Üzleti coaching és marketing Egerben

Az online vállalkozásban a legtöbb ember nem azért ég ki, mert túl sokat dolgozik, hanem azért, mert túl sokszor dönt ugyanarról. Először a domainen rágódik, aztán a weboldal színein, utána a hirdetési fiók beállításain, majd azon, hogy „most akkor TikTok vagy Google”. Közben a nap végén ott állsz: csináltál sok mindent, mégsem lett több biztonság, több kiszámíthatóság, több pénz. Az online tér egy furcsa csapda: tűpontosan mérhető, ezért azt hisszük, hogy a helyes döntés is mindig a számokból „kiesik”. A valóságban a számok gyakran csak azt mutatják, hogy mit csináltál tegnap, és nem azt, hogy mit kellene csinálnod holnap. A kettő között pedig ott van a döntési zaj: a folyamatos mérlegelés, a másokkal való összevetés, a tökéletesítés, és az a belső feszültség, hogy „ha rosszul lépek, elrontom”.

Egerben dolgozom business coachként és marketinges szemlélettel, ezért mindig két szinten nézem a helyzetet egyszerre. Az egyik a viselkedés: hogyan dolgozol, hogyan döntesz, hogyan véded a fókuszodat, hogyan zársz le feladatokat. A másik a rendszer: mire épül a vállalkozásod, hogyan termel érdeklődőt, hogyan alakít át vevővé, és hogyan tartja meg. A cikk célja nem az, hogy lelkesítsen, hanem hogy rendezettséget adjon. Olyan kereteket kapsz, amelyekkel le tudod bontani a bizonytalanságot kezelhető lépésekre, össze tudod illeszteni a coachingot a marketinggel, el tudod dönteni, mit mérj és mit engedj el, és végig tudsz menni egy 30–60–90 napos megvalósítási terven. Nem terápiát kínálok, hanem működésfejlesztést: azt, hogy a vállalkozásodban kevesebb legyen a tétova mozdulat, több a befejezett feladat, szelídebb legyen az idegrendszered, és jobb legyen a pénzügyi eredmény. Ha az olvasás végén ma elhagysz egy dolgot, holnap pedig beépítesz egyet, már nyertél.

Miért külön műfaj az online vállalkozás Egerből nézve

Az online térben a verseny aszimmetrikus. Nem a cégméret dönt el mindent, hanem a döntési sebesség, a tanulási ciklus hossza, és az, hogy mennyire tudsz következetesen végigvinni egy irányt. Egy egri KKV ugyanabban a hirdetési aukcióban vesz részt, ugyanazokkal a platformszabályokkal találkozik, mint egy budapesti ügynökség vagy egy nemzetközi webshop. Az eszköztár sokszor azonos. A különbséget általában három dolog adja: mennyire tiszta a pozíciód, mennyire egyszerű a megvalósítási rend, és mennyire gyorsan tudsz tanulni a vevői visszajelzésből. Egerből nézve van még egy plusz réteg: a helyi bizalom. A régióban a személyes ajánlás erős, a közösségek összezárnak, és a rossz hírnév aránytalanul gyorsan terjed. Ez nem hátrány, hanem adottság: ha jól csinálod, az offline jelenlét fel tudja emelni az online csatornákat; ha rosszul csinálod, az online hibák vissza tudnak csapni a helyi kapcsolatrendszeredre.

A tipikus elakadások mégsem „marketingtechnikák” hiányából jönnek, hanem működésbeli hibákból. Az egyik a „majd ha kész” logika: addig csiszolsz, amíg a piac nem lát semmit belőled. A másik az összehasonlítási kényszer: mások látszólagos eredményei alapján ítéled meg a saját helyzetedet, miközben nem is ugyanaz a termék, nem ugyanaz a költségszerkezet, nem ugyanaz a csapat. A harmadik a szétterülés: több projektmenedzsment eszköz, több kommunikációs csatorna, több félkész kampány, és egyre kevesebb lezárás. Egerben ezekhez gyakran társul a „majd a helyiek úgyis jönnek” gondolat. Néha jönnek. De ha online vállalkozást építesz, a helyi bizalom inkább erősítő tényező, nem önálló üzleti modell. Az online rendszerednek akkor is működnie kell, amikor szezonon kívül vagy, amikor a konkurencia feljebb tekeri a hirdetést, vagy amikor te épp fáradtabb vagy. A cél ezért az, hogy a helyi beágyazottságot ne kifogásnak használd („Egerben ezt nem lehet”), hanem előnynek: offline kapcsolódási pontokkal megtámogatott online megszerzéssel, és következetes utánkövetéssel.

