Batman marketing tanácsai

Hírességek marketing tanácsai

„Batman marketing tanácsai” elsőre vicces címnek tűnhet, pedig van benne valami nagyon komoly. Batman nem azért működik, mert van egy menő jelmeze. Azért működik, mert konzisztens, fegyelmezett, stratégiai, és nem keveri össze a látványt a teljesítménnyel. A marketingben pontosan ez az, ami a legtöbbször hiányzik: sok vállalkozó kampányokban gondolkodik, nem rendszerben; lájkokban, nem bevételben; platformokban, nem piaci helyzetben. Aztán csodálkozik, hogy a pénz elfolyik, a cég pedig nem lesz stabilabb.

Ebben a cikkben nem azt fogom csinálni, hogy „Batmant” ráerőltetem minden marketing fogalomra. Batman itt egy tiszta keret: egy olyan karakter, akinek a működése elég átgondolt ahhoz, hogy rávilágítson a marketing és a cégépítés pár örök alapelvére. A célom az, hogy a végén ne csak egy szórakoztató szöveget kapj, hanem egy olyan gondolatmenetet, amit akár egy vezetői megbeszélésre is bevihetsz, és el tudod dönteni: mit hagyunk abba, mit csinálunk másképp, és mibe teszünk pénzt. Mert a marketing nem „posztolgatás”, nem „hirdetésindítgatás”, hanem üzleti döntések sorozata. És ha rosszak a döntések, akkor teljesen mindegy, mennyire ügyesen kattintgatsz.

Batman a sztorijában nem egy felszabadult showman, hanem egy hideg fejjel gondolkodó, hosszú távra építkező szereplő. A marketingben is erre van szükség, különösen a magyar piacon, ahol a bizalom drága, a türelem ritka, a pénz pedig általában véges. Ha ezt a cikket úgy olvasod, hogy közben a saját vállalkozásodra gondolsz, akkor a „Batman marketing tanácsai” nem popkultúra lesz, hanem egy gyors audit: hol vagy erős, hol vagy fegyelmezetlen, és hol veszíted el a kontrollt.

Miért érdemes Batmanből marketinget tanulni?

Batman egyik legnagyobb ereje, hogy nincsenek természetfeletti képességei. Nem „adott” neki semmi, amitől automatikusan nyer. Amit elér, az döntésekből, felkészülésből, információból, fegyelemből és következetességből jön. Marketing szempontból ez azért tanulságos, mert a legtöbb KKV is pont ilyen helyzetben van: nincs óriási büdzsé, nincs tömegméretű ismertség, nincs korlátlan munkaerő. Van helyette sok zaj, erős konkurencia, árérzékeny piac, és egy csomó platform, ami naponta változtatja a szabályait. Ilyenkor nem a „trükk” számít, hanem az, hogy mennyire tudsz tisztán gondolkodni.

Batman a márkáját (igen, a saját jelenségét) úgy építi, hogy egyértelmű legyen, emlékezetes legyen, és megkülönböztethető legyen. Ez ugyanaz a három cél, amit egy vállalkozásnak is el kell érnie, ha nem akar állandóan árversenybe süllyedni. A legtöbb cég ott rontja el, hogy a marketinget „kreatív ötletek gyűjteményének” tekinti, miközben a piac nem ötleteket jutalmaz, hanem felismerhetőséget, megbízhatóságot és következetes élményt. A fogyasztó nem azért nem vásárol, mert még nem hallotta a 48. okos mondatodat. Azért nem vásárol, mert nem bízik, nem érti, nem látja a különbséget, vagy nem érzi azt, hogy most érdemes lépnie.

És van még egy ok, amiért Batman jó tanítómester: a története tele van dilemmákkal, határokkal, etikával. A marketingben ugyanez van, csak sokan tagadják. Hol van az a pont, amikor meggyőzésből manipuláció lesz? Hol van az a pont, amikor a figyelem megszerzése már nyomulás? Hol van az a pont, amikor a „mindenkinek eladok” stratégia valójában senkinek sem szól? Ezek nem elméleti kérdések, hanem mindennapi üzleti kérdések. Batman azért érdekes, mert a világában a következmények azonnaliak. A piacunkban is azok, csak sokan későn veszik észre.

