Online PR tanácsadás

Az online PR-t sok magyar vállalkozó még ma is keveri a reklámmal vagy a fizetett sajtómegjelenésekkel. Gyakran hallom, hogy „csinálunk egy PR-cikket”, ami valójában egy megvásárolt, reklámízű anyag egy portálon. A valóság ennél jóval összetettebb. A PR-szakma nemzetközi szervezete, a Public Relations Society of America úgy fogalmaz, hogy a PR egy stratégiai kommunikációs folyamat, amely kapcsolatokat épít a szervezet és a közönségei között. Ha ezt átfordítod a saját vállalkozásodra, az online PR azt jelenti: tudatosan menedzseled azt, mit gondolnak rólad azok, akik már találkoztak veled, és azok is, akik még csak most fognak rákeresni a nevedre.

Ma, ha valaki hall rólad, az első lépése szinte mindig ugyanaz: beírja a céged nevét a Google-be, megnézi a weboldaladat, a közösségi média felületeidet, elolvassa az értékeléseket, és ha van, a sajtómegjelenéseidet is. Ez az első 3–5 perc már nem marketingkampány, hanem online PR: egy információs „lenyomat” arról, hogy ki vagy, milyen értékeket képviselsz, hogyan beszélsz az ügyfeleidhez, hogyan reagálsz a kritikákra. Ha ez a kép rendezetlen, ellentmondásos vagy éppen üres, akkor az a vállalkozásodba vetett bizalmat gyengíti, bármilyen ügyesek legyenek a hirdetéseid.

Az online térben a PR nem csak sajtókapcsolatot jelent. Ide tartozik minden olyan kommunikációs tevékenység, amely a márkád hitelességét, társadalmi megítélését, szakmai pozícióját és emberi arcát építi: a blogcikkeidtől kezdve az interjúidon, webináriumaidon, közösségi médiás megszólalásaidon át a válságkezelésig. A különbség az online PR és a tisztán reklámjellegű kommunikáció között egyszerű: a PR elsősorban kapcsolatot, bizalmat és megértést épít, a reklám elsősorban az azonnali eladást célozza. A kettő akkor működik jól, ha összehangolt rendszerben gondolkodsz, nem pedig egymástól független akciókban.

Az online PR nem arról szól, hogy „szép cikkek jelenjenek meg rólad”, hanem arról, hogy kitartóan építsd a bizalmat azoknál az embereknél, akik hosszú távon el tudják tartani a vállalkozásodat. – Dajka Gábor

Miért fontos az online PR a mai vállalkozásoknak?

Online vállalkozói közegben sokan még mindig úgy tekintenek a PR-ra, mintha az „szép, de felesleges extra” lenne, amit majd akkor érdemes csinálni, ha már nagyok leszünk. Ezzel szemben a valóság az, hogy minél kisebb, tőkehiányosabb, sérülékenyebb egy cég, annál nagyobb szerepe van a bizalomnak és a reputációnak. Nemzetközi kutatások évek óta azt mutatják, hogy az emberek a leginkább az ismerősök ajánlásaiban, a szerkesztett tartalmakban és a fogyasztói véleményekben bíznak, míg a klasszikus online display hirdetésekben jóval kevésbé. Ez pontosan az a terület, ahol az online PR dolgozik: a hiteles ajánlások, a szakmai jelenlét és a következetes narratíva terepe.

A bizalommal kapcsolatos globális jelentések – például az Edelman Trust Barometer – azt is jelzik, hogy a hagyományos intézményekbe vetett bizalom sok országban csökken, miközben az emberek a saját munkaadójukban és a számukra releváns márkákban gyakran jobban bíznak, mint a médiában vagy a politikában. Ez egyszerre felelősség és lehetőség a vállalkozások számára: ha okosan építed az online jelenlétedet, a céged – a maga méretéhez képest – stabilabb bizalmi pont lehet a fogyasztó fejében, mint egy országos sajtóorgánum.

