Miért válassz menedzser diplomás marketingest?

Ha egy mondatban kellene leírnom, mi változott meg a marketingben az elmúlt évtizedekben, akkor ezt mondanám: a marketing ma már nem „hirdetés”, hanem üzleti döntéshozatal. Aki ma marketingesként csak kreatívokban és kampányokban gondolkodik, az gyakran ugyanúgy mellélő, mint az a cégvezető, aki azt hiszi, hogy elég „többet posztolni” vagy „ráengedni egy ügynökséget”, és majd megoldódik minden. A 21. században a marketing a vállalat működésének egyik legszigorúbban összefüggő területe: az ajánlat (termék/szolgáltatás), az árképzés, a csatornák, az ügyfélélmény, az ellátás, a jogi megfelelés, a pénzügyi megtérülés és a szervezeti fegyelem mind egy rendszerben mozog. Itt jön képbe a menedzserdiplomás marketinges. Nem azért, mert a diploma önmagában csodát tesz – nem tesz –, hanem mert a menedzsment-alapokkal rendelkező marketinges jellemzően nem szigetként kezeli a marketinget, hanem a cég működésének részeként. A marketing döntései mindig valaminek a következményei: ha akciózol, az kihat a fedezetre; ha agresszíven skálázol, kihat az ügyfélszolgálatra; ha új célcsoportba mész, kihat a termékfejlesztésre; ha új csatornába lépsz, kihat a cashflow-ra. Ezért nevezem én a marketinget üzleti gondolkodásnak, és ezért tartom veszélyesnek, amikor a marketinget „promóciónak” degradálják. A cégek többsége nem azért bukik el marketingben, mert nincs ötlet, hanem azért, mert nincs menedzselt döntési logika: miért ezt a piacot, miért ezt az ajánlatot, miért ezt az árat, miért most, és miből fogjuk finanszírozni, ha beindul. A menedzserdiplomás marketinges akkor értékes igazán, amikor a marketinget a vállalati célokhoz, a pénzügyi realitáshoz és a szervezeti kapacitáshoz hangolja – nem utólag magyarázza, hanem előre építi.

Hogyan alakult ki a menedzserdiplomás marketinges

A marketing oktatásának és a menedzsment oktatásának közös terepe nem tegnap született, csak sokáig nem volt látványos. A korai marketingoktatás a 20. század elején még jórészt a kereskedelem, az értékesítés, a reklám és a piacismeret köré szerveződött, és sokszor erősen gyakorlati jelleggel jelent meg a felsőoktatásban. A vállalatok komplexebbé válásával – tömegtermelés, nemzetközi terjeszkedés, márkák kialakulása, új médiumok – a marketing is elkezdett elszakadni attól a naiv képtől, hogy „jó szöveg + nagy elérés = üzleti siker”. A második világháború utáni időszakban a menedzsmentképzések világszerte erősödtek, a vállalatirányítás külön tudományágként is elkezdett szigorodni: stratégia, pénzügy, számvitel, szervezet, működés. Ezzel párhuzamosan a marketing is egyre inkább vezetői funkcióként jelent meg: már nem csak azt kellett tudni, hogyan kommunikáljunk, hanem azt is, mit érdemes kommunikálni, kinek, milyen ígérettel, milyen áron, milyen csatornákon, és hogyan illeszkedik mindez a vállalat célrendszerébe. A menedzserdiplomás marketinges ebből a történeti találkozásból nőtt ki: olyan szakemberként, aki a marketinget nem öncélú kreatív tevékenységnek tekinti, hanem a vállalat piaci működésének menedzselt elemének. A határvonal azért mosódott össze, mert a piac nem kérdezi meg, hogy egy döntés „marketing” vagy „menedzsment”: a piac csak reagál. A digitális korszak ezt végképp felgyorsította, mert a marketing azonnali visszajelzést kap, és emiatt a vezetés azt várja: a marketing ne magyarázatot adjon, hanem kontrollált tanulási folyamatot. A menedzserképzés – jó esetben – pont ezt a szemléletet erősíti: rendszerekben gondolkodsz, mérsz, döntesz, felelősséget vállalsz. Ez a háttér adja meg azt a pluszt, ami miatt a „marketinges” szerep sok vállalatnál ma már lényegében marketing menedzsment: üzleti erőforrások mozgatása piaci célokért.

