A 360 fokos marketing

Ha őszinte akarok lenni, a „360 fokos marketing” kifejezést ma sokan úgy használják, mint egy jól hangzó címkét arra, hogy „mindenhol jelen vagyunk”. A valóságban viszont a 360 fokos szemlélet nem a jelenlétről szól, hanem a rendszerszintű összhangról. Az elmúlt 10–15 évben a csatornák száma, az elérés ára, a mérés bonyolultsága és a fogyasztói bizalmatlanság egyszerre nőtt. Ez az a kombináció, amitől egy átlagos vállalkozó úgy érzi, hogy folyamatosan fut valami után, de sosem ér a végére. A hazai piacon erre rájön a kicsi ország-kicsi piac logika: nem lehet végtelenül szegmentálni, nem lehet végtelen pénzt szórni tesztekre, és a rossz döntéseknek gyorsan látszik a számlája. A 360 fokos marketing ezért ma nem „modern marketing”, hanem túlélési fegyelem: annak a képessége, hogy az üzenet, az ajánlat, a termék/szolgáltatás minősége, az értékesítés és az utókövetés ugyanarra a célra álljon rá. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar mikro- és kisvállalkozó nem azért bukik el, mert „nem hirdet eleget”, hanem mert szétesik a logika: mást ígér a reklám, mást lát a vevő a weboldalon, mást mond az értékesítő, és végül a teljes élmény nem áll össze. A vevő ilyenkor nem tudja megfogalmazni, mi a gond, csak egyszerűen nem vesz. A 360 fokos megközelítés lényege, hogy ezt a szétesést megszüntesd. Nem csatornákat kell „összerakni”, hanem az ügyfél fejében kialakuló képet kell egységessé tenni. És itt kezdődik az üzletileg hasznos rész: ha a kép egységes, akkor az árazásod védhetőbb, a konverziód stabilabb, a visszatérő vásárlás valószínűbb, és az ügyfél megszerzése sem válik egyre drágább kényszerré. Ha pedig ez így van, akkor a következő szint már nem az, hogy „hirdessünk még”, hanem az, hogy okosabban osszuk szét a figyelmet és a büdzsét a teljes folyamatban.

Mi az a 360 fokos marketing a gyakorlatban?

A 360 fokos marketinget úgy érdemes felfogni, mint egy integrált megközelítést, ahol a vállalkozás minden olyan ponton tudatosan alakítja a kommunikációt és az élményt, ahol a vevő találkozhat vele. Ez a „találkozás” lehet egy Google találat, egy közösségi poszt, egy remarketing hirdetés, egy telefonhívás, egy személyes átvétel, egy panaszkezelés, egy csomagolás, egy számla, egy e-mail, egy visszahívás, egy értékeléskérés – és még sorolhatnám. A legtöbben ott rontják el, hogy ezt csak marketingfeladatnak tekintik, miközben az ügyfél nem különíti el fejben a marketinget az értékesítéstől és a szolgáltatástól. Neki az egész egy élmény: „megértettek vagy nem”, „korrektek vagy nem”, „biztonságos-e náluk költeni”. A 360 fokos gondolkodás ezért nem azt jelenti, hogy mindent egyszerre csinálsz, hanem azt, hogy minden csatornának van szerepe, és ezek a szerepek nem ütik egymást. Például a közösségi média gyakran bizalomépítő és figyelemfenntartó szerepben erős, míg a keresőhirdetés inkább szándékot fog meg, az e-mail pedig kapcsolatot mélyít és visszahoz. Offline oldalon egy személyes találkozás vagy egy üzletben kapott benyomás sokszor gyorsabban dönt el bizalmi kérdéseket, mint bármilyen online szöveg. A 360 fokos stratégia akkor működik, ha a vállalkozás képes egyetlen, jól érthető történetté rendezni az üzeneteit: mit kínál, kinek, miért jobb, milyen áron, milyen feltételekkel, és milyen kockázatot vesz le a vevő válláról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanazt az ígéretet több formában, több helyen, több döntési fázisban megerősíted – de nem ugyanazzal a mondattal, hanem csatornára szabva. A vevőnek nem kell „összeraknia”, mit akarsz mondani, mert te már összeraktad helyette. Ha ezt megcsinálod, akkor a marketing nem kampányok sorozata lesz, hanem folyamatos, mérhető működés, ahol az ügyfélszerzés és az ügyfélmegtartás ugyanannak a rendszernek a két oldala.

