Stifler marketing tanácsai

A magyar vállalkozói kommunikáció egyik leggyakoribb hibája nem technikai. Nem az, hogy „rossz a hirdetési fiók”, vagy hogy „nem fut elég kampány”. A baj sokkal prózaibb: a legtöbb cég annyira óvatos, annyira steril, annyira „mindenkinek megfelelni akaró”, hogy egyszerűen nem marad meg az emberek fejében. És itt jön képbe a provokatív cím: Stifler marketing tanácsai. Nem azért, mert a filmekből ismert Stifler mint ember követendő lenne, hanem mert jelenségként tanulságos: olyan karakter, akit nem lehet nem észrevenni. A figyelem megszerzése pedig ma a piac belépőszintje. Ha nem vesznek észre, hiába vagy jó. Ha észrevesznek, akkor kezdődhet a munka: értéket adni, bizalmat építeni, eladni, megtartani.

Ebben a cikkben a „Stifler” szót egy kommunikációs archetípusként használom: direct, határozott, néha pimasz, sokszor humoros, és legfőképp felismerhető. A Stifler-marketing nem alpáriságot jelent, hanem vállalt karaktert. A különbség nagy: az alpáriság roncsol, a karakter viszont strukturál. Az alpáriság kapkodás, a karakter következetesség. És amit a legtöbb vállalkozó nem mer kimondani: a karakterépítés nem „extra”, hanem versenyelőny. A magyar piacon különösen, ahol a vásárló bizalmatlan, árérzékeny, és gyakran fáradt a „szép szavaktól”. Dajka Gábor tapasztalata szerint az emberek nem a céges szlogenekbe szeretnek bele, hanem abba, amikor a vállalkozó világosan beszél, és a kommunikációja láthatóan egy gondolkodásmódot képvisel.

Ha ebből a cikkből csak egy gondolatot viszel haza, akkor ez legyen: a marketing nem a platformok kezelése, hanem egy döntési környezet felépítése. A Stifler-marketing ennek az egyik formája: olyan döntési környezetet teremt, ahol a márkád személyisége „előbb ér oda”, mint a termék specifikációja. A bevezető után nézzük meg hideg fejjel, mit jelent ez a gyakorlatban, mikor működik, mikor veszélyes, és hogyan lehet vállalkozóként úgy használni, hogy ne bohóckodás legyen belőle, hanem profitot termelő rendszer.

Mit jelent a Stifler-marketing

A Stifler-marketing lényege egyszerűen megfogalmazható: vállalsz egy karaktert, és következetesen végigviszed a kommunikációd minden pontján. Ez nem azt jelenti, hogy hangosabb leszel a többieknél, és nem azt, hogy „beszólogatsz”. Azt jelenti, hogy van stílusod, van véleményed, és ezt olyan formában tálalod, ami megjegyezhető. A Stifler-marketing tulajdonképpen a pozicionálás nyilvános arca: a „miben más” nem csak a weboldal alján egy bekezdés, hanem a teljes jelenlétedből árad. Egy ilyen márkát a közönség nem csak felismer, hanem jellemzőkkel ír le: „direkt”, „őszinte”, „kemény, de korrekt”, „vicces, de nem hülye”. Ezek a jelzők üzleti eszközök, mert a jelzők rövidítik a döntést.

Fontos tisztázás: a Stifler-marketing nem személyiségzavar, és nem „agresszív sales”. Inkább egy tudatosan felépített kommunikációs keret, ami a következő elemekből áll: (1) hangnem (hogyan beszélsz), (2) állítás (mit képviselsz), (3) határok (mit nem csinálsz), (4) ismétlődő elemek (visszatérő kifejezések, formátumok, motívumok), (5) konzisztens döntések (ugyanazt az elvet viszed végig a termékben, árban, ügyfélszolgálatban). Ha ebből kimarad a konzisztencia, akkor csak zaj lesz. Ha viszont összeáll, akkor a márkád nem „egy cég” lesz, hanem egy ismert szereplő a kategóriában.

