A legtöbb magyar vállalkozó fejében a marketingmenedzsment ma is egyenlő azzal, hogy “csinálunk pár Facebook-hirdetést”, “megbízunk egy Ads-est”, vagy “a rokonságban úgyis van valaki, aki ért a nethez”. Ez nem marketingmenedzsment, hanem tűzoltás. A 2020-as években olyan piacon mozogsz, ahol a vevőd naponta több száz ingerrel találkozik, percek alatt hasonlítja össze az árakat, véleményeket olvas, és egy kattintással elmegy a konkurensedhez. Ilyen környezetben az az üzlet, amelyik csak “hirdetget”, hosszú távon törvényszerűen gyengülni fog. A marketingmenedzsment valójában vezetői feladat: arról szól, hogyan tervezed, szervezed, irányítod és méred mindazt, ami a vevő figyelmének megszerzéséhez, meggyőzéséhez és megtartásához kell. Nem egy kreatív posztról, hanem egy tudatosan felépített folyamatról van szó, ami összeköti a vállalati küldetést, az üzleti modellt, az árképzést, az értékesítési csatornákat és a kommunikációt. Ha ezt nem így kezeled, hanem “még egy feladatnak” tekinted, akkor a marketinged soha nem fog szervesen illeszkedni a cég működéséhez, csak drága mellékeszköz marad. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hogy mit jelent a marketingmenedzsment definíció szinten, miért fontos különböző típusú szervezeteknek, hogyan néz ki a stratégiai folyamat, mit jelent a verseny kezelése, és hogyan illeszkedik ebbe a promóciós mix. A célom az, hogy üzleti döntéshozóként, marketingesként vagy akár egyetemistaként tisztábban lásd: ha komolyan gondolod a vállalkozásodat, akkor a marketingmenedzsment nem “plusz feladat”, hanem az egyik legfontosabb menedzsment funkció.
A marketingmenedzsment definíciója – több, mint “reklámozás”
A marketingmenedzsment klasszikus értelemben az ötletek, termékek és szolgáltatások megtervezésének és végrehajtásának folyamata az árképzésen, promóción és terjesztésen keresztül, annak érdekében, hogy olyan cserék jöjjenek létre, amelyek kielégítik az egyéni és szervezeti célokat. Egy másik megközelítésben: a marketingmenedzsment az a tudatos tevékenység, amellyel egy szervezet felméri a piacát, kiválasztja a célcsoportjait, megfogalmazza az értékajánlatát, felépíti a marketingmixét (termék, ár, értékesítési hely, kommunikáció), majd mindezt megvalósítja és folyamatosan ellenőrzi. Philip Kotler és Kevin Lane Keller a Marketing Management című könyvükben a marketinget úgy írják le, mint “értéket teremtő és értéket kommunikáló folyamatot, amely hosszú távú kapcsolatokat épít a vevőkkel”. Peter Drucker híres gondolata szerint a marketing célja az, hogy annyira jól ismerjük és értsük a vásárlót, hogy a termék vagy szolgáltatás pontosan illeszkedjen hozzá, és gyakorlatilag “magától” eladható legyen. A gyakorlatban persze nem létezik olyan, hogy valami tényleg erőfeszítés nélkül eladja magát, de a logika világos: ha a marketingmenedzsment a vevő megértéséből indul ki, és ehhez igazítja a terméket, az árazást, a csatornákat és az üzenetet, akkor az értékesítés sokkal kevesebb erőlködéssel, konfliktussal és “tolással” fog járni. A marketingmenedzsment tehát nem egyenlő a kampányok futtatásával: sokkal inkább az a vezetői gondolkodásmód, amely a vevő köré szervezi a vállalkozást.