Döntési zaj csökkentése az online vállalkozásban

A döntési zaj alatt azt értem, amikor a napod tele van mikro-dilemmákkal, és ezek lassan kiszívják az energiát. „Melyik kreatív legyen?”, „melyik ajánlatot tegyem ki?”, „írjak még egy posztot vagy inkább landinget javítsak?”, „kell-e még egy funkció a webshopba?” Ezek önmagukban nem nagy kérdések, de ha ötven ilyen van egy héten, már nem a vállalkozást vezeted, hanem a nyitott végű kérdések vezetnek téged. A zaj ráadásul megtévesztő: úgy érzed, hogy dolgozol, miközben valójában döntések között cikázol, és a döntések nem állnak össze kész anyaggá, kész kampánnyá, kész ajánlattá. Dajka Gábor tapasztalata szerint az online vállalkozók legnagyobb rejtett költsége nem a hirdetési pénz, hanem az, hogy hetekig tologatnak egy döntést, ami 24 óra alatt lezárható lenne, ha lenne hozzá egy egyszerű szabályrendszer.

A megoldás nem az, hogy „légy motiváltabb”, hanem az, hogy előre rögzítesz döntési szabályokat. Ezek nem merev szabályok, hanem terhelést csökkentő korlátok. Például:

• Iterációs plafon: „Három kör javítás után publikáljuk.” Ez megakadályozza, hogy egy oldal vagy szöveg soha ne kerüljön ki.
• Kilépési feltétel: „Ha 14 nap alatt X látogatóból nincs Y feliratkozás, akkor új ajánlatcsomagolást tesztelünk.” Így nem ragadsz bele abba, hogy „hátha majd beindul”.
• Napi fókuszlimit: „Ma egyetlen projekt kap mély munkát, a többi csak fenntartó jellegű.”
• Stop-lista: Hetente tudatosan leállítasz három dolgot (csatorna, meeting, feladat), különben a rendszer folyamatosan hízik.

Amikor ezek a szabályok megvannak, a döntések egy része eltűnik a fejedből, és átkerül a rendszerbe. Ezt hívom én „felnőtt vállalkozásnak”: nem érzelmekből hozott ad hoc döntések sorozata, hanem előre definiált működés. A döntési zaj csökken, a lezárások száma nő, és onnan kezdve a marketinged is tisztábban működik, mert a végrehajtás nem szakad meg minden nap egy új ötlet miatt.

Mit csinál a business coach és mit nem

A business coaching célorientált, strukturált párbeszéd. Nem tréning, nem pszichoterápia, és nem az a műfaj, amikor valaki „megmondja a tutit”. Akkor működik jól, ha a vállalkozó hajlandó szembenézni a saját működésével: hogyan húz halogatást a tökéletesítésre, hogyan menekül a döntések elől új ötletekbe, hogyan tolja át a felelősséget a csapatra vagy a külsősökre. Coachként én keretet adok, tisztázok, visszakérdezek, és számon tartom a vállalásokat. Nem azért, mert én okosabb vagyok, hanem azért, mert a vállalkozó a saját belső zajában ritkán látja tisztán, hogy valójában mi a következő lépés. A keret viszont láthatóvá teszi.

A folyamat nálam jellemzően négy lépésben halad. (1) Helyzetkép: hol a legnagyobb súrlódás a vállalkozásban, és mi az, ami most a legdrágább (például csúszó kampányok, széteső feladatkezelés, bizonytalan ajánlat). (2) Célkijelölés: egyszerre legfeljebb három kimeneti cél, mert különben szétszakad a fókusz (például kvalifikált érdeklődők növelése, ajánlat tisztítása, átfutási idők csökkentése). (3) Kísérletek: alacsony kockázatú, rövid tesztek előre rögzített feltételekkel. (4) Visszacsatolás: mit mutat a mérés, mit mond a piac, mi marad, mi megy a kukába. A business coaching ezen a ponton találkozik a marketinggel: a döntéseket nem a levegőbe hozzuk, hanem a vevői jelhez igazítjuk.