És itt jön a business coach rész: a Stifler-marketing mögött mindig kell egy felnőtt döntés. Nem lehet „félig” csinálni. Aki egyszer keményen állást foglal, majd a következő héten megpróbál mindenkit megnyugtatni, az bizalmat veszít. Aki meg csak pimasz, de nincs mögötte teljesítmény, az rövid ideig érdekes, utána fárasztó. Ezért mondom azt: a Stifler-marketing valójában nem kommunikációs trükk, hanem vezetői identitás a kirakatban. Ha a vezető nem tudja, mit akar képviselni, a marketingje sem fogja tudni.

Miért működik ez a megközelítés

A Stifler-marketing azért működhet, mert az emberek nem úgy fogyasztanak információt, mintha vizsgára készülnének. A mindennapokban a figyelem szűkös erőforrás, a döntések nagy része pedig „gyors”, rövidített úton születik: ami ismerős, ami egyértelmű, ami érzelmileg vagy intellektuálisan megüt valamit, az előnyt kap. A felismerhetőség ezért nem esztétikai kérdés, hanem üzleti. Ha a márkád hangja, megjelenése és stílusa következetes, akkor idővel a kommunikációd kevesebb energiát igényel a közönségtől: „tudom, ki ő”, „értem, mire számítsak”. Ez a kiszámíthatóság bizalmat épít, még akkor is, ha a hangnem néha provokatív. Sőt, sokszor pont azért épít bizalmat, mert nem próbál megfelelni.

A másik ok a „márkaszemélyiség” jelensége. A vásárlók nem csak terméket választanak, hanem identitást, státuszt, önképet, társas környezetet is. Egy karakteres márka segít az embernek egyszerű mondatokban elmesélni, hogy ő milyen: „én ilyen helyről vásárolok”, „én ezt a stílust bírom”, „én nem szeretem a túlcukrozott kommunikációt”. A Stifler-marketing ezt a történetmondást támogatja. Emellett a humor és a pimaszság – ha jól használod – nem „viccelődés”, hanem figyelem- és emlékezeti eszköz. De csak akkor, ha a humor a tartalom fegyelmezettségével párosul: a mondat üt, de utána jön a lényeg, a magyarázat, a bizonyítás, a szolgáltatás logikája.

A harmadik ok üzletileg még érdekesebb: a karakteres kommunikáció hosszú távon csökkentheti a megszerzés költségét. Befektetői szemmel a márka egy olyan immateriális vagyon, ami idővel „kamatozik”: a visszatérő elemek, a következetes stílus és a felismerhető jelenlét miatt a későbbi kampányoknak kevesebb munkába kerül ugyanazt a hatást elérni. Nem azért, mert a piac „megjutalmaz”, hanem mert a közönség memóriájában már van egy kapaszkodó. Ezen a ponton a Stifler-marketing nem a harsányságról szól, hanem a következetesen épített megkülönböztethetőségről. Aki ezt érti, az nem „szerepet játszik”, hanem rendszert épít a fejében lévő pozíció köré.

A Stifler-marketing kockázatai és mellékhatásai

Most jöjjön a kényelmetlen rész: a Stifler-marketing veszélyes is lehet. Nem azért, mert „nem szabad megosztónak lenni”, hanem mert a legtöbben rossz problémára használják. Sok vállalkozó nem pozicionálni akar, hanem frusztrációt levezetni. Mások azért keménykednek, mert bizonytalanok, és a hangnemmel próbálnak tekintélyt szerezni. Ezek rövid távon hozhatnak figyelmet, de üzletileg rombolnak, mert a közönség érzi a belső ellentmondást: „hangos, de üres”, „szúrós, de nem profi”, „biztosan baj van a háttérben”. A Stifler-marketing egyik alapszabálya az, hogy a karakter nem helyettesíti a minőséget. Ha a termék, a szolgáltatás, a folyamatok, az ügyfélszolgálat nincs rendben, akkor a karakter csak gyorsítja a bukást, mert több embert juttat el a rossz élményig.

A másik kockázat a célcsoport tévesztése. A karakteres hangnem szűr: lesz, akinek imponál, és lesz, aki azonnal leiratkozik. Ez normális. A probléma akkor kezdődik, ha te mégis mindenkit meg akarsz tartani, és emiatt folyamatosan puhítod a stílust. Ilyenkor nem a keménység a baj, hanem a következetlenség. A harmadik kockázat a reputációs környezet: a közösségi média nem csak marketingcsatorna, hanem nyilvános tárgyalóterem. Ha egy mondat félremegy, az nem „egy poszt”, hanem screenshot, újraközlés, kontextus nélküli terjesztés. Ezért a Stifler-marketinghez előre lefektetett szabályrendszer kell: milyen témákba nem mész bele, hol van a határ humorban, hogyan kezelsz kritikát, mit törölsz, és mit hagysz fenn.