A 360 fokos marketing és az omnichannel nem ugyanaz

Sokan azonnal rávágják, hogy a 360 fokos marketing egyenlő az omnichannel-lel. Én ezt túl szűknek tartom. Az omnichannel alapvetően az ügyféloldali élmény egységesítéséről beszél: hogy a vevő zökkenőmentesen tudjon mozogni a csatornák között, és mindenhol következetes élményt kapjon. A 360 fokos megközelítés ennél tágabb, mert nemcsak a csatornák „összekapcsolását” jelenti, hanem azt is, hogy a vállalkozás belső folyamatai, árazása, ajánlata, szolgáltatási minősége és kommunikációs stílusa is összhangban van. Tegyük fel, hogy van egy webáruházad, ami remekül hirdet, még jó is a kreatív, és a weboldalra érkezők aránya is nő. Ha közben a kiszállítás kiszámíthatatlan, a visszáru körülményes, a telefonon nem veszik fel, és a panaszkezelés sértődött, akkor az omnichannel élmény hiába „szép” a digitális felületeken, a valóságban nem lesz egységes. Ugyanez fordítva is igaz: lehet egy fantasztikus üzleted, kiváló személyzettel, de ha online teljes a káosz (elavult információk, félrevezető ígéretek, nincsenek alapvető válaszok), akkor a vevő már be sem lép hozzád. A 360 fokos szemlélet ezért inkább vállalkozás-működtetési kérdés is. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k egy része azért akar „omnichannel” lenni, mert azt hiszi, ez egy technikai projekt: összekötünk két rendszert, és kész. A valóságban ez döntések sorozata: milyen ügyfelet akarok, milyen élményt vállalok be, milyen ígéretet merek kimondani, és milyen folyamatot teszek mögé. Ha ez nincs meg, akkor az integráció csak látszat, és a vállalkozás hamar a saját csatornáinak foglya lesz: mindenhol jelen van, de sehol sem erős. A 360 fokos marketing ott válik igazán hasznossá, amikor kimondod: nem a csatornák száma a lényeg, hanem az, hogy a vevő egyazon márkát éljen meg akkor is, ha reklámot lát, akkor is, ha kérdez, akkor is, ha problémája van. Ez a szint már nem trendkövetés, hanem menedzsment.

Stratégiai alap: piac, pozicionálás, ajánlat

A 360 fokos marketinget csak akkor érdemes komolyan venni, ha a stratégiai alapok rendben vannak. Kicsit provokatívan: aki nem tudja megmondani, hogy kinek ad el, mit ad el, és miért fogják őt választani, az ne akarjon 360 fokos rendszert. Az csak felnagyítja a hibákat. A magyar piacon különösen gyakori, hogy a vállalkozó egyszerre akar olcsó lenni és prémium lenni, egyszerre akar „mindenkinek” eladni és közben csodálkozik, hogy a kommunikációja lapos. A 360 fokos megközelítésben az ajánlat és a pozicionálás azért meghatározó, mert minden csatorna ugyanarra az alapra épül. Ha az alap homályos, akkor minden csatornán homályos leszel – csak több helyen. A jó stratégiai alap azt jelenti, hogy tisztán látod a piacod szerkezetét: milyen erős a verseny, mennyire árérzékeny a vevő, mik a tipikus kifogások, mik a bizalmi akadályok, és hol csúsznak el a vásárlási döntések. Ebből jön a pozicionálás: nem szlogen, hanem vállalás. Például vállalod-e, hogy gyorsabb vagy, megbízhatóbb vagy, jobb garanciát adsz, vagy jobb szakértői támogatást? És ezt mennyire tudod finanszírozni? Mert az a vállalkozás, amelyik mindent a legalacsonyabb árra épít, hosszú távon saját magát is kiszolgáltatja: a csatornák drágulnak, a verseny rálicitál, és egyszer csak elfogy a mozgástér. A 360 fokos marketing egyik igazi haszna, hogy kénytelen vagy rendszerben gondolkodni: az ajánlat, az árazás, a kommunikáció és a teljesítés nem külön részek, hanem egymást erősítő elemek. Ha ezt helyre teszed, akkor az integráció már nem egy „kreatív feladat”, hanem üzleti döntés. Ezen a ponton érdemes egy rövid ellenőrző listát fejben végigfuttatni: van-e egy mondatod arról, miért éri meg tőled venni; vannak-e bizonyítékaid (visszajelzés, garancia, referencia, folyamatleírás); tudod-e a leggyakoribb félelmeket; és van-e olyan ajánlati elem, ami nem árról szól. Ha ezekre nincs válasz, akkor előbb ezt kell rendbe rakni, és csak utána érdemes a csatornákat „összehangolni”.