Ami fontos határ: ha mentális egészséget érintő probléma gyanúja merül fel, azt jelzem, és javaslom a megfelelő egészségügyi ellátást. Én nem vagyok pszichológus. Viszont pszichológiai mechanizmusok iránt érdeklődő szakemberként tudok úgy beszélni belső motivációról, célrögzítésről, autonómiáról és kompetenciaérzésről, hogy azokból konkrét munkaszokások legyenek. A coaching lényege végül mindig ugyanaz: a marketing- és értékesítési lépéseket viselkedési szintre fordítjuk (ki, mit, mikorra), és kivesszük a fölösleges akadályokat a rendszerből. Kevesebb szétesés, több megvalósítás.

Fókusz és megvalósítási keretek, amelyek kiszámíthatóvá tesznek

Az online vállalkozók többsége nem ötlet-hiányban szenved, hanem keret-hiányban. Van tíz elképzelésed, de nincs sorrend, nincs döntési szabály, nincs visszamérés, és nincs lezárási fegyelem. Ilyenkor a hét végén is ugyanott vagy: sok mozgás, kevés eredmény. Én Egerben is ugyanazt látom, mint országosan: a fejlődés akkor indul be, amikor a vállalkozó hajlandó elengedni azt az illúziót, hogy majd egyszer „kész lesz” minden, és helyette menetrendet ad a végrehajtásnak. A keretek célja nem az, hogy robotként működj, hanem hogy ne kelljen minden nap újra feltalálni a saját cégedet.

Három egyszerű, de hatékony rendszerrel szoktam kezdeni:

1. OODA-ciklus heti bontásban (megfigyelés–értelmezés–döntés–cselekvés): a hét elején megnézzük a számokat és a visszajelzéseket, kijelölünk 1–2 valódi problémát, hozunk döntést, majd a hét második felében végrehajtunk. A lényeg: legyen külön idő a gondolkodásra és külön a kivitelezésre, mert ha a kettő összefolyik, végtelen egyeztetés lesz belőle.
2. ICE-pontozás (hatás–bizonyosság–ráfordítás): ha tíz ötleted van, ne a hangosabb nyerjen. Pontozd 1–10-ig, hogy mekkora hatást vársz tőle, mennyire vagy biztos benne, és mennyi energiát kér. A legjobb átlaggal indulunk. Ez segít abban, hogy ne érzelmi alapon költs el időt és pénzt.
3. Napi Top 3: minden nap három feladat számít. Nem húsz. Ha a három megvan, jöhet a többi. Ez egy egyszerű, de brutálisan hatásos fókuszszűrő, főleg kis csapatnál.

Ehhez hozzáteszem a „stop-listát” heti szinten, mert a legtöbb vállalkozás attól roskad meg, hogy mindent megtart, amit valaha kitalált. A stop-lista fegyelmet tanít: ha valami nem hoz eredményt, nem jár hozzá üzleti logika, vagy csak megszokásból csinálod, akkor leállítod. A felszabaduló figyelem megy azokra a dolgokra, amelyek valóban pénzt termelnek. Ha ezt a rendszert betartod, egy idő után elkezdesz olyan csapatként működni, ahol az ötlet nem „projekt”, hanem hipotézis. A hipotézis pedig vagy nyer, vagy veszít. És mindkettőből tanulsz.

Mérőszámok és értelmezés, hogy a számok ne vigyenek félre

Ha nincs mérés, nincs tanulás. Ezt mindenki elmondja, mégis rengeteg vállalkozó mérési túladagolásban szenved: több dashboard, több grafikon, több jelentés, és közben nem születik több jó döntés. A jó mérés nem attól jó, hogy sok, hanem attól, hogy döntést indít. Ezért én azt javaslom, hogy válassz ki egy fókuszmutatót, és mellé 4–6 olyan mutatót, amelyek segítenek megérteni, miért mozdult el az eredmény. A többit ideiglenesen engedd el. Nem örökre, csak addig, amíg nem tudod kezelni a komplexitást. A leggyakoribb hiba az, hogy valaki a látható számokra (elérés, követő, kattintás) építi az önbizalmát, miközben a pénzügyi eredmény nem változik. Ezek a számok lehetnek hasznosak, de csak akkor, ha kapcsolatban vannak a bevétellel és a profitabilitással.

Az alábbi táblázat egy olyan alapcsomag, ami a legtöbb online vállalkozásnál már elég ahhoz, hogy tisztábban lásd, mi történik. A számok példák, nem ígéret, nem „sablon”; a lényeg az, hogy legyen definíciód és legyen mérési rend. Ha több csatornád van, csatornánként is mérhetsz, de először tanuld meg stabilan kezelni az alapokat.