Batman marketing tanácsai a brandépítéshez

Batmannek van egy jelképe, amit nem cserélget hetente, nem gondolja túl, és nem próbál „mindenkinek tetszeni” vele. Egyszerű, azonnal felismerhető, és ugyanazt az érzést hozza elő újra és újra. A brandépítésnél ez a legnagyobb tanulság: a megkülönböztethetőség nem a bonyolultságból jön, hanem a következetességből. A magyar piacon különösen látom, hogy sok vállalkozó úgy akar „prémium” lenni, hogy közben semmiben nincs állandóság: ma ilyen logó, holnap olyan; ma ilyen hangnem, holnap más; ma akciózunk, holnap felháborodunk, hogy árérzékenyek a vevők. Így nem lehet stabil márkát építeni, mert a fogyasztó fejében nem alakul ki biztos kép.

A jó brand nem csak arculat. A jó brand egy ígéret, amit képes vagy betartani. Ha a kommunikációd azt mondja, hogy „gyorsak vagyunk”, de hetekig válaszolsz, akkor a piac nem azt fogja gondolni, hogy „jaj, de szép a poszt”, hanem azt, hogy „megbízhatatlan”. A márka élményből áll: ajánlat, ár, csomagolás, ügyfélszolgálat, szállítás, számlázás, panaszkezelés, hangnem. Ha ezek széttartanak, akkor hiába van egy jó grafikai világ, az egész üres marad. Batman világában a jelnek súlya van, mert cselekvés kapcsolódik hozzá. Ugyanez a cégben: a vizuális elemek csak akkor erősek, ha a valós működés is tartja őket.

Gyakorlati szinten én azt javaslom: válassz ki 3–5 olyan brand-elemet, amit minden felületen stabilan használsz. Például: logóhasználat, két domináns szín, egy mondatnyi pozicionálás, egy konkrét ígéret, és egy hangnem-szabály (például: tárgyilagos, nem viccelődő; vagy éppen barátságos, de nem haverkodó). A cél nem az, hogy „szép” legyél. A cél az, hogy a piac másodpercek alatt beazonosítson. Aki minden héten új stílusban kommunikál, az olyan, mintha mindig más ember lenne. A fogyasztó pedig nem akar kitalálós játékot játszani, mert van elég problémája nélküled is.

Pozicionálás és célpont választás

Batman nem próbál mindenkinek megfelelni. Nem akarja, hogy a bűnözők szeressék. Nem akar minden problémát egyszerre megoldani. Vannak prioritásai, és van egy nagyon erős „nem” listája. Marketingben ugyanez a helyzet: ha mindenkit célzol, akkor senkit sem célzol. Ha minden problémára van megoldásod, akkor valójában semmiben nem vagy emlékezetes. A pozicionálás lényege nem az, hogy „mit tudsz”, hanem az, hogy miben vagy te a legjobb választás egy nagyon konkrét helyzetben, egy nagyon konkrét embernek.

A magyar vállalkozások egyik tipikus hibája, hogy a célcsoport meghatározást lerendezi annyival: „mindenki, akinek kell a termék”. Ezzel gyakorlatilag azt mondod a piacnak, hogy nincs bátorságod választani, ezért általános maradsz. A piac ezt nem jutalmazza. A fogyasztó nem azt keresi, aki „mindenben jó”, hanem azt, aki az ő problémáját érti. Ezért van, hogy egy szűkebb, de tiszta pozicionálású cég gyakran leveri a széles kínálatú, „mindent vállaló” konkurenciát.

Tegyük fel, hogy szolgáltatásod van (tanácsadás, kivitelezés, oktatás). Ha a kommunikációd azt mondja: „segítünk online marketingben”, akkor te egy vagy a sok közül. Ha azt mondod: „segítünk olyan magyar mikro- és kisvállalkozóknak, akiknek van forgalmuk, de szétesett a rendszerük, és nem tudják, hogy miért hullámzik”, akkor máris tisztább a kép. Nem lettél kisebb. Épp ellenkezőleg: erősebb lettél, mert érthető vagy. Batman nem azért félelmetes, mert minden harcot ő nyer meg. Azért félelmetes, mert kiszámíthatóan megjelenik ott, ahol számít, és az emberek tudják, mire számíthatnak tőle. A marketingben a pozicionálás ugyanez: legyen világos, hogy mikor vagy te a legjobb választás, és mikor nem. A „nem” kimondása rövid távon szűkít, hosszú távon viszont stabilizálja a vállalkozást, mert nem rángatod szét magad olyan ügyfelekkel, akik eleve nem hozzád valók.