„A marketingmenedzsment akkor kezd el igazán működni, amikor a vállalkozó abbahagyja a trükkök hajszolását, és végre hajlandó rendszerszinten gondolkodni a piacáról.” – Dajka Gábor
A marketingmenedzsment szerepe az üzleti vállalkozásoknál
Üzleti vállalkozásoknál a marketingmenedzsment legkézzelfoghatóbb szerepe nyilván az, hogy hozzájáruljon a bevételhez, a nyereséghez és a vállalkozás pénzügyi stabilitásához. De ha csak innen nézzük, akkor félre fogjuk érteni. A marketingmenedzsment három szinten dolgozik egyszerre: stratégiai, taktikai és operatív szinten. Stratégiai szinten meghatározza, hogy mely piaci szegmensekben akarsz jelen lenni, miben leszel más, mint a konkurenseid, és hogyan akarsz hosszú távon növekedni. Taktikai szinten kialakítja az ajánlatokat, csomagokat, árkonstrukciókat, kampánytípusokat, csatorna-mixet. Operatív szinten pedig gondoskodik a konkrét hirdetésekről, tartalmakról, e-mailekről, landing oldalakról, mérésről. Egy jól működő cégnél ez a három szint össze van kötve: a kampányok nem véletlenszerű ötletekből születnek, hanem illeszkednek a vállalati célokhoz és a pozicionáláshoz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar mikro- és kisvállalkozásnál épp ez hiányzik: van sok ötlet, sok “tűzoltó” akció, de nincs világos marketingstratégia, nincs buyer persona, és nincsenek rendszeres, objektív mérések. Ilyenkor a tulajdonos úgy érzi, hogy a marketing csak “viszi a pénzt”, mert nem látja, hogyan kapcsolódik a cég nyereségéhez és értékteremtéséhez. Ha azonban a marketingmenedzsment rendben van, akkor a cég pontosabban tud költségvetést tervezni, jobban érti, milyen ügyfelekből jön a profit, melyik csatorna hoz valódi vásárlókat, és milyen fejlesztések térülnek meg. Ez végső soron nem csak bevételt, hanem kiszámíthatóságot is ad – márpedig egy vállalkozó idegrendszere szempontjából ez legalább olyan fontos.
Marketingmenedzsment a nonprofit szervezeteknél
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a marketing “a profitorientált cégek játékszere”, a nonprofit szektorban pedig legfeljebb kommunikációról és adománygyűjtésről beszélhetünk. Ez tévedés. Nonprofit szervezeteknél a marketingmenedzsment ugyanúgy jelen van, csak más célokra dolgozik. Itt a fő cél nem a profit maximalizálása, hanem például egy társadalmi ügy láthatóvá tétele, a támogatók, önkéntesek, partnerek elérése, valamint a szervezet hitelességének és bizalmának építése. A marketingmenedzsment feladata ilyenkor az, hogy világos “értékajánlatot” fogalmazzon meg: milyen problémát old meg a szervezet, kinek, milyen módon, és miért érdemes őt támogatni. A szegmentálás itt is létezik: másképp kell kommunikálni a kisösszegű, de rendszeres támogatókhoz, mint a nagyvállalati szponzorokhoz vagy az állami döntéshozókhoz. A promóciós mix is jelen van: a nonprofit szervezetek használhatnak reklámot, PR-t, közösségi médiát, eseményeket, sajtókapcsolatokat. A különbség az, hogy sokszor szűkösebb a büdzsé, nagyobb a függés az ingyenes felületektől, és erősebben jelenik meg az etikai felelősség – például abban, hogyan ábrázolják a rászorulókat vagy egy sérülékeny csoportot. A jól menedzselt nonprofit marketing képes hosszú távú közösséget, “ügy-azonosságot” építeni, ami stabilizálja a szervezet működését, és csökkenti a kiszolgáltatottságát az esetleges egyszeri támogatásoknak. Ha egy nonprofit szervezet úgy gondolkodik a marketingről, mint “koldulásról” vagy “kötelező rosszról”, akkor saját magát fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy szélesebb társadalmi bázist és fenntartható működést építsen.
Mit ad a marketing a vásárlónak és a társadalomnak?
Vállalkozóként könnyű csak a saját oldaladról nézni a marketinget: mennyi vevő jön, mennyi pénz marad, mennyibe kerül egy kattintás. De a marketingmenedzsment akkor lesz igazán érett, ha megérted, mit ad mindez a másik oldalnak. A vásárló szempontjából a marketing legnagyobb értéke az, hogy segít eligazodni az opciók között. Információt ad arról, milyen megoldások léteznek, miben térnek el egymástól, mihez milyen szolgáltatás kapcsolódik, milyen kockázatok vannak, és hogyan illeszkedik a választás az ő élethelyzetéhez. Jó marketing mellett a vevő úgy érzi, hogy ő irányít: megérti az ajánlatot, látja az alternatívákat, és azt választja, ami számára a legjobb. Rossz marketing mellett félreért, csalódik, megbánja a döntését – és utána általánosít: “minden marketing hazugság”. Társadalmi szinten a marketing egyszerre épít és rombol. Épít, mert munkahelyeket teremt, ösztönzi az innovációt, segíti az új termékek, technológiák bevezetését, támogatja a tájékozott választást. Rombol, ha tudatosan manipulál, irreális elvárásokat kelt, túlfogyasztásra ösztönöz, vagy sérülékeny csoportokat céloz etikátlan üzenetekkel. A marketingmenedzser felelőssége, hogy felismerje ezt a kettősséget, és ne csak rövid távú kampányeredményekben gondolkodjon. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar piacon sok vállalkozó automatikusan átveszi a külföldi nagyvállalatok agresszívebb taktikáit, anélkül, hogy átgondolná, ezek hogyan hatnak egy kisebb, pesszimistább, érzékenyebb fogyasztói környezetben. Hosszú távon azok a cégek maradnak talpon, amelyek a marketinget nem a “bármi áron növekedés” eszközének, hanem bizalomépítő, korrekt tájékoztatási rendszernek tekintik.