Végül ott van a belső kultúra kérdése. A hangnem nem csak kifelé hat. Ha a cég kommunikációja cinikus vagy lekezelő, előbb-utóbb belül is megjelenik a stílus, és ez a munkavállalói élményt, majd a teljesítményt is rombolja. A Stifler-marketing csak akkor működik, ha a „keménység” nem emberek ellen megy, hanem a szakmai igényesség, a tiszta gondolkodás, a felelősségvállalás mellett áll ki. A magyar piacon, ahol amúgy is sok a bizalmatlanság és a rossz tapasztalat ügynökségekkel, ez döntő: ha kemény vagy, legyél korrekt, és tartsd is be, amit mondasz.

Pozicionálás: nem mindenkinek kell tetszened

A Stifler-marketinget nem azzal kell kezdeni, hogy kitalálod, milyen „laza” posztokat gyártasz. A nulladik lépés a pozicionálás. Magyarul: kinek szólsz, mit ígérsz, és miért higgyenek neked. A legtöbb vállalkozó itt bukik el, mert túl szélesre húzza a hálót. „Mindenkinek jó a szolgáltatásom”, „bárki lehet ügyfelem”, „minden korosztálynak eladok”. Ez nem stratégia, hanem félelem. A Stifler-marketing épp az ellenkezője: kijelölöd a törzsközönségedet, és elfogadod, hogy lesz, aki nem fog szeretni. Ez nem arrogancia, hanem fókusz. A fókusz pedig pénzt hoz, mert a kommunikációd nem szétkenődik, hanem egy irányba tol.

Tegyük fel, hogy egy átlagos magyar KKV szolgáltatást ad el: könyvelés, coaching, nyílászáró, webáruház-fejlesztés, bármi. A piac tele van „megbízható, gyors, kedvező ár” típusú üzenetekkel. Ezek nem hazugságok, csak értéktelenek, mert mindenki ezt mondja. A Stifler-marketing itt azt jelenti: megfogalmazod a vállalásod éles részét. Például: „Nem dolgozom olyan ügyféllel, aki alkudozással kezdi. Cserébe azt kapod, hogy nem rontjuk el a céged pénzügyi logikáját.” Vagy: „Ha a terméked középszerű, nem fogom megszépíteni a szövegedet. Előbb rendbe tesszük az ajánlatot.” Ezek mondatok, amik szűrnek. Lesz, aki megsértődik. Lesz, aki fellélegzik. Neked az utóbbi kell.

És itt jön be a magyar piac sajátossága. Az árérzékenység valós, de ebből sokan rossz következtetést vonnak le: azt hiszik, csak olcsón lehet eladni. Valójában a magyar vevő sokszor nem olcsót akar, hanem kockázatcsökkentést. Nem akar átverést. Nem akar kellemetlenséget. Nem akar újabb rossz tapasztalatot. A Stifler-marketing, ha jól csinálod, pont ezt tudja: kimondod a szabályokat, kimondod, hogyan dolgozol, és vállalod a következményeket. Ez a fajta világos kommunikáció prémium hatást tud kelteni akkor is, ha a terméked nem luxus. A prémium nem csillogás, hanem kiszámíthatóság és következetesség.

A Stifler-hangnem üzleti szabályai

Ha a pozicionálás megvan, jöhetnek a konkrét Stifler marketing tanácsai. Ezek nem „szövegíró trükkök”, hanem fegyelmezett kommunikációs szabályok. A cél: megjegyezhető legyél, de közben ne roncsolj bizalmat, és végig üzleti maradjon a gondolkodásod.