Kutatás és ügyfélismeret a „detektív” szemlélettel

Batman működése információra épül. Figyel, elemzi a mintázatokat, összerakja a részleteket, és csak utána cselekszik. A marketingben ez a rész az, amit a legtöbben átlépnek, mert unalmasnak tartják. Pedig a piac nem tiszteli a lelkesedést. A piac a pontosságot tiszteli. Ha nem ismered elég mélyen a vevődet, akkor a kommunikációd vagy túl általános lesz, vagy mellélő. Mindkettő pénzégetés.

Az ügyfélismeret nem az, hogy tudod: „nők 25–45”. Az ügyfélismeret az, hogy érted: miért halogat, mitől fél, mire vágyik, milyen kifogást mond, kit kérdez meg vásárlás előtt, mit olvas, mitől kapcsol ki, és mi az a mondat, amitől azt érzi: na, ez rólam szól. Ezt nem fogod kitalálni a fejedből. Ehhez terep kell: ügyfélinterjú, értékesítői visszajelzés, ügyfélszolgálati jegyek, e-mail válaszok, kommentek, értékelések, keresési kifejezések, kosárelhagyás okai, ajánlatkérés indokai. Nem kell hozzá több száz oldalas kutatás. Kell hozzá egy szokás: rendszeresen ránézel arra, mit mond a piac, és nem sértődsz meg rajta.

Én gyakran látom, hogy a vállalkozó a saját ízlése alapján készít marketinget. Ez természetes emberi reflex, csak üzletileg veszélyes. A vevő nem a te fejedben él. Tegyük fel, hogy egy prémium szolgáltatást adsz el. Lehet, hogy neked a minőség a legfontosabb, de a vevőnek az a félelme, hogy megint rosszul választ, megint átverik, megint elmegy a pénz, és nem lesz eredmény. Ilyenkor hiába beszélsz „minőségről” – azt kell megmutatnod, hogy miben vagy kiszámítható, milyen garanciát vállalsz, hogyan dolgozol, milyen lépéseken megy végig az ügyfél, és mikor milyen visszajelzést kap. Ez a fajta részletezés nem unalmas. Ez bizalmat épít. Batman sem csak ijesztget. Az ijesztgetés mögött ott van egy precíz működés, amit a világában az emberek idővel megtanulnak „olvasni”. A marketingben is ez kell: olyan kommunikáció, ami mögött valódi rendszer van.

Érzelem, figyelem és etika

Batman kommunikációja (a jelenléte, a jelképe, a félelem faktor) érzelmeket mozgat. Marketingben az érzelem megkerülhetetlen, mert az ember nem Excel-táblaként dönt. De itt jön a határ: a marketing lehet hatásos úgy is, hogy közben nem válik aljassá. Sőt, hosszú távon csak így éri meg. Az a márka, amelyik folyamatosan rájátszik a szorongásra, a szégyenre, a „lemaradsz” pánikra, rövid távon kattintást hozhat, de közben amortizálja a bizalmat. A bizalom pedig a legdrágább erőforrás, különösen ott, ahol a piac eleve gyanakvó.

Az érzelmi kommunikációt én három kategóriába szoktam tenni. Az első a „tájékoztató” szint: tények, érvek, funkciók. Ez sok iparágban kevés, mert a vevő nem érzi a tétet. A második a „tétet mutató” szint: megmutatod a problémát és a következményeket. Ez már erős, és a legtöbb jó marketing itt kezd el működni. A harmadik a „túlzás és nyomás” szint: itt jön a fenyegetés, a megszégyenítés, a hamis sürgetés. Ezt én kerülöm, mert hosszú távon rombol, és ráadásul könnyen átcsúszik olyan területre, ami jogilag és etikailag is kellemetlen lehet.

