A Google Ads-t sokan úgy kezelik, mint egy kapcsolót: bekapcsolod, és jönnek az ügyfelek. A valóság ennél jóval prózaibb. Ez a rendszer egy aukció, ahol figyelmet vásárolsz, és a figyelem vagy bevétellé alakul, vagy elpárolog. Az előkészítés ezért nem „plusz kör”, hanem kockázatcsökkentés. Ha a célod, a mérésed és a struktúrád homályos, akkor a kampányod nem rossz, hanem irány nélküli: a rendszer olyan jelzésekre reagál, amelyek nem feltétlenül az üzleti eredményt szolgálják. Ilyenkor a vállalkozó általában két dolgot csinál: vagy mindent a platformra fog („a Google drága”), vagy mindenből egyet akar („kell Search, Display, videó, Performance Max, és legyen mindegyik olcsó”). Mindkettő ugyanoda vezet: ideges költéshez és alacsony megtérüléshez.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar mikro- és kisvállalkozásoknál a tipikus gond nem a „bonyolult Google Ads”, hanem az, hogy a vállalkozó nincs felkészülve a saját számaival. Sokan a kampány beállítására koncentrálnak, miközben a Google hirdetés valódi célja nincs lefordítva mérhető üzleti eredményre. Nem tudja, mennyit ér egy lead, mennyi a visszahívási aránya, mennyi idő alatt reagál a csapata, mekkora az árrése, és mi az a vevői probléma, amit tényleg megold. Ha ezek nincsenek tisztázva, a hirdetés legjobb esetben is csak kattintásokat vesz. Rosszabb esetben olyan keresésekre költ, amelyek sosem akartak vásárolni. És ami még fontosabb: a modern Google Ads egyre több döntést automatizál, tehát a „rossz input” gyorsabban és nagyobb volumenben termel rossz kimenetet. Ha a cél és a mérés nincs rendben, az automatika nem segít, hanem felgyorsítja a hibát.
Az a jó hírem, hogy a Google Ads ugyan bonyolult felület, de a gondolkodási logika nem bonyolult. Nyolc lépésben össze lehet rakni egy olyan alapot, amelyre már érdemes pénzt tenni: tiszta célok, megfelelő kampánytípus, reális költségkeret, jól megválasztott ajánlattétel, releváns kreatívok és hirdetéseszközök, átlátható struktúra, tudatos célzás, és mindenek előtt mérés. Ha ez a nyolc pont rendben van, akkor az optimalizálás már nem találgatás, hanem kontrollált tanulás. Nem kell mindent az első napon tökéletesre csiszolni, viszont kell egy alap, ami megvédi a büdzsédet: tiszta cél, tiszta mérés, és olyan struktúra, amit két hét múlva is értesz. Ha ezt megcsinálod, a Google Ads már nem „szerencse”, hanem kezelhető üzleti folyamat.
1. A kampánycél és az üzleti cél tisztázása
A Google Ads-ben az első döntés nem technikai, hanem stratégiai: mit tekintesz sikernek. Az üzleti cél az, amiből a cég él: profit, fedezet, új ügyfelek, visszatérő vásárlók, nagyobb kosárérték, több időpontfoglalás, több telefonhívás. A kampánycél ezzel szemben egy mérhető esemény, amit a hirdetési rendszer képes optimalizálni: vásárlás, ajánlatkérés, űrlapkitöltés, hívás, feliratkozás. A kettő szorosan kapcsolódik, de nem azonos. Ha te például „forgalmat” akarsz, és ezért kattintásra optimalizálsz, a rendszer a lehető legtöbb kattintást fogja megpróbálni elhozni a keretedből. A kattintás viszont önmagában még nem üzleti eredmény. Lehet, hogy a kattintók fele csak információt gyűjt, árakat néz, vagy eleve rossz szándékkal érkezik (például álláskereső, tanuló, „hogyan csináld” érdeklődő). Ha a célod valójában lead vagy vásárlás, akkor a kampányt is arra kell „tanítani”, hogy azt értse sikernek.