Az ROI-t én negyedéves ablakban szeretek nézni: mennyi plusz bruttó árrés érkezett, és mennyi volt a teljes ráfordítás (hirdetés, munkaidő, eszközök, coaching). A számításnál ne romantikázz: ha nem tudod megmondani, mennyi idő ment el egy feladatra, legalább becsüld meg. A cél nem a tökéletes könyvelés, hanem az, hogy a vállalkozásod tanuljon a saját működéséből. Ha ez megvan, a számok nem nyomasztanak, hanem egyszerűen segítenek rendet tartani.

30–60–90 napos akcióterv online vállalkozóknak Egerben és a régióban

A 30–60–90 napos bontás azért hasznos, mert kényszerít a sorrendre. Sok vállalkozó egyszerre akar márkát építeni, hirdetni, rendszert fejleszteni, csapatot szervezni, és közben a napi operációt is vinni. Ebből általában szétesés lesz. A bontás segít: először rendet teszünk és láthatóvá tesszük a működést, utána kísérletezünk, majd skálázunk. Egerben és a régióban a helyi bizalomra is építünk, de nem úgy, hogy „majd a város megoldja”, hanem úgy, hogy az offline kapcsolódás erősíti az online csatornákat.

• 0–30 nap: rendrakás és alap láthatóság
  Fókusz: egy fókuszmutató kiválasztása, alap mérési rend kialakítása, ajánlat tisztázása.
  Konkrét lépések: alap dashboard (forgalom, feliratkozás, érdeklődő minőség, bevétel), Google vállalkozásprofil frissítés (adatok, fotók, kategóriák), napi Top 3 bevezetése, heti stop-lista elindítása, egyetlen ajánlatcsomag világos megfogalmazása (kinek, milyen problémára, milyen eredményt ígér, milyen feltételekkel).
• 31–60 nap: kísérletek és automatizálás
  Fókusz: rövid tesztek, egyszerű automatizmusok, vevői jel gyűjtése.
  Konkrét lépések: két A/B teszt (landing vagy ajánlatcsomagolás), hírlevél alap sorozat (köszönő, értékadó, ajánlat), remarketing elindítása kis kerettel, heti egy rövid ügyfélinterjú (15–20 perc) a valódi ellenérvek és motivációk feltérképezésére.
• 61–90 nap: skálázás és tisztítás
  Fókusz: nyertes megoldások erősítése, vesztesek kivezetése, csapatműködés fegyelmezése.
  Konkrét lépések: a legjobban teljesítő kreatívok és ajánlatok nagyobb büdzsével futtatása, egyszerű upsell/cross-sell bevezetése, meeting-diéta (ami nem döntést hoz, az megy a kukába), új negyedéves fókusz kijelölése a számok és a tapasztalat alapján.

A terv lényege, hogy ne csak „többet csinálj”, hanem okosabban. A másik lényeg: az akcióterv nem egy motivációs fogadalom, hanem egy vállalási lista. Ha elcsúszol, nem ostorozod magad, hanem visszamész a kerethez: mit kell egyszerűsíteni, mit kell kidobni, hol csúszik szét a felelősség. A fegyelem nem keménység kérdése, hanem azé, hogy van-e rendszered, ami megtart akkor is, amikor épp nincs kedved.

Coaching és marketing integráció a vevői út mentén

A coaching akkor ér valamit az online térben, ha kézzel fogható marketing- és értékesítési lépésekké fordul. Ezért én a vevői út mentén szoktam gondolkodni: megismerés, érdeklődés, megfontolás, döntés, megtartás. Mindegyik szakaszhoz más tartalom és más mérés tartozik. A megismerésnél sokszor organikus és fizetett csatornák együtt dolgoznak (helyi keresések, szakmai cikkek, keresési hirdetések). Az érdeklődésnél jönnek a letölthető anyagok, rövid videók, e-mail feliratkozás. A megfontolásnál a gyakori kérdések, összehasonlító tartalmak, garanciák, és a valódi, ellenőrizhető bizalomépítő elemek segítenek. A döntésnél az ajánlat tisztasága, a kockázatkezelés (például feltételek, garancia), és a vásárlói út súrlódásmentessége számít. A megtartásnál pedig onboarding, e-mail sorozat, ügyfélszolgálat és visszatérő ajánlatok.

Egerben ehhez gyakran hozzáadok egy offline elemet, mert a helyi beágyazottság erős: workshop, tematikus est, nyílt nap, partneri együttműködés helyi szolgáltatókkal. Nem azért, mert „offline jobb”, hanem mert a bizalom sokszor gyorsabban épül, ha az ember látja, hogy van arc, van jelenlét, és van következetesség. A coaching itt ad értéket: rákényszerít, hogy ne ötletszerűen posztolgass, hanem szerkesztési rendben gondolkodj, és legyen egyértelmű hipotézised. „Ha ezt a tartalmat publikáljuk, akkor ennyi feliratkozás várható.” „Ha ezt az ajánlatot tesszük ki, akkor ennyi érdeklődőből ennyi lesz kvalifikált.” Ha a hipotézis nem teljesül, nem sértődsz meg, nem magyarázkodsz, hanem módosítasz. Ez a felnőtt marketing: a döntések nem identitás kérdések, hanem üzleti kísérletek.

Ha kifejezetten mikro- és kisvállalkozóként építed a rendszeredet Magyarországon, érdemes olyan alapokkal kezdeni, amelyek nem a napi trendekre épülnek. Ebben a szemléletben született meg a „Dajka Gábor: Online marketing és pszichológia” könyv is: nem eszköz-bűvészkedésről szól, hanem arról, hogyan gondolkodj marketing-stratégiában, és hogyan értsd meg a vevő motivációját úgy, hogy abból jobb ajánlat és jobb kommunikáció legyen. A coaching és a könyv szemlélete ott találkozik, hogy mindkettő rendszert akar a fejedben: kevesebb kapkodás, több tudatos építkezés.

Etika, adatkezelés és határok a közös munkában

Az online vállalkozásban az etika nem „szép gesztus”, hanem üzleti szükségszerűség. Különösen Egerben, ahol a közösségek szorosabbak, és a hírnév nem csak a Facebook-kommentekben létezik, hanem a városban is. A hosszú távú eredményhez bizalom kell, a bizalomhoz pedig kiszámítható működés. A coaching egyik célja, hogy a vállalkozó ne csak a kampányt nézze, hanem a következményeket is: mit ígérünk, mit tudunk betartani, hogyan kezeljük a panaszt, hogyan kommunikálunk, amikor valami nem megy. A marketing rövid távon el tud adni bármit, de hosszú távon a valóság visszajön számlát rendezni. Én ezt üzletileg nézem, nem erkölcsi prédikációként.

Adatkezelésben az alapelv nálam az adatminimalizálás: csak azt gyűjtsd, amit tényleg használsz, és csak addig tartsd meg, ameddig indokolt. A vállalkozók gyakran beleszeretnek a „mindent mérünk” gondolatba, miközben sem kapacitás, sem folyamat nincs mögötte. A másik határ a coaching és az egészségügyi ellátás között van. Business coachként nem diagnosztizálok és nem kezelek pszichés zavarokat. A pszichológiából ismert fogalmakat (belső motiváció, célrögzítés, autonómia, kompetenciaérzés) azért hozom be, mert működésbeli szokásokra fordíthatók. Például: hogyan építs úgy célokat, hogy ne csak papíron legyenek, hanem befolyásolják a naptárad és a döntéseid. De ha valaki olyan állapotban van, ami szakellátást igényel, ott egyértelműen másik irány a felelős.

A bizalmasság a közös munkában alap. Ha csapattal dolgozunk, akkor sem „pletykálunk” egymásról: a szervezet felé összesített tanulságok mennek vissza, nem személyek minősítése. A felelősség is közös: a vezető feladata, hogy kivegye a szervezeti akadályokat (döntési rend, prioritás, felesleges egyeztetések), az egyén feladata, hogy vállalja a kísérleteket és a következetességet. A coach feladata pedig az, hogy tartsa a keretet, és ne engedje el a témát, amikor kényelmetlenné válik. A komfortzónában ritkán születik új működés, de ettől még a munka lehet emberi, tiszteletteljes és stabil.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A fenntartható növekedés nem attól jön, hogy még több mindent tudsz, hanem attól, hogy kevesebb dolgot csinálsz végig, de azt rendesen. A magyar online vállalkozói közegben túl sok a zaj, túl sok a hangos tanács, és túl kevés a lezárt munka. Szerintem a legtöbb ember nem azért nem sikeres, mert nincs tehetsége, hanem mert nincs rendszere. Rendszer nélkül pedig a motivációra épít, a motiváció meg hullámzik. Ebből lesz az, hogy egyik héten hajnali kettőig dolgozol, a másikon meg hozzá sem nyúlsz a fontos feladatokhoz, mert elfáradtál a saját kapkodásodtól.

„Kevesebb ötlet, több lezárás. Az ötletből nem lesz bevétel, csak a befejezett munkából.” – Dajka Gábor

Befektetői szemmel nézve az online vállalkozás egy portfólió kísérlet: vannak próbálkozások, amik nyernek, és vannak, amik nem. A baj nem az, hogy veszítesz néhány kísérleten. A baj az, ha túl sokáig ragaszkodsz hozzájuk, és közben nem tanulsz. A „majd még egy kicsit finomítok” gyakran csak halogatás. A „még egy csatorna kell” gyakran csak menekülés. A „nem megy, mert Eger” pedig sokszor csak felmentés. Egerben ugyanúgy lehet stabil online rendszert építeni, mint bárhol: tiszta ajánlattal, következetes kommunikációval, egyszerű mérési renddel, és fegyelmezett végrehajtással. A helyi közösség pedig nem akadály, hanem erősítő tényező, ha nem csak vársz a csodára, hanem teszel érte.

Ha most egyetlen dolgot kellene választanod, amit ma megteszel: írj egy stop-listát három tétellel. Három dolog, amit a következő héten nem csinálsz, mert nem visz előre. És egyetlen dolgot, amit holnap beépítesz: a napi Top 3-at. Ha ezt a kettőt komolyan veszed, már csökkentetted a zajt, és közelebb kerültél ahhoz, hogy a vállalkozásod ne hangulatból működjön, hanem rendszerből.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mikor érdemes business coachhoz fordulni online vállalkozóként?

Akkor, amikor sok a mozgás, de kevés a lezárás. Ha azt látod, hogy csúsznak a kampányok, a döntéseket tologatod, a feladatlista hízik, és közben egyre feszültebb vagy, akkor nem még több információra van szükséged, hanem rendre. Ugyanez igaz növekedési váltásnál: új termék, új piac, új csatorna, csapatbővítés. Ilyenkor a jó keret gyorsabban hoz stabilitást, mint bármilyen új „tipp”.

Miben más a coaching, mint a marketing tanácsadás?

A marketing tanácsadás gyakran megoldásokat és irányokat ad a marketingrendszeredre. A coaching ezzel szemben a döntéseidre és a megvalósításodra fókuszál: hogyan választasz, hogyan tartod a fókuszt, hogyan fejezel be dolgokat, hogyan tanulsz a piac jelzéseiből. A kettő együtt a legerősebb: a jó stratégia mit sem ér, ha nem tudod következetesen végrehajtani.

Hogyan mérjem a coaching megtérülését egy egri vagy régiós KKV-nál?

Negyedéves bontásban nézd a plusz bruttó árrést, és vond le a teljes ráfordítást (hirdetés, munkaidő, eszközök, coaching). Emellett figyeld a működési mutatókat is: átfutási idők, kvalifikált érdeklődők aránya, felesleges egyeztetések száma. Ha a működés tisztul, a pénzügyi eredmény általában követi, csak nem mindig azonnal.

Mi a magyar piac sajátossága online vállalkozóként, amit sokan félreértenek?

Sokan külföldi, tőkeerős példákat akarnak lemásolni, miközben a magyar piac árérzékenyebb, a bizalmi küszöb magasabb, és a türelem is kisebb. Emiatt a „majd egyszer márkaépítésből megélünk” típusú tervek sokszor szétesnek, ha nincs mellette gyorsan tesztelhető ajánlat és egyértelmű konverziós út. Itthon különösen sokat számít a hitelesség és a következetesség, mert a rossz tapasztalatok gyorsan terjednek, főleg kisebb közösségekben.

Ajánlott magyar videó/podcast

A cikk lényege a döntési zaj csökkentése és a megvalósítás fegyelme. Ehhez jól passzol az a téma, hogyan gondolkodj vállalkozóként a saját működésedről, nem csak a marketingeszközökről.

Források

• Jones, R. J., Woods, S. A., & Guillaume, Y. R. F. (2016). The effectiveness of workplace coaching: A meta-analysis of learning and performance outcomes from coaching. DOI: https://doi.org/10.1111/joop.12119
• Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2000). Self-Determination Theory and the Facilitation of Intrinsic Motivation, Social Development, and Well-Being. DOI: https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.68
• World Health Organization (2022). WHO guidelines on mental health at work (PDF): https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/363177/9789240053052-eng.pdf?sequence=1

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.