„A marketing nem a hirdetési felület megvétele, hanem annak eldöntése, hogy milyen emberként akarsz élni a vevő fejében. Ha ezt nem döntöd el, a piac dönt helyetted.” – Dajka Gábor

1. Állíts, ne körülírj. A „prémium minőség” helyett mondd meg, mitől prémium: anyag, folyamat, garancia, reakcióidő, hibakezelés. A Stifler-stílus akkor hiteles, ha konkrét.
2. Legyen egy vállalható „szűrőmondatod”. Olyan mondat, ami kulturáltan jelzi: kinek nem vagy való. Ez leveszi rólad a felesleges tárgyalásokat, és növeli a jó ügyfelek arányát.
3. Humor igen, megalázás nem. Lehet önirónia, lehet helyzetkomikum, lehet egyenes beszéd, de ne csinálj célpontot a vevőből. A rövid távú nevetés nem ér annyit, mint a hosszú távú bizalom.
4. Ne játszd a keményet, ha nem bírod a konfliktust. A karakteres kommunikáció visszaüt: jönnek kérdések, viták, néha támadások. Ha ilyenkor megijedsz és visszakozol, a márkád gyengül.
5. Magyarázd el az ár logikáját. A magyar piacon az ár nem csak szám, hanem gyanú és remény egyszerre. A Stifler-stílus itt azt jelenti: kimondod, mi kerül pénzbe, és miért.
6. Mutasd a háttérmunkát. A karakter önmagában nem elég. A „miért” és a „hogyan” teszi profivá. Röviden: megmutatod a gondolkodásodat, nem csak az eredményt.
7. Kezeld fegyelmezetten a kritikát. A komment nem ellenség, hanem adat. Döntsd el előre: mire válaszolsz, mire nem, és milyen stílusban. A következetesség többet ér, mint a gyors visszaszólás.
8. Ne legyen minden poszt „show”. A karakter nem szórakoztatóipari termék. Kell szakmai tartalom, kell bizonyítás, kell esettípusú gondolkodás („Tegyük fel, hogy…”), és kell konklúzió.
9. Csak akkor legyél megosztó, ha van tétje. A provokáció öncélúan olcsó. Akkor használható, ha egy valós piaci félreértést, tévhitet, rossz gyakorlatot ütsz meg vele.

Csatornák és rendszer: hogyan legyen ebből bevétel

Ha a Stifler-marketing csak stílus a Facebookon, akkor legfeljebb zajt kapsz. A bevételhez rendszer kell. Én három réteget szeretek végiggondolni: saját felületek (weboldal, hírlevél, ajánlatkérés), közösségi felületek (ahol a karakter él), és fizetett terjesztés (amivel felgyorsítod a tanulást és a növekedést). A saját felületek azért fontosak, mert ott te írod a szabályokat: ott tudsz részletesen magyarázni, ott tudsz bizalmat építeni, ott történik a konverzió. A közösségi felületek pedig azért kellenek, mert ott épül a felismerhetőség és ott érkezik a visszajelzés. A fizetett terjesztés pedig nem „pénzégetés”, hanem kontroll: meg tudod mondani, ki lássa, mikor lássa, és tudsz mérni.

A Stifler-marketing egyébként csatornától függetlenül ugyanarra épít: következetes hangnem + visszatérő formátum. Például: hetente egy kemény állítás (tévhitcáfolás), hetente egy „Tegyük fel, hogy…” típusú helyzet (gyakorlati bontás), hetente egy rövid videó, ahol a vállalkozói felelősségről beszélsz, és egy olyan tartalom, ami konkrét lépéseket ad. Ez már nem bohóckodás, hanem edukáció és szűrés egyszerre. A jó Stifler-kommunikáció nem áll meg a figyelemnél: átvisz a döntésig. Ezt pedig úgy éred el, ha minden tartalom végén van következő lépés: olvasd el, kérj ajánlatot, nézd meg, töltsd le, iratkozz fel, kérdezz.

És itt egy praktikus, magyar piacra szabott megfigyelés: a legtöbb vállalkozó túl gyorsan akar eladni. A Stifler-stílus csábító, mert azonnali reakciókat hoz, de ettől még nem lesz azonnali vásárlás. A legtöbb kategóriában a vásárló előbb figyel, aztán mérlegel, aztán kérdez, aztán dönt. A rendszerednek ezt kell kiszolgálnia: legyen helye a kérdéseknek, legyenek világos feltételek, legyen türelmes utánkövetés. A karakter nem helyettesíti a folyamatot. Sőt: minél erősebb a karakter, annál jobban látszik, ha a folyamat gyenge. Ezért a Stifler-marketing valójában fegyelmet követel. Nem kevesebbet, hanem többet.