Miért mosódott össze a menedzsment és a marketing

A menedzsment és a marketing összemosódásának nem egy oka van, hanem egy egész okcsomagja. Az első a piacok telítődése: sok iparágban termékoldalon csökken a valódi különbség, ezért a verseny a pozícionálás, az élmény, a szolgáltatás, a bizalom és a csatornák hatékonysága mentén dől el. A második az információs aszimmetria csökkenése: az ügyfél ma gyorsabban és több forrásból tájékozódik, így a marketing nem takargathat, mert a vállalati valóság pillanatok alatt „kiszivárog”. A harmadik a digitális mérhetőség: régen a marketing sokszor hit kérdése volt, ma a vezetés azt mondja, hogy „mutasd meg, mire költöttél, mit kaptunk érte, és milyen kockázatot vállaltunk”. A negyedik a csatornafragmentáció: a marketing nem egy plakátkampány, hanem egy összekapcsolt rendszer (weboldal, kereső, hirdetés, közösségi felületek, e-mail, CRM, ügyfélszolgálat, értékesítés, logisztika). Aki csak egy szeletet optimalizál, az könnyen tönkreteszi a másikat. Az ötödik pedig a szervezeti valóság: a marketing a legtöbb cégnél több részleggel dolgozik együtt, és ha nincs menedzselve a folyamat, akkor a marketing nem termel, hanem konfliktust. Ez a környezet egyszerűen kikényszeríti, hogy a marketinges értse a pénzügyet, a számvitelt, a működést, a humán oldalt és a stratégiai összképet. Nem azért, hogy mindenben ő legyen a legjobb, hanem azért, hogy ne hozzon vak döntéseket. A menedzserdiplomás marketinges itt emelkedik ki: nem csak kampányt tervez, hanem a kampányt a vállalat kapacitásához és céljaihoz igazítja. A marketing és a menedzsment határának elmosódása egyébként szerintem nem „trend”, hanem visszarendeződés: a marketing eredendően is arról szólt, hogyan teremtesz és juttatsz el értéket a piacra, és ez mindig vezetői kérdés volt. Ha ezt ma még valaki reklámként kezeli, annak rövid távon lehet egy-egy szerencsés találata, de hosszú távon rendszer nélkül fog működni – és a rendszer nélküli működés a piacon nem romantikus, csak drága.

Mit ad a menedzserképzés a marketingesnek

A menedzserképzés legnagyobb hozadéka nem az, hogy „mindent megtanulsz”, hanem az, hogy több terület nyelvét legalább alapszinten beszéled, és emiatt másképp teszed fel a kérdéseket. A pénzügy és számvitel például azért számít, mert a marketing nem a „költésről” szól, hanem a fedezetről, a megtérülésről és a kockázatról. Ha értesz a fedezetszámításhoz és a cashflow logikához, akkor nem fogsz úgy kampányt ígérni, hogy közben a cég nem bírja finanszírozni a növekedést, vagy éppen az akcióval lenullázod a profitot. A stratégia és vállalatgazdaságtan azért számít, mert a marketing nem csak „üzenet”, hanem választás: kinek nem adsz el, milyen pozíciót vállalsz, milyen kompromisszumokat vállalsz az árban, a minőségben, a szolgáltatásban, és ezek hogyan épülnek össze. A szervezet és HR azért számít, mert a marketing sokszor nem a piactól kap pofont, hanem belülről: ha nincs felelősségi rend, nincs priorizálás, nincs erőforrás-tervezés, akkor a marketingcsapat szétcsúszik, a kivitelezés pedig közepes lesz. A működés és logisztika azért számít, mert a marketing gyakran gyorsabban ad el, mint amilyen gyorsan a cég teljesíteni tud – és az elégedetlen ügyfél ma hangosabb, mint valaha. A jog és szabályozás azért számít, mert egy rosszul megfogalmazott ígéret, egy félreérthető hirdetés vagy egy adatkezelési hiba nem csak bírságot jelenthet, hanem bizalomvesztést. A menedzserdiplomás marketinges tipikusan nem „kampányokban” gondolkodik, hanem folyamatokban: hogyan jön be a lead, hogyan minősítjük, hogyan zárunk, hogyan tartjuk meg, hogyan növeljük a vásárlási gyakoriságot, és közben hogyan marad stabil a cég. Ez a látásmód azért érték, mert a legtöbb vállalkozás valójában nem marketinghiányban szenved, hanem összhanghiányban: a cég nem tudja, mit akar, mennyit bír, és hogyan mér. A menedzser háttér erre ad fegyelmet: cél, erőforrás, mérés, döntés. Ha ezt a marketingesed hozza, akkor a marketing nem „osztály”, hanem vállalati működés.