A stratégiai marketing folyamat lépései – nem csak tankönyvben létezik
A stratégiai marketing folyamatot sok tankönyv szépen, egymás után felsorolt lépésekként mutatja be: küldetés meghatározása, helyzetelemzés, célkitűzés, stratégiaalkotás, megvalósítás, ellenőrzés. A valóságban ez nem ennyire steril, de a logika hasznos, mert segít struktúrálni a gondolkodásodat. Először a vállalati küldetés tisztázása jön: miért létezik a cég, kinek milyen problémáját oldja meg, milyen értékeket tart fontosnak. Ha ez csak egy szépen hangzó mondat egy fiókban, akkor semmit sem ér, de ha valóban irányt ad a döntéseknek, akkor a marketingmenedzsmentnek lesz mihez igazodnia. Ezt követi a helyzetelemzés: ide tartozik a SWOT (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetések), a piaci trendek, a versenytársak, a vevői szegmensek, a jogszabályi környezet, a technológiai változások vizsgálata. A következő lépés a célkitűzés: mit akarsz elérni 1–3 éven belül? Nem elég annyit mondani, hogy “több vevő kell”. Konkrét, mérhető, reális, de ambiciózus célokra van szükség. Ezután jön a stratégia formálása: mely szegmenseket célzod, hogyan pozicionálod magad (árban, minőségben, szolgáltatásban), milyen marketingmixet használsz. Végül a megvalósítás és az ellenőrzés: milyen kampányokat indítasz, hogyan osztod el a költségvetést, hogyan mérsz, milyen gyakran értékeled újra az irányt. Egy átlagos magyar KKV-nál ez úgy néz ki, hogy a fenti lépések nagy része kimondatlanul, “fejben” zajlik, jellemzően a tulajdonos fejében, és soha nem kerül papírra vagy prezentálható formába. Emiatt nem is válik szervezeti tudássá, és ha jön egy válság, egy új konkurens vagy platformváltás, a cégnek nincs stabil marketingalapja, amire támaszkodhatna.
| Folyamatlépés | Mit jelent a gyakorlatban? | Tipikus hiba magyar KKV-knál |
|---|---|---|
| Küldetés meghatározása | Világos válasz arra, miért létezik a cég, kinek, milyen problémára ad megoldást. | “Azért, hogy pénzt keressünk” – nincs vevőközpontú megfogalmazás. |
| Helyzetelemzés | Piac, versenytársak, trendek, vevői szegmensek, belső erőforrások feltérképezése. | “Ismerem a piacot, benne vagyok 10 éve” – de nincs friss, adat-alapú elemzés. |
| Célkitűzés | Mérhető, reális, határidőhöz kötött marketing- és üzleti célok. | Csak forgalomról beszélnek, nyereségről, ügyfélélettartamról nem. |
| Stratégiaalkotás | Szegmentálás, célpiac-választás, pozicionálás, marketingmix. | “Mindenkinek szólunk” – nincs fókusz, nincs valódi megkülönböztetés. |
| Megvalósítás | Kampányok indítása, tartalomgyártás, hirdetések, értékesítési folyamatok. | Ad hoc posztolgatás, technikai eszköz-fetisizmus stratégia nélkül. |
| Ellenőrzés, korrekció | Rendszeres mérés, riportok, tanulságok levonása, irány módosítása. | Csak az a kérdés: “jött-e vevő”, a mélyebb mutatókkal senki nem foglalkozik. |
Verseny kezelése – nem árháborúnak hívják a marketinget