A Batman-logika ebből a szempontból az: figyelmet szerezni lehet határozottan, de felelősséggel. Ha problémát kommunikálsz, akkor azonnal adj mellé kapaszkodót is: mit tud tenni az ügyfél, mi a következő lépés, mit kap tőled, hogyan csökkented a kockázatát. Ha nem adsz kapaszkodót, akkor csak feszültséget gyártasz. Az pedig rövid távon kattintás, hosszú távon cinizmus. A magyar közönség amúgy is tele van csalódással, ezért nálunk különösen gyorsan visszaüt, ha valaki túl agresszíven próbál hatni. A hatásos kommunikáció nem azt jelenti, hogy hangos vagy. Azt jelenti, hogy pontosan fogalmazol, és közben tiszteled a vevőt. Aki ezt nem érti, az egy nap felébred, és azt látja: sok volt a zaj, de kevés lett az üzlet.

Személyes márka és céges márka: a „kettős identitás” tanulsága

Bruce Wayne és Batman kettőssége marketingben egy nagyon gyakori dilemmát hoz elő: te legyél a márka arca, vagy inkább a cég? Magyarországon sokszor azért épül személyes márka, mert a piac bizalmatlan a „névtelen” cégekkel szemben. Ha látja az arcot, a hangot, a következetes gondolkodást, akkor könnyebben hisz. Ugyanakkor a személyes márka kockázat is: ha a tulajdonos túl megosztó, ha túl impulzív, ha minden vitába beleáll, akkor a cég is sérülhet. Ezt nem érzelmi alapon kell eldönteni, hanem üzleti alapon.

Az első kérdés: mit adsz el? Ha magas bizalmi terméket vagy szolgáltatást (tanácsadás, egészséghez közeli terület, pénzügyi döntésekhez közeli terület, drága B2B), akkor a személyes jelenlét gyakran gyorsítja a bizalomépítést. Ha viszont tömegterméket, logisztikát, standard szolgáltatást, akkor a céges márka stabilabb tud lenni, és kevésbé sérülékeny. A második kérdés: mennyire akarod skálázni a vállalkozást? Ha a cég minden eladásnál rád épül, akkor egy idő után te leszel a szűk keresztmetszet. A harmadik kérdés: milyen a piacod? Van olyan szektor, ahol a tulajdonos arca előny, és van olyan, ahol a túlzott „én” inkább bizalmatlanságot kelt.

A „kettős identitás” tanulsága az, hogy ezt a kérdést nem lehet félvállról venni. Sok vállalkozó úgy épít személyes márkát, hogy közben nincs tiszta üzenete, nincs következetes szakmai álláspontja, és nincs kontrollja a kommunikáció felett. Ilyenkor a személyes márka nem stabilizál, hanem kiszámíthatatlanná tesz. Ha viszont tudatosan csinálod, akkor a személyes jelenlét lehet a legerősebb bizalmi eszközöd. A lényeg: legyen világos, hogy a te személyed mit képvisel, és a céged mit képvisel. Ne keverd össze a magánéleti impulzusokat az üzleti kommunikációval, és legyen egy belső szabályrendszered arra, hogy mibe állsz bele nyilvánosan, és mibe nem. Batman nem „random” jelenik meg, hanem akkor, amikor a szerepe szerint indokolt. Ugyanez a fegyelem kell a személyes márkában is.

Rendszer, csapat és mérés

Batman nem „egy ember, aki néha hősöset játszik”, hanem egy működési rendszer: felkészülés, eszközök, szövetségesek, információ, és egyfajta hideg fejű prioritáskezelés. Marketingben ugyanez a különbség a hobbi és a vállalkozás között: van-e rendszered, vagy csak próbálkozol. A rendszer nem attól rendszer, hogy van egy szoftvered. Attól rendszer, hogy tudod, mi miért történik, és ha valami nem működik, akkor vissza tudod vezetni okokra, nem pedig találgatásba csúszol.

A legtöbb KKV marketingje azért ingadozik, mert nincs három alap dolog: 1) világos ajánlat, 2) stabil értékesítési folyamat, 3) mérés. E három nélkül minden kreatív ötlet csak tippelés. A mérésnél sokan rögtön a „nagy analitikára” gondolnak, pedig elég pár egyszerű kérdés: honnan jöttek a leadek, mennyibe kerültek, mennyi lett belőlük bevétel, mennyi lett belőlük profit, mennyi idő alatt térültek meg. Ha ezekre nem tudsz válaszolni, akkor valójában nem marketinget csinálsz, hanem pénzt égetsz reményből.