Stratégiai gondolkodás a kampány helyett

A stratégiai marketing menedzsment ott kezdődik, ahol a legtöbb „szimpla marketing” véget ér: a döntések sorrendjénél. Egy menedzserdiplomás marketinges jellemzően nem úgy indul neki, hogy „mit posztoljunk”, hanem úgy, hogy „mi a vállalati cél, és mi a piaci hipotézis”. Ez nem akadémiai játék, hanem túlélés. Ha nem tiszta, hogy kinek adsz el és miért nálad éri meg, akkor a legjobb kreatív is csak pénzégetés lesz. A stratégiai gondolkodás ezért az ajánlat tisztázásával kezd: mi a konkrét vevői probléma, mi a megoldás, mi a bizonyíték (miért hihető), és milyen áron tudjuk fenntarthatóan adni. Utána jön a pozícionálás: nem az, hogy „miben vagyunk jobbak”, hanem az, hogy miben akarunk azok lenni, és mit nem vállalunk. Aki mindenkinek akar eladni, az valójában senkinek sem beszél. A stratégiai gondolkodás része az is, hogy a marketing a vállalati fókuszt védi: a csatornák és az ötletek végtelenek, a figyelem és a pénz viszont véges. A menedzserdiplomás marketinges ezért priorizál: milyen csatorna hoz illeszkedő ügyfelet, milyen üzenet működik, milyen termékstruktúra szolgálja a profitot, és milyen lépések hoznak stabil növekedést. A digitális világban különösen könnyű belecsúszni abba, hogy „ma ezt próbáljuk, holnap azt”, mert minden nap jön egy új platform vagy ígéret. A stratégiai marketing menedzsment ezzel szemben fegyelmet kér: legyen hipotézis, legyen mérés, legyen tanulás, és legyen döntés. A kampány itt nem önálló projekt, hanem eszköz egy nagyobb rendszerben. A vállalat sikere ugyanis ritkán azon múlik, hogy volt-e jó kampány, sokkal inkább azon, hogy volt-e jó döntési struktúra. A menedzserdiplomás marketinges értéke ebben mérhető: képes-e a marketinget a cég stratégiájába beilleszteni, és képes-e a vezetésnek olyan gondolkodást adni, ami nem egy hónapra, hanem évekre épít.