A verseny kezelését a legtöbb vállalkozó automatikusan az árcsökkentéssel köti össze. Megjelenik egy új szereplő a piacon, és az első reakció: “akkor mi egy kicsit olcsóbbak leszünk”. Ez rövid távon hozhat némi forgalmat, hosszú távon viszont elszívja a nyereséget, leértékeli a márkát, és olyan vevőket hoz, akik kizárólag az árat nézik. A marketingmenedzsment szempontjából a verseny kezelésének sokkal szélesebb eszköztára van. Először is fel kell térképezni, kik a tényleges versenytársak: nem csak azok, akik ugyanolyan terméket árulnak, hanem mindenki, aki ugyanazt a problémát más megoldással oldja meg. Ezt követően érdemes elemezni az erősségeiket, gyengeségeiket, kommunikációs stílusukat, árazásukat, szolgáltatási szintjüket. A cél nem az, hogy lemásold őket, hanem hogy megtaláld azt a pozíciót, ahol te tudsz hitelesen és profitábilisen működni. A klasszikus versenystratégiák – költségvezetés, megkülönböztetés, fókuszált stratégia – nem elvont elméletek, hanem gyakorlati döntések arról, hogy te “legolcsóbb” akarsz lenni, “legjobb” vagy valamilyen jól meghatározott szegmens specialistája. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k nagy része belecsúszik abba a csapdába, hogy kommunikációban prémiumot sugall, gyakorlatban viszont árversenybe megy, ami felőrli a cég tartalékait, és teljesen összezavarja a vevőket. A verseny kezelésének része az is, hogy tudatosan figyeled, mikor érdemes reagálni a konkurens lépéseire, és mikor jobb higgadtan a saját stratégiádon maradni. Ha minden mozdulatukra reagálsz, akkor valójában ők irányítják a te marketingedet.
A promóciós mix elemei és valódi szerepük
A promóciós mix az a “kommunikációs csomag”, amellyel a célpiacodhoz eljuttatod az üzeneteidet. Ide tartozik a reklám, a nyilvánosság (PR), az értékesítési promóciók, a személyes értékesítés, a közönségkapcsolatok, a közvetlen marketing, a vásárok és kiállítások, a szponzorációk és a digitális csatornák sokféle formája. A reklám fizetett, nem személyes kommunikáció – ide tartoznak a TV-, rádió-, online- és print hirdetések. A PR célja, hogy kedvező kép alakuljon ki a vállalkozásodról, például sajtómegjelenéseken, szakmai interjúkon, cikkeken keresztül. Az értékesítési promóciók rövid távú ösztönzők – kedvezmények, kuponok, nyereményjátékok –, amelyek lökést adnak a vásárlásnak, de nem építenek önmagukban márkát. A személyes értékesítés a direkt kapcsolat az értékesítő és a vevő között, ami B2B-ben és magasabb értékű termékeknél kritikus. A közvetlen marketing célja, hogy közvetlenül érd el a vevőt e-mail, levél, telefon vagy más csatornán, mérhető reakcióval. A vásárok, kiállítások, rendezvények lehetőséget adnak személyes találkozásra, termékbemutatóra, kapcsolatépítésre. A szponzorációk pedig nem csak logóelhelyezések: ha okosan csinálod, a választott esemény vagy ügy imázsa átragad a márkádra.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k jelentős része a promóciós mixből csak két dolgot használ: akciókat és közösségi média posztokat. Ez önmagában kevés. Egy jól menedzselt promóciós mixnél a különböző eszközök egymást erősítik: a reklám figyelmet hoz, a PR hitelességet, a személyes értékesítés bizalmat, a hírlevelek visszatérő forgalmat. A marketingmenedzsment feladata, hogy eldöntse, adott szektorban, adott célcsoportnál, adott büdzsé mellett mely elemek kombinációja adja a legjobb eredményt. Nem kell mindent használni, de amit használsz, azt céltudatosan, mérhetően és összehangoltan érdemes működtetni.