Itt jön be a pénzügyi szemlélet. Mennyit ér neked egy lead? Mennyit ér egy vásárló? Mi a bruttó árrésed, mennyi a kiszolgálási költséged, és mekkora ügyfélszámot tudsz kiszolgálni úgy, hogy ne romoljon a minőség? Nem elég azt mondani, hogy „szeretnék több ügyfelet”. A hirdetés olyan, mint bármely más befektetés: kell hozzá elvárt hozam és vállalható kockázat. Tegyük fel, hogy szolgáltató vagy, és egy új ügyfél átlagosan 120 000 forint bevételt hoz, ebből 60 000 forint marad fedezetként. Ha a tapasztalatod szerint tíz leadből lesz egy fizető ügyfél, akkor egy lead „fedezeti értéke” 6000 forint körül van. Ez nem matek-bűvészkedés, hanem döntéstámogatás: így tudod megmondani, hogy 3000–5000 forintos lead költség mellett még van mozgástered, 12 000 forintnál viszont valószínűleg már fáj. Ha ezt nem számolod ki, akkor a kampányt vagy túl korán állítod le (mert „sok”), vagy túl későn (mert „hátha majd megfordul”).
Végül egy apróság, ami mégis sok pénzt ér: a „minőségi lead” kifejezést tedd mérhetővé. A lead nem attól jó, hogy kitöltött egy űrlapot, hanem attól, hogy elérhető, releváns, és valóban fizetőképes. Ha van CRM-ed vagy legalább rendezett nyilvántartásod, érdemes később összekötni a hirdetési adatokat a valós üzleti kimenettel. A Google Ads nem gondolatolvasó: azt optimalizálja, amit te annak mondasz. Ha a konverziódefiníció gyenge, a kampány hiába néz ki jól a felületen, a pénzügyi eredmény fog csalódást okozni. Ha viszont a cél tiszta, akkor jöhet a következő kérdés: milyen kampánytípus képes ezt a célt a leghatékonyabban szolgálni?
2. Kampánytípus kiválasztása a vevői szándék alapján
A kampánytípus kiválasztásánál nem az a kérdés, hogy „melyik a modern”, hanem az, hogy a vevő hol tart a döntésben. A Keresési kampány akkor erős, amikor az ember már aktívan keres megoldást: beírja, hogy „könyvelő Budapest”, „acél kerítés ár” vagy „fogszabályzó ár”. Ilyenkor magas a szándék, ezért a hirdetésednek pontosan illeszkednie kell a kereséshez, és a céloldalnak gyorsan választ kell adnia. A Display kampány más helyzet: ott a felhasználó nem keres, csak böngészik, ezért a Display inkább elérésre, emlékeztetésre és remarketingre jó. A videó pedig tipikusan bizalom- és keresletépítés: ha a terméked vagy szolgáltatásod komplex, vagy a piacon nagy a bizalmi kockázat, a videó sokat segíthet abban, hogy az érdeklődő ne csak kattintson, hanem megértse, miért éri meg veled foglalkoznia.
A Demand Gen kampányokat jellemzően akkor érdemes elővenni, amikor vizuális felületeken szeretnél keresletet építeni, és nem csak „ráülni” a meglévő keresletre. Ezek a kampányok tipikusan ott erősek, ahol a termék vagy szolgáltatás könnyen megmutatható, és a kreatív képes előnyöket, helyzeteket és konkrét problémamegoldást kommunikálni. Webáruházaknál a Shopping és a Performance Max gyakran a fő eszközök. A Shopping a termékadatokra támaszkodik: cím, leírás, kép, ár, készlet, szállítási feltételek. Ha a termékfeed rendezetlen, a kampány sem fog csodát tenni. A Performance Max pedig egy célalapú kampánytípus, amely egy kampányból több Google-felületen is képes megjelenni (például Keresés, Display, YouTube, Discover, Gmail, Google Maps), és sok optimalizálási döntést automatizál. Ez kényelmes, de felelősséget is jelent: a rendszer azt tudja jól skálázni, amit te jól mérsz, és amihez elég jó kreatív elemeket adsz.
Én azt tanácsolom, hogy ne egyetlen kampánytípust próbálj „mindenre” ráhúzni. Gondolkodj szerepekben. Keresési kampány a forró szándékra. Remarketing a már érdeklődők visszahozására. Demand Gen vagy videó a bizalom és a kereslet felépítésére. Shopping vagy Performance Max a webáruházi értékesítésre, ha a termékadatok rendben vannak. Egy átlagos magyar KKV-nál ez sokszor úgy néz ki, hogy először a Keresés adja a stabil alapot, utána jön a remarketing, és csak ezután érdemes szélesebbre nyitni az elérést. Ha a kampánytípus szerepe tiszta, akkor a következő lépés a költségkeret: mennyit érdemes tenni az egyes szerepekre, és mit várhatsz el reálisan?