Magyar KKV-s szemmel nézve az online PR jelentősége négy nagy területen jelenik meg erősen:

• Márkaismertség: ha nem vagy jelen a szakmai és közéleti online térben, láthatatlan vagy. A versenytársad, aki rendszeresen ad interjút, ír blogot vagy idézik szakmai cikkekben, előbb-utóbb „az a cég” lesz a fejekben, te pedig „valaki a sok közül”.
• Megkülönböztetés: reklámban sokszor ugyanazokkal a panelek dolgoznak a szereplők. PR-ban viszont a saját történeted, értékrended, gondolkodásod jelenik meg – ezt jóval nehezebb másolni.
• Ügyfélkapcsolat: az online PR része az is, hogyan válaszolsz a kommentekre, hogyan kezeled a kritikát, miként kommunikálsz egy kisebb hibáról. Ezekben a helyzetekben a közönség „emberi” szinten mérlegel téged.
• Válságkezelés: ha egyszer bajba kerülsz – egy rossz sajtóanyag, félreérthető poszt, hibás termék vagy szolgáltatás miatt –, egy felépített online PR-rendszer százszor többet ér, mint bármilyen pánikszerű hirdetésvásárlás.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai piacon külön probléma, hogy a vállalkozók jó része csak akkor kezd el PR-ban gondolkodni, amikor már ég a ház: megy a kommentháború, lejárató cikk jelent meg vagy összeveszett valakivel egy szakmai csoportban. Ilyenkor a PR már tűzoltás. Sokkal hatékonyabb, ha ezt megelőzően is rendszerben gondolkodsz: legyen stabil jelenléted, érthető üzeneted, kialakított hangnemed – így válság idején nem nulláról kell felépíteni a bizalmat.

Online PR és marketing kapcsolata

A PR-t sok helyen próbálják szembeállítani a marketinggel, mintha két ellentétes tábor lenne: „PR-osok” és „performance-osok”. A valóságban ugyanannak a rendszerszintű gondolkodásnak két külön funkciójáról beszélünk. A marketing klasszikusan a termékek és szolgáltatások eladására koncentrál, a PR pedig arra, hogy kihez beszélünk, milyen szerepet tölt be a márka a társadalomban, miért lehet bennünket hosszú távon komolyan venni. A modern online környezetben a két terület elválaszthatatlan: a kampányaid hatékonyságát drasztikusan rontja, ha közben a márkáról kialakult kép zavaros vagy negatív.

Hasznos megkülönböztetni három területet:

• Saját felületek (owned media): weboldal, blog, hírlevél, közösségi média oldal, podcast, YouTube-csatorna – ahol te kontrollálod a tartalmat.
• Fizetett felületek (paid media): Google Ads, Facebook Ads, szponzorált tartalom, influencer együttműködés – ahol a megjelenésért fizetsz.
• Kiérdemelt felületek (earned media): sajtómegjelenés, újságírói cikk, szakmai interjú, organikus megosztás, ajánlás – ahol mások beszélnek rólad.

Az online PR elsősorban a saját és a kiérdemelt felületeket rendezi rendszerbe. Ha a marketinged csak a fizetett hirdetésekre épít, miközben nincs erős szakmai jelenléted, kevés az említésed a szakmai térben, gyenge a blogod és széttartó a közösségi kommunikációd, akkor valójában egy nagyon drága, sérülékeny struktúrát építesz. PR nélkül a hirdetésed minden kattintása „hideg” közegbe érkezik, ahol a látogató nem talál elég bizonyítékot a hitelességedre.

Online Marketing és Pszichológia című könyvemben részletesen foglalkozom azzal, hogyan működik a figyelem, az emlékezet és a bizalom a reklámok világában. Ott marketingpszichológiai szemszögből mutatom meg, hogyan hat a tartalom az emberi gondolkodásra. Az online PR ugyanezekre a mechanizmusokra épít, csak nem egy-egy kampányra fókuszál, hanem a teljes vállalkozásod „fejében élő képét” alakítja. Ha az értékesítés és a PR egymással összhangban épül, a márkád hosszú távon stabilabb, a reklámköltségeid pedig hatékonyabban térülnek meg.