„Az árakció önmagában nem stratégia, legfeljebb segélykiáltás. Ha túl gyakran nyúlsz hozzá, egy idő után már csak azt üzened a piacnak: bajban vagy.” – Dajka Gábor
Marketingmenedzsment a magyar KKV-k gyakorlatában – tipikus hibák és egy egyszerű akcióterv
A magyar mikro- és kisvállalkozói környezet tőkehiányos, sokan egyedül vagy kis létszámú csapattal dolgoznak, és közben az online tér elvárja tőlük, hogy mindenhez is értsenek: hirdetéskezeléshez, szövegíráshoz, analitikához, webfejlesztéshez. Nem reális elvárás, hogy egy kezdő vállalkozó az első években profi marketingmenedzser legyen. De reális elvárás, hogy felismerje: ha ő maga nem tud elmélyülni benne, akkor olyan szakembert vagy csapatot válasszon, aki rendszerszinten gondolkodik. Dajka Gábor tapasztalata szerint a leggyakoribb hibák a következők: nincs egyértelműen meghatározott buyer persona, a marketinget rokon vagy ismerős végzi szakmai háttér nélkül, a vállalkozó csak azt nézi, hogy “mennyi a kattintás”, de nem érti az ügyfélélettartam, a kosárérték vagy a konverziós útvonalak logikáját. Gyakori torzítás, hogy a külföldi óriáscégek kommunikációját próbálják lemásolni egy teljesen más méretű és hangulatú piacon – ez általában csalódásba torkollik.
Az alábbi egyszerű akcióterv kiindulópont lehet egy magyar KKV-nak, aki szeretné komolyabban venni a marketingmenedzsmentet:
- Írd le, egyetlen oldalban, mi a céged küldetése, kik a legfontosabb vevőid és miért vásárolnak tőled.
- Határozz meg 1–3 minta vásárlót (buyer persona), részletesen: élethelyzet, motivációk, félelmek, információforrások.
- Végezze el valaki (akár külsős) a piac és a versenytársak alapvető elemzését; ne érjétek be “érzésre tudom”-szinttel.
- Fogalmazz meg 2–3 konkrét, mérhető marketingcélt a következő 12 hónapra (például visszatérő vevők arányának növelése).
- Nézd át a jelenlegi promóciós eszközeidet, és döntsd el, melyeket tartod meg, mit erősítesz, mit hagysz el teljesen.
- Készítsetek egy egyszerű, de strukturált marketingnaptárt legalább 3 hónapra előre.
- Állíts be alapvető méréseket (konverziókövetés, célok az analitikában, legalább havi szintű riport).
- Döntsd el, hogy a marketing menedzselését ki viszi: te, egy munkatárs, vagy egy külső tanácsadó – de legyen felelőse.
- Vállald be, hogy a marketingre nem “maradékpénzt” költesz, hanem tervezett, a bevételhez arányos büdzsét.
- Évente legalább egyszer nézesd át külső, kritikus szemmel az egész marketingrendszeredet.
Az, hogy ezt saját erőből vagy segítséggel valósítod meg, rajtad múlik. Az Online Marketing és Pszichológia című könyvem éppen azoknak a magyar mikro- és kisvállalkozóknak készült, akik nem akarnak éveket tölteni fogyasztáslélektannal, reklámpszichológiával és szociológiával, de szeretnék érteni, hogyan gondolkodik a vevőjük, és hogyan lehet ehhez igazítani a marketingrendszert. Ha komolyan veszed a marketingmenedzsmentet, az első lépés az, hogy elfogadod: ezt a játékot pénzzel, gondolkodással és önismerettel játsszák – nem trükkökkel.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha a promóciós mix gyakorlati oldalát szeretnéd jobban érteni, és érdekel, hogyan épül fel a reklámozás logikája, ajánlom az alábbi előadásomat.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Vállalkozóként könnyű abba az illúzióba ringatni magadat, hogy a marketing “megoldható” néhány jó szöveggel, egy ügyes hirdetéskezelővel vagy egy új csatornával. Ez a gondolkodás rövid távon akár még hozhat is eredményt, hosszú távon viszont veszélyes, mert elhiteti veled, hogy a marketing valami, amit “ki lehet szervezni”, miközben te a céged más területeivel foglalkozol. A valóság az, hogy a marketingmenedzsment a vezetés része. Nem kell neked megírnod minden hirdetést, nem kell neked állítgatni a kampányokat – de neked kell döntened arról, hogy mit akarsz üzenni a piacnak, kikhez akarsz szólni, milyen áron, milyen feltételekkel és milyen hosszú távú cél érdekében. Ezt nem tudja helyetted eldönteni sem egy ügynökség, sem egy technikailag felkészült specialistája a szakmának.
Ha komolyan veszed a marketingmenedzsmentet, akkor az első valódi döntésed nem az lesz, hogy “Google vagy Facebook”, hanem az, hogy hajlandó vagy-e időt és energiát tenni abba, hogy megértsd a saját piacodat, a vevőid pszichológiáját és a számokat, amelyek a céged mögött vannak. Ha erre igent mondasz, akkor egy idő után észre fogod venni, hogy kevesebb a pánikszerű kampány, kevesebb a “most gyorsan kellene pénz” helyzet, és több a kiszámítható, tervezhető növekedés. Ez nem látványos, nem hangzik jól egy motivációs posztban, de működik.