Mérés és költségvetés befektetői szemmel

Marketinget lehet érzelemből csinálni, csak akkor a piac fogja megírni a pénzügyi beszámolódat. Befektetőként én abban hiszek, hogy a karaktert is mérni kell. Nem úgy, hogy „hányan nevettek”, hanem úgy, hogy mit változtatott a viselkedésen. A Stifler-marketing egyik célja az, hogy csökkenjen a felesleges érdeklődők aránya, és nőjön a releváns érdeklődők aránya. Ezt tudod mérni: hány ajánlatkérés jön, mennyi a megnyitási arány a hírlevélben, mennyi a visszatérő látogató, mennyi a konverziós arány a landingen, mennyi a kosárérték, mennyi a visszavásárlás. B2B-ben pedig: hány kvalifikált lead, mennyi a meeting arány, mennyi a zárási arány, mennyi az átlagos szerződésérték, mennyi az ügyfélmegtartás.

A költségvetésnél a legnagyobb hiba, amikor valaki „nagyot akar villantani” a karakterrel, és közben nincs tartaléka a tanulásra. A karakteres kommunikáció tesztelést igényel. Nem a hangnemet kell minden héten újra feltalálni, hanem a csomagolást és a témákat kell finomítani: melyik állítás hoz jó érdeklődőket, melyik téma hoz csak vitát, melyik videó után kérdeznek, és melyik után tűnnek el. Én azt javaslom, hogy a marketingbüdzsét kezeld úgy, mint egy portfóliót: legyen egy stabil rész (ami folyamatosan hozza a megszokott eredményt), és legyen egy kísérleti rész (ahol merészebb kommunikációt, új formátumot próbálsz). Így nem sodrod veszélybe a céged cashflow-ját csak azért, mert épp kedved van „stílust építeni”.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-knál a mérés leggyakrabban ott csúszik el, hogy a vállalkozó csak a lájkokat nézi, de nem nézi a teljes utat. A Stifler-marketing különösen megtévesztő tud lenni, mert a karakter reakciókat generál. A reakció nem egyenlő a vásárlással. A reakció adat. Az adatból akkor lesz pénz, ha van ajánlat, van folyamat, van utánkövetés, és van üzleti fegyelem. Ha ezek hiányoznak, a karakter csak egy újabb dolog lesz, amivel a vállalkozó eltereli a figyelmét a saját rendszerhibáiról.

30 napos akcióterv és ellenőrző lista

Ha ki akarod próbálni a Stifler-marketinget, ne „teljes rebranddel” indíts. Csak vállalj egy hónapnyi fegyelmezett kísérletet. A cél: felismerni, hogy a karakteresebb kommunikáció hoz-e jobb érdeklődőket, és hogy te bírod-e azt a nyilvánosságot, amit ez a stílus magával hoz.

• Ellenőrző kérdés: tudod-e 10 másodperc alatt elmondani, miért te?
• Ellenőrző kérdés: le van-e írva a komment- és panaszkezelési szabályod?
• Ellenőrző kérdés: van-e olyan ajánlatod, ami a stílus mögött bizonyít?
• Ellenőrző kérdés: mérsz-e legalább 3 számot hetente (lead, konverzió, bevétel/érdeklődő)?

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én alapvetően konzervatív vagyok abban, hogy mit tartok vállalható marketingnek. Nem szeretem az olcsó trükköket, nem szeretem az üres nagyotmondást, és nem szeretem, amikor valaki stílus mögé bújik, mert nincs rendszere. De ugyanilyen őszintén azt is gondolom: a legtöbb magyar vállalkozás nem túl merész, hanem túl félős. És ez drága. A „biztonságos” kommunikációval az a baj, hogy sokszor nem biztonságos, hanem láthatatlan. Láthatatlannak lenni pedig a mai piacon egy lassú leépülés. A Stifler-marketinget ezért nem mint harsányságot tartom érdekesnek, hanem mint fegyelmezett karakterépítést: kimondod, mit képviselsz, kimondod, mit nem, és következetesen végigviszed.