Csapat szinten is van egy Batman-tanulság: nem lehet mindent egy embernek vinnie. A magyar piacon tipikus, hogy a tulajdonos egyszerre „marketinges, értékesítő, ügyfélszolgálatos, pénzügyes, vezető”. Egy ideig működik, aztán a cég plafont kap, mert a tulajdonos kap plafont. Itt kell dönteni: mit tartasz házon belül, mit adsz ki, és mit standardizálsz. A standardizálás sokaknak unalmas szó, de ez az, amitől a cég stabilizálódik. Legyenek sablonok: ajánlatadásra, panaszkezelésre, kampányindításra, tartalomtervezésre. Legyen egy ütemezés, amit tartasz. Legyenek heti/havi megbeszélések, ahol nem érzések alapján döntötök, hanem számok és visszajelzések alapján. Aki ezt megcsinálja, az nem lesz látványosan menő egy hét alatt, viszont egy év múlva ott lesz, ahol a többiek már rég feladták.

Kockázatkezelés és reputáció a mindennapokban

Batman világa folyamatos krízis. Ez azért hasznos párhuzam, mert a vállalkozás is krízisek sorozata, csak sokan ezt nem akarják elfogadni. Algoritmus változik, platform drágul, beszállító csúszik, konkurens agresszívabb lesz, jön pár rossz értékelés, vagy egyszerűen megváltozik a fogyasztói hangulat. Aki erre nincs lelkileg és rendszerileg felkészülve, az minden hullámnál pánikolni fog, kapkod, és össze-vissza váltogatja a stratégiát. Ettől lesz a marketing „szétszabdalt” érzésű, és ettől romlik a márka.

A reputációkezelés nem arról szól, hogy soha ne legyen negatív visszajelzésed. A reputációkezelés arról szól, hogy hogyan reagálsz. A magyar online térben a kommentkultúra sokszor nyers, ezért különösen fontos a belső szabály: soha nem vitatkozol érzelemből. Tényekkel válaszolsz, röviden, kulturáltan, és ha kell, kiveszed privátba. A cél nem az, hogy „nyerj” a kommentekben. A cél az, hogy a csendes többség lássa: felnőtt módon viselkedsz, és nem esel szét. Aki egy rosszindulatú komment miatt elveszíti a fejét, az önmagát minősíti. A reputáció nem egy poszt. A reputáció az, ahogyan terhelés alatt működsz.

Én javaslom, hogy legyen egy egyszerű krízis-protokollod. Nem kell túlspilázni: 1) ki válaszol, 2) milyen időn belül, 3) milyen hangnemben, 4) mikor viszitek át ügyfélszolgálatra, 5) mikor kértek bocsánatot, 6) mikor nem reagáltok. Sok vállalkozás azért sérül, mert a tulajdonos mindent magára vesz, és személyes ügyként kezel. Üzletet vezetni azt is jelenti, hogy nem engeded be a fejedbe minden idegen ember indulatait. Batman sem áll meg minden sikátorban vitatkozni. A marketingben is ez a fegyelem kell: a figyelem nem csak megszerzendő erőforrás, hanem megőrzendő is. Ha szétszórod, akkor nem marad energia a cégépítésre.

A magyar piac sajátosságai Batman szemüvegén keresztül

A magyar piac kicsi, árérzékeny, és sokszor bizalmatlan. Ezt nem panaszként mondom, hanem tényként. Ebből következik, hogy a marketingedben a „nagy amerikai márkák” stílusának majmolása általában mellélövés. Nálunk sokkal többet számít a kiszámíthatóság, a személyesség (nem haverkodás, hanem emberi hang), a bizonyíték, és az, hogy mennyire érthetően fogalmazol. Egy túl „csillogó” kommunikáció könnyen gyanús lesz, mert a közönség sokszor már eleve úgy érkezik: „na, megint át akarnak verni”. Ezt a falat nem fogod áttörni hangoskodással. Pontossággal fogod.