A sikeres online PR-stratégia alapjai

Online PR-stratégiát készíteni nem azt jelenti, hogy leülsz, kitalálsz pár cikkötletet és felírod, melyik portálra szeretnél bekerülni. Ha komolyan veszed a vállalkozásodat, akkor a PR-stratégiád ugyanúgy üzleti dokumentum, mint a pénzügyi terved vagy a marketingstratégiád. Főleg egy tőkehiányos magyar piacon nem engedheted meg magadnak, hogy találomra kommunikálj. A jó online PR-stratégia mindig helyzetfelméréssel indul: megnézed, mit lát ma rólad a világ, milyen régi nyomok vannak rólad a keresőben, hogyan beszélnek rólad a közösségi médiában, milyen vélemények jelentek meg rólad fórumokon, értékelő oldalakon.

Ezt követi a célok kijelölése. Nem elég azt mondani, hogy „legyen nagyobb ismertség”. Érdemes pontosítani: több releváns megkeresést szeretnél szakmai együttműködésekre? Szeretnéd, ha egy bizonyos kulcsszóra (például „bio pékség Debrecen”) a te vállalkozásod jelenne meg több szakmai cikkben? Erősebb employer brandinget szeretnél, hogy jobb munkaerőt vonzz? Vagy egy közelgő termékbevezetést szeretnél reputációs oldalról előkészíteni? A célokhoz mérőszámok is tartoznak: hány médiamegjelenést, mennyi brandkeresést, hány új hírlevél-feliratkozót, mennyi szakmai meghívást vársz például 12 hónap alatt.

A gyakorlatban így nézhet ki egy egyszerű online PR-stratégia vázlata:

• Állapotfelmérés: Google találatok, közösségi médiás jelenlét, értékelések, korábbi cikkek, interjúk áttekintése.
• Célcsoportok azonosítása: ügyfelek, szakmai közeg, helyi közösség, munkavállalók, potenciális partnerek, újságírók.
• Célok meghatározása: 6–12 hónapra előre meghatározott reputációs és üzleti célok.
• Fő üzenetek kijelölése: 2–3 olyan mondat, ami mindenhol visszaköszön, ahol megszólalsz.
• Csatornaválasztás: melyik felületen mit és milyen gyakran kommunikálsz.
• Mérőszámok: konkrét KPI-ok – nem csak like, hanem megkeresések, sajtómegjelenések, ajánlatkérések.
• Válságkommunikációs protokoll: ki szólalhat meg, milyen helyzetekben, milyen jóváhagyási folyamattal.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók gyakran ott buknak el, hogy a PR-t erőforrás nélkül próbálják megoldani: „majd én megírom a cikket, majd én kitalálom a sajtólistát, majd én reagálok minden kommentre”. Egy ideig működhet, de ha közben a cégvezető mindenhez IS ért, akkor valójában semminek nem tud igazán teret adni. A stratégia része az is, hogy kijelölöd: mi az, amit te fogsz csinálni, és mi az, amit kiszervezel vagy szakértővel együtt végzel.

Az üzenet és a tartalom szerepe az online PR-ban

A PR-stratégia középpontjában mindig az üzenet áll. Ha nincs világos, következetes üzeneted, akkor bármilyen ügyes szakértőt bízol meg, a kommunikációd szétesik. Az üzenet nem szlogen, hanem egy egyszerű, érthető állítás arról, hogy miben hisz a vállalkozásod, kinek és mit adsz, és hogyan különbözöl a többiektől. Ha ezt nem tudod letisztázni, a sajtófelkérések, interjúk, cikkek és közösségi posztok mind más irányba húznak majd.