3. Költségkeret beállítása pénzügyi logikával
A költségkeret nem egy szám, amit „valahogy” beírsz, hanem a hirdetési stratégiád pénzügyi kerete. A két szélsőség ugyanúgy káros. Ha túl alacsony a keret, a kampány nem kap elég megjelenést és kattintást ahhoz, hogy értelmezhető következtetést vonj le, és az automatizált ajánlattétel sem tud stabil mintát találni. Ha túl magas, akkor a költés gyorsan láthatóvá válik, a vállalkozó megijed, és elkezd kapkodni: leállít, újraindít, átír, átállít mindent, majd csodálkozik, hogy nincs stabil teljesítmény. A jó költségkeret ott kezdődik, hogy tudod, mennyi bevételt akarsz, mennyi a vállalt ügyfélszerzési költség, és mennyi adat kell ahhoz, hogy tanulj. Kezdőknek különösen fontos: a kampány első hete sokszor nem „profittermelés”, hanem adatgyűjtés. Ha ezt nem fogadod el, rossz elvárással fogsz dönteni.
A Google Ads-ben a napi költségkeret „átlagos napi keret”. Ez azt jelenti, hogy a rendszer egyes napokon többet is elkölthet, más napokon kevesebbet, és hosszabb távon próbálja kiegyenlíteni a költést. A gyakorlatban ez azért fontos, mert nem szabad pánikba esned egy kiugró naptól, ha közben a hónap egésze kontroll alatt van. A napi keret napi maximum költése akár kétszerese is lehet a beállított értéknek, miközben a hónap során van egy számlázási plafon is (a napi keret 30,4-szerese). Ettől függetlenül neked fegyelem kell: ha a cég pénzügyileg nem bírja a kilengést, akkor a költségkeretet eleve úgy állítsd be, hogy ne kerülj veszélyes helyzetbe. A kampányt nem azért állítod be, hogy „ma is menjen”, hanem azért, hogy hónap végén a kasszánál jó érzés legyen.
Ha szeretsz rendszerekben gondolkodni, kezeld a kampányokat portfólióként. Legyenek stabil, „termelő” elemek (például brand keresések, bizonyított termékcsoportok), legyenek növekedési elemek (új szolgáltatás, új célcsoport), és legyenek kísérletek (új kreatív, új kampánytípus). Így nem egy lapra teszel fel mindent. A másik fontos szempont: a költés igazodjon a vállalkozásod pénzáramlásához. Szezonális piacon a szezon előtt kell felépíteni a keresletet és a remarketing közönséget, szezonban pedig a legjobb teljesítményű kampányokra kell koncentrálni. Ha a költségkeret rendben van, akkor jön a következő nagy döntés: milyen ajánlattételi stratégiával költsön a rendszer, és mennyi kontrollt adj át neki?
4. Ajánlattételi stratégia: mikor adj kontrollt, és mikor bízd a rendszerre
Az ajánlattétel (bidding) az a pont, ahol a legtöbben vagy túl sokat, vagy túl keveset bíznak a rendszerre. A kézi licitálás akkor tud értelmes lenni, amikor kevés adatod van, és kontrolláltan akarsz tanulni: mennyibe kerül egy kattintás, milyen keresési kifejezések jönnek, hol folyik el a költés. De ahogy nő az adatmennyiség, a kézi logika korláttá válik, mert nem tudod emberként valós időben kezelni azt a sok jelzést, amit a rendszer lát (eszköz, napszak, hely, korábbi interakciók, hasonló viselkedési minták). Ezért is van az, hogy sok fiókban előbb-utóbb az automatizált ajánlattétel hoz jobb eredményt. Nem azért, mert „okosabb”, hanem mert több információból dolgozik, és gyorsabban képes reagálni.
Az automatizálásnak ugyanis ára van: fegyelmezett konverziódefiníció és elég adat kell. A konverzióra optimalizáló stratégiák (például „konverziók maximalizálása”, cél CPA) akkor működnek, ha a konverzió valóban üzletileg értelmes, és a rendszer lát elég konverziót ahhoz, hogy mintát találjon. A konverziós értékre optimalizáló stratégiák (például „konverziós érték maximalizálása”, cél ROAS) pedig akkor működnek jól, ha a konverzió értéke valós. Webáruházban ez jellemzően rendben van, szolgáltatásnál viszont sokszor csak becslés, vagy egy „minden lead ugyanannyit ér” típusú leegyszerűsítés. Ilyenkor könnyen előfordul, hogy a rendszer nem a jobb minőségű leadek felé tol, hanem a könnyebben megszerezhető, de alacsonyabb értékű érdeklődők felé.