Pénzügyi szemlélet a marketingben

A marketing és a pénzügy közti feszültség nem azért létezik, mert a pénzügy „nem érti a marketinget”, hanem mert a marketing sokszor nem hajlandó pénzügyi nyelven beszélni. Egy menedzserdiplomás marketingesnél ezt általában hamarabb helyére lehet tenni, mert neki természetes, hogy a marketing nem költséghely, hanem befektetés – de csak akkor, ha van megtérülési logika. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem elég azt nézni, mennyi kattintás jött, hanem azt kell érteni, mennyi profit jött, mennyi idő alatt, és milyen kockázattal. Itt jönnek be az olyan gondolkodási elemek, mint a fedezet, az árrés, a vevőszerzési költség, az ügyfélérték, a visszatérő vásárlás, a visszatérési idő, és a készpénz-terhelés. Egy marketinges, aki érti a pénzügyi oldalt, nem fog olyan ajánlatot erőltetni, ami papíron növeli a forgalmat, de közben a céget „kivérezteti” a túl alacsony profit és a túl magas kiszolgálási költség. Nem fog mindenáron akciózni, ha látja, hogy a működési költségek mellett ez csak látszatelőny. És nem fog úgy skálázni, hogy közben a cég nem bírja készlettel, kiszállítással, ügyfélszolgálattal. A pénzügyi szemlélet egy másik része az, hogy a marketing büdzsé nem egy szám, hanem egy portfólió: vannak gyorsabb megtérülésű aktivitások (például keresési hirdetések), vannak lassabbak (márkaépítés), és vannak kockázatosabbak (új csatornák tesztje). Menedzseri nézőpontból az a jó marketingbüdzsé, ami a cég kockázattűréséhez és növekedési céljához illeszkedik. És még egy: a mérés. A mérés nem azért kell, hogy „igazoljuk magunkat”, hanem azért, hogy ne hazudjunk magunknak. Ha a marketingből nem lehet tisztán látni, akkor nem a piac a hibás, hanem a rendszer. A menedzserdiplomás marketinges egyik nagy előnye, hogy ezt a rendszerszintű tisztánlátást erőlteti – és igen, ez néha kényelmetlen, de üzletileg ez az egyetlen felnőtt hozzáállás.

Projekt- és csapatvezetés a marketingben

A modern marketing nem egy ember munkája. Még egy mikrovállalkozásban sem az, csak ott a szerepek gyakran egy emberre vannak ráhúzva. Egy közepes vagy nagyobb cégnél pedig a marketing alapból csapatmunka: kreatív, szöveg, média, analitika, web, CRM, értékesítés, ügyfélszolgálat, termék. Ha ez nincs menedzselve, akkor a marketingből „zaj” lesz: sok aktivitás, kevés eredmény, sok belső vita, kevés felelősség. A menedzserdiplomás marketinges itt tud valódi értéket teremteni, mert a menedzsment tanulmányok jellemzően megtanítanak alap folyamatokra: célkitűzés, szerepek tisztázása, határidők, erőforrások, kockázatok, mérföldkövek, visszacsatolás. Ez unalmasnak hangzik, de a legtöbb vállalkozás pont ebben vérzik el. A marketingesek egy része azért nem szeret „rendszert”, mert azt hiszi, hogy a kreativitást korlátozza. Én ezt fordítva látom: a rendszer ad teret a jó kreatívnak, mert kiszedi a felesleges kapkodást. Projektmenedzsment nélkül a marketing a vezetés játékszere lesz: mindenki beleszól, mindenki „tudja, mi kell”, és a végén senki nem vállalja, ha nem működik. Menedzseri szemlélettel viszont a marketing egy vállalati együttműködés: a célok le vannak bontva, a KPI-ok érthetők, a felelősségek tiszták, és a döntések dokumentáltak. A csapatvezetés része az is, hogy a marketing képes belső partnerekkel dolgozni: a sales nem ellenség, a pénzügy nem akadály, a logisztika nem „legyen megoldva”, hanem a rendszer része. A menedzserdiplomás marketinges jellemzően jobban kommunikál vezetőkkel, mert érti, hogy a vezető nem posztot akar, hanem stabil üzleti eredményt. És ha már csapat: a marketingben ma óriási a terhelés, gyors a visszajelzés, és könnyű kiégni. A jó menedzsment itt is számít: tervezhető munka, reális elvárások, tanulási ciklusok, és olyan kultúra, ahol nem a magyarázkodás, hanem a fejlődés a norma. A marketing így tud hosszú távon is teljesíteni, nem csak egy-egy kampány erejéig.