A tartalom a PR gyakorlati nyelve. Ide tartoznak:

• szakmai blogcikkek és magyarázó anyagok, amelyek érthetően bemutatják, mivel foglalkozol;
• véleménycikkek, ahol állást foglalsz a piacoddal kapcsolatos kérdésekben;
• interjúk, podcast-beszélgetések, ahol emberileg is megismerhető vagy;
• adat-alapú tartalmak (összefoglalók, mini-kutatások), amelyek szakmai hitelességet építenek;
• átfogalmazott esettanulságok, ahol nem konkrét ügyfeleket mutatsz be, hanem tipikus helyzeteket elemzel;
• vállalati hírek, mérföldkövek, társadalmi felelősségvállalási projektek bemutatása.

A nemzetközi felmérések szerint a szerkesztett tartalmak – például újságcikkek, szakmai elemzések – iránti bizalom még mindig magasabb, mint a klasszikus online display hirdetések iránt. Ez azt jelenti, hogy egy átgondolt, jól felépített szakmai cikked egy releváns felületen többet érhet hosszú távon, mint egy rövid ideig futó bannerkampány. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben részletesen kitérek arra is, hogyan rögzülnek a fogyasztó fejében a márkák, milyen emlékezeti mechanizmusok működnek, és miért van az, hogy bizonyos márkák neve „beég” az ember fejébe, másoké pedig észrevétlenül elsiklik. Ha ezt a logikát megérted, teljesen más szemmel fogsz tekinteni az online PR tartalmaidra.

A tartalomkészítésnél fontos szempont, hogy ne a mennyiséget hajszold, hanem a minőséget és a következetességet. Nincs értelme heti három középszerű cikknek, ha egy alapos, jól átírt, szakmailag erős anyag többet tesz hozzá a reputációdhoz. Az is lényeges, hogy ne akarj mindenkinek megfelelni: egy markánsabb, véleményvezér szerepkör sokkal jobban működik PR-szempontból, mint a „mindenkinek jó akarok lenni” típusú, súlytalan kommunikáció.

Digitális eszközök, amelyekre érdemes építened

Az online PR nem attól lesz profi, hogy egyszerre minden eszközt használsz. Inkább attól, hogy átgondoltan választod ki, melyik felület milyen szerepet kap a rendszeredben. Egy átlagos magyar KKV-nak nincs kapacitása minden platformon jelen lenni, és nem is kell. A kérdés inkább az: hol vannak azok az emberek, akik döntést hoznak rólad, és ott hogyan tudsz következetesen megjelenni mint hiteles, gondolkodó szereplő.

• Weboldal és blog: ez az online PR alapja. Itt tudod bemutatni a szakmai hátteredet, értékeidet, esettanulságaidat, és ide hivatkozhatsz minden más felületről. Ha a weboldalad szövege rendezetlen, elavult, PR-szempontból lyukas a rendszered.
• Közösségi média (Facebook, Instagram, LinkedIn, YouTube): nem az a lényeg, hogy mindenhol jelen legyél, hanem az, hogy ahol megjelensz, ott következetes hangnemmel, rendszeres tartalommal és normális párbeszéddel légy jelen.
• Hírlevél és e-mail: az egyik legstabilabb „saját csatorna”, ahol folyamatosan kapcsolatban tudsz maradni a közönségeddel. A bizalom szempontjából sokkal többet ér egy jól felépített hírlevél-sorozat, mint egy villanásszerű kampány.
• Vendégcikkek, szakmai portálok: ahol szakmai közönség van, ott PR-szempontból nagyon erős megjelenni. Jobb egy releváns, kisebb szakmai blogban erős cikket írni, mint egy teljesen irreleváns, de nagy portálon üres PR-anyagot kitenni.
• Podcastok, webináriumok, online előadások: a hang és a videó más típusú kötődést hoz létre, mint az írott szöveg. Ezeken a felületeken „emberibb” képet tudsz mutatni magadról és a csapatodról.
• Értékelések, review oldalak: Google Cégem, Facebook értékelések, tematikus értékelő oldalak (éttermek, szállások, webáruházak esetén). Ezeknek a kezelése ma már online PR feladat, nem technikai részlet.