A Batman-szemlélet itt az, hogy nem a legtöbb embernek akarsz beszélni, hanem a megfelelőnek, és nem egyszer akarod megnyerni, hanem hosszú távon. A magyar KKV-k egyik tipikus csapdája a túl gyors eredményvárás: „két hét alatt csináljunk forgalmat”. Ez néha sikerülhet, de rendszer nélkül nem fenntartható. A piac nem hülye: ha csak akcióval tudsz eladni, akkor a végén te neveled ki a saját árvadász közönségedet. Utána pedig te fogsz panaszkodni, hogy „csak az ár számít”. Persze, hogy csak az ár számít, ha te magad erre szoktattad.

Ebben a témában illik ide az Online Marketing és Pszichológia című könyvem szemlélete is. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb hazai mikro- és kisvállalkozó azért szenved a marketingben, mert külföldi óriáscégek megoldásait próbálja egy teljesen más kultúrára és pénzügyi helyzetre ráhúzni. Nálunk gyakran nem az a kérdés, hogy „melyik új platformon legyünk ott”, hanem az, hogy az alapok rendben vannak-e: ajánlat, pozicionálás, vevői út, utánkövetés, bizalom, ügyfélélmény. Ha ezek rendben vannak, akkor a csatornák már csak erősítenek. Ha ezek nincsenek rendben, akkor a csatornák felnagyítják a hibákat, és gyorsabban égeted a pénzt.

Akcióterv: gyakorlati Batman marketing tanácsok vállalkozóknak

Ha eddig csak olvastad, hogy „legyél következetes”, az kevés. A marketingben az számít, hogy holnap mit csinálsz másképp. Ezért itt adok egy olyan akciótervet, amit egy átlagos magyar KKV is be tud vezetni úgy, hogy nem kell hozzá óriási csapat. A logika egyszerű: először tisztázod a pozicionálást, utána rendbe teszed az ajánlatot és a vevői utat, és csak azután pörgeted fel a kommunikációt és a hirdetést. Aki ezt megfordítja, az látványos aktivitást csinál, de eredményt ritkábban. A piac nem azt jutalmazza, hogy „sokat posztolsz”, hanem azt, hogy érthető vagy, és betartod, amit ígérsz.

Batman-elv	Marketing-átültetés	Mit mérj?	Tipikus hiba
Felismerhető jel	Stabil arculati és szövegvilág minden csatornán	Direkt és asszisztált brand keresések, visszatérők aránya	Állandó arculatváltás „unatkoztam” alapon
Nem mindenkinek játszik	Szűkített célcsoport + „nem vállaljuk” lista	Konverzió, ajánlatkérés minősége, lemorzsolódás	Mindenre igent mondasz, szétcsúszik a minőség
Információból dönt	Ügyfélinterjú + adat alapú elemzés	Top kifogások, top kérdések, keresési kifejezések	„Szerintem így tetszik nekik”
Fegyelmezett jelenlét	Ütemezett tartalom + fókuszált kampányok	Tartalom teljesítmény, lead/minőség trend	Össze-vissza posztolás hangulatból
Szövetségesek	Partneri együttműködések, ajánlói rendszer	Referral arány, partnerből jövő bevétel	Magányos harcosként mindent egyedül
Etikai határ	Erős üzenet, de tiszta ígéretek és bizonyíték	Panaszok aránya, visszatérők aránya, refund	Hamis sürgetés, túlígérés

1. Írd le egy mondatban: kinek segítesz és milyen helyzetben.
2. Írd le azt is: kinek nem segítesz (és miért).
3. Készíts egy 10 kérdéses listát: ez a vevő leggyakoribb kérdéseinek gyűjteménye legyen.
4. Készíts egy 10 kifogásos listát: és mindegyikre írj egy tényalapú választ.
5. Rendezd a szolgáltatásodat lépésekre: mit kap az ügyfél 1. héten, 2. héten, stb.
6. Döntsd el a hangnemet: mit engedsz meg magadnak, és mit nem.
7. Állíts be minimális mérést: honnan jön a lead, mennyibe kerül, mennyi lesz belőle bevétel.
8. Nézd át a weboldalad fő oldalait: 5 másodperc alatt érthető-e, mivel foglalkozol?
9. Tedd rendbe az utánkövetést: ha valaki érdeklődik, mi történik vele a következő 7 napban?
10. Vágj le egy dolgot: amit csak megszokásból csinálsz, de nem hoz eredményt.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A „Batman marketing tanácsai” mögött számomra egyetlen komoly üzenet van: a marketing nem hangulat, hanem felelősség. Felelősség a saját pénzedért, a csapatod megélhetéséért, az ügyfeled idejéért, és a piac bizalmáért. Én azt látom, hogy a legtöbb vállalkozó akkor kezd el marketinget „komolyan venni”, amikor már fáj. Amikor csökken a forgalom. Amikor valaki leveri árban. Amikor elfogy a lelkesedés. Csakhogy ott már nem építkezés van, hanem tűzoltás.