Célcsoport és buyer persona: adatok és pszichológia józanul

A 360 fokos marketing egyik alaptétele, hogy nem csatornából indulsz, hanem emberből. Ehhez viszont nem kell „lélekbúvárkodni”, és főleg nem kell terápiás nyelvet használni. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók két véglet között billegnek: vagy mindent demográfiára húznak („nők, 25–55”), vagy túlgondolják és regényt írnak a buyer personáról, amit aztán senki nem olvas. A jó buyer persona inkább döntési logika: milyen helyzetben van az ember, milyen problémát akar megoldani, milyen kockázatot érez, milyen információra van szüksége, és mi győzi meg. A 360 fokos rendszerben ez azért számít, mert a csatornák különböző fázisokban hatnak. Van, aki először csak figyel, van, aki összehasonlít, van, aki már ajánlatot kér, és van, aki visszatérő vásárlóként egyszerűséget vár. Ha te mindenkinek ugyanazt mondod, ugyanazzal a hangsúllyal, akkor a vevő azt fogja érezni, hogy „ez nem nekem szól”. A jó célcsoportmunka ezért egyszerre adat és terepmunka: webanalitika, keresési kifejezések, ügyfélszolgálati kérdések, visszajelzések, értékesítői tapasztalat, és igen, a döntési torzítások is. Nem kell pszichológusnak lenni ahhoz, hogy lásd: az emberek halogatnak, félnek a rossz döntéstől, túlterheltek, és gyakran a legegyszerűbb választ választják, ha biztonságosnak tűnik. A 360 fokos marketingben a buyer persona feladata az, hogy szűrőként működjön: mit mondunk első találkozásnál, mit mondunk akkor, amikor már érdeklődik, és mit mondunk akkor, amikor már csak az utolsó lökés hiányzik. Ha szeretnél egy gyors diagnosztikai blokkot, tedd fel magadnak a következő kérdéseket, és válaszolj rájuk írásban, mert fejben mindenki okos:

• Mi az az egy probléma, amit a vevő a leggyorsabban meg akar oldani, és amitől a legjobban tart, ha nem oldódik meg?
• Melyik 3 kifogást hallod a leggyakrabban (drágának érzi, nem bízik, nem érti, nincs rá idő, stb.)?
• Mi számít bizonyítéknak a vevő szemében: garancia, esettapasztalat, részletes folyamat, szakértői háttér, gyors szállítás?
• Hol informálódik a döntés előtt: Google, Facebook csoportok, ismerősök, összehasonlító oldalak, személyes ajánlás?
• Mi az a „kockázatcsökkentő” elem, amit be tudsz építeni (próba, visszavásárlás, részletes tájékoztatás, transzparens feltételek)?

Ha ezekre tisztán tudsz válaszolni, akkor a 360 fokos marketinged már nem „mindenhol posztolunk” lesz, hanem tudatos döntési támogatás. És itt jön át a következő témába a híd: ha tudod, kinek és mit mondasz, akkor már „csak” azt kell megtervezni, hogyan épül fel ez csatornákon át, egymást erősítve.

Csatornaintegráció: hogyan építs összehangolt rendszert?

A csatornaintegráció nem arról szól, hogy mindent egyformára festünk, hanem arról, hogy ugyanarra a célra dolgoznak. A gyakorlatban ez három szinten történik: üzenet, adat és folyamat. Üzenet szinten azt jelenti, hogy van egy központi ígéreted (mit kap a vevő), és vannak csatornára szabott változatai (hogyan mondod el). Adat szinten azt jelenti, hogy nem külön világ a hirdetési fiók, a weboldal, a hírlevél és a CRM, hanem legalább minimálisan átjárható: tudod, honnan jött az érdeklődő, mit csinált, és mi lett belőle. Folyamat szinten pedig azt, hogy előre eldöntötted, mi történik akkor, ha valaki érdeklődik, kosárba tesz, félbehagyja, vásárol, panaszkodik, visszatér. A legtöbb vállalkozás ott vérzik el, hogy csak az első találkozásra fókuszál, miközben a profit gyakran a második-harmadik vásárlásnál képződik. A 360 fokos rendszerben ezért érdemes csatornaszerepeket kijelölni: mi a feladata a keresőnek, a socialnak, az e-mailnek, a telefonos értékesítésnek, az offline jelenlétnek. Ez nem dogma, inkább üzleti logika: ahol van szándék, ott legyél erős; ahol bizalom kell, ott adj bizonyítékot; ahol már vevő, ott egyszerűsíts. Az alábbi táblázat egy józan kiindulópont lehet, amit a saját iparágadhoz igazítasz (nem szentírás, hanem gondolkodási keret):

Ha ezt a logikát végigviszed, akkor nem az lesz a kérdés, hogy „legyen-e TikTokunk”, hanem az, hogy „a döntési folyamatban hol tudjuk a legtöbbet javítani a valószínűségeket”. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k sok pénzt égetnek el azon, hogy „csatornát választanak”, ahelyett, hogy fázist javítanának. A 360 fokos marketingben a csatorna csak eszköz, a cél a folyamat. Innen pedig logikusan jön a következő kérdés: ha több ponton hatunk, hogyan mérjük úgy, hogy ne áltassuk magunkat?

Mérés, attribúció és ROI: amit a magyar KKV-k rendszeresen elrontanak

Ha több csatornát használsz, a mérés nem „plusz feladat”, hanem a rendszer tartóoszlopa. Enélkül a 360 fokos marketing gyorsan hitvitává válik: „a Facebook hozta”, „nem, a Google”, „nem, a személyes ajánlás”. A valóság az, hogy a vásárló ritkán egyetlen érintkezési ponttól dönt. És minél drágább vagy összetettebb a terméked, annál több lépésen megy át. A magyar KKV-knál tipikus hiba, hogy csak egyetlen számot néznek (például hirdetési platformon a konverziót), és ebből vonnak le mindent. Ez azért veszélyes, mert a platformok a saját nézőpontjukból „tulajdonítják” a hatást. A másik hiba, hogy mindent azonnali profitként akarnak látni, miközben bizonyos csatornák inkább előkészítenek (bizalom, edukáció), és később térülnek meg. Itt nem arról van szó, hogy „ne mérjünk mindent pénzben”, hanem arról, hogy több szintű mérést kell csinálni: mikrokonverziók (feliratkozás, ajánlatkérés, kosár), makrokonverziók (vásárlás), és utóélet (ismételt vásárlás, értékelés, ajánlás). A 360 fokos marketingben az attribúció (ki kapja az érdemet) mindig kompromisszum, de ettől még lehet jól csinálni. Józan megközelítés mikro- és kisvállalkozásként: legyen rendben a mérés alapja (konverziók, események, források), legyen CRM-ben nyoma annak, hogy egy lead végül vevő lett-e, és legyen rendszeres elemzés, ahol nem „érzésből” döntesz. Ha egy csatorna drágul, nem az a reflex, hogy „akkor átteszem a pénzt máshova”, hanem az, hogy megnézed: a teljes tölcsér melyik pontján romlott a teljesítmény. Lehet, hogy nem a hirdetés lett rosszabb, hanem a landing oldal lett lassabb, az ajánlat túl bonyolult, a kiszállítási feltételek riasztóak, vagy egyszerűen elfáradt a kreatív. A másik tipikus hiba: a vállalkozó mindent a CPA-ra (egy vevő megszerzésének költsége) redukál, miközben nem számol a kosárértékkel és a visszatéréssel. Ha van ismételt vásárlás, akkor a „drágább” megszerzés is lehet nyereséges. Ha nincs visszatérés, akkor viszont olcsó megszerzésből is lehet veszteség. Dajka Gábor tapasztalata szerint a 360 fokos marketing ott kezd el profitot termelni, amikor a vállalkozó rájön: nem elég vevőt szerezni, vevőt kell megtartani, és ennek mérését ugyanúgy komolyan kell venni, mint a kattintásokat. Innen jutunk el a technológiához: ha mérni és összekötni akarsz, kell egy minimális „gerinc”, különben a csapat manuális tűzoltásba fullad.

Technológia és adatkezelés: CRM, automatizáció és fegyelem

A 360 fokos marketing technológia nélkül ma már nehezen skálázható, de nem úgy, ahogy a szoftvereladók mesélik. Nem az a cél, hogy „mindent automatizáljunk”, hanem az, hogy átlátható legyen az ügyfélút, és a csapat ne elfelejtse, hanem végigvigye a folyamatokat. A minimum gerinc általában három dolog: egy rendben összerakott webanalitika (mérhető eseményekkel), egy CRM (ahol a lead és a vevő útja követhető), és egy olyan kommunikációs csatorna (e-mail/SMS), ahol a saját adatbázisodra építesz. Magyarul: ne kizárólag platformokra bízd a kapcsolatot, mert azok szabályai és árai változnak. Dajka Gábor tapasztalata szerint a KKV-k gyakran azért nem tudnak 360 fokos rendszert építeni, mert nincs adatfegyelem: a leadek táblázatban kallódnak, a megkereséseket nem rögzítik, az ügyfélszolgálati kérdések elvesznek, a visszajelzéseket nem rendszerezik. Ilyenkor a marketinges hiába „hajt forgalmat”, a vállalkozás nem tanul belőle. A másik véglet, amikor a cég túl nagy rendszert vesz túl korán, és belefullad: túl sok mező, túl sok automatizmus, nulla használat. A jó technológiai döntés itt konzervatív: azt vezeted be, amit a csapat tényleg használni fog. Például egy egyszerű CRM pipeline, ahol látszik a státusz (új érdeklődő, kapcsolatfelvétel, ajánlat, nyert, elvesztett), és mellé 2–3 automatikus üzenet a leggyakoribb helyzetekre (feliratkozás utáni edukáció, kosárelhagyás utáni emlékeztető, vásárlás utáni utókövetés). Ezen a ponton jön be az adatkezelés felelőssége is: a 360 fokos marketing sok adatot mozgat, ezért a vállalkozásnak fegyelmezetten kell bánnia azzal, mit gyűjt, meddig tárol, és mire használ. Nem jogi tanácsot adok, inkább üzleti józanságot: ha úgy gyűjtesz adatot, hogy a vevő azt érzi, „figyelnek engem”, az visszaüt. Ha viszont transzparensen kommunikálsz, és értéket adsz cserébe (jobb ajánlat, gyorsabb ügyintézés, releváns információ), akkor az adat nem teher, hanem szolgáltatás. A technológia tehát nem csillogás, hanem rendszerfegyelem. És ahogy egyre több ponton érintkezel a vevővel, egyre inkább igaz lesz: a 360 fokos marketing sikerének fele nem a kreatívokon múlik, hanem azon, hogy a vállalkozás képes-e együttműködni saját magával. Ez pedig átvezet a szervezeti kérdéshez.

Szervezet, erőforrás és ügynökségek: a 360 fok emberi oldala

A 360 fokos marketing nem egy „marketinges projekt”, hanem vezetői feladat. Azért, mert több csatorna több szereplőt jelent: marketing, értékesítés, ügyfélszolgálat, logisztika, webfejlesztés, pénzügy. Ha ezek között nincs döntési rend, akkor a rendszer szétesik. A legjobb hirdetés sem tudja kompenzálni, ha az ügyfélszolgálat lassú, vagy ha a weboldalon alapinformációk hiányoznak. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k egyik tipikus baja, hogy mindenki „a saját részét” csinálja, de nincs közös definíció arról, mi az eredmény. A marketinges kattintást hoz, az értékesítő panaszkodik, hogy rossz a lead, a vállalkozó pedig egy harmadik szempontot néz (cashflow). A 360 fokos megközelítésben ezeket egy mondattá kell rendezni: milyen ügyfelet akarunk, milyen áron, milyen fedezettel, és milyen szolgáltatási szint mellett. Ha ez megvan, akkor jöhet a működés: heti-kétheti riportolás, ahol nem platformokról beszéltek, hanem tölcsérről (mennyi érdeklődő, mennyi ajánlat, mennyi vásárlás, mennyi visszatérés). A másik nagy kérdés az ügynökségek és külsősök kezelése. A 360 fokos marketingnél a kivitelezők gyakran több helyről jönnek: külön PPC-s, külön SEO-s, külön social, külön fejlesztő. Ha nincs egy ember vagy egy vezetői pont, aki integrál, akkor a vállalkozó fog integrálni – és ez a legtöbb esetben túl sok. Nem azért, mert „buta”, hanem mert erre nincs ideje, és nem ez a munkája. A megoldás jellemzően kétféle: vagy van belső marketingvezetés (akár részmunkaidőben), aki összefog, vagy van egy olyan partner, aki nemcsak eszközt kezel, hanem rendszert ért. A 360 fokos szemléletű vállalkozásnál a marketing és értékesítés közti határ sem lehet „fal”. Minimum kell egy közös definíció: mi számít jó leadnek, hogyan történik a visszajelzés, és milyen gyorsan reagálunk. A vevő szemében a gyors reakció gyakran a komolyság jele. És itt jön be egy kényelmetlen, de fontos állítás: a 360 fokos marketing felelősséget kér. Ha a vállalkozó döntésképtelen, ha nincs prioritás, ha mindent egyszerre akar, akkor az integráció nem fog működni, mert nincs mire építeni. Aki viszont vállalja a döntéseket, az a 360 fokos rendszert arra használja, amire való: kiszámíthatóbb bevételre és stabilabb márkára.

Gyakorlati bevezetés: 90 napos akcióterv

Az egyik legnagyobb csapda, hogy a 360 fokos marketinget „nagy projektként” képzeled el, és emiatt sosem kezded el. Szerintem mikro- és kisvállalkozásként a helyes út inkább a fokozatos, mérhető építkezés. A cél nem az, hogy 90 nap alatt tökéletes legyél, hanem az, hogy 90 nap alatt legyen egy működő gerinced, amin később javítasz. Dajka Gábor tapasztalata szerint az a vállalkozó nyer, aki nem azonnali csodát keres, hanem rendszert. Az alábbi terv szándékosan földhözragadt, és úgy van felépítve, hogy közben a napi működés is menjen.

1. 0–30. nap: alapok rendbetétele

   Határozd meg egy mondatban az ajánlatod lényegét, és írd le a 3 leggyakoribb vevői kifogást. Rakd rendbe a mérés minimumát (fő konverziók, űrlap, vásárlás, telefonkattintás, ha releváns). Nézd át a weboldalt: az első 10 másodpercben érthető-e, mit csinálsz és kinek? Írd össze a legfontosabb üzeneteket csatornánként: mi megy keresőbe, mi megy socialba, mi megy e-mailbe. A cél: tiszta alap és követhető adatok.

2. 31–60. nap: csatornaszerepek kijelölése

   Válassz 2–3 csatornát, amit biztosan végigviszel (például kereső + remarketing + e-mail, vagy social + kereső + ügyfélutókövetés). Építs egy egyszerű utánkövetést: vásárlás után 7–14 nappal visszajelzéskérés, majd releváns ajánlat. Készíts 1–2 olyan tartalmat, ami a leggyakoribb kifogásokat kezeli (szállítás, garancia, ár/érték, összehasonlítás). A cél: az első integrált kör, ahol a csatornák egymásra dolgoznak.

3. 61–90. nap: finomhangolás és skálázhatóság

   Elemezd, hol szivárog a folyamat: kattintásból nem lesz érdeklődő? érdeklődőből nem lesz vásárlás? vásárlás után nincs visszatérés? Minden héten csak egy dolgot javíts, de azt mérhetően. Vezess be CRM alapfolyamatot (státuszok, visszahívás, ajánlat, elvesztett ok). A cél: ne több csatorna legyen, hanem jobb működés.

Ha ezt a 90 napot fegyelmezetten végigviszed, már lesz miről dönteni. Nem „érzésből” választasz csatornát, hanem adatokból. És ez az a pont, ahol a 360 fokos marketing átmegy felnőtt üzemmódba: a vállalkozás már nem kampányokat futtat, hanem tanul és javít.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én a 360 fokos marketingben azt szeretem, hogy nem engedi meg a maszatolást. Nem hagyja, hogy a vállalkozó mindent a „platformokra” fogjon, és nem hagyja, hogy a marketinges csak szép grafikonokat mutogasson. A 360 fokos szemlélet egyszerű kérdéseket tesz fel: ugyanazt ígéred-e mindenhol, amit teljesíteni tudsz? következetes-e a működésed, amikor a vevő kérdez vagy panaszkodik? tanulsz-e a mérésekből, vagy csak gyűjtöd őket? A magyar piacon – tőkehiány, árérzékenység, bizalmi deficit mellett – a legnagyobb előny nem az, ha „hangosabb” vagy, hanem ha kiszámíthatóbb. Kiszámítható a kommunikációd, kiszámítható a teljesítésed, kiszámítható az árazásod és a reakcióidőd. A vevőnek nem kell szeretnie téged, elég, ha biztonságosnak érez. És a biztonságot nem mondatok adják, hanem következetesség. A 360 fokos marketing végső soron erről szól: a vállalkozásod ne véletlenszerű benyomások sorozata legyen, hanem egy olyan rendszer, ami több ponton is ugyanazt a képet építi. Aki erre képes, az hosszabb távon nemcsak több eladást csinál, hanem jobb áron, jobb vevőkkel, kevesebb stresszel. Aki pedig erre nem képes, annak hiába lesz új csatornája, új kampánya, új eszköze: a szétesés mindenhol látszani fog. Én ezt így fogalmazom meg:

„A 360 fokos marketing nem a csatornák sportja, hanem a döntéseké. Aki nem tud választani, az csak szétszórja a pénzét.” – Dajka Gábor

Ha mikro- vagy kisvállalkozóként Magyarországon építkezel, és szeretnéd ezt a gondolkodást még mélyebben, gyakorlatiasan megérteni – különösen a fogyasztói döntések mögötti mechanikák felől –, akkor a Dajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia című könyv pont erre készült: nem napi trendekről szól, hanem azokról az alapokról, amik akkor is működnek, amikor minden felület átalakul. És ez az a fajta tudás, amit én befektetői szemmel is értékelek: stabil alap, nem hangos ígéret.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Hány csatorna kell a 360 fokos marketinghez?

Kevesebb, mint gondolnád. Mikro- és kisvállalkozásként általában 2–3 csatornával érdemes kezdeni, de úgy, hogy azok egymást erősítsék. A 360 fok nem darabszám, hanem integráció: legyen egy hely, ahol szándékot fogsz (például kereső), egy hely, ahol bizalmat építesz (például social vagy tartalom), és egy hely, ahol megtartasz (például e-mail/CRM utókövetés).

Mi a különbség a „multichannel” és a 360 fokos megközelítés között?

A multichannel gyakran annyit jelent, hogy több csatornán fut valami, párhuzamosan. A 360 fokos megközelítésnél a csatornák szerepet kapnak, és egy közös logikára épülnek: ugyanazt az ígéretet erősítik, és ugyanazt a folyamatot támogatják. Nem több zaj, hanem jobb összhang.

Hogyan mérjem az offline hatást, ha online hirdetek?

Gyakorlatiasan: külön telefonszám vagy hívásmérés, egyedi kuponkódok, kérdés az értékesítésnél („hol hallottál rólunk?”), és következetes CRM-rögzítés. Nem lesz tökéletes, de elég jó lehet ahhoz, hogy lásd a trendeket. A lényeg, hogy a visszajelzés bekerüljön a rendszerbe, ne csak beszélgetés maradjon.

Mi a leggyakoribb félreértés a magyar piacon a 360 fokos marketinggel kapcsolatban?

Az, hogy „majd a marketing megoldja”. Magyarországon sok vállalkozás úgy áll hozzá, mintha a marketing egy külön motor lenne, ami elhúzza a gyenge ajánlatot vagy a következetlen működést. Nem fogja. A 360 fokos marketing inkább felnagyítja a valóságot: ha erős a rendszered, erősít; ha szétesett, látványosabb lesz a szétesés.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a 360 fokos gondolkodást le akarod fordítani a mindennapi csatornaválasztás nyelvére, ez a videó jól rávilágít arra, hogy miért nem mindegy, melyik felületen, milyen szerepben kommunikálsz.

Források

• https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022435915000098
• https://ideas.repec.org/a/eee/ijrema/v34y2017i1p22-45.html
• https://doi.org/10.1509/jm.15.0420

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.