Nemzetközi felmérések szerint a saját felületek – például a márkák saját weboldalai – iránti bizalom világszinten is magas, a fogyasztók jelentős része hiteles forrásként tekint rájuk, ha az információk következetesek és átláthatóak. Ez azt jelenti, hogy az online PR-stratégiád egyik legjobb befektetése az, ha rendbe teszed a saját felületeidet, mielőtt bármilyen komolyabb fizetett kampányba kezdesz.

PR tanácsadás: mikor és miért van rá szükséged?

Sok vállalkozó addig nem gondol PR tanácsadóra, amíg be nem következik valamilyen probléma: egy rossz sajtócikk, egy félrement poszt, egy megsértődött ügyfél által indított kommentcunamí. Ilyenkor próbálnak „valakit” találni, aki segít eloltani a tüzet. Ez a hozzáállás rövid távon érthető, de hosszú távon nagyon drága. A PR tanácsadás valójában akkor hozza a legtöbb hasznot, ha nem tűzoltásként, hanem stratégiai támogatásként gondolsz rá.

Dajka Gábor tapasztalata szerint tipikusan az alábbi helyzetekben érdemes PR tanácsadóhoz fordulni:

• Új márkát vezetsz be, és szeretnél gyorsabban bizalmat építeni a piacon.
• Rebrandinget tervezel, és fontos, hogy a régi és új arcod közötti átmenetet kommunikációban is jól kezeld.
• Érzed, hogy „nem beszél rólad a piac”: nincs sajtómegjelenésed, nincsenek szakmai meghívásaid, alig idéznek.
• Volt már negatív sajtómegjelenésed vagy online konfliktusod, és szeretnél felkészültebben reagálni a jövőben.
• Nincs a cégen belül olyan ember, aki átlátná a kommunikációs rendszert, és össze tudná fogni a marketinget, PR-t, közösségi médiát.

Egy jó PR tanácsadó nem csak „kapcsolatokat hoz”, hanem rendszert épít. Segít feltérképezni a jelenlegi reputációdat, meghatározni a fő üzeneteidet, kijelölni a megfelelő csatornákat, kialakítani a válságkezelési protokollt, és olyan tartalomstratégiát javasol, amely illeszkedik a marketingedhez és a pénzügyi lehetőségeidhez. Fontos szűrő: ha egy tanácsadó mindent megígér, mindent elvállal és kizárólag gyors, egyszerű megoldásokkal operál, érdemes óvatosnak lenni. A reputációt nem lehet gyorsan és fájdalommentesen felépíteni, ahogy egy komoly vállalkozást sem.

Online válságkezelés és reputációvédelem

Az online PR egyik legkritikusabb területe a válságkommunikáció. Válság alatt nem feltétlenül országos botrányt kell érteni. Lehet ez egy félreérthető poszt, egy szerencsétlenül megfogalmazott interjú, egy hibás termékszéria, egy rosszul kezelt reklamáció vagy egy belső konfliktus, ami kikerül a nyilvánosság elé. A közösségi média gyorsasága miatt ma percek alatt tud elszabadulni egy történet, és ilyenkor nem az számít, mit gondolsz igazságosnak, hanem az, hogyan reagálsz.