Van még egy szempont, amit a legtöbb „beállítási útmutató” elhallgat: az ajánlattétel és a pozicionálás együtt él. Ha prémium terméked van, és te mindenáron olcsó kattintást akarsz venni, akkor olyan közönséget vonzol, amelyik eleve ár alapján dönt, és a konverziós arányod romlik. Ha árversenyben vagy, de prémium nyelvet használsz, a felhasználó a céloldalon csalódni fog. Én ezért azt javaslom: indulj egyszerűen, de tudatosan. Ha még nincs adat, kezdd kontrolláltabb stratégiával, és gyűjts tiszta konverziót. Ha már van adat, adj több teret az automatizálásnak, de mindig úgy, hogy üzletileg is vállalható legyen a cél. És itt kapcsolódik be a következő lépés: hiába jó az ajánlattétel, ha a kreatív és az üzenet nem releváns, a kattintásból nem lesz eredmény.
5. Kreatív és hirdetéseszközök: a relevancia dönt, nem a díszítés
A Google Ads-ben a kreatív nem dekoráció, hanem relevancia. A felhasználó gyorsan dönt: rákattint, vagy továbbmegy. Ezért a hirdetésednek azonnal választ kell adnia három kérdésre: kinek szól, mit kap, és mi a következő lépés. Keresési kampánynál ez a címsorok, leírások és a céloldal összhangján múlik. A reszponzív keresési hirdetés több címsorból és leírásból kombinál, de csak akkor lesz erős, ha te valódi variációkat adsz neki. Ne szinonimákat gyárts, hanem különböző érveket: gyorsaság, garancia, ár, egyszerűség, választék, szakértelem, azonnali elérhetőség. Emellett légy őszinte: a rövid távú kattintásnövelés ára a hosszú távú bizalomvesztés lehet. A Google Ads nem csak teljesítménycsatorna, hanem reputációs felület is: sokan itt találkoznak először a neveddel.
Vizuális kampányoknál (Display, videó, Demand Gen) a kreatív még nagyobb arányban dönt. Itt az első 1–2 másodpercben át kell mennie az üzenetnek: mi ez, kinek jó, miért érdemes foglalkozni vele. A túl általános üzenet olcsó megjelenést hozhat, de rossz minőséget. A túl agresszív üzenet felverheti a költséget, miközben bizalmat nem épít. A jó kreatív ezért egyszerre tiszta és konkrét. Például ha online könyvelést kínálsz, a „Legjobb könyvelés” üzenet nem mond semmit. Az, hogy „30 percen belül visszahívunk”, „fix havi díj”, „kft-kre specializálva”, „átvesszük a NAV-os levelezést” már konkrét. A felhasználó ebből érti meg, hogy neked van fókuszod, és ő beleillik-e.
A hirdetéseszközök (további linkek, kiemelések, strukturált információk, ár- és promóciós elemek, hívás opciók) sok vállalkozónál háttérbe szorulnak, pedig üzletileg ezek adják a választási lehetőségek rendjét. Több információt adsz, több belépési pontot adsz, és a felhasználó könnyebben találja meg azt, ami neki releváns. Ha már fizetsz a figyelemért, ne spórolj azzal, hogy mindent egyetlen mondatba próbálsz belesűríteni. És ha a kreatív mögötti pszichológiai alapok érdekelnek mélyebben, a „Dajka Gábor: Online marketing és pszichológia” című könyv jó kiegészítés lehet: nem eszközlistát ad, hanem gondolkodást. Ha a kreatív rendben van, akkor a következő lépés az, hogy a fiók struktúrád is rendben legyen, különben a jó kreatív sem ment meg.
6. Struktúra és hirdetéscsoportok: átláthatóság nélkül nincs gyors döntés
A Google Ads fiókstruktúra akkor lesz igazán fontos, amikor több kampány, több termék, több piac, több cél fut párhuzamosan. Ilyenkor a rend nem esztétika, hanem döntési sebesség. Keresési kampánynál a hirdetéscsoportok arra valók, hogy egy logikai egységbe tedd a hasonló szándékú kereséseket és a hozzájuk illeszkedő üzenetet. Például külön hirdetéscsoport az „ár” szándékra, külön a „vélemény” szándékra, külön az „összehasonlítás” szándékra, külön az „azonnali rendelés” szándékra. Ezek eltérő fázisok, eltérő kifogások, eltérő CTA-k. Ha ezt összekevered, a hirdetésszöveg szükségszerűen általános lesz, a céloldal pedig nem fog elég fókuszt adni. A struktúra nem „szabály”, hanem eszköz arra, hogy a relevancia magas maradjon.
