessen el pénzt és bizalmat.

„A marketing nem attól lesz erős, hogy hangosabb vagy, mint a konkurensed. Attól lesz erős, hogy tisztábban gondolkodsz, és következetesebben végigviszed, amit vállaltál.” – Dajka Gábor

Ha ez a gondolkodásmód érdekel mélyebben, és magyar mikro- és kisvállalkozói szemszögből akarod érteni, hogyan függ össze a marketing a viselkedéssel, döntéssel, önismerettel, akkor az Online Marketing és Pszichológia című könyvemet is ezért írtam. Nem azért, hogy „trükköket” adjak, hanem hogy gondolkodásmódot. Mert a taktikát mindenki lemásolja. A gondolkodást nem.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mi a legfontosabb tanulság Jay marketing „stílusából”, ha nem akarok tolakodó lenni?

Az, hogy legyen egyértelmű üzeneted és vállald fel. Nem a stílus a lényeg, hanem a felismerhetőség. Lehetsz nyugodt, tárgyilagos, visszafogott, mégis lehetsz karakteres. A tolakodás ott kezdődik, amikor erőltetsz valamit, ami nem illik sem hozzád, sem a vevő állapotához. A tiszta üzenet nem tolakodás, hanem segítség.

Mit jelent a gyakorlatban, hogy „Néma Bob” a mérés és a fegyelem oldala?

Azt, hogy nem csak csinálsz dolgokat, hanem visszanézed a következményeket. Ha posztolsz, nézd meg: jött-e kérdés, jött-e ajánlatkérés. Ha hirdetsz, nézd meg: mennyi érdeklődőből lett vásárlás. Ha van ügyfeled, nézd meg: visszajött-e. Ez nem steril analitika, hanem üzleti józanság.

Hogyan működik a közösségépítés a magyar piacon, ahol sokan bizalmatlanok?

Úgy, hogy nem „közösséget” építesz, hanem átlátható rendszert. Itthon a bizalmatlanság sokszor nem személyes, hanem piaci tapasztalat. A vállalkozó feladata, hogy csökkentse a kockázatérzetet: tiszta feltételek, tiszta folyamat, tiszta kommunikáció, és következetes teljesítés. Ha ez megvan, a közösségi réteg elkezd magától kialakulni, mert az emberek szeretik a kiszámíthatóságot.

Mi a leggyakoribb hiba, amikor valaki „menő” márkahangot akar építeni?

Az, hogy hangot épít tartalom nélkül. A stílus önmagában nem ad értéket, csak keretet. Ha nincs mögötte szakmai gondolat, nincs segítő szándék, nincs ajánlatlogika, akkor a „menő” hang gyorsan üres pózzá válik. Előbb legyen mit mondanod, utána találd meg, hogyan mondod.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a fenti gondolatmenetből csak egy dolgot akarsz továbbvinni, akkor legyen ez: a figyelemért versenyzel, és ezt nem sértetten, hanem tudatosan kell kezelni. Ehhez illeszkedik ez a videó:

Források

• Jay and Silent Bob – alapinformációk a karakterekről és kulturális kontextus: https://en.wikipedia.org/wiki/Jay_and_Silent_Bob
• Vírusjelleg és megosztás pszichológiája (JMR cikk, DOI is szerepel a PDF-ben): https://jonahberger.com/wp-content/uploads/2013/02/ViralityB.pdf
• Márkaélmény és lojalitás (kutatási háttér a márkaélmény fogalmához): https://www0.gsb.columbia.edu/mygsb/faculty/research/pubfiles/13256/brand_experience_JM09.pdf

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.