Válság esetén a legfontosabb lépések:

• Gyors helyzetfelmérés: pontosan mi történt, kik érintettek, hol jelent meg az információ, milyen hangvételűek a hozzászólások?
• Egységes megszólalás kijelölése: ki kommunikál a cég nevében, milyen engedélyezési folyamat után, milyen csatornákon?
• Őszinte, érthető üzenet: ha hibáztál, mondd ki. Írd le, mit teszel a helyzet rendezéséért, milyen határidővel, milyen kompenzációt kínálsz, ha indokolt.
• A párbeszéd kezelése: ne töröld a kulturált kritikát, de nyugodtan moderáld a gyalázkodást. A cél nem az, hogy „győzz” a vitában, hanem hogy hosszú távon vállalható arcod maradjon.
• Tanulságok levonása: a válság után elemezd végig, mi vezetett idáig, és mit kell a folyamatokban, kommunikációban, termékben javítanod.

A modern válságkommunikációs szakirodalom hangsúlyozza: ha transzparensen, felelősséget vállalva, az érintetteket szem előtt tartva kezelsz egy helyzetet, az akár erősítheti is a márkához fűződő bizalmat. Ezzel szemben a tagadás, a bagatellizálás, a felelősség hárítása ritkán működik hosszú távon – különösen az online térben, ahol a közönség percek alatt összegyűjti a korábbi ellentmondásos megnyilvánulásaidat.

Ha elrontottál valamit, ne magyarázkodj oldalakon keresztül. Mondd ki, hogy hibáztál, mondd el, mit teszel, és tedd is meg – különben a piac fog ítéletet hirdetni helyetted. – Dajka Gábor

Az online PR mérése és folyamatos fejlesztése

Sok vállalkozó ott veszti el a fonalat, hogy az online PR-t „megfoghatatlannak” érzi. Nem látja, hogyan térül meg, milyen mutatókkal lehet értékelni, ezért inkább nem is foglalkozik vele. Ez ugyanaz a gondolkodási hiba, mint amikor valaki nem készít pénzügyi tervet, mert „úgyis mindig közbejön valami”. Az online PR-nak igenis vannak mérhető eredményei, csak nem ugyanúgy néznek ki, mint egy remarketing kampány ROI-mutatói.

Az alábbi egyszerű táblázat segíthet abban, hogyan gondolkodj a PR-célok és mérőszámok összekapcsolásáról:

Egy magyar KKV-nak nem feltétlenül kell drága social listening eszközöket vásárolnia ahhoz, hogy képet kapjon az online PR teljesítményéről. Már az is óriási előrelépés, ha havonta egyszer leülsz, átnézed a Google Analytics és Search Console adatait, visszakeresed, milyen cikkek említettek, megnézed a brandnévre érkező kereséseket, összegyűjtöd az értékeléseket és a fontosabb kommenteket. Ha mindehhez hozzáraksz egy egyszerű belső jegyzetet arról, milyen PR-tevékenységek futottak a hónapban, pár hónap után jól látszódni fognak az összefüggések.

Online PR a magyar KKV-k világában

A magyar piac sajátossága, hogy egyszerre kicsi és zajos. Kicsi, mert ugyanazok a szereplők jelennek meg újra és újra a sajtóban, a szakmai rendezvényeken, a közösségi médiában – zajos, mert rengeteg a felszínes tanács, a félrefordított külföldi „sikerrecept” és a rövid távú csodamegoldás. Ebben a közegben a PR-ról is rengeteg tévhit kering: sokan azt gondolják, hogy az online PR egyenlő a megvásárolt PR-cikkekkel, illetve hogy csak a nagy márkák játéka. A valóságban pont az ellenkezője igaz: a kisebb, gondolkodó vállalkozások számára hatalmas lehetőség, ha hosszú távon beépülnek egy-egy szakmai beszélgetésbe, helyi közösségbe vagy szűk tematikus területbe.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-knál az online PR-ban három gondolkodásmód jelenti a legnagyobb akadályt:

• „Engem úgysem vesz észre senki” hozzáállás: a vállalkozó azt gondolja, hogy túl kicsi ahhoz, hogy egy újságírót, podcastert vagy szakmai rendezvényt érdekeljen. A valóságban a jó, használható, konkrét tapasztalattal rendelkező szakembereket igenis keresik.
• PR mint kampány: időnként „ráijednek” a PR-ra – írnak egy cikket, adnak egy interjút –, majd hónapokig semmi. A reputáció nem kampány, hanem folyamat.
• PR és marketing szétválasztása: mintha két külön világ lenne. Ilyenkor a hirdetések egy dolgot mondanak, a PR másról szól, a cégvezető pedig egy harmadikat képvisel élőben. Az ügyfél fejében ez szétesik.