Ugyanez igaz a márkára és nem márkára. A brand keresések (amikor a nevedre keresnek) teljesen más helyzetet jelentenek, mint a generikus keresések. Más a verseny, más a költség, más a konverziós arány. Ha összekevered őket, rossz következtetéseket fogsz levonni, és rosszul osztod el a pénzt. Én ezért szeretem külön kezelni a márkát, a generikus kereséseket, és külön kezelni a legfontosabb szolgáltatásokat vagy termékcsoportokat. Nem azért, mert „szebb” lesz a fiók, hanem mert így tudod, mi mit termel, és gyorsabban tudsz dönteni. Ha azt látod, hogy a generikus kampány drágul, de a márkakampány stabil, akkor nem az egész fiók „romlott el”, csak a piaci verseny változott. Ez már menedzsment, nem kattintásnézegetés.
Struktúra alatt nem csak dobozokat értek, hanem higiéniát is. A keresési kifejezések rendszeres átnézése, a negatív kulcsszavak építése, és a céloldalak összhangja a hirdetésekkel. Ezek unalmas feladatok, mégis innen jön a pénz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb „drága Google Ads” valójában rosszul tisztított keresési forgalom: a vállalkozó fizet olyan keresésekért, amelyek sosem akartak tőle vásárolni. Ha rendben van a struktúra, akkor a célzás sokkal könnyebb: már nem találomra szűrsz, hanem tudatosan. És ezzel át is érünk a célzás logikájához.
7. Célzás: ne csak „kinek”, hanem „mikor és milyen helyzetben”
A célzásról sokan úgy beszélnek, mintha csak demográfia lenne: kor, nem, hely. Valójában a Google Ads-ben a legnagyobb erő a szándék és a kontextus. Keresési kampánynál maga a keresés jelzi a szándékot. Displayen, videóban, Demand Genben viszont neked kell irányt adni: közönségek, témák, elhelyezések, remarketing listák, és ahol releváns, ügyféladatok (jogszabályoknak megfelelően). A „mikor” legalább ilyen lényeges: napszak, hét napjai, szezon, és az, hogy a szolgáltatásod mikor érhető el. Ha például csak munkaidőben tudsz hívást fogadni, és a leadek gyors visszahívása dönt, akkor nem biztos, hogy érdemes éjjel a teljes keretet elkölteni. Ugyanez igaz B2B-ben: sok iparágban hétvégén gyengébb a minőség, hétköznap pedig magasabb a szándék. Ezek nem általános igazságok, de pontosan ezért kell mérni és tanulni.
Helyi vállalkozásoknál a földrajzi célzás az első nagy szűrő. De nem elég egy városnevet beállítani. Gondold végig, tényleg hol tudsz kiszolgálni, és hol van értelme licitálni. Egy átlagos magyar KKV-nál gyakori, hogy országos célzást hagy bent, mert „hátha jön ügyfél”, majd panaszkodik, hogy rosszak a leadek. Nem rosszak, csak távoliak. Ugyanez igaz a nyelvi beállításokra, az eszközökre és a céloldal élményére is. Ha mobilon lassú a weboldalad vagy nehéz a rendelési folyamat, akkor hiába hozol mobilforgalmat. Ilyenkor nem a célzás a hibás, hanem az élmény. A célzás csak odaviszi az embert az ajtóig, beljebb már a termék, az ajánlat és a folyamat viszi tovább.
A remarketinget sokan „extra” eszköznek érzik, pedig a leggyorsabban hasznosítható közönséged gyakran az, aki már találkozott veled. Aki járt a weboldaladon, nézte a terméket, kosárba tette, de nem vásárolt, az közelebb van a döntéshez, mint aki még nem is hallott rólad. Ezért a remarketinget érdemes alapként kezelni, nem utólagos javítgatásként. De etikával: ne üldözd hetekig ugyanazzal a hirdetéssel, ne ígérj olyat, amit nem tartasz, és tartsd be az adatkezelési szabályokat. A következő években a saját (első félből származó) adatok jelentősége nőni fog, mert ezek segítenek stabilabb minőséget adni az optimalizáló rendszereknek. És itt érünk el a legfontosabb ponthoz: a méréshez.