Etika, szabályozás és reputáció

Az etika a marketingben nem „szép gesztus”, hanem üzleti kockázatkezelés. Aki ezt nem érti, az rövid távon lehet, hogy hangos, de hosszú távon sebezhető. A digitalizáció miatt ma minden visszakereshető: egy túlzó ígéret, egy félrevezető „kedvezmény”, egy agresszív adatgyűjtés, egy manipulatív felület, és kész is a reputációs sérülés. Ráadásul a szabályozási környezet sem játék: adatvédelem, fogyasztóvédelem, reklámszabályok, versenyjog, influenszer jelölések – mind olyan terület, ahol egy marketingesnek legalább alapszinten tudnia kell, mi fér bele. A menedzserdiplomás marketinges itt általában előnyben van, mert a menedzsmentképzésekben jellemzően találkozol vállalati etikával, felelős működéssel, és azzal a gondolattal, hogy a vállalat nem csak pénzt termel, hanem társadalmi környezetben létezik. Ez nem moralizálás, hanem realitás: ha a cég a társadalmi környezetével szemben ellenséges, azt előbb-utóbb megfizeti. A marketing pedig az a terület, ahol a cég ígérete és a cég valósága találkozik. Ha a marketing túl szép képet fest, amit a termék vagy a szolgáltatás nem bír el, akkor az ügyfél nem csak elfordul, hanem hangot is ad neki. Etikai oldalon a legnagyobb csapda szerintem az, amikor a vállalkozó összekeveri a „meggyőzést” a „megtévesztéssel”. A marketing feladata nem az, hogy rásózz valamit valakire, hanem hogy olyan ajánlatot építs, ami valódi értéket ad, és ezt érthetően, tisztán közvetíti. Itt érdemes kimondani egy kényelmetlen dolgot: a rövid távú trükközés sokszor működik, de közben felégeti a jövőt. Egy menedzserdiplomás marketinges akkor jó, ha ezt a jövőt védi: nem engedi, hogy a cég úgy növekedjen, hogy közben a bizalom csökken. A bizalom ugyanis nem PR-szöveg, hanem döntések sorozata. A marketingnek pedig pontosan ez a dolga: döntéseket vinni a piacra, és vállalni a következményeket.

Összehasonlítás

Az alábbi táblázat nem azt akarja megmutatni, hogy az egyik „jobb ember”, mint a másik, hanem azt, hogy milyen gondolkodási fókuszok jellemzőek, amikor a marketinges menedzsment-alapokkal is rendelkezik. A valóságban sok marketingdiplomás szakember is gondolkodik menedzseri szinten, és sok menedzserdiplomás marketinges is lehet felületes. A különbség nem címke, hanem szemlélet és felelősségvállalás.

Diagnosztikai kérdések és akcióterv

Ha most azon gondolkodsz, hogy neked való-e egy menedzserdiplomás marketinges, akkor ne a diplomát nézd elsőre, hanem a helyzetedet. A jó kérdés nem az, hogy „milyen végzettsége van”, hanem az, hogy „milyen problémát kell megoldania”. Az alábbi diagnosztikai kérdések segítenek, hogy gyorsan lásd, mennyire menedzsment jellegű a marketing-problémád. Ha a legtöbb kérdésre nem tudsz tisztán válaszolni, akkor valószínűleg nem kampányt kell javítani, hanem a marketinget kell a cég működéséhez igazítani.

• Tiszta az ajánlatod? Egy mondatban meg tudod fogalmazni, kinek segítesz, miben, milyen eredménnyel, és miért hihető?
• Tudod a számokat? Látod termékenként vagy szolgáltatásonként a fedezetet, és tudod, meddig mehetsz el akcióban úgy, hogy nem rombolod a profitot?
• Van mérési rendszered? Tudod, honnan jön az ügyfél, mennyibe kerül megszerezni, mennyit vásárol vissza, és hol esik ki?
• Elbírja a céged a növekedést? Ha holnap duplázódna az érdeklődés, van kapacitás kiszolgálni úgy, hogy ne legyen panasz és refund?
• Tudsz dönteni? Van olyan vezetői fókusz, ami mellett a marketing nem kap naponta új irányt és új feladatot?

Ha ezek közül több pont fájdalmasan ismerős, akkor egy menedzser szemléletű marketinges gyakran gyorsabban tud rendet rakni, mint egy olyan szakember, aki kizárólag csatornát kezel. És hogy mit érdemes csinálni konkrétan? Egy egyszerű, üzletileg is használható 30–60–90 napos akcióterv így néz ki:

1. 30 nap: ajánlat tisztázás, célcsoport és pozícionálás rendezése, alap mérés (konverziók, bevétel, fedezet), egyszerű riport, heti döntési meeting.
2. 60 nap: csatorna-prioritás, tesztterv, landing és értékesítési útvonal rendbetétele, ügyfélkezelési folyamatok (válaszidő, panasz, visszajelzés).
3. 90 nap: skálázási feltételek lefektetése (kapacitás, készlet, ügyfélszolgálat), automatizáció ott, ahol biztonságos, és hosszabb távú márkaépítési irányok kijelölése.

Mit jelent ez a magyar piacon

A magyar KKV-k világa külön terep. Kicsi piac, sok versenyző, alacsony bizalmi szint, árérzékeny vevők, és gyakran szűk mozgástér a büdzsében. Ebben a közegben a menedzserdiplomás marketinges előnye sokszor még erősebb, mint egy nagy piacon, mert itt nincs „pazarlási luxus”. Ha a marketing pénzt éget, az gyorsan látszik. Ha az akció lenyomja a profitot, az gyorsan fáj. Ha a cég nem bírja kiszolgálni a vevőket, az gyorsan reputációválság lesz. Magyarországon ezért szerintem a legnagyobb hiba az, amikor a vállalkozó a nemzetközi, tőkeerős cégek módszereit próbálja mechanikusan lemásolni: nem ugyanaz a költségszint, nem ugyanaz a fogyasztói közeg, és nem ugyanaz a verseny. A jó menedzser szemléletű marketinges pont ebben segít: visszahoz a realitásba. Megnézi, hol van a profit, hol folyik el a pénz, mi a vállalkozás kapacitása, és milyen növekedés fenntartható. A magyar piacon sokszor nem az a nyerő, aki a leghangosabb, hanem aki a legkövetkezetesebb: stabil ajánlat, tiszta kommunikáció, kiszámítható szolgáltatás, és olyan ügyfélút, ami nem veszít el tömegesen érdeklődőket a folyamat közben. Ezt nem lehet csak kreatívval megoldani, ehhez menedzselt működés kell. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb hazai mikro- és kisvállalkozó ott rontja el, hogy túl korán akar „trükköket” és túl későn akar rendszert. A marketing valójában nem egy ötlet, hanem egy vállalati fegyelem. Ha ezt elfogadod, a marketinged stabilabb lesz, és nem fogsz folyamatosan új csodaszert keresni. Ha pedig szeretnél ebben a gondolkodásban mélyebben elindulni, akkor a „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemet pont azért írtam meg, hogy a magyar piac realitásaihoz igazított alapokat kapj: ne trendeket üldözz, hanem értsd a vevődet és építs működő rendszert.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Én a menedzserdiplomás marketinges jelenségét nem divatként kezelem, hanem szükségszerűségként. A piac nem lassul, a verseny nem csökken, a fogyasztó nem lesz türelmesebb, és a vállalkozó nem fog több időt kapni. Ebben a valóságban a marketing nem lehet önálló „kreatív játék”, mert a cég túlélését befolyásolja. Aki marketingesként nem érti a vállalat működését, az előbb-utóbb falnak fut – legfeljebb nem azonnal. Aki pedig cégvezetőként a marketinget csak reklámnak látja, az szintén falnak fut – csak drágábban. A menedzserdiplomás marketinges akkor jó, ha a marketinget nem feladatlistának, hanem felelősségnek tekinti: döntési felelősségnek, erőforrás felelősségnek, és reputációs felelősségnek. Ugyanakkor kimondom azt is, amit kevesen szeretnek hallani: a diploma nem garancia. A piacot nem érdekli, hány papírod van, csak az érdekli, hogy tudsz-e tisztán gondolkodni, tudsz-e mérni, tudsz-e dönteni, és tudsz-e felelősséget vállalni. Én befektetőként és coachként azt nézem, hogy a vállalkozásban van-e rendszer, van-e tanulási fegyelem, és van-e olyan ember, aki nem sértődik meg a számokon. A menedzserdiplomás marketinges akkor ér valamit, ha a cégvezető is felnőtt módjára viselkedik: nem hárít, nem vár gyors megoldást, és nem akar mindent egyszerre. Ha ezt a két dolgot össze tudod kötni – menedzseri szemléletű marketing + felelős vezetői hozzáállás –, akkor a marketing nem egy költség lesz, hanem a növekedésed egyik legstabilabb eszköze. És ha valaki erre azt mondja, hogy „ez túl komoly”, annak egy rossz hírem van: a vállalkozás komoly. A piac nem simogat.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mi a különbség a „marketing menedzser” munkakör és a menedzserdiplomás marketinges között?