Online Marketing és Pszichológia című könyvemben is azt hangsúlyozom: a marketing és a PR csak akkor működik, ha a vállalkozó gondolkodása is fejlődik. Ha nincs önismeret, nincs felelősségvállalás és nincs hajlandóság arra, hogy tanuljon a visszajelzésekből, akkor a legszebb PR-stratégia is üres marad. A magyar piac pesszimista, bizalmatlan közege miatt különösen fontos, hogy azok a vállalkozók, akik valódi értéket teremtenek, merjenek megszólalni, vállalják a véleményüket, és hosszú távon építsék az online reputációjukat.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha nagyon röviden kellene összefoglalnom az online PR lényegét, azt mondanám: a PR akkor is létezik, ha te egyáltalán nem foglalkozol vele. A kérdés nem az, hogy van-e PR-stratégiád, hanem az, hogy tudatosan vezeted-e a saját történetedet, vagy másokra bízod, hogy elmeséljék helyetted. Aki ma vállalkozást vezet, az óhatatlanul véleményformáló is: a munkatársai, az ügyfelei, a beszállítói, a közösségi médiás követői mind figyelik azt, amit mond és amit tesz. Ha ezt nem rendezed rendszerbe, a vállalkozásod saját sorsát hagyod sodródni.

A magyar KKV-knak nem még több trükkre van szükségük, hanem gondolkodásváltásra. Arra, hogy ne csak gyors eladásokban, hanem hosszú távú bizalomban gondolkodjanak. Arra, hogy ne csak az legyen a cél, hogy „legyen forgalom”, hanem az is, hogy kikkel akarják körbevenni magukat ügyfélként, partnerként, munkatársként. Az online PR ebben segít: rendszert ad annak, ahogyan megjelensz a nyilvánosságban, és segít olyan helyzeteket teremteni, ahol a piac tapasztalatból mondja rád, hogy hiteles vagy, nem pedig csak a saját hirdetéseidből.

Ha nem te mesélsz magadról, megteszi más – és az eredmény ritkán tetszik majd. Vagy irányítod a reputációdat, vagy hagyod, hogy a zaj döntse el helyetted, ki vagy. – Dajka Gábor

Ha komolyan gondolod a vállalkozásod jövőjét, kezdd egy őszinte online PR-audittal: nézd meg, mit lát rólad a világ, fogalmazd meg a fő üzeneteidet, jelöld ki a következő 6–12 hónap legfontosabb PR-lépéseit, és ha kell, vonj be olyan szakembert, aki segít ezt rendszerbe tenni. Az online PR nem luxus, hanem ugyanúgy befektetés, mint a jó könyvelő, a tisztességes szerződések vagy a vállalkozásod technikai háttere. A különbség csak annyi, hogy ez a befektetés a fejedben és mások fejében térül meg – de ha egyszer beérett, akkor hosszú évekig dolgozik neked.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mi a különbség az online PR és a közösségimédia-marketing között?

Az online PR a teljes online reputációddal foglalkozik: hogyan jelenik meg a céged a sajtóban, milyen cikkek születnek rólad, hogyan reagálsz a kritikára, milyen szakmai anyagokat adsz ki a kezedből, milyen történetet mesél rólad a Google-találati lista. A közösségimédia-marketing ezzel szemben egy konkrét eszközcsoport: posztok, kampányok, hirdetések olyan platformokon, mint a Facebook, Instagram, LinkedIn, TikTok. A két terület persze átfed, de a PR szélesebb: azt nézi, milyen kép áll össze rólad a sok csatornán futó kommunikációból, nem csak azt, mennyi elérésed volt egy adott poszton.