„A marketingmenedzsment nem arról szól, hogy minden hónapban kitalálj valami újat, hanem arról, hogy következetesen végigcsináld azt, amiről tudod, hogy működik – és elég bátran nemet mondj minden másra.” – Dajka Gábor
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Mi a különbség a marketing és a marketingmenedzsment között?
A marketing egy tágabb fogalom: minden olyan tevékenység ide tartozik, amely a vevői igények feltárásával, értékteremtéssel, kommunikációval és cserével foglalkozik. A marketingmenedzsment ennek a tudatos, szervezett irányítása. Amikor marketingmenedzsmentről beszélünk, akkor nem csak eszközökről (hirdetések, hírlevelek) beszélünk, hanem arról, hogy ki, milyen célok mentén, milyen rendszer szerint tervezi, valósítja meg és ellenőrzi ezeket. Magyarul: a marketing “mi”, a marketingmenedzsment “hogyan” és “ki irányítja”.
Mekkora cégméretnél érdemes külön marketingmenedzsert alkalmazni?
Nincs kőbe vésett mérethatár, inkább komplexitásban érdemes gondolkodni. Ha több termékvonalad, több célcsoportod és több értékesítési csatornád van, és a marketingbüdzséd már havonta több százezer vagy több millió forint, akkor indokolt, hogy legyen valaki, aki nem csak a végrehajtással, hanem az irányítással foglalkozik. Mikro- és kisvállalkozásnál sokszor maga a tulajdonos tölti be ezt a szerepet, ami rendben van – feltéve, hogy tudatosan teszi, és nem csak “ráérzésből” hozza a döntéseket. A lényeg az, hogy a marketingnek legyen gazdája, aki érti az összefüggéseket, és rendszeresen ránéz a számokra.
Hogyan néz ki a marketingmenedzsment egy átlagos magyar KKV-nál, és min érdemes először változtatni?
Egy átlagos magyar KKV-nál a marketingmenedzsment gyakran azt jelenti, hogy időnként fut egy-két kampány, vannak közösségi média posztok, de nincs mögötte írásban rögzített stratégia, nincsenek egyértelműen meghatározott buyer personák, és a mérések kimerülnek abban, hogy “mennyi volt a forgalom”. Dajka Gábor tapasztalata szerint az első lépés nem az, hogy “még több hirdetés”, hanem az, hogy a vállalkozó leüljön, és legalább egy alap marketingstratégiát megfogalmazzon: kinek, mit, miért, milyen áron, milyen csatornákon keresztül akar eladni. Ha ez megvan, utána érdemes a promóciós mixet és a mérést rendbe tenni.
Induló vállalkozásként mivel érdemes kezdeni: online hirdetésekkel vagy tartalommal?
Indulóként az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban kapj visszajelzést a piactól: erre az online hirdetés jó eszköz, mert gyorsan hozhat forgalmat. Ugyanakkor, ha csak hirdetésben gondolkodsz, és nincs mögötte tartalom, nincs felépített rendszer (például hírlevél, edukatív anyagok, jól megírt weboldal), akkor minden vevőt “egyszer megvásárolsz”, és hosszú távon drága lesz a növekedés. Én általában kombinációban gondolkodnék: szűk keretből célzott hirdetések, mellette pedig olyan tartalom, ami hosszú távon is építi a bizalmat és a szakértői státuszt.
Miben más a magyar piac marketing szempontból, mint a külföldi példák, amiket a neten látunk?
A magyar piac kisebb, pesszimistább, és a vásárlók jövedelmi helyzete is más, mint a legtöbb amerikai siker-sztoriban, amit a neten terjesztenek. Dajka Gábor tapasztalata szerint sok hazai vállalkozó ott rontja el, hogy egy az egyben próbálja átvenni a külföldi óriáscégek taktikáit – például a nagyon agresszív upsell-rendszereket vagy az irreális ígéreteket –, miközben a magyar vevő jóval bizalmatlanabb, árérzékenyebb, és hamarabb “megsértődik” egy rosszul célzott üzeneten. A marketingmenedzsmentnek ezért itt különösen fontos része a pszichológiai megértés: milyen félelmek, hiedelmek, tapasztalatok élnek a fejekben, és ezekhez hogyan igazítod a kommunikációdat. Erről részletesen írok az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben is.