Ha van egy véleményem, amiért vállalom a konfliktust, akkor ez az: aki a marketingben a kiskapukat keresi, az hosszú távon saját magát veri át. Lehet rövid távon ügyeskedni, lehet túl ígérni, lehet agresszíven nyomni a sürgetést. De a piac memóriája létezik. A vevők beszélnek egymással. A rossz élmény gyorsabban terjed, mint a jó. És egy kicsi országban ez különösen igaz.

„A marketinged ne legyen hangosabb, mint a vállalkozásod valós teljesítménye. Ha hangosabb, az nem növekedés, hanem előrehozott csalódás.” – Dajka Gábor

Ha ezt a cikket komolyan veszed, akkor nem az a következő lépés, hogy „gyártok még több tartalmat”, hanem az, hogy rendet raksz: mit ígérsz, kinek ígéred, milyen bizonyítékkal, milyen rendszerben, és hogyan méred. Ez nem látványos munka. Viszont ettől lesz olyan céged, ami akkor is életben marad, amikor a zaj elül, és a piac újra kiosztja a lapokat.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mennyire lehet „karakteres” márkát építeni egy konzervatív iparágban?

Lehet, sőt sokszor ott lenne a legnagyobb előnye. A „karakteresség” nem azt jelenti, hogy harsány vagy. Azt jelenti, hogy következetes vagy, és felismerhető. Egy konzervatív iparágban gyakran pont az működik, ha egyszerűen tiszta üzenetet adsz, kiszámítható szolgáltatással és korrekt hangnemmel. A különbséget nem kell bohóckodással megcsinálni; elég, ha nem vagy homályos.

Mikor érdemes a személyes márkát erősíteni, és mikor a cégest?

Ha a bizalom a terméked része (tanácsadás, magas érték, nagy kockázatérzet), a személyes jelenlét gyorsítja a döntést. Ha tömegterméket adsz el, a céges márka sokszor stabilabb és jobban skálázható. A döntésnél azt is nézd: mennyire akarod, hogy a cég rólad szóljon, és mennyire akarod, hogy nélküled is működjön. A kettő ritkán ugyanaz.

Mit kezdjek azzal, hogy Magyarországon sokan csak az árat nézik?

Először is: nem mindenki csak az árat nézi, de sokan igen, és ezt felnőtt módon kell kezelni. A megoldás nem az, hogy megsértődsz, hanem az, hogy tisztázod, miért éri meg téged választani. Bizonyíték, garancia, pontos folyamatleírás, előre megmondott feltételek, és olyan ajánlat, ami csökkenti a vevő kockázatát. Ha nincs különbség, akkor tényleg csak az ár marad. Ha van különbség, akkor a vevő egy része hajlandó többet fizetni, csak értenie kell, mit kap.

Mennyi idő alatt látszik meg, ha rendbe teszem a pozicionálást és a kommunikációt?

Ha eddig teljesen szét volt csúszva a kép, akkor a tisztázás gyorsan javíthatja a konverziót, mert a vevő végre érti, miről van szó. A stabil márka és a stabil reputáció viszont hosszabb távú játék: hónapokban érdemes gondolkodni. Én azt tartom reálisnak, hogy 6–12 hónap alatt lehet úgy rendbe tenni a rendszert, hogy ne csak kampányban működjön, hanem alapállapotban is.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a „Batman marketing tanácsai” cikkből egy dolgot viszel magaddal, az a figyelem megszerzésének és megőrzésének fegyelme legyen. Ehhez passzol ez a videó: