Ha van téma, amiben a magyar vállalkozók következetesen összemossák a fogalmakat, az az e-kereskedelem „emberigénye”. A webáruház egyszerre marketingcsatorna, értékesítési gépezet, informatikai rendszer, raktár-logisztikai folyamat és ügyfélszolgálati frontvonal. Emiatt könnyű azt hinni, hogy aki „ért a webshophoz”, annak mindez egyben a feladata. A valóság viszont az, hogy két külön logika dolgozik ugyanazon célért: az egyik a rendszer felépítéséről és fejlesztési irányáról szól (ez a webáruház szakértő), a másik pedig a rendszer napi működtetéséről, fegyelméről és stabil teljesítményéről (ez a webáruház menedzser). A két szerep persze gyakran egy emberben találkozik, főleg mikro- és kisvállalkozásoknál, de ettől még a gondolkodásmódjuk nem azonos. Az egyik „hogyan legyen jól kitalálva”, a másik „hogyan legyen jól megcsinálva” szinten dolgozik. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb veszteség nem a reklámköltségen csúszik el először, hanem ott, hogy nincs egyértelmű felelőse annak, mi számít jó működésnek, mi számít jó döntésnek, és ki mondja ki a végén: „ezt most így csináljuk, és mérjük is”. Ha ezt a kettőt összekevered, akkor vagy kapsz egy okos stratégiát, ami nem kerül végrehajtásra, vagy kapsz egy szorgalmas napi üzemeltetést, ami stratégia nélkül csak pörög, de nem épít. Innen indul a félreértések lánca: a tulajdonos „webshop menedzsert” keres, valójában növekedési szakértőt akar; vagy „szakértőt” szerződtet, valójában operatív vezetőt vár tőle. A tisztázás nem HR-játék: ez üzleti fegyelem. Ha ezt most rendbe teszed, sokkal könnyebbé válik minden későbbi döntés a marketingtől a raktárkészletig.
Mit csinál egy webáruház szakértő
A webáruház szakértő elsődleges feladata, hogy olyan technikai és marketing-logikai keretet építsen, amelyben a webáruház hosszú távon növekedni tud. Ő nem „gombnyomogató”, hanem rendszerben gondolkodó szakember: összerakja, hogy mit miért csinálunk, milyen sorrendben, és hogyan fogjuk bizonyítani, hogy működik. Ide tartozik a platform- és architektúraválasztás (WooCommerce, Shopify, egyedi fejlesztés), a fizetési és szállítási megoldások illesztése, az analitikai mérés felépítése (események, konverziók, hibák, tölcsérek), a keresőoptimalizálási alapok kialakítása (struktúra, indexelhetőség, termékoldalak logikája, technikai higiénia), valamint a fizetett forgalom stratégiai kerete (milyen kampányok, milyen célokkal, milyen mérőszámokkal). A szakértő akkor jó, ha dokumentál: specifikációt ad a fejlesztőknek, folyamatleírást ad a csapatnak, mérési tervet ad a döntéshozóknak, és egyértelműen kijelöli, mi a következő legjobb fejlesztés. A szerep lényege tehát nem az, hogy ő csinál mindent, hanem hogy ő alakítja ki azt a működési logikát, amihez mások igazodnak. Egy átlagos magyar KKV-nál ez úgy néz ki, hogy a szakértő segít felépíteni a termékkatalógus-struktúrát (milyen kategóriák, szűrők, keresés), rendbe teszi a konverziós alapokat (kosár, checkout, fizetés közbeni lemorzsolódás), és felhúzza azokat a méréseket, amelyek nélkül csak érzésből beszélünk. Sokszor ide tartozik a szolgáltatóválasztás is: milyen hírlevélrendszer, milyen ügyfélszolgálati eszköz, milyen raktárkezelés, milyen számlázás, és ezek hogyan beszélnek egymással. A szakértő legnagyobb értéke az, hogy a „sok apró feladat” mögött meglátja az összefüggést, és lefordítja döntésekké. Ha ő jól dolgozik, akkor a webáruház nem tűzoltásból él, hanem következetes fejlesztési pályán halad.
Mit csinál egy webáruház menedzser
A webáruház menedzser a napi működés felelőse. A menedzser nem attól menedzser, hogy „ügyes admin”, hanem attól, hogy a webáruház minden nap ugyanazzal a minőséggel szolgálja ki a vevőt, miközben kézben tartja a belső folyamatokat és a számokat. Nála fut össze a rendelésfeldolgozás, a készlet pontossága, a kiszállítás minősége, a visszáru és reklamáció kezelése, az ügyfélszolgálat válaszideje, a termékadatok karbantartása (leírások, képek, árak, akciók), és sok esetben az is, hogy a marketing által generált keresletet a cég ténylegesen ki tudja-e szolgálni. Ha a szakértő a „rendszerépítő”, akkor a menedzser a „rendszerfegyelem” embere. A menedzser feladata, hogy a webáruház ne csak forgalmat hozzon, hanem megbízhatóan teljesítsen: ne legyenek készlethiány miatti lemondások, ne csússzanak a csomagok, ne menjen ki hibás számla, ne legyen ellentmondás a hirdetés ígérete és a valóság között. A jó menedzser ért a prioritáshoz: tudja, mi az, ami azonnali beavatkozást igényel, és mi az, ami fejlesztési tétel. Sokszor ő koordinálja a külsősöket is: fejlesztő, grafikus, ügynökség, logisztikai partner, beszállítók. A magyar piacon ez különösen fontos, mert a legtöbb webshop nem olyan méretű, hogy külön csapat legyen mindenre; a menedzser ezért „összefogó” szerepben dolgozik. A vezetői minősége abban látszik, hogy képes-e olyan belső rendet tartani, amelyben a csapat nem kapkod, a vevő pedig nem szenved. A menedzserhez tartozik a napi és heti riportálás kultúrája is: mely termék fogy, melyik áll, hol nő a visszaküldés, hol romlik az ügyfélelégedettség, hol csökken a kosárérték. És ami talán a legfontosabb: a menedzser nem a problémák tagadása, hanem a problémák korai felismerése alapján értékes. Ha jól dolgozik, a webshop működése stabil, a vevő bizalma nő, és a marketing nem „fekete doboz”, hanem kiszámítható növekedési motor.
Stratégiai és operatív felelősség: hol csúsznak el a magyar webáruházak
A magyar KKV-kban tipikus mintázat, hogy a tulajdonos túl sok szerepet próbál egyszerre vinni. Egyszerre ő a termékes, a marketinges, a pénzügyes, a csomagoló és néha még az ügyfélszolgálat is. Ez rövid ideig működhet, de egy szint felett szétesik, mert nem lesz ideje sem rendszerben gondolkodni, sem következetesen végrehajtani. Ilyenkor jön a „felveszünk valakit webshoposnak” típusú döntés, amiben benne van minden elvárás, de nincs benne egyértelmű felelősség. A következmény: az új ember egy hónap múlva is tűzolt, a tulajdonos pedig frusztrált, mert nem érti, miért nem „robban be” a webshop. A másik tipikus csúszás az, amikor ügynökségtől vagy szabadúszótól várjuk a teljes megoldást. A külsős szakértő tud kampányt indítani, tud tanácsot adni, de a napi üzemeltetési fegyelem a te cégedben kell hogy megszülessen. Ha ez nincs, akkor a marketing ígérete nem találkozik az operációval: jön a forgalom, de a készlet pontatlan; elindul az akció, de a termékoldal nincs rendben; nő a rendelés, de az ügyfélszolgálat túlterhelt; a pénz bejön, de a profit elfolyik. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb webshop növekedési plafonja nem marketing plafon, hanem szervezeti plafon: a cég nem bírja el a saját forgalmát. Ezt sokan nem akarják meghallani, mert kényelmesebb a hirdetési platformot hibáztatni, mint a belső folyamatokat rendbe tenni. A valóság viszont kíméletlen: a vevőnek nem számít, hogy a hibát a marketing vagy az üzemeltetés okozta, ő csak azt érzékeli, hogy „nem volt jó élmény”. És az e-kereskedelemben az élmény pénzre fordul: visszatér vagy nem tér vissza. A tiszta felelősségi körök tehát azért döntők, mert megakadályozzák a hárítást. Ha a szakértő felel a mérési rendszerért és a fejlesztési prioritásért, a menedzser pedig felel a napi teljesítésért és a csapat működéséért, akkor nincs vakfolt. És amikor nincs vakfolt, akkor a döntések gyorsabbak, a hibák olcsóbbak, a növekedés pedig kevésbé fájdalmas.
A két szerep közös metszete: mérés, döntések, folyamatos fejlesztés
Van egy terület, ahol a webáruház szakértő és a webáruház menedzser nem tud egymás nélkül működni: ez a mérés és a döntéshozatal rendszere. E-kereskedelemben nem az a kérdés, hogy „van-e forgalom”, hanem az, hogy milyen minőségű a forgalom, mennyibe kerül, mennyi marad belőle a végén, és melyik folyamat szivárog. Ehhez közös nyelv kell, és ezt a nyelvet a mérőszámok adják. Ilyen mutatók például az árrés, a kosárérték, a konverziós arány, a visszatérő vásárlók aránya, a visszaküldési arány, a kiszállítás ideje, a reklamációk aránya, a készlet forgási sebessége, a kampányok megtérülése, vagy a termékszintű nyereségesség. A szakértő feladata tipikusan az, hogy megtervezze a mérési struktúrát: milyen eseményeket követünk, hogyan azonosítjuk a konverziót, hogyan tisztítjuk az adatokat, hogyan kötjük össze a webes viselkedést a rendelési adatokkal. A menedzser feladata pedig az, hogy mindez ne „egyszer beállított dolog” legyen, hanem napi valóság: a kampányok és akciók előtt ellenőrizze, hogy a mérés él; a termékeknél figyelje, hogy az adatok nem csúsztak-e el; és ha eltérés van, azonnal jelezze, mert az adathiba pénzhiba. Ugyanez igaz a keresőoptimalizálásra is: a szakértő kialakítja a struktúrát és a szabályokat, a menedzser gondoskodik a fegyelmezett karbantartásról (termékadat, kategória-logika, belső linkelés, tartalmi frissítések). A két szerep közös tétje itt az, hogy a cég ne hiedelmekre építsen, hanem bizonyítható összefüggésekre. Ehhez szükség van egy egyszerű, de kőkemény döntési protokollra: milyen mutató romlásánál ki szól, ki vizsgál, ki dönt, és milyen határidővel. A működő webshopok nem azért stabilak, mert sosem hibáznak, hanem mert a hibát korán észreveszik, és gyorsan korrigálnak. A szakértő és a menedzser közös sikerének mércéje végső soron az, hogy a webáruházban a döntések visszakövethetők, a fejlesztések mérhetők, a felelősség pedig nem szétfolyik, hanem koncentrált. Ettől lesz a növekedés nem heroikus, hanem kiszámítható.
Mikor elég egy ember, és mikor kell külön szakértő és külön menedzser
A „kit vegyek fel” kérdésre nincs univerzális válasz, de van józan logika. Az első szempont a komplexitás: hány termék, hány beszállító, hány raktár, hány szállítási mód, hány ország, hány csatorna. A második szempont a tempó: mennyi akciót futtatsz, mennyi kampányt indítasz, milyen gyakran változik az ár, a készlet, a kínálat. A harmadik szempont a tét: milyen árrésből dolgozol, mennyire fáj egy hiba, és mennyire költséges egy reklamáció. Mikro vállalkozásnál gyakran elég egy „hibrid” szerep, aki egyszerre lát rá a technikára és az operációra, de itt is érdemes fejben szétválasztani a két kalapot: mikor vagyok rendszerépítő és mikor vagyok napi üzemeltető. Ha ezt nem teszed meg, akkor a sürgős dolgok mindig megeszik a fontos dolgokat, és a webshop stagnál. Kisvállalkozásnál a tipikus stabil felállás az, hogy van egy operatív ember (menedzser jelleggel), és van mellette külsős vagy részmunkaidős szakértő, aki időről időre auditál, fejlesztési tervet rak össze, és segít nagyobb ugrásoknál (mérés, SEO, checkout, integrációk, új csatornák). Közepes méretnél (több tízmilliós vagy százmilliós havi forgalom környékén) a két szerep szétválasztása már nem luxus, hanem kontroll: ha ugyanaz az ember akar mindent vinni, akkor vagy a stratégia fog ellaposodni, vagy az operáció fog hibázni, és mindkettő drága. Itt jön be az is, hogy a webáruház menedzser gyakran már P&L-szemléletű vezető: nemcsak a feladatokat osztja, hanem profitban gondolkodik, és összehangolja a marketinget a készlettel, a logisztikával és az ügyfélszolgálattal. Fontos különbség, hogy a „szakértő” nem feltétlenül vezetői szerep, míg a „menedzser” gyakran az. A magyar piacon sokszor azért nehéz a váltás, mert a tulajdonosnak el kell engednie a napi kontrollt, és át kell adnia a döntési jogokat. Én ebben konzervatív vagyok: a döntési jogokat csak mérőszámokkal együtt szabad átadni. Ha van tiszta definíció a sikerre, akkor a delegálás nem kockázat, hanem skálázás. Ha nincs, akkor csak káoszt delegálsz. A helyes felállás tehát mindig a cég érettségéből következik, nem a divatból.
Mit kérj számon felvételnél vagy együttműködésnél
Ha webáruház szakértőt vagy webshop menedzsert keresel, a legnagyobb hiba az, ha eszközlistát kérsz számon (mit használt), és nem gondolkodásmódot (hogyan dönt). A szakértőnél azt keresd, tud-e keretrendszert építeni: fel tudja-e bontani a webshopot mérhető részekre, fel tudja-e állítani a fejlesztési sorrendet, és tud-e úgy kommunikálni fejlesztővel, marketingessel, tulajdonossal, hogy ne fordítási hibákból legyen veszteség. A menedzsernél pedig azt keresd, tud-e stabil működést tartani: vannak-e folyamatai, tud-e priorizálni, és képes-e konfliktust vállalni a minőségért (például megállítani egy kampányt, ha a készlet vagy a termékoldal nincs rendben). Az alábbi lista nem „szép”, de használható: ezek azok a pontok, amiknél a valóság mindig kibukik.
- Webáruház szakértőnél: mérési terv gondolkodás (mit mérünk és miért), SEO-alapok ismerete, konverziós szemlélet, specifikációírási képesség, auditálási rutin, fejlesztési feladatok üzleti priorizálása, tiszta kommunikáció.
- Webáruház menedzsernél: rendelésfolyamat átlátása, készletfegyelem, ügyfélszolgálati minőség, akciók kezelése hibázás nélkül, csapatkoordináció, beszállítói egyeztetés, alap pénzügyi gondolkodás (árrés, fedezet, veszteségforrások), rendszeres riportálás.
- Mindkettőnél: adat iránti tisztelet, vevői panaszokból tanulás, dokumentálás, és a „nem tudom, utánanézek” kultúrája a blöff helyett.
Ha gyors önellenőrzést akarsz, tedd fel magadnak ezt a három diagnosztikai kérdést. Egy: a webshopom problémája inkább növekedés (nem jön elég jó vevő), vagy inkább teljesítés (jön, csak nem tudjuk jól kiszolgálni)? Kettő: van-e jelenleg bárki, aki meg tudja mondani heti szinten, miért változott a profit és nem csak a forgalom? Három: van-e olyan ember, aki a fejlesztéseket végigviszi, vagy minden csak ötlet marad? Ha ezekre őszintén válaszolsz, általában kiderül, hogy szakértői vagy menedzseri jellegű hiányod van-e. És igen: sok cégnél a válasz az, hogy mindkettő, csak más sorrendben.
Webáruház szakértő vs. webshop menedzser: gyors összehasonlító táblázat
Az alábbi táblázat nem azért hasznos, mert minden cégnél ugyanígy néz ki, hanem azért, mert segít kimondani: mihez kitől vársz felelősséget. Ha ezt leírod, a félreértések jelentős része megszűnik, és már csak dolgozni kell.
| Szempont | Webáruház szakértő | Webáruház menedzser |
|---|---|---|
| Fókusz | Rendszerfelépítés, fejlesztési irány, mérés és csatornastratégia | Napi működés, folyamatfegyelem, csapat és vevői élmény |
| Tipikus feladat | Platform és integrációk tervezése, mérés felépítése, SEO- és kampánykeret, audit | Rendelésfeldolgozás, készlet, ügyfélszolgálat, akciók, termékadatok, koordináció |
| Kimenet | Fejlesztési terv, specifikáció, mérési terv, optimalizálási javaslatok | Stabil teljesítés, kevesebb hiba, gyorsabb válaszidő, rendezett katalógus |
| Siker mércéje | Javuló konverzió, jobb csatornamix, tisztább adatok, gyorsabb fejlesztési döntések | Kevesebb reklamáció, pontos készlet, jobb kiszállítás, jobb profitfegyelem |
| Mikor kell először | Indulás előtt, új platformnál, stagnálásnál, mérési káosznál | Amikor a rendelés már sok, a tűzoltás állandó, a csapat szétesik, romlik az élmény |
30 napos akcióterv: hogyan tisztázd a szerepeket és építs működő rendszert
Ha holnaptól szeretnél rendet, ne „nagy átszervezésben” gondolkodj, hanem fegyelmezett lépésekben. A cél 30 nap alatt nem a tökéletesség, hanem az, hogy legyen felelős, legyen mérés, és legyen következetes végrehajtás. Az első héten írd le a webshop teljes folyamatát a rendeléstől a kézbesítésig, és jelöld be, hol csúszik hiba, hol van késés, hol jön panasz. A második héten rakj rendet a mérésben: legyen egyértelmű, mit tekintesz sikeres vásárlásnak, és legyen olyan riport, ami nemcsak forgalmat mutat, hanem profitot és hibákat is. A harmadik héten állíts fel egy egyszerű fejlesztési listát: mi a három legnagyobb pénzszivárgás (például checkout lemorzsolódás, készlethiány miatti lemondás, túl magas visszaküldés), és mi az a három beavatkozás, ami rövid távon javít. A negyedik héten pedig tedd kötelezővé a dokumentálást: akció előtt ellenőrző lista, kampány után tanulság, és döntési napló, hogy ne ugyanazokat a köröket fussátok. Aki szakértői feladatot lát el, annak a „miért” és a „hogyan mérjük” részt kell hoznia; aki menedzseri feladatot, annak a „ki csinálja” és a „mikor kész” részt. Ha ezt a kettőt ugyanaz az ember csinálja, akkor is külön kezeld fejben, különben a napi feladatok felfalják a fejlődést.
- 1–7. nap: folyamat-átnézés, hibapontok listája, felelősök kijelölése.
- 8–14. nap: mérés és riport rendbetétele, minimum mutatók meghatározása.
- 15–21. nap: három gyors javítás bevezetése (a legnagyobb veszteségforrásokra).
- 22–30. nap: standardok rögzítése (ellenőrző listák, akció-protokoll, visszáru kezelési rend).
Etika és megfelelés: miért profitkérdés a bizalom
Webáruházat építeni nem csak technika és marketing, hanem felelősség is. Adatot kezelsz, ígéreteket teszel, pénzt veszel át, és a vevő rád bízza, hogy korrektül játszol. A megfelelés emiatt nem „jogi pipálgatás”, hanem üzleti kockázatkezelés. A webáruház menedzser és a webáruház szakértő itt is kiegészítik egymást: a szakértő felépíti a technikai alapokat (például hogyan mérsz úgy, hogy közben tiszteletben tartod a hozzájárulásokat, hogyan dokumentálsz, hogyan minimalizálod az adatkezelési kockázatot), a menedzser pedig fenntartja a napi fegyelmet (például a panaszkezelés következetessége, a visszaküldési folyamat átláthatósága, az ügyfélszolgálat válaszminősége). A magyar piacon különösen érzékeny pont a bizalom, mert a fogyasztók árérzékenyek és bizalmatlanabbak is tudnak lenni az ismeretlen webáruházakkal szemben. Ezért a korrekt tájékoztatás, a kiszámítható szállítás, az átlátható árképzés és a tisztességes ügyfélkezelés nem „szép gesztus”, hanem konverziós tényező. Dajka Gábor tapasztalata szerint a rossz ügyfélélménynek van egy alattomos jellemzője: nem mindig azonnal látszik a számokon, de hónapok alatt megeszi a növekedést, mert a visszatérő vásárlók aránya romlik, a hirdetési költség nő, a márka pedig nehezebben épül. A megfelelésnek van egy pszichológiai oldala is: ha a csapat tudja, hogy vannak szabályok, akkor magabiztosabb, gyorsabban dönt, és kevesebb a belső vita. Ha nincsenek szabályok, minden helyzet egyedi dráma lesz, és a vezető folyamatosan döntéskényszerben ég ki. Fontos: nem jogi tanácsot adok, de üzleti szemmel azt mondom, hogy egy webshopban a bizalom a legolcsóbb tőke. Ha ezt eljátszod, drágán veszed vissza.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Én abban hiszek, hogy a webáruház nem „online bolt”, hanem döntések sorozata. A döntések pedig csak akkor lesznek jók, ha tiszta a felelősség. Aki ma azt keresi, hogy „melyik szerep a jobb”, rossz kérdést tesz fel. A helyes kérdés az, hogy a te cégedben most mi a szűk keresztmetszet: a növekedési logika hiányzik, vagy a napi teljesítés fegyelme. Ha növekedési logika hiányzik, akkor egy szakértői szemlélet hoz rendet: mérés, fejlesztési sorrend, csatornák, technikai alapok. Ha a napi teljesítés a gyenge pont, akkor menedzseri felelősség kell: operáció, csapat, ügyfélélmény, készlet, minőség. És ha mindkettő hiányzik, akkor nem az a megoldás, hogy „keresünk egy szuperembert”, hanem az, hogy először rendbe teszed a döntési jogokat, majd a szerepekhez igazítod az embereket. Ez ENTJ-szerűen hangzik, de vállalom: a fegyelem a szabadság feltétele. Fegyelem nélkül a webshop csak reagál, fegyelemmel viszont épít. Aki ezt megérti, annak a webáruháza nem ideges projekt lesz, hanem vagyontermelő rendszer. És befektetői szemmel én végül mindig ezt nézem: van-e a cégben olyan működés, ami nem a tulajdonos idegrendszerén múlik. Ha van, skálázható. Ha nincs, akkor csak elfáradni lehet benne, nem nyerni.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mi a legnagyobb különbség a webáruház szakértő és a webshop menedzser között?
A különbség a döntési szinten van. A webáruház szakértő tipikusan a rendszer felépítéséért, a fejlesztési irányért és a mérési logikáért felel: ő teszi bizonyíthatóvá, mi működik, és mi nem. A webshop menedzser ezzel szemben a napi működésért felel: a rendelésfeldolgozásért, készletért, ügyfélszolgálatért, akciókért és a csapat koordinálásáért. Ha nagyon leegyszerűsítem: a szakértő megmondja, mit kellene csinálni és hogyan mérjük, a menedzser pedig gondoskodik róla, hogy ez tényleg meg is történjen, és ne romoljon el közben a minőség. A két szerep nem helyettesíti egymást, hanem egymásra épül.
Mikor érdemes először webshop menedzsert felvenni?
Akkor, amikor a forgalom már nem a legnagyobb problémád, hanem az, hogy a működés nem bírja el a forgalmat. Tipikus jelek: csúszó csomagok, növekvő reklamációk, pontatlan készlet, kapkodó akciók, széteső termékadatok, túlterhelt ügyfélszolgálat, vagy az, hogy a tulajdonos állandóan operatív ügyekkel foglalkozik. Ha a napi működés nincs kézben, a marketing hiába hoz vevőt, a cég saját magát fogja vissza. Ilyenkor egy menedzser nem költség, hanem stabilizáló tényező.
Mikor érdemes először webáruház szakértőt bevonni?
Akkor, amikor érzed, hogy sok mindent csinálsz, de nem tudod, miért nem jön az áttörés, vagy amikor nincs tiszta mérésed. Indulás előtt is nagyon hasznos lehet, mert ilyenkor a hibák még olcsók: könnyebb jól felépíteni a struktúrát, mint később javítgatni. Szintén jó időpont, amikor platformot váltasz, új csatornákat nyitsz, vagy a konverzió romlik, és nem látod az okát. A szakértő értéke abban van, hogy a „sok apró jelből” összerakja a valódi problémát, és sorrendet állít a teendőkben.
Magyar piacon mi a leggyakoribb hiba a szerepek kapcsán?
Az, hogy a cég nem mondja ki, ki miért felel, és ezért mindenki mindenért felel, ami valójában azt jelenti, hogy senki sem felel semmiért. A magyar KKV-k gyakran úgy szerződnek külsősökkel, hogy közben belül nincs gazdája a webshopnak, ezért a tanácsok vagy félremennek, vagy meg sem valósulnak. Ugyanígy gyakori, hogy felvesznek egy „webshopost”, majd ráöntik a marketinget, a raktárt, a termékfeltöltést és az ügyfélszolgálatot is, amitől az illető vagy kiég, vagy középszerűen old meg mindent. A megoldás mindig ugyanaz: először felelősségi körök, utána ember, és csak utána eszköz.