Melyik online PR-csatornával érdemes kezdenie egy magyar mikrovállalkozásnak?

Egy magyar mikrovállalkozásnak általában az hozza a legnagyobb eredményt, ha először a saját felületeit teszi rendbe: weboldal, rólad szóló bemutatkozó oldal, blog, Google Cégem és a legfontosabb közösségi felület, ahol a célcsoportod ténylegesen jelen van. Ha ezek után van kapacitásod, érdemes elgondolkodni 1–2 vendégcikken releváns szakmai vagy helyi portálokon, esetleg egy podcast- vagy YouTube-megjelenésen. A lényeg, hogy ne szétszórtan, hanem tudatosan építkezz: legyen világos, milyen üzenetet szeretnél eljuttatni ezekre a felületekre, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Mennyibe kerül reálisan az online PR tanácsadás?

Az online PR tanácsadás ára nagyon széles skálán mozog, és függ a tanácsadó tapasztalatától, a projekt bonyolultságától és attól is, hogy egyszeri konzultációról vagy hosszabb távú együttműködésről beszélünk. A legolcsóbb megoldás a „fél órás tippadás” típusú szolgáltatás, de ezek ritkán hoznak valódi rendszerszintű változást. Sokkal hasznosabb egy fél- vagy egész napos, strukturált tanácsadás, ahol ráérünk végigmenni a cégeden, a piacon, az üzeneteiden, és konkrét PR-útitervet tudunk adni. A lényeg nem az, hogy egy konzultáció „olcsó” legyen, hanem az, hogy a végén legyen olyan terv, amit be is tudsz építeni a vállalkozásod működésébe.

Mindent megold az online PR, ha gyenge a termék vagy a szolgáltatás?

Nem. Az online PR nem képes hosszú távon elfedni egy gyenge terméket vagy rossz szolgáltatási színvonalat. Rövid távon lehet olyan kommunikációt építeni, amely nagy figyelmet hoz, de ha a valóság nincs összhangban az ígéretekkel, a reputációd hamar romlani kezd. A PR akkor működik jól, ha a kommunikáció mögött rendben van a termék, a folyamatok, az ügyfélkezelés, a pénzügyi gondolkodás. Én üzletileg mindig onnan közelítek: először tegyük rendbe azt, amit valójában csinálsz, és utána beszéljünk arról, hogyan mondjuk el ezt a világnak.

Miben más az online PR a magyar piacon, mint Nyugat-Európában?

A magyar piacon kevesebb, koncentráltabb sajtófelület van, és jóval szűkebb a szakmai közeg, így gyorsabban terjednek a jó és rossz hírek is. Emellett erősebb a bizalmatlanság, az irigység és a „kivárás” kultúrája, így sok vállalkozó óvatosabban nyilatkozik, fél attól, hogy „kilógjon a sorból”. Nyugat-Európában általában természetesebb, hogy egy vállalkozó szakmai véleményt formál, itthon viszont sokszor megosztóként élik meg. Ezért nálunk az online PR-nak kiemelt része a következetesség: ha hosszabb távon ugyanazt képviseled, sokkal stabilabb lesz a reputációd, mint ha egyszer lelkes, máskor teljesen hallgató üzemmódban működsz.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha az online PR árnyoldalai – álhírek, manipuláció, médiahatalom, online zaklatás – is érdekelnek, érdemes megnézned az alábbi videót, ahol ezekről a jelenségekről beszélek közérthetően, vállalkozói szemszögből is.

Források

Public Relations Society of America – What is Public Relations? 

Luce Performance Group – Trust in Media (Nielsen Global Trust in Advertising adatok összefoglalása)

Edelman – 2024 Edelman Trust Barometer 

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.