Ha ENTJ-szerűen akarom megfogalmazni, akkor így: a márkád a döntéseid következménye. Nem az arculaté. Nem a betűtípusé. Nem a legújabb platformé. A döntéseidé. És a legnagyobb döntés az, hogy milyen emberként akarsz megjelenni a vevő fejében. A Stifler-marketing ebben segít: rákényszerít, hogy vállalj formát. Persze lesz, aki emiatt nem fog szeretni. Rendben. A cél nem az, hogy szeressenek. A cél az, hogy a megfelelő emberek bízzanak benned, és pénzt adjanak azért, amiben tényleg jó vagy.

Ha pedig mikro- vagy kisvállalkozóként Magyarországon építed a céged, és szeretnél rálátni arra, hogyan működnek a vásárlói döntések és a reklámpszichológiai mechanizmusok, akkor a Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia című könyv pontosan azt a gondolkodási alapot adja meg, amire egy karakteres, mégis üzletileg fegyelmezett kommunikációt rá lehet építeni. Nem azért, hogy „menő” legyél, hanem azért, hogy végre értsd, mit miért csinálsz. És ezt a piac előbb-utóbb mindig megfizeti.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Működik a Stifler-marketing B2B-ben is?

Igen, de más arányokkal. B2B-ben nem az a cél, hogy folyamatosan poénkodj, hanem az, hogy a döntéshozó gyorsan értse: te milyen típusú partner vagy. A direct, szabályokra épülő kommunikáció kifejezetten jól tud működni, mert a B2B vevő kockázatot vesz, és szeretné tudni, mire számíthat. A stílus itt inkább határozott, mint harsány: „így dolgozunk”, „ezek a feltételek”, „ezért vagyunk drágábbak/gyorsabbak/biztosabbak”. Ha a tartalom szakmai, a karakter nem ront, hanem élesíti a pozíciódat.

Nem riasztja el a magyar vásárlót a túl direkt kommunikáció?

A magyar vásárlót nem a direkt kommunikáció riasztja el, hanem a tiszteletlenség és a bizonytalanság. A direkt beszéd sokszor kifejezetten megnyugtató: végre valaki kimondja, mi mennyi, miért annyi, hogyan működik, mit kapsz, és mit nem. Az árérzékenység miatt sokan próbálják „szépíteni” az ajánlatot, de ettől csak gyanúsabb lesz. A Stifler-stílus helyesen használva inkább rendezi a helyzetet: világos szabályok, világos vállalások, és utána teljesítés.

Honnan tudom, hogy túl messzire mentem?

Három jelre figyelj. Az első: ha a közönség nem a témádról beszél, hanem rólad mint emberről, és ez nem szakmai vita, hanem személyeskedés. A második: ha a jó érdeklődők aránya csökken, és egyre több „csak balhézni jöttem” típusú interakciót kapsz. A harmadik: ha a csapatod elkezd szorongani a kommunikáció miatt, mert nem tiszták a határok. Ilyenkor nem feltétlenül a karakterrel van baj, hanem a szabályrendszerrel: finomíts a kereteken, és tartsd meg a lényeget.

Mit tegyek, ha a csapatom fél a megosztó kommunikációtól?

Én ilyenkor nem „bátorságot” kérek a csapattól, hanem rendszert adok. Legyen leírva: milyen állítások férnek bele, milyen szavakat nem használunk, hogyan válaszolunk, mikor zárunk le egy vitát, és ki dönt vitás helyzetben. A félelem sokszor nem a megosztóságból jön, hanem abból, hogy nincs kapaszkodó. Ha van protokoll, a csapat is nyugodtabb, és a Stifler-stílus nem önjáró lesz, hanem vezetett.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához azért illik, mert a Stifler-marketing egyik alapja az, hogy nem akarsz mindenkinek tetszeni, és vállalod a karaktered következményeit:

Források

• Aaker, J. L. (1997): Dimensions of Brand Personality. Journal of Marketing Research. DOI: 10.2307/3151897
• Eisend, M. (2011): The humor effect in advertising: A meta-analysis. Marketing Letters. DOI: 10.1007/s11002-010-9116-z
• Fiocchi, G. – Seyed Esfahani, M. (2024): Exploring the uniqueness of distinctive brand assets within the UK automotive industry. Journal of Brand Management. DOI: 10.1057/s41262-023-00329-6

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.