A „marketing menedzser” sokszor munkaköri cím: lehet valaki kampányokat koordináló, csapatot vezető, vagy csatornákat felügyelő szakember. A menedzserdiplomás marketinges pedig inkább képzési háttér: olyan marketinges, aki menedzsment-alapokat is tanult (pénzügy, számvitel, stratégia, szervezet). A kettő átfedhet, de nem azonos. A valódi különbséget nem a cím adja, hanem az, hogy az illető mennyire tud üzleti döntéseket hozni, és mennyire tudja a marketinget a cég működéséhez hangolni.

Mikortól „éri meg” ilyen szemléletű szakembert bevonni?

Nem a cégméret dönti el, hanem a komplexitás. Ha több csatornád van, több ajánlatod, több munkatársad, vagy ha a marketing költésed már érezhető tétel, akkor a menedzsment szemlélet gyorsan megtérülhet, mert kevesebb a kapkodás és tisztábbak a döntések. Mikrovállalkozásnál is megéri, ha azt látod, hogy ugyanazokat a hibákat ismétled: nem mérsz, nem tudsz dönteni, vagy a marketing „megy”, de a profit nem nő.

A magyar piacon miért különösen fontos a menedzseri rálátás a marketingben?

Mert szűkebb a mozgástér. A büdzsé gyakran kisebb, a vevő árérzékenyebb, a bizalmi deficitet pedig nehezebb kommunikációval áthidalni. Ilyen közegben a marketing hibái gyorsabban látszanak: egy rossz akció, egy rossz üzenet, egy rossz csatornaválasztás hamarabb üt vissza. A menedzseri szemlélet segít abban, hogy ne „hangos” marketinget csinálj, hanem fenntarthatót.

Ha nincs pénzem teljes állású szakemberre, hogyan tudom mégis bevinni ezt a szemléletet?

Három lépéssel: (1) kezdj el pénzügyi alapon nézni a marketingre (fedezet, visszatérési idő, ügyfélérték), (2) egyszerűsíts és priorizálj csatornákat, (3) vezess be heti döntési rutint, ahol számok és megfigyelések alapján döntesz, nem hangulat alapján. Egy jó tanácsadás vagy mentorálás gyakran gyorsabban rendet tesz, mint ha hónapokig „próbálgatnál”.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ehhez a témához azért illik, mert tisztán beszél arról, hogy egy vállalkozásban ki számít valójában marketingesnek, és miért nem elég csak „csatornát kezelni”, ha nincs mögötte üzleti gondolkodás.

Források

• American Marketing Association – The Definition of Marketing (What is Marketing?) [oai_citation:0‡ama.org](https://www.ama.org/the-definition-of-marketing-what-is-marketing/)
• AACSB – 2020 Interpretive Guidance for Business Accreditation Standards (PDF)
• ERIC – The Development of Advertising and Marketing Education (PDF)