8. Konverziókövetés és mérés: ha ez nincs rendben, minden más csak találgatás
Konverziókövetés nélkül nem érdemes komoly Google Ads költésbe kezdeni. Nem azért, mert nem jöhet eredmény, hanem mert nem fogod tudni bizonyítani, ismételni és skálázni. A hirdetési rendszer adat alapú. Ha nem látja, mi számít konverziónak, nem tud rá optimalizálni. Ha te nem látod, mi hozza a konverziót, nem tudsz jó döntéseket hozni. Ilyenkor jönnek a tipikus félreértések: „sok a kattintás, kevés a vásárlás, biztos drága a Google”. Lehet, de az is lehet, hogy a konverzió nem mérődik, vagy rossz eseményt mérsz, vagy a leadek nem kerülnek időben feldolgozásra. A mérés nem marketing-trükk, hanem menedzsment eszköz: az igazságot hozza be a rendszerbe.
Konverzióból is van hierarchia. A „vásárlás” és az „ajánlatkérés” tipikusan fő konverzió. A „kosárba tétel”, „gombkattintás”, „oldalmegtekintés” lehet hasznos jelzés, de ha ezt teszed meg elsődleges célnak, akkor a kampány ezt fogja maximalizálni. A jó beállítás lényege, hogy a rendszer az üzletileg releváns eseményekre optimalizáljon, a többi pedig maradjon megfigyelési jel. A megvalósításnál ma a Google tag ad egy egységes telepítési logikát, de sok esetben a Google Tag Manager a legpraktikusabb, mert rugalmasan tudod kezelni az eseményeket és a módosításokat. És itt jön egy fájdalmas, de gyakori helyzet: a mérés „be van állítva”, mégsem igaz. Duplán számol, rossz oldalon sül el, vagy a köszönőoldal nélkül is megtörténik. Ez nem ritka, ezért kell tesztelni.
Fontos, hogy a mérés ne csak „online szinten” legyen igaz. Ha a leadek fele nem elérhető, vagy a csapatod csak napok múlva hívja vissza az érdeklődőt, akkor a marketing nem fog csodát tenni. A Google Ads-ben ezért hosszabb távon érdemes a lead minőséget is visszacsatolni, akár offline konverzió-importtal, akár CRM alapú értékeléssel. Ez az a pont, ahol a vállalkozások elválnak: az egyik oldal csak kattintásokat lát, a másik oldal üzleti kimenetet. Az attribúció (hogy melyik kampány „kapja” a konverziót) modell kérdés, ezért a legfontosabb a következetesség: ugyanazzal a módszertannal hasonlíts időszakokat, és a döntéseidet mindig üzleti szempontból igazold, ne csak a hirdetési felület számaiból. Ha a mérés stabil, akkor érdemes egy gyors áttekintő keretet adni a kampánytípusokhoz és a mérési fókuszhoz.
Végül: tesztelj és ellenőrizz. Nézd meg, hogy a konverzió valóban akkor sül-e el, amikor kell. Próbálj ki egy tesztvásárlást vagy tesztűrlapot, nézd meg, megjelenik-e a rendszerben, és azt is, hogy nem számol-e duplán. A mérés unalmasnak tűnhet, de a Google Ads-ben ez a különbség aközött, hogy vállalkozásként irányítasz, vagy csak költesz. Ha a mérés stabil, akkor érdemes egy gyors áttekintő keretet adni a kampánytípusokhoz és a mérési fókuszhoz.
Gyors áttekintő táblázat: kampánytípus és mérési fókusz
Az alábbi táblázat egy egyszerű mankó. Nem helyettesíti a gondolkodást, de segít, hogy lásd: milyen kampánytípusnál mi a tipikus mérési fókusz, és hol szokott elfolyni a költség, ha a beállítások nem illeszkednek a célhoz.
| Kampánytípus | Tipikus cél | Mérés fókusza |
|---|---|---|
| Keresési kampány | Magas szándékú forgalom, lead, vásárlás | Konverzió, CPA, keresési kifejezések minősége |
| Display kampány | Elérés, remarketing, emlékeztetés | Frekvencia, kizárások, remarketing konverzió |
| Videó kampány | Figyelem, edukáció, bizalom | Nézettség minősége, továbblépési arány, későbbi konverzió |
| Shopping | Termékeladás webáruházban | ROAS, feed minőség, termékcsoport teljesítmény |
| Demand Gen | Kereslet felépítése vizuális felületeken | Közönség minőség, kreatív teljesítmény, későbbi konverzió |
| Performance Max | Konverzió vagy konverziós érték több csatornán | Konverziós érték, célok tisztasága, kreatív elemek és jelzések |
Mit csinálj az első 30 napban: optimalizálás pánik nélkül
A kampányindítás után a legnagyobb kísértés az, hogy minden nap belenyúlsz mindenbe. Ezzel általában csak annyit érsz el, hogy a rendszer nem tud stabilan tanulni, te pedig elveszíted az összehasonlítás lehetőségét. Én a 30 napot három szakaszra bontom. Az első hét a technikai és logikai ellenőrzés: futnak-e a hirdetések, jön-e forgalom, működik-e a konverzió, nincs-e nyilvánvaló irreleváns forgalom. Itt a cél nem a csúcsteljesítmény, hanem a hibák kiszűrése. A második és harmadik hét a stabilizálás: hagyod, hogy a kampány kifusson, és közben csak a legszükségesebb tisztításokat végzed el (például irreleváns keresési kifejezések kizárása, egyértelműen rossz elhelyezések tiltása, kreatív elemek bővítése). A stabilizálás alatt azt értem, hogy hagysz időt egy-egy beállításnak kifutni: nem váltasz stratégiát naponta, nem írsz át mindent egyszerre, és nem kevered össze a tesztet a kapkodással. Ilyenkor érdemes jegyzetelni is: mikor mit módosítottál, és miért.
A negyedik hét tipikusan a skálázásról szól. Ha van már elég konverzió és látod, melyik kampány vagy hirdetéscsoport hozza a jobb minőséget, akkor óvatosan emelhetsz keretet, vagy finomíthatsz célzást. Itt különösen figyelj a konverzió késleltetésére: lehet, hogy a lead ma jön, de a vásárlás csak napok múlva történik. A jó döntéshez nem csak „ma” kell adat, hanem trend.
Ha szeretsz listában gondolkodni, egy működő, egyszerű heti rutin így nézhet ki:
- Heti 1–2 alkalom: keresési kifejezések átnézése, irreleváns elemek kizárása.
- Heti 1 alkalom: konverziók ellenőrzése (szám és minőség), és a céloldal fő mutatóinak átnézése.
- Heti 1 alkalom: kreatívok bővítése vagy cseréje, hogy valódi teszt fusson, ne ismétlés.
- Heti 1 alkalom: költségkeret és ajánlattétel felülvizsgálata, de csak akkor, ha van elég adat.
- Havonta: nagyobb struktúra-áttekintés, kampányok szerepének tisztázása, új ajánlatok beemelése.
A lényeg, hogy legyen rendszered. Az optimalizálás nem hirtelen ötletek sorozata, hanem kontrollált tanulás. Ha minden változtatást egyszerre csinálsz, nem fogod tudni, mi hatott. Ha pedig semmit nem csinálsz, a kampány elöregszik. A profi középút az, hogy mindig egy dolgot változtatsz, és utána értékeled az eredményt. Így lesz a Google Ads nem költség, hanem üzleti eszköz.
Ellenőrző lista kampányindítás előtt
Az alábbi lista nem helyettesíti a stratégiát, de segít, hogy indulás előtt ne maradjon ki egy olyan pont, ami később drágán bosszulja meg magát.
- Megvan az üzleti cél és a hozzá rendelt kampánycél (konverzió) tiszta definícióval?
- A céloldal gyors, mobilon jól használható, és az első képernyőn egyértelmű ajánlatot ad?
- Konverziókövetés tesztelve van (nem csak „beállítva”)?
- A kampánytípus illik a szándékhoz (keresés vs előmelegítés vs remarketing)?
- Van alap negatív lista és van terv a keresési kifejezések rendszeres átnézésére?
- A költségkeret és az ajánlattétel összhangban van a vállalt CPA/ROAS tartománnyal?
- A hirdetések többféle érvet és többféle ajánlatot is tudnak tesztelni (nem csak átírt mondatok)?
- Van belső folyamat a leadek kezelésére (válaszidő, visszahívás, utánkövetés), hogy a marketing ne termeljen feleslegesen?
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Ha egy dolgot kell kimondani őszintén, akkor ez az: a Google Ads nem oldja meg a bizonytalanságot, hanem felnagyítja. Aki gyenge ajánlattal, zavaros céloldallal és mérés nélkül hirdet, az nem „rossz hirdetési platformon” van, hanem rosszul felkészült. És ez nem bántás, hanem üzleti tény. A rendszer nem fogja helyetted kitalálni, mit jelent a minőségi ügyfél, és nem fogja helyetted rendbe tenni a terméket, a kiszolgálást vagy az ajánlatot. Neked kell tisztán gondolkodnod, és ehhez kell egy alap fegyelem: mérni, értelmezni, dönteni. Aki ezt elfogadja, az nem a felületet hibáztatja, hanem a saját rendszerét építi: ajánlat, mérés, utánkövetés, és egy olyan működés, amiben az ügyfél valóban választ kap. Ez az a pont, ahol a hirdetés átmegy marketingből menedzsmentbe.
„A hirdetés nem arra való, hogy elfedd a bizonytalanságot, hanem arra, hogy mérhetővé tedd a döntéseidet. Aki mérni mer, az irányítani is fog.” – Dajka Gábor
A következő években egyre több döntést automatizál a rendszer, és egyre kevesebb lesz a kézi finomhangolás jelentősége. Ez szerintem jó hír. Végre nem az nyer, aki a legtöbb gombot ismeri, hanem aki a legjobban érti az ügyfelet és a számokat. De ehhez egy dolgot már ma el kell kezdened építeni: a saját adataidat és a saját mérési kultúrádat. CRM, hírlevél, visszatérő vásárlók, leadminőség, és az a belső fegyelem, hogy a marketing nem önmagáért való, hanem üzleti kimenetért fut. Ha ezt komolyan veszed, a Google Ads nem „költség”, hanem skálázható ügyfélszerzés lesz. Magyar piacon ez különösen igaz, mert a legtöbb cég nem óriási büdzséből dolgozik. Itt a pontosság nem „szép extra”, hanem túlélés. Ha kicsi a keret, még fontosabb, hogy csak olyan kattintásért fizess, aminek van esélye üzleti eredménnyé válni.
Az én álláspontom egyszerű: mérés nélkül nincs növekedés, és fegyelem nélkül nincs megtérülés. Ha ma elkezded rendbe tenni a célokat, a konverziókat és a belső folyamatokat, akkor egy év múlva nem trendeket fogsz kergetni, hanem stabilan építed a piacodat. A Google Ads ebben nem ellenség és nem megmentő, hanem eszköz. A kérdés mindig az, hogy te mennyire vagy készen használni.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mekkora költségkerettel érdemes elindulni Google Ads-ben Magyarországon?
Nincs univerzális összeg, mert iparág, verseny és céloldal-minőség dönt. Ami univerzális: induláskor legyen legalább 2–4 hétre elég kereted arra, hogy értelmezhető adatot gyűjts. Ha napi pár ezer forinttal futsz egy olyan piacon, ahol a kattintás drága, akkor nem fogsz elég forgalmat kapni ahhoz, hogy tanulj. Érdemes inkább szűkebb célzással, kevesebb termékkel, egyetlen szolgáltatással indulni, és arra koncentrálni a keretet, mint mindent egyszerre hirdetni kevés pénzből.
Mikor érdemes Performance Max kampányt használni, és mikor nem?
A Performance Max akkor erős, ha tiszta konverziós célod van, van elég adatod, és tudsz jó kreatív elemeket adni. Webáruházaknál, több terméknél, jól karbantartott feed mellett tipikusan működik. Nem jó választás akkor, ha még azt sem tudod, pontosan mi számít értékes konverziónak, vagy ha a mérés hiányos. Ilyenkor előbb építs stabil keresési kampányt és tiszta konverziót, és csak utána adj nagyobb teret az automatizálásnak.
Sok a kattintás, még sincs lead vagy vásárlás. Mit nézzek meg először?
Először a mérés helyességét. Meglepően sokszor az a gond, hogy a konverzió nem mérődik, nem pedig az, hogy nincs konverzió. Ha a mérés rendben van, nézd meg a keresési kifejezéseket: lehet, hogy irreleváns szándékot engedsz be. Utána a céloldalt: gyors-e, egyértelmű-e, van-e bizalomépítés, és tényleg azt adja-e, amit a hirdetés ígér. Végül nézd meg az ajánlatot: a vevő fejében mindig van összehasonlítás, és neked világosan kell megmutatnod, miért éri meg nálad dönteni.
Mit jelent a „tanulási időszak”, és mikor kell közbelépni?
A tanulási időszak azt jelenti, hogy a rendszer adatot gyűjt és próbál stabil mintát találni. Ilyenkor a teljesítmény ingadozhat. Közbelépni akkor érdemes, ha nyilvánvaló a rossz irány: irreleváns keresések, hibás mérés, vagy olyan költési szint, ami pénzügyileg vállalhatatlan. Ha csak annyi történik, hogy „még nem szép”, akkor türelem kell, és egy stabil tesztelési logika. A túl sok változtatás meghosszabbítja a tanulást. Inkább kevesebb, de tudatos módosítás, és utána értékelés.
